Túra: A túzokok földjén (2017)

Apróvadas


"Lehettem volna vadász vagy hajtó,
Én, a kiátkozott, megrögzött csavargó.
Ki azt hitte, ha úton van, szabad...”

(Hobo)


Útvonal:

Ecsegfalva - régi vasút - Réhely - Réhelyi major - régi vasút - Dévaványa - Simasziget - Folyás-ér - Karcagi út - Ördög-árka - Körösladány


Táv és szintemelkedés:

34,2 km/ 23 m



Vénasszonyok nyara

Szent Anna templom (2017)


Dévaványa egyik legnevezetesebb műemléke a Szent Anna katolikus templom, amelyet 1810-ben építették elsősorban a földesurak anyagi támogatásából. A késő barokk templom védőszentje Szent Anna, aki a legenda és a katolikus egyház szerint Szűz Mária édesanyja volt.

Az építmény előtt álló kőkeresztet 1910-ben emelték, melyet 2010-ben felújítottak a hívek.

Református templom (2017)



A város főterén áll a dévaványai reformátusegyház neoklasszicista temploma. A helyi közösség megalapítás óta többször építettek itt templomot, amely vagy elpusztult a viharos történelmi időkben, vagy annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. A mai templom 1886-ban épült a híres építész, Ybl Miklós tervei alapján.

A szentély különlegessége 63 méteres belmagassága, ezzel a Tiszántúl második legmagasabb temploma címet viseli.

Tanösvénytúrák: Réhelyi Tanösvény (2017)


A Réhelyi látogatóközpontból kiindulva egy tanösvény mutatja be a terület növény- és állatvilágát, melynek másfél kilométeres szakaszán megismerhetők a térség botanikai és zoológiai értékei. Ehhez kapcsolódóan, Dévaványai-Ecsegi pusztákon kialakított kerékpártúra útvonalak érintik a vidék jellegzetes élőhely típusait, jelentősebb kultúrtörténeti és természeti értékeit. 

A tanösvény adatai
Táv: 1,5 km
Állomások: 7
Füzet: KMNPI

Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont (2017)

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található, amely környék legjelentősebb természeti értéke. Az itt húzódó Dévaványai-Ecsegi pusztákat, „második Hortobágyként” szokták emlegetni, a hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep a Körös−Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe és számos védett állat- és növényfaj élőhelye. 




A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben egy rezervátumot, mely mára Közép-Európa legjelentősebb túzokállományának ad otthont. A látogatóközpont múzeumépületének emeleti részén található egy állandó kiállítás, amely bemutatja a terület egyedülálló értékét, a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. Megismerkedhetünk itt még Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életétével és munkásságával. A központ külső bemutatóhelyein pedig különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták.





Réhelyi komplexumban nem csak túzokvédelmi tevékenységét folytatnak a nemzeti park munkatársai, hanem helyet kapott itt egy 40 fő befogadására alkalmas oktató-és szállásépület, amely lehetőséget biztosít erdei iskolák, nyári, szakmai táborok, illetve konferenciák, tréningek, tárgyalások megtartására.

Vízibivaly (Bubalus bubalis)

A vízi bivaly, vagy más néven ázsiai bivaly a tulkok nemzetségének legnagyobb tagja és egyben tiszteltet parancsoló, félelmetes emlős. Az állat ősét több, mint 5000 éve háziasították, húsával, szarvaival, bőrével, tejével, vajával, valamint erejével, szántással és emberek/termések szállításával járult hozzá az emberiség mindennapi életéhez.

Magyarországon a dél-alföldi nemzeti parkok foglalkoznak a hazai bivalyállomány védelmével, a teljes állomány a Partiumból, Arad megyéből származik. A mocsaras, vizes élőhelyeket kedvelő bivaly kötetlen tartásban szép kort képes megélni. Nemzeti parkok munkatársai ideje korán felismerték a vízállásos, zsombékos gyepterületek természetvédelmi kezelésében a legeltetés a természetvédelmi területkezelés egyik leghatékonyabb eszköze.

Jézus Szíve templom (2017)




Ecsegfalva katolikus templomát 1942-ben kezdték el építeni, de csak a háború utáni években tudták befejezni. A Jézus Szíve titulust viselő templom érdekessége, hogy a főoltárképét a Kanadában élő Kay Lajos festette, aki több szálon is kötődök a településhez