Szentháromság Görögkeleti templom és Ortodox múzeum (2018)



A 18. század végén határozták el, hogy templomot építenek, melynek terveit Fischer Boldizsár készítette el. A homlokzati tornyos, klasszicista épületet végül is már a tervező fiával, Fischer Ágoston helyi kőművesmesterrel építtették fel 1824–1829 között. A mennyezet nagyméretű Szentháromság-kompozícióját a 20. század első harmadában festették, a klasszicista ikonosztázt pedig Pádits Péter fafaragó mester készített el.

A templom mellett található görögkeleti bérházban alakították ki az Ortodox múzeumot, itt tekinthető meg több posztbizánci egyházművészeti emlék.

Szentháromság Piarista templom (2018)




Az Alföld egyik legszebb barokk emléke 1729 és 1746 között épült a piarista Demka Sándor irányítása alatt. A templomot már 1735-ben, Szentháromság vasárnapján fölszentelték, de befejezésére csak 30 év múltán került sor.

A templom belsőterének sajátossága az altemplom fölé emelt szentély, mely a barokk korszakban páratlan megoldásnak számított. A főoltárkép Mária mennybevitelét és az őt fogadó Szentháromságot jeleníti meg, amely Christoph Tausch jezsuita mester műve. Emellett a szentélynek tíz mellékoltár van, amelyek 1742 és 1756 között készültek.

Piarista Iskola (2018)

A kecskeméti Piarista Iskola megalapítása gróf Koháry István országbíró nevéhez kötődik. Az első piarista szerzetesek által vezetett rendház és iskola 1720–1726 között épült fel.  II. József uralkodása alatt az iskola tanulói létszáma lecsökkent, s csak az 1800-as évektől kezdet újra felvirágozni a katolikus tanítás.
Az iskola 20. század elejére kinőtte a korábbi épületét, így 1930–1933 között Hültl Dezső tervezésében, gróf Klebelsberg Kunó miniszter támogatásával megépült a neobarokk új iskolaépület.

Az iskola ma a Duna–Tisza közének jelentős katolikus tanintézete általános iskolai és gimnáziumi oktatással, kollégiummal.

Evangélikus templom (2018)


A kecskeméti felekezet 1862-ben határozott úgy, hogy új templomot építésébe kezd. A kor leghíresebb építészét, Ybl Miklóst kérték fel az épület terveinek elkészítésére. Így került kialakításra a ma is látható centrális elhelyezésű, görögkereszt alaprajzú épület, melynek küllemében a historizáló formák mellett neoromán stíluselemek dominálnak.

Az evangélikus templom egyszerű belső terének leghangsúlyosabb eleme az 1866-ban készült, keleties motívumokat is hordozó oltár. A berendezés másik legrégebbi eleme a szószék, ami  még a régi imaházból származik.

Urunk mennybemenetele nagytemplom (2018)

A kecskeméti Urunk Mennybemenetele Társszékesegyház, közismertebb nevén a Kecskeméti Nagytemplom a város és a Kiskunság legnagyobb temploma. A Kalocsai Érsekség társszékesegyházát Öregtemplomnak is nevezik, a ragadványnév inkább a helyiek jellegzetes szavajárásából fakad, miszerint az öreg szó nagyot, hatalmasat is jelent.
A monumentális templom Osvald Gáspár tervei szerint építették 1774 és 1799 között klasszicizáló későbarokk stílusban, az építési munkálatokat Fischer Boldizsár irányította. Az 1819-es tűzvészben a templom sisak odaveszett, a ma is látható 73 méter magas torony 1863-ben épült újra. 
Az Öregtemplom egyik különlegessége az 1889-ben Johann Manhardt királyi toronyóragyáros által készített óraszerkezet, amely ma az ország egyik legrégebbi működő órája és 112 éve hibátlanul működik.

 A Kecskeméti Nagytemplom bejárata fölötti szoborcsoport Jézus és Szent Péter látható a torony melletti mellvéden a pedig a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács, János)  látható a hozzájuk tartozó jelképeikkel. A főhomlokzat fülkéiben a két szentté avatott királyunk, István és László szobra látható, míg a timpanonban a Magyarok Nagyasszonya, a Patrona Hungariae áll.

Szent Miklós kolostortemplom (2018)

Kecskemét első templomát a 13-14 század fordulóján építették gótikus stílusban, majd több ütemben bővítették. A reformáció kezdetén a katolikus és a református felekezet felváltva tartott Istentiszteletet a templomban. 1647-től a ferences szerzetesek vették birtokba az épületet, ekkor kapta a Barátok temploma nevet. A rend helyi virágzása idején meghosszabbították a szentélyt és a hajót, valamint hozzá építették a Szt. Anna kápolnát. Az 1678-as nagy tűzvész során a fatornya leégett, ezt a későbbiekben kőből építették újjá. A barokkosítás hulláma nem kerülte el eme építményt sem, ugyan is 1777-84 között felújításon esett át, majd copftornyát 1799-ben magasították meg.

Kecskemét legrégebbi építészeti emlékének szentélyét úgy építették meg, hogy a templom védőszentjének a napján (Szt. Miklós) a nap sugarai fényárba borítsák az oltárt. A gótikus átépítésnek több ma is látható nyomát fedezhetjük fel, például ilyen az épület bejárata előtti kálvária és a támpillérek.

Őszapó (Aegithalos)

Az őszapó hazánkban mindenütt elterjedt, társas madár, amely a fiókák kirepülését követően mindig csapatban mozog. Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra. Magyarországon áttelelő madár, ezért télen néha az etetők közelében is előfordul.