Túra: Ladányi határban (2017)

Ladányi határban


"Állj elő, vén Márkus!
Vedd le a süveget
Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet;
Tartsd fel három ujjad: esküdjél az égre.
Atya, Fiú, Szentlélek, hármas Istenségre:
Hogy az a darab föld, amelyen most állasz
Nem tarcsai birtok, -- ladányi határ az.”

(Arany János)


Útvonal:

Vésztő, vá. (K) - Gábor-zug - Mágori emlékhely - Dió-ér - Mágor - Fok-köz - Vidra tanya - Dondorong - Körösladány


Táv és szintemelkedés:

28,6 km/ 30 m



Habosító

Fok-köz (2017)



A Sebes-Körös Fok-közi gátőrházánál csatlakozik a Holt Sebes-Körös élő testvéréhez. A szivattyúteleppel szemben áll a Vidra-tanya, amely egykoron a környék legpatinásabb turistaháza volt, még nem egy per végén Vésztő önkormányzata elkobozta a természetbarátoktól. Napjainkban nívós csárda üzemel nagy múltú épületben.

Mágor (2017)



Mágor egykoron egy apró uradalom volt a Wenckheim család kezelésében. A Vésztő határában álló impozáns, mezőgazdasági épületeket gróf Wenckheim Dénes 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei alapján építette.
Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el, ezért a század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése.

Réti farkaspók (Hogna radiata)

fotó: Szász Anzelm
A vizes élőhelyeket kedvelő faj, amely tagjai nem szőnek fogóhálót, zsákmányukat üldözve kapják el. A nőstények a potrohukhoz rögzített pókselyemből szőtt zsákban, az úgynevezett petecsomóban őrzik a petéiket. Kikelésük után a kispókok anyjukra másznak, és hosszú ideig rajta utaznak. 

Tanösvénytúrák: Mágor-pusztai tanösvény (2017)

A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyhez tartozik egy apró, de annál érdekesebb tanösvény is. A Holt-Sebes-körös mellett kanyargó útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény egyik érdekessége a Pákásztanya, amely az újkőkori halászat és gyűjtögetés ősi foglalkozásának állít méltó emléket. 

A tanösvény adatai
Táv: 0,5 km
Állomások: 5
Füzet: KMNPI

Csolt-Monostor régészeti bemutatóhely (2017)


grafika: granitcorvus-classica.hu
A kanyargós Sebes-Körös árterében állt a 10-12. század nagy hatalmú családjának, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostora. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ból való, ugyan is az akkori apátja tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. 1357-ben már állt a monostor temploma, amely Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. Majd a század végén már csak Mágoriak használták a hajdani monostor templomát. A török hódoltság alatt az épület állaga folyamatosan romlott. A 18. században a már romos templom anyagát felhasználta az akkori földbirtokos, gróf Wenckheim Ferenc az uradalma építésekor, a domb belsejében borospincét vágatott. 

fotó: Soós Eszter 

A nagyméretű pince a domb belsejében, jelenleg a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthon, a tetején pedig a Vata-Csolt nemzetség monostorának romjai láthatóak.

A Mágor-puszta másik kunhalmának vágott szelvényben: újkőkori, rézkori és bronzkori házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint temetőrészletek leletein keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába.

Mesterségek Háza (2017)


A település főutcáján található vésztői tájház, amely Mesterségek Háza nevet kapta és egy 19. század második felében épült gazdaházban rendezték be. A tájház a település néprajzi gyűjteményét hívatott bemutatni, az épület további helyiségei pedig a kézműves mesterségek számára vannak berendezve.

A Mesterségek Háza több civilek egyesületek rendezvényeinek helyszíne is.