Túra: Bakonyi árkokban oda és vissza (2009)

Bagoly

„Ésszel nehezen befogadható
az a sok szépség, amit itt látható.
Szelíd bércek, szép völgyek, vad hegyek!
Így, együtt maga a Bakony-rengeteg!”

(Halász István)




Útvonal:

Csesznek (Z-) – Kő-árokGéza-háza – Mogyoróskert (P-) – Ördög-árok (P+) – Bakonyoszlop



Táv és szintemelkedés:

9,8 km/ 290 m





Túlburjánzás

Eszterházy-kripta (2009)


A Bakonyoszlop Római katolikus templomának alapja különös kriptát rejt. Ugyan is Esterházy család huszonegy tagja nyugszik a templom alatt.

Keresztelő Szent János templom (2009)


Bakonyoszlop egyik nevezetessége a barokk fatornyos templom, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére építetek az Esterházyak 1746-ban.

Az épület nem élvez védettséget, pedig a templom alatti kriptákban a grófi család több tagja is nyugszik.
















Bakonyi Bruce Lee (2009)


Ördög-gát (2009)


Az Ördög-árok alján, az egyik szűk szoros falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, majd beszorult sziklatömb hever. 
Ez a szoros csupán kis nyílást hagy az Ördög-kapun az átereszkedéshez. A közlekedést vaslétra és kifeszített kötél segíti.

Ördög-árok (2009)

"Ördög-árok, a víz és tán a földrengések borzasztó remekműve... vihartól felizgatott kőtenger. 
Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak
- itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik."
(Rómer Flóris,1860)





Van a Bakonyban egy szurdok, amely igazán hátborzongató látványt nyújt. A fakoronák félhomályában, kisebb nagyobb mohás sziklák között kanyarog a turistaút. Beszakadt barlangok és vízmélyítő ereje hozta létre ezt a fenséges völgyet. A völgyoldal ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang és hasadék bújik meg
A szurdokon az Északi-Bakonyi piros turistaút keresztül halad.

Erdei szamóca (Fragaria vesca)


Az ízletes erdei szamócával májusban találkozhatunk erdei utak szélén, vágásokban.

Gézaháza (2009)


 A Bakony szívében található, Gézaháza néven elhíresült egykori virágzó Esterházy birtok a II. Világháború után sokáig a hanyatlás és pusztítás képét mutatta.
2002-ben azonban az uradalom új életre kelt és mára egy igazi élmény- és lovasbirtokká vált.

A lovarda és az onnan induló turistautak Csesznek és Zirc közötti 82-es út egyik lehajtóútjánál található.


Kő-árok (2009)



A Kőárok nem más mint, egy sziklafallal határolt festői szurdok, amely Csesznek és Gézaháza között fekszik.
Az eocén-korú mészkőből és fődolomitból álló sziklaképződmények számos barlangot rejtenek. Ezekben a kőfülkékben a kutatók az ősember nyomait is megtalálták.

"Kőbánya" Szabadtéri színpad (2009)

A "Kőbánya" Szabadtéri színpad Csesznek külterületén, a vártól mintegy 500 m-re található. 

A szabadtéri dühöngő a Cseszneki Nyár rendezvénysorozat alatt pokoli hangulatú arénává változik. Ilyenkor a szervezők az egész nyár alatt különleges műsorokkal várják a kedves vendégeinket.

Túra: Bakonyi emlékutakon (2009)

Nakig láb

„Kopár ormok,
Hol angyalhaj terem. 
Magyar "Kanyon" Gyönyörű vagy Bakony!”

(Horvát Lajos)




Útvonal:

Csesznek (S-) – Dornyay Béla emlékút – Kőpince-forrás – Cuha-völgy.(vonattal) (S-) – Károlyháza – Aranyos-völgy – Csesznek



Táv és szintemelkedés:

13,2 km/ 420 m





Itt kezdődik az erdő

Gyökérszörny (2009)


Öregbakony Turistaház és Erdei Iskola (2009)


A Magas-Bakony tájvédelmi körzet közepén, Vinyén található az erdei iskolaként is működő Öregbakony turistaház. 
Festői környezetteé és teljesen felszerelten várja a túrázni vágyó nebulókat.

Kőpince-forrás (2009)


A Cuha-völgyben egy árnyas pagonyban, nem messze Vinyétől két foglalt forrás is található.

Túra: Fel a Köris-hegyre és le a Cuha-patak völgyében

A Bakony, melyet leveleim tárgyául kitüztem, nem foglalja magában a régi világ Bakonyát. Ez, mint a hagyományból tudjuk, Balaton széltében Rábától egész Dráváig terjedt.

(Rómer Floris)

Erdei Troll




Útvonal:

Vinye (Z-) – Likas-kőPápalátókői-hegy – Hálóvető-árok (P-) – Zabolai-út – Tűzkő-hegy – Kőris-hegy (KΩ) – Márvány-völgy (Z-) – Tekeres-kúti-árok – Barátok-útja – Kisszépalmapuszta (P+) – Zabola-erdő - Malom-erdő (S-, S+) – Porva-Csesznek vá. (P-) – Cuha-völgy - Vinye



Táv és szintemelkedés:

31,9 km/ 940 m





Hová is megyünk?

Betyár-pamlag (2009)

A Cuha-völgy északi kijáratának közelében található, a hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyeként elhíresült Betyárpamlag-barlang.

Tanösvénytúrák: Cuha-völgyi erdei tanösvény (2009)

A Cuha-völgyet bejáró tanösvény bemutatja a Bakonyba fellelhető lombos fa fajtákat és részletes információt ad műemlék vasútvonal keletkezéséről. Az itteni vasút működésének technikai feltételeinek és természet harmóniájának szép példája.

A tanösvény adatai
Táv: 4 km
Állomások: 12
Füzet: -

A monstrum (2009)


Cuha-völgyi műemlékvasút vonal (2009)




A Cuha-patak vadregényes sziklaszurdokában halad a Győr-Veszprém vasútvonal. 
A műemlékké lett vasúti szakasz, hazánk egyik legszebb és szinte felbecsülhetetlen értékű pályája.
A völgy 115 éves viaduktja és alagútja páratlan kulturális és ipartörténeti műemlék kuriózum.

Cuha-patak völgye (2009)




A Cuha-patak völgye Zirctől Vinyéig húzódik mintegy 12 km hosszan. Felsőrésze rétekkel tarkított, "szelíd" part, alsó szakasza viszont vadregényes szurdokvölgy. Ezért is az ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja ez a tanösvénnyel ötvözött vízmosás. 
A kilenc gázlón át húzódó érintetlen természet felejthetetlen élménnyé válik a látogató számára. A sziklás völgy és barlangjai számtalan védett növény- és állatfaj menedékhelye is, ráadásnak még itt halad el hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Felszabadulási emlékműrom (2009)



A Porva-Cseszneki vasútállomástól nem messze található egy különleges rom. Ezt a kissé omladozó kőhalmot felszabadulási emlékmű néven szokták emlegetni a környékbeliek.

Porva-Csesznek turistaház (2009)


Van egy vasútállomás a meseszép Cuha-völgyben, ahol csak a turisták miatt áll meg a vonat.
Az állomáson található egy épület, amelyben nem oly régen nyílt meg  a Porva-Csesznek Turistaház.
A vendéglátók hamisítatlan vadregényes erdei hangulattal várják a környéken kikapcsolódni vágyókat.

Kisszépalma vadászház (2009)


A Kisszépalma vadászház a Kőris-hegy keleti lábánál, Porva és Fenyőfő községek határán, mesés erdei környezetben található.

Bödön-kút (2009)


A bakonyi Barátok útján emberi fogyasztásra alkalmatlan forrás díszeleg.

Tekeres-kút (2009)

Tekeres-árokban a zöld jelzésen haladva érintjük a Bakony apró kincseinek egyikét, a Tekeres-kutat.

Kőris-hegy (2009)



A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb csúcsa, amely 709 méterrel magasan emelkedik a tenger szintje fölé.

A hegy az itt honos kőriserdőről kapta a nevét. A tetején álló háromszintes Vajda Péter kilátót 1920-ban állították, mostanság elég rozoga állapotban van. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk, a távolban a Balaton csillogó víztükrét is megpillanthatjuk. 

A kilátó mellett áll a polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya.
A kilátóhoz számos túraútvonal visz fel, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érinti.

Egy kis történelem: 1987 október 19-én egy Mi–9-es szovjet helikopter csapódott a hegynek, amelynek következtében öt tábornok vesztette életét.          

Bükkfa-tapló (Fomes fomentarius)

A leggyakoribb tapló fajunk a Bükkfa-tapló nevet kapta, pedig akácot kivéve, szinte valamennyi lombos fán előfordul. Jelentős erdőgazdasági kártevőként tartják számon ezt gomba nemzetséget, de egyes helyeken különféle használati tárgyakat, sapkát, övet, terítőt készítenek belőle.

Pápalátókői-hegy (2009)


Fenyőfőről a zöld jelzésen érhető el a különös formájú sziklaeresz. A nevét onnan kapta, hogy tiszta időben egész Pápáig ellehet a tetejéről látni.

Likas-kő (2009)

A Vinyét és Fenyőfőt összekötő útról leágazó zöld turistajelzés a Likas-kő sziklatömbjéhez vezet.
A Tönkölő- hegy déli oldalán bújnak meg a környék apró barlangjai. A leghosszabb dolomit kőzetben itt kialakult barlang mindössze 6 m hosszú. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a barlangot a régi idők embere is gyakran felkereste.

Túra: Római-fürdő szurdoka (2009)

„Egy kis patak mindig rohant, s egyre csak énekelt.
Egy sziklafal útjába állt, s a dalnak így vége lett. ”

(Máté Péter)

A robogó Gaja




























Útvonal:

Bakonynána (K-) – Római-fürdő – Jásd – Tési-erdő – Vadalmás(K□, K+) - Bakonynána


Táv és szintemelkedés:

12,4 km/ 420 m




Kőtörő

Fürge gyík (Lacerta agilis)

A neve különleges gyorsaságra utal, de valójában a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik. Élőhelyét tekintve nem válogatós, inkább a magas füvű, nedvesebb területeket kedveli.
Nálunk általánosan elterjedt faj, így közvetlenül nem veszélyeztetett, de mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fürge gyík is védett. 

Jásdi szentkút és kápolna (2009)



Jásd határában az Országos Kéktúra vonalán, árnyas fák között található a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelyünk.

A monda szerint Péter remete álmot látott egykoron, abban mondta meg neki Szűz Mária, karján a kis Jézussal, hogy hol ásson, ahol majd vízforrásra talál. Így fakadt fel a jó víz, és e csodára jár ide sok-sok Mária tisztelő.




Az itt helyet kapó kálvária tervét Balassa László okleveles építészmérnök készítette, a stációk pedig Máriahegyi József gipsz domborművei.

A kápolna 1825-1837 között épült barokk-rokokó stílusban.
Grotta

A fejes (2009)


Vadalmás-forrás (2009)

Igazán pazar látványt nyújt a földből bugyogva előtörő bakonyi Vadalmás-forrás.
A bakonynánai Római-fürdő közelében a János-ároknál takaros kis pihenő található. Itt kúszik át a területen a forrás, majd bele ömlik a Gajába,

Fehérpettyes álcsüngőlepke (Amata phegea)


Ez kis kecses szépség hazánkban számos helyen előfordul, kedveli az erdős helyeket, erdőszéleket, kertvárosokat és parkokat. Kíváncsisága miatt  szívesen elücsörög a virágokon és az emberre is rászáll.

Gaja-patak völgye (2009)



A Gaja-patak szinte egész hosszában gyönyörű és vadregényes tájon halad keresztül.
Két festői szépségű szurdokvölgye is ismert, a bakonynánai rész a nevezetesebb, ez a Római-fürdő vízesésének szurdoka. A másik szakasza pedig a fehérvárcsurgói Gaja-völgy, amely a turistaparadicsommá nőtt víztárolóba torkollik.