Szekszárdi szőlők (2010)











Szekszárd környékén bizonyíthatóan már a római időkbe is folyt a szőlőtermesztést, A város maradványai között megtalált szarkofágon is kivehető egy szőlőtőkére emlékeztető motívum. A környék életében a 18. század hozott nagy áttörést, amikor a különböző egyházi kedvezményekkel idecsábított német telepesek szőlőművelésbe kezdtek.

Mayer kápolna (2010)




Szálka híres kápolnájának az a különlegessége, hogy pontosan ott áll, ahol a Szekszárdi-dombság találkozik a Sárközzel. 

Egyébként a 19. századi épület a húsvéti Emmausz-járásról kapta nevét.

Szálkai bika (2010)

A központban áll Szálka büszkesége, a környéken 1891-ben elejtett szarvasbika szobra. Az állat trófeája, közel 60 évig vezette a világranglistát.
A szobrot Jankó Sándor kezdeményezésére 2005-ban. állíttatta község vezetése.

Szálkai víztározó (2010)

A Lajvér-patak medrébe mesterségesen létrehozott tó hatalmas vízfelülettel rendelkezik, ezért adott volt a tó intenzív halasítása. De kialakítása során nem csak a horgászokra gondoltak, ugyan is homokos strandot is megtalálható a víztározó egy részén.

Túra: Óbánya völgye (2010)

Árnyas nyughely


„Az árnyas fák alatt tekergő kis patak gáncsoskodó sziklák sokaságán bukdácsolva,
ezernyi apró zúgón, vízesésen alábukva rendületlenül folytatja útját.
Tükrén meg-megcsillan, táncot jár a lombok között átlopózó napsugár,
a vízcsobogás hangjaival madárdal vegyül.”

(Kollát Gyula)


















Útvonal:

Óbánya (K)– Kisújbánya (S)– Cigány-hegy – Kisújbánya (K) - Óbánya

Táv és szintemelkedés:

10 km/ 350 m






Robogó Csoda

Cigány-hegyi kilátó (2010)


A Cigány-hegyi kilátó a Keleti-Mecseknek geometriai középpontjában áll.
Az alatta fekvő terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek, szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak.


Szent Márton pihenő (2010)



Szent Márton Kisújbánya védőszentje, ezért is áll egy monumentális tölgyfaszobrot a falu bejáratánál. A szobor Bakó László várdombi szobrász faragta, a kis parkot pedig Révész Sándor énekes ajándékozta az községnek.

Szent Márton templom (2010)


Kisújbánya barokk templomát 1794-ben építették azaz Óbányáról átköltözött Morva hutamesterek és Szent Márton püspöknek ajánlották. Az itt található 1914-ben készült Angster orgona igazi helyi látványosság.

Béke-forrás (2010)

Kisújbányán, a falu közepén az út mellett találjuk a Béke-forrást rejtő beton pincét. Egy vasrácsos ajtó takarja el a barlangszerű üreget ahonnan feltör a víz.

Apja és lánya (2010)


Bodzás-forrás (2010)

Kisújbánya határában, már fél lábbal az Óbányai-völgyben található a Bodzás-forrás.
A bővizű vízfeltörés mellett egy kis, hangulatos tisztáson esőbeálló és tűzrakóhely is található.

Dr. Péceli Endre síremléke (2010)


Dr. Péceli Endre orvos 1975-1991 között élt Kisújbányán, aki fontosnak tartotta a közösség összefogását és az egyik alapító tagja volt a Kisújbányai Baráti Körnek.
Barátai emlékére kőkeresztet állíttattak az Óbányai-völgy Kisújbánya felőli bejáratánál.

Ferde-vízesés (2010)


Az Óbányai szurdok látványosságait mintegy megkoronázza a Ferde-vízesés, avagy más néven tündérlépcső.
A patak vize a ferde jurakori mészkőrétegeken, átbukva keresztülrohan és ez nem mindennapi látványban részesíti az ide érkező természetjárót.

Csepegő-szikla (2010)


Az Óbányai-völgy egyik főlátványossága, a Csepegő-szikla, amely egy kötőmbe vájódott kőfülkében található apró vízesések sora. A hely látványvilágát óriási sziklatömbök és kéken csillogó meder teszi csodálatossá.

Sárgatönkű Kígyógomba (Mycena renati)

A kígyógombák nemzetségének fajaival lépten-nyomon találkozhatunk az erdőkben, fás élőhelyeken, még télen is. A legtöbbjükre igaz, hogy kis termetűek, kalapjuk vékony húsú és kúpos-harang alakú. Nincs köztük ehető, viszont néhányuk mérgező is.

Dr. Pataki József kulcsosház (2010)


Az Óbányai-völgy legnagyobb erdei háza, a Pataki Józsefről elnevezett kulcsosház. 
Évekkel korábban valóban hangulatos turistaházként funkcionált, napjainkra azonban csak alkalmanként helyszíne természetismereti oktatásoknak.

Malmok, Malomárok-rendszer (2010)


Az Óbányai-völgyön keresztülfutó Öreg-patak vizén évszázadokkal ezelőtt több malom is állott. Ezek zömében gabonaőrlő malmok voltak, de az üveggyártás egyes alapanyagainak őrlésére is a eme „gigászok”’ szolgáltak.

Öreg-patak az Óbányai-völgyben (2010)


Óbánya nem csak iparos mesteriről híres, hanem a Mecsek, de lehet, hogy hazánk legcsodálatosabb szurdok völgyével is büszkélkedik.
Az Öreg-patak sziklák sokaságán bukdácsolva, ezernyi apró zúgón, vízesésen átcsordogál a mesés völgyben.

Totemoszlop (2010)


A sváb náció mellett az indián kultusz is képviselteti magát Óbányán. Öregmedve és Nagymedve nyári táborának helyén egy díszes totemoszlopot állítottak a 90-es években.

Pisztrángos-tavak (2010)



Óbányai-völgy első állomás, a festői szépségű Pisztrángos-tavak. A két tavacska még jobban erősíti a környéken uralkodó alpesi hangulatot.
A tavakban sokáig nem tenyészett a pisztráng, nemrég azonban újratelepítették a tavakat és büfét is nyitottak mellé,

Boldogságos Szűz Mária anyasága templom (2010)


A 19. század közepén emelt, középkori eredetű templom áll Óbánya főutcáján, melyet Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel.

Mezei Ottó Kerámiakészítő műhelye (2010)


A Völgységi-patak partján áll a kárászi Mezei Ottó fazekasmester műhelye. 
A mester egyedi népművészeti edények és dísztárgyak teljes választékával várja a vásárlóit.

Szent Erzsébet templom (2010)


Kárász első katolikus temploma 1300 körül épült Szent Erzsébet tiszteletére.1850-56 között átépítették hajót, de némileg megmaradt a műemlék román hatása.

Túra: Elfeledett vízmosásokban (2010)

Erdő közepében ..

„s a Mecsek alatt
az anyaszív-pihés püspöki vár.”

(Csorba Győző)





















Útvonal:

Máré csárda (P-) – Máré váraIharos-kút (Z+, Z) -– Pusztabánya (K∆) – Kis-tói-völgy – Püspökszentlászló (K□) – Pap-rét


Táv és szintemelkedés:

12,6 km/ 600 m





Vizlépcsők

Hettyey-forrás (2010)


A Püspökszentlászlón, a templom szomszédságában fakadó forrás a nevét Hettyey Sámuel püspökről kapta. A vasajtóval ellátott kifolyást, téglából épült, fehérre meszelt, íves tetejű foglalás védi.

Mária-képoszlop (2010)


A Püspökszentlászlói egyházi élet egyik képviselője, a falu nyugati végén, árnyas fák között álló Mária-képoszlop.

Püspökszentlászlói arborétum (2010)


A püspökszentálszlói arborétum hat holdnyi területen fekszik a Zengő északi oldalán fekvő, kiváló mikroklímájú völgyben, amelyet Hetyey Sámuel püspök 1898-ban létesített a kastélya körül. 

A kert fenyői és különleges fáinak nagy része 100 év fölött jár.
A kastély előtt álló Zsolnay szökőkút vize állítólag 20 méter magasra szökött, a ciszternából lefolyó víz nyomásának köszönhetően.
Az arborétumban egy patak is csörgedezik, fölötte egy régi, hangulatos fahídon lehet átmenni. Ebből forrás vizéből felduzzasztott kis tóban valamikor aranyhalak és pisztrángok, rajta pedig hattyúk úsztak.

Két kereszt (2010)


Szent László-szobor (2010)



A püspökszentlászlói templom mellet egy misztikus kertben, monumentális Szent László-szobor magasodik.

Püspöki kastély (2010)


1797-ben pécsi püspök emeltetett Püspökszentlászlón egy klasszicizáló későbarokk stílusú nyári kastélyt a falucska végén. Az épületet több ízben felújították, működött itt polgári iskola, turistaház és szociális otthon is.

Szent László templom (2010)




Püspökszentlászló a maga nemében egy valóságos ékszerdoboz, amit természeti környezetének, és különleges egyházi épületeinek köszönhet. Ezek közül az egyik különlegesség a kastélyhoz kapcsolódó római katolikus templom, amely a 18. századba épült késő barokk stílusban.

Harangláb és kápolna (2010)





A püspökszentlászlói harangláb a település egyetlen utcájának középső részén, egy dombtetőn lévő kanyarban áll.




Zichy-kereszt (2010)


A falu bejáratánál álló kőkeresztet Gróf Zichy Gyula állíttatta 1912-ben. A pécsi oktatásért és kultúráért sokat tett püspök gyakran járt pihenni a püspökszentlászlói nyaralóba.

Kis-tóti-völgy (2010)


A Kis-tóti-völgyben Püspökszentlászlót Pusztabányával összekötő kék háromszögjelzés vezet. A völgyben találjuk a Bába-kút és a Daragói-Nagy-forrás nevű zárt forrásokat, amelyeket a helyi vízmű bekerített. (mindkét forrás vizét Hosszú­­­­hetény használja).

Üveghuta (2010)


A Pusztabányát körülölelő erdőkben több üvegfújó kemencéket tártak fel az évek során. Ezek közül sikerült néhányat működőképes állapotba hozni és időnként használják is üveg fújására. 
A kemencemaradványok és környékük, Mecseki ipartörténeti emlékhelyé van nyilvánítva.

Erdészpihenő (2010)



A Kárászi erdészet „kerületháza” Pusztabányán található a turistautak találkozásánál.

Az impozáns faépület az 1995-ös OEE Vándorgyűlésre épült a sajtó számára.

Pusztabányai kulcsosház (2010)

Pusztabánya valaha üvegfújó német telepesek lakhelye volt. Mára a település helyét csak a tiszta, rendezett, szép réten álló kulcsosház jelzi.

Életfa (2010)


A mívesen faragott életfa a pusztabányai kulcsosház előtt áll és 1995-ös Országos erdészeti rendezvényre készült el.

Iharos-kút (2010)


Az Iharos-kutat a piros jelzésen, a magyaregregyi Vár-völgyben lehet megtalálni és az itt haladó geológiai tanösvény egyik állomása is. 

Kicsiny, de annál szebb medret alakít magának a forrás évről évre, míg végül beletorkollik a patakba. Mellette kiépített pihenőhelyet találunk.

Gergely-Éva-forrás (2010)

A Máré vár völgyének déli oldalában a piros turistajelzésen több foglalt vízfolyás tálható. 
Az egyik forrás elnevezése onnan adódik, hogy Gárdonyi Géza: Egri csillagok regényének története egy epizódja ezen a vidéken játszódik.

Nappali pávaszem (Inachis io L.)

A nappali pávaszem elterjedési területe igen nagy, szinte egész Európa előfordul. Tavasztól őszig nagyon gyakori, áttelelő faj. A lepke jellegzetes színe miatt más fajokkal összetéveszthetetlen, csaknem egész évben látni parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken.