Túra: Kunhalmok nyomában (2011)

Boszorkányok keresztje

„Még áll a domb s én állok a felett,
Játszik velem bűbájos képzelet.
Csekély a domb, alig emelkedő,

Ormán csak fű, nem a bérc fenyve nő.”

(Arany János)

















Útvonal:

Mindszent, Nagy rév (K-) – Mindszent, vasútállomás – Koszorú-halom – Nagy-Ludas-halom – Ördöngös major – Tompahát - Ótompahát



Táv és szintemelkedés:

27,8 km/ 56 m





Szomjas csatorna

Nagy-Ludas-halom (2011)

A kunhalmok az alföld területein található mesterségesen létrehozott különleges földhalmok, gyakran ősi temetkezési helyek. Többségükben a honfoglalás előtti időkből származik.
A mindszenti Nagy-Ludas-halmot a középkorban a boszorkányok találkozóhelyének vélték.

Magyar szürke szarvasmarha (Bos p. hungaricus)

A magyar szürke szarvasmarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.

Útmenti keresztek (2011)

Tábit-kereszt

Tábit-kereszt 
A szabadságharcot is megjárt Tábit Jeremiás 1985-ben saját költségén állítatott egy fakeresztet tanyája bejárójához. Ez a fakereszt közel 100 évig állt, míg nem egy vihar kidöntötte. De a vallásos érzésű emberek új keresztet ácsoltak a régi helyére és még napjainkban is friss virág van a tövébe.

Apró-kereszt 














Apró-kereszt
Apró Balázs, az első világháborúból szinte csodával határos módon hazatérő katona, fogadalomból állítatott keresztet a Miási kövesút mellé. 1922-es év pünkösd hétfőjén szentelte fel Szilvásy Sándor esperes plébános a fogalmi keresztet.

Városháza (2011)

A város központjában álló, 1828-ban épült neobarokk városházát a Pallaviciniek adományozták az akkori városvezetésnek.

Tisza-folyó (2011)

Egykoron a tiszai halászat volt a mindszenti emberek első számú kereseti lehetősége. Napjainkban azonban már csak kevesen űzik az ősi mesterséget, pedig amit itt fognak az kerül a kompnál található csárda étlapjára.

Túra: Ember a gáton (2011)

„Az éjjel soha nem érhet véget,
Varázsolj nekünk valami szépet,
Repülj velünk a szerelem szárnyán!
Indul az utazás, csak erre vártál.”

(Soho Party)

Közeledik az estve




























Útvonal:

Mindszent, Művelődési ház – Nagy rév (P-) – Tisza-töltés – Mártély strand – Tisza-töltés – Algyői híd – Autópálya híd – Szeged, ATIKÖVIZIG.



Táv és szintemelkedés:

41,2 km/ 155 m





… miénk a pálya, az autópálya!

Nagyrév (2011)

Ha Mindszent, akkor mindenkinek a hagyományos tiszai átkelés jut eszébe. Hiszen egy régi kompon lehet átjutni a Tisza túloldali falvaiba és Ópusztaszerre.
A kikötőben dicső múltú halászcsárda áll, melyben megtalálhatók a tipikus folyami halételek is.

Szent Pál (2011)


A település templomának homlokzatán, Szent Pál apostol szobra mellett a falban még látható az 1919-ben a Vörös Hadsereg által kilőtt, fel nem robbant ágyúlövedék.

Alcsúti arborétum (2011)

A 40 hektáros alcsúti arborétum az egykori Habsburg-kastély parkjának átalakításával jött létre. és Jámbor Vilmos tervezte, angolkerti mintára. Kialakítása során a mester 300 olyan növényfajt ültettetett el, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt.

Az igen ritka növényfajokon kívül az arborétum ad otthont a Habsburg kastély maradványainak, a Kastélykápolnának, a Pálmaházi romoknak, a Kutatóháznak, a Babaháznak, a Medveháznak, a Gloriettének, a Grottának, az Oroszlános kútnak és több érdekes hídpillérnek, ezek közül több épületet a híres építész, Ybl Miklós tervei alapján építettek meg.

Az arborétum évszakonként változatos arcot mutat, kora tavasszal nyíló hatalmas
hóvirágmező egyedülálló az országban. Napfordulókor pedig a Szentjánosbogártánc nyújt különleges,esti látványosságot.

Kastély(Storno) kápolna (2011)

A Habsburg kastély kápolnája az egykori istálló kibővítése után nyerte el mai, neoromán formáját.
A Storno Ferenc tervei alapján épült kápolna többször szolgált már neves filmek helyszínéül, legutóbb egy Anthony Hopkins főszereplésével készült mozit forgattak a parkban.

Habsburg(József nádor)-kastély (2011)

József nádor pompás klasszicista kastélya az Alcsúti Arborétumba található.
Az épület, amely Pollack Mihály épített, a II. világháború után elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárati része áll.

Szent Donát templom és szobor (2011)



Csókakő barokk stílusú temploma 1772-73 között épült, de az épület mai formáját 1950-ben kapta egy tűzvész után.
Védőszentje Szent Donát, a szőlősgazdák és szőlőskertek védőszentje. Faragott fa szobra az építmény kertjében áll, amely Bujdosó Dénes alkotása.




Eszterházy-kastély (2011)


A Csákvári Esterházy-kastély Fellner Jakab tervei szerint készült. a fertődi barokk-rokokó kastély mintájára. Később azonban átépítették klasszicista stílusba egy földrengés után. 
Az épületben napjainkban a Fejér Megyei Szent György kórház intézete működik. 

Túra: Körtvélyespuszta (2011)

„Apró gyertyalángok emlékek foszlánya,
Temetőkerteknek jéghideg márványa.
Lassacskán halkuló, elmélyült sóhajok,
Végtelen mennyekbe suhanó angyalok.”

(Horváth Piroska)

Suhanó


Útvonal:

Csákányospuszta (K) – Mária-szakadékKörtvélyesVitányvár (Z) – Szép Ilonka-forrás (K+) – Körtvélyespuszta – Mária-szakadék (K) – Csákányospuszta


Táv és szintemelkedés:

13,8 km/ 400 m




A szakadék szélén

Libapimpó (Potentilla anserina)

A libapimpó a rózsafélék családjának egyik különleges, sárgás virágú tagja. Legelőkön, utak szélén és réteken, áprilistól egész nyáron keresztül virágzik.

Körtvélyespusztai Kápolna (2011)




A hegyek csendjében, a vértesi Mária út körvélyesi szakásza mentén egy erdei tisztáson áll egy magányos kápolna.
Múltjáról nem tudunk sokat, de egyszer már feltámadt poraiból, mert vandálok rongálták meg.

Szép Ilonka-forrás (2011)


Több turistaút találkozásnál található a már csak nevében Szép forrás. Sajnos a foglalása szétnyílt, nem bírta az időjárás viszontagságait. Ott jártunkról kedves csákvári természetjárókkal beszélgetünk a környezet megóvásról, a túrázási szokásokról és egyesületük múltjáról.

Katonasírok (2011)



A vértesi Szép Ilonka-forrás közelében, Kapberekpusztán találhatóak a II. világháborús katona sírok. Itt hajdan település is állott, de 20. század elejére teljesen elnéptelenedett.

Lepketapló (Trametes versicolor)


A nagy éjjeli pávaszemre hasonlító lepketapló egyike a változatos megjelenésű gombafajunknak, ezáltal igen kedvelt fotótéma. A tapló fő színei többnyire hasonlóak, de a zöldes színárnyalatot viszont az öreg gombákon az algák okozzák.

Egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

A galagonya terméketlen homoktalajokon kívül szinte minden erdőszegélyen megtalálható. Nevét a virágában található egy bibeszálról kapta.
Hogy miért izzik a galagonya, az akkor válik világossá, ha a pirosló galagonyabokrokat megpillantjuk az őszi tájban.

Vitányvár (2011)


A vértes erdejének fogságában, a Nyerges-hegy közelében egy fákkal borított kisebb kúp tetején találjuk a Vitányvár romjait.
Az erődöt a Csák nemzetség építhette a tatárjárás után és a békés középkorban élte fénykorát. Többször cserélt gazdát magyar és török között a megszállást követően. Ennek a háborúnak esett áldozatul az építmény, ugyan is felrobbantották.

Koronás keresztespók (Araneus diadematus)


A koronás keresztespók az egyik leggyakoribb pókfaj, amellyel találkozhatunk kis hazánkban. A hatalmas termetű pókfajunk a potrohán megjelenő fehér keresztmintázatról kapta nevét.

Béla-forrás (2011)


Körtvélyespuszta határában a Kék és a Kék+ turistautak találkozásánál, jól eldugva található a Béla-forrás, mely I. Béla királyról kapta a nevét az 1051-es győzelem emlékére.
Egy szép és egy csúnya tábla emeli ill. rontja az vízkilépés környékének összképét.

Körtvélyesi erdei temető (2011)

Körtvélyespuszta és további két kistelepülés emlékét, ma már csak egy erdei temető őrzi, ami a Mária-szakadék szomszédságában található. 15 síremlék áll a még a szépen-lassan elenyésző temetőben.

Mária-szakadék (2011)

Csákányospuszta napjainkban már csak pár házból álló szórványtelepülés, de természeti értékekben igen gazdag. Például a Vértes-hegység legmagasabb pontja (Nagy-csákány) is a környéken található, de innen indulva a kék jelzésen érhető el a csodálatos Márai-szakadék is. Az áttöréses szakadékot egykoron a Csákány-patak vize mosta szurdokszerűvé.

Túra: Vár kerülő (2011)

Erdei pihenő

„Águnk koronája
a szabad, magas ég,
s így dús ragyogása,
lágy fénye miénk”

(Johann Ludwig Tieck)






























Útvonal:

Csókakő (K) - Vár-völgy - Határnyíladék (Z) - Mayer-kunyhó (ZL) - Vár-völgy (K) - Csókakő



Táv és szintemelkedés:

8,1 km/ 275 m






Elhagyott ernyő

Borostás egyrétűtapló (Trametes hirsuta)

A Borostás egyrétűtapló hazánkban igen gyakori faj,  januártól decemberig, elhalt, de néha élő lombos fán is, főleg bükkön, tölgyön és nyíren találkozhatunk vele. Nevét a termőtest körkörösen barázdált, erősen sörtés, borostás felületéről kapta.

Vadmálna (Rubus idaeus)

A vad málna Európa mérsékelt övi részében előfordul. Már az ókorban is gyógynövényként használták, a középkorban már kolostorok kertjeiben is megtalálható volt.

Közönséges gyíkfű (Prunella vulgaris)

A Közönséges gyíkfű alacsony termetű, kúszó indákkal terjeszkedő növény. A májustól nyíló lila színű ajakos virágok rövid szárvégi füzért alkotnak.

Vadszeder (Rubus fruticosus)

A vadszeder a nyári erdők egyik legbiztosabb gyümölcs forrása. 
Kedvenc termőhelyei az erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot.

Bőrfutrinka (Carabus coriaceus)

A bőrfutrinka a maga négy centiméteres hosszúságával az egyik legnagyobb termetű futóbogarunk.
A kékes-szürke, bőrszerűen ráncos szárnyfedője könnyen felismerhetővé teszi eme futrinkafajt.
Hasznosságát igazolja, hogy képes egy burgonyaföldet is megtisztítani, ahol négyzetméterenként 200 burgonyabogár él.

Vár-völgy (2011)

A Csókakői vártól nagyjából észak felé vezet a kék jelzés, amely a Vár-völgy szép erdős útján halad. A sziklás, szűk völgyfenekén a legragyogóbb nyári napsütésben is félhomály terjeng és hatalmas, mohás sziklatömbök és függőleges sziklafalak között vezet a turistaút.

Gerencsérvár (2011)

A Vértes Csákvár felé vezető völgytorkolatnál áll az inkább toronynak, mintsem várnak mondható építmény romja. 
A 13 században a Csák nemzetség birtokolta, a török hódoltság idején még falu is tartozott hozzá. Erre enged következtetni az ásatásokkor talált edények töredékei, fejszék, sarkantyúk, díszített kések és pénzérmék.

Vértesszentkereszti apátsági templom és monostorrom (2011)


Az egykori bencés apátság monumentális romjait a Vértes erdejének sűrűje rejti Oroszlány környékén.
A román kor és a kora gótika építészeti emlékeit őrző bazilikális templom már a bencés szerzetesek megjelenése előtt állt. A monostor alapítási évszámát nem ismerjük, de Károly Róbert uralkodása idejére tehető az apátság fénykora. A rom mellett élő „remete” vezetésével a kolostor, a szobrok és a háromhajós templom körbejárható.

Túra: Mór felett a hegyen (2011)

„Hogyha nékem ernyőm volna,
Én volnék a bolondgomba.”

(Orgoványi Anikó)

Éles lépcsők





























Útvonal:

Mór, park (P-) – Vajal (PL) - Éleskő – Csókakő



Táv és szintemelkedés:

9 km/ 410 m






Párában, esőben Móron