Túra: Szuadó (2011)

Óvó tekintet

„Csilingel a kis gyöngyvirág.
Fehér a ruhája,
meghívja a virágokat
tavaszesti bálra.”

(Zelk Zoltán)


























Útvonal:

Kővágószőlős (P□, P+, P∆) – Babás-szerkövek (K+, K∆, K-) – Zsongor-kő – Szuadó-tető – Szuadó-nyereg (K+) – Szuadó-völgy – Sárkány-szakadék - Orfű



Táv és szintemelkedés:

9,3 km/ 410 m





Régi szerelmek

Sárkány-szakadék (2011)


A Nyugat-mecseki-karszt két jelentős patakvölgyének, a Szuadónak és a Körtvélyesnek egyesüléséből jött létre a kb. 500 m hosszú óriási mohos sziklákkal tarkított völgy, a Sárkány-szakadék. 
A hagyomány szerint a nevét onnan kapta, hogy a szurdok szikláit olyanok, mintha sárkányok hányták volna össze.

Gyöngyvirág (Convallaria majalis)


A gyöngyvirág szinte a legkedveltebb lágyszárú, évelő virágunk, amelyet sokan szeretnek kertekbe ültetni. Mondhatjuk azt erről a törékeny virágocskáról, hogy amilyen gyönyörű olyan halálos, hiszen közepes mennyiségben fogyasztása is halált okoz. Viszont külsőleg ízületi bántalmak ellen használják, egyes anyagaiból pedig szívgyógyszereket készítenek.

Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hipoglossum)

A Dunántúl bükköseiben, gyertyános-tölgyeseiben, szikla-és szurdokerdőiben két különleges csodabogyó faj is él. Az örökzöld évelők közül a lónyelvű csodabogyó az értékesebb, amely a nevét a levélszerű szármódosulásáról kapta.

Orfűi-patak (2011)

Az Orfűi-patak igazi különlegessége, hogy hol eltűnik, hol visszatér a felszínre.
Először összegyűjti a Szuadó-völgyi források vizét, majd barlangokba bújva a föld alatt vezet az útja lefelé, aztán egy kőzetrepedés mentén egyszer csak utat talált magának a felszínre Orfű határában.

Szuadó-barlang (2011)

 A víznyelő az orfűi Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtőterületéhez tartozik és a Jakab-hegy felől érkező Orfűi-patak vizét vezeti a mélybe.
A Szuadó-barlang a Nyugat-Mecsekben, a Szuadó-völgyben található.

Bagoly-forrás (2011)

A Szuadó-völgy keleti oldalának alján található a Bagoly-forrás.
A fakadást támfal veszi körül, tetején egy nagyobb zárókőben áll a névtáblája.

Szuadó-forrás (2011)


A Szuadó-völgy nevét viselő, közismert forrás a völgy központi részén található.
A vízkilépés foglalása faragott kövekből szépen kirakott,  a víz pedig egy kerámiacsövön keresztül áramlik a medencéjébe.

Fodros gólyaorr (Geranium phaeum)

A gólyaorrfélék családjának jellegzetessége, hogy termésük a gólya orrára emlékeztet.
Fodros gólyaorrt hosszú kocsányon álló, feltűnő bordó és sötétlila színű virágáról lehet felismerni.

Közönséges Nünüke (Meloe L.)

Hazai nevezetesebb fajok közé tartozó Közönséges Nünüke teste fekete, lila színbe játszó, a csápjai és lábai is feketések. Csípős, sárga nedvét pedig régen orvosságként használták fel.

Mihály remete-forrás (2011)


A Szuadó-völgy felső részén, a hegy nyugati oldalában található az érdekes nevű forrás. 
A vízfolyás névadója egy valamikor ezen a környéken élő Mihály remete.

Sárga árvacsalán Lamium galeobdolon)


A Sárga árvacsalán nedves talajú bükkös erdők évelőnövénye és akár fél méter magasra is megnőhet. A népi gyógyászat a levelét és a virágát is felhasználja, ülőfürdős kúraként a vesegyulladás ellen hatásos.

Blokk ház (2011)


A Szuadó-tetőn egy elhagyatott vadászház is látható, amely egykoron egy blokkház volt és a faszállítókat látta el jeggyel, innen ered a neve is.

Jakab-hegyi kilátó (2011)

A jakabhegyi kolostor romjai mellett a 19. század közepén új rendházat kezdett építeni a pálos életvitel követői. Pár év elteltével viszont újra feloszlatták a szerzetesrendeket és az épület befejezetlen maradt. 
A Mecseki Erdőgazdaság 30 év múltán egy érdekes kilátót és esőbeállót alakított ki az épület romjai felhasználásával.

Pálos kolostor (2011)

A Jakab-hegyen áll egy valaha szebb napokat látott Pálos kolostor. Boldog Özséb a pilisi Szent Kereszt kolostort egyesítette Jakab-hegyivel, így megalapította az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat. II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, ezek után elhagyatottá vált épület, azóta több romkonzerválásra került sor a területen.

Medvehagyma (Allium ursinum)

A tavasz első hírnökei közé tartozó medvehagyma fényes, zöld és lándzsa alakú levele miatt gyakran összetévesztik a mérgező gyöngyvirággal. Pedig a humuszban gazdag, árnyékos ligeterdőkben, források mentén, nálunk főleg bükkösökben a hegyvidékeken teremő hagyma féle igen finom csemege. Nem hiába terjed róla az legenda, hogy koraisága révén igen csak szereti medve falatozni.

Az úton (2011)


Zsongor-kő (2011)

A Babás-szerkövek féle konglomerátumvonal másik híres homokkő alakzata, a Zsongor-kő. Erről a korlátos szikláról a Mecsek egyik legszebb kilátása tárul elénk.

Kelta földvár (2011)

A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb kora vaskori fémművesség és a kereskedelem központja lehetett. Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot és megerősítették a sáncokat, majd létre hozták a Kárpát-medence legnagyobb földvárát.

Sas-fészek (2011)

Lélegzetelállító látvány a Jakab-hegy déli oldalában található függőleges, néhol 30 méter magas homokkő sziklafal. Valaha kőbánya volt, napjainkba viszont sziklamászók kedvenc helye.

Babás-szerkövek (2011)



Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy déli oldalán található a vörös színű különleges, emberi alakokra emlékeztető sziklacsoport. Magyarországon kőzettani szempontból is egyedülálló tömbök furcsa alakú sziklaalakzatként emelkednek ki környezetükből.
Ezen kívül még különleges legenda is fűződik az oltárkövekhez, amelyben a két helyi, módos család versengéséről szól akik egy esküvőről haza felé menet nem akartak kitérni egymás útjából, ezért egy átok miatt kővé váltak. 

Jubileumi kereszt (2011)


A Jakab-hegy déli oldalán álló kereszt egyházi kezdeményezésre készült és darabokban hordták fel a helyszínre.
Az 1934-ben felszentelt fehér kőfaragvány azt jelképez, ahogy Krisztust óvja az alatta elterülő Kővágószőlőst.

I. és II. világháborúban elesettek emlékére (2011)



A falu szépen kiépített főterén található a világháborúkban elesettek emlékműve. Az 1922-ben készült vörös homokkő oszlopot eredetileg csak az I. világháború áldozatainak emlékére emelték. 
Az emlékművön található turulmadár és a pajzs alakú bronztábla is ekkor készült. Viszont a II világháború áldozatainak névsorát tartalmazó fekete kőtábla csak később kerülhette oda.

Magyarok Nagyasszonya (2011)


Kővágószőlős közpinti parkjába áll egy különleges Mária-szobor. A hatalmas faragott vöröskő talapzaton álló Magyarok Nagyasszonya emlékmű a nemzetünk fennállásának ezeréves emlékére készült 1896-ban.