Túra: Ősemberkereső (2012)

Tavasz az erdőn

„Te vagy,
május?
Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar?
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!...”

(Szabó Lőrinc)






















Útvonal:

Szilvásvárad, kisvasút vá. (Z-) – Szikla-forrás – Fátyol-vízesés (Z∆) – Ősember-barlang – Istállós-kő (S∆) – Tányéros-töbör – Kilátóhely (S+) – forrás (S-) – Szilvásvárad, kisvasút vá.



Táv és szintemelkedés:

15,7 km/ 670 m






Erőlködős

Névtelen-forrás (2012)


A Tótfalu-völgy közepén, egy esőbeállós pihenőnél névtelen,bővizű foglalt forrás található.

Tányéros-töbör (2012)

Istállós-kőtől északra, a sárga háromszögön található a gyönyörű rét, amely tengerszint feletti magassága 958 méter. Az ország hatodik legmagasabb "csúcsa " az itt található érdekes formájú töbörről kapta nevét.

Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides)

Üde bükkösök és gyertyános tölgyesek kora tavaszi, lombfakadás előtt virága. A növény a virága miatt nagyon hasonlít a boglárka félékre.

Istállós-kő (2012)



A Bükk legmagasabb pontja stílusosan a hegység ékkövétől, Szilvásváradtól pár 100 méterre található. 
Magyarország ötödik legmagasabb csúcsához meredek emelkedőn, a zöld háromszög korláttal kiegészített turistaútján lehet feljutni. A tetején található a Szent Imre kereszt, de csúcsról a sűrű bozótos miatt kilátás nem igazán van.

Szinyei: Majális (2012)


Erdei madársóska (Oxalis acetosella)


A gyógynövényként hasznosítható madársóska, április-május során virágzik üde, árnyas lomerdőkben. 
A növény levelei és virágai erős napfényben és éjszaka összecsukódnak.

Istállós-kői-barlang (2012)

Az Istállós-kői barlangban a feltárása során akadtak a hegység leggazdagabb őskori leletanyagára: tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok, az ősember kő és csont eszközei, használati tárgyai kerültek elő.
A több mint 300 ezer éves barlanghoz egy kanyargós, meredek ösvényen lehet feljutni.

Pisztrángos tavak (2012)

Szilvásvárad híres völgyében folyó Szalajka-patakot több helyen megduzzasztották, amely megfelelő hőmérsékletű vizet biztosított a pisztrángtenyésztés számára. Napjainkban az út mentén sétálva szinte végig találkozhatunk olyan tavakkal, amelyekben különböző életkorú pisztrángokat nevelnek.

Fátyol-vízesés (2012)

A Szalajka vízesés kis hazánk talán legszebb geológiai képződménye. Nevét a mészkő gátakon, lépcsőkön fátyolszerűen lezúduló patakvíz után kapta. Ez a természet alkotta képződmény igen varázslatos világot tár a temérdek ide látogató elé. Mint ha az utóbbi időben ő nagysága megsértődött volna, mert egyre csúnyább arcát mutatja nekünk.

Erdei múzeum (2012)


A Szalajka-völgy folytatásában, a Bélapátfalvára vezető Horotna-völgyben található a nemrégiben felújított szabadtéri múzeum, ahol régi, erdei mesterségek elevenednek meg. Az erdő ölelésében található kiállítás egész évben ingyenesen látogatható.

Szikla-forrás (2012)


A Szalajka-völgy egyik ritka kincse egy a barlangon keresztül felszínre törő karsztforrás.
A kristálytiszta víz egy kis tavacskába folyik, megkóstolni vagy megérinteni nem lehet a geológiai csodát.

Szalajka-patak völgy és Tanösvény (2012)


Szilvásváradon található az ország legismertebb kirándulóhelye, a halkan csobogó patakok és vízesések világa, a Szalajka-völgy. A terület természeti szépsége első sorban a különleges mikroklímájú völgynek köszönhető, amely minden évszakban más oldalát mutatja.  a halkan csobogó patakok és vízesések világa.

Különlegességei:

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)

A mocsári gólyahírt kecses sárga virága akár a tavasz hírnöke is lehetne. Hazánkban két alfaja is él, egyik az alföldi, másik a hegyvidéki tocsogók, patakpartok, nedves rétek virága.
Április végé és május közepe között tömeges megjelenésével festi aranysárgára a vizenyősebb területeinket.

Szilvásváradi pisztráng(2012)

A Szilvásvárad és a Szalajka-völgy egyet jelent a Pisztránggal. Az itt élők több mint 100 éve tenyésztik a sebes és szivárványos pisztrángot.

Kárpátok őre (2012)


A honfoglalás kori, a Kárpátok hágóit őrző éber katona szobra a Szalajka-völgy szívében található.
A 2,65 méter magas, tölgyfából faragott katona alak egy másolat, a szobor eredetije Kolozsváron található.

Szilvásváradi Erdei Vasút (2012)


A Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt kanyarog a festői Szalajka-völgyben. 
A közel 5 kilométeres vonal a Fatelep állomásról indul, a végállomása pedig a Gloriett tisztás, ahol a Fátyol-vízesés is található.
További megállók a Tótfalusi-völgy bejárata és a Szalajka-Halastó, az Erdészeti múzeumnál.

Vadbemutató kert (2012)

A Szilvásváradon a Szalajka-völgy első felében található egy kisebb vadaskert, amely a fő látnivalói a dámszarvas és a hazánkba betelepített muflon családok.

Archeopark (2012)


A szilvásváradi interaktív park a Bükk hegység ősi múltját, az őskori ember mindennapjait tárja a látogató elé. Megtalálható itt ősemberbarlang, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, és egy új kőkori fűkunyhó hű makettjai is.

Lovas stadion (2012)

Szilvásvárad központjában 1976-ban épített lovas stadiont áll. A fedett lovarda megépítése után minden évben lovasversenyeket rendeznek itt. Sőt 1984-ben Szilvásvárad adott otthon a Négyesfogat-hajtó világbajnokságnak.

Túra: Rocska-völgy (2012)

Bába asszony

„Lőrinczi dicsőséges Szent Anna,
könyörögj érettünk most és halálunk
óráján! Amen.”

(ima)





























Útvonal:

Szarvaskő (K) – Szarvaskői vár – Veres-oldal – Rocska-völgy – Gilitka-kápolna (Z●, Z-) – Bába-fa – Szén-hegy - Szarvaskő



Táv és szintemelkedés:

11 km/ 510 m







A merengő

Bábafa (2012)


A Bábafa, a Bükk hegységben, a Szarvaskő közelében fekvő Gilitka-völgyben található esőbeálló-házikó. Az emlékhely elnevezése, mind az anyává válás és az anyaság témájára utalnak.

Gilitka-forrás (2012)

A Gilitka-forrás a Rocska-völgy szépséget meghatározó Gilitka-patak fakadó forrása. A két foglalással is rendelkező vízfeltörés a kápolnától nem messze található egy fakereszt tövében.

Gilitkai Szent Anna kápolna (2012)



















Szűz Mária édesanyjának emlékére épült barokk stílusú kápolna ékesíti a szintén a szentről elnevezett patak völgyét.

Kép a képben (2012)


Veres-oldal (2012)

Ha a szarvaskői vártól tovább indulunk Bélapátfalva felé a kék jelzésen egy érdekes kilátóhelyre érkezünk. A különleges párnaláva sziklarámpáról beláthatjuk a falut és gyönyörű völgyét.

Szarvaskői kilátó (2012)

A falu nevezetes kilátója 2004-ben készület el, a kivitelezője pedig az a mobilszolgáltató volt akinek az adótornyával osztozik a hegyen az építmény.
A toronyba felérvén egy gyönyörű körpanoráma fogad minket, ahonnan nem csak Szarvaskőt és a szarvaskői várat csodálhatjuk meg, de a Bükki Nemzeti Park délnyugati részét, sőt Eger városát is megpillanthatjuk.

Bükki Szarvaskő vára (2012)

A falu feletti égbenyúló, meredek sziklaszirt tetején áll szarvaskő ősi várának romja. A falmaradványról gyönyörű kilátás nyílik, körülötte lévő agyagpala szikla rész pedig kiemelt természetvédelmi terület.
A vár valamikor Eger tarisznyavára (Az őrség egy hétre való elemózsiát kapott a tarisznyájába.) volt, egészen a szabadságharc utánig. amikortól már a karbantartásával nem törődtek, így teljesen lepusztult.

Keresztelő Szent János templom (2012)

A domboldalon álló, egyhajós templomot a 19. század közepén építette Pyrker János érsek. Az épület stílusát tekintve klasszicista és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.

Túra: Petres (2012)

Kameraman

„Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!”

(Petőfi Sándor)

















Útvonal:

Szeged, Kálvária tér – Tápé (Tisza töltés) – Algyői hídfő (S) – Petresi gátszakadás – Dóc – Sándorfalva – Szeged, Szekeres u.



Táv és szintemelkedés:

63,6 km (Ebből földúton: 25,1 km)/ 80 m










Tavaszi díszben

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2012)

forrás: kisalfold.hu

A régi időkben jószerivel munkások lakta szegedi városrész  a pestisjárvány utána az áldozatok emlékére kápolnát építettet Szent Kereszt tiszteletére. Az 1879-es „Nagy Árvíz” ezt az épületet is megsemmisítette, de az 1800-as évek végére a Móravárosiak elszántságának köszönhetően újra életre kelt a kápolna, amelyet neobarokk stílusban építettek meg és sokkal szebb lett, mint elődje. Sajnos a II. világháborúban ez az épület megsérült és érthetetlen okokból inkább porrá lövették tankokkal, mint hogy újjá építették volna.




1932-33 között felépítették a mai Szent Kereszt templomot néhány háznyira a régitől, ekkor még a régi kápolna romos fala még állott. Az új épület kivitelezésekor az egyszerű vonalvezetésre törekedtek az építők, viszont a templom melletti parkban 1997-ben felállított stációk igazi remekművek. A kálvária Domborművei a zebegényi reliefek másolatai.

Nepomuki Szent János szobor (2012)


Az alföldi szakrális népélet egyik jelentősebb emléke a Sándorfalva határában található barokk szobor. A mester munka Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, az úton járók, vízen járók védőszentjét.

Sasér (2012)

A Sas-ér az atkai Holt-Tisza felső ágának folytatása. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet ezen része, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó kiemelt fontosságú védett terület. A„szentély" típusú hullámtér élővilága igen változatos, több ritka állatfaj is előfordul, de visszatérő vendégek az itt egy egész kolóniát létre hozó Szürke gémek is.

Ember a gáton (2012)


Szőke Tisza II. Gőzhajó (2012)

A Ganz Danubius Hajógyár keltette életre 1907-ben a Szőke Tisza gőzmonstrumot.
Többszöri átnevezések után üdülőhajóként is működött, de diszkóként lett híres, és vált a városkép elválaszthatatlan részévé.
Mostanság a tápéi téli kikötőben honol, vagyis lassan süllyed az egykor szebb napokat megélt gépcsoda.

Szent Rókus templom (2012)

forrás: sulinet.hu
A Rókusiak a pestis járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben a kápolnát építettek. A 18. század elejére ezt az épületet kinőtték ezért új egytornyos barokk templom felhúzására került sor 1833-ban, amely a  Szent Rókus templom nevet kapta. 
1879-es szegedet pusztító ár az épület falait sem kímélte, ezért a lebontása mellett döntöttek. E templom mai utódja 1905-1909 között épült, jellemzően neogótikus stílusban. A hatalmas kéttornyú katedrális a Fogadalmi templom elkészültéig a Szegedre költöző Csanádi püspök székesegyháza is volt. 
Belső termei is tetszetős kialakításúak a két oldalsó szentélyében Szent Istvánnak és a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, a főoltár képe pedig Szent Rókus ábrázolja, aki éppen a pestises betegek között áll. 

Figyelemre méltó még a templom bejárata fölött látható virágot formázó az üvegablak. 
Az épület mellett található még a Zsolnay-gyár által készített két majolikaszobor, amely Krisztust és Máriát külön-külön ábrázolja.