Holló (2012)


Egy sziklán ülő ércmadár fogadja a faluba érkező vendégeket. A 3 méter magas kőből és fémből készült szobrorTóth Dávid kiemelekedő alkotását. A holló a világörökségi falu egyik jelképe

Szent Márton kápolna (2012)

Hollókőn ahol az Ófalu és az Újfalu találkozik, ott áll a Szent Mártonról elnevezett takaros kápolna. A skanzen szerű falu házai mintájára a fala fehére meszelt, teteje fazsindelyes.

Ófalu (2012)


A Cserháti dombok között van egy zsákfalu, ahol csak 380 laknak, még is sok országból vonzza a látogatókat. Hollókőn 56 mesebeli házikó áll, amely palóc mintájával felkerült az UNESCO listájára is. A skanzen nincs híján látnivalókban sem, néhányukban kézműves műhelyek, múzeumok és bemutatóházak kaptak helyet.

Holló Tanösvény (2012)



A 14 állomásból álló túraút a Vár-hegy környékét járja be. 4,5 km hosszú ösvény a Cserhát jellemző típusos élőhelyei közé enged betekintést, majd vissza kanyarodik a várhoz.

A tanösvény adatai
Táv: 4,5 km
Állomások: 14
Füzet: BNPI (?)

Túra: Fel Ágasvárra! (2012)

„Ködellik a Mátra tető,
Közepébe két szál vessző.
Rászállott egy rigó madár,
Egyik ágról másikra száll.”

(Népdal)

Fel Ágasvárra!




























Útvonal:

Mátrakeresztes (P-) – Csörgő-patak völgye (P+) – Ágasvár Th. (K∆) – Szamár-kő (K-) – Ágasvár Th.(P-) – Csörgő-barlang – Csörgő-patak völgye – Mátrakeresztes



Táv és szintemelkedés:

9 km/ 460 m





Váratlan völgy

Héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus)

Két méteresre is megnövő  mácsonyát a népnyelv betyárkulacsnak is nevezik, ugyan is az átnőtt levelei az esővizet összegyűjtik. Rózsaszínes virágával július és szeptember között találkozhatunk vele utak mentén, magas kórósokban, patakok partján, réteken.

Borcsa-forrás (2012)



A Csörgő-szurdok egyetlen forrása nem túl látványos, de elég bővizű.


Csörgő-patak szurdoka (2012)

Mátrakeresztesről indul egy piros kör, amit a turistatérkép nem is jelez. 
Aki rálép erre az ösvényre az látványos szurdokba találja magát. Igaz, nem túl hosszú szakaszon szegélyezi a patakot, de annál szebb világba kalauzol bennünket. Az andezit falak repedésein kibuggyanó hatalmas gyökerek látványa olyan, mint ha aggastyán boszorkányok karjai keresne áldozatuk után.

Csörgő-lyuk (2012)


Ágasvártól nem messze. a piros kereszten található Magyarország leghosszabb nem karsztos barlangja, amely kizárólag gyakorlott barlangászok által járható.

Ágasvári turistaház (2012)

Mátraszentimrétől nem messze. ahol a turistautak pókhálóan fedik egymást, ott áll egy erdei házikó. A turistaház a 30-as években épült, tipikusan magán hordozza a Mátra, kövekből készült épületeinek stílus jegyeit. Eleinte menedékházként üzemelt, de legutóbbi felújítás óta igazi összkomfortos turistaszállás.

Newton-szikla (2012)

„Newton hitétől mentsen meg az Isten”

A Newton-szikla a Szamár-kőhöz hasonló képződmény, amely egy kisebb és nagyobb andezit sziklákból álló halom. A tömb mellől elénk táruló Mátra látványa teszi igazán érdekessé a helyet.

Szamár-kő (2012)


A Szamár-kő az egykori magma-feltörések nyomán kialakult érdekes természeti képződmény egyike. Ágasvártól a kék háromszögön érhető el.

Ágasvár (2012)

A 13. századi vár a Tari család több nemzedéke alatt élte fénykorát. Kétszázaddal később már szinte teljesen elpusztult a tulajdonosok hanyagsága miatt. Manapság csak a sátor formájú kiszögelés utal erőd mivoltjára. Viszont csodálatos panoráma nyílik róla, tiszta időben a Börzsöny és a Cserhát vonulatai is feltűnnek.




Erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere)

A legnagyobb nebáncsvirágunkat jóval könnyebben megkülönböztethetjük a társaitól, mivel virága és a növény mérete is jóval nagyobb a többiekétől. Az erdei nenyúljhozzám a nedves, nyirkos talajú erdőkben, erdőszéleken virágzik június-augusztusban.

Mária-szobor (2012)


Az életnagyságnál kicsit nagyobb fehérmárvány Mária-szobor 1996-ban készült el és ifj. Szabó István gyönyörű munkája.
Egy pár évre rá íves műanyag tetőzetet kapott az alkotás, hogy így védjék az időjárás viszontagságaitól.

Sziklamászó hely (2012)

Magyarország egyik legszebb sziklamászó helye, a Csörgő-patak mellett tornyosuló két monumentális sziklafal.

Szentháromság-szobor (2012)


A három szent királyt ábrázoló Szentháromság-szobor a szenkút egyik sétaútja mellet található. A kék mozaik obeliszk a Nógrád megyében élő szobrász, ifj. Szabó István munkája.

Névtelen-forrás (2012)


A Csörgő-szurdok bejáratánál a piros jelzésről letérve egy kör alakú völgyben található egy névtelen foglalt forrás. Vize egy darabig kanyarog a völgyben, majd a közeli Csörgő-patakba folyik.

Békás-tó (2012)

Mátrakeresztes amúgy is gyönyörű természeti környezetét egy kicsiny tó is emeli, amely a Békás nevet kapta. Eme tó körül üdülő telep épült nem oly régen és innen indul az Ágasvárra vezető turistaút is.

Turista emlékmű (2012)


Érdekes emlékmű található Mátrakeresztesen a piros turistautak találkozásánál. 
A pásztói turistaság tiszteletére emelt absztrakt szobor, remekül illeszkedik az erdő és hegy kettősébe.

Béke királynéja templom (2012)


Mivel a kápolna megnagyobbítása után is csak alig 100 férőhelyes lett a fallóskúti katolikus építmény, így túl kicsinek bizonyult a zarándokok fogadására. Ezért 2002-ben belefogtak az új templom építésébe. Végül a Béke királynéja templom építési munkái 2006-ban fejezőtekbe és jelenleg 1000 fő befogadására alkalmas az egybe nyitott vallási komplexum.

Fallóskúti szentkút és Márai-kápolna (2012)





A Mátraszentimréhez tartozó Fallóskút az északi-középhegység legismertebb búcsújáró helye.
Az ötvenes évek végén egy helyi asszonynak megjelent a Szűzanya és megmutatta forrás helyét. A szentkút kápolnáját az 1970-es évek végén építették a csodás jelenés mellé. 
A több érdekes katolikus szobrokon kívül figyelemre méltóak a tűzománc stációk, amelyek az ország különböző településeinek adományaiból készültek el.


Túra: Három falu útja (2012)

Mátrai strázsa

„Égi ábrákra fókuszál
a Piszkés-tető bozontja,
tejútnyi derengő uszály
estélyi leplét kibontja.”

(Molnár Jolán)




























Útvonal:

Mátraszentimre, templom (Z) – Három Falu temploma – Mátraszentistván (K-) – Piszkés-legelő – Piszkés-tető (P-, P+) – Bőgős-rét (K+) – Mátraszentimre, templom



Táv és szintemelkedés:

6 km/ 330 m





Piszkés-rét

Erdei szemeslepke (Pararge aegeria)

Az erdei szemeslepke a tarka lepkefélék családjába tartozó, nappali életmódú, sötétbarna alapszínű lepkefaj. Hazánkban erdős élőhelyeken, tisztásokon széles körben elterjedt,

Tanösvénytúrák: Szénégetők útja (2012)




Mátraszentimre tanösvénye a piros kereszt turistaúton található és kb egy 600 méternyi sétaút. De ha a piros sávval kombináljuk akkor egy 2,5 km hosszú útvonalat kapunk, amelyen megismerkedhetünk a Mátra állat- és növényvilágával, erdőműveléssel. 

A tanösvény adatai
Táv: 0,6 km
Állomások: 13
Füzet: ???

Piszkés-tető Obszervatórium (2012)


Magyarország 15. legmagasabb csúcsán épült, a hatvanas években a Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézete. A csillagvizsgáló kerítése mellett jelzett turistaút vezet, maga az intézmény csak előzetes engedéllyel látogatható.

Szent István templom (2012)



Észak-Mátra három legkisebb faluja a 20. század közepén közös templomot kapott. Szentimrétől, Szentlászlótól és Szentistvántól körülbelül egyforma távolságra álló templom egy kisebb dombra, az itteni terméskőből épült.

Nepomuki Szent János szobor és Kőhíd (2012)


A pásztói Kövecses-patak egykori szakaszán áll a középkori eredetű Nepomuki Szent János szobor. A riolittufa emelvény és híd is barokk stílusban épült, a műemlék megóvása érdekében rézkupola került a szoborra.

Középkori üveghuta (2012)

A 12. századi, Pásztói bencés szerzetesek üveggyártásának emlékét őrzi az óvárosban két feltárt üveghuta. Az itteni leletek bizonyítják a középkori nemesfém bányászatnak virágzását, ezáltal Közép-európai legrégebbi üveggyártásának központja volt Pásztó.

Oskolamester háza (2012)

A 15. század elején egy végrendeletben említik először az műemlék együtteshez tartozó iskolamesterházát. A 16. századi tűzeset után újra építették. Egészen a 70-es évek végéig használta a kántortanító és családja. Az épület helyreállításának befejezése óta tájházként üzemel.

Ciszterci kolostor és romkert (2012)


A Nyugat-Mátra lábánál elterülő Pásztó egyik legjelentősebb műemléke az egykori bencés monostor romja, amely  a 11. század végén épült. III. Béla 1190-ben a cisztercieknek adta az épületet, aki megnagyobbították és felvirágoztatták az itteni rendet. Monostor fejlődésnek indult, míg nem a császáriak 1551-ben felégették. A ma is látható barokk kolostor 1716 tájékán épült az Árpád-kori apátság köveinek felhasználásával. Az épület ma a Pásztói Helytörténeti Múzeumnak ad otthont, amelyben az Évmilliók emlékei Nógrádban című kiállítás és a város történetét bemutató tárlat kapot helyet.

Zsigmond király szobra (2012)


Pásztó életében meghatározó szerepet játszó Zsigmond király szobra a múzeum téren áll. Az egész alakos bronzszobrot 1987-ben emelték.

Szent Lőrinc vértanú templom (2012)



Pásztó műemlékekkel teli parkjában áll a kisváros értékes műemlékeinek legékesebbike a 12. században Szent Lőrinc vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom.
Az épület román alapja 13. századi, amelyet az 1200-as évek végén bővítettek. A 15. században gótikus átalakításokat kapott templom, majd 1734-ben és 1767-ben barokk stílusban építették át.


Szentlélek Ispotályos temetőkápolna (2012)


A dombon álló temetőkápolna a 18. században érte el végleges formáját. Eredeti szentélye gótikus, az átépített hajó már barokk stílusban került kialakításra.

Kaleidoszkóp (2012)


Hunguest Grandhotel Galya és Vadasparkja (2012)


A mai üdülő épülete a két világháború között épült és egy 80 hektáros parkkal is rendelkezett. A rendszerváltásig az ország legszebb idegenforgalmi gócpontjának tekintették az épületet. Később a szálló üzemeltetését átvette a Hunguest és luxus kategóriás hotellé tette. Így viszont a turisták számára a hely elvesztette a „Mekka” jellegét.

A 21. századi követelményeknek megfelelő létesítményhez egy vadaspark is tartozik. Az itt található néhány vad hívatott bemutatni a Mátra élővilágának legfőbb képviselőit. Szerencsére egy kicsiny része nem csak a tehetős polgárok részére látogatható.

Magyarok Nagyasszonya templom (2012)


A Galyatetői Nagyszálló előkelő vendégei számára épült egy  templom a két világháború között, amely a Magyarok Nagyasszonyát választotta védőszentjéül. 

A híres zeneszerző, Kodály Zoltán többször járt a neoromán stílusú templomban, sőt itt fejezte be a Csendes mise című művét.