Túra: A Balaton ékköve (2012)

Tihanyi Túra:

Tihany, temető – Ősközség – Apátság – Belső-tó – Aranyház – Szarkádi-erdő – Gubicza-tető – Csúcs-hegy – Nyereg-hegy – Kőfejtő – Belső-tó – Tihany, temető

(Táv: 11 km)

2012. október vége - 2. nap

Balatoni őszelésünk második egyben utolsó napján, a tó ékköveként emlegetett Tihanyi félszigetet látogattuk meg.
Ófalu
Ködös és párás reggel fogadott bennünket a faluba érve, a református templomnál kezdtük meg gyalogos kóborlásunkat. Túránk első állomása nem is lehetett volna más, mint maga az apátság, melynek két hatalmas tornya még a tejfelszerű ködben is tiszteletet parancsolóan hatott. A Pisky-sétány műemlékeit sorba járva haladtunk át az ősközség nevezetű falurészbe. Előbb a Forrás-barlang majd kedvenc szentem szobra mellett haladtunk el. Sajnos a tóra néző panorámát még ködfelhő takarta. A Levendula ház nevű bemutató központnál már jelzett turistaútra (sárga+) tévedtünk, ez kalauzolt el bennünket az egykori kráter, a Belső-tó felé. Füves futballpályán vágtunk át ahol pöfeteggombákat és szürke marhákat láttunk karámban. 
Zuzmók az őszi erdőben
Nap hiába próbált áthatol a sűrű párán, így kísérteties hangulatú erdőben gyalogoltunk tovább. Jövetelünk céljához megérkezvén érdekes formájú gejzír mezőn voltunk, ahol torz sziklákat másztunk meg. Az első még csak egy kisebb volt, de a második a leghíresebb az Aranyház. ahol ismertető táblát is találtunk. A későbbi séta során több ilyen jellegű fehér vagy sárga tömbökkel találkoztunk, ahol megfigyeltük a környék élővilágát. Már nem emlékszem mikor és hol szakadoztak fel a felhők, de a félbevágott kúpnál már napsütésben ebédeltünk.
Jellegfa
Ezután sokáig gyalogoltunk a Szarkádi-erdő tölgyei közt a” nagy” tóval párhuzamosan, ami csodaszép aranyfényárban úszott a déli fényektől. Az erdei iskola érintése után kapaszkodtunk fel a Gurbicza-tetőre, ahol a ritkás fák között megcsodálhattuk a part mellett húzódó ős nádast. A Csúcs-hegyre érve már eltűnt az erdő és csak szél marta kopár sziklák között sétáltunk.
Citromos
A Forrás-barlang is egy ilyen okker színű tömbbe vájódott több évmilliókkal ezelőtt. Ugyan ezek a sziklák a Nyereg-hegyen már sokkal markánsabb formákat vettek fel, néhol hullámszerűen felgyűrődve. A gejzírit szirtek közül a Balaton egyik legszebb öblének a panorámája tűnt elő. A Bozsai-öböl háborítatlanul nyúlik bele a tóba, nádasaiban a természet ritkaságai találták meg életfeltételeiket.  Az idő jól eltelt rajtunk ezért a zöld háromszögön igen csak szaporáztuk visszafelé a lépteinket. A levendulás mező, mint helyi nevezetesség most nem a legszebb arcát mutatta, hisz már jócskán benne jártunk az őszben. 
Kőfejtő
Az apáti-hegy aljába régi kőfejtő maradványaira lettünk figyelmesek, ami első ránézésre inkább tűnt várfal maradványoknak. Ahogy közeledtünk a község felé a híres szőlők mellett bolyogtunk, melyeknek leveleit az ősz már rozsda barnára festette. Hamisítatlan Tihanyi kompozíciót alkotott az apátság fehér tornyai és rőt levelek. Az Bencések egykori pincéje ottjártunkkor is nyitva állt a finom nedűt adó vesszők ölelésében. A Belső-tót még egyszer megkerültük, csak most másik oldalról, majd a temetőnél befejeztük a 2012-es túraidényt.
Általam nem annyira kedvelt Balaton környéke számtalan érdekességgel lepett meg szinte nincs olyan nap, amikor ne gondolnék a gejzírmezőkre vagy apátság fehérre meszelt épületeire.

Itiner: itt és itt!

Tihanyi szőlők és az Apátsági pince (2012)

„A Tihanyi félsziget a Balaton vidékén általános jellemzői mellet egyedi mikroklímával és termőhellyel rendelkezik. A Balaton tó vizének moderáló, kiegyenlítő, napfényt visszaverő hatása mellett, a félszigeten, a kráterkúpban kialakult első tavának vízfelületet, ezt a hatást megerősíti, a katlanban a vörösbor számára ideális környezet, nagyobb meleget és kiegyenlítettséget biztosít. A félsziget jellege a termőhelyet is szigetszerűen elválasztotta a Balaton partján végignyúló termőhely karakterektől. A Nyereg-hegy, a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy körbeöleli a vörösbor számára körbekerített, a belső tavat körbeölelő szőlő-termőhelyeket. A Tihanyi hegység 7 millió éves ősvulkán, amely talaja ásványi anyagokban rendkívül gazdag tufa kőzeten alakult ki, és a vörösbor szerkezetét, érlelhetőségét biztosítja. A Tihanyi félszigeten a Balaton környékéhez képest mindig eltérő borkultúra honosodott meg. A vörösbor mindig meghatározó volt, a mikroklíma lehetőségeit korán felismerték az itt szőlőt művelő földművesek, polgárok és egyházi emberek. Amennyiben Tihany a Balaton kultúrtörténetének mindig is egy kis különálló, sok egyediséget és külön értékeket felvonultató szigete volt, a bor esetében ugyanez valósult meg. A Bencés apátság a 1055-től létezik a félszigeten, és vesz részt a környék vallási és kulturális életének formálásában és a szőlőtermesztés meghonosításában. A Tihany OEM logója éppen ezért tartalmazza, a félsziget keleti ormán épült bencés monostor épületének körvonalait.

A tihanyi borok diszkrét illatúak, ugyanakkor zamat és illatgazdagság jellemző rájuk, mely az eleganciájukat biztosítja. A vulkáni talaj hatására ízükben az ásványosság dominál. A mikroklíma hatására az átlagosnál magasabb savtartalommal rendelkeznek. Az ásványosság és a magasabb savtartalom a kóstolást követően hosszan érezhető.


Az apátsági birtokon termett szőlő feldolgozására, tárolására építették 1822-ben a Belső-tó északi partján a kettős kereszt alaprajzú, dongaboltozatos pincét és a klasszicista stílusú présházat.”
(szbki-badacsony.hu)

Bozsai-öböl (2012)

A félsziget partvonalából a természeteshez leginkább hasonló állapotban megmaradt rész a Bozsai-öböl. A part a Balaton egyik utolsó, csaknem háborítatlan nádas öblözte. Ritka madárfajok egész garmadája fészkel itt. Ezen kívül figyelemre méltó még a megtelepedett növény ritkaságok is.

Nyereg-hegy (2012)


A Tihányi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye a Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny ék alakú hegygerinc. A kovás mészkőlemezek különös formái az egykori víz- és kéregmozgások nyomán alakultak ki.  Csodálatos panoráma nyílik innen a Balaton-felvidék, a Balaton déli medencéje és a Bozsai-öböl felé.



Sobri Jóska-barlang (2012)

A Csúcs-hegyen található forrásbarlang egy, a Tihanyi-félszigeten található védett barlangok közül. A nemkarsztos üreget a középkorban őrtoronynak használták.


Tájvédelmi kutatóház és erdei iskola (2012)

A Tihanyi-félsziget nyugati felén, az erdőben található a tájvédelmi kutatóház. A Balaton-felvidéki nemzeti park igazgatósága erdei iskolakén üzemelteti a festői környezetben található épületet.

Szarkádi-erdő (2012)

A félsziget egyik legszebb erdeje a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő. Jellemző faállománya a tölgy, de megtaláltató még a kőris a juhar és szil is. A gazdag cserjeszint alatt sok értékes növény és állat él, köztük a igen védett bíboros kosbor és Nagy hőscincér. A Szarkádi-erdő déli részén található az egykori Újlaki templom romja.

Vörösbegy (Erithacus rubecula)



„Elterjedt költőfajunk, szinte minden élőhelyen találkozhatunk vele, de állománya a bokros, dombvidéki környezetben a legsűrűbb. Hazánkban erdei környezetben a vörösbegy a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de olykor apró csigákat is fogyaszt. A hideg idő beálltával bogyókat, gyümölcsöket is szedeget. Vonuló, a nálunk telelő példányok jelentős része Európa északabbi térségeiből érkezik hozzánk.  Az etetőkön is gyakori.

Egész Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nagy területén fészkel. Parkokban, arborétumokban, kertekben, patakpartokon, erdőkben, évente kétszer költ. A gyökerekből, fűszálakból, levelekből, mohából és pehelytollakból készülő fészket a tojó építi parfal vagy épület üregébe. Elfoglalja a mesterséges „C-típusú” odút is. 4-8 tojásán a tojó egyedül kotlik, miközben a hím eteti párját és énekelve a revírt őrzi.” (mme.hu)

Aranyház-gejzírkúp és a Lóczy-gejzír sétaút (2012)

Megkövesedett gejzíriszap
Fébevágott kúp











Belső-tótól induló tanösvény első pár állomása a Gejzírmező sziklaképződményei. A megkövesedett kifolyások három millió évvel ezelőtt keletkeztek a vulkáni utóműködés során. A forráskúpok közül a legnagyobb és a legszebb az Aranyház-gejzírkúp, mely a rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta nevét.
A képződmények európai mércével mérve is kimagasló geológiai értékek.
Ezért az egész félsziget elnyerte az Európa Diplomát.

Aranyház



Belső-tó (2012)


A Belső-tó a falu közelében található, a félsziget közepén. Az egykori vulkáni működések során a lesüllyedt kalderában rétegvíz gyülemlett fel. Így alakult ki gazdag növény- és állatvilágáról híres vízfelület. Az elmúlt évtizedekben viszont az amur betelepítésével az eredeti növényzetet teljes egészében kipusztult. Így a halállomány apadásnak indult és a tó lassú vegetációja kezd ismét megerősödni. A Belső-tó ma kedvelt horgászterület.

Levendula ház (2012)


A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság új létesítménye a Levendula Ház Látogatóközpont. A Belső-tó partján ultra modern épületben, interaktív kiállításokkal várja a látogatókat. Minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be az egykori vulkánok szigetét és környék egyik érdekes kultúráját, a levendulatermesztést.  Évszaktól és időjárástól független turisztikai attrakció, amely szórakoztató módon közvetít tudományos ismereteket.

Ősközség (2012)

A tihanyi Ófalu nagy része eredeti állapotában maradt meg és büszkén hirdeti a helyi népi építészet remekműveit. A házak jellegzetes anyaga a félszigeten bányászott szürke balzattufa, valamint nád, amellyel a tetőket fedték. Több szép parasztház szabadtéri néprajzi múzeumként üzemel, korabeli berendezéssel.

Nepomuki Szent János szobor (2012)


Nepomuki Szent János barokk szobra az Apátság melletti dombon, a Prisky-sétányon találtató. 

A szobor ismeretlen aradi szobrász gyönyörű alkotása.

Forrás-barlang (2012)

A barlang az apátsági templommal szemben, a ligetben található. A rácsos vasajtóval lezárt üreg abban a forráskúpban található, melyre a tihanyi vár is épült. Ideépítették az erőd egyik bástyáját, a barlangot pedig a várőrség használta.

Szűz Mária és Szent Ányos Apátsági templom (2012)



















Tihany templomának jellegzetes tornyát minden hazánkfia egyből felismeri. Az apátságot maga I. András királyunk alapította a 11. században. A Bencések birtokolták a rend feloszlatásáig, később fontos erődítménnyé vált a monostort együttese. A templomot a 18. század közepén építették, kívül belül igaz barokk katedrális. A rend manapság is itt él a falak között, az ő életükbe is bepillantást nyerhetünk. Az épületben múzeum és könyvtár is működik és itt őrzik az alapító koporsóját.

Református templom és harangláb (2012)

Szépen felújított harangláb és egyszerű templom áll a Tihanyi református temetőben. A 19. századi műemlékek barokk stílusba épültek.

Tihany



Tihanyi látkép levendulás felől.
„A Balaton - Közép- Európa legnagyobb sekély vizű tava - tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évvel ezelőtt Ebbe nyúlik be a Tihanyi- félsziget, amely a tavat két medencére osztja. A mediterrán táj markáns képét a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kalderra tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó, a horgászok kedvelt helye a Belső- tó, és a vízimadarak paradicsoma a Külső- tó.

A vulkanikus utótevékenység során feltörő több mint száz gejzírkúpot formáltak a félsziget területén, közülük a legszebb az Aranyház, aminek fehér szikláit napfényben aranysárga zuzmó borítja.
A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952- ben - Magyarországon elsőként - tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védet helyet. A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt.

Ősközség
A 16- 17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói. Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960- as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsősorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.” (tihany.hu)
Úti Boldogasszony-emlékmű

Nevezetességek, látnivalók:
Tihanyi Apátság templom és múzeum, Óvár, Halomsírok, Újlaki templomrom, IV. Károly Kálvária, Kikötő, Apáti templomrom, Remetetelep, Levendula Ház Látogatóközpont, Lóczy-tanösvény, Gejzírmező és az Aranyház, Habsburg József főherceg nyaralókastélya, Balatoni Limnológiai Intézet, Apátsági magtár, Református templom és harangláb, Apátsági majorság, I. András szobra, Apátsági borospince és présház, Babamúzeum, Belső és Külső-tó, Őslevendulás, Ciprián-forrás, Skanzen, Forrás-barlang, Művésztelep, Eötvös Loránd Emlékmúzeum, Panoptikum, Nepomuki Szent János szobor

térkép

Magyarország (2012)


Szent Mihály templom (2012)

A Badacsonytördemic kisközség központjában hatalmas 19. századi klasszicista templom áll.

Eszterházy-pince (2012)

Szigliget egyik legnagyobb birtokosa, az Eszterházy család korán felismerte a borászat itteni jelentőségét. Az egykori várpincét átalakították és szerteágazó pincerendszert hoztak ott létre. A grófok egykori borpincéjében a helyi borkultúra teljes körű bemutatásával várják a látogatókat.

Szűz Mária neve templom (2012)


A Szigligeti vár alatt áll az egykori várkápolnából lett templom. Az eredeti építményt valószínűleg az 1200-as évek derekán építették, mai formáját a 18. századi felújítása során nyerte. 

Szigligeti vár (2012)















Szigliget vulkánkúpján álló várat Bencések emelték, birtokuk védelme érdekében a tatárjárás után. Többszöri átépítések és tulajdonosok váltások után, fontos szerepet játszott a török elleni háborúban. Mind a Balaton környéki várak egyike, a feladata az ellenséges flotta figyelése volt.
Az erőd végzete egy villámcsapás lett, ami felrobbantotta a puskapor. Ezek után már nem újították fel.
Minden időszakába látogatható, állandó kiállítás is működik az épületben.

Kamon-kő és tanösvény (2012)

A szigligeti templomtól induló Kamon-kő tanösvény a helység  főbb nevezetességeit fűzi fel egy kellemes sétára. A nevét a vulkanizmus emlékeit őrző sziklavonulatról kapta. A 9 ismertető tábla segítségével, 6 kilométer hosszan megismerkedhetünk a népi építészet, a hagyományos szőlő- és nádgazdálkodás történetével, a terület növény- és állatvilágával, valamint az egykori tűzhányók világával.

Szőlőhegyi Szentháromság kápolna (2012)



Szigliget leggyönyörűbb helyén, Rókarántó hegynyeregén található a közel 170 éves zarándokhely. A fehér falú klasszicista stílusú templomocska a 19. század közepén a szőlősgazdák adományaiból épült.

Szigliget


Vár-hegy
"Az 1121-ben kelt oklevél szerint e terület az Atyusz nemzetség birtoka, a XIII. század elején e nemzetségből származó Ogyz bán, majd a görög származású Kalián zalai ispán birtoka. Ennek magtalan halála után ismét a királyé lett, aki az 1259-ben a zalai ispánsággal együtt fiának, István ifjabb királynak, majd 1260-ban a pannonhalmi bencéseknek adományozta. Ebben az időben kezdett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a XV. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek - Wyfalu sive Zegligeth - neveznek.


Tanú-hegyek
Móric fia Miklós unokája Simon 1348-ban a szigligeti várnak és tartozékainak birtokosa. A Móriczhidai család ezután még mintegy száz évig birtokos Szigligeten, és feltehetően ebben az időben kerülhetett sor a vár jelentősebb bővítésére. A Móriczhidaiak 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Laczk családdal, és bár a család nem halt ki, I. Ulászló Szigligetet 1441-ben a Laczk családdal rokon Némai Kolos Jeromosnak adományozta. A mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette. 
A hódoltság végén Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét.

Javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót király rendelte le." (ezsterhazypince.hu)
Fekete kereszt

Nevezetességek, látnivalók:
Avasi-templom romjai
Várhegy és az Ófalu.
Esterházy-kastély és arborétuma

Bütykös hattyú (Cygnus olor)


„A XIX. században eltűnt Magyarországról, de az 1970-es években nyugat felől újra megjelent, mára az egész országban elterjedt. Ez a közelmúltban történt betelepülés részben félvad madarakon alapult. Jól alkalmazkodott az emberi jelenléthez. Télen a hazai állomány mellé északról is érkeznek vendégek. A nálunk költő példányok nagyrészt a hazai és a tőlünk dél-nyugati, be nem fagyó vizeken telelnek (jellemzően a horvátországi Dráva szakaszon, illetve a vajdasági Duna szakaszon). A madarak évről évre visszajárnak bejáratott helyeikre, ahol az emberek etetik őket.

Eurázsiai elterjedésű faj, mely általában tavakat választ költőhelyül. Viszonylag nagy fészkét nádasok olyan részeire rakja, ahonnan könnyen kijut a nyílt vízre. Méretének megfelelően hatalmas fészket épít. 6-7 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik, a hím a fészket és környezetét őrzi. A fészekhagyó, röpképtelen fiókák kikelésük után követik szüleiket. Főleg vízinövényeket eszik, melyeket a felszín alatt szakít le, ebben hosszú nyaka szolgál segítségül. Kis mennyiségben állati eredetű táplálékot is fogyaszt.” (mme.hu)

Balaton (2012)

A „Magyar tenger” közép-Európa legnagyobb egybe függő vízterülete, típusát tekintve szikes tó. Homokos sekély partja kiválóan alkalmas strandolása, északi oldalán található a felvidék oly jellegzetes vulkanikus tanúhegyei. Az egyik ékessége a mind történelmi és mind geológiai szempontból is a Tihanyi-félsziget. A vízben és közvetlen közelében, mint egy 1200 állatfaj él. A terület védelmén a Balaton-felvidéki nemzeti park fáradozik, madártani szempontból kiemeltem védett terület a Kis-Balaton.

Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)

„Népnevei igen változatosak: katonabogárnak, tűzoltóbogárnak, szabóbogárnak, bodának, tűzi poloskának, katóféregnek, napféregnek, büdöspannának, papbogárnak, bödöcskének, halálfőnek, istenbogárkájának, kőkiverőnek, misemondó bogárnak, vörösbogárnak, boda bácsinak is nevezik tájegységenként. Általában kofalakon, fatörzseken sütkéreznek, akár százas csoportokban. A száraz, napsütötte helyeket kedvelik. Háta piros alapszínű, melyet jellegzetes fekete mintázat díszít, így például a csökevényes fedőszárnyain egy-egy kör alakú folt díszlik. 

Ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagokat, nem csíp és repülni sem tud. Feltűnő színe figyelmezteti az ellenségeit: „Nem vagyok jóízű!” Tápláléka elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, melyet hosszú szipókájával szívogat, de szükség esetén megeszi a papsajtot, akácot, cukorrépát, sőt korhadó növényi részeket és rovarok, csigák, hernyók tetemeit is.A tavasz folyamán gyakran láthatóak párzás közben összetapadt bodobácsok. A talajba és avarba rakott, fekete petékből kikelő, júniustól októberig fejlődő, szárnyatlan lárvák szintén vörösek, ám mintázatuk jóval egyszerűbb az imágókénál (kifejlett egyedek). A verőköltő bodobács a talajba ásva telel át, majd a következő évben az 50–60 pete lerakását követően elpusztul. A bodobácsnak köszönhető az alternatív rovarirtók feltalálása. Az 1930-as évek óta laboratóriumi kísérletekre gyakran használt rovar. Nevüket onnan kapták, hogy a legelső tavaszi rovarok közé tartoznak, már a gyenge napfényben is tömegesen mutatkoznak, azaz a tavasz, a verőfény hírnökei.” (tuskevar.lapunk.hu)