Túra: Sziki

Alföldi "Teljesítménytúra":

Kiskundorozsma – Subasa (Z-) – Sziksóstói nyaralók – Kulipintyó csárda – Zsombói Láperdő – Rózsa Sándor Csárda – Zsombó – Rózsa Sándor Csárda – Láperdő – Kulipintyó csárda – Sziksóstói nyaralók – Subasa – Kiskundorozsma

(Táv: 27 km)

A romantikus tanyai hangulat címén harangozták be a Sziki gyalogos teljesítménytúrát. A rendezvénynek nem szokványos a lebonyolítása, az egyik különbség, hogy fordító után ugyanazon az útvonalon indulsz vissza és teljesítményedért nem jár se oklevél, se kitűző. Ami viszont mégis ide vonzott az a különleges Zsombói lápok felfedezése.
Subasa erdeje
Reggel nyolckor fogtuk a felszerelésünket és beneveztünk túrára, mind hárman (én, Sanyi, Judit) megkaptuk a szinte használhatatlan itinert. Az egyik rendező kolléga útba igazítást adott és felhívta figyelmet, hogy elég sűrűn találkozunk majd rendezőkkel aki, majd terelgetnek bennünket. Többször felszólítottak, hogy a rajt papírt magunkon kell hordani (a szponzorok miatt). Kis kitérő még belefért a híres Hősök ligetében, ahol szép kápolnát és míves kálváriát találtunk.Vidáman kezdtük több versenyző társunkkal a kivonulást Dorozsmáról, átjutva a felüljárón már Subasa üdülő központjába is értünk. Itt fordították vissza a 7 kilométeres távon indulókat, szóval nagy volt a forgalom a bicikliúton. Még egy darabig a nyaralók között poroszkáltunk, néhol mini erdők törték meg a tanyák egymásutánját.
Színes barackos

Több autós ellenőr figyelt, hogy el ne tévedjünk a dűlőutak halmazában és mutatták a második ellenőrzőpont irányát. Így nem oly sokára meg is érkeztünk a Kulipintyó csárdába, ahol igazi helyi hangulat fogadott bennünket. Meleg tea, lilahagymás zsíros kenyér és hozzá kellemes muzsika, egy hegedű és tekerőlantos serényen húzta a talpalávalót. Megpihentettük lábainkat és megtömtünk korgó gyomrunkat és ellenálltunk az italmérés kísértésének. Nem mondom azt, hogy vígan, de neki iramodtunk tudván, hogy közel a fél táv.
Tanyasi iskola haranglábbal

Kellemes barackoson haladtunk keresztül, mikor egy különös „barlangra” lettünk figyelmesek, a négyszögletű építmény valami óvóhelynek készült azt hiszem. Tovább baktatva beértünk az iciripiciri Nagy-erdőbe, itt található Zsombó egyik nevezetessége az ősláp. Itt egy kis gombászás következett, hála a szakértelmünknek, Sanyival rögtön beazonosítottunk a talált egyedet.Túratársunk külön felhívta a figyelmünket, hogy bátran tekintsük meg, mert kihagyhatatlan. Hát lehet, hogy egy másik évszakban szebb arcát mutatja a zsombék, nekünk viszont csak egy nagyobbacska pocsolyának tűnt. Sebaj azért az erdő szép volt, nem sokra rá már ki is értük belőle, de rögtön elébünk toppant a másik helyi látnivaló a Rúzsa csárda. A valamikor szebb napokat látott betyár gyűlőhely most gazdátlanul hever a fák ölelésében, a falu határában, de így is misztikus látvány nyújt. Fáradt lábaink az általa nem oly kedvelt betonon vitt tovább a helység kerékpár útján.
Nagy-erdő
Az új építésű templom mellett éles jobbkanyart véve befutottunk a félutat szimbolizáló művelődési házba. Pár aprósütemény és meleg tea után konstatáltuk, hogy fordulhatunk is vissza. Bátorságunk turbózása képen egy dobozsör legurult torkunkon a helyi italboltban. Így már vidáman vágtunk át a házakon, hogy ismerős aszfalton bandukoljunk visszafelé. Szinte eseménytelenül értünk vissza a Kulipintyóhoz, hogy együnk egy keveset a megmaradt zsíros deszkából és hörpintsünk valamit száraz torkunkra. 
Az utolsó kilométereket nagy elánnal tettük meg szinte feleslegesen, mert ugyebár már említettem, elismerés nem járt a teljesítményünkért. Élvezve a kora tavaszi napsütést érkeztünk vissza a szélmalmok városába, sokáig gyönyörködve az impozáns templom tornyába. Örömömet végül az is növelte, hogy a jubileumi 50. túrámon is túljutottam.
A túra honlapja
2013.03.02.

Júdásfülgomba (Auricularia auricula-judae)

„A júdásfülgomba (Auricularia auricula-judae) termőteste 2-6 cm átmérőjű, először gömbölyded, majd csésze, fül vagy kagyló formájú. Külső oldalánál színe vörösesbarnás, okkerbarnás, szürkésbarnás, ritkán áttetszően fehéres, felülete bársonyosan szőrös, nemezes, erősen ráncos, redőzött. Belső oldalának színe sárgásbarna, vörösesbarna, feketés, felülete csillogó, ráncos, redős, széle hullámos, kissé felemelkedő.” (enfo.agt.bme.hu)

Zsombó

Zsombó Kiskundorozsma felöl
„Az oklevelek először 1717-ben említik Forro Somboja-ként. 1950-ig Kiskundorozsma tanyaközpontja volt, ekkor önállósult. Gyümölcstermesztéséről híres község. Itt élt Tombácz János (1901-1974), a híres mesemondó. 1949-ben az anyatelepülés, Kiskundorozsma határából szervezték önálló községgé a mára virágzó zöldség-gyümölcs termesztéséről híres, a napfényben gazdag Homokháton fekvő Zsombót.  A település nevét a mai Rózsa Sándor csárda mögötti terület elnevezéséből eredeztetik. A tulajdonos neve után a vizenyős, zsombéksással benőtt területet „Forro Somboja" néven emlegették. 

A nádas vízfelületekkel, homokhátakkal, nedves rétekkel tagolt, halban, vadban, vízben gazdag vidék mindig jó szállásterületnek kínálkozott. Zsombó mai területén már a bronzkorból találtak emberi településre utaló nyomokat. Az elmúlt évszázadban többen, - így Móra Ferenc is - megkutatták településünk határát. 
A legutóbbi ásatásokra 2004. októberében került sor, amikor is késő bronzkori, népvándorlás-, és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra. Beszédesek a terület helynevei. A Bába dűlő határrész például az egykor nagy számban itt élő kunok területeit jelölő ember nagyságú szobrokra utal.” (delmagyar.hu)

Nevezetességek, látnivalók:
130 éves platánok
Király Nyárfája
Viharharang

Rózsa Sándor Csárda (2013)

A Nagy-erdő szélén áll az alföldi betyárcsárdák egyike. A legenda szerint maga Rózsa Sándor sokszor megfordult a környéken és a csárdában is. Pincéje még a török időkből való darázskőből (édesvízi mészkőből) épült. 

Kisboldogasszony templom (2013)

A Zsombói templom alapjainak lerakása már az I. világháború előtt megtörténtek, de csak 1927-re készült el.  Az épület tiszta román stílusban épült, egyike a környék legszebb templomainak.

Nagy-erdő és az ősláp (2013)

A hajdani nagy kiterjedésű alföldi lápok egyik utolsó hírmondója. A Zsombói Nagy-erdőben fennmaradt zsombéksásos terület igen gazdag „nem szeretem” állatokban.(kígyók, békák, fülbemászók)



Liget kápolna és a kálvária (2013)



Szeged egyetlen szabadtéri kálváriája a kiskundorozsmai Hősök ligetében található. 

A 18. században a kolerajárvány pusztítás után építették a mai kápolnát a valamikori temető helyén. A stációk három évvel később készültek, de egyes források szerint még előbb kerültek oda.