Túra: Mecsek 30 (2013)

Mecseki Teljesítménytúra:

Zobákpuszta (K□) – Püspökszentlászló – Réka-kunyhó (P+, Z+) – Ötös úti kunyhó – Óbánya (K-, Z-) – Kisújbánya – Pusztabánya (K∆, S+)- Zobákpuszta

(Táv: 22 km)

Még a kocsiban Zobákpuszta felé tartva, se tudtuk eldönteni, hogy teljesítmény túrázunk ma, vagy csak sétáljunk egy jót a Mecsek útjain. De Sanyi barátom unszolására azért becsekkoltunk a nem túl fantázia dús nevű Mecsek 30-ra a Vargánya tanyánál. A szervezésre most sem volt panasz (egyszer már kerestem a Mecseki Láthatatlanokat), de az útvonalban volt némi kivetni való. Fél távig törtem az agyam, hogy lehetne valamiféle kitérőt tenni a mesés Óbányai-völgybe. Végül megtaláltam a megoldást, hogy kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.
Medvehagymás
Szinte már hagyományosan a helyi italbolt meglátogatása után indultunk a kék négyzeten az első ellenőrzőpont felé. A Gyopár kulcsosház után, sétálás közben régebbi Mecseki (vagy nem oly régi) élményeinken nosztalgiáztunk, majd a medvehagymát mutattuk be a műértő hallgatóságnak. Aki először jár a hegységben, annak furcsa lehet a források tömkelege, utunk elején rögtön kettő is akadt belőlük, a Cigány és a Szőke-forrás. Azért is szeretek tavasszal hegyvidékeken túrázni, mert az alföld gyermekekén érdekes virágokkal ismerkedhetek, egy párat felsorolok a teljesség kedvérét: Pettyegettet tüdőfű, Gumós nadálytő, Hagymaszagú kányazsombor, Indás ínfű. A növényhatározás után térjünk vissza tettek mezejére, vagyis inkább a Pap-rétre, innentől kezdve utunk egy kicsi, de annál szebb patak mellett vezetett. Püspökszentlászló már régi ismerősöm, ezért kivont karddal törtünk előre, aki még nem látta, az is ámulatába esett csendben. 
Bazsarózsa kulcsosház
A templomig eljutva sehol se találtuk az EP-ét, inkább egy gyerek csoport nyomába szegődtünk, s így betekinthettünk a katedrális szívébe. Végül alapos kutakodás után megtaláltuk a Bazsarózsa kulcsosházat, ahol szívélyesen fogadtak bennünket, finom teával és süteménnyel kínáltak. A faluból kifele menet az ösvényen, a tavaszi arborétum mellett vitt az utunk, persze nem bírtam ki, hogy ne tartsak apró előadást történelméből. A Zengőkői pihenőben néhány szikla halom fogadott, de mi éles balkanyar után, betértünk a sűrű erdőben.  Hegyi kecske ősökkel rendelkező barátunk úgy döntött, hogy nagyobb tempóra kapcsol, mi inkább csendesen bandukoltunk a lila virágos sűrű bükkösben. A Bodzás-völgyben aztán ritkulni kezdtek a fák és emelkedtek a szintek, s közben mellénk csapódott az Öreg-patak elődje. 
Zengő-kő
A Réka-kunyhónál nagy nyüzsi várt bennünket, kirándulók és sporttársak szállták meg a területet. A szervező bácsika bőszen osztogatta a pecsétet és kínált meg kisebb szénhidrát bombával. Jelzést váltva indultunk meg a Réka-völgyben, halkan találgatva vajon társunk merre lehet, mikor egyszer csak a hátunk mögül került elő az eltévedt lélek. A patakot többször keresztezve, némelyik szakaszán igazán nehezen átkelve élveztük a Réka-völgy páratlan szépségét. A piros kereszt után zöld következett, lankás út helyett meredek emelkedő. Az ütemes emelkedéstől szívünk szaporábban vert, de nem szegve kedvünket értük el a jóval csendesebb Ötös úti kunyhót. A Döngölt-árokban már a patak partján gyalogolva értük el Óbánya vadvédő kerítését. Ötletes megoldással kaptunk bebocsájtást a fazekas mestereiről híres településre. Itt döntöttem el, hogy nem folytatom a kijelölt utat, lesz ami lesz, és a romantikus hangulatú völgyben megyünk tovább. Sándorunk pedig nem adta fel a kitűzőért folytatott küzdelmet, de a többiek inkább velem tartottak. A kevéske pihenő arra jó volt, hogy enni és innivalót vigyünk be szervezetünkbe, hogy túránk második felét is bírjuk majd telesíteni. Ez a környék talán legszebb és leglátogatottabb völgye, egyszer már írtam nevezetességeiről (Pisztrángos-tavaktól a Bodzás-forrásig).
Óbányai-völgy
Inkább arról mesélnék mi változott három évvel ezelőtti itt jártunk óta. Miután elhagytuk a turistaházat, az első fordulatot a lábunk alatt lévő talaj minőségének növelésére felszórt kavicsok jelentették. A következő az Üvegesek útja friss ismeretterjesztő táblái, sajnos a Pro Silva tanösvényé pedig lassan teljesen kifakultak és néhol rongáltak. A Mecsek két geológiai csodája, a Ferde vízesés és a Csepegő szikla csodálatos látványt nyújtott, igazi tündér országot varázsolt körénk. A Bodzás-forrásnál sajnos megint visszatértünk a normál mederbe, a település első házait elhagyva a béke-forrást is megleltük. Kisújbánya mit sem változott az évek során, a békés üdülőfaluban ottjártunkkor német cserediákoktól volt hangos a büféje. Szusszanásnyi időt maradtunk a központot jelentő tisztáson, mielőtt tovább indultunk volna a kék jelzésen, magunk mögött hagyva a nyüzsgést.
Kisújbánya jellegháza
Kanyargós, de árnyékos műúton folytattuk utunkat a következő, hajdani üvegfúvó központig, Pusztabányáig. A pontőrök faháza mellett vertünk tábort, hogy bevárjunk negyedik csapattagunkat, aki jó egy órás késsél ért oda. De addig is ismerkedtünk a környékkel, mert akadt itt régi üvegfúvó huta a rekonstruált társával együtt. De van itt kulcsosház, vadászház és Betyártanya is, viszont ami a legszebb: az a Betyár-forrás varázslatos környéke. A forrás csobogó vize egy nagyobbacska szikláról ereszkedik le, hogy parányi patakként folytassa tovább a felszíni útját. Ezt az újabb csodát a zöld kereszten lehet megtalálni és a szervezők hívták fel a figyelmünket reá, köszönet és hála érte. Közben Sándorunk kitikkadva ért vissza köreinkbe, hogy együtt fejezzük be az utolsó szakaszunkat. A kék háromszög végre bevitt bennünket az erdőbe, bár a napnak már késő délután nem volt ereje. A sárga kereszten sokat mentünk lefelé, hogy a Völgységi-patak kanyargós partján tegyük meg az utolsó kilométerünket. Ki érve a Takanyó-völgyből még egy bájos vadvirágos réten vágtunk át, mielőtt az aszfalton beértünk a célba.
Hunyor mező

A szervezők rendesek voltak, mert így is meg kaptuk a 30-as kitűzőket és emléklapokat és nemi elemózsiával kínáltak. Természetesen a különböző kenyerek elengedhetetlen keléke volt a Medve hagyma, amiből persze mi jól belakmároztunk. Ránk sötétedve az autóban ülve kanyargós hegyi utakon ért véget a tavaszi mecseki kalandunk.
A túra honlapja.
2013.04.27

Vörös acsalapu (Petasites hybridus)



"Kalap lapunak vagy nagy szattyúnak is nevezik. Az első megnevezés valóban helytálló: nyáron megjelenő levelei alatt egy felnőtt is kényelmesen elfér, akár esernyőnek is használhatja.
A virágok magassága 20-30 cm, ezek tavasszal jelennek meg. A pikkelyes száron tömött fürtökben nyílnak, lilás, rózsaszínes árnyalatúak, esetleg annyira halványak, hogy fehérnek tűnnek. Levelei a virágzás után jelennek meg, akár egy méter magasak is lehetnek, és majdnem ekkora átmérőjűek. Alakjuk szíves-kerekded, széle karéjos, fogas. Fonákjukon rövid, fehér szőrrel borítottak. Maggal illetve kúszó gyöktörzsével gyorsan terjed. Virágai kétlakiak, a termős virágok nagyobb méretűek. Március áprilisban virágzik patakparti magaskórós társulásban." (novenyhatarozo.info)

Vargánya Tanya (2013)

A régi hagyományokkal rendelkező Ifjúsági tábor a turisták Zobákpusztai központja. Egy a Kelet-Mecsek kapujában található egyszerű szálláshely közül, de ezen kívül több természetbarát rendezvény színhelye is.

Csendélet (2013)


Illatos hunyor (Helleborus odorus)


 „A hunyorok az üde erdők tavaszi virágai. Minden faj védett hazánkban, az illatos hunyor eszmei értéke 5000 forint. Mivel a boglárkafélék családjába tartozik, mérgező is.  Nagyobb, „igazi” levelei a virágzás vége felé vagy végén jelennek meg. Virágzáskor a vaskos száron fellevelek láthatóak. A száron több, magányos virág nyílik (nem alkotnak virágzatot). Zöld színű, tojásdad, lekerekített csúcsú csészelevelek alkotják őket. Miután megtörtént a beporzás, a csészék nem hullanak le, hanem egyben marad a virág, csak megjelenik középen a termése, egy tüszőcsokor. Üde lomberdőkben virágzik, március-áprilisban. Magyarországon, a Dunántúlon fordul elő. Hasonló faj a kisvirágú hunyor, de ennek virágai jóval kisebbek.” (novenyhatarozo.info)

Völgységi-patak a Takanyó-völgyben (2013)

Zobákpusztától nem messze, a Hármas-hegy északi lábánál található a Takanyó-völgy. A völgy feletti források vízét gyűjti össze a Völgységi–patak, amely aztán végi folyik a Keleti-Mecsek több településén. A sárga keresztjelzésen lehet bebarangolni az árnyas völgyet.

Indás ínfű (Ajuga reptans)

„Az ínfüveknek érdekes terjedési stratégiája van: az anyanövény vékony indákat növeszt, amelyek minden irányban elkúsznak a talajon. Ezeken már fejlődnek az utód növények, melyek legyökeresednek, új növényt létrehozva. Bár nem nagytermetű növény, virágának színe miatt nem nehéz észrevenni. Szára az ajakosvirágúak családjára jellemzően szögletes, szőrökkel borított. Levelei ülők, a száron keresztben átellenesen helyezkednek el. Tojásdadok, szélük fűrészes. Az ajakos virágok élénk kasmírkékek, tömött, sűrű fürtben nyílnak a szár végén. Áprilistól májusig virágzik, de még júniusban is találkozhatunk feltűnő virágfürtjeivel. Utak szélén, réteken virít.”  (novenyhatarozo.info)

Betyár-forrás (2013)

A zöld körjelzésen, Pusztabányáról mintegy 500 méterre található ez a kis csoda.
 A Hidas-völgy oldalában látható foglalásból és felszínen több helyen is előtör a bő karsztvíz. Majd a csobogó víz egy nagyobbacska szikláról ereszkedik le, hogy parányi patakként folytassa tovább a felszíni útját. A Mecseki minivízesések talán legszebbike ez a kilépés.






Farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias)


„Fehér színű tejnedvét régen szemölcsök gyógyítására használták, de óvatosan kell bánni a növénnyel, mert bőrirritációt okozhat. 20-50 cm magasra megnövő, bokros növekedésű, vékony, felálló szárú faj. Levelei szálasak, igen keskenyek, puha tapintásúak, sérüléskor fehér, ragacsos tejnedvet eresztenek. A szárat sűrűn borítják, egészen a virágzatig. Virágai szárvégi bogernyőben nyílnak. Színük halványzöld, jelentéktelenek, inkább az őket körülvevő murvalevelek feltűnőek, melyek hasonló színűek, de nyáron, tartós csapadékhiány után pirosra színeződnek. Termése tok. Márciustól októberig találkozhatunk vele sziklás hegyoldalakon, törmeléklejtőkön, sziklás gyepeken.” (novenyhatarozo.info)

Betyártanya (2013)

Puszta­bá­nyán a fenyőerdő szélén állott valamikor egy romantikus, fából készült kis kul­csos­ház. Aztán 1996-ban lerombolták, hogy egy modernebb téglaházat építsenek helyette. A környék varázsa megmaradt ugyan, de a régi kunyhó hangulatát visszahozni nem tudják.

Nepomuki Szent János (2013)



Tolna-megye híres művészének, Bakó Lászlónak két káprázatos alkotásai is megtalálható Kisújbányán. A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobra a egyik kis hídján található.

Kisújbányai kulcsosház (2013)


A falu központjában található kulcsosházat 1978-ban a PTTE nyitotta meg, amely azóta visszaszállt az önkormányzathoz.

Szoborpark (2013)

A Kelet-Mecsek egy eldugott szegletében, Kisújbánya központjába különleges szoborpark található. Körülbelül fél tucat absztrakt alkotás várja a ligetben az ide látogatókat, Borsi-Lakatos László jóvoltából.

Pro Silva tanösvény (2013)



A nemzeti park kezelésében álló tanösvény az Óbánya és Kisújbánya között húzódó csodálatos völgyben található. Ismertető táblái főleg az erdőgazdálkodást hívatottak bemutatni. Aki erre jár, ne feledje fokozottan védett terültre tévedt. Az öt állomást jelző lapok igen csak megfakultak, viszont új táblák  is kerültek az Üvegesek útja szervezése jóvoltából.

Turistaház az Öreg Malomhoz (2013)

A turistaház Óbánya egyetlen utcájának végén áll kék ablakaival és fehérre meszelt falával. Hajdanán a falu híres volt vízimalmairól, több malom működött a völgybe ereszkedő patak partján. Az egyik legtovább működő malom lett kialakítva Turistaházzá. Ide várják nagyobb csoportokat, kirándulókat és táborozókat az üzemetetők.

Pincék a hegyoldalban (2013)

„Mecsekalját "az Isten is bortermő vidéknek teremtette", s ezt az emberek időben észre is vették, hiszen 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát a neki teremtett talajon és klímában, s bőségesen meghálálja a beléfektetett munkát. E borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól a mai napig ez a vidék termeli.” (selection.hu)

Ötös úti-kunyhó (2013)

A zöld jelzésű turistautak csomópontjában található mesés környezetben a magányos erdei ház. Több Régebbi térképeken vadászlakként szokták jelölni.

Öreg-(Halász)-patak a Réka-völgyben (2013)

Az Etelka-forrástól a nagy fenyőfák alatt indul az Öreg-(Halász)-patak és végi csordogál a Réka-völgyön. A széles katlanban többször keresztülvisz az út a keskeny patakon. A P+ jelzésű turistaút vezet át a csodálatos völgyön.

Réka kunyhó (2013)

A Keleti-Mecsek egyik legszebb pontján három patak találkozásánál, ahol a kék "négyzet", és a piros "kereszt" metszési egymást ott található a takaros házikó. Fűthető helyiségek és egyszerű körülmények várják a túrázni vágyó családokat.

Zengő-kő (2013)


A Zengő északi lejtőjén, az erdészeti műút mellett látható egy érdekes szikla, melyet a pécsi iskolai természetjáró csoportja helyezett el 1997-ben. Közelében áll egy modern vonalú esőbeálló.

Bazsarózsa kulcsosház (2013)

Püspök­szent­lászlón a volt püspöki nyaralóval szemben található, a régi iskola épületéből kialakított kulcsosház.

Szőke-forrás (2013)

A kék jelzésű úton a Takanyo-völgyben rejlik a forrás kivezetése. Foglalásba ágyazott szép kvarclap hirdeti a vízfolyás nevét.

Gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)

„Megjelenésében nagyon hasonlít rokonára, a fekete nadálytőre, levelei, virágzata, termése egyaránt. Virágzó állapotban a virág színe alapján tudjuk elkülöníteni. Nevét gumósan megvastagodott föld alatti kúszó gyöktörzséről kapta. Szára felálló, szőröktől érdes. Levelei szórtan állnak a száron, lándzsa alakúak, ép szélűek, az alsók rövid nyelűek, nyélben keskenyedőek, a felső szárlevelek ülőek. A felületük a szárhoz hasonlóan szőrös. Sárga, harang alakú, bókoló virágai forgóban nyílnak, 1-1,5 cm nagyok. Az összeforrt szirmok vége hasadt, visszahajló. Termése makkocska. Április-május hónapokban találkozhatunk vele tölgyerdőkben, erdőszéleken, tisztásokon.” (novenyhatarozo.info)

Cigány-forrás (2013)

A Gyopár kulcsosháztól nem messze a kék négyzeten található a forrás. A környéken található kőzetekből készült támfal védi a környezeti hatásoktól.

Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)


„Neve is mutatja gyógyhatását: légzőszervi betegségek ellen használják fel a növényt. A virágzás előrehaladtával a piros virágok kékeslilává válnak. 15-30 cm nagyságú, szögletes szárú évelő, mely gyöktörzsével terjed. Geofiton faj. Szárát is, levelét is mirigyszőrök borítják. Levelei nyelesek, tőállóak, tojásdadok, felületükön fehér foltokkal, pettyekkel. Virágai a szár végi bogernyőben virágoznak, a bimbók eleinte pirosak, a virágzás előrehaladtával lesznek kékek. Termése makkocska. Üde, árnyas erdők talaján virágzik április-május folyamán.” (novenyhatarozo.info)

Gyopár kulcsosház (2013)

A Vargánya tanya üzemeltetésében lévő kulcsosház a Zobákpusztától, mint egy 400 méterre található. Innen nyílnak a Kelet-Mecsekbevezető turistautak is. Két szobával meleg vizes zuhannyal várja az ide érkező vándorokat. 

Bújócska (2013)


Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2013)


Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét.  A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. 

Ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.


Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állították fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. 

Azóta több míves faragott szobor együttes került a természeti szépségével is kiemelkedő emlékhelyre. Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” a szoborparknak.

Szeged

A napfény városa

Látkép a Bertalan-hídról

„Szeged és környéke, az új-kőkor óta lakott, és Dacia és Pannónia között fontos állomás volt. Egyes feltételezések szerint, Attila fő szálláshelye Szeged környékén helyezkedett el. A magyarok letelepedését segítette, hogy a földrajzi viszonyok kedvezőek voltak, megfelelő legelők, vízi közlekedésre alkalmas folyó állt rendelkezésre.
A marosi só hajózással kapcsolatban, egy oklevél 1183-ban említi először Szegedet. Már István korában is fontosnak tartották a marosi só hajózást, amely a település fejlődését is elősegítette.

A tatárjárás alatt, az emberek a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúlta után visszatértek, és újraépítették lerombolt városukat. 1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt. 1525-26-ban a törökök átvonultak Szegeden, kifosztották, majd el is foglalták. Ekkor a tehetősebb családok elköltöztek más nagyvárosokba. Ezzel együtt megindult a bevándorlás is, török, délszláv, raguzin népek telepedtek le itt. 
1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját, amit a mai napig megünnepelnek. 1723-ban a császár, Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ezt a rangot tíz év után elvesztették. Szeged ezután hatalmas fejlődésen ment át, a piaristák gimnáziumot alapítottak, 1869-ben megnyílt a mai Pick Szalámigyár elődje, a Pick Márk boltja.

Városjelképi tornyok
Az 1879-ben történt nagy árvíz, Szeged történetének egy igen szomorú és emlékezetes pontja. Elpusztult 5600 ház, 165 ember meghalt, a többi embert mintegy 60 000 főt elköltöztettek, és csupán 10000 fő maradt a városban. Ferenc József ígéretet tett, hogy a várost újjá építi, és szebb lesz mint valaha. Ezt az ígéretet be is tartotta, és pár év alatt újjá építette Szegedet. 1950-ben a város köré a tanyákból kilenc községet alakítottak ki, amelyek közül, Mórahalom 1989-ben városi rangot kapott.”
(gepicsipke.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
Alsóváros: Ferences templom és kolostor, Napsugaras tájház, Vasúti pályaudvar, Boszorkány-sziget

Felsőváros: Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum, Minorita templom, Gyevi Mária, Népi lakóházak

Móraváros: Szegedi Vadaspark, Szent Kereszt templom és kálváriaMaty-ér
Repülő tér (Természetvédelmi terület)



Túra: Maros-szög templomai (2013)

Alföldi Túra(Kerékpáros):

(Csongrád megye "Kerékpáros" turistája 1. szakasz)

Szeged, Szent György-tér – Újszeged, Holt-maros – Szeged-Szőreg – Újszentiván – Tiszasziget (K©) – Mélypont (K©) – Tiszasziget - Vedresházi gátőrház – Tisza töltés(Z-) – Szeged, Torontál tér - Szeged, múzeum - Szeged, Szent György-tér

(Táv: 35 km)

Röptében döntöttük el párommal, hogy biciklizünk egyet ezen a szép tavaszi napon. Reggeli gyanánt betértünk a közeli pékségbe, hogy bírjuk majd a tekerést.
Híd alatt
Bepörögtek a kerekek, indulunk is, Csongrád megye kerékpáros turistája első szakasz vigyázz jövünk. Előtte beugrottunk a Szent György térre a Minorita templomot megtekinteni, pont úgy is útba esik. Következő megálló (vagy lassító) egy kis kitérővel az Újszegedi Holt-maros, gondoltam látunk valami kikeleti különleges virágot. Fekete rigók röpködnek, a fűzfák újjá élednek, a horgászok pedig dongnak, mint a bogarak. Különleges látvány a város ölelésében ez a piciny természeti csoda. Már majdnem végére is értünk a valamikori Maros medernek, amikor liláskék virágok szegélyezték a partot, Bürökgémorr. A Kállay-ligetben igazi tájképszerű hangulat fogadott, lefesteni való tisztaság áradt a parkból. Szinte már Szőregen is voltunk a szervizúton haladva, gyorsabban tekertünk a beton-völgyben. A körforgalomnál letértünk egy kicsit Deszk felé, a tábla is jelezte, hogy történelmi jelentőségű romhoz értünk. 
Feltáratlan romok Szőregen
A településen végzett ásatásokkor bukkantak elő leletek, melyek egy Árpád kori templomra és a hozzá tartozó monostor romra vezethetőek vissza. A műemlék körül patinás rend uralkodott, szép virágokat is sikerült találnom, jó pont az önkormányzatnak érte. Tovább kerekezünk a következő állomáshoz, a 18. századi templomokhoz, melyek egy-egy löszháton álltak egymással szemben. Két igazán gyönyörű templom, a környék büszkeségei, egyik Római katolikus és az Alexandriai Szent Katalin nevet viseli, egy kis dombon áll a felfelé vezető útját virág kavalkád szegélyezi.  A másik az Ortodox Szerb katedrális, büszke nyolcszögletű alakja közvetlen a Tiszaszigeti út mellet magasodik. Nyeregbe pattantunk, a két sávos bicikli úton hagytuk magunk mögött a községet. Tekerés közben megpróbálkoztam a fényképezéssel, több-kevesebb sikerrel, hiszen megint újabb községbe értünk. A település határában keskeny nyomközű sínpárra lettünk figyelmesek, a valamikori Szeged - Karola közt közlekedő vasútvonal darabja. 
Kisvasút
Újszentivánra érve előbb egy modernkori szentély mellet haladtunk el, majd az újabb szerb vallást jelképező templom előtt lemálháztunk. A 19. századi klasszicista műemlékbe rögtön beleszerettem és a túra legszebb templomává választottam. Visszatérve a kerékpárútra szinte karnyújtásnyira látszott Tiszasziget. Mivel Judit elfáradt, ezért kihagytuk a falunézést, rögtön letértünk jobbra. A épület körbejárása után megállapítottuk, hogy elég romos állapotban van az Öregmalom, mellette egyszerű tábla jelzi, hogy az emlékhely közelében vagyunk. Sáros kátyús földúton toltuk a bicikliket, de egy pont után gyalog kellet továbbmennünk. Végül egyedül tettem meg a mélypont felé vezető utat, párom vadvirágos réten várt rám. Hál'isten az idő piknikre való volt, se túl meleg, se hideg. 
Vadvirágos rét
Lápos erdő mellet haladtam, amit hangyák és madarak lakják most, környék traktorainak berregése csak néha töri meg csendet. A műemlék szépen bekerített, kulturált hely, vécével, esőbeállóval, bográcsozási lehetőséggel, ritka az ilyen az alföldön. Kopjafa, apró tavacska és a számomra érthetetlen Nagy Magyarország dombormű fogadott, de most igazán divat hazafinak lenni. Visszaballagtam Judithoz, üde mezőn kedves bogarak társaságában tízóraiztunk, virágokban gyönyörködtünk. Fél táv után a műúton poroszkáltunk Szeged felé. Utunkba akadt a mező pár állata, csatorna szélén fácánkakas keresgélt élelmet, megvárta türelmesen, hogy lefotózzam. Vedresházi gátőrháznál tekertünk fel régi ismerősömre, a Tisza-töltésre. Túloldalán hétvégi házak álltak nyakig vízben, a tavaszi ár még ott mardosta a gátak felső harmadát. Nagy volt itt a mozgás, kerékpárosok, futók közt kacsázva bringáztunk a jó minőségű aszfalton, a távolban ott tornyosultak Újszeged égig érő építményei. 
Gátőrház
Jó időt futottunk, pár kilométer után lejöttünk a magaslatról, hogy megcsodáljuk a lebombázott vasúti hidat. Tábla jelzi, hogy valamikor itt haladt át a Tiszán a Szeged-Temesvár vasútvonal, amíg a világháború ki nem tört. A ligetnél még megálltunk, hogy utunk utolsó templomát szemügyre vegyük. Túránk utolsó állomása, az igazoló füzetbe kötelező Móra Ferenc múzeum volt. Körbejártam a Stefánián, van itt minden ami szem-szájnak ingere: a Vár, Nemzeti Színház és a volt Hungária szálló, csupa 19. századi pazar műemlék. Enyhén fáradtan gurultunk vissza a reggeli útvonalon, csodálatos élményekkel gazdagodtunk a Maros-szögben.
Itiner: Itt és itt!
2013.04.20

Dankó Pista (2013)


Dankó Pista a legendás szegedi prímás korának egyik legnépszerűbb nótaszerzője volt. Halála után 1912-ben avatták fel Ruskicai márvány szobrát, melyet Margó Ede honorárium nélkül készített a városnak.


A művész életnagyságúnál nagyobb szobra eltér a századfordulós szoborkészítési normáktól, hiszen talapzat helyett egy rózsabokor tövében áll a prímás hegedűjével. Így a magyar cigányzenéhez méltó hangulatot hordoz a földre hajló vadrózsabokor finom részleteiben elvesző szecessziós kidolgozása. 

Kass Szálló (2013)

Szeged koronájaként terül el a Kass Szálló neoreneszánsz épülete a Stefánia sétányon.

A Kass János egykori szegedi grafikusművész nagyapja építtette 1898-ban a fényűzően berendezett épületet a Tisza-parti telekre. Kezdetekben kávéház és étterem működött benne, amely étlapja 1914-re az európai színvonalú vált. Kass János nem tétlenkedett ezért a felsőbb szinteket szállodává alakíttatta, így vált a következő években az épület egésze a város kulturális életének központjává. Építtetője haláláig színvonalas szállodaként üzemelt, de az 1934-es a tulajdonos váltás után az épület állaga romlani kezdet és nem sokra rá be is zárta kapuit az ekkor már Hungária nevet használó szálló. 1992-ben állagmegóvó és szerkezete megerősítő munkálatokat végeztek a műemléken, de még csak fesztiválok idején tart időszakosan nyitva.

Nemzeti Színház (2013)

Az 1879-es szegedi nagy árvíz után épült Szeged országszerte is neves építészeti alkotása a Nemzeti Színház. Ekkortájt a Fellner & Helmer cég neve monarchia szerte egyet jelentett a színházépítéssel, nem csoda, hogy őket bízták meg a neobarokkos, de néhol eklektikába hajló épületet kivitelezésére. 

A színtársulat a 19. század eleje óta széles repertoárral kényezteti a nézőket tragédiák, vígjátékok, operák, operettek, majd napjainkban musicalek és balettek is bekerülnek a programba.

Rondella, Vármúzeum és Kőtár (2013)


Szeged híres vára a tatárjárás után épült, fontos szerepe volt a Tisza közelsége révén. A török pusztítás nem kímélte a vár épületeit sem, majd kiűzése után II. József börtönként használta. A 19. század végén az erődítményt teljesen elbontották és köveit felhasználtak környék palotáinak építéséhez. Mára csak a rakparti a rondella marad meg hírmondónak meg a múzeum mögötti legfiatalabb rész az egykori pompás erődből.


Az árvíz után felállított várszerű épületben várostörténeti kiállítást rendeztek be.