Túra: Vetyehát (2013)

Alföldi Túra(Kerékpáros):

Szeged, Vértó – Szeged-Tápé, komp – Vetyeháti-erdő – Maroslele – Pajori iskola – Szeged-Tápé, komp – Szeged, Vértó

(Táv: 42+4 km)

A gyerekek a nagyszülőknél töltötték a hétvégét, mi pedig úgy döntöttünk, csobbanunk egyet a Tiszánál a sárgán. De azért felkeltünk időben, hogy előtte még hűvösben tekerjünk egyet a Maros árterében.
Álmos Tisza
Az álmos Petőfi-telepen átvágva kezdtük a napot, újkori temploma tiszteletet parancsolóan állt a házak között. Tápén az első kompra még időben értünk, a révészek vittek át a Tisza túloldalára. Először még a kilométerek gyorsan haladtak, csatorna mellet és árnyas puha fák között haladtunk el. Körülbelül öt kilométer után letértünk jobbra, ahol igazi madár Kánaán fogadott. Jobb oldalt a tarlón kócsagok kutattak elemózsia után, a töltés oldalában gólya család kereste a mindennapi betevőjét.
Körös-Maros Nemzeti Park
Aztán a Vetyeháti gátőrháznál felkerekeztünk a Maros töltésre, hogy a hullámtérbe bolyongjunk tovább gyalog. A maros egyik holtága itt duzzad fel évről évre, igazi mocsaras környezetet biztosítva a hullámtéri élővilágnak. Reggelinket egy kilátónak csak nehezen nevezhető objektum mellett ejtettük meg. Viszont itt több általam ismeretlen mocsári vadvirágot sikerült tanulmányoznom és lencsevégre kapnom.
Ismeretlen növény
Sétánkat nem sokáig folytattuk, mert tartottunk a melegtől, így nem tudtuk megnézni mennyire visz ki a folyóra a kavicsos út. Kiinduló pontban szamaraink a füzek árnyékában vártak bennünket, még egyszer megcsodáltuk a lila-fehér színekben úszó gátat. Tovább kerekeztünk Maroslele központjába, ahol hosszabb pihenőt ejtettünk meg békés temploma előtt. Sajnos a helytörténeti gyűjtemény bejáratát hiába kutattam és a katedrálisba se sikerült belesnem. A forróság miatt nem mertük megkockáztatni az Óföldeáki utat ezért inkább visszafelé vettük az irányt.
Kecske pihentetés
A Pajori elemi iskola emlék keresztjénél még elidőztünk egy kicsit, de sietnünk kellet, mert kánikula tetőfokára hágott. A révet megint időben értük el, s így gyorsan a szabad-strand felé indultunk. De előtte még két Tápéi műemlék várt reánk. A 13. századi temploma gyönyörű állapotban van, a temetőben lévő kápolna viszont omladozik, de kár érte, mert érdekes korhű épület.
A 35 kilométer végén jól esett a Tisza homokos partján ejtőzni és egy jó hideg sört legurítani.
Itiner: Itt és itt!
2013.07.27

Jézus Szíve templom (2013)


A szegedi ÚjPetőfitelep katolikus templom 1935-36 között épült modern stílusban Fábián Gáspár tervei alapján. A szentélyt Vinkler László nagyszabású freskói borítják és az ugyan itt található Jézus Szíve szobrot és a bejárati ajtó domborműveit helyi szobrász Tápai Antal készítette.

Tápé

Maros torkolat

„A régészeti feltárások nyomán valószínűsíthető, hogy a VII. századtól folyamatosan lakott település. A honfoglalás idején és az azt követő 300 éven keresztül a falu magja a templom környékén és a ma Tigérhátnak nevezett részen volt. A tatárjárásból Tápénak is bőven kijutott, ugyanis Batu kán serege Szegeden ütött tábort. A település életerejét jellemzi, hogy alig 40 évvel a pusztítás után lakói kőtemplomot emelnek a tatárok által lerombolt XI. századi, román stílusú szentély helyén, amelynek egy része ma is látható. 


A templom falait az 1300-as években freskókkal díszítették, amelyek ugyan töredékesen maradtak fenn, de jelenlegi állapotukban is a Dél-Alföld legrégebbi, egyedülálló művészeti és történelmi értéket képviselő alkotásai. Egy 1247-es oklevél tanúsága szerint Tápé földjeit és a falut IV. Béla király a szegedi telepeseknek adományozta; innen eredeztethető Tápé függése Szegedtől. A török hódítás megkímélte a falut, sőt 1528-ban jelentős diplomáciai esemény színhelye volt: Szapolyai János magyar király és Mehmed bég, II. Szulejmán szultán követe találkozójukat „Tápé mellé tették, ahol rév van a Tisza folyón". Ez egyben a tápai komp első írásos említése. 

Kereszt a határban
A XVII. században Tápé visszaszerezte függetlenségét, legalábbis az 1641-ből való pecsétnyomó tanúsága szerint „nemes falu". A Rákóczi-szabadságharc idején fontos kuruc bázis, a szegedi várat ostromló kurucok egyik legfontosabb tábora. A helyi legenda szerint maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megfordult itt. Az 1848-as szabadságharcban ismét a küzdelem első vonalában áll a település: szabadcsapatai részt vettek Újszeged felszabadításában. Az 1879-es tiszai nagy árvíz Szegeddel együtt Tápét is lerombolta, de a városhoz hasonlóan a falu is feltámadt néhány év alatt. 

Amikor 1883-ban I. Ferenc József császár Szegeden járt megnézni az újjáépítést, Tápéra is ellátogatott. Tiszai halászokkal találkozott, sőt egy kislány beavatta a gyékényszövő mesterség titkaiba.
A XX. század sem kímélte a falut. A gyékényesek szövetkezete 40 családdal megalakult 1905 októberében, és ez felvirágoztatta a helyi gazdaságot. Az I. világháborúban azonban több mint 100 helybeli maradt örökre a csatatereken, 210-en hadifogságba estek, 180-an eltűntek. A II. világháború megint több mint 200 tápai áldozatot követelt, az 1945 utáni időszak legmeghatározóbb fordulata 1973, amikor megszűnt Tápé önállósága, a falu Szeged városrésze lett.” (delmagyar.hu)
Tiszai rév


Nevezetességek, látnivalók:
Tápai kereszt
„Szőke Tisza”
Nógrády kastély

Kármelhegyi temetőkápolna (2013)

A Tápéi Öregtemetőben álló „parasztbarokk” kápolna 1880-ban épült a pestisjárvány emlékére. A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére emelt épület a Kárpát-medencében páratlan érték. A piciny szentély a remetelakkal, a csősz- és koldusházzal együtt 2011-ben műemléki védettséget kapott.

Szent Mihály templom (2013)

A sok viszontagságot megélt település már a 13. században rendelkezett templommal. A Honfoglalás utcában található mai katedrális három korszakot idéz: a gótikát, a barokkot és az eklektikát. A felújítások során elkerül egy 14. századi freskó és több csontváz maradvány, ami egykori temetkezési helyre utal.

Nepomuki Szent János szobor (2013)

Az egykoron a Tisza partján állt a környék legismertebb szentjének szobra. Ötven éve került a tápéi templom elé a szépen kifestett homokkőalkotás.

Helytörténeti gyűjtemény (2013)

Az Ady Endre utcában található gyűjtemény egy kis falusi múzeumhoz képest igen gazdag leletanyagot halmozott fel az évek során.  Az épületben megtalálható a paraszti gazdálkodás (elsősorban a fokhagymatermesztés eszközei) és egy polgári család bútoraiból berendezett szoba is.

Magyarok Nagyasszonya templom (2013)

Maroslele egyetlen temploma a takaros Püspök téren áll a falu első ártézi kútja társaságban. Építészeti stílusát tekintve neogótikát mintáz, belsőtereit az egyszerűség jellemzi.

Maroslele

Látkép a Maros-töltésről

„Maroslele vidéke ősidők óta lakott. Első írásos említése 1274-bol származik: -Leleu, Lelee in Chanad. A kis jobbágyfalu nevének eredete nem tisztázott, de valószínűleg az ősmagyar Lél, Lehel személynévből származik. A lele szó elődeinknél kísértetet, visszajáró lelket jelentett. 1596-ban a törökökkel együtt harcoló tatárok elpusztítják. Kétszáz évi legelőként hasznosítják területét a közeli Makó városának lakosai. A 18. század végén makói zsellérek telepednek le és dohány termesztéssel foglalkoznak. 


A XIX. század elején a Csanád Megyei Püspökség birtokába kerül. 1873-ban jogilag is elismert község lett, lakói az 1900-as évek elején megváltják a püspöktől az addig bérelt földjeiket. Dessewffy Sándor püspök nagy jótevője volt a falunak. Hozzájárult a templom és az iskola építéséhez, és más kegyes cselekedeteivel is támogatta Lele lakosságát, akik hálából 1908-ban Püspöklelére változtatják a község nevét. A két világháború rengeteg lelei katona életét követelte, ennek ellenére a falu létszáma folyamatosan gyarapodott. 1944. október 8-án orosz csapatok vonulnak be a községbe. 1950-ben a tanács megalakulása után a falu nevét Maroslelére változtatják.” (maroslele.varosatyak)
Püspök tér


Nevezetességek, látnivalók:

Nagy kócsag (Egretta alba)





„A magyar természetvédelem címermadara, az 5 forintos érme hátulján is ez a faj látható. A kis kócsagtól méretén túl lassabb, méltóságteljesebb szárnycsapáú röpte, hosszabb lába, a lábszár és a csüd sárga színezete alapján lehet megkülönböztetni. Ujjai feketék, szemben a kis kócsag sárga ujjaival. A XIX. században egész Európában divat volt a kócsagtollas viselet. Nászruhájának dísztollai miatt szinte teljesen kipusztították a fajt Magyarországról. Hogy megóvják a kipusztulástól, 1924-ben alkalmazták az első kócsagőrt a Kis-Balatonon, ami igen jelentős állomása volt a magyar természetvédelem történetének. A hetvenes évek után állománya folyamatosan növekedni kezdett. A halastavakon még mindig problémát jelent a zavarás, a fészkelőhelyek növényzetének kaszálása és égetése, még akkor is, ha nem fészkelési időben végzik. Kiterjedt, időszakos elöntésekkel, valamint a nádaratás megfelelő időzítésével állománya tovább növelhető. Korán, már február végén, március elején visszatér telelőterületeiről. Elvonulásuk szeptemberben kezdődik, de még novemberben is sok helyen látni. Egyre nagyobb számban telelnek át példányai a Kárpát-medencében is. 

Világszerte elterjedt faj, négy alfaja a sarki tájak és Észak-Amerika nagy része kivételével mindenhol megtalálható. A Kárpát-medencében élő madarak egy szigetszerűen elkülönült populációt alkotnak. Eredetileg a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasok és ősmocsarak fészkelője volt, de megtelepedett a kisebb kiterjedésű nádasokban, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben is. Telepeinek nagysága változó, a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjed. Fészkét legtöbbször sűrű, avas nádba rakja. A nádszálakat 130-150 cm magasan elfektetve töri meg, hogy erre az alapra építse fészkét, melynek anyaga nagyrészt szintén nád. Fészekalja 3-4, ritkán 5 világoskék tojásból áll. A kotlási idő 25-26 nap. Más gémfélékhez hasonlóan a fiókák még röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből. A szülők ilyenkor tovább etetik őket. Erős napsütés esetén a az öreg madarak fiókákat szárnyukkal árnyékolják. Röpképességüket 34-35 napos korukban érik el. Főként a sekély, alacsony növényzettel ritkásan benőtt vizeken táplálkoznak. Elsősorban halakat, kisebb mértékben csíkbogarakat, csíborokat, szitakötőlárvákat fogyasztanak, de békákat, gyíkokat, lótücsköt és kisemlősöket is fognak. Az ősszel vonuló, és a növekvő számban áttelelő példányok gyakran szürke gémekkel együtt egerésznek, pockoznak a tarlókon és lucernásokban.” (mme.hu)


Vetyeháti Holt-Maros (2013)

A Maros folyó egyetlen hullámtéri holtága Maroslele közelében Vetyeháton található. A területen jellemzők a ligeterdők és a telepített tölgyesek, talán ezért is Szeged környékének legvadregényesebb része. Nevezetessége volt a közel 280 éves fehér nyárfa, a "Barátság-fája"amely 2002 tavaszán sajnos kidőlt.

Fehér gólya (Ciconia ciconia)

„Mindenki által ismert, közkedvelt madarunk. Sorsa összefonódott a falvakéval, ahol fészkét építi.  Hazai állománya az elmúlt száz évben erősen ingadozott, jelenleg stabilnak tűnik, 5000-5500 pár körül alakul. Védelme nagyban függ a megfelelő tájgazdálkodástól, a nedves, mocsaras rétek megszűnésével eltűnnek táplálkozóhelyei. Az egész országra jellemző, hogy csökken a legelő haszonállatok mennyisége, ez pedig a gyepterületek nagyságának kedvezőtlen változását vonja maga után. Az áramütés veszélye speciális költési stratégiájának és méretének következtében ezt a fajt fenyegeti legnagyobb mértékben, emiatt a vezetékek szigetelése stratégiai fontosságú a faj védelme szempontjából. Mivel táplálékának jelentős részét mezőgazdasági területeken szerzi, ezért sok egyed pusztulását okozza mérgezés. Ez afrikai telelőterületein még súlyosabb probléma, hiszen ott sok olyan szert is használnak, amit Európában, veszélyessége miatt betiltottak. A faj védelmét villanyoszlopokra kihelyezett fészektartó-állványokkal segíthetjük, a már meglévő fészkek kiemelése is fontos feladat. Minden évben sok gólya kerül mentőközpontokba, ahonnan, ha lehetséges, megerősödésük után szabadon engedik őket. Mint közismert és népszerű madárnak, kiemelt szerepe van a környezeti nevelésben. Vonuló madár, márciustól szeptemberig figyelhető meg hazánkban. A telet Afrika trópusi területein tölti.

Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában fészkel. Fészkét az esetek döntő többségében emberi településeken építi. Manapság hazánkban főleg villanyoszlopokon költ, ezek elterjedése előtt kéményeken, tetőkön és fákon fészkelt. Időnként laza telepei alakulhatnak ki. Évente új párt választanak, az állandó párok fennmaradása is inkább a területhűséggel hozható összefüggésbe. Nagyméretű gallyfészket épít, amibe általában 3-5 tojást rak a tojó.  A fiókákat az egyik szülő a kezdeti időszakban állandóan védi az időjárás szélsőségeitől és a ragadozóktól. A fiatalok 8 hetes koruk után teszik meg az első repülésüket a fészek körül. Tápláléka változatos, férgekből, rovarokból, halakból, kétéltűekből, hüllőkből és más kisebb gerincesekből áll.” (mme.hu)

Békésszentandrás (2013)

Holt-kőrős
„A Békés megye nyugati kapujaként ismert nagyközség a Körös folyó holtágának partján fekszik, a 44-es főút szeli ketté. A település és környéke már évezredek óta lakott hely. Neve először 1297-ben szerepel oklevélben. A XV. században a Hunyadiak birtokolták, ekkor emelkedett mezővárosi rangra. A falut 1596-ban tatár csapatok égették fel, majd 1698-ra a törökök elleni felszabadító háborúk és egy pestisjárvány teljesen kipusztította lakosságát. 1719-ben települt újjá. 1735-ben innen indult ki Vértessy Mihály bíró vezetésével a XVIII. század legnagyobb parasztfelkelése. 

A község neve többször is változott az idők folyamán. A Szentandrás név az utolsó Árpád-házi király, III. Endre nevéhez fűződik, akinek adománylevele három templomot említ, melynek egyike Szent András apostol nevét viselte. A későbbi időkben gyakran említették Körösszentandrás néven is. A Békésszentandrás nevet 1895-ben kapta. Az I. világháború végén az Erdélyből idemenekült Farkas János és felesége honosította meg a szőnyegszövést, s az ő hagyományaikból született a világszerte ismert szentandrási perzsaszőnyeg. A Körösök szabályozásakor a község távolabb került az élő folyótól. 1942-ben Horthy Miklós kormányzó felavatta határában az akkori Magyarország legnagyobb duzzasztóművét, mely páratlan látvánnyal fogadja a turistákat. A környék számos lehetőséget nyújt az aktív turizmus - horgászat, vízi sport, kerékpározás, gyalogtúrázás - kedvelőinek. Békésszentandrásról indul az 1996-ban felavatott, mára már Kondorosig érő Körös-völgyi kerékpárút, amelyen a térség jó része bejárható. A település kiemelt rendezvényei a Hunyadi Mátyás Kajak-Kenu Klub által minden nyáron megrendezésre kerülő országos hírű Simon Fiala Emlékverseny.” (turizmus.bekesmegye.hu)
András-kereszt

Nevezetességek, látnivalók:
Zsidó temető és Holokauszt emlékmű
Gödény-halom

Holt-Körös (2013)

Szarvasi arborétum
Békésszentandrási part részlet
A Hármas-Körös Békésszentandrási és Szarvasi holtága a 19. századi folyószabályozás során alakult ki. Ez a szakasz szervesen hozzá tartozik Békésszentandrás község és Szarvas város képéhez. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Anna-liget) tartoznak, sok botanikai és zoológiái ritkasággal.

Azonban az évente megforduló 4-6 ezer látogató a holtág és parti sáv ökológiai állapotában jelentős károkat okoz.

Árpád Szálló (2013)

Békés megye talán legszebb szállóépülete a 19. század végén épült. Az eklektikus műemléképület a Szabadság úton található, díszes oromzata messziről felkelti a figyelmet.

Mittrovszky-kastély (2013)

A klasszicizmus Szarvasi térhódítása gróf Mittrovszky Vladimir császár és királyi kamarás nevéhez fűződik. Az általa épült kastélyt 150 éve már a városi elöljáróság használja. Itt áll az I. világháborús emlékmű is, amelyet 1927-ben állítottak fel.

Szent Klára templom (2013)

A Szabadság utcán található a város egyetlen katolikus jelképe, amely Szent Klára tiszteletére szenteltek fel. Hihetetlen, de Szarvas kisebbségi katolikus vallású lakói csak a 19. század elején építették fel templomukat. A copfstílusú műemlék szintén nem jöhetett volna létre, ha nem segédkezik a módos Bolza család.

Lengyel-palota (2013)

Szarvas főutcáján található eredeti szépségében, a felújított Lengyel-palota, amely a 19. század végén épült eklektikus stílusban. Napjainkban már csak közösségi ház funkciót lát el a díszes épület.

Szárazmalom (2013)

A szarvasi Szárazmalom az ókori malomtípus egyik utolsó képviselője. A nevében a száraz arra utal, hogy az őrlés igaerővel történik. Az épület keletkezése, mint többi helyi érdekesség is a Bolza család nevéhez fűződik, ők készíttették szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A malom 2010 óta bemutató őrlésekkel várja a látogatókat.

Szlovák Tájház (2013)

A Hoffmann utcában áll Szarvas egyetlen Tájháza, amely egy XIX. századi parasztházban jeleníti meg a módos paraszti családéletet. A megtekintés mellet különböző hagyományőrző foglalkozások vehetők igénybe.

Evangélikus Újtemplom (2013)

Szarvas városába a „keleti kapun” keresztül érkezőknek rögtön feltűnik az impozáns téglaépítésű evangélikus Újtemplom. A neoromán és az eklektika keresztezéséből született épület a 19. század utolsó felében készült. A katedrális belső díszítése a protestáns templomokhoz képest meglepően gazdag.

Léderer-kastély (Horváth-kúria) (2013)

Rudnyánszky-kúriától nem messze található Békésszentandrás másik kastélyszerű épülete, a volt Horváth-kúria. A műemléképület 1800 körül épült klasszicista stílusban, melyet a Horváth család építtetett.  Későbbi tulajdonosa miatt a lakosság csak Léderer-kastélyként emleget.

Rudnyánszky-kúria (2013)

Békésszentandráson a Hunyadi utca 1 szám alatt található a volt Tsz-központ, az egykori Rudnyászky-kúria. 
Egyes feltételezések szerint egykoron Hunyadi kastély állt itt, egy másik teória szerint 1800 körül Fischer Ágoston építtette. Az biztos, hogy hírnevéhez képest méltatlanul elhanyagolt állapotban van.

Református templom (2013)

Békésszentandrás második temploma a 19. század elején épült a Kálvin utca egy sarkán. A copfépület megálmodója a Kecskeméti mester, Fischer Ágoston volt. 

Úszó békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)


„Lebegő hínártársulások tagja, együtt fordul elő például a rucaörömmel. A zöld levelek között nyíló fehér virágokkal hamar szembe ötlik. Vízinövény, a vízben lebeg, gyökere nem rögzül a tó vagy lassú folyású patak alján. Levelei vese alakúak, szíves vállúak, aránylag hosszú nyélen ülnek, bár ez többnyire a víz színe alatt marad. Felületük fényes. A virágok egyesével állnak, a víz felszíne felett néhány centivel nyílnak. Három fehér, tojásdad lepel alkotja őket, a porzók élénksárgák. A virágok átmérője 1-3 cm. Lassan folyó vagy állóvizekben fordul elő, ahol a víz tápanyagtartalma magas és könnyen felmelegszik.” (novenyhatarozo.info)

Szőnyegszövő (2013)

A régi Körös-híd tövében áll a romantikus kastélyhangulatot idéző Szőnyegszövő épülete Békésszentandráson. Az itt készült perzsaszőnyegek híressé tétele Farkas János nevéhez fűződik.

Szent András templom (2013)

A Hősök terén áll Békésszentandrás barokkstílusú temploma, amely középkori épületrészek felhasználásával 1784-ben épült. Egy ideig a reformátusok birtokolták, később pedig többször bővítették és átépítették, így nyerve el mai formáját.

Csáky-kastély (2013)

A 19. század elején épült fel a Szarvasi Csáky-Benz-kastély, amely ma is a Pepi gróf (Bolza József) feleségérő elnevezett liget ékessége. A körülötte fekvő tájképi angol kert ad otthont a 8 állomásos Anna-ligeti tanösvénynek. A műemléképületben pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székháza található.

Közönséges boglárka (Polyommatus icarus)

Hím
Nőstény
„A közönséges boglárka (Polyommatus icarus) a rovarok (Insecta) osztályába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a boglárkalepkék (Lycaenidae) családjába tartozó faj.

A hímek kékeslilák, szárnyukat sötét szalag és fehér szárnyrojt keretezi. A nőstények sötétbarnák (gyakran kék behintéssel), pirosassárga szegélyfolttal és szürke szárnyrojttal. A fonák mindkét nemnél szürkésbarna, a hátulsó szárnypáron a pirosassárga szegélyfoltok előtt fehér mintázat látszik. A szárnyfesztávolsága legfeljebb 35 milliméter.
Május és október között 3 nemzedéke van. A lepkék a virágokat látogatják, de gyakran leereszkednek az utak nedves részeire is. A kifejlett lepke 3 hétig él.
Pillangósokra petéznek. Hernyói zömök testűek, zöld színűek, hátukon sötétzöld, oldalaikon fehéres vonalkák vannak. Az első generáció 6 hónapig, a másodikban illetve a harmadikban 6 hétig találkozhatunk hernyókkal. A bábállapot 2 hétig tart.”  (fireiris.wordpress.com)

Anna-ligeti tanösvény (2013)


A Szarvasi Körös-völgyi látogatóközpont mellett 2 km-es tanösvény került kialakításra. Nyolc állomáson keresztül ismerhető az Anna-liget változatos élővilága. Ismertető táblái felhívják a figyelmet a többek között a gazdálkodás és természetvédelem közös feladataira.

Körösvölgyi Látogatóközpont (2013)


Szarvason az Anna-ligetben található  Körös-Maros Nemzeti park Körösvölgyi Látogatóközpontja. Két szintet elfoglaló termeiben interaktív kiállítások láthatóak, többek között a Dél-Tiszántúl természeti értékeiről.



Fűzfa övesbagoly (Catocala electa)

„Júliusban és augusztusban rajzó övesbaglyunk, amely salix és populus fajokon fejlődik, lárvája különösen az öreg füzek levelét kedveli. A faj nedves biotópokban él, főként vízfolyások és tavak menti ligetekben, fás területeken, üde (eredeti állapotú, nem túl fiatal) erdőkben. Országszerte elterjedt, de tapasztalataink szerint egyedszáma az utóbbi évtizedben erősen lecsökkent.” (macrolepidoptera.hu)

Sirató (2013)

A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág Békésszentandrás területén helyezkedik el. A patkó alakú állóvíz partja mindig látogatott, a kiemelkedő halfogások és a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséggel bír.


Horthy István Duzzasztómű (2013)


A Hármas-Körösön lévő Békésszentandrási duzzasztót Horthy Miklós fiáról, a hősi halált halt Istvánról nevezték el. A közelmúltban felújított vízlépcső és hajózsilip páratlan turisztikai látvány, emellett környezetét a Nemzeti Park részeként tartják számon. A Körös-árterét védett ártéri erdő, rét, mocsaras holtág jellegzetes fajai alkotják, növény- és állatvilága páratlan.

Szarvas

Szarvasi szimbólumok
„Szarvas a Dél-Alföld gyöngyszeme. Csodálatos természeti adottságokkal rendelkező vízparti kisváros. Életében meghatározó szerepet tölt be a Szarvas-békésszentandrási Körös-holtág. A csaknem 30 kilométer hosszú víztükör hazánk ötödik legnagyobb állóvize. A Körös-kultúra leleteinek tanulsága szerint a ma 18 ezres település környéke az őskor utolsó évezredétől folyamatosan lakott volt. Régészeti emlékei között legjelentősebb az avar kori tűtartó, amely rovásírása révén egyik legfontosabb hazai nyelvemlékünk.

Szarvas neve először Anonymus krónikájában fordul elő „Mons Cervinus”, azaz Szarvashalom alakban. A középkori falu életére utaló első feljegyzések 1284-85-ből valók, amikor IV. Kun László királyunk több rendeletét Szarvashalomról keltezte. A török időkben a hódoltsági faluvá lett Szarvas jelentősége megnőtt, a törökök palánkvárat emeltek a fontos folyami átkelőhely védelmére. A többször gazdát cserélt várat 1685-ben egyetlen rohammal foglalták vissza véglegesen a császári csapatok - soraikban a nevezetes Petneházy-ezreddel -, majd 1686 pünkösdjén felégették és lerombolták. A lakatlan pusztává lett vidéket 1722-ben báró Harruckern János György kapta meg Bécstől. Magyarország felvidéki vármegyéiből, Nógrádból, Gömörből, Abaújból, Zólyomból, valamint Csabáról és Pest megyéről telepített Szarvasra 34 jobbágycsaládot. 1767-ben került a fiatal mezővárosba a Szarvas újkori történetét leginkább meghatározó evangélikus lelkész és agrárreformer, Tessedik Sámuel. 1780-ban megalapította Európa első gazdasági iskoláját. A fiatal mezőváros fejlődésnek indult. Utcáit 1824-től szabályozták. 1847-ben Réthy Lipót itt alapította meg Békés megye első nyomdáját. Az 1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú város 1872-ben elveszítette városi címét, csak 1966-ban kapta végleg vissza. Iskolaváros és agrárjellegét napjainkig megőrizte, ugyanakkor az utóbbi években dinamikus fejlődésnek indult.” (turizmus.bekesmegye.hu)
Szarvas-szobor


Nevezetességek, látnivalók: