Bodros békaszőlő (Potamogeton natans)


"Az egész földkerekségen elterjedt, évelő vízi gyom-, ill. dísznövények, melyek v. a vízben lebegnek, és csak víz alatti leveleik vannak, v. víz alatti és a víz felszínén úszó levelekkel rendelkeznek. Talajban gyökerezők, de a hullámverés által leszakítva lebegve is megélnek. Virágtakaró nélküli vagy egyszerű virágtakarójú virágaik füzérvirágzatban a víz felszínére jönnek és a szél által porzódnak be. A nálunk élő sokféle Békaszőlő közül gyakoriak és káros gyomok lehetnek a következő : 


A bodros Békaszőlő (P. crispus L.), az üveglevelű Békaszőlő (P. lucens L.), a felemáslevelű Békaszőlő (P. gramineus L.), a fésűs Békaszőlő (P. pectinatus L.).  A Békaszőlő-fajok halastavakban és rizsföldeken kellemetlen, nagy tömegű gyomok.  Dísznövényként ültethető, medencék, akváriumok betelepítésére alkalmasak: az úszó B. (P. natans L.) kerek levelei a víz színén úsznak; a P. perfoliatus L. szárölelő levelekkel a leggyakoribb balatoni Hínár. Dugványozással és áttelelő rügyekkel szaporíthatók." (tuja.hu)

Mályvád-Bányaréti őstölgyes (2013)

Békés megye egyik legszebb és legnagyobb kiterjedésű erdejében, a Mályvádi erdőben található a híres őstölgyes, amely Magyarország 1000. védett nyilvánított területe. 

A Bányaréti erdőben található famatuzsálemek a folyamatos vízhiány miatt kiszáradnak és azután vissza porladnak a természet örök körforgásába.

A védett terület szomszédságában található az a Fekete-körös árterének füzes foltja, amely a nemzeti park csiga faunájáról híres.

Fagólem (2013)


Kardfarkú lepke (Iphiclides podalirius)

Nöstény
„Európában, Ázsia nyugati és Afrika északi területeinél honos. Hazánkban gyakori, évenként 2-3 nemzedéke van. Az utóbbiak faroknyúlványa kissé hosszabb, mint az első generációbelieké. Ez a különbség a bábokat érő eltérő hőmérsékleti hatások miatt áll elő. Báb alakban telel át. Hernyójának tápnövényei különböző Prunus-fajok (szilva, kökény). VÉDETT, Természetvédelmi értéke 10.000 Ft” (csiperkeerdeiiskola.hu)

Védett Kocsányos tölgy (2013)

Méretes kocsányos tölgyek állnak a Gyulavári kastéllyal szemben az út túloldalán. Valószínűsíthető, hogy valamikor a felújított épülethez tartoztak. Szépségüknél és koruknál fogva helyi természetvédelmi státusz kaptak. 

Kökény (Prunus spinosa)


„Az egyik leggyakoribb hazai cserjefaj. Szinte minden erdőtársulás naposabb szélén, illetve utak, mezők, árkok szélén megtalálható.
Elsősorban gyökérsarjaival szaporodik. Rügyei aprók, a szürke hajtásokon elszórtan állnak. Az oldalhajtások tövisekben végződnek. Fehér színű virágai tavasz közepén, lombfakadás előtt nyílnak. Termése éretlenül bíborszínű, éretten fekete, az ember számára csak az első késő őszi, téli fagyok után fogyasztható. Terméséből jellegzetes ízű lekvár készíthető. Pálinka készítésére is felhasználják.” 
(noenyhatarozo.info)

Várfürdő (2013)

Az egykori Almássy-kastély gazdasági épületeit alakították a 20. század közepén gyógyfürdővé. Folyamatos bővítések során érte el mai formáját, így 19 medencéjével és wellness részlegével a legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdőjének számít az alföldön. A Várfürdő 72 C-os, 2005 méter mélyről feltörő vize kiváló mozgásszervi betegségek kezelése. Emelet a strand területe egy 8,5 hektáros őspark is egyben, amely különféle botanikai látnivalókban gazdag.

Alakzatok (2013)


Egerszalók

Egerszalók híres fürdője
„Első okleveles említés Szalók településről 1248-ban történt, terra Zolouk névalakban. A Szalók nemzetség telepedett itt le, s róluk kapta nevét a falu.
Valószínű a település már az államalapítást követően fokozatosan fejlődött itt a Laskó-patak völgyében és a tatárjárás idején szőlőültetvényeket és jó bort találtak itt a betolakodók. A török hódoltság idejéből (1550-ből) fenmaradt elszámolás szerint 17 nős férfi fizette a kétszeres búza, bor, méhkas, széna és sertés után kivetett adót. Két évvel később a falu elpusztult, de hamarosan újranépesült és 1579-ben az Egyházasszalók nevet kapta.

A többször elnéptelenedő faluba 1731-ben 35 német gazdát telepítettek le. A tizennyolcadik század közepétől magyar jobbágyok tömegesen költöztek ide, s a falu népe előbb kétnyelvű, majd magyarrá lett. A lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozott, a legelők harmadrészét szőlővel ültették be.
Az 1945 utáni magángazdálkodás megszüntetése és az erőszakos termelőszövetkezetekbe való szervezés, sok embert kényszerített otthonát elhagyni és a közeli városban munkát találva ott letelepedni. Az utóbbi másfél évtizedben viszont az áramlási folyamat megfordult, és a lakosok nagyszámú betelepülése lett jellemző. Egerszalók dinamikus fejlődésnek indult, melyet a hőforrás-gyógyfürdő is jelentősen motivál.” (egerszalok.hu)
Mária-szoborfülke a falu határában.

Nevezetességek, látnivalók:
Barlanglakások
Öreg kőhíd
Sétaút
Lepkemúzeum


Betyárbújó-kaptárkő (2013)

Egerszalókon a falu fölé magasodik egy kúpszerű sziklaképződmény. A bükkalján több ilyen jellegű tufakúp is található, amelybe apró fülkéket vájtak. A történészek máig nem tudnak pontos információt adni, hogy mire is használták ezeket a „gólemeket”.

Sódomb és Strandfürdő (2013)

Mészkő kicsapódás



Egerszalók fő látványossága mi is lehetne más, mint az Európában is egyedülálló mészkő képződmény, a Sódomb. A község déli részén található 410m mélyről feltörő két hévízforrás vize lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, így kicsapódik és úgynevezett sódombot hoz létre.







Az így keletkezett csipkézett, fehér mészkőképződmény a domboldalon napjainkban már 1200 négyzetméteresre duzzadt. A feltörő víz egyébként kiváló hidrogénkarbonátos gyógyvíz is amely csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére javallott.








Saliris



A gyógyhatás értékét felismerve a falu mára a gyógyfürdőkre épült gyógyturizmus központja. A dombot pedig helyi védelem alá emelték és a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni.



Vendel-kút







A fürdőzés igényeit két létesítmény igyekszik kielégíteni, az egyik az ultramodern Saliris hotel és fürdő komplexum, a másik pedig egy csendesebb, kisebb, romantikus hangulatú fürdő, a Nosztalgia Strandfürdő. 2010-ben a kutak megszentelésük során a Mária és a Vendel nevet kapták, az utóbbi szent a források és kutak védőszentje.

Egerszalóki tó (2013)

A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, amelyet 1982-ben építettek a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó helyén egykor mezőgazdasági terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak számára. A horgászat mellett a tó madárvilága is igen jelentős.

Egerszalóki szőlők és a Szent Andrea pincészet (2013)

„Egerszalók az egri történelmi borvidék része. Egy dokumentum tanúsága szerint már 1249-ben volt Egerszalókon telepített szőlő. A török hódoltság után is folytatták a hagyományokat: a legfőbb fehér szőlőfajták a leányka, olaszrizling, muscat ottonel, zenit és a chardonay; a kék szőlőfajták közül a zweigelt, merlot, kékoprotó, cabernet sauvignon és cabernet franc.
Borászaink finom borokkal és csodálatos riolttufa pincékben várják vendégeiket.”
(falusiturizmus.hu)

„Közel 40 ha-os szőlőbirtokunk az Egri történelmi borvidékén fekszik. Pincészetünket Egerszalókon az Öreghegyen oldalába építettük. Dűlőink klimatikus és talaj-jellemzői sajátos borkarakter kialakítását tesznek lehetővé. Szőlőfajtáink megválasztásánál legfőképpen az Egri Borvidék hagyományaira támaszkodtunk. Borkészítési filozófiánk középpontjában a terroir áll. Célunk a termőhely adta lehetőségek legmesszemenőbb kiaknázása, a tradicionális borászat módszereinek segítségével. Szándékunk az Egri bikavér és az egri borok jellegének újra fogalmazása, amely konzekvens szőlészeti és borászati munkát követel meg.” (standrea.hu)

Szűz Mária neve templom (2013)

Az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, Egerszalók. A község egyetlen temploma egészen különös építészeti elgondolásban készült. Megálmodója, Giovanni Battista Carlone a dombon álló szentélytől kb. 100 m-re építette annak tornyát. Így keletkezett a 18. században barokk mintára a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére felszentelt templom

Szent Vendel fogadalmi kápolna (2013)

Az Egerbe vezető főút mellett, a pestisjárvány emlékére épült 19. századi huszártornyos kápolna, amely teljesen elpusztult. A 90-es évek közepén Vaskó Pál tervei alapján emelték a ma is itt látható épületet.

Nepomuki Szent János szobor (2013)

A vízen járó szent egerszalóki szobra, a központi parkban található és 18. századi munka.

Tűzoltószertár (2013)

A Tűzoltó téren áll az egykori tűzoltó laktanya, amelyben az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak.

Minaret (2013)

A négy utca találkozásánál egy takaros téren áll, az egykori Kethüda minaretje. A homokkő tornyot valamikor a 17. század fordulóján építették és az oszmán birodalom legészakibb minaretje volt. A város a török kiűzése után le akarta döntetni, de az épület elég stabilnak bizonyult és feladták tervüket.

Zsinagóga Galéria (2013)

A Kossuth utcai Ortodox zsinagóga a 19. század végén épült és deportálásokig templomként használták. A Zsinagóga épülete évtizedekig üresen és kihasználatlanul állt. 2004 óta az intézmény kiállítóhelyként funkcionál. Ezután olyan művészek alkotási fordultak itt meg, mint Székely Bertalan, Vasarely, Picasso, Dürer.

Szenátor-ház (2013)

Boldogi György felcser volt az első tulajdonosa a 1727-ben épült manzárdtetős háznak. Családja majd egy évszázadon keresztül alakítgatta, mire elnyerte mai formáját. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona volt, akiről végül is a nevét kapta. Napjainkban itt működik város egyik legkedveltebb étterme és szállodája, a Hotel Senátor-Ház.

Nepomuki Szent János szobor (2013)

Az Eger-patak partján álló Butler-ház oldalában kapott helyet a folyók, hidak védőszentjének szobra. Mindkettő műemlék 18. századi pompás barokk alkotás.

Szent János apostol főszékesegyház (2013)


Az 1831-1836 között épült főszékesegyház Eger egyik főnevezettsége és a klasszicista építkezés itthoni mintapéldája. Oszlopai  a Római Pantheon formájára készültek, a lépcsőjén álló szobrok Magyar királyokat (István, László) és apostolokat (Péter, Pál) ábrázol. 
A Hidl József tervei alapján készült bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. 1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki, amely ma népszerű búcsújáró hely.









Érseki pincerendszer (2013)

Eger egyik főlátványossága a érseki pincerendszer vagy más néven „Város a város alatt”. A 17. századi nagy palotaépítések korában a püspöki rezidenciához felhasznált falanyag kitermelése után több terjedelmes vágat maradt meg az itteni riolittufában. Így keletkezett a négy kilométer hosszú pincerendszer, amelyben a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját tárolták. Az évszázadok során beszivárgó talajvíz ellen védekezvén több járatot megerősítettek vagy falaztak be végleg.

Így manapság már csak parányi része barangolható be az ország hét csodájának is választott nevezetességnek. Viszont meg maradt talán a legszebb része, az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret és az erózió által fejlődött különleges mészkő képződmények.

A bejárata a bazilika előtti lépcsősornál, a Szt. László szobor alatt van. A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. 

Kispréposti Palota (2013)

Látványosságok sora található az egri Kossuth utcában, amely Barátok utcájaként, majd Káptalan utcaként is neveztek. Rögtön az elején található a szép mályvaszínű barokk-rokokó épület, a Kispréposti palota. A díszes palotát a városi prépost-kanonok építtette 1758-ban, az erkély korlátját és az ablakok kovácsoltvas rácsait Fazola Henrik készítette. Különlegessége a helyi szokást követő a kapualjból baloldalról felfutó emeleti lépcső. 

Kopcsik Marcipánia (2013)

Egerben, a vár tövében a Minaret mellett lévő Servita udvarházban nyitott meg az ország „legédesebb” kiállítása. Kopcsik Lajos mestercukrász alkotásait bemutató tárlat mellett egy harangöntő műhelybe is bepillantást nyerhet az érdeklődő. 

Nagyboldogasszony Ferences templom (2013)

A kéttornyos, egyhajós barokk templom az ismert olasz építész, Govanni Battista Carlone tervei szerint 1736-1755 között épült.  A „Barátok temploma” néven is ismert épület szentélye a magyar barokk templomok közül az egyik legszebb és legnagyobb oltár-architektúrával rendelkezik. A szentély nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik, melyben ferences rendház működött.










Fazola-kapu (Megyeháza) (2013)

Heves vármegye közgyűlése 1749-56 között építette barokk palotáját. A homlokzatán kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. A kovácsoltvas kapujának díszítése Fazola Henrik csodálatos munkája. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, amelyben sport múzeum kapott helyet.

Eger vára (2013)

Szent István szobra

Eger kővára 1248-tól áll a Szent István által alapított püspöksége körül. Központjában az egykori román stílusú templom helyére gótikus stílusban építettek új katedrálist. A reneszánsz korában az ország egyik legnagyobb kulturális központjává nőtte ki magát. De igazi hírnevét a törökkel folyatatott harcokban szerezte, amikor is Dobó István vezetésével az egri várvédők közel negyvenszeres túlerőt vertek vissza. Így került be a magyar történelemkönyvekben az egri polgárok helytállása. Napjainkban már nem csak védett műemlék, hanem kulturális központ is. Állandó kiállításokon keresztül tekinthetjük meg a vár történetét, elpusztult katedrálisok maradványait és gyönyörű festményeket.

Eger vár védői, dombormű

Érseki palotaegyüttes (2013)

Giovanni Battista Carlone tervei alapján a palotát több régebbi épület felhasználásával  Erdődy püspök kezdte építtetni a 18. század elején. Igaz ez a mainál kisebb, de jóval pompásabb épületet volt. Eszterházy Károly püspök 3 évtizeddel később Fellner Jakabbal kibővíttette. Többek között a  klasszicista stílusú déli épületcsoportot is ekkor készült.
Díszkút

A líceum (Eszterházy Károly Főiskola) (2013)


A bazilikával szemben a tér túloldalán kapott helyett Eger híres Líceuma.  Eszterházy Károly püspökúr megbízásából épült rokokó stílusúban 1765 és 85 között. Fellner Jakab, a híres építész álmodta meg a szabályos négyszög alaprajzú, hatalmas belső udvarral rendelkező építményt. Az épület keleti szárnyában kapott helyet egy csillagvizsgáló, amely a 18. században a kor legmodernebbének számított. Az iskola építtetőjének, Eszterházy Károlynak nevét csak 1989-ben vette fel, azóta ezen a néven működik, mint főiskola. A Líceum déli oldalán a Főegyházmegyei Könyvtár nagyterme található, ahol körülbelül 162 800 kiadvány található, mintegy 30 különböző nyelven. A termek mennyezeti freskóit egy osztrák mester készítette, témái: a négy egyetemi fakultás, „Az üdvözültek” és a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülése.

Szent Bernát Ciszterci templom (2013)


A 18. század középen egy mohamedán mecset helyén építették fel barokk templomukat a jezsuiták. Az 1827-es tűzvész után az épület jellegzetes (csúnya) klasszicista toronysisakot kapott. A katedrális főoltára a hazai barokk szobrászat egyik legkitűnőbb alkotása. II. József rendeleti után a rend feloszlott és a templomot a ciszterciek kapták meg. 

Nepomuki Szent János és Szent Bernát templom szoborai (2013)

Szent József és Nepomuki Szent János
A Ciszterci templom előkertben kialakított kocsifelhajtó két bejáratánál ferdén elhelyezett kapuk pilléréin négy szobor áll: Gábor főangyal, Mihály főangyal, Szent József és Nepomuki Szent János.
Gábor főangyal és Mihály főangyal

Jezsuita kollégium és szobrai (Dobó István Gimnázium) (2013)

A Széchenyi és Csiky Sándor utca sarkán lévő jezsuita gimnáziumot 1750-54 között építették. A XIX. század végén egy tűzvész következtében átépítették és csak a Csiky Sándor utcai homlokzatot hagyták meg az eredeti barokk pompát. A rokokó stukkókeretes szoborfülkében három szobor maradt meg, középen Mária, két oldalt Szent Ignác és Szent Alajos alakja láthatóak.

Szent Anna-kápolna (2013)

Igen érdekes látványa kétemeletes épületszárnyak közé beépült Széchenyi utcai kórházának kápolna.  Az egyhajós, homlokzati tornyos templom 1731-ben épült és az Irgalmas rendi nővérek gondozásában működik. Berendezése neogótikus stílusú.