Kegyelet (2013)


Pálosszentkút és Skapulárés Szűzanya-kápolna (2013)


Mária-szobor
Skapulárés Szűz Mária kápolna


















A Prágai Kis Jézus másolata
Egy 18. századi legenda szerint a Ferencszállási tanyavilágban egy pásztor a forrás mellett egy tócsában megpillantotta Szűz Máriát. A környékbeliek hír hallatán özönleni kezdtek a kúthoz várván a csodát.

Egy másik legenda szerint ezután történt az, hogy egy béna ivott vízből és a lába meggyógyult. Így hát a mankóját földbe szúrta és abból fa nőtt ki a forrás mellet. A váci püspökség nem nézte jó szemmel ezt az istenkáromlást, ezért betemette a kutat, de az még nagyobb erővel tört elő. Az égi jel után már nem merték meg tiltani a forrás imádatát, ezért inkább fokozatosan búcsújáró hellyé alakították szenthelyet.

Az itt lévő kőkereszt mellé templomot építettek, majd millennium emlékére elkészült a kápolna is, benne a Skapulárés Szűz Mária szobrával. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút és ezután megépült a lourdes-i barlang, a szabadtéri oltár is. A közelében áll a Prágai Kis Jézus képoszlopa és a máig gyarapodó Mária-múzeum. A pálosszentkúti kegyhely legendáját és történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezőkről című regényében.

Lourdes-i barlang

Szűz Mária születése templom (2013)


A petőfiszállási szentkút műemléki környezetét pompásan díszíti az ott található egyszerű fatornyos paraszti hatású templom

Építése 1873-ra nyúlik vissza, amikor is egy bizonyos kápolnaépítő bizottság a régi ferencszállási templom romjain új épületet húzatott fel. Az építkezéshez a régi falak köveit is felhasználták és az ásásakor talált rengeteg csontot pedig a templom tövében elhantolták.

Túra: Monostorok útja (2013)

Alföldi Túra:

(Kiskunsági piros 7. szakasz)

Pusztaszer (P-) – Alkotóház – Kisteleki-erdő - Csengele, Vasútállomás – Bogárháti templomrom – Százéves tölgyfacsoport - Csengele

(Táv: 19 km) 

A Kiskunsági piros Pusztaszer és Csengele közti szakaszával kezdtük meg Judittal az őszi túraszezont. A Kossuth utca felől hagytuk el a falut, az ősz jeleit az arborétumban már előzőnap megkerestük a kereszt gyerkőcökkel, ezért oda nem tértünk most be. Az alkotóházat és az emlékműt se méltattam most Juditnak, inkább a tanyák közt poroszkálva próbáltam a piros jelzést kutatni. A jobb bal kombináció után a tanyák közt baktattunk egész az autóútig, ahol találkoztunk az első turistajelzéssel.
Pipacs-tanya
A Lesi fenyő erdeje tuskózás alatt volt, így a hamisítatlan örökzöld illat, most haloványan csaptam csak meg az orrunkat. Egy kis homokos nehéz szakasz után feltűnt a Kisteleki erdő nagyobb tömbje, friss nyárfaültetés mellett érkeztünk meg a fák közé. Figyelmünket felkeltette egy nagyobb fészek egy méretes fa tetején, amit szerintem valami sasféle rakhatott.
Egerészölyv fészek
Csodálatos ligeterdőben találtuk magunkat. Érdekesek voltak az út két oldalán húzódó sáncok, amelyek keletkezéséről mái napig sem sikerült kiderítenem semmit. Az akácost fenyves váltotta, mi meg kisebb nagyobb tobozokkal lettünk gazdagabbak utunk során. Hatalmas tölgy óriás után egy nagyobb tanyához értünk, ahol több jelzést sikerült azonosítanom. Az utunk első különleges növénye az ostorfa volt, melynek barna csonthéjas gyümölcse vonzotta oda tekintetünket.
Vasútállomás

Hallván a vasút hangját, éreztük közel a pálya. Miután ezt is megleltük, sínek mentén kóboroltunk tovább. Hamarosan a Csengelei pályaudvarhoz értünk, sajnos se boltja, se kocsmája nem volt nyitva. Így hát nem volt más hátra, mint előre az autópályahíd felé. De sajnos az idáig kitűnő tájékozódási képességem cserbenhagyott. Elkövettem azt a hibát, hogy a tervezett útról letértem. Kénytelen voltam a pálya mellett kerítéseken átmászni, csalánoson átgázolni, hogy meg találjam a Bogárháti romot. A templomromnak csak az alapja áll, néhány fa alatt közvetlenül a pálya mellett. 
Szent-kút

Néhány fotó után a majorságnál érkezett a felmentő sereg, idő hiányába inkább autóval mentünk át a Petőfiszállási szent-kúthoz. Édesanyám volt a kalauzunk, aki szerint 4 éves koromba egy búcsúba jártam itt utoljára. Akkor még csak kút volt ott, most templom, kápolna és megannyi szobor áll a körbekerített pagonyban.
Úgy döntöttem ezt a túra sorozatot folytatnom kell csak másik irányba, Ópusztaszer felé, ezért is adtam a Monostorok útja nevet ennek a sorozatnak.
Ittiner: itt!
2013.09.22.

Sisakos sáska (Acrida ungarica)

„Ízeltlábúak törzse, rovarok osztálya, egyenesszárnyúak rendje, sáskák családja.
24-45 mm. A fej csúcsa rendkívüli módon megnyúlt. A homlok és a fejtető oldalról tekintve hegyesszöget zár be egymással. A csáp a tövén kiszélesedett. Lábai igen hosszúak, vékonyak. A 2. szárny átlátszó.
Túlnyomóan homokos vagy kötött talajú területeken, kopár legelőkön néha gyakori, de nem tömeges. A hím repülve gyenge kereplő-csörgő hangot hallat. 
Védett, eszmei értéke: 10000ft” (botsaskak.hupont.hu)

Bakszakáll (Tragopogon pratensis)

„Régi nevei zabgyökér vagy kecskedísz. A fészkesek egy külön nemzetsége. Fiatal gyökerét és levelét régen gyűjtötték és fogyasztották is.
30-80 cm magasra növő faj. Szára felálló,hengeres, gyéren barázdált. Levelei szórtan helyezkednek el, keskeny lándzsásak, félig szárölelők, ép szelűek, fodrosak is lehetnek. Megtörve fehér tejnedvet ereszt. Virágai magányosan nyílnak az enyhén elágazó száron. 3-7 cm átmérőjű virágai sárgák, a fészek pikkelyek valamivel hosszabbak a nyelves virágoknál. A kora hajnali órákban nyílnak, és ahogy feljön a Nap, becsukódnak. Szőrkoronás kaszat termései 3-6 cm átmérőjű gömbben állnak, a magok 15-20 mm nagyok. Június júliusban virít, üde és száraz réteken, utak szélén, kaszálókon gyakori.” (novenyhatarozo.info)

Déli kéneslepke (Colias sareptensis)

Hím
„Színezete és rajzolata is igen változékony, így például előfordulnak sárga alapszínű nőstények is (f. inversa). Az egyes nemzedékek színezete is különbözik: a leghalványabbak az első nemzedék hímjei, a legélénkebb sárgák az ősziek. Elülső szárnycsúcsa tompább a többi kéneslepkéénél. A sejtvégi folt viszonylag kerekded (a fonákon ritkán osztja meg szürke mag). A hátulsó szárny sejtfoltja élénk narancsszínű, két része csaknem mindig egybeolvad, a nőstényeké kevésbé élénk, mint a hímeké. A hímek fekete szegélye csak a szárny csúcsa alatt teljes, a középtér felé eső részen a belső szegélyvonal hiányzik vagy foltokra szakadozik. A nőstények fekete szegélye sokkal fejlettebb, gyakran igen telt, benne a foltok kicsik. Hátulsó szárnyán e fekete szegély nem kettős: belső vonalából gyakran csak a felső szegély alatt marad meg néhány folt. A szárny fonákja pasztellszerűen lágy árnyalatú, a szegélytér foltjai elmosódottak, olykor teljesen hiányoznak.” (wikipedia.hu)

Alice Csodaországban (2013)


Késői laskagomba (pleurotus ostreatus)

„Az ún. késői laskagomba (pleurotus ostreatus) élőfán és faanyagon termő, emeletesen csoportos, féloldalas kalapú gomba. Kalapja többnyire szürke, lefutó lemezei és tönkje fehér. Kalapja kissé domború, kagylószerű, majd lapos, féloldalas, kajla. Néhány centiméterestől akár 20-30 cm-esig is megnőhet. A kalapok emeletesen állnak egymás felett, felül a legnagyobbak. Színük sokféle lehet, többnyire a szürke különböző árnyalatai, barnás- vagy kékesszürke, lilás is. Lemezei lefutók, fehér vagy szürkésfehér színűek. Egy rövid, közös tőből sok tönk indul ki, ezek szívósak, szálakra foszlók. Kellemes gombaillatú, íze édeskés. Vadon elsősorban őszi-téli gomba, szeptembertől terem, de enyhe téli és kora tavaszi hónapokban is előfordul. Különféle élőfák törzsén, tövén, tuskóján, gyakran bokrok tövén is csoportosan terem. Főleg fűzfán, bükkön, de sokféle más erdei és kerti fán is megtalálhatjuk. Csak a sérült fát támadja meg. A fán hosszában terjed, így akár több méter magasban is terem. Faanyagon, fűrészporon, hulladék-anyagokon, például szalmatáptalajon is termeszthető, termesztése ma már nagyüzemi méretekben folyik.
Rokona az ún. erestönkű laskagomba (pleurotus cornucopiae), amelyet barna, sárgás kalapszíne és a tönkjén végigfutó hálózatos erezés különböztet meg. Ez is ehető, sőt, egyre inkább a termesztésbe is bevont fajta.” (hazipatika.com)

Aprajafalva (2013)


Honvédtéri Református templom (2013)

A II. világháború lezárása óta áll Szeged második számú református temploma a Honvéd téren.

 A klinkertéglákból kirakott épület Boros József tervei alapján készült modernista stílusban. A templom égbeszökő tornya méltóan egészíti ki a Dóm látványvilágát és tökéletesen simul az alföldi városképbe.

Reök-palota (2013)

A belvárosban a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán áll a fiatalon elhunyt Magyar Ede legszebb építészei munkája, a Reök-palota

Az épület 1907 novemberében készült el, amelyen olyan a szecesszióra jellemző formakincsei fedezhetők fel, mint például a stilizált virágmotívumok. 
2007-re túlesett az épület teljes rekonstrukción, azóta Regionális Összművészeti Központ néven működi és időszaki tárlatoknak, irodalmi és zenei programoknak ad otthont.

A palota előtt található kis hangulatos téren az I. világháborúban elesett szegedi 3. Honvéd Huszárezred hősi halottainak emlékét őrző lovas szobor látható.

Hősök kapuja (2013)


»Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk tere) tér nyugtalanságát… Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálni, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára…« (Klebelsberg Kunó) 





A Boldogasszony sugárút fölött pillérekre támaszkodó neoklasszicista kapuépítménynek sikerült is fent leírtakat elérnie. A gyönyörűen újra restaurált freskóival és a monumentális katona szobrokkal a város történelmi emlékhelyévé vált.

Sárkányölő Szent György-szobor (2013)

A kissé eldugott Rerreich Béla téren található Szent György, a sárkányölő gótikus szobra. 

A Szent György lovával és kezében dárdával való ábrázolása a bronz szobrászat egyik leghíresebb alkotása, ezért is található több másolat belőle Európa nagyvárosaiban.

Dömötör-torony (2013)

forrás: szepi.hu
Szeged büszkesége a Szent Demeter-templom bontásakor előkerült kis keresztelő kápolna, más néven a Dömötör-torony.
A román alapokkal, de gótikus felépítéssel rendelkező egykori templom egy, hazánkban ritka, a hajóval azonos szélességű, egyenes szentélyzáródású szisztémában készült feltehetőleg a 11. században. A 14. század elején saroktámpillérekkel erősítették meg a tornyot és alapítványából a templomhoz Mária tiszteletére templomot emeltek. A török időkben az építményt mohamedán imaházzá alakították át és valószínűleg a szentély lehetett „Szulejmán kán ódonszerű dzsámija”. A 18. század első felében átépített barokk templomot, majd 1925-ben a toronnyal együtt lebontották. A munkálatok közben előkerült alapokat Rerrich Béla restaurálta a vár egykori tégláival kiegészítve, belsejét keresztelő-kápolnává alakította át. A bejárati ajtó fölé pedig a szeged legrégebbi és leghíresebb szobrát a „Dorozsmai kőbárány”-t falazták be. A torony belsejébe található Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése" című falfestménye. 

Magyarok Nagyasszonya Székesegyház és Fogadalmi templom (2013)


Főoltár
Díszes bejárat












szegedi dóm a méltóság teljes alakjával a városkép talán legjellegzetesebb eleme, ezen kívül pedig hazánk újkori egyházi építészetének egyik legmonumentálisabb alkotása. A várost elpusztító Nagyárvíz (1879) után született meg a terv egy nagyszabású katolikus templom megépítésére.

Schulek Frigyes tervei alapján a z I világháború után épült fel a vegyes stílusú templom, amelyre a román, gótikus és keleties-bizánci elemek keveredése a jellemző. A Székesegyház főnevezetességei: a sekrestye, az altemplom és tornyok, melyek mindegyike belépőjegy ellenében megtekinthető.

Szentháromság-szobor (2013)


A neobarokk szoborkompozíció Köllő Miklós készítette 1986-ban és akkor még a stílusával a Dömötör-templomhoz igazodott. A kereszten egy kis párkányon ülő két alak az Atyát és a Fiút ábrázolja, közöttük kereszten galamb képében a Szentlélek.

Püspöki palota és a zenélőóra (2013)

A Dóm téren az U-alakú épületsor délnyugati sarkában kapott helyett a püspöki palota. Az egységes épületsor külső-belső tervezését Rerrich Béla végezte. Aki az árkádok klinkertéglás burkolatának komorságát oszlopokkal és a részletek játékosságával oldotta fel. A palota külsejében és belső termeiben egyszerre érvényesült a régi korok hangulata és a modernitás.

A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra, amely a középkori egyetemek szimbóluma.

Dóm tér és a Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) (2013)

A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található.
A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok megalkotása gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik. Az 1926-ban elhunyt Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából megvásárolt szobrok kiegészítése után 45 alkotással nyílt meg 1930-ban a kiállítás. Azóta többször bővített Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják.  
Sajnos legtöbbjük igen elhanyagolt állapotban van, nem is beszélve a mindent ellepő madár ürülékről.

Magyar pieta 1956
A Nemzeti Emlékcsarnok alkotásai itt egyesével is megtekinthetők.

Fekete-ház (2013)

A Kelemen és Somogyi utca kereszteződésében álló fekete ház egyike a Nagy Szegedi árvíz előtt készült épületeknek. 
A Mayer Ferdinánd kereskedő által az angol gótika szellemében építettet ház a nevét a sötétszürke vakolatáról kapta. A 21. század elején a szélsőséges mozgalmak székhelyeként működött ezért is nevezte Juhász Gyula a szegedi Pilvaxnak. Napjainkban a Móra Ferenc Múzeum tulajdona, múzeum és kiállítások helyszíne.

Szent Rozália-kápolna (2013)


Szeged belvárosának egyik legbarátságosabb terén, a Lechner téren található a város legszebb kápolnája. 
A barokk épületet a pestis járvány emlékére emeleték a 18. század közepén és a mai Hősök kapuja helyén állt. A nagy árvíz utáni újjáépítésekor kibővítették és átvitték a Dóm térre, majd onnan a tér berendezésekor került a mai helyérre. 1921-től a helyi Görög katolikusok vették birtokba.

"A kedves barokk templom, nagy ajtajával szemben a terecske közepén a Szentháromság szobor, s tőle délre a Templom tér és a Gizella tér határán a Rozália kápolna." (Móra Ferenc)

Szent József templom (2013)


A Jezsuiták szegedi rendje 1931-ben kapta első templomát a Dán utcában. 

Az egykori kápolnaterem helyére háromhajós, de kívülről mégis egyszerű barokk templomot építettek. Főhomlokzatán tiszteletparancsoló műkőkereszt látható 1950-től 1989-ig a katolikus egyházmegyei papság látta el a lelkipásztori munkát.

Szent Ferenc a farkassal szobor (2013)

Assisi Szent Ferenc a ferences rend megalapítója, a katolikus szentek közül az állatok és a természet védőszentje.


Szobra megtalálható Szegeden is, a bronz alkotás évekig a ferences kolostor ebédlőjét díszítette, de nem oly régen kikerült a templom előtti parkba. 

Havas Boldogasszony Ferences templom és kolostor (2013)


A Szeged található alsóvárosi ferences templom és kolostor, a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb, ilyen jellegű épületegyüttese.
forrás: sulinet

A mostani templom elődje a Szent Péter Árpád-kori román stílusú ispotálytemplom volt.
E templom falainak felhasználásával épült a 14. század közepén a háromhajós csarnoktemplom és a torony. Az építkezések befejeztével, 1509-ben szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. 

A török hódoltság alatt nem volt könnyű a templom és a környékbeli keresztények élete. A viszontagságok ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századi feljegyzés szerint. Ekkori időkhöz kapcsolódik a rend egy legendája, miszerint az oszmánok elöl menekülő szerzetesek a Csöpörke-tóba rejtették a Segítő Boldogasszony főoltárképet és csaknem száz esztendeig rejtőzködött itt, még rá nem találtak. A rendszerváltás után újraalakult rend napjainkban is lakja az épületet és rendszeres hagyományőrző foglalkozásokat szerveznek a szegedi családok számára. A kolostor és a templom közötti kerengőn kicsiny kőtár várja a látogatókat.








A sekrestye kétszintes főoltára a leghangsúlyosabb kora barokk jegyeket magán hordozó hazai alkotás. Szobrai a Máriának behódoló szentek udvarképét ábrázolják. Az alsó sorban balról jobbra Szent Gellért püspök, Szent László és Szent István királyok, valamint Szent Adalbert püspök van. Fölöttük Szent József, Szent Antal, Szent Rókus, Szent János, Szent Ferenc, Szent Imre. 





Ball felöl a bejáratnál található a templom második leghíresebb oltárképe, a Fekete Mária. Morvai András alkotása egy másolat másolata, az eredeti képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben Czestochwaba, hogy Hedvig leányának az új hazájában lelki támasza legyen. Az idők folyamán sajnos a kép elsötétült és kultusza is alábbhagyott. 1924-ben Juhász Gyulát is megihlette és azonos című versével rótta le a tiszteletét az alkotás előtt. 














A katedrális oldalkapuja felett található egy Mátyás király emlékmű, amelynek több másolata megtalálható az országban. Az alkotás kultusza képen a Ferences kolostor körüli tér felvette királyunk nevét. 

Segítő Mária-szoborcsoport (2013)

A Szeplőtlen fogadtatás mészkőoszlop Szeged legkorábbi emlékszobrainak egyike volt egész 1944-ig, ekkor találat érte és lebontották. A 18 század közepére datált szobor csoportot aztán a kolostorban folyó építkezések során megtalálták és 42 év után restaurálták és újjáépítették. 2006-ban került végső helyére az Alsóvárosi ferences templom bejárata elé. Az oszlop tetején a Segítő Mária látható, két oldalán pedig Szent Anna és Szent Joachim alakja látható.

forrás: sulinet.hu

Harangláb (2013)

1929-ben szentelték fel a kecskéstelepi Szent Imre téren (ma Rendező tér) felállított haranglábat és annak két harangját. 

A székely stílusban készült "torony" felszentelési ünnepségén jelen volt gróf Klebelsberg Kuno, valamint felesége is, mint „haranganya”.

Új zsinagóga (2013)

A 19-20. század fordulóján épült Szeged leghatalmasabb izraelita épülete a Jósika utcában. 
A tervezője egy szimmetrikus, központi elrendezésű és perspektívájában is hatásos épületet álmodott meg. Nem csoda, hogy Baumhorn Lipót tervezte monumentális templomon szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott. A zsinagóga talán legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. 
Az építmény 120 fős terme a városi rendezvények, kiállítások egyik legfőbb színhelye.


 A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen jellegű épülete.

Régi Zsinagóga (2013)


A szegedi izraelita hitközösség első zsinagógáját 1800-1803-ban építette, de nem maradt fent róla épített emlék. Viszont 1840-44 között újklasszicista stílusú építményt emeltek Rókuson a Hajnóczy utcában, amely kicsiny méretei ellenére  a Lipovszky Herik és József tervezte épület akkoriban az ország legszebb zsinagógájának számított. A várost átformáló erőket a kisépítmény jól vészelte egy megkopott tábla mutatja az 1879-es Tiszai árvíz 806 centiméteres vízszintjét a zsinagóga falán. 

Felújítása után az épület még ma is fennáll, az önkormányzat tulajdonában van, és kulturális célok szolgál.