Pomáz

Kilátás a Kevély-nyeregről


„A település neve valószínűleg latin eredetű: Pomosus = gyümölcsben gazdag. Más magyarázatok szerint az ószláv pomazati = megszentelni szóból származik.

Pomáz évezredek óta lakott helynek számított, az újkőkorból, a rézkorból és a bronzkorból is maradtak ránk régészeti leletek. A római kor emlékei közül egy kőszarkofág, pénzek és feliratos kövek az ismertebbek, valamint több római villa nyomai is előkerültek.


Pomáz létezéséről az első hivatalos írásos emlék II. Béla 1138-ban kelt oklevele, melyben a község Pomac néven szerepel. 


Az Árpád-kori falu és környéke a Dunakanyarban folyó szőlőművelés központja lett. A XII. században a dömösi apátságnak voltak itt szőlőbirtokai, majd száz év múlva a margitszigeti domonkos apácák tulajdonába került. A XIV. századtól a Kartal nemzetség leszármazottai birtokolták ezt a területet. 1368-ban keltezett oklevél említi őket először. Nagy Lajos király templomot épített ide az Árpád-kori templom helyére. A templomhoz a királynék várkastélya kapcsolódott, melyet a pilisi vadászatok során keresték fel. A vadászkastély virágkorát a XV. század második felében élte. Utolsó lakója II. Lajos felesége, Mária királyné volt, de a mohácsi csata után ez a kastély is elpusztult. Később Pomáz is a Budán székelő pasák tulajdonába került. A másfél évszázados török hódoltság alatt a falu lakossága erősen megfogyatkozott. A felszabadító hadjáratok után szerbek telepedtek meg itt a XVII. század végén. Majd később több hullámban németek és szlovákok érkeztek. A XX. század elején megnőtt az idetelepülő magyarság száma.” (dunakanyar.hu)
Szerb emlékkereszt

Nevezetességek, lánivalók:
Helytörténeti Gyűjtemény
Néprajzi Gyűjtemény (magyar)
Nemzetiségi Gyűjtemény,
Kolostorrom
Vujicsics- ház
Luppa-mauzóleum
Radnai-villa
Görög katolikus kápolna
Magyar Vár Tábor
Kő-hegy
Római kori szarkofág
Római kori villa maradványai

Szent Orbán-kápolna (2013)




















A Templom tér dél-nyugati sarkán található a pomázi kápolnapár egyik tagja. A görög katolikus párjánál jóval díszesebb, a homokkőből készült Szent Orbán tiszteletére felszentelt épület. A kastély átépítésekor talált reneszánsz szentségfülke (pasztofórium) töredéket ebben a kápolnában helyezték el.

Teleki-Wattay-kastély (2013)



Pomáz híres kastélyát a 17. század elején a Bornemissza család egyik leszármazottja, Wattay Pál építtette. A barokk földszintes, árkádos, manzárdtetős épületet a grófi család 1927-ben a eklektikus stílusban átépíttette. Az óriási pincéit a filoxéra-járvány után lakásokká alakították. Az első világháború után a család hadiárvaház céljára felajánlotta. A második világégés után államosították, majd gyermekvédelmi intézmény működött benne. Jelenleg kastélyszállóként hasznosítják a műemléket.

Szent István Plébániatemplom (2013)

A pomázi római katolikusok temploma 1768-ban épült barokk stílusban. A templomot többször átépítették és bővítették, legutóbb a XX. század elején. A kerítése falában egykor a kastélyból áthozott reneszánsz szentségfülke volt beépítve, ami most az Orbán-kápolnába áll.

Szent György Szerb Ortodox templom (2013)

Pomázon a XIV. században már állt egy gótikus ortodox (görögkeleti) templom. 1719-22 közötti átépítéssel nyerte el mai barokk formáját. Az ikonosztáza kiemelkedően jelentős barokk alkotás.

Református templom (2013)

A pomázi református gyülekezet temploma 1814 és 1828 között épült színvonalas klasszicista stílusban. A templombelső a református templomokra oly jellemző paraszt-barokk hatást keltő.

Túra: Holdvilág-árok és ami mögötte van (2013)

Pilisi Túra:

Kiskovácsi (P+) – Holdvilág-árok – Kolevka-hegy (P-) – Lajos-forrás (Z∆) – Dömörkapu (K+) – Lajos-forrás (P-) – Kolevka-hegy (P+) – Holdvilágárok – Kiskovácsi

(Táv: 12 km)

Őszi pilisi kirándulásunk utolsó aktív napja is elérkezett, amikor is a Holdvilág-árok bevételét célozta meg a kis társaságunk. 
A reggeli köd eloszlása után érkeztünk meg 9 óra körül a csak néhány házból álló Kiskovácsihoz. Rengeteg autó és kiránduló ténfergett a környéken, mi határozottan indultunk meg a piros kereszten. Az első meglepetés rögtön a túránk elején akadt, egy telek kerítése mellett palacsinta, tea és kávé várta az ide érkezőket, amolyan becsület kasszás módon. A szurdok bejáratánál a Rám-szakadéknál megszokott tömegnél is hatalmasabb nézőközönséget realizáltunk. Többször megszakítottuk az ütemes menetelésünket, hogy elengedjük a szembejövőket, vagy ha egy igazi tájképet akartam készíteni.
Elmosott híd

Néhány helyen tábla is akadt, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy az időjárás viszontagságai megviselték ezt az igen szép vízmosást. Ezek után már nem csodálkoztunk, ha egy elmosott híd vagy hatalmas fatörzs állta utunkat. A két hegy közé szorult sziklafolyosóban egyetlen forrás található, a Domini-forrás vize, innen indul hódító útjára, hogy aztán a Dera-patakkal egyesüljön Csobánkánál. A völgy végénél több természet és történelem-tudományi jelentőségű alakzatra akadtunk. Az egyik egy ősi kultuszhely, amely egy temetkezési hely, egyes feltevések szerint Attila vagy esetleg Árpád sírja található itt. A másik egy fehér szikla tömbbe vájódott Remete barlang és a fölötte esős időben előbukkanó, mintegy 10 m magasságból alázúduló vízesés. Az igazi természet közeli élményt egy úgy nevezett Meteor-létra segít, amelyen lemászva ereszkedhetünk le a szakadékba.
A létra
Túljutva a számos csodán a Lajos-forrás felé vettük az irányt a piroson, ahol enyhe emelkedő várt bennünket. A turistaházhoz érve megint csak a túrázó számára szokatlan emberáradat fogadott. A kiépített vízfakadás mellett hatalmas sor állt, temérdek kannákkal felszerelkezett „természet-kiszipolyozókból”. A lányok itt megpihentek, míg mi fiúk elindultunk a Dömör-kapui egykori bánya területére. Hidratáció után egy nagyobb kaszálón majd egy kiszáradt patakon vágtunk át. A zöld háromszög egyik kiszögelléséről, a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett kilátópihenőből, csodálatosan be lehet látni a Visegrádi-hegység fővonulatát.
Agastyán
Innentől végig a párkányon vezetett az ösvény, utunk során csörlő maradványok és kőzet lefaragások mutatták be a külszíni fejtés múltját. Eközben már meg is érkeztünk a környék legkedveltebb piknikező helyére, itt most buszmenetrend és kocsisor fogadott. Csekély patakparti séta után megleltük a hegység legismertebb lépcsőzetes vízesését. A Sikárosi-völgyben folyó Bükkös-patak szép kis zuhatagot alkot az otromba híd alatt. A festői környezet ihletet adott az aznapi második táplálkozásunkhoz. Tele hassal és vizes bakanccsal kerekedtünk fel a visszavezető részre, ahol kisebb barlang akadt utunkba először, majd egy nevesebb szikladarab.
Bükkös-patak

A környéken ráakadtam még egy patak által kettémosott hídra vagy gátra, ami jól példázta a természet romboló erejét. A kőborítású út mellett a patakmedren többször átkelve kanyarogtunk a kék keresztet kutatva, többen csatlakoztak hozzánk. Végül egy nagyobbacska pihenőnél találtunk rá az elveszett jelzésre. Az esztétikus Zergevirág-forrás is közelbe található, sajnos foglalásán kivezetés nincs. Sebaj, mi mentünk előre, mint akiket puskából lőttek, mert asszonyaik már igencsak hiányoltak bennünket. Ennek az lett a vége, hogy a jelzésünket elvesztve a párórányival előbbi indulásunk emlékezetes rétjére érkeztünk meg. Innen már gyorsan vissza értünk a forgalmas turista csomóponthoz, ahol még mindig akadt ballonnal várakozó.
Szurdok
Egyből a Holdvilág-árok felé vettük az utunkat, de a gyors ereszkedésnek meg lett az eredménye, többen fájlalták már ekkora térdüket. Miután a térdszorítókkal valamelyest enyhítették a fajdalmukat, csak arra az elhatározásra jutottam, hogy ne kerülő úton, hanem a szurdokba haladjunk. Kis változatosságot sikerült azért belecsempésznem ebbe a részbe, mert sziklákon átbújva és búvó tócsákon keresztül gázolva, nem pedig a temetkezési hely lépcsőin sétáltunk végig.
Végül is ezzel a túrával ismét bebizonyosodott, hogy a Vulkanikus hegység még mindig több csodás geológiai képződményt rejt, mint a Pilisi mészkőrög társa. De a főváros közelsége sok olyan romboló erőt ide vonz, amit hosszútávon nem biztos, hogy elbírnak az itt elrejtett gyöngyszemek.
Ittiner: itt!
2013.10.27.

Zergevirág-forrás (2013)

Leövey Klára Gimnázium Öregdiákjai 1995-ben építették ki a különleges nevű Zergevirág-forrást. A kék túra egyik átkötő útján található a Sikárosi-völgyben.

Bükkös-patak (2013)


A Bükkös-patak Dobogókőtől Szentendréig csörgedezi keresztül a Visegrádi-hegység meseszép völgyzugain.

Ikon-kő (2013)

A pilisi Sikárosi-völgy számtalan csodát rejt, ezek közül a legmisztikusabb egy 150 évvel ezelőtt készült felírat, ami egy nagyobb kövön található. A vésett szöveg szerint a szentendrei szerbek „felújították” – azaz megerősítették e hely emlékét. Még napjainkban is találgatás folyik, hogy milyen régi kultuszhely rejlik még a hegység mitikus sziklái között.

Dömör-kapui-barlang (2013)

A barlang a Bükkös-patak északi partján, a Dömör-kapui bányaterületen található közvetlenül a turistaút mellett. A trapéz alakú táró az egykori andezit fejtéskor keletkezett.

Dömör-kapui vízesés (2013)

A szentendrei bányászat egyik fellegvára volta egykoron Dömör-kapu. Manapság csak egy a kedvelt fővároshoz közeli kirándulóhelyek közül. Hazánk egyik legcsodálatosabb vízesése található itt a turistaút mellet eldugottan. A Sikárosi-völgyben folyó Bükkös patak szép kis vízesést alkot a híd alatt.

Kőrösi Csoma Sándor kilátópihenő (2013)

A zöld háromszög jelzésű turistaút Lajos-forrás és Dömörkapu közötti szakaszán érdemes egy kis időre megpihenni Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő kilátópontnál. A Visegrádi–hegység nyugati vonulatára és a Sikárosi-völgyre nyílik innen kiváló panoráma.
A zöld kigyó

Ságvári Endre turistaház (2013)

A Lajos-forrás a rendszerváltás előtti környezetéhez, hozzá tartozott egy ultra modern turistaszálló is, amit sokak által gyűlölt kommunizmussal szimpatizáló Ságvári Endréről neveztek el. A 30-as évek táján épült Dreher kastély adta az alapját az első 85 férőhelyes menedékháznak, amely rohamos léptekkel fejlődőt az erdőgazdálkodás kezelésében. Végül a 80-as években megpecsételődött a sorsa, ma már csak a homlokzati felírat hirdeti az alpesi mintára készült épület eredeti funkcióját. Felújítás alatt!

Lajos-forrás (2013)

"Dobrá voda"  

A szentendrei szerbek ilyen néven emlegetették a pilisi Bölcső-hegy oldalában fakadó forrást egykor. A festői környéken a mondák szerint már Nagy Lajos is gyakran vadászgatott, ezért lett ő a vízfolyás névadója. A különleges forrásmedencét 1908-ban Gabrinyi Sámuel építész tervei alapján készítették, azóta boldog-boldogtalan hordja vizét.

Holdvilág-árok (2013)


„Kevés olyan hely van szűken vett hazánkban az érintetlen természeti környezetben, amelyet ilyen kitartóan faggatnának elsősorban spirituális értelemben, mint a Pilis, és különösen annak Pomáz fölötti része." (Szörényi Levente)

Pomáz és Pilisszentkereszt között félúton található az ország egyik legromantikusabb kiránduló helye. A Pilis Parkerdő területén húzódó, alig két kilométeres árok a nem csak a hegység geológiai csodát rejti, hanem visszarepít bennünket az időben. Déli lejtőjén vannak a "Tólakok" a jégkorszakból visszamaradt növényritkaságaikkal. Barlangjait a kereszténység előtti, ősi, magyar hitvilág kultikus helyeiként tartják számon. Ha ez még nem lenne elég, akkor egy vízesés is található a völgyben, de ez csak sajnos csapadékos időben látható. Helyén viszont van egy Meteor-létra, amivel a letöréses sziklafalon kedvünkre közlekedhetünk.


Remete-barlang (2013)

A szurdok végében található az Y-ágú-barlang ún. Remete-barlang. Az üreg a korábbi kutatói szerint emberi tevékenység során alakulhatott ki. Talán bányászat céljából hozták létre az üreget, de valószínesítőbb, hogy valamiféle kultikus céllal készülhettetek a járatok.

Weislich-barlang (2013)

A Holdvilág-árokban található mesterséges üregek egy leghíresebbike a Weislich-barlang. A Nagy-sziklában vájt folyosót neves régészek tárták fel és végzetek itt kutatást. Több monda is kering a temetkezési helyről, egyes hiedelmek szerint maga Árpád vezér sírját rejtik a kőtömbök.  De bizonyára  a legvalószínűbb feltevés az, hogy egy Weislich nevű rabló rejtekhelye lehetett.

Domini-forrás (2013)

A Holdvilág-árok szurdokában vezető piros kereszt jelzésen, a Karolina-árok betorkollásánál található a foglalt forrás.

Szent Erzsébet (2013)

A Dobogókőre vezető út és Pilisszentkereszt Fő utcájának találkozásánál áll a Csobánkán élő szobrász házaspár (M. Gémes Katalin és Markolt György) műve. A sütői kemény mészkőből kifaragott szent szobra 2010-ben került mai helyére.

Pilisszentkereszt

Pilisszentkereszt déli oldala 
„A magyar államalapítás után a Pilis-erdő fontos szerepet játszott az Esztergomban székelő Árpádházi királyaink életében. Ugyanis a gazdag vadászparadicsom közepén már valószínűleg a honfoglalás után megépítették királyaink vadászkastélyát. Majd III. Béla király 1184-ben itt alapította meg a francia származású cisztercita rend első magyarországi kolostorát. II. Endre király és Gertrudis királyné jelentős anyagi támogatásával fejezték be a kolostor építését, ahol annak idéjén malom, fémfeldolgozó és kovácsműhely is működött.

Amikor 1212-ben Gertrudis királynét megölték Pilis-erdőn, férje ebben a kolostorban temettette el. II. Endre a francia székesegyházi szobrászat legnagyobb mesterét: Villard de Honnecourt építészt bízta meg, hogy hitvese színpompás síremlékét elkészítse. 
A törökök 1526 után többször is kirabolták Gertrudis királyné sírját, a kolostor falait pedig lerombolták. Amikor véget ért a törökök másfél évszázados uralma, szlovák telepesek költöztek a faluba.
Szent Erzsébet tér

Pilisszentkereszt vallási szempontból igen jelentős. Ebben az évszázadban igen sok püspök és zarándok látogatta meg falunkat. A falu lakói egyre inkább szeretnék felújítani a környék és a település történelmi, egyházi, nemzetiségi múltját, tárgyi emlékeit. A falu temploma a Szent Kereszt tiszteletére lett fölszentelve, így a tavaszi és az őszi búcsúra egyaránt (Pestről is) szép számmal jönnek zarándokok. Ilyenkor az itt lévő vendégek is bekapcsolódnak a falu ünnepébe. (dunakanyar.hu)
Szent Vendel-dombormű





Nevezetességek, látnivalók:
Ciszterci kolostor és kápolna romjai
Kakas-hegyi vadászház
Vas-kapu sziklabordája
Ördöglyuk barlang
Zsivány-barlang sziklacsoportja, a Zsivány-sziklák
Szurdokvölgy
Szentkút
Mészégető kemence a 19. századból
Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola

Silent Hill (2013)


Klastrom-kút (2013)


A pilisszentkereszti romoktól egy ösvény vezet a forráshoz, amely vizét a kolostor lakói is használták már középkorban. A friss és bővizű kút körül tűzrakóhely, padok, és egy kicsi tavacska is található.  Anno itt pattant ki elődeink fejekből a hazai természetbarát mozgalom ötlete is.

Ciszterci kolostor és kápolna romjai (2013)

A falu határában, a Pilis keleti lejtőjén található a II. Béla által alapított ciszterci kolostor romjai. 

A monostor háromhajós, négyszögszentélyű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték. A virágzó rendet a tatárjárás kezdte felmorzsolni, majd a török pusztítást döntötte romba. Ezen falak közt rekonstruálták Gertrúdis, II. András király feleségének sírhelyét, akinek tragikus történetét Katona József: Bánk bán c. darabból ismerjük. Később a köveit elhordták a környék falvainak és az esztergomi vár építéséhez. 

A helyi önkormányzat és az erdészet évek óta fáradozik a terület bemutathatóvá tételén és a műemlék megóvásán.

III. Béla (2013)

A pilisszentkereszti római katolikus templom mellett található a falu határában lévő ciszterci monostort alapítójának, III. Bélának a szobra. Az ő uralkodása hazánk történetének egy fényes időszaka volt, nagy szerepet játszott a három új szerzetesrend (a ciszterciek, a premontreiek és a johanniták) honi legyökerezőetetésében is.

Mellszobrát Csíkszentmihályi Róbert készítette és 2000-ben állították fel.

Szlovák tájház (2013)

A Polgármesteri Hivatal épülete mellett található tájház, az 1900-as években épült. A tájház megnyitása után a község szlovák használati tárgyakból és népviseleteiből készült kiállítást rendezett itt be.

Szent Kereszt templom (2013)














A Polgármesteri hivatal mellett található egyhajós barokk templom a pálos atyák megbízásából készült a 18. század közepén. A főoltár, a két mellékoltár és a szószék országos viszonylatban is figyelemre méltó alkotás, melyeken látványosan olvad egybe a barokk és a copfstílus.

Túra: 4 kolostor útja a Pilisben (2013)

Pilisi Túra:

(Kolostorok útja a Pilisben)

Dobogókő (S-) – Árpádvár (Z-) – Szentfa-kápolna (P-) – Dömös – Szakó-nyereg (Z+) – Égetthárs (P-) – Pilisszentlélek – Pilis-nyereg (S-) – Klastrompuszta (P□) – Vörös-út (P+) – Mária-pad (Z-) – Pilisszentkereszt

(Táv: 27 km)

Azt hiszem ezen őszi napon sikerült a legtöbb embert túrázásra biztatnom, akik vakon követtek volna bárhová. Az útvonal a 4 kolostor útja jelvényszerzés mellett a Pilis és a Visegrádi hegyég igazán szép részeit járja be. Szóval borítékolható volt a sikeressége, csak hát több mint 30 kilométer adott némi izgalomra okot.
Szer-kövek
Ha Dobogókőt választod kirándulásod kiindulópontjának, akkor nem mehetsz el itt anélkül, hogy ki ne tekintettél volna a Nagy-kilátóból a hegység csodás vonulataira. Csak szívod magadba hely spiritualitásait és elgondolkozol, hogy ezen a helyen már az ősidőkben is folyt a bakancsoskodás. A Rám-szakadékhoz vezető sárgasáv eleinte a Thirring-körúttal egybefonódva halad, majd egy Fénykapun keresztül egy másik dimenzióba viszi az utazót. A ködös ősz már az első métereken bekúszott a lombok alá, és elkísért bennünket egész a Szer-kövek vonulatának végig. Közben több kilátási pontról elénk terült a Visegrádi-hegység békés barnás erdőhullámai és a tiszteletpancsolóan fölé emelkedő Börzsöny kúpja. A piros kiválása után enyhén lefelé vezet az út és szinte végig szakadék párkányokon trappolhat a turista. A sűrű, rőt lombszőnyeg alól még kikandikált néhány az őszben árván itt hagyott virágocska. 
Hová is megyünk?
A környék talán leghíresebb szakadékának bejáratánál az ide futó turista jelzések sokaságán eligazodni vágyóknak és a szabálytalan haladás figyelmeztetésére információs pihenőt alakítottak ki. A szurdok sokat változott az őt évvel ezelőtti látogatásom óta, a felső szakaszon egy hidat ékeltek be sziklák közé. Több helyen vas korlát segíti a kapaszkodást, úgy érzem a parkerdő munkatársai azon fáradoznak, hogy a szurdokot még többen látogassák és helyreállíthatatlan károkat okozzanak az inkább védendő természeti képződményben. Sebaj, a már megszokott tömegen áthámoztunk magunkat és igyekeztünk sok szép fotót csinálni az ősszel is varázslatos vízmosásáról. A Dömösre vezető utak közül a Malom-patak völgyét választottuk, itt már senki nem akadályozott bennünket. Nyugodt tempóban sétáltunk a különleges látnivalókban gazdag tanösvényen.
Táltos "kobura"
Örömmel nyugtáztuk, hogy ez az ösvény is rendezettebb kezd lenni, még ha bánatomra az Ősmagyar szellemvilág kultuszát akarják előtérbe helyezni a tervezők, akik új padokat rakta le és elmélkedő helyeket alakítottak ki a Szentforrás körül. Nekem mindig is kedves hely marad Dömös, most is őszinte mosollyal az arcomon vezettem a társaságot, miközben emlékeimben felelevenedtek a koleszos kirándulásaink. A takaros patak sörözőben megpihenve pecsételésbe és hidratálásba fogtunk, majd megterveztük a további utat. A kikötőbe leérve jó volt látni a megdöbbent arcokat, hisz a Dunakanyar itt mutatja legszelídebb arcát. Próbáltuk a piros jelzést előkeríteni és a falu egyetlen temploma felé vettük az irányt. 
Ahol a Duna kanyarodik
Miközben az utcákat róttuk egy szürke szoborra lettünk figyelmesek egy nem minden napi helyen, mert a több évszázados műemlék egy magántelken pihent. Miután a község központját is magunk mögött hagytunk máris megint ösvényen trappolt a lábunk. Az egykori kolostor romjait oldalról a temető felől közelítettük meg, itt egy vadkerítésen kellet átmászni. Majd egy tisztáson átvágva érkeztünk meg az altemplom maradványihoz. Nem sok mindent mutatott így a prépostság, de kis telefonálás után belépő áráért megtekinthető a hangulatos földalatti rész is. Sajnos nekünk nem volt időnk erre a közjátékra, inkább neki vágtunk a Prépost-hegynek és a Téry-úton haladtunk tovább. Itt bányászat nyomai után kutattam, hisz a térképünk szerint itt egykor kőfejtéssel is foglalkoztak, de láthatóan a természet már eltüntette ezeket a sebeket. Az igazán hangulatos csapáson több helyen alakítottak ki pihenőket vagy helyeztek emlék oszlopot.
Kolostor kergetők (Zsolti, Sanyi, Marcsi, Judit, Laci)
Páran a Fényes-forrás felé is elkalandoztunk itt is tiszta és rendezett környezet fogadott, amúgy ez a jellemző erre a tájrészre. Csekély, de annál szebb panorámás emelkedés következett mielőtt a turistaút Dobogókő felé fordult. A Szakó-nyereg nevű csomóponton több turista is összeverődve tanácskozott, volt, aki útba igazítást kért és volt, akit mi kértünk meg, hogy kísérjék el lányainkat az út végéig. Nekünk, fiuknak még szinte a táv fele hátra volt, de csüggedni nem kellet ez már ismerős terep volt. A Pilis fehér mészkő sziklái alatt megbúvó kis településéket már felfűztük egyszer egy kényelmes túrára. A Hoffmann Antalról elnevezett kút és vadászház után egy újonnan kijelölt tanösvényen tettük meg a pár kilométer az Égett-hársig. Innentől az útvonal már régi ismerősként köszönt, magasabb fokozatra is kapcsoltunk, félvén az őszi naplemente kacsingatásától.
A harcművész és a napozó
A pálos romoknál megszűnt a meghittség és nagy nyüzsgés fogadott itt, történelem óra keretében egy szerzetes tartott előadást egy iskolás csoportnak. Néhány hétvégi kiránduló napozással vagy Feng Suhival egybe kötött harcművészeti bemutatót tartott a hely szellemének megidézése közben. Még a napsütésből futotta egy közös fotóra aztán betértünk az egyetlen helyi italmérésbe. A nedűnk szürcsölgetése közben arra lettünk figyelmesek, hogy a kocsma közönsége szlovákul és magyarul is egyaránt kommunikált. Búcsút intettünk a kommunának és a sárgán folytattuk a nagy menetelésünket az újabb pilisi rom felé. Ismét kiérve a természetbe először a tintagombák hercegnője az avarból pislogva hívta fel magára figyelmet. Majd egy haragoszöld tisztáson őszi kikericsek járták táncukat a harmatozó gyepen. Átérve az országúton már a pilisi szirteket nyalogatták a nap utolsó sugarai. Hihetetlen rozsdabarna világot tárt elénk az ősz és a naplemenete tangója a Pilis-nyeregi emlékoszlopnál.
Pilisi naplemente
A Klastrom-szirtek alatt elhaladó Szénási-utat szegélyező dolomit tornyok, olyan hatást keltenek, mint ha óriások csorba, fehér fogai lettek volna egykoron. Leghíresebbike a Kémény-szikla, amely világítótoronyként mered az egykori pálos központra, Klastrompusztára. A kolostorrom környékén hétvége lévén is javában folytak az ásatások, kisebb tömeg ácsingózott belépni a szent helyre. Mi rövidre fogva uzsonnáztunk a dolgukat végző régészek mellett és közben próbáltuk munkára fogni az OKT elhanyagolt pecsétjét. A piros négyzet felkutatása után már nem bízhattunk másban, csak a jó szerencsében, hogy a fényes égitest ad nekünk némi egér utat. A szürkület talán túránk legnehezebb részénél, a Simon-halálánál szakadt a nyakunkba. Nem volt más választásunk a régi katonai úton kiporoszkálni a rengetegből és automobilos segítséget hívni. A csajoknak hála megmentettek bennünket egy hideg éjszakai kalandtól az ismeretlen vidéken.
Reggel viszont korán keltettem a fiúkat, mert várt ránk még egy reggeli Gertrudisszal.
A túra honlapja
2013.10.26.

Pálosfa (2013)

Különleges formájú faóriás áll a Klastrompusztai romkertben.
2007-es én ott jártamkor a természet már törzsét ketté repesztette, de úgy is fenséges látvány nyújtott.
Hat évvel később már egy másik fa mellet állt tábla.