Túra: Kerüld meg a Fehér-tavat (2013)

Alföldi Túra(Kerékpáros):

Szeged, Vértó – Macskási gyep – Sándorfalva (K-) – Postakocsi-csárda – Fehértó, madárvárta (K∆) – Szatymaz – Kiskundorozsma – Szeged, Vértó

(Táv: 39 km)

Egy hideg őszi reggelen csak úgy döntöttünk Lacika haverommal, hogy kimegyünk darulesre Fehértóra.
A II. Fehértavi darvadozás zárónapján ködfelhőbe burkolódzott a reggel, ezért egy kicsit késleltetve indultunk el. Miután a Sándorfalvi úton felvettük a ritmust kerékpárjainkkal, már hallottuk a madarak összetévesztetlen hangját a magasból. Kis kergetőzés a kutyákkal és már is a város határába értünk, ahol már kattogtattam gépet, mert igen közelinek tűnt a vonuló had.
V, mint darvak
A Macskási gyepnél meg volt a találkozó a nemzeti parkőrökkel, akik már ekkora végeztek a programmal. De mi még azért közelebb merészkedtünk a szikes tóhoz. Itt aztán nagy volt a nyüzsgés, még napfelkelte után is nagyobb darucsapatok haladtak át a fejünk feletti folyosón. Én eközben reggelire vetemedtem, de közben azért keresztül-kasul bejártuk a mezőt. Ezután a város központja felé vettük az irányt ahol a Pallavichinek egykori kastélya és római katolikus temploma található. A zsongó főutcán átkeveredve a központi parkba vertünk tábort. A 19 század végén emelt templomot természetesen az őrgróf rendelésére készítették, melynek szomszédságában áll a felújított kastélymúzeum. Városból kifelé tartva egy kocsmába kunyeráltam egy pecsétet is ha már nálam volt a kéktúra füzetem. Miután magunk mögött hagytuk település zaját a Postakocsi csárda felé vezettük szamarainkat, egyébkén ezen az úton vezet az Alföldi kéksav is. 
Kiállítás
A csárdánál néhány természetvédelmi park munkatárs társaságában megnéztük a fotókiállítást, aminek természetes a névadó madarak voltak az alanyaik. Az 5-ös úton a tanösvény felé vettük az irányt, ahol szintén a rendezvényen résztvevőket fuvarozta egy lovaskocsi. A madárvártát hamar megtaláltuk és birtokba is vettük. Ebből a halastó mellett felállított kilátótoronyból jól megfigyelhető a Korom-sziget, ahol most nyüzsgőt a madársereg. De főleg a népes darucsapat volt a leghangosabb, ami éppen ottlétünkkor érkezett meg. Visszafele úton megálltunk a Tisza-völgyi bemutatóháznál, amit nem találtuk viszont nyitva.
Fotósles
Így hát a Temető-halom mellett elhaladva rátértünk a kék háromszög jelzésű turistaútra, ami a Szatymazi templomhoz vezetett. Pár fotó után megkerestük az falu vonatállomását, itt kaptam szép kéktúrás pecsétet. Szeged felé vettük az irányt, ahol műúton is és földúton is tekertünk, mire Kiskundorozsmára beértünk. Gigantikus temploma mellett kicsit pihentük, majd visszatértünk reggeli kiindulópontunkra.
Vegyes érzelmekkel gondolok vissza erre a napra, hisz láttam a hangos vendégeinket, de egy kicsit jobb szervezéssel sokkal közelebb tudtam volna hozzájuk kerülni. Sebaj, majd jövőre a harmadikon, hátha több jómadárral is összefutok.
Itiner: Itt és itt!
2013.11.17

Középkori monostor és a Kőbárány (2013)

Kőbárány-kút Kiskundorozsmán

Csongrád megye egyik legrégebbi műtárgyának előkerülése mái napig sok vitára ad okot. A helyi hagyomány szerint a dorozsmai monostorból származik a 12. századi faragvány, de ezt mindeddig senkinek sem sikerült bizonyítani. Ami biztos, hogy 1721-ben már bizonyíthatóan a szegedi vár falába volt az Isten bárányának ábrázolása. Talán ezért is vált hosszú évek során a kőbárány legendás története Kiskundorozsma önállóságának szimbólumává.


A Dömötör-torony bejárata
A dorzsmai monostor már 1237-ben már említik a források. A mai tekintélyes katedrális helyén állt egy kéttornyú román stílusú kőtemplom, amelyet  feltehetőleg bencések birtokoltak. Ezt támasztja alá a mai szentély falába beépített román kori faragvány is. A monostort előbb tatárok dúlták fel, majd a török az épület köveinek felhasználásával erősítették meg a szegedi várat. Végül 1726-ban egy új kis kőtemplomot építettek Nepomuki Szent János tiszteletére, amelynek bővítésével készült a ma is itt található műemléktemplom.

1931-ben aztán felújított és keresztelőkápolnává alakított Dömötör-torony falába költözött, a 12. századi kőbárányt másolata. A dorozsmaiak kárpótlásul 2009-ben felavatták a szintén a középkori dombormű hiteles másolatával ellátott ivókútjukat.

Szatymaz

Templomkert

"Szeged város Szatymaz és Fehértó tanyai kapitányságának, valamint Őszeszék kapitányság déli részének összevonásából 1950. január 1-jétől létesített község. Neve török vagy kun családnévből (jelentése: nem eladó) származik, első előfordulása a Váradi Regestrumban (1208–1235) Zotmoz – Zotmaz alakban, a második 1670-ben Szatymaz homoka néven. A 18. század első felében a szeged–pesti postaút közelében lévő kaszálókon több mint húsz szeged-fölsővárosi birtokosnak volt állattartó szállása. A század végére többen szőlőt is telepítettek, de nagyobb szőlőhegyek csak a 19. század első évtizedeiben létesültek: ilyen az Alpárihegy és a Neszűrjhegy. Területének sűrű benépesedését mutatja, hogy a Város 1854 őszére tanyai iskolákat épített: a szék-alji, a győriszéki és a neszűrjhegyi elemi népiskolát. 
Az Alpári- és a Neszűrjhegyben számos városi hivatalnoknak, kereskedőnek, iparosnak volt szőleje. Az 1880-as évektől, amikor a filoxérának ellenálló homoki szőlők fölértékelődtek, egyre több szegedi polgár vásárolt Szatymazon szőlőt.

A kiutazást könnyűvé tette, hogy a szőlők a vasút mellett terültek el. A megállók szegedi birtokosokról kapták nevüket: Jánosszállás névadója Felmayer János (1845–1915) módos szegedi tímármester, akinek itt volt szőleje, Vilmaszállás pedig Babarczy József szegedi ügyvéd feleségének, Bérczi Vilmának (1829–1909) nevét őrzi. A század végére a szatymazi szőlőbirtok a szegedi polgárcsaládok kedvelt üdülőhelyévé vált, ahol több szobás nyaralókat építtettek. Szőleiket kapások gondozták. A 19. század végén a Város orvosi körzetet szervezett Szatymazon, 1902-ben közadakozásból templomot építettek. A vasútállomás közelében „falumag” kezdett kiépülni: kocsma, több szatócsbolt, hentesüzlet, borbélyműhely nyílt. Báló István gazdálkodó kocsmája adott otthont az 1884-ben alakult Szeged-Felsőtanyai (1901-től Szeged-Szatymazi) Gazdakörnek. Az 1920-as években mezőgazdasági szakiskola épült. A tanyai iskolák tanítói – különösen Fráter Alajos (1852–1926) – nemes szőlő- és gyümölcsfajták oltásával és terjesztésével járultak hozzá a kistáji szőlő- és gyümölcskultúra megalapozásához. A Fehértó melléki szikes legelőkön kiterjedt juhtenyésztés folyt. Itt állattartó, külterjes tanyai gazdaságok létesültek, de csaknem minden gazdának volt a homoki szőlőhegyekben kisebb-nagyobb szőleje.

Népi építészete a szegedi tájra jellemző sajátságokat mutat. Kisparaszt tanyáin megtaláltunk valamennyi e tájon föllelhető föld- és sárfalazatot (hantfal, tutajfal, vert fal, vályogfal) és a közelmúltig élt a nád tetőfedélnek való fölhasználása. Az úri szőlőkben viszont a szegedi polgárok igényei szerinti nyaralók épültek. Ezeket napjainkra jórészt átépítették vagy fölújították, de több szőlőbeli nyaraló még őrzi a századeleji polgári építkezés jellegét. A 3–5 holdas szőlőbirtokon épült kapásházak földfalú, nádtetős, hagyományos tüzelőberendezésű parasztházak voltak. Az E 5 jelű nemzetközi út mellett, módos szegedi család birtokán régi helyén áll a „postakocsi csárda”." (sulinet.hu)

Nevezetességek, látnivalók:
Enyingi szélmalom

Szent István templom (2013)


Az 1902-ben épült neogótikus templom Szatymaz keleti kapujánál egy ősfákkal keretezett csendes ligetben áll. A gótikára igazán jellemző az épület csúcsíves üvegablakai, amelyeket kiváló üvegfestő mesterek alkottak. A templom kertben található még Gémes Katalin helyi szobrász "Fájdalmas Anya" szobra. 

Temetődomb (2013)


Az E5. sz. főút mellett, Szatymaz külterületén található a falu temetője.
A több szempontból is jelentős sírhalom, i.e. 2000 körül a bronzkorban keletkezett. Kultúrtörténeti jelentőségén túl őrzi az ősi növényvilág maradványait is, mint általában a kunhalmok.

Fehér-tó és a Sirály tanösvény (2013)


Csongrád-megye legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, mely egy madarászait szempontból is értékes halastó rendszer. A Halgazdaság tájformáló munkája nyomán a terület átalakult, az Algyői-főcsatorna kiépítésével mesterséges vízgazdálkodás alakult ki, így a tó szikes jelleg megszűnt. Ennek hatására az élővilág is átformálódott, a sziki madarak helyét a vízhez kötött társaik váltották. Ezt a változást bemutatására törekedett a nemzeti park, amikor megalkotta a Sirály-tanösvényt. A három állomásból álló táblákkal illusztrált bemutató ösvény legfőbb látványossága  a halastó mellett felállított kilátótorony, ahol jól megfigyelhető a Korom-sziget nyüzsgő sirálytelepe. A tanösvény kiinduló pontja a Tisza völgyi Bemutatóház, mely az E5. sz. főút 157-es kilométerénél található.

Sándorfalva

Kereszt a templom előtt
"Az 1879. évi tiszai árvíztől elpusztított Algyő lakosainak Pallavicini Sándor őrgróf 300 holdat ajánlott föl új településhelyül a Macskási szőlőknek nevezett ármentes hátságon. A sakktábla alaprajzú új községben (1882: Sándorfalu, 1888-tól Sándorfalva) 597 telket mértek ki. Mivel az árvízkárosult algyőieknek csak töredéke települt át, a községnek nevet adó birtokos meghirdette az ingyenes letelepedés lehetőségét. Elsősorban Szeged környékéről, de távolabbról is több száz házatlan szegényparaszt élt az alkalommal. Az uradalom 1911-ben és 1921-ben parcellázott újabb házhelyeket. Az 1950-es évek óta több parcellázás során, új településrésszel gyarapodott a község. Ennek az utcahálózata már eltér a régi falu sakktáblás utcarendszerétől.

Sándorfalvához csatoltak több, tanyákkal benépesült algyői határrészt (Szaporhegy, Eperjes, Akasztófa-dűlő, Gyevi puszta). Ebből adódott a sándorfalvi tanyáknak az a különlegessége, hogy a belterülethez nem fűzte őket olyan hagyományos kapcsolat, mint a legtöbb alföldi tanyás településen. 

A szaporhegyi, eperjesi tanyákon ugyanis a falu telepítése előtt már két-három nemzedék élt; az ott lakóknak nem volt falusi házuk, és az újközségben sem építettek, csak az 1960-as évek óta, amikortól a feketeföldi tanyákról sorra elköltöztek. A tanyaiak ennek ellenére a falujuknak tekintették Sándorfalvát; oda jártak templomba, búcsúba, piacozni; társas életük is részben oda kapcsolódott. Sok algyői származású család tartotta a kapcsolatot az ottani rokonsággal is.
A falu építkezését meghatározta, hogy lakóinak nagy többsége századunk közepéig részesmunkából, napszámból élő szegényparaszt és pár hold örökföldön vagy bérleten gazdálkodó törpebirtokos volt. Leggyakoribb építőanyag a vályog, de a megtelepedés éveiben és a századelőn hantból, gyöptéglából is épültek falusi és tanyai hajlékok. Szegedi gyökérzetű parasztok a faluban számos napsugárdíszes oromzatú házat építettek. Föltűnő, hogy 1900-ban a lakóházak 80%-a zsindelytetős. Az 1930–40-es évekig több képesítés nélküli kocamestör végezte a házépítés minden munkáját." (sulinet.hu)
Kálvária


Nevezetességek, látnivalók:
Budai Sándor Emlékház (Tájház és Citeramúzeum)
Tan- és Sétaösvény

Pallavicini kastély (2013)


A település alapítása előtt is már állott a Pallavicini család vadászkastélya. A város központjában található neoklasszicista épületben napjainkban állandó tárlaton mutatják be az őrgrófi család és Sándorfalva történetét, emellett időszaki kiállítások is helyet kapnak a múzeumban.

Szűz Mária neve Plébániatemplom (2013)


Kálvária














A sándorfalvi Szabadság tér árnyas fái között áll a Pallavicini őrgróf által építtetett templom. 1882-ben a váci püspök szentelte fel Szűz Mária tiszteletére az eklektikus épületet. Iparművészeti szempontból is értékesek a pécsi Zsolnai-gyárban készült kerámia stációképek,
amelyeket a templomkertben lettek egy sétaút mentén elhelyezve.

Fehér-tavi Ornitológiai Tábor (2013)




A Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei madarász székhelye közvetlenül a Fehér-tó mellett található, a sándorfalvi Macskás-gyepen. A csoport a tó madárállomány-felmérésével és azok élőhelyeik vizsgálatával foglalkozik, emellett természetvédelmi tanfolyamokat és táborokat is szerveznek.

Szomorú arc (2013)


Túra: Körös-ér völgye (2013)

Alföldi Túra:

(Alföldi kéktúra Csongrád megyei 1. szakasza)

Petróczy iskola (k-) – Back-kápolna – Rúzsa Sándor fája – Bogárzó – Rúzsa

(Táv: 21 km)

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy szombat. Amikor is úgy döntöttünk Sanyi barátommal, neki vágunk az AK első Csongrád megyei szakaszának, ami a Petróczi iskola és Rusza közötti útvonal.
Sanyival sör nélkül nem kezdődik túranap, még szerencse, hogy az Öttömösi elágazásnál ilyen is az utunkba akadt. Enyhe másnapossággal vágtunk bele az ásotthalmi rengeteg első szakaszába a Dugonics-erdőbe.
Harangláb és kereszt a Petróczi iskolánál
Szinte egész menetelésünk alatt harmatos őszi aljnövényzetben jártunk főleg fenyvesek között. Az egész területet tanyák csoportjai hálózták be, bár mindennapi életre utaló jelet szinte egyik be sem láttunk. Sanyi térdfájása is hamar elmúlt viszont nikotinéhsége egészen a célig kísérte, pedig a tűz csiholás mindenféle praktikáját kipróbálta. Jobbra tőlünk vadászok puskáinak hangos durrogása figyelmezettet, hogy nem kéne letérni a helyes útról. Első komolyabb pihenőnk a Bach-kápolna melletti esőbeállónál volt. Itt aztán pihentünk, ettünk és fotózgattunk is, majd tovább indultunk.
Dugonics-erdő
 Az önfeledt beszélgetés közben letértünk valahol a kék jelzésű útról és egyszer csak azt vettük észre, hogy semmilyen ösvény nincs a lábunk alatt. Hoppá, most mi lesz… hát fogtuk magunkat és elindultunk a párhuzamosan lévő főút felé. Először egy kisebb tisztáson vágtunk át ahol két vadles is várakozott, szerencsénkre kihalt volt a terület. Majd a forgalmas fűút leendő bicikliútjának nyomvonalán néhány kilométert gyalogoltunk. A tanerdőhöz érve hatalmas tiltó táblára akadtunk, nem értettük mivoltát, hisz turistaút halad át rajta. Délfelé értünk a Rúzsa-fához, ez jelezvén, hogy a mára tervezett távunk felén már túl vagyunk. Ezután következett egy tipikusan alföldi szakasz, hatalmas kaszálók és termőföldek mellett kóboroltunk.
alföldi fa változatok
Itt található az Ásotthalmi-bogárzó is, a nagy kiterjedésű ősgyep egésze természetvédelmi terület, ritka és védett növények élőhelye. Az utolsó kilométereken megint Rúzsa híres rengetege következett, a Csorvai-erdő. Az erdőszélén, Sanyi szavaival élve „nagy nyulak” riadtak szét jöttünkre. A ritkás erdősáv több méretes famatuzsálemet és szépen rendben tartott tanyát rejtett. Magunk mögött hagyva erdőt megpillantottuk Ruzsa apró házait, megéreztük közel a cél. A település egyik kultúrtörténeti műemlékét, a Borbás-keresztet a műútra térésünk előtt vettük észre. 
Novemberi délután
Beérve a község központi parkjában találkoztunk Csabi barátommal, aki bemutatta nekünk szülő faluját. Rövidke templom (rozsdás) és emlékmű (Nemtudom mi!) ismertető  után inkább a helyi vendéglátó egységbe kalauzolt bennünket, ugye bár a pecsét miatt. A kötelező hidratálás után idegenvezetőnk úgy döntött, hogy csak megmutatja a Rúzsa és Öttömös közötti geodéziai tornyot ahol sokat bandázott suhanc korában. Így végül is a lemenő nap fényeiben búcsúztunk a csodálatos alföldi erdőktől.
Összegezvén a megye talán legváltozatosabb részében jártunk. Végül is nem a színpompás erdő nyújtotta a varázst, hanem a „kilátó” tetejéről elénk táruló gyönyörű panoráma a Körös-ér völgyéről.
A túra honlapja
2013.11.16

Szellemek (2013)


Bukor-hegy (2013)


Csongrád-megye legmagasabb pontja, hivatalosan nem a Bukor-hegyen található. Még is aki felmászik az itteni geodéziai toronyba az Alföld fölött érezheti magát. Határon túlra nyúló panoráma és Kőrös-ér völgyének erdő rengetege látszik föntről. Az Öttömösre vezető kék négyzet jelzésű turistaút kalauzol el toronyhoz.

Ruzsa

Millenniumi park
"Szeretettel invitáljuk Ruzsa községbe, ahol a rohanó hétköznapok után megtalálhatja a nyugalmat, a híres magyar falusi vendéglátást és a természet közelségét. És hogy miért is válassza Ruzsát úti céljának? 
Azért, mert 
- a 3.000 hektáros erdőterületünkön megcsodálhatja a közel 100 éves kocsányos tölgy facsoportokat, az Alföld növény- és állatvilágát, 
- az erdőinkben megtalálható a védetté nyilvánított árvalányhaj, a báránypirosító, a homoki varjúháj, a mocsári kosbor, az apró nőszirom, a gyíkpohár és a magyar szegfű is, a vadállatok közül pedig a gím- és dámszarvas, őz, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, fürj, borz, róka, szajkó, szalakóta, örvös galamb, szarka, mókus. 
- ha családdal érkezik, akkor hatalmas kirándulásokat tehet a KÉK túra útvonalán, horgászhat a 3 hektáros mesterséges horgásztóban, megfigyelheti a vadak, madarak, és a szabadban nevelkedett háziállatok életét, vagy lovaskocsis kirándulást tehet a környéken, 
- ha szereti a lovakat, akkor lehetősége van lovaglásra, a gyerekeknek pónilovaglásra is, 
- ha sportolni szeretne, akkor várja Önt a Sportcentrum a füves focipályával, a kézi-, és kosárlabdapályával, a salakos teniszpályával, de kipróbálhatja magát a távolugrópályán és a rövidtávú futópályán is, 
- ha este egy kellemes romantikus sétát szeretne párjával, akkor várja Önt a kivilágított szökőkút a 2003-ban felújított központi parkban, és a 2005-ben átadott gyönyörű új park is a "virágtengerbe" ágyazott pihenőkkel, 
- megtapasztalhatja a helyiek vendégszeretetét. Mert ugye a híres mondás is úgy szól: "Aki a virágot szereti rossz ember nem lehet". A ruzsaiak szeretik a virágot, hiszen a község 2004-ben elnyerte a "Magyarország Legvirágosabb Faluja" címet és 2005-ben bronz besorolást kapott a nemzetközi Entente Florale versenyen. 
- itt igazi falusi ízeket kóstolhat, zamatos gyümölcsöt szedhet a fáról, friss zöldséget a kertből, 
- szálláshelyeink közül kiválaszthatja az Önnek és családjának legmegfelelőbbet. Van régies tanyaházas gémeskúttal, színvonalas erdei vendégház úszómedencével, borospincével, lovastanya nyári táborokkal, falusi vendégfogadó konferenciateremmel, 
Remélem, hogy ez a szerény kis bemutatkozás felkeltette érdeklődését és hamarosan személyesen is megcsodálja az itteni lehetőségeket és majd felfedezi azokat amelyek még ide nem kerültek bele. A halászléfőző versenyt, a búcsút, a minden hónapban megrendezendő vásárt, a falusi lakodalmast. " (turizmus.homokhatsag.hu)
II. világháborús emlékmű

Nevezetességek, látnivalók:
Római katolikus templom
Víztározó
Védett hársfasor
Kállai-erdő (Erdei pihenő)

Urunk színeváltozása templom (2013)

Rúzsa községe 1987-től rendelkezik önálló templommal. A térség legmodernebb imaháza különálló harangtoronnyal és egy Mária-barlanggal is rendelkezik. A szentély érdekessége az oltár felett látható Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázoló 12 m2-es freskó.

Borbás Kereszt (2013)

Ruzsa határában Szeged felé, az út szélén található a 19. század végén a Borbás család által emelt „köröszt”. A feszület alatt Mária és Mária Magdolna kisméretű szobra áll, jól példázza az útszéli emlékmű a szegedi tanyavilág vallásosságát.

Ásotthalmi Bogárzó (2013)

Közigazgatásilag még Ásotthalomhoz tartozó, de már szinte Ruzsa község határában található a viszonylag mély fekvésű ősgyep. A Bogárzóként is ismert természetvédelmi terület jellemző növényei a mocsári, a poloskaszagú kosbor és egy kökénnyel benőtt homokdomb oldalán található az Alföldről már kipusztultnak tartott csipkés gyöngyvessző.

Dugonics-erdő (2013)

A Kőrös-ér völgyére jellemző szél fújta homokbuckákat a 19. század eleje óta erdő telepítésével kötötték meg. Ennek a rengetegnek egyik legnagyobb része a Dugonics-erdő, amely madárvilága igen gazadag. A turistautak találkozásánál egy erdei pihenőt is alakítottak ki a turizmus fellendítése érdekében. A térségben igen régi hagyományai vannak a vadászatnak, ezért több vadászház és les is található a környéken.  

Szent Erzsébet (Back) kápolna (2013)

A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben.

Büdös-szék (2013)


Pusztaszerhez tartózó külterületen, Munkástelep határában található az értékes szikes terület. A tó és a hozzátartozó mélyebb fekvésű területek növényvilága igen gazdag. A Büdös-szék legnagyobb értéke mégis inkább a kiemelkedően gazdag madárvilág. 

Évszakonként változó vízimadarak hada költ itt, a Fehér-tó átalakulása miatt. A tó mellett több madárvárta és egy kutatóház található. A fokozottan védett madárrezervátum a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, csak engedéllyel látogatható.

Bárányparéj (Camphorosma annua)

„5-30 cm magas, ágas, kúszó szárú egyéves, mely őszre fejlődik ki. A levelek fonalasak, kezdetben szürkészöldek és szőrösek, később kopaszodók, a szár őszre pirosló. A virágok a murvák hónaljában többesével állnak, pillás szőrűek. A lepel harang alakú, kopasz, fehér, zöld csúcsú, 4 egyenlőtlen cimpájú.” (terra.hu)