Túra: Határ menti csigafutam (2014)

Alföldi Túra(Kerékpáros):

(Csongrád megye "Kerékpáros" turistája 2. szakasz)

Nagylak – Kövegy – Apátfalva – Makó – Kiszombor – Deszk – Újszeged – Tápé

(Táv: 80 km)

Meglepő módon az év utolsó hónapjában is tudtam még túrázásra csábítani embereket a kis csapatunkból. A kecskéinket vonattal szállítottuk Nagylakra, hogy aztán a Csongrád megye legösszetettebb kerékpáros túrájának 2. szakaszának egy részét teljesítsük.
Zöld csíkok
A határ melletti kistelepülésen igazán hűvös reggel fogadott bennünket, a füves területeken jól látszott a megfagyott hajnali harmat maradványai. A helyi kisboltba betévedvén az indító pecsétekért kellemeset társalogtam a falusi szatóccsal. Igen csak meglepődtem, amikor „TKM”-es kalandjairól mesélt. A forgalmas 43-as utat lecseréltük a békésebb kövezetre, és először Kövegy felé vettük az irányt. A faluba érve semmi figyelemre méltó dolog nem akadt utunkba. Takaros temploma a központban egy emlékmű társaságában áll. A települést jelző táblánál egy kötelező fotón is túlestünk túratársaimmal. A következő útszakaszon a széliránnyal szemben igen csak nehezen jutottunk előbbre és a megpróbáltatásainkat csak fokozta az egy-egy autópályán átívelő felüljáróra való feljutás. Egy ilyen készülő beton monstrum mögül bukkant elő az egykoron szebb napokat is megélt Langó-kápolna. A pusztában magányosan álldogáló romos elhagyatott egyházi épület közkedvelt fotós hely volt mind addig, míg a pálya aszfaltját ide nem álmodták. 
Száraz-ér
Itt letértünk Apátfalva felé, hogy szemügyre vegyük a megye leghíresebb kőkeresztjét. A major menti tábla után még egy kis segítséget kértünk a területen kószáló vadászoktól, bár eltéveszteni nem lehetett a műemlék helyét. A kőemlék méltatlanul hever a szántóföld közepén, a kihelyezett tábláról is lekoptam már az információk, ezért a kis fotós demonstráció után csak találgattunk, miféle emlékmű lehet. Apátfalvára érve megint csak egy kisbolt akadt utunkba, itt sem sajnálták a bélyegzést. Ki érve a frissen épült kerékpárútra, jókora szembe szél fogadott. Ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy Lacinak elég lesz Makóig vánszorognia, onnan nélküle folytatjuk. Így is lett, a vonatállomás útba ejtése után megkerestük a helyi Makovecz Imre által tervezett épületet, a Hagymaházat, és rövidebb, de annál felkapottabb aszfaltot választottuk a visszaútra. Majd a városból kifelé menet még egy kávé és egy pecsét kedvéért megálltunk szusszanni.
Mennyország kapuja
A kiszombori kerékpár utat igen csak kalandosan találtuk meg, sőt a minősége is kifogásolható volt. Sajnos innentől kezdve nem volt mit tennünk fel kellet tekernünk az itt is igen csak forgalmas főútra, amit már egyszer elkerültünk a Maros-síkon. Ferencszálláson még egy kis pihenőt tartottunk, mielőtt neki vágtunk az eljegesedő széllel való küzdelemnek. Deszkig jól bírtuk, a falu központhoz érve megcsodáltuk híres kastélyát, majd tovább indultunk, hogy a lemenőnapot már szeged külterületén élvezhessük. Újszegeden aztán szét váltunk Robival, én az új híd után legurultam Tápéra, hogy még egy utolsó bélyegzést eszközöljek. De sajnos ezt az elképzelésemet siker nem koronázta, de jól esett a megérdemelt Dréher a helyi „lottózóban”.

A fókuszon túl
A túrát sikeresnek tekintem, holott a tervet nem teljesítettük, de így is a megyének több építészeti és történelmi különlegességét érintettük és e közben letekertünk 80 kilométert a Maros mentén.
2014.11.21
Itiner

Deszk

Közpark
"Első okleveles említése Dezk 1490-ből maradt ránk. A Marostól délre eső falu jelentőségét mutatja, hogy Oláh Miklós említi 1536-ban írt országleírásában. Deesk 1552-ben került török uralom alá. Lakói egyre fogytak, s a település a 18. század eleji török háborúkban teljesen elpusztult és elnéptelenedett. 1718-tól a Temesi Bánság csanádi kerületébe tartozott. A temesvári igazgatóság 1746. március 29-én szerb határőr katonákat telepített be. 1779-től a csaknem ezer lakosú község Torontál vármegye törökkanizsai járásába tartozott. 

1804-ben királyi adománnyal hatalmas birtokot kapott és vásárolt itt báró Gerliczy Ferenc (1748–1833). A több mint 7000 holdas uradalom Szőregtől a szomszédos Klárafalvára és a majdani Ferencszállásra is kiterjedt. A szerbek mellé lassan a nagybirtokon dolgozó magyarság is települt. 1849. augusztus 5-én, a szőregi csata napján, leégett a község, a görögkeleti templom és a kastély is. 1859-ben épült föl a mai görögkeleti szerb templom, majd 1904-re a katolikus templom. Az első kastélytól nem messze 1884-ben építettek újat. 

Az első világháború utáni szerb megszállás 1921. augusztus 21-ig tartott. Észak—Torontál kilenc itt maradt községe Kiszombor központtal, mint csonka Torontál megye, 1923. december 31.-ig működött. 1924. január 1-jétől 1945-ig Deszk Csanád—Arad—Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye torontáli járásába tartozott. 1928-ban a Gerliczy uradalmat fölparcellázták és eladták. Ekkor újabb magyar lakosok érkeztek a községbe, főleg a Szeged környéki homokvidékről. A lakosság száma 1930-ban 2761 fő. Ebből már csak 303 szerb, mivel a húszas években sok szerb optált, költözött át Jugoszláviába.

1929-ben épült föl a nyolc tantermes új állami iskola. A kastélyt 1929-ben a család eladta, s az állam gyermekszanatóriumot létesített benne. A második világháború után néhány évig zsidó gyermekek menhelye volt az épület, majd 1950-től ismét szanatórium, mely a hatvanas években a tüdőbetegekre specializálódott. Ma a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szív- és Tüdőklinikája van az épületben." (sulinet.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
-       Gerliczy-kastély

Gerliczy-kastély (2014)

Az eklektikus-klasszicizáló stílusú kastélyt 1884-ben építették a Gerliczy család számára a Szeged melletti Deszken. Az uradalom 1929-ig volt a  Geliczy bárók kezén, majd birtokot eladták a kastélyt államosították. Jelenleg a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem betegségek klinikájaként üzemel az egykori főépület.

A kastélyhoz tartozik egy kilenchektáros park is, amelyben kivételes méretű kocsányos tölgyek és egy tó is található. 

Szent István-kápolna (2014)



A hófehér falú kápolna a Makó kemping területén található és a 2000-es elején építették a vállalkozást működtető tulajdonosok szeretteik emlékére.

Hagymaház (2014)

Makó kulturális életének egyik központja a Posta utcában található Hagymaház. Az építészeti szempontból is lenyűgöző épület amellett, hogy művelődési ház funkciónál egy színház termet is magában foglal.
A Makovecz Imre által tervezett épület stílusa és egyedisége miatt nem csak helyi, hanem az egész megyében egyedül álló látványosság. Nevét az elődjéről kapta, amelyet a helyi hagymaárusok emeltek és árucsarnokként működött. A mostani négytornyú épület 1998-ban épült, azóta a város jelképet meghatározó műemlék.

Magyarcsanád

Város jelképek
"A török kiűzése után Lipót király 1700. július 9-én rendelte el a marosi határőrvidék szervezését. A bécsi udvar haditanácsa a középkori Apátfajva helyére szerb családokat telepített. (Legrégibb nevek: Osztojity, Uglesity, Jankovity, Szekulity, Neducsity, Popovity, Koity, Crvenkovity, Jesity, Ruzsity, Rakity stb.) Mentesítették őket a tized fizetése alól, átengedték nekik Apátfalva, Belez és Tárnok pusztákat. 1714-ben kapták címerüket: vízen evezős csónak, háttérben, dombos parton őrbódé. Körirata: Sigillum Com. Csanadiensis. 1714.

Mária Terézia 1750. szeptember 20-án föloszlatta a határőrséget, és szabad választást adott számukra: vagy kikindai szerb kerületbe költöznek, vagy Csanád vármegye kötelékében maradnak. 20–30 család Kikindán telepedett le és létrehozták máig meglévő Csanád utcát, nagyobb részük viszont Oroszországba vándorolt, és ott Új-Szerbiát alakított, mintegy ötven év alatt eloroszosodtak. Kisebb részük a községben maradt. Az elvándorolt szerbek helyére románok költöztek. 1757-ben 35 román gazdát írtak össze. 1752. márciustól 1756. áprilisig mintegy 50–60 magyar család költözött be Földeákról, Szentmártonról, Mindszentről, Makóról, Szeléről, Vásárhelyről, Szentesről, Orosházáról, Szentannáról, Szegedről, Ányásról, Tápéról. A magyar lakosság 1762-ben különvált és megalapította Apátfalvát.

1831-ben kolerában több mint százan haltak meg. 1852-ben megépítették a marosi védtöltést, 1854-ben az árvíz mégis meglepte a községet. 1878-ban fölosztották az ártéri nyomást. 1883-ban megépült az Arad–Csanádi Vasút. A Maroson átvezető vasúti hidat 1920-ig használták, majd a síneket fölszedték, a hidat elbontották. 1895. május 6-án adták át a magyarcsanádi közúti Maros-hidat, amelyet Trianon után átmenetileg a kettősbirtokosok használtak, Románia felőli szakaszát 1940-ben, az Észak-Erdélybe való bevonulás előtt fölrobbantották. A szovjet műszaki alakulatok 1944-ben ideiglenesen helyreállították." (sulinet.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
-       Református templom
-       Jézus Krisztus mennybemenetele Román ortodox templom
-       Szent Gellért Plébániatemplom
-       Szent György Szerb pravoszláv templom
-       Bökény (Maros-part)

Kun László kőkereszt (2014)


Magyarcsanád és Kövegy között, az egykori Apátfalvi majorságban az itteni területen igen szokatlan kőkereszt található. A zöld jelzésű turistaút is érinti a Belezi-halom közelében álló zömök, rövid karú, máltai keresztre emlékeztető monolit kőemléket.

A legelterjedtebb monda szerint a kereszt alatt Kun László sírja található, de inkább Dózsa parasztfölkelésével függhet össze a műemlék legendája. 1972 nyarán egy szegedi múzeumigazgató hitelesítő ásatást végzett a területen és megállapította, hogy a kőfeszület keletkezését a 16. század elejére tehető. Ezt a feltételezést látszik alátámasztani, az hogy 1975-ben a kereszthez meglehetősen közel sírokra bukkantak. Valószínűsíthetően ehhez a temetőhöz tartozik a magyarcsanádi híres ereklye.

Langó-kápolna (2014)


 Apátfalva községétől nyolc kilométerre, a Csanádpalotai országúton található a Langó család által emelt műemlék kápolna.

A környező tanyavilág ősszegyülését szolgáló kereszt mellett épített fel Langó Mihály, a jóravaló földbirtokos fogadalomból ezt az egyházi épületet. Ugyan is lebénult fia eltűnése után megfogadta Máriához fohászkodván, ahol ráakadnak a fiúra, ott kápolnát épít. Végül is egy katona találta meg a kis Andrást, és apja nem is habozott, rögtön kápolna építésbe kezdett. 1900. augusztus 16-án fel is szentelték a neogótikus épületet Havi Boldogasszony tiszteletére.

A műemlék és környezete az utóbbi évek során leromlott, többször ki fosztották. Talán az autópálya közelsége miatt megérdemelne egy felújítást és díszkivilágítást.

Szűz Mária neve plébániatemplom (2014)

A kis község egyetlen temploma az északi (skandináv) téglaépítészet formajegyeit viseli. 1902-ben építette a kincstár és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.

Gursky után szabadon (2014)


Túra: Elfejtett kastélyok az Alföldön (2014)

Alföldi Túra:

(Alföldi kéktúra Csongrád megyei 6-8. szakasza)

Tompahát (K) - Ótompahát - Nagymágocs - Szendreimajor - Árpádhalom - Újvárosi földek – Gádoros

(Táv: 25 km)

Az idény utolsó túráját a Szentes melletti Tompahátról kezdtük meg az Alföldi kék azon szakaszát folytatva, amit három évvel ezelőtt itt fejeztem be. Az időpont ideális volt a túrázásra, a hajnali köd egész reggel beburkolta a tájat ezért rengeteg apró állattal (nyúl, róka) találkoztunk a faluból kiérve a szántókon. A fotózáshoz ideális környezet elkísért bennünket még Ótompahátig, ahol reggelinket elfogyasztottuk egy szépen felújított buszmegállóban. 
Novembery Song
Nagymágocs határába érve folytattuk az utunkat a kéken, a major után viszont nem igazán turista barát zsomboly fogadott. Ezért inkább átvágtunk a földeken, a biztonságosabb betonút felé. Beérve a község déli fertályába rögtön a legszínesebb részéhez érkeztünk. Először a Helytörténeti gyűjtemény mellett haladtunk el, majd ezután díszes templomát vettük szemügyre. A robusztus magtárral szemben megtaláltuk a kastély bejáratát is, itt egy sepregető néni fogadott. Elmondat, hogy körbe szabad járni a műemléket és be is szabad menni, csak ne fényképezünk odabent. Természetesen a túránk legszebb része kétségtelenül eklektikus neobarokk épület és csodás angolparkja volt.
Csipkebokor verebekkel
Mivel pecsétet itt nem kaptunk, kénytelenek voltunk megállni az utunkba eső első kocsmában, a Hangyában. Az igazán hangulatos helyen nem sokáig maradhattunk, mert hátra volt még a táv két harmada. A nyüzsgő központon átvágva, elhaladtunk egy maszek kis vadaskert mellett, itt egy őzgidával sikerült közelebbről megismerkednünk. A falu táblát elhagyva a Szendrei-majornál letudtuk a hosszú aszfaltos etapot és végre a Viharsarok mezőgazdasági barázdák között sétáltunk. Több etetővel is találkoztunk az utat szegélyező bokrosokban, egynémelyik céljáról nem sokat tudtunk akkor ott kideríteni. 
A szántók ura
Kisebb erdőt is elhagyván, a Mágocs-éren átkelve értünk be az Árpádhalmi faluközpontba. Az iskola (Kastély) és a kápolna jobban szemügyre vételezése után a helyi vegyesboltban pecsételtünk, ahol felhívták a figyelmünket, hogy a turistaút igen rossz minőségű Gádoros felé. Hát igen, sejtésünk beigazolódott pár kilométer után, hogy ezt a kalandot sem ússzuk meg agyagdagasztás nélkül.  De azért a Sárréthez képest csekély mértékű ingovány leküzdése után, csak feltűntek a falu nagyobb házai és nem mindennap találkozik a természetben rókával az emberfia. A megye táblánál egy kicsit megálltunk fényképezkedni és a további utunkat újra tervezni.
Viharsarki darvadozás
Mert ugyan is a gádorosi külső buszmegállóban az aznapi kék utunk véget ért. Összegezvén sikerült teljesíteni a kitűzött 25 km-es célt és még egy kis buszozással és gyaloglással a Fábián külterületén lévő Pusztatorony kalandos megkeresésére is futotta időnkből. Sajnálom, hogy a szentesi túratársaim most nem tartottak velünk, pedig minden egybe volt egy kellemes gyalogláshoz.
A túra honlapja
2014.11.22

Szent Fábián és Szent Sebestyén templom (Pusztatorony) (2014)

Fotó: magyarvarak.hu
Fábiánsebestyén eme középkori nevezetességének megtalálása nem mindennapi kalandnak ígérkezik. A Szentes és Fábiánsebestyén közötti Pusztatemplom megálló mellett található Pankotai gazdaság kerítése mellet kell egy jó kilométert gyalogolni, onnan pedig már látszik a Kórógy-ér partján álló kis domb és a toronycsonk.

A 15. század tájékán épült gótikus templomot Maróthy János macsói bán építette Szent Sebestyén és Szent Fábián tiszteletére. Napjainkban már csak az egykori vörös téglatemplom dél-nyugati sarka áll. Nemrégiben sor került egy jelentősebb ásatásra, ekkor került felszínre a templom alapja és egy mellette épült kripta is.

Kisboldogasszony templom (2014)

Gádoros első temploma 1842-ben épült, a mostani elődjeként. A kis templomot 1891-ben építették át Macsán György építész tervei alapján és Mária születésének napjára (09.08) készült el. A belsőtér érdekessége, hogy három neogótikus fa szárnyas oltár található benne.

Jézus Szent Szíve-kápolna (2014)

A kastély szomszédságában áll egy nagyobb kápolna, melynek különlegessége az építészetében rejlik. Ugyan is hazánkban igazi ritkaságnak számító favázas technikával készült 1920-21-ben, építészeti stílusában pedig a magyaros, népi szecesszió dominál. 

Károlyi-Berchtold-kastély (2014)


Árpádhalom klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyát Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda építette a 19. század végén. A 1900-as évek közepén államosították és iskolát alakítottak ki belőle. Napjainkban is ezt a funkciót tölti be, könyvtár és művelődési ház is itt kapott helyet.

Árpádhalom

A "kék" út
„A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956-ban alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs, Eperjes és Székkutas határából hasították ki. Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Az alakuláskor lakóinak száma megközelítette az 1700 főt, jelenleg 700 fő körül mozog. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él.


Külterületi lakott helyei: Puszta, Sirom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér.
A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított. 1908-tól a községben élt Székács Elemér (1870-1938) kiváló növénynemesítő, aki itt kísérletezte ki a híres 1055-ös búzafajtát (Székács-búza). Utcát neveztek el róla, s az iskola falán tábla őrzi emlékét.” (sulinet.hu)
Mágocs-ér


Nevezetességek, látnivalók:
-       Árpád-halom emlékművel
-       Erdei Óvoda
- Vadgazdaság

Nagymágocs

"Kastélyok útja"
„Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett.  Első okleveles említésére 1426-ban került sor Magoch formában. A neve valószínűleg az első birtokostól, a Szente-Mágocs nemzetségtől származik. A falut a törökök 1552-ben felégették, azonban a falu lakói hamarosan visszaszállingóztak. A török iratokban 1579 és 1580-ban 129 mágocsi adófizető családot írtak össze. A virágzó falut a tatárok 1596-ban elpusztították. A terület 1722-től a Gróf Károlyi család birtoka volt, és alföldi uradalmi központja. A mágocsi uradalom fejlesztése Klauzál Imre és Szendrey Ignác nevéhez kapcsolható. A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett.  Majd Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, az Ybl Miklós által tervezett épületet, az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát.  Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt a gyönyörű parkkal együtt.



Később birtokosa volt a Festetich család is. 1872-ben községgé alakult. A tanyai településnek, 1903-ig Mágocs volt a neve.  A község egymástól távol eső húsz uradalmi majorságból alakult. Érdekesség, hogy a falu határában lévő Szendrei major elnevezés annak emlékét őrzi, hogy Szendrei Júlia apja, Szendrei Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt. A községben egy éven át még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is nevelkedett.
Nagymágocs tipikus mezőgazdasági terület.  A két világháború között Csongrád megye legjelentősebb szántóföldi gyümölcstermő területe volt. Az itt élők jelenleg is többnyire mezőgazdasági munkából élnek.” (nagymagocs.hu)

Gróf Károlyi Imre tér

Nevezetességek, látnivalók:
-       Katolikus templom
-       Károlyi-kastély
-       Zabsilós magtár
-       Református templom

Károlyi-kastély és parkja (2014)

A Viharsarok talán legszebb drágaköve, a Nagymágocson található eklektikus neobarokk Károlyi-kastély. A jelenleg szociális otthonként működő műemlék és a hozzá tartozó összes gazdasági épület az eredeti állapotban maradt fent.

A 1896 és 1897 között épült kastély egy részét Ybl Miklós tervezte, meg rendelője pedig a kor egyik legnagyobb birtokosa, Károlyi Imre volt. A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén kápolnát alakíttatott ki a 8 éves korában elhunyt fiuk emlékére.

Az egykori birtokhoz tartozik még egy 41 hektáros angolpark is, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik. A kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék és az itt álló 18. századból származó barokk szobrok. Egyedülálló érték a szobrok közül a "Szabin nők elrablása" szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. A környék turisztikai vonzerejét növeli a parkban található 10 hektáros horgásztó is.

Szent Alajos templom (2014)

A kastélyhoz tartozó kert egyik szegletében áll Nagymágocs egyetlen római katolikus temploma. Az épületet 1883-ban emelték Bachó Viktor tervei szerint neoromán stílusban.

A templom előtt áll a település I. világháborús halottainak emléket állító obeliszkje.

Helytörténeti Gyűjtemény (2014)

A templomtól nem messze található Nagymágocs helytörténeti gyűjteményének otthont adó egykori tiszttartói lakás.
A település sokat köszönhet a Neubauer József Felíciánnak, az ő kutatásinak gyümölcse alapozta meg eme gyűjtemény kialakítását. A Nagyközség Díszpolgára cím dicső birtokosa sokat tett a település múltjának megismerése és régészeti emlékeinek feltárása érdekében.
A látogató több kiállító termen keresztül ismerkedhet meg a település múltjával, az itt élők szokásaival vagy az atya tevékenységeivel és ásvány gyűjteményével.

A néprajzi kiállítás áprilistól októberig szombatonként 14 és 16 óra között látogatható, egyéb időpontban a telefonon egyeztetés szükséges. 

Zabsilós magtár (2014)

A nagymágocsi kastély bejáratával szemközti oldalon található az Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú magtár.

A háromszintes épület különlegessége, hogy egyetlen egy vasszög sem található benne. A környékbeliek elmondása szerint az építmény belső szerkezete jó állapotban van, és régóta szeretné az önkormányzat hasznosítani. Jelenleg arról lehet hallani, hogy a képviselő testület pályázati pénzből szeretnék a kerékpáros turizmus fellendítésére átalakítani az műemléket. 

Hajnali látogatók (2014)


Szűz Mária Keresztények Segítsége Erődtemplom (2014)


A helyreállított templom 1924 után
fotó: sulinet.hu
Az országban is egyedülálló középkori templom található Óföldeák északi végén, szépen karbantartott környezetben.

A ma álló templom magja a 15. század második felében épülhetett és eredetileg gótikus boltozata volt. Ezt követő évszádban került sor a védőfal felhúzásra és a templom újjáépítése. A környék leghíresebb nagyárvize a falut sem kímélte, ezért a település távolabb (Földeák) költözött. A megrongálódott épületet a Návay-ak letelepedéséig magtárként használták és minden berendezési tárgyát az újtemplomba vitték. Návay László a szibériai száműzetéséből hazatérvén, teljesen helyreállította az elődei által igencsak hanyagolt műemlék templomot. 1923-24-ben szárnyas oltárt készíttetett a búcsújáró helyek Mária képekeinek mintájára.

A templom  2000-es évek elején Gyulai Endre, a Csanád megyei püspök zarándokhelyé nyilvánította.

Földeák

Szent László tér
"A mai Óföldeákot 1845. május 28-án a Maros, május 31-én a Tisza árja öntötte el. 148 ház dőlt össze, épen 105 maradt, 29 épület bármikor összeroskadhatott. A falu lakossága 1846. február 7-én csereszerződést kötött a Návay-családdal, melynek értelmében Újföldeákot a magasan fekvő karabukai majorsági földön építik föl. A lakosság vállalta a középületek: a templom, plébánia, jegyzőlak, iskola, faluház fölépítését. Az új települést 115 kh területen, a Szárazér mellett Mátéffy Pál, Csanád vármegye hites földmérője mérte ki, amely 311 belső telket foglalt magába. Az ideiglenes iskola imaházul is szolgált. 1848-ban a községháza és a jegyzői lak, 1849-ben a paplak, 1857-ben a templom épült föl. A község határában több keresztet állítottak: 1855-ben Oltványi Pál plébános, 1856-ban a község, Szabó Imre és Szabó Pál. Nepomuki Szent János Pesten készült szobrát a templom előtti téren 1858-ban Bánszki János emeltette. Határrészei: Dinnye-szöghát, Gajdos, Gubás telek, Karabuka, Kenderföldek, Kereklapos, Kistanya-dűlő, Kornel erdő, Rosszvizi tanyák, Szárazéri tanyasor, Szárazéri ugar, Vas-tanya.

A népesség túlnyomórészt római katolikus. A piactartás jogát 1866-ban, a vásártartásét 1886-ban kapta meg. A Hódmezővásárhely–Makó–Nagyszentmiklós helyi érdekű vasút 1904-ben létesült, fölépítéséhez Földeák 100 000 koronával járult hozzá.
A Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek a zárdában 1886-tól 1948-ig tanítottak. A 4 tantermes elemi iskola 1881-ben, az Eötvös fiúiskola 1901-ben, a tanyai iskola 1895-ben, az óvoda 1899-ben épült.

A temetőkápolnát 1864-ben, a községházát 1901-ben, a parókiát 1906-ban, a református templomot 1938-ban építették. Az első világháborúban hősi halált halt 245 személy. A Kornél ligetet Návay Kornél földbirtokos 1885–1910-ben alakította ki 20 hektár területen a Szárazér két partján értékes díszfa- és cserjefajokból. Területe az 1960-as évektől 60 hektár. A község címere kék pajzsban meztelen ifjú angyal csónakban evez, sisakdísz kétfarkú arany oroszlán babérral díszített kardot tart." (sulinet.hu)
Népi lakóház

Nevezetességek, látnivalók:

Mária-szobor (2014)

A település egyik híres nevezetessége a hódmezővásárhelyi út mellett lévő Szűz Mária szobor.
Az 1880-as években egy tűzeset követően a helybéliek úgy döntöttek, hogy szobrot állíttatnak a katasztrófa helyén. Ezután minden szombaton és ünnepnapokon gyertyát gyújtottak a szenthelynél. 1947-ben a szobrot beszállították a templomba és majd félévszád múltán helyeztek el egy másolatot az eredeti helyére. Azóta viszont folyamatosan nő a kegyhely kultusza országszerte. 

Temetőkápolna és kálvária (2014)






















A falu katolikus temetője különleges kálváriát és kápolnát rejt.
 A 14 stációt különböző földeáki lakosok állíttatták, a kálvária domborműveit pedig Návay Sándor szobrászművész készítette.
A neogótikus temető-kápolnát 1864-ben Oltványi Pál plébános építtette a Szenvedő Krisztus tiszteletére. Az épület építészetileg sok hasonlóságot mutat a Szent László templommal, pilléren Szent Péter és Pál apostol szobrai láthatóak.

Szent Péter
Szent Pál


Református templom (2014)

A környező tanyákról beszivárgó földeáki reformátusok már 1885-től tartottak a faluban istentiszteletet. A mostani modernista tornyos imaházat Loós János makói iparművész tervei alapján 1938-ban építették.

Szent László templom (2014)

Az 1892-ben rendbe hozott park közepén áll szobrok és emlékművek társaságában Földeák római katolikus katedrálisa.

Áttelepülés után az újfalu számára Návay Károly adott át tízholdnyi területet templomépítés céljából, cserébe az óföldeáki magtárért.  1857-ben ennek a területnek a közepén emelték fel a romantizáló Szent László tiszteletére megáldott templomot.

Nepomuki Szent János (2014)

A templom téren található Nepomuki Szent János szobor feltételezhetően a Száraz-ér mellett állott át hozataláig és 1858-ban készült.

Schossberger-kastély (2014)


Schossberger család bárói címere
A turai Schossberger-kastély a maga nemében az országban is egyedülálló építészeti látványosság még romos állapotában is. Az uradalmi épület Pest megyei Tura települ központjában található hatalmas angolparkkal körülvéve.

Általánosan elterjed nézet, hogy kastély megtervezéses Ybl Miklós nevéhez fűződik, ugyan is sok hasonlóságot mutat a vele egy időszakban emelt budapesti Operaházéval. De ez hamis állítás, ugyan is építtetője az Esterházy családtól bárói rangot kapó Schossberger Zsigmond volt, aki Bukovics Gyula kérte fel a csodálatos építmény megtervezésére.

A palota 10 éven át épült, végül is 1883-ra készült el a megrendelő kívánságára franciás neoreneszánsz stílusban. Schossberger a kastély megrendelésekor feltehetőleg mintának a hasonlóan polgári sorból származó Rotchild család angliai birtokát ajánlotta. Az építész a kastélyban alkalmazta a kor minden technikai vívmányát (vízvezetékrendszer, angol vécé, központi fűtés, villanyáram, étellift). Az épület impozáns külsőjével jelentős építészeti emléke a historizmus korának. Főépületének hosszúkás alaprajza és a hozzá kapcsolódó pálmaháza egyedi a magyar kastélyépítészetben. A belsőterek groteszk díszítőfestését az Operaház belsőn is dolgozó Scholz Róbert készített, ezért „kis operaháznak” is szokták nevezni egyes termei miatt. A birtokhoz tartozó tájképi parkját korának egyik legnagyobb mestere, Jámbor Vilmos alkotta meg.
A kastélyépület legkülönlegesebb és egyben legromantikusabb része az épülethez kapcsolódó, olasz reneszánsz kápolna formavilágát idéző télikert (pálmaház).
Az ódon hangulatú villa igazi filmbe illő díszletnek is megfelel, forgatott már itt kiváló honi rendezőnk Csupó Gábor vagy olyan hollywoodi híresség is, mint Angelina Jolie.

Mini operaház
A kastély örököse a II. világháború idején disszidálni kényszerült, így az épületben előbb orosz katonai szállást és kórházat rendeztek be, majd ezután a helyi iskolának adott otthont. Napjainkban a műemlék egy része és parkja nyitva áll a látogató közönség előtt, termeibe időszakos kiállítások tekinthetőek meg.
Manapság még felröppenek olyan hírek, hogy szállodaként lehetne működtetni. Véleményem szerint inkább egy állagmegóvó felújítás után maradjon meg maga pompájában ez mesebeli palotánk.