Túra: Kincskeresős Levelény (2014)

Alföldi Túra:

(Alföldi kéktúra Csongrád megyei 5. szakasza)

Ópusztaszer, Erdei p. (K+) - Emlékpark (K-) - Levelény - Mindszent, rév (P-) – Mártély

(Táv: 24 km)

A jósok kellemes időt ígértek vasárnapra ezért most Juditot is vittem magammal, hogy ő is megkezdje az idei túraszezont. Az AK legkönnyebb szakaszát (Ópusztaszer – Levelény – Mindszent) jelöltem meg alapnak, de hozzácsaptam még egy kis barangolást a kék négyzeten. Unokatesóm úgy döntött idén komolyabban veszi a mozgalmat, és mint az ópusztaszeri erdők nagy ismerője, ő is velünk tartott. 

A rém
A buszról való lekecmergés után rögtön a falu temploma felé vettük az irányt. Csabi már ott várt bennünket, ezután átvette a vezetést és néhány száz méter után beinvitált bennünket az erdőbe. Először két esőkunyhó mellett haladtunk el, majd a homokos erdei út balra kanyarodott és itt már egy nagyobb pihenőre bukkantunk, ahol meg is reggeliztünk nyomban. A hangulatos erdei úton egyszer csak  elhaladtunk egy szépen rendben tartott erdészház mellett, ahol nyári gyermektábor működött egykoron. A jelzések szétválása után egy nagy réten átvágva érdekes és tájidegen növénytársulásokkal találkoztunk. Az út jobboldalán évszázados tölgyek sorakoztak, míg jobb oldalon rózsaszínű rekettyés húzódott. Ekkor érkeztünk meg a valamikori őrgróf uradalmához tartozó vadaskertbe.
Galagonya

A Pallavicini kastély kerítése mellett sűrű galagonyáson át jutottunk ki végül a műútra, ami az emlékparkig kísért bennünket. Azáltal, hogy napunkat korán kezdtük, így esélyünk se volt a parkot nyitva találni, de a portála éjjel nappal nyitva áll az alföldi kékeseknek. Szóval a kedves biztiőrtől megkaptuk a pecsétünket és folytattuk az utunkat Levelény felé. A betonút végeztével a síkvidéki turista rémálmával találtuk szembe magunkat, azaz a sártengerrel. A jó minőségű pusztaszeri feketeföld csak úgy tapadt cipőinkre, így elég sokszor kellett takarítás miatt megszakítani utunkat. A majorig a szántók között szajkó és egerészölyv „éneke” kísérte utunkat.
Eltévedt Entek

A majorságba érve rögtön szembetűnt, hogy a valamikori Pallavicini uradalom részei voltak az itt található gazdasági épültetek. Innentől egy jóval könnyebben járható szakasz következet, sőt forgalmas őz átkelőhelyre is tévedtünk. Megint egy tölgyes allé szegélyezte utunkat, ami az itteni tájvédelmi körzet védjegye is lehetne, annyi ilyen van belőlük a környéken. Mire kigyönyörködtünk magunkat ezekben a védett állatok természetes élőhelyében gazdag matuzsálemekben, addigra a töltéshez is értünk. Felérve a tetejére erős széljárás fogadott, szerencsére csak kis távon kellet ilyen körülmények között menetelnünk. A komp átkelőhöz pont ebédszünetbe értünk így korgó gyomorral hosszú perceket várakoztunk közvetlenül a Tisza mellett.
A közönség

Végül azért a túloldalra értünk és a rég áhított cél, hogy végre a halászcsárdában megkapjam a „minimál” pecsétet, az sikerült is. Ha már ott voltunk ettünk is, természetesen ízletes folyami halat. Judit kérésére Mártély felé vettük az irányt, hogy lesétáljuk az ebédet. Előtte még egy rövidke kitérőt tettünk a templom kertjében szépen felújított Nepomuki szoborhoz. Még egy fél tucat kilométeren keresztül élveztük a töltés monotonságát, míg nem Mártély házai közé be nem értünk.
A túránk összegzése képpen érdemes megemlíteni, hogy a Pusztaszeri-erdő tájidegen növényei miatt ebben az évszakban is különleges látványt nyújtott és a levelényi allé is méltó színfoltja az AK. ezen részének.
Itiner: itt!
2014.02.16

Szent Kristóf-szobor (2014)

Tarján városrész első köztéri bronzszobra Szent Kristófot ábrázolj, amint botjára támaszkodva vállán egy kisgyermeket visz át a folyón. Az úton járók patrónusának létezését a hittudósai máig nem tudták egyértelműen igazolni. 

Nepomuki Szent János szobor (2014)

Nepomuki Szent János szépen felújított homokkő szobra a Római Katolikus templom kertjébe található. 

Mindenszentek templom (2011)

Lourdes-i barlang


A mai templom 18 század végén épült copf és barokk stílusban. A templom homlokzatát Szent Péter és Pál apostolok szobrai díszítik. Vízelvezető fölött a baloldalon és Szent Pál szobra mellett a falban találhatók a 1919-ben a Vörös Hadsereg által a templomra kilőtt fel nem robbant ágyúlövedékek. 

Mezei élősdibogár (Apalus bimaculatus)

„A mezei élősdibogár (Apalus bimaculatus) lárvája más hólyaghúzófélékhez hasonlóan magányos méhfélék fészkében fejlődik, a kifejlett állat már meglepően korán, február végén, gyakran az olvadó hófoltok közt rajzik. „ (nhmus.hu)

Pallavicini-kúria (2014)

Az ópusztaszeri major gazdasági épületei még eredeti állapotukban őrzik a Pallavicini építészeti hagyományokat Levelénynél. Az egykori gazdatiszt földszintes szállása késő klasszicista stílusban épült és tölgyes allék keresztezésében áll.

Borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia)

„A kisebb termetű veronikák közé tartozik. A nemzetség lila és kék virágú tagjai között azonban találhatunk majd' méteres nagyságúakat is. 
Vékony szára fél méter hosszú is lehet, de csupán néhány cm-re emelkedik fel. Szára és levele egyaránt szőrös. A levelek kerekdedek, a borostyán (Hedera helix) leveléhez hasonló karéjokkal (3-5 karéj). Apró, lila vagy kékes virágai magányosan fejlődnek a levelek hónaljából kinyúló kocsányokon. Négy szirmuk sötéten csíkozott, torkuk fehér. Toktermése van. Márciustól virágzik réteken, szántókon, bolygatott területeken.”
(novenyhatarozo.info)

Nemzeti Történeti Emlékpark (2014)

"Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának." (Anonymus) 

Az idézetből kiderül Ópusztaszer történetében milyen fontos szerepet játszott  a Hétvezérek által lezajlott „első országgyűlés”.

forrás: opusztaszer.hu
Az emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványai. Az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette nagy alapterületű birtokát. Az itt feltárt román stílusú Plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már Bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget. A feltárása során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.

A romok szomszédságában található a honfoglalás 1000. évfordulójának emelt Árpád-emlékmű.  A millenniumi ünnepségek közeledtével először Kecskemét városának jutott eszébe, hogy  Pusztaszeren(felső) emlékművet állítsanak az itteni történéseknek. A pusztaszeri alapkőletétel után két héttel Sövényházán is elkezdődtek a munkálatok. Az államalapítás 1000 éves évfordulójára panteonnal bővítették az emlékhelyet. Hazánk történelmét meghatározó nagyjaink mellszobrait a megyei vezetők ajándékozták.



1995-ben pedig megnyílt a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb alkotása hazánk történelmében. Az1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty Árpádot több festőtársa segítette.  A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.


A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is színesít amúgy változatos tárlatot.



Hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház, ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet meg a látogató. Különlegesség még az 1879-es nagy árvizet bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa Sándor bosszújaként emlegették.



Országosan is egyedülálló látványt nyújt a Csete György jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.


A honfoglalás emlékhelyén található egy Szabadtéri néprajzi gyűjtemény is, amely az ország öt skanzenjének egyike. Az itt álló házak mindegyike a 19. századi Szeged környéki falvak és tanyavilág hétköznapjaiba és ünnepeibe nyújt betekintést kiállításaival. A nézelődő láthat itt tanyasi iskolát, halászházakat széldarálóval, iparos műhelyek szerszám kiállítással, szatócsboltot pékműhellyel, kisvasutat állomásházzal, kocsik és mezőgazdaságigépek gyűjteményét, áttelepített községháza és postahivatal, amely 1987 óta postatörténeti múzeumként üzemel.
 Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.

A park munkatársai szerteágazó program sorozottal várja vendégeit. Évente ismétlődő hagyományőrző foglakozásoktól és lovas bemutatóktól hangos még napjainkba is a Szeri-puszta.
ITT SZÜLETETT MAGYARORSZÁG, ÓPUSZTASZER HAZAVÁR!


Csillagösvény (2014)

Az emlékpark melletti síkterületen egyedülálló szabadidőközpont létesült. Az útvesztők és a játszótér berendezései a környék természetes alapanyagiból készültek és a népi hagyományokat hívatottak népszerűsíteni. Itt a kicsiktől a felnőttekig mindenki megtalálhatja a maga szórakozását.

Ópusztaszer

Ópusztaszer hazavár!

Fő utcsa
"Először az 1200-as években, Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok cselekedetei) című művében tesznek említést a középkori település létére, Szer néven. A település középpontjában állt Szer monostora. Legrégebbi templomunk az ezredforduló táján épülhetett. A XI. század végén csaknem kétszer akkora, különleges alaprajzú építményt emeltek. Ez időtől lehetett a Bor-Kalán nemzettség középpontja és temetkezési helye. A XII. század folyamán ismételten átépítették. A középkori lakosság is valószínőleg a monostor köré koncentrálódhatott. 

Az akkori település nagysága és fejlettsége elérhette a mai fogalmak szerinti mezővárosok szintjét. A tatárjárás ideje alatt felgyújtották az épületet és nagy valószínűséggel az itt élőket is, elpusztították. A XVI. századtól több nemesi család osztozott Szer területén. A vidék a tizenötéves háború ideje alatt teljesen elpusztult. Lakói elmenekültek, Szert az 1620-30-as években már pusztaként emlegetik. A török hódoltság után katonai igazgatás alá került, majd a korona tulajdona lett. 1733-ban a területet Erdődy György kapta meg a királytól. Pusztaszert ekkor Mindszent-algyői uradalomnak emlegették. A gyéren lakott vidék benépesedése a XVIII. Század folyamán történt, egyszerre két irányból. Jöttek kecskemétiek, Szeged felől pedig nincstelen zsellérek, akik a dohány-kertész településeket alapították. Az Erdődy család 1803-ban a birtokot eladta a Pallavicinieknek. Az Ő uralmuk alatt 11 új major, gazdasági épületek készültek, fellendült az állattartás és a mezőgazdaság is. Az egykori monostor környékét-, ahol majd az emlékparkot is létrehozták- az Őrgróf 1870-ben Sövényháza néven uradalmi központtá szervezte, úgynevezett "eszmei Községgé". Az uradalom a két világháború között az ország tíz legnagyobb latifundiumának az egyike, ahol cselédekkel és napszámosokkal fejlett, jól felszerelt nagyüzemi gazdálkodás folyt. A második világháború után, 1944. októberében a grófi család elmenekült Magyarországról. Így került sor Magyarországon, Sövényházán először 1945. május 4-én a földosztásra. 
Ópusztaszernek, mint községnek a belterülete az 1950-es évektől kezdve épült és jelenleg is épül. Erre az időszakra tehető, hogy a külterületekről, a tanyavilágból megkezdődik a betelepülés a faluba. A község nevét 1973-ban Sövényházáról Ópusztaszerre változtatták, hogy egyértelművé váljon, hogy a középkori monostor és Árpád Emlékmű itt található. 
Az 1990-es évektől kezdődött meg egy rohamos infrastrukturális fejlődés a településen. Napjainkban, az itt élők elsősorban a mezőgazdaságból és állattartásból élnek meg. ” (turizmus.homokhatsag.hu)

Nevezetességek, látnivalók:

Pusztaszeri-erdő (2014)

A Pusztaszeri-erdő a valamikori Pallavicini őrgróf uradalmához tartozó vadaskertből alakult ki. A homokbuckás telepített ligetben nem ritka tájidegen növényegyüttesek foltja, mint pl. a tuja. A műút felőli részén két erdei pihenőt is kialakítottak, még a rendszerváltás előtt, jobbára használhatatlanok. 

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom (2014)


Az egykori Pallavichini birtok templomát 1924-ben Katona Joachim mérnök és Homonnai Jenő iparművész irányításával építették. A teljesen felújított szentélyben találtató az érdekes Őrgróf „páholya”.

Magyarok hét nyila (2014)


Az Ópusztaszert Kistelekkel összekötő műút mentén a templommal szemben látható Morvay László grafikusművész monumentális alkotása. Ha valakinek nem esne le a honfoglaló hét vezérnek állít emléket, a földbe lőtt hét tűzzománc nyílvessző.

Túra: Téli Só-út (2014)

Alföldi Teljesítménytúra:

Tápiószele - Dózsatelep - Rókás - Pokoltanya - Békás - Rózsás - Rékasi út - Máriácska - Abonyi út vm. - Majorság – Szolnok

(Táv: 33 km)

Reggel persze nehézkesen indult némi izgalommal járó autóút után, de végül is csak befutottunk a kiírt határidőn belül a start helyre. Lelkünk megnyugtatása érdekében a Evangélikus és református templom után gyorsan egy kocsmát vettünk szemügyre. Ezzel a húzással rögtön a sorvégére kerültünk és még az első kilométerek jégen való csúszkálásának hála még páran meg is előztek. A kezdeti sokk után belendültünk és a soron következő Ep-re érve már meg is előztük a helyi nyugdíjas klubbot. Eleinte gyorsan fogyott a táv, egy-két keresztel odébb már a pokoltanyai pontőröknél jártunk.
A múlt heti havazás eredménye az lett, hogy gyermeki rajongással készültem a szombati igazán "Téli só-útra". Sanyi barátom már harmadszorra vágott neki TápióSZelei Természetbarátok Teljesítménytúrájának, ezért nem is lehetett más a mi szellemi vezetőnk.
Első kereszt
Sanyi közben mesélt egy pár dolgot a só szállítás múltjáról és Mária-Teréziáról, később jöttem rá, hogy ez mind a rajtlapról olvasta. Apró szemű eső némi aggodalomra adott indokot, de ezen a napon az istenek a túrázókkal voltak. A nap szépen sütött, a hó ropogott a talp alatt, a jókedvről pedig a Rácz fivérek gondoskodtak. A megye határ után újra betonon trappolt a lábunk, az iram nem csökkent, ezért jó ütemben előzgettünk. Néha egy-egy őzike törte meg a látóhatárt vagy riadt madarak röppentek fel lépteink zajára. A magasfeszültségű vezetékeket tartó gigantikus oszlopok az élénk fantáziánk hatására birodalmi lépegetőkké váltak, ezzel jó kis humorforrást adva utunknak.
Monstrum
A ledőlt keresztnél már csak egy furfangos kérdése futotta a szervezőktől. Több állomásnál csak strigulát kaptunk a nyomdászoktól a beígért csoki helyet, de ez nem szegte kedvünket. Mikor kezdet fogyni az erő, otthonról hozott gyümölccsel és ló kajával (zab-falatok) oldottuk a feszültséget. A Mária szoborfülke volt az utolsó spirituális hely, amit magunk mögött hagytunk, ekkor már Szolnok "felhőkarcolói" előbújtak a ködből. A majorsági korcsolya pálya után már tényleg a városba jártunk, itt mindent elpusztítottunk, amit zsákjainkban találtunk. A hídról lezárt korlátokon kommandóztunk le és örömittas mosollyal léptünk be a Víg Bakter nevezetű vendéglátó egységbe, ahol meleg ital, virsli és jó hangulat várt bennünket. A kitűző és az emléklap igazán gyönyörű munka, az élmény meg felbecsülhetetlen.
Kanál is
A túránk során végül is az idő megkegyelmezett (nem olvadt) nekünk és a hótakaróval fedett alföld megint csak egy új szépségét tárta elénk. A Rácz testévek pedig fanyar humorukkal igazán emlékezetessé tették ezt a szép napot. Egy kis statisztika: a 34 km megtétele alig 7 óra alatt (mínusz 20 perc kocsmatúra), impozáns teljesítmény még a mi szakmákban is.
2013.02.01.

Máriácska (2014)

A Szolnok határában található Mária kegyhelyről semmit sem sikerült kiderítenem. A közeli Tápiógyörgyén van Szent Anna búcsújáróhelye, ha már a kegyhelyeknél tartunk.

Sóút (2014)

Egykor a Máramarosi havasokból a Tiszán leúsztatott sót szekerekkel szállították a Megyeri rév és Pest közötti útvonalon.  Innen kapta a ragadvány nevét, a Só-út, amelynek a legszebb része a Tápiószelétől a Szolnokig vezető szakasz. Ezen az egyenes pusztai csapáson egymást váltogatják az útszéli csárdák romjai és az érdekesebbnél-érdekesebb út menti keresztek.

Messzi dél vadja (2014)


Pokoltanya (2014)


A Tápiógyörgye külterületén fekvő tanyavilág leghíresebb birtoka, amely az egykori só szállító út mentén található.  Az erdélyi bányákból ezen az úton hordták Pestre a sót, ezáltal a környéken lestek az utazókra a betyárok, élükön Rózsa Sándorral. Az 1900-as évek elején még virágzott terület Léderer Bernát báró gondviselése alatt. Napjainkban klasszikus pihenőhely működik, ahol a látogatók megismerkedhetnek a település történetével és a Pokoltanya múltjával is.

Tápiószele

Szele a Sóút felől.

„Legkorábbi leletek az újkőkorból (Kr. e. 4500-4000) származnak. Régészeti kutatások igazolják, hogy a falu a kora Árpád-korban is lakott volt, a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század végén újra benépesült. Neve az Árpád-kori Zele (levegőmozgás) névszó származékának tekinthető. A Tápió előtaggal bővült forma csak a 18. század elején tűnik fel. Első írásos forrás a Váradi Regestrum 1219-ben említi Scela (villa) néven, kisebb birtokosok tulajdonaként. 1546-tól a török hódoltság területéhez tartozott.


A török, a magyar, a német katonák fosztogatásai romlásba döntötték. Az 1690-ben készült összeírásban a puszták között szerepelt. Szelét 1723-ban kezdték újratelepíteni birtokosai a Mocsáry és Batik családok. Megemlítik, hogy a helység alatt nagy és mély tavakat formál a Tápió. Marháikat, a gyapjút és gabonáikat Pesten adják el. Van postája, vendégfogadója és serháza. 1789-ben 35 földesúr birtokolta. A kis- és középnemesi birtoklás építészeti emlékanyagaként néhány szép kúriát találhatunk községünkben. Botanikailag is érdekes park közepén áll az a klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.
1849-ben a turai csatába menvén megfordult itt Perczel Mór, Wysoczki, Dessewffy, Mészáros Lázár és Dembinszky Henrik is.” (wikipedia.hu)
Hősi emlékmű

Nevezetességek, látnivalók:
Néprajzi Ház
Növényi Diverzitás Központ
Fehérgólya Tanösvény
Nagy János képgyűjtemény
Botanikai tanösvény
Horgásztó
Viczián kúria

Református templom (2014)

A település központjában áll a tápiószelei református egyház temploma. Az épületét 1900-ban emelték az evangélikusoktól való elszakadás után.

Evangélikus templom (2014)

A tápiószelei művelődési ház mellett található a helyi evangélikusok temploma. Az egyhajós evangélikus templom 1825-ben épült klasszicista stílusban, a helyi kis- és köznemesi birtokosok adományából. 

Kisboldogasszony templom (2014)

Tápiószele katolikus templomát a középkori Szent Demeter templom maradványának felhasználásával több lépcsőben építették. A templom 18. századi berendezései copf, illetve késő barokk stílusúak.