Orvosi atracél (Anchusa officinalis)

"Az érdeslevelűek családjának névadó faja a Borágo (Borago officinalis). A család jellegzetes tulajdonsága a szőröktől érdes hajtás és levelek. Leggyakoribb virágzat a kunkor. Néha az egy méteres magasságot is elérheti, de többnyire 25 -70 cm magas. Felálló szára elágazik, ez főként a szár felső részére jellemző. Levelei lándzsa alakúak, ép szélűek, nyél nélkül kapcsolódnak a szárhoz. Felületük durva szőrökkel sűrűn borított (ez alapján lehet megkülönböztetni a hasonló megjelenésű erdei gyöngykölestől, melynek hajtása sokkal kevésbé szőrös, majdnem kopasz). 
A kunkor virágzatok rövid kocsányokon nyúlnak ki. A virágok öt szirmúak, forrt pártájúak, élénk kék színűek. Termése makkocska. Május-júniusban virágzik nyílt, napos helyeken: utak szélén, legelőkön, réteken." (novenyhatarozo.info)

Túra: Homokháti falvak mentén (2014)

Alföldi Túra:

(Alföldi kéktúra Csongrád megyei 2-3. szakasza)

Postakocsi csárda (K-) – Szatymaz – Zsombó – Bordány- Zákányszék

(Táv: 22 km)

Húsvét előtti szombaton volt szerencsém hat derék túraszerető cimborával neki vágni egy igazán lábat próbáló AK szakasznak.
Rövid buszozás után érkeztünk meg az E5-ös út melletti Postakocsi csárdához, hogy innen kezdjük meg az aznapi menetelésünket a kéken. A betonúti barangolásunk közben vettük észre, hogy mellettünk a selymékesen egy családnyi Nagy kócsag kutat a napi betevő után. Így elég közeli képeket sikerült csinálnom a büszke fehér madarakról. A faluba beérvén megcsodáltuk Szatymaz gyönyörű templomát belűről is. Ezután pedig végig vonultunk az aprócska településen, mire találtunk egy vendéglátó (pecsételő) egységet. Itt torok hűsítés közben egy rögtönzött malom-játék bemutatót tartott honvédő párocskánk, ezt követően pecsételtünk szorgosan egyet és már indultunk is.
Ménesjárási tanyasi iskola

Kevés aszfaltnyi szakasz után végre a területre jellemző homok utakon folytattuk utunkat. Zsombó határáig több zsombékos folt mellett haladtunk el, itt került az utunkba elsőnek a nem rég kikelő Mocsári teknős ifjonc. Kedves sporttársak legnagyobb örömére így, közelről is megtekinthették a védett státuszú élővilágot. A település ménesjárási tanyasi kerületen áthaladtunkkor több szépen felújított egykori nyaraló épületet látunk. Melyek egy része kihasználatlanul vagy elhagyatva állt búsan a homokhátakon. A faluba érve kocsma- és boltlátogatást tettünk, majd némi garatmosás után tovább folytattuk a tervezett útvonalunkat. 
Gunyhó
Kiérve a pusztában három csatornán haladtunk át és ezen a szakaszon megejtettünk egyszeri étkezésünket is. Már megint egy településre tévedtünk és itt is pótoltuk a folyadékot. Bordány kocsmájában igazán szívet melengető látványt nyújtott a kis és nagy hordókból készült terasz bútor látványa, szinte zsáklakban éreztük magunkat. Viszont ezután következett a legnehezebb megpróbáltatás, mert a következő fél tucat kilométert a kövesúton voltunk kénytelenek megtenni. De kárpótolt bennünket a sok érdekes virág, ami a tavasz beköszöntével színpompássá tette az árokpartokat. Egy sütkérező Rezes futrinkát is sikerült lekapnom a géppel, a bogár olyan látványt nyújtott, mint egy középkori páncélos lovag.
Vihar előtt
Zákányszék falutáblájához érve, hóesés fogadta a kis csapatunkat. Persze csak a nyárfa „pöhöly” szállingózása miatt hasonlított a téli csapadékra. A falu templomának kálváriája fotózása közben felerősödött a szélmozgás, ez egy nagy vihar közeledtét jelezte. Sajnos többségi döntés után feladtuk a tovább indulás gondolatát és visszabuszoztunk Szegedre. Persze nem maradt el Zákányszéken sem a pecsételés és az öblögetés sem.
A homokhátság kis falvait fűztük össze egy kellemes sétával, és közben több „pecsételő helyen” (kocsma) „őriztük a hagyományt” :), míg az ég reánk nem szakadt.
2014.04.19.

Máriaradnai kőkereszt (2014)

Zákányszék legrégebbi műemlék a temploma előtt található máriradnai kőfeszület.1840-ben Kapitány Istvánné Lengyel Jozefa tanítónő birtokán keresztet állított, amely mellé pár év múlva kápolnát építtetett. Ez az épület adta a későbbi plébánia templom alapját.

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

„Az állat színe széles skálán mozog. A hátpáncél, a fej és a végtagok színe jobbára zöldes-feketés árnyalatú, de nem ritka a sötétbarna, rozsdás vagy majdnem fekete sem, mely fehér vagy sárga pettyekkel, illetve rövid vonalszerű csíkokkal tarkított. A haspáncél világos- vagy barnássárga, néha piszkosfehér, mely általában sötétbarnával foltozott, illetve esetenként a pajzsok feketén szegettek. A haspáncél a hímeknél enyhén homorú és kissé barázdált, míg a nőstényeknél lapos. 

A hímek írisze a narancsszínűtől a vörhenyes- barnáig változik, míg a nőstényeké sárga vagy fehéres.” (herpterkep.mme.hu)


Rezes futrinka (Carabus ulrichii sokolari)

„A rezes futrinka teste bronzszínű egy kis zöldes árnyalattal, de lehet fekete is. Nagyon hasonló a ragyás futrinkához. Áprilisban már találkozhatunk velük, egészen kora őszig aktív. A nőstények 30-40 petét raknak le a talajra. A lárvák a talajfelszínén élnek, de a talajba ássák magukat, amikor vedlésre kerül a sor. A bábozódáshoz még mélyebb lyukat ásnak, mint a vedléshez.
Ragadozó életmódot folytatnak, mint általában a futóbogarak. Főként más bogarakkal, rovarlárvákkal táplálkoznak. Hazánkban az Észak-és Nyugat-Dunántúli lombos erdőkre jellemző. Eszmei értéke: 2000 Ft.”(biomonitoring.komszol.hu)

Ernyős madártej (Ornithogalum umbellatum)

 A virágok alakja, színe alapján hasonlít a fürtös homokliliomra, de a virágzat alakja és mérete alapján könnyű elkülöníteni. 
Kis termetű, hagymás évelő. Szára nem ágazik el, levéltelenek. Levelei tőről hajtanak, szálasak, keskenyek, hosszuk néha meghaladja a növény magasságát, de a levelek elhajlóak. Virágait hat fehér, hegyes csúcsú lepel alkotja, a porzók sárgák. A virágokat megfordítva, a leplek hátulján zöld csíkozás látható. A szár végén sátorozó fürtöt alkotnak. Termése rekeszes, apró magokat rejtő tok. Április- májusban virágzik száraz gyepeken, kaszálókon, domboldalakon. 

Gyakori növény. Szinonim neve az ernyős sárma.”(novenyhatarozo.info)

Kamilla (Matricaria recutita)


„Egyik legismertebb gyógynövény. Sokrétűen alkalmazható: gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató, sebgyógyító, de kozmetikai szerekben (testápoló, sampon) is felhasználják.
Orvosi székfű néven is ismerik, illetve egész sereg népi neve van (pl. bubulyka, katóka, pipiske). Magassága változó, de fél méter alatt marad. Szára felálló, dúsan elágazó. Levelei szárnyaltak, a szeletkék igen keskenyek, fonalasak. Fészkes virágai egyesével nyílnak a hajtások csúcsain. A csöves virágok sárga színűek, a nyelves vagy sugárvirágok fehérek, 1-1,5 cm hosszúak, lehajlóak. . Legfőbb ismertető jegye, hogy a vacok (amiben a sárga csöves virágok ülnek) kúp alakú, belül üreges, míg az ebszékfű esetében bélszövet tölti ki. Mészkerülő nyílt napos rétek virága.” (novenyhatarozo.info)