Anna-fürdő (2014)


A szegedi Anna Fürdő méltán a leghíresebb megyei gyógyászati központ. Amellett hogy a csodálatos gyógyerővel bíró Anna-víz fellelésével gyógyfürdőjévé vált, a 2000-es évektől már komoly  wellness és fizikoterápiás részleggel is rendelkezik.

Az 1896-ban épült Gőzfürdő stílusát tekintve a török építészet és az eklektika keveréke.

Evangélikus templom (2014)


A híres felvidéki építész Schulek Frigyes tervei alapján az 1879-es árvíz után elsőként épült a Tisza Lajos körúton található evangélikus templom.

A neoromán stílusú templomot hazai és külföldi adományokból építették fel a gyülekezeti ház és a parókai mellé.

Stefánia (Várkert) (2014)


A szegedi Stefánia nem más, mint az egykori várhoz tartozó sétány.

 Az évszázadok során ez park lett helyi kultúra tüdeje, hiszen Stefánia egyik oldalát múzeumok, galériák és színház szegélyezi a másik oldalát pedig nem más, mint maga a híres Tisza. A város apraja és nagyja sétál itt naponta, de fesztiválok idején viszont igazi zsibongó hangyabollyá változik a környék.

Szegedi szecessziós műemlékek épületek (2013)

Vasalóház


Bérház (Vasalóház)


A szegedi Takaréktár utcában belépve a nézelődőnek nem a jobb oldali Balogh-ház és nem is bal oldali Takarékház tűnik fel elsőnek, hanem a középen álló jellegzetesen vasaló formájú kupolás építmény. Az 1912-13 között készült épület külső megjelenésén jól érződik a szecesszió egyik kései változata, amely az indás díszekkel borított, gazdag mintázatú oszlopfőkkel fejezi ki leginkább a hatását.
A földszinti sarokhelyiségében még ma is működik korhű berendezésével az 1834-ben alapított Leinzinger-patika.




Beregi-ház



Beregi-ház


Deák Ferenc utcában található szeged palotaépítészetének egyik műremeke, a Beregi-ház.
 A Kótay Pál szegedi tanár által megálmodott épületnek stílusa a téglaépítészet és a szecesszió elegyéből forrotta ki magát. De a „monumentális ékszerdoboz” megalkotásához szükség volt olyan helyi vasművesek, bádogosok, asztalosok és kőművesek hozzáértő kezeire, amelyek segítettek megalkotni a 19. század elején a magyaros szecesszió egyik legszebb gyöngyszemét.




Mátyás király szobra (2014)


A Móra Ferenc múzeum mögötti sétányon található az ifjú Mátyás király bronzból készül lovasszobra.

A talapzatán kapott helyet Hunyadi László és János domborműve mellet a Hunyadiak címere, így állítva emléket a dicső famíliának.

Anna-kút (2014)


Szegeden a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán található a gyógyhatású vizéről híres Anna-kút.

Az emésztőrendszeri panaszok kezelésére kiválóan alkalmas gyógyvízre olajfúrási munkálatok közepette bukkantak. 1959-ben Csáky József szobrászművész készítettet el a kút díszét, a táncos lányt formázó szobrot.

Reformárus palota (2014)


A szegedi Tisza Lajos körút igazán bővelkedik gyönyörű épületekben. Az egyik ilyen pompás építmény a református palota, amely megtervezése a korszak egyik meghatározó építészének, Magyar Edének volt a feladata. A két szimmetrikus háromemeletes épület a szecessziós jegyeket hordozza magán és eredetileg a református népiskolakén funkcionált.

Napjainkban a palota földszinti helységeit gyógyszertárak bérlik, az emeleteken lakások és irodák találhatóak.

Kálvintéri Református templom (2014)



A Kálvin téren található a Szeged egyik Református temploma, amelyet a helyiek csak kakasos templomként emlegetnek.

A templom 1884-ben épült Schulek Frigyes tervei alapján és a németes gótika stílusjegyeit hordozza magán. A népi hagyomány szerint a tornyon lévő kakas a reformáció idején az alsóvárosi ferencestemplomon volt.

Kistemplom létére a városrész egyik leghangsúlyosabb műemléképülete.



Víztorony és a Szent István tér (2014)

Szegedi egyik ikonikus tornya a Szent István téren álló egykori víztorony.

A torony 1904-ben épült tervezője Zielinski Szilárd volt és 90 méter magasan meredezik az ég felé. Az emlékmű körül szoborsétányt alakítottak ki, ahol neves szegedi építészek mellszobrai látható.
Május 1. és szeptember 30. között havi egy alkalommal, minden hó első péntekén 10 órától 15 óráig a toronyba szódamúzeuma és tetőn található kilátó látogatható.

Túra: Téry Ödön emlékút (2014)

Alföldi Túra(Kerékpáros):

(Téry Ödön emlékút)

Szeged, Torontál tér – Tiszaszigeti gátőrház – Tiszasziget – Kübekháza –Triplex – Óbéba - Rábé - Majdan - Gyála - Tiszasziget - Szőreg - Szeged

(Táv: 68 km)

Négy mindenre elszánt hobbi biciklista vágott neki az első hallásra sétagaloppnak ígérkező három országot körülölelő biciklis túrának.
A népes tábor először a zöld sávon indult meg kettes oszlopokban a Tisza töltésen. Könnyű tempót tartva már szinte azonnal a gátőrháznál voltunk. Itt némi sikertelen pecsét kutatás követően folytattuk utunkat Tiszasziget felé. A faluba érve 10 perc pihenőt kapott a csapat, néhányan viszont pecsételő hely keresésre indultunk, amelyet a templom közelébe lévő italboltban ejtettünk meg. A Téry emlékút következő szakasza sáros, földes szakasz volt, néha csak kerékpártolás követően tudtunk előre haladni.
Kalászos
Leküzdve poros mellékút okozta nehézségegeket, Kübekháza felé már az országúton közlekedtünk. Elsőnek itt találkoztunk a Magyarkanizsa kerékpáros sporttársaival, ekkor még fegyelmezetten előztek le bennünket. A községben érve a falunap már javában éledezett, mi röpke szusszanásnyi idő alatt a hivatalban kuncsorogtunk egy kis pecsétet. Ezután megint szántóföldek mellet haladtunk el, de a hármas határ sátrai már jól látszottak a faluból kiérve.
Megfigyelő torony
A határkőnél nagy volt a tumultus, magyar részről igazoltatás, román részről legyintés után haladtunk Óbéba felé. A faluba érve rögtön a templomhoz siettünk, mert csak pecek voltak hátra megemlékezésig. Rövid beszéd után az egyesületvezetők megkoszorúzták a Magyar Túramozgalom megszervezőjének mellszobrát. Ezt követően egy órás ebédidőt kaptunk a szintén falunapot tartó településen. Én próbáltam egy löszfal mellet madárfotózásra adni fejemet, de teljesen sikertelen volt a gyurgyalagok közelébe férkőznöm. 
Lösz fal!
Viszont a torkunk kiszáradását csillapítani annál jobban sikerült, ilyen olcsón és jó sört már rég nem ittam. A pihenő végeztével az induláskor igen meglepődtem, hogy szinte csak 10 főnyivé apadt a társaság. Visszakerekeztünk a Triplexhez ahol sikerült egy közös fotót kattintatnunk a „szakosztályról”. Innen most a szerbhatár felé vitt az utunk, előbb Rábén tekertünk át, majd Majdán egy kolostorrom megtekintésére álltunk meg. A túravezetőnk némi hezitálás után csak bevállalta, hogy elvezet bennünket az ő által sem ismert utolsó szakaszon. Ekkor következett a túra feketelevese, hiszen a jónak mondható hantos utat felváltotta a kaszált rét, így egy kb. 5 kilométeres szakaszon az egykori vasúti töltés mentén haladtunk át Gyálára. A tiszaszigeti határátkelőhöz érvén már csak négyesünk és a túravezetőink maradtak a reggeli kavalkádból.
Kerékpáros szakosztály (Csabi, Zsolti, Sanyi, Robi)
A községbe kimondottan hangulatos kerékpárúton érkeztünk vissza, a reggeli pecsételős italboltban tartottunk egy sörnyi pihenőt. Majd fáradtan, de annál vidáman érkeztünk meg Újszentivánt és Szőreget érintve Újszegedre.
Bátran küzdöttünk a homokkal, meleggel és a szinte járhatatlan földutakkal, közben pedig megismertük a Trianon után a határon túlra ragadt falvak történelmét, természeti értékeit és vendégszeretetét.
A túra kiírása
2014.05.24

Szőregi csata emlékkeresztje (2014)

A szőregi csatában elesettek századik évfordulóján, 1949-ben emelték a Hősök terén a ma is álló hősi emlékművet.

Szent Mihály Arkangyal Szerb Ortodox templom (2014)

A szerbiai Gyála főterén barokk stílusú ortodox szerb templom áll, amely 1794-ben épült.

Oroszlámos kolostorrom (2014)


A szerb – magyar – román hármashatár közelében található a vajdasági Majdan. A település egykoron az Oroszlámos nevet viselte az itt alapított monostor miatt. A régészek folyamatos kutatásai alapján három templom maradványaira bukkantak itt és ezek körül több hozzájuk tartozó sírt is találtak. A XI. században épült kolostor fénykorát II. Béla idejében élte, a legtöbb fellelt pénzérme is ebből a korból származik.

Harangozó (2014)


Kőhíd (2014)

A romániai apró település határában található két kőhíd. Mindkettő egy törökkori vagy még régebbi műemlék.

Téry Ödön szobra (2014)

Téry Ödön bronz mellszobra 2006 óta áll a szülőfalujának templomkertjében. Hátáron túli összefogással, pályázati pénzből és a Csongrád megyei turistaszövetség közbenjárásával került az művészeti alkotás a megfelelőhelyre.  

Szűz Mária neve templom (2014)



















1821 óta áll az óbébai katolikusok temploma, melynek udvarába a falu híres szülöttjének mellszobra áll.

Nagyboldogasszony Román Ortodox templom (2014)

Óbéba Ortodox templomáról csak annyit sikerült megtudnom, hogy 1746-ban épült.

Óbéba (Beba Veche)

Ortodox kereszt

„A település eredetileg a Csanád nemzetség birtoka volt, „Béb” nevét is a család egyik tagja után kapta. A 13. századvégén a kunok támadása miatt a falu elnéptelenedett, később kedvezményekkel ösztönözték arra a környékbelieket, hogy idetelepüljenek. A 15. században a Telegdyeknek és a Makófalviaknak is volt itt birtoka. Az 1557-58-as összeíráskor csak 15 magyarok lakta házat jegyeztek fel a településen. A hódoltság következtében a falu tovább pusztult, 1582-ben csak 3 gazda élt itt. A 18. században már pusztaként említik.

1773-ban a csanádi tiszttartóság az egykori község helyén két települést hozott létre: Kis-Bébát és Óbébát; előbbit Szeged környéki magyar dohánytermelőkkel, utóbbit románokkal telepítették be. 1779-ben mindkét települést Torontál vármegyéhez csatolták. Óbébában magyar családok csak 1782-ben telepedtek le újra, Gróf Batthyány Ignác erdélyi püspöknek köszönhetően. A település nevét kezdetben Ó-Bébának, később Óbébnak írták. A 20. század elején 2751 lakosa közül 2007 volt román, 420 magyar, és 254 német. A trianoni békeszerződés után Romániához csatolták, annak legnyugatibb települése lett. Elszakadt hagyományos testvértelepüléseitől, földrajzi fekvése miatt az új hatalom elhanyagolta, határátkelő híján zsákfaluvá lett.” (wikipedia.hu)

Nevezetességek, látnivalók:
Orosz ortodox emlékmű

Határkő-Triplex (2014)

Az 1920. június 4-én Trianonban meghúzott határvonal találkozási pontjánál egy hármashatár-kő található. Ez az ideiglenes határátkelőhely május utolsó hétvégéjén az eurorégiós együttműködés jegyében megnyitja kapuit, ekkor tartja a környék három kistelepülése (Kübekháza, Óbéba és Rábé) a falufesztiválját.

Kübekháza

Szőreg felől
„Kübekháza alapítását 1843. ősszén határozta el a Bécsi Udvari Kincstár. Kübekháza névadója Karl Friedrich Freiherr Kübeck von Kübau báró, a Bécsi Udvari Kamara elnöke, a közigazgatás különböző ágaiban alapos szakértelemmel rendelkező kiváló hivatalnok.

A falu a dohánytermelésnek köszönhetően gyors és látványos fejlődésnek indult. Épült iskola, parókia és 1853-ban Szent István Királyról elnevezett, a környék legnagyobb és méltán legszebb római katolikus temploma.

A falu szabályos megtervezése is gondos mérnöki kezek munkájának köszönhető. A falu virágkorát a két Világháború között élte. Messze földön a politúros Kübekként emlegették a fele-fele arányban magyarok és svábok által lakott takaros települést. A régi szép időknek gyorsan vége lett. 1946-ban kitelepítették és elüldözték a német ajkú lakókat, majd az 1950-es évek kollektivizálása nyomta rá hosszú évtizedekre bélyegét a településre.” (delinapfeny-turizmus.hu)

Nevezetességei:
Operettfalu
Pajtagaléria

térkép

Eklektikus svábházak (2014)

Kübekháza hírességei még a településen még viszonylag nagy számban fellelhető a sváb lakosok által épített eklektikus házak.

Szent István Király templom (2014)

Kübekháza nagyméretű temploma neogótikus stílusúban épült 1880-ban. A szeged környéki falvak legnagyobb katolikus temploma.

Páduai Szent Antal templom (2014)

Tiszasziget központjában található a 20. század elején épült késő szecessziós stílusban. Egyetlen tornya a környékre oly jellemző északi tégla építészet jegyeit viseli. 

Túra: Három város (2014)

Alföldi Teljesítménytúra:

Békés, központ - Malomasszony kertek - Sikkony - Bandika-fa - Békéscsaba, liget (Natúrpark székház)- Vesze - Póstelek - Hajlás-erdő- Gyula, a Vár előtt

(Táv:33 km)

Az általam preferált "Három város" (Békés - Békéscsaba - Gyula) túrán az érdeklődés hiánya miatt, végül vasárnap csak ketten indultunk Judittal a „klub”-ból.
A reggeli órákban érkezésünk után poroszkáltunk egy kicsit az álmos Békéscsabán, párom főiskolás éveiről sztorizgatott és próbált jó idegenvezető lenni. Már rögtön feltűnt az ébredő város szépsége, hiszen a csatorna partja békésséget sugárzott, a templomtér tiszteletet parancsoló tornyai meg egy igazán spirituális szentélyként hatott.
Nagytemplom ajtaja
Felpattantunk buszunkra és már is a 10 kilométerrel odébb lévő rajtba érkeztünk. Sokan gyűltek össze a templom melletti téren, de a rendezőség csak nyolc óra előtt pár perccel érkezett a helyszínre. Miután lecsitult a rajtoltatás kisebb fajta káosza, hozzá csapódtunk néhány bizonyára inkább gyorsan túl lenni rajta, mit sem gyönyörködni vágyó túratárshoz. Békésen már az első métereken mellénk csapódott az egykori holt körös és békésen csordogálva mellettünk, mint egy útjelzés kísért.
Akácosút
Rögtön érdekes ízelítőt kaptunk a folyó növényvilágából, hiszen szemünk szokatlan virágzó sárgaliliom kavalkádot láttunk. Többször vettük észre, hogy a turistaút a töltés mentén kanyarog, viszont a Csabai körtúra feljebb húzódik. Ezért többször fel és le járkáltunk aszerint, hogy melyik látszott simább csapásnak. Cimbora nevű jelleg fa mellett elhaladás után már meg is érkeztünk az első ellenőrző ponthoz. Itt is egy nagyobb fa matuzsálem volt látható és egy egykoron szebb napokat látott emlékmű. A fás területek ritkulni kezdtek a házak meg sűrűsödni ez már jelezte, Csabára értünk.
Gidák
A csatorna partja a városban is szeméttől mentes és rendezett volt, több kacsacsalád is sütkérezett a nagyobb füves területeken. A következő frissítő pont a város szívének vagy tüdejének tartott Széchenyi-liget volt, ahol a lila hagymás zsíros kenyér mellett igazi családi hangulat fogadott. Itt található többek között a Körösök Völgye Látogatóközpont, amelyen ismeretterjesztő táblái az egész parkot behálózzák. Kifelé sétálva előbb a híres gőzmalom mellet haladtunk el, majd a reggel már érintett Gyulai úton keltünk át. Több századfordulós műemlék jellegű épületet is láttunk itt reggel. Mivel jó ideje mértéktartó sport tevékenységet folyattam, ezért úgy gondoltam egy sör belefér szigorúan a hőség miatt. Erre tökéletes helynek tűnt a Lencsési lakótelep melletti körösön lebegő Kikötő terasza.
Sétány
A táv következő szakasza igazán szív melengető volt , hiszen árnyas fák között sétáltunk, mellettük „patakocska” csobogott és tavaszi madártól volt hangos az erdő. Fényesig a helyi futók, biciklisek és a Csabai kört teljesítő túratársakkal találkoztunk a páratlanul hangulatos bicikli úton. Az apró Csabához tartozó falu után már a Pósteleki-erdőben trappoltunk, sajnos a szakasz elején már búcsúcsókot dobtunk a csodaszép Holt-körösnek. Látnivalókban viszont erre felé sem volt hiány, előbb egy szép erdészház mellett haladtunk el, majd később pedig Széchenyi Antal sírját leltünk meg egy kisebb pagonyban.
Síremlék a Pósteleki-erdőben
Annyira elbambultunk az erdő csodálatos mikroklímájában, hogy elvesztettük a jelzésünket. Vissza kellet fordulnunk a legutolsóig, azután egy jobb kanyar után már meg is érkeztünk a városhoz tartozó felkapott szabadidőközpontba. A büfében szusszantunk egyet, én addig körbenéztem, a vadkarám már ismerős volt, viszont a kastélyrom környékét kitisztították és egy tanösvényt alakítottak ki itt. Túránk utolsó, általam jól ismert szakaszára léptünk, mivel a Mályvádok során már ismertem az előttünk álló feladatot. Így Gyuláig Juditnak régi történeteket meséltem a helyi kalandjaimról, ezért mondhatni gyorsan a városba értünk.
Holt-körös Gyulán
Rövidke pihenőt engedélyeztünk magunknak a Wesselényi-tónál, majd letérve kijelölt útról, úgy döntöttük megkeressük az Epreskert utcában lévő 15. századi kolostor romjait. Kis kérdezősködés után meg is lett az egykori építmény, így szinte már teljesítettük is az összes aznapi tervünket. Nem maradt más hátra, mint hogy szépen komótosan begyalogoljunk a célba és átvegyük a megérdemelt plecsnieinket.
A KVTE szervezése, mint mindig most is profi volt és a Holt-körös igen szép részeire kalauzoltak el bennünket. Furcsa módon elsőként indulva, kényelmes laza tempóval, kis kitérőkkel sétáltunk le a 33 km-es távot és még városnézésekre is futotta az időnkből. Békés – Békéscsaba – Gyula pedig Békés megye legszebb ékkövei, erre kitűnő bizonyíték ez a túra!
A túra honlapja
2014.05.11

Szentháromság-kápolna (2014)


A gyulai pestisjárvány túlélői 1741-ben barokk stílusú fogadalmi kápolnát építettek. Klasszicista átépítése után a 20 méter magas tornyával a Kossuth tér egyik ékkövévé vált.

Világóra (2014)

Gyulán található az ország talán legkülönlegesebb építménye, amely a világmindenséget szimbolizáló Világóra. Ez a mobil építészeti csoda az egyes időzónákban a nagyvárosokat és a hozzátartozó híres egykori gyulai történelmi személyeket mutatja be.

Nádi Boldogasszony Plébániatemplom (2014)

A gyulai Nádi Nagyboldogasszony Plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt. A mai barokk és copf stílusú katedrálist 1775-ben építette Harruckner Ferenc, akinek a síremlékét a szentélyben találhatjuk. A Plébániatemplom napjainkban igen híres búcsújáróhely helyé avanzsálódott.

Ferences romkert (2014)


A Gyulára betelepített ferencesrendi szerzetesek a 15. században építették gótikus templomukat, amely a török időben elpusztult. Az egykori kolostor romja Gyulán az Epreskert utcában található magánházak ölelésében.

Wesselényi-tó (2014)

A tó Gyula legnagyobb záportározója, a 30-as évek elejéig homokbánya gödörként látta el funkcióját és a partján gőzmalom üzemelt. A 80-as évek végén a megyei horgász szövetség vette kezelésbe a vizet és halakat telepítettek bele. Napjainkra kedvelt kirándulóhely lett köszönhetően a tó körül felállított szalonnasütő és bográcsozó helyeknek. 

Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)

„A Vemessa Atalanta (állat) a bunkóscsápú nappali lepkék (Diurna) alrendjébe, a Nymphalidae csatádba tartozó élénk színű lepkefaj. 6-7 cm. széles. Bársonyfekete háromszögletű szárnyai közül a fehér csúcsú. mellsőkön biborvörös harántsáv húzódik, míg a hátsók vörös, feketén pontozott övvel vannak beszegve. Kivévén a magasan fekvő helyeket hazánkban mindenütt, továbbá Közép-európában és Észak-amerikában fordul elő. Különösen kertekben, érdeskérgű fák törzsén szeret összetett szárnyakkal ülni. 


Röpül: április, május, július és szeptember hónapokban. A különféle színű tövisekkel és sárga oldalcsíkkal díszített hernyója a nagy csalánon (Urtica dioica) összefont levelek közt majdnem egész nyáron található.” (kislexikon.hu)

Vadfarm (2014)



A Pósteleki-erdő ölelésében az egykori kastély meseszép parkjában, egy vadkarám is található. A békés megyei nagy kiterjedésű erdők egyik legszebb vadja él benne, a Dámszarvas.

Wenckheim-Széchenyi kastélypark tanösvény (2014)

Tájképi értékek helyreállítása Pósteleken című projekt keretében új tanösvényeket alakítottak ki a Békéscsabához tartozó szabadidőközpontban. A Széchényi-Wenckheim-kastély 15 hektáros történeti parkjában, mint egy kilométer hosszan kanyarog az ösvény, amelyet információs és fajmeghatározó névtáblák szegélyeznek.