Túra: Hőség a buckák helyett (2014)

Alföldi Mini-túra:

Fülöpháza - Garmada-tansövény - Szappan-szék - Kunpuszta

(Táv: 2-3 km)


Ifjú kartográfusok
Régóta terveztem már a keresztgyerkőceimet bevezetni a túrázás rejtelmeiben. Hál istenem úgy vettem észre, hogy a keregyegyházi Tóth család is hasonlóan jól érzi magát a természet közelségében.

Autóval érkeztünk meg Fülöpházára, a Kiskunság egyik legszebb terültének központjában. A Garmada tanösvényt választottuk sétán céljául, jutunk ameddig jutunk. Az apró nép a júniusi kánikula hatását nehezen viselte ezért a Szappanszék után visszafordultunk és úgy döntöttünk inkább a Kunpusztán rendezünk egy családi pikniket. 


Itt már feloldódott a csapat hangulata és a templom hűsében jót fogócskázta és bújócskáztak a kölykök. Mi pedig megbeszéltük, hogy majd inkább tavasszal fejezzük be a tanösvény végigjárását.
Térkép
2014.06.09

Kunpusztai Református templom (2014)

A kerekegyházi pusztában különleges értékű országos védettségű templom található. A templom az egykori kunpusztai emberek építették vallásuk gyakorlásához adományokból. Az 1901-ben neoromán-eklektikus stílusban épült épületet jelenleg a helyi református gyülekezet használja.

Fülöpháza

A falu látképe a Garmada tanösvényről

„A kiskunsági Homokhátságon Kecskeméttől nyugatra, az 52-es út felől megközelíthető kisközség lakossága a kunoktól származik. A pogány kunokat Fülöp püspök térítette át a keresztény hitre, emlékére e vidéket Fülöpszállásként kezdték nevezni. A kunok több évszázad viszontagságai után 1745-ben szerezték vissza kiváltságaikat. 1948-ban Fülöpháza pusztát önálló községgé szervezték.

A település életét a természeti látnivalókra szervezett tanyai vendégfogadás határozza meg. A község határának mintegy felét teszi ki a Kiskunsági Nemzeti Park egyik leglátogatottabb védett térsége, a Fülöpházi buckavidék. Területén homok-buckákat, homokpusztákat, gyepes területeket, a náddal részben fedett Kondor tavat és az egykori szikes tavak időszakos vízállása körül gazdag védett madárvilágot tekinthetünk meg a Madárvártáról. Az 52-es út déli oldalán találjuk a Természetvédelmi Oktatási Központot és kutatóállomást, körülötte a ma is változó futóhomokos részeket láthatjuk. A csendes természeti környezetben több tanyai vendégház, lovastanya fogadja a kikapcsolódni, sportolni vágyókat." (turizmus.homokhatsag.hu)


Nevezetességek, látnivalók: 
Kondór-tó
Báránypirosító tanösvény
Naprózsa erdei iskola
Garmada tanösvény
Szent Fülöp templom

Bókoló bogáncs (Carduus nutans)


"Száraz legelőkön, gyepeken, ugarokon tömeges lehet. Fészkei már a virágzás előtt pirosra színeződnek a fészekpikkelyek miatt.

80-120 cm magas, felálló, szürkén molyhos szárát szúrós keskeny szárnyak szegélyezik. Levelei lándzsásak, mélyen hasogatottak, szúrós-tövisesek, lefutóak, fonákjukon finoman molyhosak. Virágai mutatósak, feltűnő piros-lila színűek, majdnem gömb alakúak, 4-8 cm átmérőjűek, hosszú kocsányon többnyire magányosan bókolnak. Enyhe, édes pézsmaillatot árasztanak. Fészekpikkelyei koronaszerűen ölelik a fészket, 2-8 mm szélesek, bíborlilák, szúrósak. Termése szőrbóbitás kaszat. Május és augusztus között találkozhatunk vele legelőkön, szántókon, töltéseken, útszéleken, hegyi réteken." (novenyhatarozo.info)

Garmada tanösvény (2014)















A Garmada tanösvény a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi buckavidék területén található. Induló állomása Naprózsa Erdei Iskola, innen a Somodi tanya érintésével Fülöpháza központjába vezeti a természetjárót. A tanösvény 14 állomása a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növényegyütteseket, a hozzájuk kötődő állatvilágot mutatja be.

(Letölthető füzet: itt!)

Túrák: Sóút II.

Alföldi Teljesítménytúra:

Maglód - Gyömrő - Tete-puszta - Gomba, Kültelek - Török híd - Nádas-völgy – Sülysáp

(Táv: 40 km)

A kötelező Tápió-hajta vidéki túráink következő állomása a GYOT (Gyalogtúrázók Országos Találkozója)-ra felcicomázott Só-út II volt. A Gödöllői-dombság peremén húzódó falvak közötti 40 kilométeres bolyongás igazán nagy kalandnak ígérkezett.
Madárijesztő
Már kocsival megkezdtük a Tápió menti települések látogatását, mert a „térképünk” nem volt a helyzet magaslatán. A Sülyi állomás végül csak meglett és a szokásunktól eltérően elég hamar fel tudtunk szállni a Maglódra tartó „fecskére”. A rajtban szokatlanul kevés túratárssal találkoztunk, Pista bácsi lelkesen magyarázta az útvonalat, mi egyik miértjét se értettük. Néhány mondatot azért váltottunk mi is szervezőnkkel, és némi térképvásárlás után indultunk is a helyes irányba. Ittinerünk forgatása közben rádöbbentünk, hogy kijelölt út nincs, csak a leírásra hagyatkozhatunk az EP-ék kutatása közben.
Római kori híd Gyömrő határában.
A városból kifelé menet repülőgépek grasszáltak felettünk és a távolba kirajzolódtak a Budai hegység vonulatai. A nagy csodálkozás közben majdnem lemaradtunk az pecsétünkről, ami hivatalosan nem is az volt, mert egy villanyoszlopon található kódot kellet beírni füzetünkbe igazolásul. Nem sokáig baktatunk a gödöllői-dombság déli peremén, mert nem sokára Gyömrő főutcáján találtuk magunkat. A város gyönyörűen berendezett tájházában volt túránk első klasszikus ellenőrző pontja. Körbejártuk az egykori parasztház szobáit, ezután pedig a Főtér felé vezetett utunk, hiszen már veséink a melegtől porzottak nagyon. Két híres templom mellet is elhaladtunk, miközben italmérés után kutattunk, az egyik a katolikusok barokk temploma volt, a másik pedig a klasszicista református katedrális. Hörpintés után már kifelé bandukoltunk a községből, egy szépen felújított magtár mellet vitt az utunk. Kisebb erdei barangolás után már harmadszor találkoztunk a pontőrökkel.
Dombosodik
Ezután hosszú és meleg szakasz következett ami az időjárást illeti, közben alacsonyabb magaslatok is feltűntek a látóhatáron. Igazán hangulatosan telt kirándulásunk ezen szakasza, sok szép fotót sikerült készítenem a  művelt terültekről és egy homokbánya is az utunkba akadt. A frissítő pontok sorra következtek szorgalmasan egymás után, elbúcsúztunk a rövidebb távos kirándulóktól, akik közül sokan panaszkodtak a melegre, többször emlegetve a hűvös, erdős könnyebb Mátrát vagy Börzsönyt. A dombok mögül kikandikáló gombai templomtorony volt jó darabig az utolsó civilizációra utaló nyom a megmérettetésünk középső részén.
Gombai torony
Innentől belecsaptunk a lecsóba több szempontból is, a nap sugara elviselhetetlenül kínzott bennünket, imádkoztunk a csekély árnyékért és áhítoztunk egy kis erdős részre. A Török-híd tényleg az utunk legszebb része volt, de nagyon csalódottak voltunk, hogy most ugyan azon az úton kellet visszamennünk vagy két kilométert, hogy aztán a búzatáblába és mocsáron át gázolva érjünk az Uri-tó ellenőrzéshez. Megint csak fák nélküli rész következet, Sándorunk itt már az utolsó tartalékait mozgósította, mert éreztük, közel a cél.
Turistaút !?
Először egy „völgy”-nek nevezett csatorna partján meneteltünk, majd több kukoricaföldön átvágva megérkeztünk a környék egyik legszebb kilátópontjához. Innentől az ürgési tanösvényen haladtunk a falu határáig, ahol megkaptunk az utolsó pecsétünket is.  Jöhetett volna a megérdemelt végjáték, de nem, mert egy kedves őstermelő letérített bennünket a helyes útról. Így az ő útbaigazítása után neki száguldottunk az Alsó-Tápió helyi szakaszának, hidat nem találván már az átúszás fontolgatva leltünk rá helyes útra, ami megint nem igazán volt turistabarát. Beérve a községre az utcanevekből következtetve tudtuk meg, hogy jó helyen járunk. A templomnál még tartottunk egy aprócska fotós szünetet, majd begyalogoltunk a művelődési központba. Itt most nem volt nagy csinnadratta, megkaptuk a kitűzőket és emléklapokat.
fehér kereszt
Kár, hogy eddigi túráink során kiváló Szelei baráti társaság szervezése, mintha most nem lett volna a helyzet magaslatán. A használhatatlan térkép és a rövidebb túrák „menedzselése”, a néhol járhatatlan vonalvezetés és a kánikula leküzdése után igazán megérdemeltünk volna sertepertélő Pista bácsitól a (Szokásos) gratulációt.
2013.06.07.

Sülysáp

Sülysáp a temető felől
„Sülysáp Budapesttől keletre a Gödöllői-dombság nyúlványainak végén helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében. Sülysáp szép földrajzi fekvésű környezetben van, szelíd dombok, jó termőföldek, halastavak, az Alsó-Tápió és a Sápi-patak teszik érdekessé és széppé.
Tápiósáp és Tápiósüly, két régi falu 1950-ben egyesült, 1954-ben az egyesítésük megszűnt, majd 1970-ben ismét létrejött belőlük Sülysáp. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.
Süly
Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1259-ben említették Sul, majd 1276-ban Sulu, 1279-1280-ban Suul, 1283-ban Swl, 1312-ben Sulnéven írták. 1259-ben, a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti Domonkos-rendi apácáknak adta, az adományt 1276-ban a pápa is megerősítette. 1312-ben a domomkosok Oszlárral együtt 70 márkáért eladták a birtokot az Ákos nemzetségbeli Mihály fiainak. 1337-ben Ákos nemzetségbeli Mikch bán birtokával határos Úri felől, valamint Sáp szomszédja.
Sáp
Sáp Árpád-kori település. Nevét 1279-ben Saap néven említette először oklevél. A település Sápi János birtoka volt, és az ő birtokának írták még 1306-ban is. Sáp szomszédjában feküdt Oszlár, mára már elpusztult település is. Itt született 1925-ben Szirtes Ádám a magyar színművészet kiemelkedő alakja. Leánya Szirtes Ági színművésznő.” (wikipedia.hu)


Nevezetességek, lánivalók:
Sőtér-kastély
Grassalkovich-vadászlak
Nepomuki Szent János-szobrok
Olasz emlékmű
Hevesy-kastély díszkapuja
Sápi (Szent István-) templom
Kálvária-kápolna
Kovásznai / Kovács / Tauffer / Lónyay / Nagy kastély 
Moller-kastély
Halastavak
Forró-forrás

Szent István-szobor (2014)


A sülysápi Wass Albert Művelődési Központ melletti kis téren áll Szent István hófehér márvány szobra.

Kisboldogasszony templom (2014)



Sülysáp központjában található a Tápió mente egyetlen gótikus műemléke, a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom. A templomot 1498-ban építették gótikus stílusban és a török megszállás alatt igen csak megrongálódott, 18. század után felújították és kibővítették.







Szecsői Ürgés tanösvény (2014)


A Tápiószecsőről induló tanösvény tizenkét kilométer hosszan kanyarog a Gödöllői-dombság peremén. Bemutatván a helyi természeti örökség sokszínűségét, a táj sajátos, sok helyütt egyedi élővilágát. Az állomáshelyeken pedig tájékoztató táblákkal és pihenőhelyekkel várják kirándulót.


Úri horgásztó (2014)

Az Úri horgásztó a Gödöllői-dombvidék tájvédelmi körzet peremén található. A 70-es évektől működő horgásztóban minden Magyarországon honos halfaj megtalálható.

Török-híd (2014)

A Gombai-patakon ível át a boltíves Török-híd, amelyen a Szolnok-Pest közötti egykori Só-út haladt át.  A XVI. századi forgalomnövekedés után az egykori fahidat felváltotta egy jóval masszívabb kőhíd. 

Nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina)

„A nagy ökörszemlepke (Maniola jurtina) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez tartozó faj. A szárnyfesztávolság a nősténynél eléri az 50 millimétert, a hímnél körülbelül 44 milliméter. Két pár szárnya van. Amikor összezárja a szárnyát, csak a jóval szerényebb színezetű szárnyfonák látható, ami a növényszárak között jól álcázza a lepkét. A nőstény sokkal színesebb, mint a hím. Elülső szárnypárján narancssárgás mezőben egy-egy nagy szemfolt ékeskedik. Három pár lába van, ebből egy pár csökevényes. 
A hernyó szájszerve rágó, az imágóé pödörnyelv. A nagy ökörszemlepke nyáron repül, egyaránt napsütéses és borús időben is. A lepke folyékony szervesanyagokkal táplálkozik. A hernyó tápláléka különféle fűfélék. Gyakran atkák élősködnek a rovarokon.” (fireiris.wordpress.com)

Közeli helyeken, dombokon hegyeken (2014)


Gyömrő

A Városi életfa a Csillag csomópontnál.
„A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik.
A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és a fejedelem által csüggedő katonáihoz intézett beszéd is megtekinthető az eredeti kézírásos formában.

1732-ben a Teleki család szerzett Gyömrőn birtokot. A család gyömrői jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig Gyömrő egyik legszebb épülete. A településen 1750-ben indult meg az anyakönyvezés. Az XIX. század derekán több, ma már történelmi személyiség fordult meg Gyömrőn, és tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig: Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.
1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest–Újszász-vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.
A második világháború után, a fordulat évét követően a rendszerváltásig a kommunista párt – változó névvel – politizált a településen.” (wikipedia.hu)

Parasztház
Nevezetességek, látnivalók:
Teleki-kastély
Tófürdő
Tőzeges-tó
Rákóczi-emlékhely (a Mánya-réten)
Magtár
Állatkert

térkép

Református templom (2014)

1819-23 között egy régi templom köré építették az egyhajós, középtornyos, klasszicista stílusú templomot. Templom arról is híres még, hogy itt található a szószékkel szemben a falba építve egy carrarai márványból faragott dombormű. Ennek a remekműnek az alkotója Európa egyik leghíresebb klasszicista  képzőművésze, Antonio Canova.  A "Búsuló géniusz" névre hallgató alkotás megrendelője Wartenslében gróf és Teleki Klára grófnő gyermeke volt, aki szülei temetésére szánta. 

Nepomuki Szent János Öregtemplom (2014)

A Teleki kis-kastéllyal szemben található kápolnát 1777-ben egy gyömrői földesúr építtette barokk stílusban. Az épület egy korábbi templom romjain épült és tervezője pedig a híres mester, Fellner Jakab volt.

Tájház (2014)


A Gróf Teleki Pál utcában található egy egyszerű, de még is takaros parasztház. Ez az apró múzeum ad otthont a helytörténeti tárgyak és dokumentumok kiállításának. Az 1991-es felújítást követően a tájház a nagyobb ajándékozások és a folyamatos gyűjtések során óriási néprajzi anyagot halmozott fel. Ezzel a gyűjteménnyel és falura általánosan jellemző belső téri berendezéssel várja a látogatókat. 


Üstökös gyöngyike (Muscari comosum)

„Népiesen kék kígyóhagymának is nevezik. Másik elnevezése, a mezei jácint levél és hagyma formájára, méretére utal. Igen érdekes megjelenésű növény.

A másik két hazai gyöngyike fajra ( eper gyöngyike, fürtös gyöngyike) nem hasonlít megjelenésében. Ezeknél jóval termetesebb (akár 50 cm magas is lehet). Levelei vékonyak, hosszúak, szálasak (fonalszerűek). A virágzati tengely hosszú. A virágok fürtbe tömörülnek. A feltűnő hajtásvégi lila virágok célja csak a rovarok csalogatása, ezek valójában medődek. Az alsó, szinte észrevétlen barna, csengettyűre hasonlító virágok a termők. Termése rekeszes tok. Május és június között virágzik hegyi réteken, kaszálókon, bolygatott talajú területeken.” (novenyhatarozo.info)