Megváltó és két angyal (2014)


Sarlós Boldogasszony Óplébániatemplom (2014)


Kiskunfélegyháza legrégebbi temploma vagy, ahogy a helyiek nevezik Öregtemplom a hangulatos Béke téren található. Az egytornyú barokk csodát 1749 építették és a Szent János téren található fatemplom váltotta a misézésben. A templom tornya egy ízben nem bírta a terhelést és ezért összeszakadt, de süveget helyreállították és még rézborítást is kapott. Figyelemre méltó az ajtó fölött található hófehér szoborkompozíció, amely Maróti Géza munkája és a Megváltó és két angyal nevet viseli.


Túra: Csemő virágünnepe (2014)

Alföldi Teljesítménytúra:

Nagykőrös, vasútállomás - Nagy-erdő - Csemő - Gyurka dombi kilátó - Vett út - Zöldhalom - Putri-sarki erdő - Csemő

(Táv: 33 km)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy aprócska túrázni szerető társaság, akik azt vették fejükbe, hogy ötször látogatnak el a történelmi és művészeti emlékek igen csak gazdag Tápió-vidékre. Ennek a megméretésnek az utolsó állomása a virágünnepéről híres Csemő volt. Ez a kicsiny pestmegyei helység már több ízben nyerte el az ország legvirágosabb települése címet, ezzel vonva magára turisták kíváncsi szemét.
Határkő
De térjünk vissza az indulásunkra, a nagykörösi vasút állomás adott otthont a rajtnak. Nem sokkal fél 7 után megérkezett a szele környéki túrák védjegye, Pista bácsi. Lelkesen és kimerítően leírta az ellőttünk álló út buktatóit és nehézségeit, nem felejtette elmondani, hogy milyen is a zöld turistajelzés. Lendületesen kezdtük meg a gyaloglást, hiszen ekkor még tényleg a harmadik helyen sportoltunk és reménykedtünk benne, hogy tudjuk is tartani ezt az érmet érő pozíciót. Kicsiny szántó melletti gyaloglás után hűs erdőbe érkeztünk, és még jó sokáig baktattunk az árnyékos fák között. Csak néha bújtunk ki az árnyékból, hogy egy nagyobb vadvirágos rét vagy kisebb tanya csoport mellett haladjunk el.
Jó a hangulat a "Putriba"
Harmadik ellenőrző pontot is magunk mögött hagytuk, amikor jött egy nehezebb betonos szakasz, de a geodéziai torony már megint az erdő felé csalogatta a csemői túrán részt vevőket. Itt az aranyos pontőrnéni kitöltötte hanyag-kutya túratársak igazolófüzeteit, majd néhány száz méterre odább lehúszasoztak bennünket. Sebaj, ez legyen a legnagyobb sértés a mai napon, bár ezt akkor még nem vettük ennyire félvállról. Gondolom a szervezők szeszélye és a táv kerek száma miatt kellet egy kicsit kalandoztunk egy hosszabb poros úton és csekélyebb betonos társán oda és vissza.
Tanyasi iskola
A gyaloglásunk habitusa onnantól változott meg, hogy a falu külterületére értünk, ugyanis az útvonal és a pontok is úgy lettek kialakítva, hogy érezzük a környező tanyavilág történelmét. Először a híres helyi költő Ladányi Mihály egykori apró otthona mellet haladtunk el, majd korsós szobrát tekintettük meg, végül pedig a zöldhalmi tájházban pecsételtünk. Itt csapódott „hozzánk” egy futósabb társaság, akik két EP-nyi távolságot loholva tettek meg, majd a pihenőknél egy jó hideg dobozost legurítottak. Végjátékra igen csak megsűrűsödtek pontok, így mi is örömmel „játszottuk” a végjátékot és érkeztünk a népes célállomáshoz a könyvtárba. A buszunk indulásáig eddigi látogatásaim talán legszebb helytörténeti gyűjteményébe is bepillantottunk a tényleg igazán virágos Csemőn.
Drágaságom
A csapatunk szokásos lendülettel és jó kedvel taposta végig a nagyrészt fenyővel borította erdők homok talaját és eközben kitartóan szívta magába helyi kulturális élet szellemi örökségét. Talán csak a karneváli hangulat hiányzott, ami betudható a megérdemelt serlegeink elkallódásának. De Pista Bá ígéretet tett, mint a Tápiószelei természetbarát klub vezetője hamarosan postázni fogja megérdemelt relikviáinkat.
(Rá egy hétre meg is ékezett!!!)
2014.07.05

Csemő

Virágos Főtér

A települést Cegléd, Nagykőrös vagy Lajosmizse irányából érhetjük el. Az eleinte csupán néhány házból álló falu korábban Ceglédhez, ill. Nagykőröshöz tartozott, 1952-től azonban önálló településként működik. Ez a terület valaha az Ungvári-család birtokához tartozott, akik földjeikre szőlőt telepítettek. A falu külterülete erdővel borított terület. Az egykori futóhomok-pusztaságot a kiváló nagykőrösi gazda, B. Tóth Ferenc alakította kultúrvidékké. Emlékét a faluban elhelyezett szobor őrzi. A lakosság nagyobbik hányada még ma is a település tanyasi részén él. 

Ezen a területen vásárolt egy présházat az 1986-ban elhunyt kiváló költő, Ladányi Mihály. A Zöldhalom dűlőben álló épületből emlékházat alakítottak ki, rajta emléktáblával. A falut környező tanyavilágban, a Gerje-patak mentén található a Duna-Tisza közi lápvidék egyik legészakibb tőzeg-lápja, ez a környezet számtalan veszélyeztetett növényfajnak ad otthont: mocsári nőszőfű kornis tárnics, tőzeg-moha. Mára a homoki emberek kitartó munkájának gyümölcseként Csemő először 1997-ben a "Virágos Magyarországért" verseny I. helyezettje lett, elnyerte a "legvirágosabb település" címet, majd az Európa legvirágosabb falvai közötti versenyben 1998-ban elnyerte az Európa III. legvirágosabb falva címet. Ehhez kapcsolódóan a faluban minden év júniusának első szombatján "Virágünnepet" rendeznek. Tájháza a falusi élet motívumait mutatja be. A közelmúltban épült római katolikus templom érdekességei a helyi fafaragó mester által fából készített stációképek, melyek Európa-szerte ritkaságszámba mennek. Az itt főzött fenséges ízű gyümölcspálinkát a pincemúzeumban kóstolhatják meg a vendégek. ” (turizmus.homokhatsag.hu)

Urunk Színeváltozása templom (2014)

A legvirágosabb település címet többször is kiérdemlő kiskunsági falu 1992-ben kapta római katolikus templomát. Az Urunk Színeváltozására felszentelt épület érdekessége a hagymára emlékeztető toronysisakja.

Helytörténeti múzeum (2014)



Csemő egyik legrégebbi épületében kapott helyet a 1970 óta dagadó kollekció. A helyi lakosok összehordott gyűjteménye pályázati támogatás keretén belül, minden modern körülménynek megfelelően lett kialakítva az egykori orvosi rendelőben. A tárlat főépületben az egykoron itt megálló vasúthoz kapcsolód tárgyak találhatóak. Az udvari nyitott kiállítótérben láthatóak a falu múltjára oly jellemző szőlőtermesztéshez kapcsolódó eszközök, mint például a szőlőprések, kádak, permetezőgépek, faragott hordók, egyéb tárolóedények. A másik melléképületben pedig a szintén csemői lakos Orisek Ferenc fafaragó szobrai láthatóak.

Tájház és a Helytörténeti Gyűjtemény (2014)

A zöldhalmi tájház egy az oly jellegzetes csemői tanyavilág házai közül. A szépen megmaradt berendezése a 20-30-as évek forma világát tükrözi és például a kemencéjét vagy vályog tűzhelyét a mai napig lehet használni. A bemutatórészhez tartozik még néhány korabeli mezőgazdasági jármű és a borház, ami méretében nagyobb mint a szoba. 

Kisboldogasszony kápolna (2014)


Csemő zöldhalmi külterületén egy átlagos falusi házra hasonlító kápolna áll. Az 1958-ban épült imaterem belsejében azonban sokkal fényűzőbb, mint küllemre azt gondolnánk és saját haranggal is rendelkezik.

Ladányi Mihály emlékház (2014)

Ladányi Mihály kétszeres József Attila díjas költő utolsó évtizedeit a csemői Zöldhalom tanyavilágában töltötte egy présházban, ahol mezőgazdasági munkából és írásaiból tartotta el magát. Halála után a község rendbe hozatta az író házát és emlékhellyé alakította.

Gyurka-domb (2014)

A Gyurka-domb, avagy ahogy a helyiek hívják a "ceglédi kékes" Csemő-határában található.

Az ide látogatókat igazán tipikus alföldi táj fogadja, akácos ligeterdők és homokos földutak. A kilátó környéke közkedvelt kirándulóhely és a Csemő virágünnepe elnevezésű teljesítménytúra is érinti.

A zöld-sávon lehet megtalálni a falu déli határában.

Pusztai tölgyesek (2014)

Erdei játszótér 

Nagykőrös környéki pusztai tölgyesek nem csak a legritkább, de a legveszélyeztetettebb erdőtípusok közé tartoznak. Ezeken a területeken több éve folyik egy nagyszabású természetvédelmi program.

Sajnos 2015-ben két erdész kivégezte a nagykőrösi őshonos tölgyerdő nagy részét.