Füsti fecske (Hirundo rustica)

„A legbizalmasabb fecskefaj, kötődik az emberhez. A farka mélyen villás. Épületeken költ. Vonuló, az európai állomány a telet Afrikában tölti. Szinte minden repülő rovart képes elejteni, melyek nem túl nagy méretűek. Állománya meglehetősen ingadozó, amit leginkább a szélsőséges időjárás befolyásol. Sajnálatos módon az utóbbi évtizedek adatai a lassú, de folyamatos csökkenés irányába mutatnak. Mind a mai napig előfordul, hogy lakóházakról leverik a madarak fészkét, pedig deszkák – úgynevezett fecskepelenkák – felhelyezésével minimálisra csökkenthető a lepotyogó ürülékek által okozott kellemetlenség. Sárgyűjtő helyekkel és műfészkekkel segíthetjük a megtelepedését.

Az egész északi féltekén elterjedt. Az ember által kialakított építmények teljesen megváltoztatták fészkelési szokását. Míg korábban barlangokban és sziklafalakon költött, addig ma már szinte kizárólag épületeken fészkel. Sárból és növényi részekből összetapasztott fészke felülről nyitott, melyet általában az épületek belső részeiben épít meg. Istállókban és tanyaépületeken telepszik meg a leghamarabb. A pár nélküli hímek gyakran ölik meg fajtársaik fiókáit, így próbálnak párba állni az elpusztított fészekalj tojójával. Az állatok közelségét kifejezetten preferálja, mivel ezek környezetében sok a táplálékául szolgáló légy és egyéb rovar. A fészket a két öreg madár közösen építi, melybe 4-6 tojás kerül, ezeken csak a tojó kotlik. Évente kétszer költhet.” (mme.hu)

Vadfehér-tó (2014)


A Sándorfalvát és Szatymazt összekötő aszfaltút mentén található Fehér-tó északkeleti őspart része. Ezt a szikest Vadfehértóként vagy Kis-szék néven szokták emlegetni. A terület egy része szikes legelő, más része ingoványos, mocsaras. Kiváló költőhely vizet és a zsombékot kedvelő védett madarainknak, ezért is kapott rezervátum besorolás és ez által természetvédelmi státuszt.

Erdei busalepke (Ochlodes venatus)

„Az erdei busalepke (Ochlodes venatus) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék(Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a busalepkefélék (Hesperiidae) családjához tartozó faj. 
A busalepkékre jellemző: szélesebb a fej mint a tor, bunkós csáp, lárváik bükkfélékkel táplálkoznak, 1. pár szány függőlegesen, hátulsó vízszintesen áll, színük rozsda v. sötétbarna, nappal repülnek, Kígyósziszféléken gyakoriak.
Füves területeken, gyeptársulásokban szinte mindenhol gyakori, dúsan szinezett és mintás szárnyfelszínű busalepke. A család többi fajához hasonlóan, a hímek elülső szárnyának felszinén megtalálható az illatpikkelyekből álló, sötét vonal. A hímek szine élénkebb, mint a az egyébként hasonló nőstényeké. Mindkét ivarú lepke szárnyának fonáka sárgás, változó mértékű zöldes behintéssel és halvány foltokkal. Az erdei busalepkék gyakran táplálkoznak a virágokon, olyankor elülső szárnyaikat hátracsapják, és kissé megemelik.” (fireiris.wordpress.com)

Közönséges ördögcérna (Lycium barbarum)

„Kínában őshonos, a burgonyafélék családjába tartozó növény. Egyes helyeken semfű-semfa-ként is hívják.

Hazánkban sövényként telepítették, vadon ezeknek a kivadult példányaival találkozhatunk. Tavasz végétől szeptemberig találkozhatunk virágos hajtásaival. A virágok színe lila, vagy ritkán piszkossárga színű. Levelei visszás tojásdad alakúak, gyakran fényes felületűek. Termése piros színű, sok apró magot tartalmaz. A növény minden része, kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz mérgező alkaloidákat.” (novenyhatarozo.info)

Nádas-tó (2014)

Sándorfalva északi végénél több kisebb bányató található, ezek közül a legnagyobb Nádas-tó néven híresült el. A vízfelületek homokbányászat miatt keletkeztek és a megtelepedő különleges orchideafajok miatt a Pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartoztak. A város önkormányzata turisztikai szempontból kezelésbe vette a területet, strandot és horgászhelyeket alakított itt ki. A szabadidőközpontot a várossal egy közel 1 km hosszú kerékpárút is összeköti, amely egy erdősáv mellett halad.

Kis fehérsávoslepke (Neptis sappho)

„Hazánkban a jobb vízellátottságú erdőkben sokfelé előfordul, a középhegységek egyes, klimatikusan kedvező völgyeiben, a Dráva-sík keményfa ligeterdeiben és gyertyános-tölgyeseiben jelentős egyedszámot érhet el. A Nyírségben újabban kifejezetten gyakorivá vált.
40-50 mm nagyságú lepke. Szárnyak kevésbé szélesek mint a nagy fehérsávos lepkéé, de ugyanúgy lekerekítettek.
Elülső szárnyának sejtjében lándzsához hasonló hosszanti fehér csík húzódik végig, amelyet külső kétharmadánál az alapszín feketéje szel át. A szárnyakon végigfutó fehér sávon kívül a külső szegély mentén is apró, a hátulsó szárnyon nagyobb fehér foltokból álló sáv halad végig. Alapszíne meleg fekete, némi barna árnyalattal. Elülső szárnyának fehér szalagja a sejt körül félkört ír le, a hátulsó szárnyon közelebb húzódik a tőhöz. A külső szegélyterek fehér foltjainak körvonalai elmosódottak, az elülső szárnyon olykor hiányosak vagy alig láthatók. A fonák világos vörösesbarna, a fehér rajzolat dús, terjedelmes, a hátulsó szárnyon a külső fehér foltsor széles szalaggá folyt össze, a foltokat egymástól csak a sötét erek különítik el. (több fehér sávja van, mint a nagy fehérsávos lepkének).
Hernyójának tápnövénye a fekete lednek (Lathyrus niger) és tavaszi lednek (Lathyrus vernus). Három generációban, nagy egyedszámban (!) lehet megfigyelni szinte minden elképzelhető élőhelyen, vizes élőhelyek, különösen lápok szélén, akácosok földútjain, stb. Ezt többen azzal magyarázzák, hogy a lepkefaj hernyója „rászokott” az akácra (Robinia pseudo-acacia), bár ezt még senki nem bizonyította. Repülési ideje májustól szeptember elejéig is eltarthat, három generációt fed le.
A Vörös Könyvben potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.” (fireiris.wordpress.com)

Pitricsomi-rét (2014)

A Nagy-pitricsomi rét a Közép-csongrádi szikesek egyik kisebb gyepfoltja. A területegységen belül megtalálhatók az egykori szikes tavak, mocsarak medervonulatai, a szikes gyepek és a parti száraz gyepek, sőt egy jelentősebb erdősáv húzódik környéken. Pitricsom magasabb fekvésű, szárazabb gyepein él a fokozottan védett Budai Imola és az Ágárkosbor, de emellett a terület értékes madárélőhely is a parti madarak (gulipán, gólyatöcs, széki lile, kis lile, piroslábú cankó, nagy goda, bíbic) számára.

Sándorfalvi-erdő (2013)


A csongrádi műúttól keletre húzódik a pusztaszeri tájvédelmi körzet legnagyobb egybefüggő erdeje a Sándorfalvi-erdő. A homokra telepített igen változatos árnyas többek között homokbányát, szikes laposokat, homoki gyepeket, telepített tűlevelű erdőket is rejt. Emellett több olyan ritka növényt regisztráltak itt, amelyek nem őshonosak az Alföld vidékein.

Pravoszláv-kápolna (2014)

A kisteleki temetőben álló pravoszláv kápolna története elég különös helyi viszonylatban. Egy orosz asszony 35 évnyi keresés után bukkant rá testvére földi maradványaira a kisteleki tömegsírban. Az orosz ortodox egyház támogatta Mamzurina család emlékhelyének elkészültét a településen, amelyet 2008-ban szentelt fel egy szentpétervári atya.

Kocsó-kápolna és Kálvária (2014)


Az Ópusztaszer felé vezető út mellett áll a Kocsó József kereskedő és felesége, Gémes Teréz által 1899-ben építtetett kápolna. A kápolnához tartozó kálvária lakossági felajánlásból készült, de a 70-es évektől fokozatosan lepusztult. 2002-ben azonban a képviselőtestület felfújtatta és kegyeleti parkká nyilváníttatta. Az épület a neoromán téglaépítészet stílus jegyeit képviseli.

Kistelek

A napsugaras kisváros

Szent István díszkút

"Kistelek 1989 óta város, fejlődését rendkívül kedvező fekvése alapozza meg: a nagy forgalmú E75-ös nemzetközi főút mentén helyezkedik el. A környező településekhez kelet-nyugat irányú úthálózat kapcsolja. A Szeged-Budapest vasútvonal vasúti kapcsolatait is biztosítja. A kisváros Szegedtől 29, Kecskeméttől 58 km-re helyezkedik el. Infrastruktúrája kistérségi viszonylatban fejlett. Iparát több jelentősebb üzem: a kábelgyár, a sajtüzem és a tejüzem alkotja, mellettük magánvállalkozásban lakatosüzem és gépalkatrész-gyártás működik.

Mezőgazdaságában az intenzív kultúrák, elsősorban a gyümölcs- és szőlőtermesztés játszik domináns szerepet. Gimnáziuma és szakközépiskolája van. Idegenforgalma az átmenő forgalom és a természeti értékek kínálta lehetőségekre épül.
Kistelek a Kisteleki Kistérség központja is egyben. A kistérséget Kistelek és a körülötte lévő 5 település alkotja: Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer.
Kisteleken az utóbbi időben kitűnő elhelyezkedése miatt - kihasználva az Ópusztaszerre érkező vendégforgalmat, valamint az E5-ös főúton áthaladó Szeged-Budapest tranzitforgalmat - fellendülőben van az idegenforgalom. Kistelekről könnyen megközelíthető Szeged, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a kiskunmajsai Jonathermál Gyógyfürdő, a Bugaci Puszta nevezetességei, az Ősborókás és a Tisza.
A Kistérségi Közösségi Rendezvényház, az építészetileg egyedülálló Sportcsarnok, a Kisteleki Múzeum Helytörténeti Gyűjteményének átadásával és a Kocsó Kápolna illetve a Stációk felújításával 2002-től újabb színfolttal bővült a város kulturális-turisztikai kínálata. A vonzerők közül kistérségi szinten kiemelkedik az ökoturizmus - több helyi és országos védettségű természetvédelmi területtel - és az aktív turizmus: kerékpározás és gyalogtúrák, lovaglás. Kistelek természeti értékei közül figyelmet érdemel a Balástya és Kistelek között elterülő Müllerszék, és a helyi védettségű Bíbic-tó, ahol a látogatók madárlesről szemlélhetik a táj élővilágát." (turizmus.homokhatsag.hu)

Városháza

Nevezetességek, látnivalók:
Geotermikus erőmű
Napsugaras házak
Bíbic-tó
Műller-szék
Kisteleki legelő

Szent István király (2014)

2010-ben a Szent István tér rekonstrukciója után állította fel az első keresztény királyunk lovas szobrát a város vezetősége. A mű különlegessége szobor alatti szimbolikus kapu, amelyen átsétálhatunk a kompozíció alatt.

Termálfürdő (2014)

Kistelek mini termál fürdője a város központpontban az egykori áruház földszintjén lett kialakítva. A termálfürdő a Dél-alföld területén egykoron elterülő ősi Pannon-tenger örökségét kihasználva 2006 óta várja gyógyulásra vagy felüdülésre vágyó vendégeit.

Világháborús emlékművek (2014)



A templom mellet két tölgyfa árnyékában álló bronz szobor Keviczky Hugó és Hadnagy Imre 1929-es alkotása és az első világháborúban elesett kisteleki katonáknak állít emléket.


















Ez emlékmű szomszédságában a templom oldalánál kapott helyet Borvendég Béla szegedi építész II. világháborús emlékhelye. A középen, talapzaton álló stilizált bronzszobor a fájdalom mentesítője, háta mögött az elesettek nevei láthatóak.

Szent Erzsébet (2014)

A templom melletti árnyas fák alá 2006-ban került Szent Erzsébet bronz szobra, amely a második a Kisteleket díszítő szentek sorában.

Szent István templom (2014)




A kívül-belül a klasszicista stílust képviselő római katolikus templom a város központjában található. Az épület 1825-1831 között épült egy korábbi templom helyére és Szent István király tiszteletére szentelték fel. A katedrális érdekessége, hogy tornya a szegedi városháza mintájára készült.

Kisteleki Múzeum (2014)

A 20. század elején épült falusi kúria a városközponttól nem messze a Majsai út mentén található. Az épület múzeummá alakítását a Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület szorgalmazta és önkormányzati együttműködéssel 2002 nyitotta meg a kapuit a látogatók számára. Az épület 3 szobájában helyett kapott a Kistelek történelmét és környékbeli foglalkozásokat bemutató tárlat, Egyik helyiségben pedig a parasztházakra oly jellemző „tisztaszoba” berendezései állnak. A kertben található faházak pedig elő múzeumként funkcionálnak, itt népi mesterségek próbálhatnak ki az ide látogatók.

Bíbic-tó (Tóalj) (2014)

A kisteleki Bíbic-tónak vagy, ahogy helyiek hívják Tó-aljnak az az érdekessége, hogy Európában egyedülálló módon a város ölelésében fekszik. A tó a Duna-Tisza közti szikes tóláncolat egyik legkisebb tagja, vizének kémhatása egyedülállóan lúgos. A védett madarainkból három (gólyatöcs, gulipán, széki lile) állandó vendége a természetvédelmi területnek. Emellett a környékbeli horgászok egyik kedvenc partszakasza is.

Vár utcai vadgesztenye fasor (2014)

A város egyik legjelentősebb műemlékéhez vezető utat idős, több mint száz esztendős, vadgesztenyéből álló fasor szegélyezi. A fák lombkoronája, mint egy kupola úgy borítja be ezt a sokak által látogatott sétányt. Az utca egyébként amellett, hogy jelentős esztétikai értékkel bír, a Bükki nemzeti park egyik védett területe.

Törvényfa (2014)

A Diósgyőri várhoz vezető sétányon panziók és éttermek ölelésében találhatóak a törvényfa sarjak. E két szép Törökmogyoró-fa elődje alatt hajtották végre az ítéletek az 1800-as években 

Diósgyőri Református templom (2014)

A diósgyőri református templom a városrész szívében épült késő barokk stílusban 1769-71-ig.  A templom építésze egy bizonyos „Joseph Walter Camer Taü Meister” volt, akit Pápai Tóth Mihály bízott meg, de a lelkipásztor a felszentelést már nem érte meg.

Szűz Mária Neve templom (2014)


A Diósgyőri Puskás Tivadar utcában található templom eredete egészen a középkorig nyúlik vissza.  1564-től a reformátusoké volt, csak a 18. század közepén került vissza a katolikusokhoz. 


A barokk stílusú katedrális bejárata nyugatra néz, gyakorlatilag hátat fordít a városnak. Ennek oka az, hogy az egykori település a hajótól nyugatra helyezkedett el. A templom udvarába található egy Jézus szobor és nem messze tőle pedig egy kis téren a városrész talán legszebb szobra, az Immaculata.

Szeplőtelen fogantatás (2014)

A Diósgyőri Római katolikus templom mellet az utak kereszteződésében áll a mohácsi vész emlékére készült szoborcsoport. Az 1739-es készítésű alkotás egy Mária szoborból és két Szent király: István és László alakjaiból áll, később az évek folyamán egy Nepomuki Szent János emlékmű is került középre.

Diósgyőri Evangélikus templom (2014)

A Diósgyőrben letelepedett felvidéki szlovák és német ajkú evangélikus szorgalmazták gyülekezetük templomának felépítését. Végül 1898 kezdték meg a gyönyörű eklektikus épület építését közvetlenül a vártövében. Azóta többször felújítottak és így lett a város egyik legszebb temploma.

Nagy Lajos király szobra (2014)

Varga Éva Nagy Lajos király bronz mellszoborra 2001 óta áll a Diósgyőri erőd előtt. A vár egyébként Nagy Lajos kedvenc udvara volt, hiszen Buda és Krakkó között félúton áll, ezért sokszor tartózkodott itt.

Diósgyőri vár és vármúzeum (2014)


Nagy Lajos királyunk kedvenc vára, a diósgyőri vár Miskolc egyik büszkesége. E vár, is mint oly sok honi társa IV. Béla várépítési kezdeményezése után épült és első birtokosa Ákos nembeli Ernye bán volt. A vár fénykora I. Lajos uralkodása alatt kezdődött, hisz hanyagolva Budát egyre többet időzött itt. Az erődöt az ország harmadik székhelyévé tette, átépíttette és korszerűsítette. Az ódon várfalai közt még egy történelmi esemény történ Lajos uralkodása alatt, ugyan is 1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét, amelyben Velence városa arra kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. A fényűző pompa hanyatlása a 16. század második felében érkezett el, csekély őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török felégesse és kifossza. Az ezt követ évszázadok során a vár állaga tovább romlott, majd 1900-as évek közepétől egészen napjainkig építgetik és szépítgetik az uradalmat, amely vonzerejéből sokat veszt, hogy a diósgyőri panelrengeteg közepén fekszik.

Déryné-ház
Jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható a várban. A külső várban egy nagyobb panoptikum kapott helyet, itt hat életkép nyújt betekintést a középkori Diósgyőr mindennapjaiba. Érdekesség még többek között a közvetlenül a vár szomszédságában álló Déryné-ház, mely a19. század kedvelt színésznőjének szentelt múzeum, de a vár használati tárgyaiból is rendeztek be itt kiállítást.

Fehérkő-lápa-tető (2014)

Fehérkő-lápa egy kiszögelés szerű csúcs képződmény Lillafüred dél-keleti oldalán. Erről a természetes mészkőplatóról igazán gyönyörű panoráma nyílik a szikláról elnevezett településrészre. A csodás tető a kilátás mellett kedvelt sziklamászó hely is a sportág szerelmeseinek.

Szent István-forrás (2014)


A Miskolcot és Bükkszentkeresztet összekötő piros jelzés körülbelül felénél található a Szent István-forrás. A szebbik foglalásán nem található kivezetés, mert az a turistaházat látja el vízzel. De az alsó kivezetésen csapadékos időben szokott csordogálni a vizecske. 

Fehérkőlápai Turistaház (2014)

A Fehérkőlápa Étterem és Panzió egy fenyves-erdőben található 586 méter magasan. A turistaház és környéke amellett, hogy a Bükki Nemzeti park területén áll, több  gyönyörű öreg faritkasággal is büszkélkedhet.  A házhoz odajutni kétféleképpen lehet, Lillafüredről a turistautakon vagy Bükkszentkeresztről egy makadámúton. 

Túra: Északi források (2014)

Bükki Túra:

Ómassa (K+) – Vörös-kő (S+) – Száraz-völgy – Bánkút (Z+) – Bálvány (P-) – Czékus-út – Csikorgó – Szentlélek (K∆) – Látó-kövek (K+) – Kelemen – Cakó-kő – Szentlélek – Ómassa

(Táv: 18 km és 900 m szintemelkedés)

Előző hosszú túránk után két napig csak könnyed barangolásokat tettünk a gyerekekkel, megnéztük Bükkszentkereszt híres tanösvényét, a Holdviolát és kisvasutaztunk egyet oda és vissza. De az ötödik napon megint felkerekedtünk Judittal, hogy kalandozásainkat ott folytassuk, ahol előzőleg abbahagytuk, az az Ómassán.
Üvöltő ork
A jól ismert kék kereszten indultunk meg, majd egy jó kilométer után letértünk a Száraz-völgybe, ahol két északi forrás is várt reánk. A hűvös szeles völgyben először az általam legszebb bükki forrásnak választott Meteor-forráshoz értünk, ahol meg is ejtettük reggelinket, majd nem sokra rá a Gyula-forrást ejtettük útba. Az idő még mindig borongós volt, mikor felértünk a Bánkúti sí-centrumhoz, ahol meg kerestük az OK-s pecsétet és a nyomdászkodás után a zöld kereszten céloztuk meg a Bálványt. 
Vajon merre visz az út?

A turistaút jelzései némi buksi vakargatásra adtak indokot, de végül is meg találtuk a helyes utat és feljutottunk a hegység 3. legmagasabb pontjára, a Petőfi-kilátóhoz. A kilátó megmászása szeles időben nem valami jó ötletnek tűnt, de szorítva a vasat azért pár képet csak tudtam csinálni odafentről. Pici pihenő és lekecmergés után a piros és kék jelzés találkozásának meglelése után úgy döntünk Judittal, hogy nem indulunk meg a Dédes-vár felé, hanem inkább egy rövidebb túrát teszünk a piroson Szentlélek felé.
Bújócskázó kisbolygók

A választásunkat végül a rengeteg látnivaló igazolta, mert előbb mini bolygókkal találkoztunk a fák alatt, majd a Csikorgón amellett, hogy igen élvezetes volt a kövek között sétálni, remek kilátás nyílt a várra. Elhagyva a kőtengert megérkeztünk a szentléleki bekötő úthoz, de mi inkább a Látó-kövek felé vettük az irányt. A hatalmas szikla árnyéka kiváló helynek bizonyult az ebédnek szánt zsömléink elfogyasztásához és emellett igen szép panoráma terült elénk a szírt tetejéről.
Jellegfa

Amíg Judit szusszant egyet, addig én bolyongtam a környéken, felkutattam a Mária-forrást és sétáltam egy nagyot a fenséges Csondró-völgyben, ami lélegzetelállító látványt nyújtott ebben az évszakban. Már amikor átértem az irtáson, láttam, hogy szép völgyhöz közeledem. A felső részen több kisebb forrás csatlakozott a szurdokba a patakhoz, majd a Cakó-kőnél egy kb. két méteres zuhatagba hull alá az összegyűjtött forrásvíz. Ez a patakocska egészen Dédestapolcsányig kanyarog a vízmosásban és gyűjti össze a környék kisebb csermelyeit.
Láva patak

Visszatértem Judithoz, majd együtt értünk le a büféhez, ahol még ejtőztünk egy rövidet. Majd a kolostor romot megkerülve, a másik Látó-követ érintve baktattunk vissza Ómassára a kék kereszten. Még a faluba érkezésünk előtt a páromnak volt némi afférja az itt repdeső pillangókkal, akik virágnak nézték kedvesemet és minden áron landolni akartak rajta.
Makadám út
A napi célunkat többé-kevésbé teljesítettük, hisz megmásztuk a Bükk harmadik legmagasabb hegyét, ezen kívül csodálatos panorámák tárultak elénk a Csikorgón és a Látó-köveknél, és még egy mese szép szurdokot is sikerült felfedeznünk a Csondró-patak völgyében, és közben pedig több forrás kódját begyűjtöttük igazolófüzeteinkbe. A Dédes várát meg majd legközelebb befoglaljuk!
Itiner: itt és itt!
2014.08.06

Látó-kő (2014)

A szentléleki kolostorrom szomszédságában található a környék kisebbik Látó-köve. A kék kereszt jelzésű turistaút (Ómassa felé) mentén álló szikla torony az erdő ölelésében, igazi mesebeli helyre emlékeztet.

Cakó-kő (2014)

A Cakó-kő a Csondró-patak völgyében található érdekes formájú sziklatömb. Nevének eredetét nem sikerült megfejtenem, amúgy a kék kereszt jelzésű turistaút mentén található, alatta kisebb vízesés is csobog. 

Csondró-patak völgye (2014)


A Bükk-hegység egyik kevésbé ismert (Szerencsére!), de annál látványos szurdokvölgye található Mályinka és Szentlélek közötti Kohászúton. A kőzetbe mélyen bevágódó Csondró-patak varázslatos lépcsőkön kanyarogva folyik lefelé és közben parányi vízeséseket hoz létre. Szerencsére a turistaút igen közel halad a patakhoz (Néha benne!) és ez által igazán vadregényes vízmosásban  gázolhat a látogató. A völgyoldalakban pedig olyan neves szikla formációkat láthatunk, mint az Odvas-kő, a Cakó-kő vagy a Kemesnye-hegy.

Mária-forrás (2014)

A Látó-kövek alatt és a Kelemen erdészlak mellett található a mindig hűs Mária-forrás. A vízkivezetésnek környékén Nemzeti parkos ismeretterjesztő tábla és padok is találhatóak. A forráshoz legközelebb eső turistaút a kék kereszt, amely Kohászút is egyben.

Látó-kövek (2014)


A Látó-kövek a Bükk híres köveinek (Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő) északi rokona. Az érdekes formájú sziklaképződmény tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a hegység északi lankáján található falvakra (Mályinka, Dédestapolcsány). Szentlélekről az északi irányba indulva a kék kereszten, majd a kék háromszögön érhetők el a kövek.