Lándzsás őszirózsa


„Az Aster nemzetség fajai invazív gyomként vannak számom tartva, mindazonáltal több faj is védett. Többnyire patakok partján, magaskórósokban válhatnak tömegessé.

Elágazó szára 100-120 cm magasra nő meg. A lándzsa alakú, ép szélű, fényes zöld levelek dúsan borítják. Fészkes virágaiban a csöves virágok sárgák, a nyelves virágok fehérek, vagy ritkán halványlilák. A virágok összetett buga virágzatot alkotnak. Termése apró, szőrbóbítás kaszat. Az utóbbi években vizes talajú, bolygatott előhelyeken egyre jobban terjed, bár még nem okoz akkora gondot, mint az aranyvessző vagy selyemkóró.” (novenyhatarozo.info)

Mocsári tisztesfű (Stachys palustris)

„A tisztesfű fajok régóta ismert gyógynövények. Mint az ajakosak családjába tartozó fajok nagy része, illóolajokat is tartalmaznak. Akár 80 cm-es magasságot is elérhet. Szögletes, serteszőrös szára felálló. Levelei lándzsásak, szélesek, durván fűrészes szélűek, szőrökkel borítottak, hosszú nyelűek. Élénk lila virágai több örvben nyílnak a levelek hónaljában. Feltűnő, fehér mintázat díszíti a párta alsó ajkát. Toktermése van, de kúszó tarackjaival sokkal gyorsabban és hatékonyabban terjed. Június-szeptember között virágzik patakok, tavak partján, mocsaras, nedves területeken, lápréteken.” (novenyhatarozo.info)

Lányok a tónál (2014)


Téglagyári-tavak és tanösvény (2013)



Az egykoron virágzó Vásárhelyi téglagyártás agyagnyerő medrei az évek során feltöltődtek vízzel és a területet benépesítették a ma is látható élővilág. A Dél-alföldre oly jellemző szikes tavak körül fás ligetek és cserjések telepedtek meg, amelyek elősegítették a változatos hazai vízi fauna megjelenését.






Védetett állatok közül előfordul itt a barna rétihéja, kis lile, gólyatöcs, gulipán, tavi cankó, kis őrgébics, a partfalakon pedig fecskék és gyurgyalagok vertek tanyát. De ide fészkelte be magát Magyarország egyetlen mérges pókja, a Szongáliai cselőpók is.
 A tanösvény azon túl, hogy a kihelyezett táblákon 14 állomáson keresztül mutatja be a terület őshonos és tájidegen-növényvilágát, emellett védett és fokozottan védett madárfajokat ismertet. A 2,4 kilométeres séta közben utunkba akad egy madárvárta, szabadtéri kemencék, Táltos fa, Mezítlábas tornapálya és egy Újkőkori ház rekonstrukciója.

Téglagyári tanösvény a város északi részén a Rárósi út végén található.

Komló (Humulus lupulus)


„A komló a sörgyártás fontos alapanyaga, ezenkívül gyógynövény is: álmatlanság ellen használják, teaként citromfűvel és macskagyökérrel együtt, illetve gyógyszer formájában is.

Erős, rostos, durván szőrös, csavarodó szárával akár harminc méteres magasságig is képes eljutni, házfalakra, oszlopokra, fákra felfutva. Levelei mélyen, tenyeresen karéjosak, szélük fűrészes. A karéjok csúcsa hegyes. A száron kettesével, keresztben átellenesen állnak. A virágai aprók, sárgák, fürtben nyílnak. 

Sokkal feltűnőbb termése, a lecsüngő komló toboz, ami olyan, mintha halványzöld pikkelyekből tevődne össze- ezek valójában murvalevelek. A sörgyártás során a tobozt használják fel. Nedves, tápanyagdús talajokon érzi jól magát- például ártéri erdőkben vagy folyók partján, ahol a víz és bőséges tápanyag utánpótlás is biztosított.” (novenyhatarozo.info)

Dankasirály (Larus ridibundus)


„Magyarországon a leggyakoribb fészkelő sirályfaj, s költési időn kívül is sok madár tartózkodik a Kárpát-medencében. Tömeges tavaszi és őszi átvonuló. A fővárosban is sok dankasirály jelenik meg a Duna mentén a költési idő után. Viszonylag sok madarat gyűrűznek színes jelölőgyűrűvel, elsősorban még fiókakorban. Viszonylag sok megkerülésünk van, a legtöbb madarat az Appennini-félszigeten figyelték meg. Hozzánk északról érkeznek télire csapatai. Európában gyakori faj, hazai állománya sincs veszélyben. Telepein más ritkább fajok is megtelepednek, ezért is fontos, hogy a költési időszakban a sirálytelep nyugalma biztosított legyen.
Élőhelye, költése:

Eurázsia mérsékeltövi részén él, de északi irányba terjeszkedik. Hazánkban tavak nádasaiban, mocsaraiban és főleg mesterségesen létesített halastavi szigeteken költ. Telepesen fészkelő faj, nagyszámú kolóniában költ, amelyhez más vízimadárfajok is szívesen társulnak. A ragadozók elűzésében az egész telep részt vesz. Fészekanyagnak letördelt növényi részeket használ. Fészekalja 2-4, legtöbbször 3 tojásból áll. Mindkét szülő kotlik, az inkubációs idő 18-24 nap. A fiókák kikelésüket követően gyakran szétmásznak és a fészek közelében rejtőznek. Mire repülni is megtanulnak, már 5-6 hetesek. Alkalmazkodóképes madárfaj, általában a legkönnyebben hozzáférhető táplálékkal él, a szeméttelepekre is gyakorta kijár táplálkozni. Varjak és más madarak társaságában követi a mezőgazdasági gépeket és a felforgatott friss szántásban keresgél. Fiókáit főleg rovarokkal táplálja, de halakat, kétéltűeket, a legkülönfélébb gerincteleneket, kisemlősöket, tojásokat, dögöt, némi növényi eredetű táplálékot is fogyaszt.” (mme.hu)

Túra: Sárrét (2014)

Alföldi Teljesítménytúra:

Körösladány, Általános Iskola (P-) - Dondorog - Majta - Kisfás - Vészői-Mágor - Dióér-hát - Bikeri - Túzokos - Újladány - Körösladány, Általános Iskola

(Táv: 33 km)


A szomszédos megyébe túrázni oly szempontból mindig érdekes, hogy megismerhetjük a környék történelmét, emellett viszont a körülmények és természeti formák hasonlóak ahhoz, mint ha csak szomszéd faluba sétálnánk át. A Sárrét 30 is ilyennek ígérkezett, gondoltuk lesz majd egy kis erdő, néha rátévedünk a Körös gátjára, de legnagyobb részt a nagy pusztaságban fogunk baktatni.
Természet kertje
Nos, hát szombaton reggel még nem is sejtettük, hogy mindenre elszánt kis csapatunk egy másfajta kálváriát jár be. Körösladányba vidám hangulat és szórványeső fogadott, a „polgárőrök” derűsen kíváncsiskodtak, hogy futunk vagy főzünk. Nem igen értették,  hogy mi TÚRÁZNI jöttünk. A rajtoltatás is rendben volt, véleményem szerint egy kicsit túl volt bonyolítva, de tudjuk be annak, hogy 4 éve kezdődött itt el a teljesítménytúráztatás. Az első lépések után már elő kellet vennünk az eső ellen szánt színes műanyag ruháinkat, amelyek kb. az első öt kilométerig állták a sarat, de aztán oszlásnak indultak. (Még hogy lassan bomlik a poliészter!) Egy rövidke erdei séta után kiértünk a Sárrétnek nevezett természetvédelmi terültre és egy tanya romnál, egy dzsip tetején kaptuk az első igazoltatásunkat.
Egyedül dacolva
Fűvel benőtt útszakasz következett reggeli gyanánt néhány szendvicset gyömöszöltünk korgó gyomrainkba és jókedvűen trappoltunk tovább. Ekkortájt még bíztunk a meteorológiai erőjelzésben, hogy az eső eláll és 20 fok körüli hőmérséklet kísér majd bennünket a végéig, és majd ruháink is megszáradnak. Kitartóan kémleltük az eső áztatta tisztás fölötti felhőzetet, hátha megpillantjuk az alföldi gyaloglásaink során sokszor gyűlölt napot. A megmérettetésünk második harmadába érve, miután elhagytuk a Dió-éri szivattyúházat és a Holt-Sebes-Körös gátja tövében haladtunk egy jó darabig csapadék nélkül és kellemes napsütésben. Viszont az útviszonyok itt már annyira kritikus határt súroltak, hogy egyáltalán nem tudtuk kikerülni a felázott földréteget, tehát inkább döngöltük a bokáig érő sarat és eközben oly módon csúszkáltunk pócsárban, mint tehén a jégen.
Bújócskázó Predátor
Jó volt végre egy kicsit szusszanni a holtág hídjánál, a jókedv tetőfokára hágott amikor „kicsiork”-unk féllábszárig merült egy apró pocsolyában. Az jó kedv a következő ellenőrző pontig ki is tartott, mert egy pár kilométert az általában nem kedvelt betonon küzdhettünk le. Sajnos innentől kezdve az égi áldás újra megeredt és ki is tartott a végéig. Foszló kabátinakban és egykedvű ábrázatunkkal, mintha egy groteszk zombi-film főszereplői lennénk úgy trappoltunk a letördelt kökényes csonkok között és vártuk, hogy szenvedéseink végéhez közeledjen. Fáradt és főként négy számmal nagyobbra dagadt agyagos lábaink egyszer végre elérték a faluba vezető betonutat és lassan poroszkálva és nézelődve célba is értünk, pár perccel lecsúszva szintidőn belüli beérkezésről. Itt várt bennünket a díjnyertes gulyás és a rendezvényt megszervezők családias hangulatú gratulációja.
Pusztaszeri sártaposók
A szervezés egyszóval profi volt, teljességgel sikerült bennünket kárpótolni az időjárás miatt, volt a végén meleg tea és étel, és meg zuhanyzási lehetőség is. Visszagondolva eszement ötlet volt neki vágni a távnak ilyen körülmények mellett, de ilyenkor az együtt túrázós hangulat tudja igazán kompenzálni az élményt.
2014.09.13

Körösladány

Emlék tér
"Állj elő, vén Márkus! vedd le a süveget,
Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet;
Tartsd fel három ujjad: esküdjél az égre,
Atya, Fiú, Szent-Lélek hármas istenségre:
Hogy az a darab föld, amelyen most állasz
Nem tarcsai birtok, ladányi határ az”
Arany János: A hamis tanú 

„Ez a szép természeti környezetben fekvő város közel ezer éve lakott. A település a XIII. sz. elejétől 500 éven keresztül a Nadányi család birtoka volt. A törökök kiűzése után a Harruckern család, s ezt követően a Wenckheim család tulajdonába került. Körösladány város a Kelet-Magyarország északi és déli részét összekötő 47-es főút és a Sebes-Körös találkozásánál fekszik. A város területének északi részén torkollik a Sebes-Körösbe a Berettyó. Miután keresztülszeli a várost, Hármas-Körösként folytatja útját a Tisza felé. Tiszta vizű folyóink kiváló élőhelyet teremtenek a halállomány számára. Az apróvadban és természeti értékekben gazdag határ sok hazai és külföldi turista számára jelent gondtalan kikapcsolódást és szórakozási lehetőséget.

Körösladány a Hortobágy–Berettyó–Körösök közötti síkság – Nagy-Sárrét déli szélén települt. Keresztülfolyik rajta a Sebes-Körös, amelynek erős kanyarulatait a szabályozáskor levágták. A mélyebben fekvő területeket a szabályozás előtt időszakosan víz borította. A települést Szeghalom, Bélmegyer, Mezőberény, Köröstarcsa, Gyomaendrőd és Dévaványa határolja. A település a Sebes-Körös és a 47-es főútvonal találkozásánál fekszik, a folyó egyik átkelőhelye. Debrecentől délre 93 kilométerre, míg Szegedtől keletre 133, Békéscsabától északra 39 kilométerre található. Kellemes pihenőhelynek ígérkezik a háborítatlan folyópart. A körösladányiak magyaros vendégszeretettel várják az ideérkezőket. A településről könnyen megközelíthető a Vésztő-Mágor-pusztai Történelmi Emlékhely, a Csolt-monostorral, a dévaványai túzokrezervátum és ecsegfalvi-puszták, illetve Gyomaendrőd a gyógyfürdőjével, a Soczó Motormúzeummal, a Kner Nyomdaipari Múzeummal, a Füzesgyarmati Hotel Gara és Gyógyfűrdő, valamint a Bélmegyeri Fás-puszta.” (turizmus.bekesmegye.hu)
Sebes-Körös

Nevezetességek, látnivalók:
Körös-menti sánc

Református templom (2014)

A jobbára református lakosságú Körösladány első nagytemplomát a Náday család építette. A templom 1776-ban épült a középkori és középkori falmaradványokat is felhasználtak készítésekor. A gyönyörű copf műemlék még napjainkban is a város első számú szimbóluma. 

Szeplőtelen Fogantatás templom (2014)

Körösladányban a katolikus vallás Wenckheim által honosodott meg. A 18. század elejére a katolikus vallású lakossággyarapodás indokolttá tette egy templom építését. 1822-ben báró kedvenc építésze tervei alapján épült fel a klasszicista templom, amelyet a Szeplőtlenül fogantatott Szűz tiszteletére szenteltek fel.A műemléképület a kastélypark mellett található.

Uradalmi magtár (2014)

Körösladány külterületén a Sebes-körös gátja mellet található az egykori uradalmi épület. Az 1775-82 között emelt  magtár építészeti és gazdaságtörténeti szempontból is jelenetős.

Piroslik a kökény (2014)


Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus)

„A közönséges kecskerágó csaknem egész Európában előfordul. Ősszel pirosló, sötét rózsaszín tok- termésekkel megrakott bokrai igen mutatósak. Lombhullató, jó sarjadzóképességű, 1 - 7 méter magas cserje vagy kis fa, széles, boltozatos koronával. Ágai sűrűn helyezkednek el egymás fölött, terpedten szétállnak, kérgük szürkés- vagy vörösbarna. A fiatal ágak zöldesbarnák, gyengén négyélűek vagy 2 - 4, barna paraléc fut rajtuk hosszanti irányban, és felületüket számos paraszemölcs borítja. A 3 - 10 centiméter hosszú és 2-3,5 centiméter széles levelek egyszerűek, hosszúkás lándzsásak vagy hosszúkás tojás alakúak, ékvállúak. Csúcsuk hegyes vagy tompa, szélük finoman csipkés, fűrészes, kopaszok, felül szürkészöldek, fonákjuk világosabb. Termése mérgező. Többek között olyan alkaloidákat tartalmaz, mint a teobromin és a koffein, nedve különösen keserű. A termés elfogyasztása máj- és vesekárosodást, vagy halált okozhat. A közönséges kecskerágó élőhelye nyirkos és száraz erdők, ligetek, cserjések, sövények, a síkságtól 1200 méter magasságig. A tápanyagban gazdag, meszes, jó vízellátású és mélyrétegű vályogtalajokat kedveli."
(wikipedia.hu)

Holt-Sebes-körös (204)

A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. A holtág a Sebes-körös átvágása után jött létre és napjainkban a Sárrét belvizeit gyűjti össze. A 30 ha-os területével része a Körös-Maros Nemzeti parknak, mert fontos növénytársulásoknak és a védett állatoknak élőhelye. A holtág környékén előforduló állatok: a vidra, vízityúk, bölömbika és a barna rétihéja.

Magyar sóvirág (Limonium gmelini ssp. hungaricum)


„Szárazvirág-kötészetben és kiskertekben telt virágú, fehér, sárga, rózsaszín, lila színű változatait alkalmazzák. Szárazságtűrő, nem igényel sok gondozást.

Szára többszörösen elágazó, terjedelmes. Levelei kizárólag tőállóak, tojásdadok, ép szélűek, vastagok bőrneműek. Élőhelyén szüksége is van erre a védelemre, hogy a párologtatás csökkentésével kisebb legyen a vízveszteség- a szikes pusztákon, nyáron ugyanis bajosan tudná pótolni. Virágzata többszörösen összetett, a füzér virágzatok bugákba rendeződnek. A csészelevelek halványlilák, az öt tagú virágok lilák vagy kékek. Termése tok. Hazánkban a védett szikes területeken fordul elő, ahol gyakori: nyár végén, ősszel lilára festi a pusztát.” (novenyhataroto.info)

Pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius)

„25–100 cm magas, felálló, felső részében elágazó, évelő növény. Levelei szórt állásúak, sűrűn állók, a szélükön érdesek, mirigyesen pontozottak, hosszúkás- vagy szálas-lándzsásak, hegyesedők, a közepükön vagy ez alatt 3–8(–15) mm szélesek, többnyire 3 erűek. A subsp. canus levelei – az élen is – szürkésen molyhosak, tompábbak. Fészkei 2 cm-nél kisebb átmérőjűek, sátorozók. A fészekben csöves és nyelves virágok is vannak. A sugárvirágok számosak, meddők (bibeszál nincs vagy redukálódott), liláskékek, a fészekörvnél lényegesen hosszabbak. A fészekpikkelyek kopaszak vagy pelyhesek, hosszúkásak, hegyesedők, kb. 1,5 mm szélesek. Termései repítőszőrös kaszatok. Júliustól szeptemberig virágzik.
Inkább mészkerülő, sótűrő faj. Korábbi sziki tölgyesek jelzője. Szikesedő sztyepréteken, mérsékelten szikes pusztákon, szikes erdőtisztásokon, nyárra kiszáradó ecsetpázsitos réteken, ritkábban füves vagy cserjés legelőkön fordul elő.” (termeszetvedelem.hu)

Wenckheim–Merán-kastély és parkja (2014)








A körösladányi klasszicista kastélyt Wenckheim család építette 1803-13-ig. A tervező Czigler Antal volt, aki több 19. századi uradalmi épület készítettet a környéken a báró kérésére. Az építmény gyöngyszeme az intarziás biedermeier ajtókeret, amely valószínűleg a pesti Steinl Ferenc munkája.
A kastély udvara egykoron a Körös-folyóra nyílt, de folyamszabályozás után egy 8 holdas angolparkot alakítottak ki a helyén. A kertben több híres szobor és emlékmű is található.

Wenckheim József és Béla mellszobra (2014)

Báró Wenckheim József és báró Wenckheim Béla bronzmellszobrai Körösladányi általános iskola (egykori kastély) előtt találhatóak. A község önkormányzata 2000-ben állíttatta a kápolnában található korabeli gipszszobrokat használva mintának.