Túra: Elfejtett kastélyok az Alföldön (2014)

Alföldi Túra:

(Alföldi kéktúra Csongrád megyei 6-8. szakasza)

Tompahát (K) - Ótompahát - Nagymágocs - Szendreimajor - Árpádhalom - Újvárosi földek – Gádoros

(Táv: 25 km)

Az idény utolsó túráját a Szentes melletti Tompahátról kezdtük meg az Alföldi kék azon szakaszát folytatva, amit három évvel ezelőtt itt fejeztem be. Az időpont ideális volt a túrázásra, a hajnali köd egész reggel beburkolta a tájat ezért rengeteg apró állattal (nyúl, róka) találkoztunk a faluból kiérve a szántókon. A fotózáshoz ideális környezet elkísért bennünket még Ótompahátig, ahol reggelinket elfogyasztottuk egy szépen felújított buszmegállóban. 

Novembery Song

Nagymágocs határába érve folytattuk az utunkat a kéken, a major után viszont nem igazán turista barát zsomboly fogadott. Ezért inkább átvágtunk a földeken, a biztonságosabb betonút felé. Beérve a község déli fertályába rögtön a legszínesebb részéhez érkeztünk. Először a Helytörténeti gyűjtemény mellett haladtunk el, majd ezután díszes templomát vettük szemügyre. A robusztus magtárral szemben megtaláltuk a kastély bejáratát is, itt egy sepregető néni fogadott. Elmondat, hogy körbe szabad járni a műemléket és be is szabad menni, csak ne fényképezünk odabent. Természetesen a túránk legszebb része kétségtelenül eklektikus neobarokk épület és csodás angolparkja volt.

Csipkebokor verebekkel

Mivel pecsétet itt nem kaptunk, kénytelenek voltunk megállni az utunkba eső első kocsmában, a Hangyában. Az igazán hangulatos helyen nem sokáig maradhattunk, mert hátra volt még a táv két harmada. A nyüzsgő központon átvágva, elhaladtunk egy maszek kis vadaskert mellett, itt egy őzgidával sikerült közelebbről megismerkednünk. A falu táblát elhagyva a Szendrei-majornál letudtuk a hosszú aszfaltos etapot és végre a Viharsarok mezőgazdasági barázdák között sétáltunk. Több etetővel is találkoztunk az utat szegélyező bokrosokban, egynémelyik céljáról nem sokat tudtunk akkor ott kideríteni. 

A szántók ura

Kisebb erdőt is elhagyván, a Mágocs-éren átkelve értünk be az Árpádhalmi faluközpontba. Az iskola (Kastély) és a kápolna jobban szemügyre vételezése után a helyi vegyesboltban pecsételtünk, ahol felhívták a figyelmünket, hogy a turistaút igen rossz minőségű Gádoros felé. Hát igen, sejtésünk beigazolódott pár kilométer után, hogy ezt a kalandot sem ússzuk meg agyagdagasztás nélkül.  De azért a Sárréthez képest csekély mértékű ingovány leküzdése után, csak feltűntek a falu nagyobb házai és nem mindennap találkozik a természetben rókával az emberfia. A megye táblánál egy kicsit megálltunk fényképezkedni és a további utunkat újra tervezni.

Viharsarki darvadozás

Mert ugyan is a gádorosi külső buszmegállóban az aznapi kék utunk véget ért. Összegezvén sikerült teljesíteni a kitűzött 25 km-es célt és még egy kis buszozással és gyaloglással a Fábián külterületén lévő Pusztatorony kalandos megkeresésére is futotta időnkből. Sajnálom, hogy a szentesi túratársaim most nem tartottak velünk, pedig minden egybe volt egy kellemes gyalogláshoz.
A túra honlapja

2014.11.22

Szent Fábián és Szent Sebestyén templom (Pusztatorony) (2014)

Fotó: magyarvarak.hu

Fábiánsebestyén eme középkori nevezetességének megtalálása nem mindennapi kalandnak ígérkezik. A Szentes és Fábiánsebestyén közötti Pusztatemplom megálló mellett található Pankotai gazdaság kerítése mellet kell egy jó kilométert gyalogolni, onnan pedig már látszik a Kórógy-ér partján álló kis domb és a toronycsonk.

A 15. század tájékán épült gótikus templomot Maróthy János macsói bán építette Szent Sebestyén és Szent Fábián tiszteletére. Napjainkban már csak az egykori vörös téglatemplom dél-nyugati sarka áll. Nemrégiben sor került egy jelentősebb ásatásra, ekkor került felszínre a templom alapja és egy mellette épült kripta is.

Jézus Szent Szíve kistemplom (2014)

A kastély szomszédságában áll egy nagyobb kápolna, melynek különlegessége az építészetében rejlik. Ugyan is hazánkban igazi ritkaságnak számító favázas technikával készült 1920-21-ben, építészeti stílusában pedig a magyaros, népi szecesszió dominál. 

Károlyi-Berchtold-kastély (2014)

Árpádhalom klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyát Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda építette a 19. század végén. A 1900-as évek közepén államosították és iskolát alakítottak ki belőle. Napjainkban is ezt a funkciót tölti be, könyvtár és művelődési ház is itt kapott helyet.

Árpádhalom

A "kék" út

„A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. 1956-ban alakult önálló községgé. Területét Nagymágocs, Eperjes és Székkutas határából hasították ki. Közigazgatásilag a szentesi járásba sorolták be. Az alakuláskor lakóinak száma megközelítette az 1700 főt, jelenleg 700 fő körül mozog. A kereső népesség döntően mezőgazdaságból él.

Külterületi lakott helyei: Puszta, Sirom, Szendrei major, Tanya, Zoltántér.

A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított. 1908-tól a községben élt Székács Elemér (1870-1938) kiváló növénynemesítő, aki itt kísérletezte ki a híres 1055-ös búzafajtát (Székács-búza). Utcát neveztek el róla, s az iskola falán tábla őrzi emlékét.” (sulinet.hu)

Mágocs-ér

Nevezetességek, látnivalók:

-       Jézus Szent Szíve kápolna

-       Berchtold- (Károlyi-) kastély

-       Árpád-halom emlékművel

-       Erdei Óvoda
- Vadgazdaság

Nagymágocs

"Kastélyok útja"

„Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett.  Első okleveles említésére 1426-ban került sor Magoch formában. A neve valószínűleg az első birtokostól, a Szente-Mágocs nemzetségtől származik. A falut a törökök 1552-ben felégették, azonban a falu lakói hamarosan visszaszállingóztak. A török iratokban 1579 és 1580-ban 129 mágocsi adófizető családot írtak össze. A virágzó falut a tatárok 1596-ban elpusztították. A terület 1722-től a Gróf Károlyi család birtoka volt, és alföldi uradalmi központja. A mágocsi uradalom fejlesztése Klauzál Imre és Szendrey Ignác nevéhez kapcsolható. A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett.  Majd Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, az Ybl Miklós által tervezett épületet, az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát.  Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt a gyönyörű parkkal együtt.

Később birtokosa volt a Festetich család is. 1872-ben községgé alakult. A tanyai településnek, 1903-ig Mágocs volt a neve.  A község egymástól távol eső húsz uradalmi majorságból alakult. Érdekesség, hogy a falu határában lévő Szendrei major elnevezés annak emlékét őrzi, hogy Szendrei Júlia apja, Szendrei Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt. A községben egy éven át még Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán is nevelkedett.

Nagymágocs tipikus mezőgazdasági terület.  A két világháború között Csongrád megye legjelentősebb szántóföldi gyümölcstermő területe volt. Az itt élők jelenleg is többnyire mezőgazdasági munkából élnek.” (nagymagocs.hu)

Gróf Károlyi Imre tér

Nevezetességek, látnivalók:

-       Katolikus templom

-       Károlyi-kastély

-       Helytörténeti Gyűjtemény

-       Zabsilós magtár

-       Református templom

Károlyi-kastély és parkja (2014)

A Viharsarok talán legszebb drágaköve, a Nagymágocson található eklektikus neobarokk Károlyi-kastély. A jelenleg szociális otthonként működő műemlék és a hozzá tartozó összes gazdasági épület az eredeti állapotban maradt fent.

A 1896 és 1897 között épült kastély egy részét Ybl Miklós tervezte, meg rendelője pedig a kor egyik legnagyobb birtokosa, Károlyi Imre volt. A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén kápolnát alakíttatott ki a 8 éves korában elhunyt fiuk emlékére.

Az egykori birtokhoz tartozik még egy 41 hektáros angolpark is, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik. A kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék és az itt álló 18. századból származó barokk szobrok. Egyedülálló érték a szobrok közül a "Szabin nők elrablása" szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. A környék turisztikai vonzerejét növeli a parkban található 10 hektáros horgásztó is.

Szent Alajos templom (2014)

A kastélyhoz tartozó kert egyik szegletében áll Nagymágocs egyetlen római katolikus temploma. Az épületet 1883-ban emelték Bachó Viktor tervei szerint neoromán stílusban.

A templom előtt áll a település I. világháborús halottainak emléket állító obeliszkje.

Helytörténeti Gyűjtemény (2014)

A templomtól nem messze található Nagymágocs helytörténeti gyűjteményének otthont adó egykori tiszttartói lakás.

A település sokat köszönhet a Neubauer József Felíciánnak, az ő kutatásinak gyümölcse alapozta meg eme gyűjtemény kialakítását. A Nagyközség Díszpolgára cím dicső birtokosa sokat tett a település múltjának megismerése és régészeti emlékeinek feltárása érdekében.

A látogató több kiállító termen keresztül ismerkedhet meg a település múltjával, az itt élők szokásaival vagy az atya tevékenységeivel és ásvány gyűjteményével.

A néprajzi kiállítás áprilistól októberig szombatonként 14 és 16 óra között látogatható, egyéb időpontban a telefonon egyeztetés szükséges. 

Novembery song (2014)

Zabsilós magtár (2014)

A nagymágocsi kastély bejáratával szemközti oldalon található az Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú magtár.

A háromszintes épület különlegessége, hogy egyetlen egy vasszög sem található benne. A környékbeliek elmondása szerint az építmény belső szerkezete jó állapotban van, és régóta szeretné az önkormányzat hasznosítani. Jelenleg arról lehet hallani, hogy a képviselő testület pályázati pénzből szeretnék a kerékpáros turizmus fellendítésére átalakítani az műemléket. 

Hajnali látogatók (2014)

Szűz Mária Keresztények Segítsége Erődtemplom (2014)

A helyreállított templom 1924 után
fotó: sulinet.hu

Az országban is egyedülálló középkori templom található Óföldeák északi végén, szépen karbantartott környezetben.

A ma álló templom magja a 15. század második felében épülhetett és eredetileg gótikus boltozata volt. Ezt követő évszádban került sor a védőfal felhúzásra és a templom újjáépítése. A környék leghíresebb nagyárvize a falut sem kímélte, ezért a település távolabb (Földeák) költözött. A megrongálódott épületet a Návay-ak letelepedéséig magtárként használták és minden berendezési tárgyát az újtemplomba vitték. Návay László a szibériai száműzetéséből hazatérvén, teljesen helyreállította az elődei által igencsak hanyagolt műemlék templomot. 1923-24-ben szárnyas oltárt készíttetett a búcsújáró helyek Mária képekeinek mintájára.

A templom  2000-es évek elején Gyulai Endre, a Csanád megyei püspök zarándokhelyé nyilvánította.

Földeák

Szent László tér

"A mai Óföldeákot 1845. május 28-án a Maros, május 31-én a Tisza árja öntötte el. 148 ház dőlt össze, épen 105 maradt, 29 épület bármikor összeroskadhatott. A falu lakossága 1846. február 7-én csereszerződést kötött a Návay-családdal, melynek értelmében Újföldeákot a magasan fekvő karabukai majorsági földön építik föl. A lakosság vállalta a középületek: a templom, plébánia, jegyzőlak, iskola, faluház fölépítését. Az új települést 115 kh területen, a Szárazér mellett Mátéffy Pál, Csanád vármegye hites földmérője mérte ki, amely 311 belső telket foglalt magába. Az ideiglenes iskola imaházul is szolgált. 1848-ban a községháza és a jegyzői lak, 1849-ben a paplak, 1857-ben a templom épült föl. A község határában több keresztet állítottak: 1855-ben Oltványi Pál plébános, 1856-ban a község, Szabó Imre és Szabó Pál. Nepomuki Szent János Pesten készült szobrát a templom előtti téren 1858-ban Bánszki János emeltette. Határrészei: Dinnye-szöghát, Gajdos, Gubás telek, Karabuka, Kenderföldek, Kereklapos, Kistanya-dűlő, Kornel erdő, Rosszvizi tanyák, Szárazéri tanyasor, Szárazéri ugar, Vas-tanya.

A népesség túlnyomórészt római katolikus. A piactartás jogát 1866-ban, a vásártartásét 1886-ban kapta meg. A Hódmezővásárhely–Makó–Nagyszentmiklós helyi érdekű vasút 1904-ben létesült, fölépítéséhez Földeák 100 000 koronával járult hozzá.

A Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek a zárdában 1886-tól 1948-ig tanítottak. A 4 tantermes elemi iskola 1881-ben, az Eötvös fiúiskola 1901-ben, a tanyai iskola 1895-ben, az óvoda 1899-ben épült.

A temetőkápolnát 1864-ben, a községházát 1901-ben, a parókiát 1906-ban, a református templomot 1938-ban építették. Az első világháborúban hősi halált halt 245 személy. A Kornél ligetet Návay Kornél földbirtokos 1885–1910-ben alakította ki 20 hektár területen a Szárazér két partján értékes díszfa- és cserjefajokból. Területe az 1960-as évektől 60 hektár. A község címere kék pajzsban meztelen ifjú angyal csónakban evez, sisakdísz kétfarkú arany oroszlán babérral díszített kardot tart." (sulinet.hu)

Népi lakóház

Nevezetességek, látnivalók:

Szent László templom

Református imaház

Temetőkápolna és kálvária

Horgász-tó

Kornél-erdő

Mária-szobor (2014)

A település egyik híres nevezetessége a hódmezővásárhelyi út mellett lévő Szűz Mária szobor.

Az 1880-as években egy tűzeset követően a helybéliek úgy döntöttek, hogy szobrot állíttatnak a katasztrófa helyén. Ezután minden szombaton és ünnepnapokon gyertyát gyújtottak a szenthelynél. 1947-ben a szobrot beszállították a templomba és majd félévszád múltán helyeztek el egy másolatot az eredeti helyére. Azóta viszont folyamatosan nő a kegyhely kultusza országszerte. 

Temetőkápolna és kálvária (2014)

A falu katolikus temetője különleges kálváriát és kápolnát rejt.

 A 14 stációt különböző földeáki lakosok állíttatták, a kálvária domborműveit pedig Návay Sándor szobrászművész készítette.

A neogótikus temető-kápolnát 1864-ben Oltványi Pál plébános építtette a Szenvedő Krisztus tiszteletére. Az épület építészetileg sok hasonlóságot mutat a Szent László templommal, pilléren Szent Péter és Pál apostol szobrai láthatóak.

Szent Péter

Szent Pál

Református templom (2014)

A környező tanyákról beszivárgó földeáki reformátusok már 1885-től tartottak a faluban istentiszteletet. A mostani modernista tornyos imaházat Loós János makói iparművész tervei alapján 1938-ban építették.

Szent László templom (2014)

Az 1892-ben rendbe hozott park közepén áll szobrok és emlékművek társaságában Földeák római katolikus katedrálisa.

Áttelepülés után az újfalu számára Návay Károly adott át tízholdnyi területet templomépítés céljából, cserébe az óföldeáki magtárért.  1857-ben ennek a területnek a közepén emelték fel a romantizáló Szent László tiszteletére megáldott templomot.

Nepomuki Szent János (2014)

A templom téren található Nepomuki Szent János szobor feltételezhetően a Száraz-ér mellett állott át hozataláig és 1858-ban készült.