Túra: Határ menti csigafutam (2014)

Alföldi Túra(Kerékpáros):

(Csongrád megye "Kerékpáros" turistája 2. szakasz)

Nagylak – Kövegy – Apátfalva – Makó – Kiszombor – Deszk – Újszeged – Tápé

(Táv: 80 km)

Meglepő módon az év utolsó hónapjában is tudtam még túrázásra csábítani embereket a kis csapatunkból. A kecskéinket vonattal szállítottuk Nagylakra, hogy aztán a Csongrád megye legösszetettebb kerékpáros túrájának 2. szakaszának egy részét teljesítsük.
Zöld csíkok
A határ melletti kistelepülésen igazán hűvös reggel fogadott bennünket, a füves területeken jól látszott a megfagyott hajnali harmat maradványai. A helyi kisboltba betévedvén az indító pecsétekért kellemeset társalogtam a falusi szatóccsal. Igen csak meglepődtem, amikor „TKM”-es kalandjairól mesélt. A forgalmas 43-as utat lecseréltük a békésebb kövezetre, és először Kövegy felé vettük az irányt. A faluba érve semmi figyelemre méltó dolog nem akadt utunkba. Takaros temploma a központban egy emlékmű társaságában áll. A települést jelző táblánál egy kötelező fotón is túlestünk túratársaimmal. A következő útszakaszon a széliránnyal szemben igen csak nehezen jutottunk előbbre és a megpróbáltatásainkat csak fokozta az egy-egy autópályán átívelő felüljáróra való feljutás. Egy ilyen készülő beton monstrum mögül bukkant elő az egykoron szebb napokat is megélt Langó-kápolna. A pusztában magányosan álldogáló romos elhagyatott egyházi épület közkedvelt fotós hely volt mind addig, míg a pálya aszfaltját ide nem álmodták. 
Száraz-ér
Itt letértünk Apátfalva felé, hogy szemügyre vegyük a megye leghíresebb kőkeresztjét. A major menti tábla után még egy kis segítséget kértünk a területen kószáló vadászoktól, bár eltéveszteni nem lehetett a műemlék helyét. A kőemlék méltatlanul hever a szántóföld közepén, a kihelyezett tábláról is lekoptam már az információk, ezért a kis fotós demonstráció után csak találgattunk, miféle emlékmű lehet. Apátfalvára érve megint csak egy kisbolt akadt utunkba, itt sem sajnálták a bélyegzést. Ki érve a frissen épült kerékpárútra, jókora szembe szél fogadott. Ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy Lacinak elég lesz Makóig vánszorognia, onnan nélküle folytatjuk. Így is lett, a vonatállomás útba ejtése után megkerestük a helyi Makovecz Imre által tervezett épületet, a Hagymaházat, és rövidebb, de annál felkapottabb aszfaltot választottuk a visszaútra. Majd a városból kifelé menet még egy kávé és egy pecsét kedvéért megálltunk szusszanni.
Mennyország kapuja
A kiszombori kerékpár utat igen csak kalandosan találtuk meg, sőt a minősége is kifogásolható volt. Sajnos innentől kezdve nem volt mit tennünk fel kellet tekernünk az itt is igen csak forgalmas főútra, amit már egyszer elkerültünk a Maros-síkon. Ferencszálláson még egy kis pihenőt tartottunk, mielőtt neki vágtunk az eljegesedő széllel való küzdelemnek. Deszkig jól bírtuk, a falu központhoz érve megcsodáltuk híres kastélyát, majd tovább indultunk, hogy a lemenőnapot már szeged külterületén élvezhessük. Újszegeden aztán szét váltunk Robival, én az új híd után legurultam Tápéra, hogy még egy utolsó bélyegzést eszközöljek. De sajnos ezt az elképzelésemet siker nem koronázta, de jól esett a megérdemelt Dréher a helyi „lottózóban”.

A fókuszon túl
A túrát sikeresnek tekintem, holott a tervet nem teljesítettük, de így is a megyének több építészeti és történelmi különlegességét érintettük és e közben letekertünk 80 kilométert a Maros mentén.
2014.11.21
Itiner

Deszk

Közpark
"Első okleveles említése Dezk 1490-ből maradt ránk. A Marostól délre eső falu jelentőségét mutatja, hogy Oláh Miklós említi 1536-ban írt országleírásában. Deesk 1552-ben került török uralom alá. Lakói egyre fogytak, s a település a 18. század eleji török háborúkban teljesen elpusztult és elnéptelenedett. 1718-tól a Temesi Bánság csanádi kerületébe tartozott. A temesvári igazgatóság 1746. március 29-én szerb határőr katonákat telepített be. 1779-től a csaknem ezer lakosú község Torontál vármegye törökkanizsai járásába tartozott. 

1804-ben királyi adománnyal hatalmas birtokot kapott és vásárolt itt báró Gerliczy Ferenc (1748–1833). A több mint 7000 holdas uradalom Szőregtől a szomszédos Klárafalvára és a majdani Ferencszállásra is kiterjedt. A szerbek mellé lassan a nagybirtokon dolgozó magyarság is települt. 1849. augusztus 5-én, a szőregi csata napján, leégett a község, a görögkeleti templom és a kastély is. 1859-ben épült föl a mai görögkeleti szerb templom, majd 1904-re a katolikus templom. Az első kastélytól nem messze 1884-ben építettek újat. 

Az első világháború utáni szerb megszállás 1921. augusztus 21-ig tartott. Észak—Torontál kilenc itt maradt községe Kiszombor központtal, mint csonka Torontál megye, 1923. december 31.-ig működött. 1924. január 1-jétől 1945-ig Deszk Csanád—Arad—Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye torontáli járásába tartozott. 1928-ban a Gerliczy uradalmat fölparcellázták és eladták. Ekkor újabb magyar lakosok érkeztek a községbe, főleg a Szeged környéki homokvidékről. A lakosság száma 1930-ban 2761 fő. Ebből már csak 303 szerb, mivel a húszas években sok szerb optált, költözött át Jugoszláviába.

1929-ben épült föl a nyolc tantermes új állami iskola. A kastélyt 1929-ben a család eladta, s az állam gyermekszanatóriumot létesített benne. A második világháború után néhány évig zsidó gyermekek menhelye volt az épület, majd 1950-től ismét szanatórium, mely a hatvanas években a tüdőbetegekre specializálódott. Ma a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szív- és Tüdőklinikája van az épületben." (sulinet.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
-       Gerliczy-kastély

Gerliczy-kastély (2014)

Az eklektikus-klasszicizáló stílusú kastélyt 1884-ben építették a Gerliczy család számára a Szeged melletti Deszken. Az uradalom 1929-ig volt a  Geliczy bárók kezén, majd birtokot eladták a kastélyt államosították. Jelenleg a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem betegségek klinikájaként üzemel az egykori főépület.

A kastélyhoz tartozik egy kilenchektáros park is, amelyben kivételes méretű kocsányos tölgyek és egy tó is található. 

Szent István-kápolna (2014)



A hófehér falú kápolna a Makó kemping területén található és a 2000-es elején építették a vállalkozást működtető tulajdonosok szeretteik emlékére.

Hagymaház (2014)

Makó kulturális életének egyik központja a Posta utcában található Hagymaház. Az építészeti szempontból is lenyűgöző épület amellett, hogy művelődési ház funkciónál egy színház termet is magában foglal.
A Makovecz Imre által tervezett épület stílusa és egyedisége miatt nem csak helyi, hanem az egész megyében egyedül álló látványosság. Nevét az elődjéről kapta, amelyet a helyi hagymaárusok emeltek és árucsarnokként működött. A mostani négytornyú épület 1998-ban épült, azóta a város jelképet meghatározó műemlék.

Magyarcsanád

Város jelképek
"A török kiűzése után Lipót király 1700. július 9-én rendelte el a marosi határőrvidék szervezését. A bécsi udvar haditanácsa a középkori Apátfajva helyére szerb családokat telepített. (Legrégibb nevek: Osztojity, Uglesity, Jankovity, Szekulity, Neducsity, Popovity, Koity, Crvenkovity, Jesity, Ruzsity, Rakity stb.) Mentesítették őket a tized fizetése alól, átengedték nekik Apátfalva, Belez és Tárnok pusztákat. 1714-ben kapták címerüket: vízen evezős csónak, háttérben, dombos parton őrbódé. Körirata: Sigillum Com. Csanadiensis. 1714.

Mária Terézia 1750. szeptember 20-án föloszlatta a határőrséget, és szabad választást adott számukra: vagy kikindai szerb kerületbe költöznek, vagy Csanád vármegye kötelékében maradnak. 20–30 család Kikindán telepedett le és létrehozták máig meglévő Csanád utcát, nagyobb részük viszont Oroszországba vándorolt, és ott Új-Szerbiát alakított, mintegy ötven év alatt eloroszosodtak. Kisebb részük a községben maradt. Az elvándorolt szerbek helyére románok költöztek. 1757-ben 35 román gazdát írtak össze. 1752. márciustól 1756. áprilisig mintegy 50–60 magyar család költözött be Földeákról, Szentmártonról, Mindszentről, Makóról, Szeléről, Vásárhelyről, Szentesről, Orosházáról, Szentannáról, Szegedről, Ányásról, Tápéról. A magyar lakosság 1762-ben különvált és megalapította Apátfalvát.

1831-ben kolerában több mint százan haltak meg. 1852-ben megépítették a marosi védtöltést, 1854-ben az árvíz mégis meglepte a községet. 1878-ban fölosztották az ártéri nyomást. 1883-ban megépült az Arad–Csanádi Vasút. A Maroson átvezető vasúti hidat 1920-ig használták, majd a síneket fölszedték, a hidat elbontották. 1895. május 6-án adták át a magyarcsanádi közúti Maros-hidat, amelyet Trianon után átmenetileg a kettősbirtokosok használtak, Románia felőli szakaszát 1940-ben, az Észak-Erdélybe való bevonulás előtt fölrobbantották. A szovjet műszaki alakulatok 1944-ben ideiglenesen helyreállították." (sulinet.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
-       Református templom
-       Jézus Krisztus mennybemenetele Román ortodox templom
-       Szent Gellért Plébániatemplom
-       Szent György Szerb pravoszláv templom
-       Bökény (Maros-part)

Kun László kőkereszt (2014)


Magyarcsanád és Kövegy között, az egykori Apátfalvi majorságban az itteni területen igen szokatlan kőkereszt található. A zöld jelzésű turistaút is érinti a Belezi-halom közelében álló zömök, rövid karú, máltai keresztre emlékeztető monolit kőemléket.

A legelterjedtebb monda szerint a kereszt alatt Kun László sírja található, de inkább Dózsa parasztfölkelésével függhet össze a műemlék legendája. 1972 nyarán egy szegedi múzeumigazgató hitelesítő ásatást végzett a területen és megállapította, hogy a kőfeszület keletkezését a 16. század elejére tehető. Ezt a feltételezést látszik alátámasztani, az hogy 1975-ben a kereszthez meglehetősen közel sírokra bukkantak. Valószínűsíthetően ehhez a temetőhöz tartozik a magyarcsanádi híres ereklye.

Langó-kápolna (2014)


 Apátfalva községétől nyolc kilométerre, a Csanádpalotai országúton található a Langó család által emelt műemlék kápolna.

A környező tanyavilág ősszegyülését szolgáló kereszt mellett épített fel Langó Mihály, a jóravaló földbirtokos fogadalomból ezt az egyházi épületet. Ugyan is lebénult fia eltűnése után megfogadta Máriához fohászkodván, ahol ráakadnak a fiúra, ott kápolnát épít. Végül is egy katona találta meg a kis Andrást, és apja nem is habozott, rögtön kápolna építésbe kezdett. 1900. augusztus 16-án fel is szentelték a neogótikus épületet Havi Boldogasszony tiszteletére.

A műemlék és környezete az utóbbi évek során leromlott, többször ki fosztották. Talán az autópálya közelsége miatt megérdemelne egy felújítást és díszkivilágítást.

Szűz Mária neve plébániatemplom (2014)

A kis község egyetlen temploma az északi (skandináv) téglaépítészet formajegyeit viseli. 1902-ben építette a kincstár és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.

Gursky után szabadon (2014)