Pálinkaház (2015)

“Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. Üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, butellámba pálinkát!”


Ezzel a népi mondókával köszönti a helyi vállalkozók által üzemeltet Pálinkaház a látogatóit. A Domaszéki külterületen működő szeszfőzdében nem csak bérfőzést vállalnak, hanem akár egy komplett pálinka kóstolással egybekötött technológiai bemutatót is le tudnak bonyolítani a müködtetők.

Domaszék


„Szeged város Domaszék tanyai kapitánysága és Feketeszél kapitányság egy részének területén 1952. január 1-jétől önállósult község. Területe 9061 hold, lélekszáma 3700 (1960), 1990-ben 3178.

A Doma család már az 1522. évi tizedjegyzékben fölbukkan (Gregorius és Bernandus Doma). Határbeli birtokaira utalnak a Doma homokja (1722, 1747), Lacus Doma Székje (1778) helynevek. Feketeszél a szállásföldeknek az a területe, ahol az alsóvárosi feketeföldek és a homokos talajú kaszálók érintkeztek. Szeged legkorábban, a 18. század elejétől benépesedő határrészei közé tartozott. 1778-ban a Kun Miklósi Halom, Doma-Szék Tó, Bojár Halom és Dorozsma határa közötti területen 55 szállás volt. A homoki szőlőtelepítés az 1760–70-es években Domaszék homokján kezdődött. Az 1830-as évekre a község mai területén 12 szőlőhegy virult, és a 20. század első felében itt és Szatymazon folytattak legnagyobb területen szőlőtermesztést.
A sűrűn lakott határrészeken 1853 és 1856 között 4 tanyai iskola nyílt: 1853. április 19-én a bojárhalmi, 1854. április 1-jén a domaszéki, november 1-jén a feketeszéli, 1856. január 12-én aZöldfás iskola. A szeged-alsótanyai gazdasági vasútnak Kunhalomtól elágazó mindkét szárnyvonala érintette a domaszéki és a feketeszéli tanyákat, ezért e határrész gazdálkodói nyertek legtöbbet a kisvasút megépültével (1927).
A Feketeszél 574. sz. tanyán 1949. július 1-jétől működött közigazgatási kirendeltség, de a község a Szeged határából levált települések közül utoljára, 1952-től lett önálló. A Zöldfás iskola mellett kápolna épült, településtömörülés bontakozott ki, az illetékesek azonban a község belterületét más helyen, a bajai műút közelében jelölték ki. Az ötvenes években csak közösségi épületek (tanácsháza, egészségház, tűzoltószertár, állatorvosi ambulancia) épültek, a magánépítkezés a hatvanas évek első felében indult meg. 1969-ben még 60 lakóház volt a belterületen. A tanyán élők építkezési kedve a hetvenes években kapott lendületet, de sok faluba költöző család fönntartotta tanyáját, mint az állattenyésztés és a belterjes növénytermesztés központját. Az utak mentén – a város közelsége, a jó közlekedési adottságok folytán – sokan átépítették, korszerűsítették tanyáikat. A belterületen 1991-ben épült katolikus templom.
Tanyái a lakosság társadalmi rétegzettsége szerint a szegedi tanyák népi építészetének valamennyi sajátságát fölmutatták (tutajfal, hantfal, vert fal, vályog, nádfedél stb.). Feketeszél és Domaszék kapitányság városközeli gazdatanyáin a 20. század elején az átlagosnál több volt a zsindelytetős, napsugaras deszkaoromzatú lakóház. Ugyanott gyakorivá vált, hogy a kamrát vagy egyik felét alápincézték. A korszerű borkezelést szolgáló földpince úri birtokosok példája nyomán terjedt el. A füzérbe fűzött fűszerpaprikát régebben a szabad ég alatti oszlopokon vagy az eresz alatt tárolták. Az első világháború után terjedt a nádtetős paprikaszín, paprikagóré építése, amely védte a paprikafüzéreket esőtől, vihartól.” (sulinet.hu)


Nevezetességek, Látnivalók:
Kisvasút állomás épülete
Kisiván-szék
Városszéki-tó

Erdei kísértetek (2015)



Kiss Ferenc emlékerdő (2015)

Az Ásotthalom környéki erdők talán legnevezetesebb foltja, a Kiss Ferencről elnevezett liget.

A55. számú út mellett elterülő erdőrezervátumban zömében fehérnyár óriások találhatóak, de az egybibés galagonya is gyakori cserje a területen. Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként védett területté nyilvánították, napjainkban a Körös-éri tájvédelmi körzet egyik leghíresebb részterülete. 1976-ban itt állították fel Kiss Ferencnek, a szegedi erdők atyjának az emlékoszlopát az érintetlen árnyasban.

Átokháza (2015)

1864-ben épült elemi iskola
Átokháza Ásotthalom legrégebbi terület része, amely egy monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. Ugyanis a határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokat az itteni romos tanyákba költöztették. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület,
Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet az itt lakók Átokházának.

Kelebiai halastavak és erdők (2015)

A Körös-ér tájvédelmi körzet legnyugatibb és egyben a legnagyobb része is a Kelebiai halastavak és erdők. A fenyő erdőfoltokkal körül ölelt mocsaras területet vízpótlása igen rendszertelen, csak csapadékosabb időszakokban jelent táplálékforrást a gém- és kócsagfélék részére. Viszont a halastavakat környező puszták olyan védett és fokozottan védett értékeket rejt, mint a homoki kikerics, az egyhajúvirág, tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóta vagy az Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.



A Kelebiai önkormányzat a határ melletti szinte teljesen érintetlen természeti környezet idegenforgalmi népszerűsítésen évek óta fáradozik, ezért a természetvédelmi részterület több pontjára kikerültek információs táblák a fontosabb természeti kincsekről.

Öttömös

Erdők és őszibarack
„Öttömös helyén már az Árpád-korban falu állt. Először 1436-ban említik Hythemes néven, ami török eredetű családnévből származik, és középkori kun szállásra utal.
Az 1897. évi parcellázás után nagyrészt szegedi szegény- és kisparasztok települtek meg. 1908-ban vált önálló községgé.

A Ruzsai utca végén, jobbról van a Magyar László emlékpark, a nagy utazó emlékművével (Hemmert János) és Magyar Imrének, Öttömös puszta egykori birtokosának sírjával. A török alatt elnéptelenedett öttömösi puszta a XIX. század második felében azé a Magyar családé volt, melyből Magyar László, a híres Afrika-kutató, a dél-afrikai Bihé királya is származott.„ (delmagyar.hu)
Nevezetességek, látnivalók:
Csongrád megye legmagasabb pontja
Baromjárás
Négyes határ
Római katolikus templom

Magyar László emlékpark (2015)

Öttömös híres szülöttjének tiszteletére a község Emlékparkot alakított ki a rúzsai út mentén. A híres Afrika-kutató édesapjának, a falu valamikori birtokosának a síremléke is a fenyőkkel körülvett pagonyban található.

A Magyar László kutatóra emlékezvén, minden év november elején emléknapot tart a település.

Móra-túrák (2015)

A Mórahalmi városvezetés az Erzsébet fürdő mellé pótprogram lehetőségként alakította ki a Móra-túrát 1999-ben. A létrehozott útvonal olyan komplex programcsomagot alkot, amelyek nem csak környék településeit (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke, Zákányszék) mutatja be, hanem átfogó képeket ad a környék természetvédelmi területéről, a Körös-ér völgyéről. Eme terület állat és növényvilága rendkívül gazdag, olyan csodákkal találkozhatunk a sétálásaink vagy kerékpározásaink során, mint a Csipak-semlyék védett orchideái (főként májusban), a Madarász-tó madárvilága, a Nagyszéksós tavi bivalygulya vagy a Csodarétként is emlegetett Ásotthalmi láprét.

Az elmúlt több mint 10 év során a látogatási kedv nem csökkent, ezért szükségvolt egy komplexebb útvonalsorozatot felállítani, no meg az időjárási viszontagsági és a rongálások miatt sem ártott már egy felújítás. Ebből kifolyólag 7-féle, különböző nehézségi szintű útvonal vált bejárhatóvá és közel 60 új tájékozódást segítő tábla lett kihelyezve.


Előd

A túraútvonalak kiinduló állomásai a Zöld Közösségi Ház és Nagyszéksósi Iskola, mindkettő turistaszálláskén is funkciónál és több a túrához kapcsolódó kiadvány beszerezhető ezekben az turisztikai központokban.

Kereszt-túra (2015)

Pálfi-kereszt


Domaszék a szomszédos Mórahalom turisztikai vonzerejét meglovagolva, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehozott egy úgy nevezett Kereszt utat. A község határban álló keresztek végigjárásával nem csak műemléki szempontból jelentős emlékműveket láthatunk, hanem az alföldi, azon belül homokhátsági tanyavilágában található régi paraszti gazdálkodás hagyományos építményeire, értékes természetes élőhelyekre és tájképi jelentőségű területekre bukkanhatunk.

A környéken fellelhető huszonnyolc kereszt közül nyolcat emel ki a sétaúthoz tartozó füzet, ezek bejárása mintegy 9 kilométeres útvonal. A túra a Szent Kereszt templomtól indul, jelölése pedig egy sárga irányított kör.

Maty-ér (2015)



A Maty-éri versenypálya vagy, ahogy a nagyközönség ismeri a Szegedi Olimpiai Központ a világ egyik legjobb adottságaival rendelkező kajak-kenus és evezős sportlétesítménye. Emellett víztározó tájképi értékei és természeti környezete is kiemelkedő, megóvása érdekében a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi védet területé nyilvánította.

A vízfelület elődje a szabályozás előtt a Tiszához tartozó bővizű kanyarulat volt, amelyet az ősi korokban itt megtelepedő emberek is használtak- Erre találtak bizonyítékot a 2000-ben egy ásatás során, amikor is egy ősi fahíd maradványait találták meg, amely egykor a Maty legkülső ágának két partját kötötte össze. A lelet igazi szenzációnak számít, hisz ehhez hasonlót korábban a Kárpát-medencében nem találtak még.

A tó vízi pályává vállásásának története 1979-ben kezdődött, ekkor született meg az a döntés a víztározó kialakításához. Már a tervezés során felmerült, hogy vízi sport céljaira is alkalmassá tegyék a tározót, amelynek a halászati hasznosításáról is gondoskodni kellett. Ezért a tározó több célú vízi létesítményként elsősorban belvíztározó, másodsorban vízi sportpálya, harmadsorban horgász víz lett. A szegedi példa jól bizonyítja, hogy a horgász és a kajak-kenu sport jól megfér egymás mellet, sőt egy ízben már Horgász Világbajnokságnak is otthont adott a híres komplexum. 

Az olimpiai központ Szeged belvárosától nyugati irányban helyezkedik el. Megközelíthető az 55. számú (Szeged-Baja) és az 5. számú (Szeged-Röszke) út felől is.

Repülőtér (2015)

Szeged repülőtere közvetlenül a város nyugati határában, a Bajai út mellett helyezkedik el. A napjainkban II. kategóriájú repülőtérkén működő létesítmény nem csak 1915 óta íródó történelme miatt híres, hanem természetvédelmi szempontból is értékes terület.

A felszállópályát az I. világháború idején létesítették Ferenc Ferdinánd főherceg javaslatára. A világégések során megkapta mag „hadászati”záporát, még ma is lehet bombát vagy géppuska töltényt találni a környéken. A II. világháború után azonban már a polgári repülést és a sport céljait szolgálta, az 50-es évektől szegedről is indultak belföldi járatok, majd később nyaranta az Adriára is ellehetett innen jutni. 2001 óta az önkormányzat (SZKT) üzemelteti a repülőteret, így több felújítás végeztek már területen, hogy szigorú repülési feltételeken is megfeleljen.

A repülőtér gyepeit pár évtizeddel korábban birkákkal legeltették ez kedvezett az alacsony füvet kedvelő állatok számara. Az ürge is egy ilyen vad, amely megtelepedett a leszállópályák környezetében. Az üzemeltetők napjainkra áttértek a kaszálásra, de az emlős szempontjából ez még mindig kedvező feltétel az élettér kialakításra. A Kiskunsági Nemzeti park jelentős erőfeszítéseket tesz a terület megóvásra, hogy az állatok és repülés kiszolgálása szimbiózisban maradjon.

Erzsébet-liget (2015)


Az Erzsébet-liget Szarvas városának második számú (vagy harmadik) fás ligete egykoron igazi Népkertként funkcionál. Hisz található itt ifjúsági tábor, sportpályák és Ruzicskay György festőművész alkotóháza, képtára.
A helyi szervezetek által kiépített tanösvény 7 tájékoztató tábla található és az egykori vámház, az a mai Halászcsárda mellől indul. Az ártéri erdőmaradvány parkosítását 1894-ben kezdték meg és Erzsébet királynő tragikus halála után kapta nevét.

Különleges látnivalókban gazdag sétány ad otthont az úgynevezett Őrködő ciprusoknak is, amelyek a Bolza család jóvoltából kerültek ide. A parkon áthalad az Alföldi Kéktúra is.

A három nővér meg a pecás (2015)


Bikazug (2015)

A Bikazugi-holtág végleges formája 1888-as kanyarulatátvágással alakult ki. Mai hossza a Dögös-kákafoki szivattyúteleptől az Anna-ligeti hídig tart, mint egy ovális alakba körül ölelve erdőfoltokat és kiskertek.
A Bolza család a kastélyai mellett a századfordulóig néhány mezőgazdasági jellegű építmény is felhúzattatott a holtág parti sávjában. Az 1930-as években indult meg a nyaraló építési láz helyi a módosabb polgári családok körében. A szarvasi idegenforgalom népszerűsítésére, ez a hóbort Bikazugot sem kímélte. A 60 évek elejéig a holtág teljes területét felparcellázták és ide épült a mezőgazdasági technikum bikazugi majorja is.

A bikazugi keskeny vízcsík mára erősen feliszapolódott, ugyan is nem csak a kákafoki-szentesi öntözőrendszert működtetik a holtágból, hanem a parton található „hobbi-kertek” illegális vízellátását is biztosítja.

Szarvas környéki rizsföldek (2015)

Földek Káka környékén
„Magyarországon a XVIII. században kezdődött termesztése. A Szarvasi Agrár Zrt. elődje a Szarvasi Állami Tangazdaság adottságainál fogva a 70-es évek egyik legnagyobb rizstermelő gazdasága volt. Talajadottságai, az éghajlati viszonyok (napfényes órák, hőmérséklet, csapadékeloszlás, stb.) és különösen a Körösök okozta mikroklíma tették azzá. Adottak voltak a szellemi tényezők is, hiszen a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben folyt a rizs hazai nemesítése, és a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán a fiatal szakemberek képzése.


Árasztó csatorna
A kisparcellás termesztésből kialakult a nagyüzemi gépesített rizstermesztés. A gazdaság mindezek után úgy döntött, hogy felépíti azt az üzemet, amely az itt termelt valamint a társgazdaságoktól felvásárolt rizs feldolgozását megoldja. Az 1970-es években, a IV. és V. ötéves terv időszaka alatt nagyobb hangsúlyt kapott a feldolgozás, amely szintén kedvezett a megvalósításnak. 1972-ben átadásra került a rizshántoló a hozzátartozó raktárépületekkel, és 1972. decemberében megtörtént az első hazai rizs hántolása, egy évvel később pedig már teljes értékű termelést végzett. 1973-ban 2 212 ha-on termeltek rizst, 30,5 q/ha-os kihozatallal, így a hántoló leginkább a gazdaság saját földjein termesztett rizst dolgozta fel. A hántolt rizs a hazai piacokon ekkor még kísérleti terméknek számított. 1975-ben további fejlesztés keretében felépült a szárítóüzem. Gyakorlatilag megoldódott a hántolatlan nyers rizs teljes feldolgozása.” (agrarrt.hu)

Királyság-puszta (2015)




Eperjes határában elterülő Királyságpuszta egy igazi magyar vidék, amely ősi, évszázados természeti kincseket rejt és emellett a madárvilága is páratlan. Az önkormányzat által birtokolt területre a Körös–Maros Nemzeti Park is felfigyelt és munkálkodik a védetté nyilvánításán.




 A puszta kiterjedése hatalmas, a végeláthatatlan tűnő sík vidék pedig egyedi madárvilágot rejt. A környékre oly jellemező elszikesedett táj, mocsarakban és ősgyepekben gazdag övezetekre oszlik, ahol gyakran előfordul a rétisas, a parlagi sas, az ugartyúk vagy a tájék híres madara a túzok is.

Narancseper (Maclura pomifera)

"A Narancseper az eperfafélék fajaszakadt, tövises faja É.-Amerikában és Ny.-Indiában. Levele egyszerű, ritkán karéjos, vékonyka, tojásdad-lándzsás; 8 cm. hosszú virága kétlaki, a hímes virágzata barkás v. fürtös, a termővirágai gömbölyded közös vacokra csoportosodnak. Ez az egyes gyümölcsszemmel összeolvadván, szabálytalan gömbölyded gyümölcsösszeg támad. A M. aurantiaca Nutt. (Broussonetia v. Morus tinctoria L., l. a Festőnövények képmellékletén) virága zöldes-sárga,

gyümölcse narancsszínű, 2,5-5 cm. átmérős, az amerikai nép eszi. Fája szép sárgabarna, kénszínű v. citromszínű, mint több mázsányi tuskót sárgafa, sárga braziliai fa, fustikfa, fustelfa v. fisetfa néven árulják. Tartalma morin és maclurin; felreszelve a gyapju és pamut festékének használatos." (kislexikon.hu)

Király-tó (2015)

A Békés és Csongrád megye határán fekvő település legnagyobb horderejű látványossága a Király-tó. A bekerített terület nem csak a horgászni vágyókat várja, hanem remek kikapcsolódás nyújthat a tóparti sütögetés és főzés.

Szent László király templom (2015)


A falu egyetlen templomát 2003-ban építették, építészeti stílusára a modernitás jellemző.
 Az épület a Faluházzal szemben található.

Eperjes

Györgykirályság
„Több pusztából alakult 1935-ben Kiskirályság néven. A községet alkotó puszták közül Kiskirályság és Újváros a középkorban népes helységek voltak.

Kiskirályság nevét Mátyás király iránti tiszteletből kapta, annak emlékére, hogy Szilágyi Mihály egy birtokvitát követően Hunyadi-birtokra telepítette át az általa lerombolt Zeleméres falu lakosságát. A XV. század végétől a margitszigeti apácák birtoka. Az 1552. évi török pusztítást még kiheverte, de 1596-tól több mint kétszáz éven át pusztaként említik. 

A kiskirálysági puszta a XIX. században gróf Károlyi István birtoka, melyet szentesi taksás jobbágyok béreltek földesuruktól az örökváltságig (1837). A taksát nem a jobbágytelek nagyságának arányában fizették, hanem a kialkudott összeg szerint. Maga a község a II. világháború után települt, korábban a lakosság 80 százaléka tanyákon élt. A Kiskirályság nevet 1954-ben változtatták Eperjesre. Címerében Szilágyi Mihály címerének motívuma és a királyi alapítást jelképező korona látható.
A határbeli szikeseken mindig jelentős volt a juhtenyésztés. Az 1980-as években országos juhászversenyeket szerveztek, amelyek mindig sok érdeklődőt vonzottak.” (delmagyar.hu)

Nevezetességek, látnivalók:
-      Királyság-puszta
-      Horgásztó

Szentes

A Kurca városa

Szentes keleti fertály
"Szentes határa, a Tisza és a Körös szabdalta táj a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma. A város természeti értékei mellett műemlékekben is gazdag.
A város felé a 47-es úton érkezve, már messziről észrevehető a 240 méter magas, karcsú műsorszóró torony acéltűje. (A televízió 1959-es szilveszteri műsorát sugározta legelőször.) A folyamatos műszaki fejlesztések eredményeképpen a Dél-Alföld nagy teljesítményű telekommunikációs szolgáltatója.

Szentes határában, főleg a Kurca-parton végzett ásatások bizonyítják, hogy a kőkor óta lakott hely. A honfoglaláskor Ond vezér törzsének egy része telepedett itt le. Először 1332-ben említi oklevél, legrégibb ismert alakja: Scenthus. Nevének eredetét a helyi legenda Zendus János magyar hadvezérhez köti, aki Szentes megalapítója.

A település a török megszállás után 1720-ban királyi adománylevéllel Harruckern György birtoka lett, aki kedvezményes betelepítéssel gyarapította Szentes lakosságát. A város házasodás révén a Károlyi grófoké lett, tőlük 1836-ban váltotta meg magát; 1848-ban pedig rendezett tanácsú városi címet kapott. Itt volt 1878-tól 1950-ig Csongrád megye székhelye. A XIX. század végén sokat fejlődött a város: 1886-ban megépült a vasútvonal Kunszentmárton, 1893-ban Hódmezővásárhely felé. A tiszai vasúti-közúti híd 1903-ban készült el.
Az I. világháborúban elesett mintegy ezer szentesi hős tiszteletére alakították ki a város északnyugati részén, a Kertvárosban a Hősök ligetét - minden elesett hős emlékére egy fát ültettek.
Napjainkra a termál kutakra alapozva a város körül virágzó zöldségtermesztés, virágkertészet alakult ki. Az ősi település emlékét már csak a városmag őrzi, melyhez szervesen kapcsolódik a Kurcán túli, vadregényes Széchenyi-liget." (delmagyar.hu)

Nevezetességek, látnivalók:
Szentesi Üdülőközpont, Ortodox templom, Evangélikus templom, Felsőpáti Református templom, Szent Anna templom, Református Nagytemplom, Jézus Szíve templom, Széchenyi liget, Fridrich János Fényirdája, Péter Pál Polgárház, Tokácsli Galéria, Koszta József Múzeum, Ecseri Templomrom, Csallány Gábor Kiállítóhely, Kurca-part Kalandpark, Petőfi Szálló, Termál Gyógyfürdő, Városháza, Megyeháza, Zsinagóga, Temető kápolna, Tévétorony, Szent Vendel-szobor, Cerebökényi TT, Szivattyútelep, Máv telefonközpont, Vasúttörténeti gyűjtemény, Postatörténeti kiállítás, Műszaki Ezred múzeuma, Tűzoltó történeti kiállítás, Néprajzi gyűjtemény, Bökényi duzzasztó, Termál-tó, Kunhalmok, Zsup-sziget, Magyartés-Zalota, Kórház park

Petőfi Szálló (2015)



Jó ideje már romokban áll, az egykoron szebb napokat látott magyaros-szecessziós stílusú épületegyüttes a Petőfi utca sarkán. 

A Komor Marcell tervei szerint 1898-ra elkészült kellemes megjelenésű szálloda fénykorában 33 vendégszobával rendelkezett. 1990-es évektől kezdve már nem igazán volt a tulajdonosok hasznára az épület, külseje ekkorra már erősen lepusztult, tehát bezárták. Napjainkban még használják a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről elnevezett ötszáz személyes színháztermét. 

Évről-évre olyan pletyka üti fel a fejét, hogy felújítják, vagy erdeit állapotába visszaállítják.

Szent Miklós Görög Ortodox Templom (2015)


A városba menekülő módosabb görög családok a 1784-ben szentelték fel apró, de annál csinosabb barokk templomukat. A kisméretű templombelső igazi értéke a 39 képből álló, copf ikonosztázion.


Szentes legrégebbinek számító műemléke a Kossuth tér szomszédságában található Szent Miklós téren található a városközpontban

Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ (2015)


Szentes főterén található a város jelképe, az egykori megyeháza. 

Az impozáns neoreneszánsz épületet Makay Endre tervezte és 1883-ban a városvezetés hathatós segítségével készült el. A megyegyűléseknek is helyt adó építmény homlokzati falán többek között a mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat szobra látható egy-egy női alak képében. A 2005-ös felújítás óta konferencia és kulturális központként üzemel a volt megyeháza, de az épületben kapott helyet még a Koszta József Múzeum és megyei levéltár is.

A Kossuth téri fák alatt magasodik Horváth Mihály történetíró, megyés püspök egész alakos bronz szobra, amely Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész alkotása.

Városháza (2015)





1911 szeptemberében adták át városi hivatalnokok számára Szentes első városházáját, amely Bohn Alajos aradi születésű építész tervei alapján a bécsi Fellner és Helmer épített meg. 


Az impozáns késői barokk stílusjegyeket hordozó építmény a Petőfi-szállótól egészen Erzsébet térig beépült. Az épület különlegessége a 37 méter magas saroktorony és kapukat díszítő elemek.






Református Nagytemplom (2015)


A város főterén, a Kossuth Lajos téren pompázik a város legnagyobb egyházi épülete, a reformátusok műemléktemploma.

A kora klasszicista stílusú nagytemplom Fischer Ágoston tervei alapján épült 1770 körül. A napjainkban álló épület a város két régebbi templomának nyomát is őrzi, hiszen toronyban helyezték el a böldi templom középkori harangját. Az 1761-1776 között épült téglatemplom Mária Teréziát és fiát II. Józsefet dicsőítő vörösmészkő tábláját pedig hajón helyezték el.
A templom felszerelésének egy része 18. századi iparművészeti tárgyakból áll, különlegességei az ónlámpák, ónkannák ás az úrasztali pohár.

Az utóbbi évtizedekben az épület állaga sokat romlott, ezért 2008-ban teljes felújításon esett át az épület. A renoválás részeként sikerült feltérképezni a korábbi építési fázisok sorrendjét és ez megkönnyítette a munkálatokat.

Evangélikus templom (2015)


A helyi evangélikusok hegyes tornyú, vöröstégla temploma 1905-ben épült fel Francsek Imre tervei alapján. A rendkívül jó arányokkal rendelkező karcsú egyhajós épület ablakai mind csúcsívesek és a bejárat fölötti rózsaablaka pedig a gótikus építészet legjellemzőbb stíluseleme.


Az templom belsejében, a szószékoltárt fölött Hegedűs László festménye látható, amely Jézust és a samariai asszonyt ábrázolja.

Az épület a főposta és buszállomás szomszédságában található.

Vajon ki lehetek? (2015)


Templom-kerti szobrok (2015)




Mária kis Jézussal 

A római katolikus templom legközelebb található Mária-szobrot egyes feltételezések szerint 1874-ben állították. A népies barokk stílusú kőszobrot a talapzaton található felírat szerint Halász D. Ferenc adományából készíttetek.



Köteles Kálvária

A műemléki védettséget élvező kis parkban felállított kálváriaszobor kompozíció Jézust és a két latort keresztre feszítve ábrázolja. A sóskúti jellegű puha mészkőből készült emlékművet a mai Lomb utcai óvoda helyén 1825-ben állították fel. A kálvária érdekessége, hogy a két latort kötéllel keresztre feszített ábrázolta az alkotó.




Szentháromság-szobor 

A szintén Halász D. Ferencz által emeltetett Szentháromság-szobor a templom melletti parkban áll. Az 1910-ben készült szoborcsoportot az évtizedek során nem restaurálták újra, csak az állag megóvásra törekedtek, ezért a napjainkba látható műemlék csak egy része az eredeti szobornak. A szomszédos Plébánia udvarában elhelyezett Immaculata-szoborral talán kiegészíthető lenne kompozíció.










Nepomuki Szent János-szobor

A templomtér legrégebbi szobra a másfél méter magas mészkőszobor, amelyet Kovács József állíttatta 1808-ban.

Szőke pincészet (2015)

„A Halasi Borászati Kft. 1996 óta működik családi vállalkozásként, Szőke Sándor és Szőke Tibor vezetésével. Borászatunk a Kiskunhalas környéki szőlőből készített borok számára korszerű tárolótérrel, a fahordóban érleléshez ászoktérrel, és saját palackozóüzemmel rendelkezik. A környéken lévő szőlőterületeket a Kunsági borvidék laza, humuszban gazdag homokos talaja és a magas napsütéses órák száma biztosítja a jó termésről, kedvez az íz, és a zamatanyagok kialakulásának.
A borok előállítása és kezelése során szigorú elvárásokat teremtettünk magunknak, amelynek munkatársaink lelkiismeretes, alapos szakmai munkával felelnek meg. Az alföldi borvidékekre jellemző, közismerten nehéz helyzetben kiemelt figyelmet kell fordítani a minőség megtartására és további javítására. Az erős konkurenciaharc miatt a hazai és nemzetközi piacokon kiélezett verseny cégünket új, innovatív megoldások bevezetésére inspirálta, mint a saját szőlőültetvény, az irányított erjesztés, vagy a legkorszerűbb töltőberendezés beüzemelése. Pincénkre jellemző egyedi reduktív technológia szigorú betartása mellett igyekszünk boraink egyéni jellegét megtartani.” (borsevik.hu)

Zsinagóga (2015)


Kiskunhalason az egyedülállóan összetartó zsidóközösségnek hála maradt meg épen és használatban a klasszicista hitközségi épületegyüttes. Ugyan is a hitközség önerejéből renoválta zsinagógát és a hozzátartozó rabbilakást, hitközségi székházat és iskolát.

A városban az 1766. évi helytartó tanácsi döntés alapján indult meg a más vallásúak beköltöztetése.  A város vezetése a gyapjú-, bőr- és gabonakereskedelemmel foglalkozó zsidókat támogatta a konkurens görög kereskedőkkel szemben.

A Petőfi u. 1 szám alatt látható a műemlék épület keleti díszesebb homlokzata, rajta a magyar nyelvű felirat: ”Egyedül Istennel". A kertbe lépve feltárulkozik az egyszerűségében is szép, klasszicista romantikus épület. A hitközösség temetője is szépen gondozott, körülkerített, megfelelően őrzött.

Berki galéria (2015)


A város két főmúzeuma (Thorma János és Csipke) között helyezkedik el a 2014-ben látogatok előtt is megnyitott Berki Galéria. Ebben az épületben kapott helyet Berki Viola és Diószegi Balázs helyi, Munkácsy-díjas festőművészek állandó kiállítása. Berki és Diószegi képei mellett időszaki kiállítótér ad helyet más alkotóknak is.

Búsuló kuruc szobra (2015)


Sokáig az ország egyetlen ilyen jellegű szobrának számított a kiskunhalasi Búsuló kuruc szobra. 

1904. november 27-én avatták fel a kuruc vitézt ábrázoló homokkő szobrot, amely a . Kossuth és Bercsényi utca sarkán áll. Nem csak maga a szobor monumentális, hanem talapzata is, mely északi oldalán Endrődi Sándor Kuruc nóta című verse olvasható:

Csipkemúzeum (2015)




Kiskunhalason készül a Dél-Alföld talán leghíresebb hungarikuma, a Halasi Csipke. A városban 1902 óta állítják elő a világhírű „alkotásokat”, amelyek méltán Magyarország nagykövetei is a világban.

A város közepén álló tornácos házat 1935-be építették a falusi a hagyományokat szemelőt tartva és ez létesítmény lett a varrónők műhelye. Ezen házon belül őrizik a világhírű halasi csipke kincseket, terveket és hagyományokat. 1997 óta a Csipkeház már nagyközönség számára is megnyitotta kapuit, napjainkban is megcsodálhatjuk a régmúlt mesterműveit vagy megleshessük a csipkevarrókat munka közben.

Parkerdő tanösvény (2015)


Kiskunhalas északi végén található a város híres szikes tava, a Sóstó. A vízfelületet mellett fekszik a parkerdő, amely település legújabb védet területe a Nádas-szigettel együtt. 

Mintegy két kilométernyi ösvény kanyarog az árnyasban, az út mellett pedig számos kiépített tűzhely és információs tábla található. A tanösvény főattrakciója nem más, mint a tó fölé magasodó kilátó.