Túra: Harangok útja (2015)

Alföldi Túra:

Hódmezővásárhely, Kása-erdő - Református ótemplom - Görögkeleti templom - Emlékpont - Zsinagóga - Újvárosi templom - Susáni templom - Unitárius templom - Tabáni templom - Mártélyi úti vámház - Papere - Kása-erdő

(Táv: 18 km)

A szombati éveleji bemelegítő Turánk célja az volt, hogy végigjárjuk a Harangok útja elnevezésű egykori vásárhelyi teljesítménytúra nyomvonalát. Szerencsémre az idő gyaloglásra ingerlő volt és kalauzom most is a párom volt, aki kiválóan terelgetett „szülőfalujában”.
Antitáncoló talpak
Reggel kilenc körül kezdtük Judittal az első városismereti túránkat. Az árvédelmi fallal párhuzamosan haladtunk az Ótemplom felé, ahol kisebb kitérőt tettünk. Most volt lehetőségem jól szemügyre venni az egykori lőrés téglakerítés maradványát. Az Ybl Lajos által megformált belvárosi katolikus katedrálisra és a Görögkeleti tornyos szentélyre most csak egy pillantást vetettünk, mert régről és belűről is jól ismerem őket. Tehát visszatértünk a Hódtó nevezetű kerületbe majd a kőfalon található kis átjárón keresztül toppantunk be a város mini skanzenjébe, ahol két tájház összenyitott udvarral állott. Torony iránt érkeztünk meg a Csongrád megyei látnivalók közül is kiemelkedő Európa szerte híres Emlékpontba, ahol a szocializmus borzalmaival vagy gyermekkori emlékek újra felidőződésével szembesül a látogató. Rám inkább az utolsó volt jellemző sokat csattogtattam még újnak számító gépemet és közben fülig ért a szám a látottaktól.
Irány vonalak
Kilépvén újra a napfényre újabb sor szebbnél szebb templom mellett haladtunk el. A hatalmas méretű Református Újtemplom a buszmegálló szomszédságában, a Petőfi utcából kikandikáló Evangélikus felekezet építménye, a tömzsi, de annál szebb Mór zsinagóga, az Unitáriusok pompás kastélyszerű temploma és a Szent István modern bazilikája akadt az utunkba. Szent István téren keresztül az Epreskertig gyalogoltunk, innen pedig a Susáni városrész felé vitt lábunk. A még csak messziről csodált helyi református templom zömök alakjával és szecessziós téglaépítészetével a külvárosi templomok legszebbike véleményem szerint. Még egy vasútiátjárónyival kijjebb gyalogoltunk egy másik református vallási építményt is megcsodálni Újvároson. Nem volt más hátra, mint visszasétálni az epreskertig, hogy Csúcs érintésével Tabánba vigyen az utunk.
Harangok útja

Az Arany-temetőbe még muszáj volt betérnünk, mert egy fehérre meszelt görögkeleti ékszer mosolygott ránk, ami az igen nagy múltú Lotta család síremléke is egyben, amellett, hogy pravoszláv kápolnaként funkcionál. A Jókai utcán egy forró feketére álltunk csak meg pihenni, mert várt bennünk túránk utolsó katedrálisa. Szintén a téglaépítészet helyi remekműve a város Tabán fertályában található és több szempontból is kötődik megálmodójához Borsos Józsefhez. A vámház érintésével letudtuk az utolsó betonos szakaszt jöhetett a Papere sáros, nyirkos töltése, de legalább újra természet ha nem is lágy, de ölén sétáltunk. Ez a kisebb töltés azokban az időkben készült, amikor még a várost vizek és erek hálózták be és minden napos volt a Tisza áradása. A Kása-erdőben sétálva megint csak jóleső érzés fogadott, hiszen január révén is sok madárral és érdekes gombával találkoztunk az igen ritka kincsnek is beillő városszívében meghagyott erdőfoltban. Még egy utolsó fotóra futotta időnkből a madaras táblánál, mielőtt a hónap utolsó napjának sugarai végleg nyugovóra tértek.
Amikor az erdő mesél

Nem csalódtam az útvonalban, mert híven bemutatta, hogy Vásárhely miért is volt egykoron a tavak és kisebb folyamok városa és ez mellett a település vallási sokszínűségére is rámutatott. A külvárosi református felekezetek végigjárásával jubiláltam is egyet, hiszen már 150-re dagadt az általam látogatott templomok száma.
2015.01.31

Kanális (2015)


Piros csészegomba (Sarcoscypha coccinea)

„Piros csészegomba Termőteste: 1-3 (5) cm átmérőjű. Nyeles, fiatalon kör alakú, többnyire szabályos csésze, később ovális vagy vese formájúvá válik, széle hullámos, kissé behajló. Külső oldalának színe okkeres, rózsás vagy fakóvöröses, felülete rövid, piszkosfehér szemcsékkel, pelyhekkel, szőrökkel borított. Belső oldalának színe élénk cinóbervörös, skarlátvörös, felülete sima, fénylő. Nyele 0,5-3 cm hosszú, néha hiányozhat, fehéres színű, felülete finoman szőrős, molyhos, néha gyökerező. 


A termőteste sima, élénkpiros színű, belső oldalán található. 
Húsa vékony, törékeny, viasszerű; fehér; nincs különösebb illata és íze. 
Februártól márciusig (egyik legkorábban megjelenő gombafaiunk) fordul elő, talajon fekvő, korhadó ágakon, famaradványokon növő, nem ritka faj.” (csiperkeerdeiiskola.hu)

Kása-erdő (2012)



Hódmezővásárhely kertvárosának erdeje, a Kása-erdő telepített, alacsony fekvésű erdő, melyet a város tüdejének neveznek. Kevés város rendelkezik ilyen természeti adottságokkal rendelkező erdővel, ezért is fáradoznak a védetté nyilvánításán. Régebben ifjúsági tábor is működött a területen, de elbontották már. Az erdő szívében található a Madárpark, ezen a területen számos madáretetőt helyeztek el a természetbarátok.

Tabáni Református templom (2015)


A város Tabáni negyede 1904-ben kapta első templomát, amelyet Borsos József helyi lelkész tervezett. Az egyházi épület a készítésének évében általánosan elterjedt eklektikus stílusában épült és téglaépítészet egyik legjellegzetesebb helyi alkotása. A templom kertjében egy különleges emlékmű áll, ugyanis a II. világháborúban a toronysisakról lelőtt restaurált rézkakast állították itt fel.

A műemléképület előtt lévő körforgalom közepén Borsos József emlék oszlopa látható.

Csúcsi fazekasház (2015)

Hódmezővásárhely a múlt század második felében az ország legnagyobb fazekas központjával rendelkezett.  Ezeknek a vásárhelyi fazekas mestereknek állít emléket a csúcsi városrészben található bemutatóház.

A múzeumnak helyt adó épület egykoron Vékony Sándor fazekasmesteré volt, és 1850-80. között épült a szegényes lakás. A ház egyik szobájában a század fordulón népes parasztok életét bemutatót kiállítást rendeztek be.  Az összes többi helyiségben Csúcs és más városrészek kerámiái kaptak helyet. 

A népművészeti értékű Csúcsi Fazekasház 1974-ben nyitotta meg kapuit az érdeklődök előtt. 

Szilárdy-Lotta-temetőkápolna (2015)

Szilárdy-Lotta-ház a Kossuth téren 

Az arany-temetőben, a görögkeleti és katolikus sírkert találkozásánál áll Hódmezővásárhely egyetlen kápolnája, amelyet a város egyik görög származású családjából származó, Szilárdy Jánosné Lotta Mária adományokból 1870-ben a férje emlékére emeltetett. Az épület alatt nyugszik a város ortodox közösség életben egykor meghatározó szerepet betöltő Szilárdy-Lotta család hat tagja.
A viharos időket átélt eklektikus stílusú építmény napjainkban újra a régi pompájában díszeleg.

Özvegy Lotta Mária egykori lakóháza megtalálható még a Kossuth téren, amelyet szegedi vállalkozókkal építette 1880-ban. Később a helyiek ezt az épületet kékesszürke festése miatt Szürke-palotának nevezték el az eklektikus épületet. 
A tér megújítása óta régi dicső fényében pompázik az egykori palota.

Újvárosi református templom (2015)


Kronologikus sorrendben a város harmadik református temploma az Újvárosi fertályban található. 1898-ban Sándy Gyula tervei alapján adományokból épült fel eklektikus stílusban és jól illeszkedik a református városrészek tégla építészetébe.

Császtvay-kút (2015)


A vásárhelyi egykori Császtvay vendéglő (ma Susán vendéglő) előtt található a város legrégebbi kútjainak egyike. A Császtvay István és társai által az 1890-es években fúrt kút már egyszer eltűnt a térről, de a Városvédő és Szépítő Egyesület közben járásának köszönhetően visszakerült a műemlék az eredeti helyére.

Susáni Református templom (2015)


Hódmezővásárhely Susánnak nevezett városrészében különleges alföldi téglatemplom található. A jellegzetes piros és sárga kövekből álló épületet 1910-re készült el és megálmodója pedig Boros József volt.


A templom alaprajza két, egymásnak forduló négyzet, találkozásuk sarkán emelkedik a városrész jelképe a hatalmas torony. Az épület két bejárattal rendelkezik, mindkettő a román építészeti megoldásra emlékeztet. A kertben látható még a második világháború susáni áldozatainak emléktáblája.

Epreskert (2015)


A Vásárhelyi piactól egészen a katolikus temetőig nyúló több mint kétszáz fából álló ligetet nevezik a helyiek Epreskertnek. A helyi védettséget élvező fákat száz évvel ezelőtt telepítették selyemhernyó tenyésztés céljából. A városvédők kitartó munkájának köszönhetően maradt meg ez a csodálatos és figyelemre méltó zöldfolyosó.

Szent István templom (2015)

Hódmezővásárhely második számú katolikus katedrálisa azon időszakban épült, amikor minden templomot az első királyunkról neveztek el.

1953-ra koronázta siker a város katolikus vezetőségei által kezdeményezett alapkőletételt. 1937-re készült el a Fábián Gáspár által tervezett ókeresztény bazilika stílusú egyházi épület, amely felszentelésének évében a Szent Jobb országjáró körútjának egyik állomása volt. 
A belsőterek egyik ékessége a magyar és lengyel szentek népes csoportját ábrázoló Korbuly Ferenc freskó.

Napjainkra a Szent István téren álló plébániával egybe épült műemlék igazi kulturális helyé avanzsálódott, a lépcsőin Kossuth-díjas Ákos is énekelt már.

Zeneiskola (2015)

A Kálvin tér eklektikus bérházat a helyi izraelita hitközség 1893-ban építtette Bauer Henrik műépítész tervei alapján. 
Ebben az épületben működött többek között szálloda, kávéház, étterem és gabonacsarnok, 1953-tól pedig Állami Zeneiskola kapott helyet itt.

Emlékpont (2015)

Csongrád megye egyetlen Holokausztmúzeuma világviszonylatban is egyedül álló, hiszen Magyarország 1945-től 1990-ig terjedő azon viharos időszakát próbája meg elénk tárni, amely nem a zsidóüldözésről szólt. Az Emlékpont modern épület három évszázad építészeti jegyeit hordozza magán és 800 négyzetméteres kiállítótermeiben pedig a mai legkorszerűbb kiállítási eszközök segítségével elevenedik meg történelem eme zavaros időszaka.


A Kádár korszakot felölelő kiállítás anyagának összegyűjtésére 2005-ben egy országos felhívás keretében került sor. A történelmi összeállítás főleg a Hódmezővásárhelyen és környékén lezajlott eseményekből táplálkozik. Az átkos időszak szemtanúval készített közel kétszáz interjú és a „bűnösök fala” próbál meg erőteljesen a nézelődő szívére és lelkére hatni.

A földszinti termekben megismerhetjük kommunista rendszerrel egyedül dacoló tanyavilág eszközeit és azok eltörlésére bevetett propagandát. A nagy terembe jutva találkozhatunk „Iván”-nal, a helyi 4 méteres katona szoborral és a korszak megkövetelt stílusában született festményein keresztül beletekinthetünk a szocialista mindennapi életbe. Ezen a szinten egykori vásárhelyi üzemek Európa szerte kereset termékei találhatóak, köztük a városban gyártott kisautó, a PULI. De látható még itt egy retróbüfé is, amely a kor jellegzetes vendéglátóipari egységébe kalauzol.




Végül a pincébe található még néhány monumentális ávós határőr szobor, amely arra fókuszál, hogy központi témái legyen a teremnek azok a csizmák, amelyek egykoron a szabadság fogalmát döngölték a Magyarországon a földbe.

A kommunizmus borzalmainak emlékhelye Hódmezővásárhely főutcáján egy forgalmas csomópontnál az Andrássy út 34 szám alatt található.

Tájház (2015)

Hódmezővásárhely Népművészetét bemutató tájház az Árpád utca 21. szám alatt, közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett. 

A 18. századi parasztház igazi vásárhelyi népi építészi különlegesség, a szobákban vásárhely különböző városrészeiről ide került, például csúcsi, tabáni és újvárosi bútorok és hímzések láthatóak. Az udvaron eredeti állapotban fenn maradt gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak találhatóak.

Alföldi galéria (2015)


forrás: tornyaimuzeum.hu

A Kossuth tér oldalában az ótemplommal szemközt található az Alföldi Galéria, amely a Tornyai János Múzeumhoz tartozik, annak részeként üzemel.


A Galériának helyet adó klasszicista épület egykoron református főgimnázium volt, amely 1820 és 1822 között épült. A Vásárhelyi Őszi Tárlat ide költözésével vált a megyei egyik leghíresebb képzőművészeti kiállításává. Az alföldi művészet több mint egy évszádnyi alkotását foglalja csokorba a főleg festményekből álló bemutató. A magyar
művészettörténet olyan jeles alkotóinak a művei láthatók itt, mint például Tornyai János, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba Novák Vilmos és Medgyessy Ferenc.

Ótemplomi magtár (2015)

Az ótemplom mellet található az 1744-ben építtetett barokk homlokzatú magtár épület. Egykoron az egyház az adó fejében begyűjtött termények és tárgyak tárolására építette, napjainkban utazási iroda működik a műemléképületben.

Erdei tanösvény (2015)


Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti emlékpark területi egy kisebb erdőfoltban a Kecskeméti erdészeti igazgatóság 350 méter hosszúságú tanösvényt alakított ki. Az itt betrendezett hét állomás szép táblákon keresztül ismerteti az erdők növény- és állatvilágát.

Nepomuki Szent János (2015)

Nepomuki Szent János kultusza mindig is fontos volt a Tisza mellet élő élők számára. A halászok és „vízenjárók” védőszentjének szobra megtalálható minden nagyobb faluban ahol folyó vagy esetleg tó található a környéken. 
Ópusztaszeren az emlékparkban is áll már egy fehér kőszobor a gátőrház melletti tóparton, amely bal kezében hatalmas keresztet tart, jobbjával pedig az ég felé mutat.

„fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez.”

Pallavicini-kastély (2015)

forrás: historicgarden.net

A Pallavicini család ópusztaszeri vadászkastélya a főutcán található és jelenleg pszichiátriai otthonként üzemel ezért sem látogatható.

Az 1879-es árvíz előtt is állott már a nagybirtokosok kastélya, de 1880-ban teljesen újjá kellet építeni, ekkor kapta historizáló küllemét. Napjainkra az épület elvesztette történelmi értékét, modern szárnnyal toldották ki a homlokzatát pedig teljesen eltakarják az előkert terebélyes fái. 


A kastély egykori parkja viszont körbejárható, több turistaút is található a néhány tájidegen növényt is felvonultató erdőben.

Az árny (2015)


Túra: Maros menti füzes erdők (2015)

Alföldi Túra(Kerékpáros):

(Csongrád megye "Kerékpáros" turistája 2. szakasz)

Kiszombor, templom - Makó - Pajori iskola - Nagyfa - Algyő - Olajos utak - Szeged, Petőfi telep - Szeged, Makkosháza

(Táv: 52 km)

Volt egyszer egy határ menti kis falu Csongrád megye legdélebbi szegletében, ahol az egy főre eső műemlék a legtöbb talán az országában. Kiszombor egykoron a Rónay család birtoka volt és az uradalom összes gazdasági épülete egykori klasszicista színpompában, de igen csak kihasználatlanul áll.
Keresztek a fényben
Napfelkelte idején érkeztem meg a kerékpárommal a nekem sok szempontból kedves marszögi faluban. Bemelegítésnek kitekertem a helyi temetőbe, mert régóta gyönyörködtem a falu híres kriptájáról készült fotóban. Most magam is szemügyre vettem a kísértet kertnek is nevezhető épületeket. A digitális dokumentálás végeztével Varga Attila plébánossal találkoztam, aki bebocsájtást engedett az Európában is ritkaságnak számító kívül kör alakú, de belül karéjos rotundába. Néhány kevésbé ismert történet végighallgatása után a falu másik híres emberével találkoztam, a napjainkban közkedvelt Children of Distance egyik oszlopos tagjával. Shady-vel aztán belecsaptunk a fényképezés megcsúfolásába, aminek a „szenvedő”alanya szerény személyem volt. (Hálás köszönet a jó képekért!)
Maros mente (HDR)
Déli tizenkettőkor búcsút vettem a leghíresebb haveromtól és Makó felé vettem az irányt, hogy végre beteljesítsem a Maros-menti kalandozásaimat és behúzzam az E7 hiányzó szakaszát. Kis kitérőt tettem a Szent István műemlék templomhoz, ahol a város barokk szobrait is lencsevégre kaptam, majd kanyarogva magam mögött hagytam a várost. Csak úgy suhantam a kedvező szelek szárnyán az igazán tavaszias időben a töltés menti úton. Egy ízben megálltam enni is egy pár falatot, majd felmerészkedtem a sáros gátra is, hogy gyönyörködjek a Landori erdők füzeseiben.
Kócsag a kanálisban
Elhagyván Vetyehátot a távolban feltűnt az autópálya széles beton sávja és egyre sűrűsödtek a kanálisok száma is. Így az ártérben sok hazai vízi madarunk megfordult, ezáltal a fényképezőgépem látócsövében is nyomot hagytak. Gyorsan röpült az idő, az algyői hídon való átkelés után még egy utolsó bélyegzőhelyet kerestem a településen. A hűsítés után kikecmeregtem a faluból és elindultam az olajváros felé, ahol már az alkony bontogatta szárnyait. Itt sem voltam madarak híján, a varjak nagy seregben tanyáztak a vetésben, később még egy szürke gémmel és egy egerészölyvvel is találkoztam az út mentén.
E7-es Jelvényszerző
Petőfitelepen átvágva érkeztem vissza szegedre, ezúttal még néhány templomot is útba ejtettem, hogy kihasználjam a naplemente érdekes fényeit. Haza érve nyugodtan konstatáltam, hogy befejeztem az E7-es jelvényszerző összes szakaszát és hamarosan meglesz az idei első jelvényem.
Itiner: itt!
2015.01.16

Szent Gellért templom (2015)

Az ötvenes évektől kezdődően a Tarján, Baktó és Újsomogyi telep lakosok lelkigyakorlatukat a Szent Filoména kápolnateremben tartották, amely az Uzsoki utca 10. szám alatt állott.

A mai Tátra téri templom Muntyán Valérné Goller Emília által felajánlott teleken épült fel 1971 és 1975 között. A templom belseje egyszerű, minimalista díszítéssel.

Református templom (2015)

Petőfitelep református temploma 1938-ban épült a sirály utcában lévő telken.

A toronnyal rendelkező épület építészetére az egyszerűség és a modernitás jellemző.

Olajváros (2015)














Az Algyő és Tápé között húzódó ártéri területen található hazánk egyik legjelentősebb kőolaj és földgázmezője. A véletlenül megtalált értékes nyersanyagokat 1965 óta termelnek itt ki és finomítják. A nehézipart nélkülöző Szeged ezzel az olajmezővel az évek során a magyar olajbányászat fellegvára lett. 

Tájház (2015)

A Kastélykert utca 42 szám alatt található tájház 2001 óta működik Algyőn. A néprajzi gyűjtemény egy volt kovácsműhelyben lett kialakítva és a tárlata a helységében egykor népszerű foglalkozásokra koncentrálódik, például halászatra, kovácsmesterségre és kosárfonásra.

A Tájházban gyakorta tartanak kézműves foglalkozásokat és számos alkalommal különböző kiállításoknak ad helyet az intézmény.

Landori-erdő (2015)

A Makó melletti Maros-ártér Landori erdője a Körös-Maros Nemzeti Park részterületét képezi, ezáltal a hét természetvédelmi törzsterület egyike.

A terület különlegessége a sajátos mikroklíma és szállított hordalékanyagokban rejlik, ezzel mind botanikailag, mind zoológiailag eltér a középső és déli Tisza-szakasz ártéri erdőtársulásaitól. A erdő fő alkotó fafajtái a tölgy, szil és kőris. Az itt élő állatok közül pedig az ízeltlábú és puhatestű fauna elmélkedik ki, valamint különleges madárértékünk a holló.

Szent István Király Plébániatemplom (2015)


A Szent István templom vagy más néven Belvárosi plébániatemplom Makó Bujáki részében áll, amely 1699 óta egy katolikus városrész.

A mostani Szent István tér helyén már a török idők előtt is templom állt, amely a dúlást követő években teljesen elpusztult. 1718-ban azonban egy kisebb épület felhúzásával kezdődött el azaz építési hullám, amely 1972-re fejeződött be. A folyamatos bővítések hatására egy hatalmassá duzzadt barokk és empire stílusú építmény épült fel Makón. A műemlék környezetének egyik különlegessége a 1933-ban egy régi térképet alapul véve készült kapus, bástyás kerítés. 

A szentély főoltára igazi klasszicista mestermunka és főoltárképe pedig Szent István királyt ábrázolja, amint a koronát fölajánlja Máriának. A templom oldalkápolnájában található a még egy 18. századi Madonna kegykép, melynek eredetije a római Santa Maria Maggiore bazilikában található. 


Szent Anna-szobor (2015)

Szent Anna a legenda szerint Szűz Mária édesanyja volt és a hazai hagyományokban szeretetteljes gondoskodást jelképezi. Makói szobra a többi barokk alkotás közelében a Bujáki Katolikus templom szomszédságában található.

Immaculata-szobor (2015)

Makó legrégebbi szobra a Szent István templom kertjében áll és a 18 századi barokk szellemiségében készült. A karcsú oszlop tetején levő földgömbön álló Mária-szobor anyaga a pilis kőbányákból származó homokkő.

Szentháromság-szobor (2015)


Makó Buják városrészében, a plébánia templom mellett található a szentháromságot megformáló szoborkompozíció. Az oszlopon álló neobarokk szobrokat 1888-ban ismeretlen mester készítette.

Kiszombor

A  falu látképe a Maros töltésről
„A Maros bal partján, a szegedi, makói, nagyszentmiklósi és óbébai út találkozásában terül el. Határában van a hármas határ: Magyarország, Szerbia és Románia találkozási pontja. E vidéken valamikor hunok, gepidák, avarok laktak. Temetőiket Móra Ferenc tárta föl. Tíz honfoglalás kori lovassírra is talált.
1753. évi térképe a települést a Maros szugolyi kanyarulatában tünteti föl. A Csanád nemzetség egyik ősi birtoka. 1256-ban a Kelemenös fiak nyerték el, majd a Telegdiek osztoztak rajta. Zsigmond király mezővárosi rangot adományozott neki, mint ezt 1536-i országleírásában Oláh Miklós is megemlíti. A hódoltság idején elnéptelenedett, 1582-ben csupán három lakosa volt. 1596-ban a török fölperzselte, pusztává vált. A török elleni fölszabadító harcok után a terület határőrvidék lett. 1717-től a Temesi Bánság Csanádi Kamarai Tiszttartóságának kerületébe osztották be. A körtemplomhoz a kincstár 1744-ben fatornyú hajót, 1777-ben barokk templomot építtetett. 1779-ben állították vissza a megyerendszert, ettől kezdve a község Torontál vármegye nagyszentmiklósi járásához tartozott.

A bécsi kancelláriában 1781. augusztus 1-jén tartott árverésen a zombori uradalmat a határához tartozó Dédenszeg és Ladány pusztával Oexel Mátyás József nagyszentmiklósi sörgyáros, német nemes 75 902 forint 30 krajcárért vásárolta meg. Erről 1783. november 7-én a király adománylevelet állított ki. A 8637 hold 400 négyszögöl területből 916 hold úrbéri föld volt. A lakók megoszlása: 117 telkes jobbágy és 32 zsellér. A birtokhoz tartozott templom kegyúri joggal, egy romos iskola, szeszfőzde szeszmérési engedéllyel, a marosi komp és a hozzátartozó szálláshely, kocsma. Az Oexel család nemességét hazánkban 1714. május 10-én, Torontál megyében 1791. augusztus 23-án hirdették ki. Az új birtokos 1787-ben parókiát, 1790-ben a két tantermes iskolát, iskolamesteri (tanítói) lakást, 1797-ben a körtemplomban kriptát építtetett. Oexel Mátyásnak
1803-ban bekövetkezett halála után az uradalmat három fia között osztották föl. A család 1839. szeptember 9-én folyamodott V. Ferdinándhoz nevüknek Rónayra változtatására és a zombori előnév használatára. 1846. pünkösd hava (május) 28-án a marosi átkelésre királyi révjogot nyertek.
A család tagjai közül többen bekapcsolódtak a reformkori mozgalmakba. Rónay János (1809–1867) táblabíró, majd törvényszéki táblabíró, 1848-ban Torontál vármegye követe, az István nádor által a királyhoz vezetett küldöttség tagja, 1849-ben szegedi városi tanácsos és az országos főtörvényszék bírája volt. A szabadságharc bukása után lefogták, a pesti újépületbe vitték, 1850-ben rendőri fölügyelettel Szegedre internálták, 1861-től Nagyszentmiklós országgyűlési követe. Felesége, Karácson Emília 1883-ban megalapította Zombor első óvodáját, az Emília-óvodát. Rónay Mihály (1818–1873) 1848-ban Csongrád megye első alispánja, a nemzetőrség szervezője, kormánybiztos volt. Ezért 1849-ben előbb halálra, majd nyolcévi várfogságra, vagyonelkobzásra ítélték. Az aradi várból 1854-ben szabadult. Az októberi diploma idején ismét első alispán lett. 1865-től Csongrád megye országgyűlési követe. A tornyos kastély építője, Rónay Móric (1813–1890) Torontál megye al-, majd főjegyzője. 1848–49-ben első alispánja, majd főispánja. Rónay Lajos (1821–1891) Csongrád megye főispánja. Rónay Ernő (1852–1913) két ciklusban országgyűlési képviselő. Rónay Jenő (1854–1921) Torontál vármegye főispánja volt.

Kerek-tó
A község gyorsan fejlődött. A lélekszám 1851-ben 2586, 1890-ben 3994. Több katasztrófa is sújtotta: 1831-ben, 1836-ban, 1873-ban kolera pusztított. 1849 februárjában szerb fölkelők gyújtották föl, lakossága Makóra menekült. 1863-ban aszály miatt szenvedtek. Az 1874-i, 1877-i tűzvész, 1877-i marosi áradás tette próbára a nép élni akarását.
1878-ban épült föl a Maroson a makói fahíd, 1882-től indult meg az Arad—Csanádi Vasút e szakaszán a vonatközlekedés. 1911-ben a község nyugati részén létrejött a Szőlő-telep. 1882-től kisközség, 1895-től nagyközség, 1922-től csonka Torontál vármegye ideiglenes székhelye. 1923-tól Csanád megye torontáli járásának székhelye. A lakosság mezőgazdasággal foglalkozott, 1900-ban 167 kisiparosnak volt iparengedélye.”

Nevezetességek, látnivalók:

Vályogos-tó (2015)

  A Vályogos-tó horgász paradicsom a település déli részén a temetővel szemben található.

A tó 1993 kiapadását követően döntöttek a helyi horgászok úgy, hogy önerőből valósítják meg a vízfelület rendbetételét és karbantartását. Így alakult ki a nádszigetekkel és takaros öblökkel tarkított tó rendszer igazán hangulatos látványa. A 8 hektáros és 1-2 méter átlagos vízmélységgel rendelkező vízterület halállománya rendkívül változatos. 

Amellett, hogy közkedvelt horgászhely a tó és környéke védett természeti terület is. A tóban olyan ősi magyar halfajok élnek, amelyek kihalással fenyegetnek, ezen kívül a nádasokban védett madarak is fészkelnek.