Túra: Nosztra (2015)

Börzsönyi Teljesítménytúra:

Márianosztra - Kálvária - Alsó-hegy - Kopasz-hegy - Bükkös-árok - Nagyirtás-puszta - Nagy-Koppány - Koppány-nyereg - Széles-hegy - Koldus-árok - Márianosztra

(Táv: 20 km és 900 m szintemelkedés)

Az esős keleti fertály átkocsikázása után kellemes napsütéses, de enyhe időben érkeztünk meg első Márianosztrai túránkra. (Azt hiszem a rendezők is hasonló cipőben jártak.) Ámulattal néztük, ahogy a szerevezők jó szalagmunkások módjára gyártották színes igazolófüzeteinket és bocsájtottak személytelenül utunkra. (A végén pedig ugyan ilyen lendülettel adták át emléklapjainkat.) Azt már kezdem megszokni, hogy a fővároshoz közeli teljesítménytúrákon a lasztex betyárok és túrabotokkal hadonászó némberek vannak túlsúlyban, de hogy mért kell a természet rendjét feldúló ebeik jelenlétét elviselnünk, azt máig sem értem.
Kálvária-hegy
A faluház udvarának nyüzsgését magunk mögött hagyva indultunk a hegyre felvezető kálváriához. A nosztra Kálvária-hegye már elsőként ízelítőt nyújtott azokból a börzsönyi kilátásokból, melyikekből majd a tavasz folyamán részesül az ide látogató, szintén egy formás teljesítménytúra keretében. Ez a megmérettetés is a szokásos mederben folyva kezdődőt, alföldi emberként csak ámultunk és bámultunk a ködből előbukkanó dombocskák láttán. Jól szalagozott területen haladva érkeztünk vissza a jelzett útra, itt a hegység belseje felé vettük az irányt, hogy az első klasszikus ellenőrzőponton kipróbáljuk a frissen szerzett túrabögréinket.
Lopott panoráma
Az Alsó-hegyen már várt ránk a pecsét, viszont a poharaink is a gyomraink is üresen maradtak, se baj. helyette a panorámában gyönyörködtünk, a nem oly rég érintett kápolna most igen csak mélyen alattunk honolt. A sár, mit már az elején hiányoltunk, az a következő szakaszon végig útitársunk volt és nem várt nehézséget okozott a felfelé és lefelé közlekedésben. Haladásunkat az is nehezített, hogy keskeny ösvényeken sajnos a futók sokszor csöppet sem kímélve testi egészségüket vágtak be elénk és a kutyák is olykor lábunk elé csúsztak a heves rohangálásban. A Nagy Kopaszra vezető erős szakasz jócskán koptatta a térdízületeinket, de a csekély kínszenvedést kárpótolta az egyszerűen leírhatatlanul csodás kilátás, ami erről a kiszögellésről elénk tárult. Itt már érlelődött a gondolat, hogy nem igazán fogjuk bírni a harmincas táv kínszenvedéseit, de úgy voltam vele, még ha szintidőnk siralmas is lesz, akkor is sötétedés előtt beérünk majd.
Kopasz-nyereg
 A Bükkös-árkon átvágva érkeztünk meg Nagyírtásra én itt mit sem törődtem a pontőrökkel, inkább felszerelésemen igazítottam, mert az elmúlt időszakban igen csak megtépázott a bozótos. Közben a többiek már átestek a rossz híren, hiszen nem engedtek tovább bennünket a nagyobb távra, szépen megkértek, hogy az eggyel kisebben fejezzük be a mai túránkat. A társaimmal ezután szótlanul róttuk a kilométereket és közben azon tűnődtünk, hol rontottuk el. Csak egy mentsége volta szervezőknek, biztos siettek haza kedvenc délutáni sorozatuk folytatására, mert négyig úgy is simán beértünk volna, ha közben megállunk egy jóízűt ebédelni.
Feltételes EP
A további szakaszokat olyan tempóban teljesítettük, ahogy az iramunk bírta, az ásványvízen kívül semmi nem fogyott készleteinkből. Csak néhol egy-egy szép kilátásnál vagy ellenőrzőpontnál álltunk meg. Mert azért a Dél-Börzsönyi panorámák most is gyönyörűek voltak és ebben az évszakban sajátos hangulatot árasztanak, ezért is jó hegyeket mászni télutón. A Nagy-Koppányon találkoztunk az első feltételes EP-vel, amin egy kis tűzőgépszerű valamit kellet az igazoló lapjainkra nyomni. Biztos szükség van az ilyen modernizálásokra, de ezek is lassítottak bennünket, mert pár száz méterről fordultunk vissza a helyes lyukasztás miatt.
Patakocska kanyarog az árokban
 A túra fénypontja kétségtelenül a Rakottyás-tó és környéke volt, még jó hogy az ilyen igazoló helyeken a torlódás miatt volt időm normális fotókat készíteni. Kedves rendezők ezek az időket is beleszámolhattátok volna, mert összességében szerintem vagy 20 perc elment a sorban állásokkal, ha már a pontos elszámolásoknál tartunk. Ezután még megbirkóztunk a csúszós ereszkedés nehezével a Koldus-árokban, mondhatni sárosan csodás élményt nyújtott ez a szurdokvölgy is. Már csak egy kis emelkedő volt hátra, mikor egy szekérúton leértünk a faluba. A reggeli nyüzsgés délutánra se hagyott alább, nagy duzzogva átvettük plecsnijeinket és elmaszatolódott lapjainkat. Ettünk egy pár falatot és indultunk is fehér paripánkhoz, ami visszafuvarozta a Homoki gyerekeket kedves kis megyéjükbe.
Színes liget
Mondjuk a viszontagságokat jól viselő vidám csapatunk remekül szórakozott most is az ország ezen szegletében is. A BTHE-s túrabögrénk meglett, de sajnos a Kupára nevezés elmaradt, ugyan is a szervezők elfelejtették közölni, hogy a sáros talajon való le-föl menet miatti 3 km/h átlagsebesség az biz ám kevés lesz a 30-as táv teljesítéséhez. Így a húszas kitűzővel gazdagodó mindenre elszánt kis seregünk kupa álmai sajnos ezen a szombati napon szertefoszlott.
2015.02.28

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom és Pálos kolostor (2015)

Márianosztra ékessége az újjáépített kegytemplom és pálos rendház. 
A Nagy Lajos király által 1352-ben alapított pálos szerzetesrend a török dúlásig élt az itteni kolostorban. A romokból 1719-1738 között építették újjá az egykori rendház és templom barokk együttesét. Márianosztra új templomát lengyel szerzetesek vették birtokban és magukkal hozták a rendi szokásokat. A Nagyboldogasszony titulussal rendelkező templom ékessége az 1711-ben lemásolt chestochowai Madonna kegykép. Ennek népszerűségét igazolván a műemlék híres búcsújáróhellyé vált.

Koldus-árok (2015)

A Koldus-kút környékének vadregényes szurdok völgye ott kezdődik ahol a piros kiválik a kék jelzésből és szinte Márianosztra határáig tart. Az árokban a patakocska csodálatos kanyarokat tesz és egyszer át is kell rajta kelni.

Színes Mocsár (2015)


Rakottyás-tó (Fekete-mocsár) (2015)

Országos kéktúra börzsönyi szakaszán a Koppány-nyereghez közel található egy kicsiny lápfolt az erdő közepén. A Rakottyás-tó néven elhíresült vizes élőhely igazán szemet gyönyörködtető látván, ezért külön pihenőt is alakított ki ide az erdészet. Emellett a börzsönyi vadállomány fontos itató helye, sózó, les és vadetető színesíti a mocsár környékét.

Nagy-Koppány (2015)

A pazar kilátás nyújtó Nagy-Koppány Nagyírtáspusztától nyugatra fekszik nem messze a kék kereszten.

 Az 549 magas plató panorámája a Börzsöny csúcsaira tekint, de tiszta időben akár Dobóköre is átlátni.

Mézesfa (2015)

A jellegfák egyik börzsönyi képviselője a Mézesfa, amely terebélyes termetével áll a kék keresztjelzésű turistaúton a Nagy-Koppány közelében.

Nagyírtáspuszta (2015)

Ha igazi Börzsönyi nyugalomra vágyunk ideális választás a Márianosztrához tartozó üdülőközpont, Nagyírtáspuszta. 

A néhány házból álló turistacsomópont egyébként a hegység legszebb kisvasútjának végállomása. Van itt minden a mi turista kényelmét  szolgálja esőbeálló tűzrakóhellyel, padokkal és hamísítatlan erdei klímával. 

De aki a wellnesst és a luxust kedveli az is megtalálja a számítását Nagyírtáspusztán, hisz itt található
Szent Orbán Hotel, amely Európában is egyedülálló farönk szálloda. Az ideérkezők méltán érezhetik azt, hogy a Börzsöny szívében járnak.

Turistautak garmadája vezet ide Márainosztráról, Királyrétről és Nagybörzsönyből, az utóbbi a kisvasút induló állomása is.

Bükkös-árok (2015)


Nagyírtáspuszta és Márianosztra között futó turistautak egyik legszebbike a zöld keresztjelzés. Ugyan is ez turistaút vezet keresztül a kőgörgeteges Bükkös-árokon. A szurdokban folyik a Bezina-patak, amelynek medre egy igazán árnyas és sötét völgy, de zord hangulata páratlan.

Kopasz-hegy (2015)


 Az 539 méter magas Kopasz-hegy vitán felül a Börzsöny egyik legszebb hegycsúcsa. 

Az egykori vulkán pereméről lélegzetelállító kilátás nyílik a hegység Déli szirtjeire és a Dunakanyarra. A keresztel is ellátott szikla kiszögelés kihagyhatatlan túracélpont minden évszakban.
Megközelíthető a Márianosztráról induló zöld jelzésen, de vigyázat a pár száz méteres csúcsút (Zöld háromszög) igen meredek.

Márianosztra

Márianosztra a Kálvária-hegyről

„A közismert búcsújáró- és zarándokhely a Börzsöny déli részén, a márianosztrai-medencében található. Megközelíthető a 12-es útról Szobnál történő letérővel vagy Kóspallag felől. Lakossága: 878 fő, belterülete: 74 ha, külterülete: 1952 ha.
Első okleveles említése 1262-ből származik Nostre néven. 1352-ben Nagy Lajos király kolostort építtetett itt az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend: a pálos rend részére. 


A település a templomról és annak védőszentjéről kapta a nevét. A latin Maria nostra magyar jelentése: a mi Máriánk. A kolostort gyakran látogatta Nagy Lajos király, mert lánya Hedvig, itt nevelkedett. Hedvig, lengyelül Jadviga, ösztönzésére a márianoszrai pálosok alapították Lengyelországban Czestochowa kolostorát, mely napjainkban is a lengyelek legszentebb helye. Márianosztra környéke királyi vadaskert volt évszázadokig, melyet Olaszkertnek neveztek.A márianosztrai kolostor és templom 1552-ben megsemmisült, de a XVIII. században újjáépítették. A megfogyatkozott lakosság pótlására pedig szlovák telepescsaládok érkeztek.
Napjainkban is sűrűn látogatják zarándokcsoportok a hegyekkel körbezárt, csendes Mária-kegyhelyet, hogy a pálos atyák imái közt felüdüljenek. Igen népszerűek a márianosztrai búcsúk.” (dunakanyar.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
Nagy Lajos király szobra
Szűz Mária-szobor
Börtönmúzeum
Börzsönyi Kisvasút

Kálvária és kápolna (2015)

1759 óta áll a Dunakanyar legszebb kálváriája a róla elnevezett pompás kilátást nyújtó hegyen. 
A stációkkal, egyidős famatuzsálemekkel szegélyezett keresztúton juthatunk fel a barokk szobrokhoz és a mögötte álló kápolnához. A Kálvária-hegyen található még egy erődszerű szikla építmény, amely a Szent Sír sziklakápolna nevet viseli. Eredetileg kápolnának szánták az épületet, de miután 1977-ben felépült az új kápolna ezért elvesztette jellegét ezért inkább a tetején szabadtéri oltárt alakítottak az ide érkező nagyszámú zarándokok miatt. 
A Kálvária-hegyről páratlan kilátás nyílik a Bazilikára és a falut körülölelő egykori vulkánok kúpjaira.

Faluház (2015)


1998-ban adták át a Malom utca 8. szám alatti népi lakóházat, amelyet a községben összegyűjtött néprajzi tárgyakból rendeztek be. A faluház szobáiban kézimunkák, fotók és egykori okiratok láthatóak.
Márianosztra életében mindig is fontos szerepet játszott egykoron bányászat és a szőlészet, e két ősi mesterségnek állít emléket az udvaron található bemutató kiállítás.
A néprajzi gyűjtemény csak alkalmi nyitva tartással üzemel. 

Mária-szobor (Gyevi) (2015)


A Minorita kolostor előkertjében álló Mária szobornak neve elé oda lehetne rakni a vándorló jelzőt is. Ugyan is az árvíz előtti barokk szobrászat kiemelkedően szép alkotása állott már az egykori Szent Gyögy tér több pontján, sőt 1957-1990 között a Gyevi temető vendége is volt.

Az igen ritka emlékkörző homokkőszobor 1775-ben készült és képzőművészeti szempontból Szeged egyik fontos vallási alkotása.

Gróf-palota (2015)

A Tisza Lajos körút északi részén áll a 19. század elején épült, de ma is szinte az eredeti állapotában fennmaradt figyelemre méltó Gróf-palota.

Az épület a szecesszió stílus jegyei viseli magán, de erőteljes magyar és keleti hatás is mutat. Az egykori városi főügyész palotájának belsőtereit is eredetei állapotukban csodálhatjuk meg.

Justitia (2015)


Szeged egyik legrégebbi szoborcsoportja Justitiát az igazság római istennőjét ábrázolja és a Széchenyi téri Törvényszéki-palota tetején látható. A három mitologikus nőalak tervezője valószínűleg Bachó Viktor építész lehetett.

Szent Borbála-szobor (2015)


Az Oskola utcában található Borbála szobor alkotója a nonfiguratív szobrászként ismert Popovics György.  A tisztaság liliomát tartó bronzalkotás sokak számára több kérdés is felvetett, például hogy mit is szimbolizálhat a mészkőtalapzatból kicsorduló „fájdalom”.


Én már csak halkan merem megkérdezni, hogy milyen jellegű lehet a kapcsolata a bányászok védőszentjének Szegeddel?

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (2015)





Szeged első könyvtárának létrejötte Somogyi Károly esztergomi kanonok nevéhez fűződik, aki 43701 kötetből álló gyűjteményét ajánlotta fel az árvíz után újjá épülő város számára. 1883. október 16.-án ünnepélyes keretek között Ferenc József adta át a Dóm mellett álló könyvtárat a szegedi polgároknak, hogy a tudományt és a közművelődést szolgálja az intézmény.

A könyvtár kupolacsarnokában egy kicsiny múzeum lett kialakítva a legértékesebb írott művekből. Itt látható a Prágai Missale kódex egy 1492-es másolata, amely a gyűjtemény legrégebbi darabja.

Magyarok Védasszonya (2015)


A Dóm homlokzatán, központi helyen látható aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának 3 méter magas carrarai márványszobra. 

Mária alakjának eme megformálása reneszánsz formavilágát idézi, amely Tóth István szobrászművész egyik legszebb munkája. 

Szőregi csata emlékoszlopa (2015)


A városképi jelentőségű Honvédemlék Szegeden az Aradi vértanúk terén áll, és az 1849. augusztus 5-én a város közelében megvívott vesztes csatában elesett több száz honvéd emlékére készült.

Maga az oszlop a millennium évében készült és Köllő Miklós egyik remek alkotása. Az oszlop tetején, egy ágyúgolyón trónoló turulmadár szimbolizálja a bátorságot, és a nemzeti együttműködést és akaratot.

Árvízi emlékművek (2015)

A Rakpart sétányának megnyitása képen áll a Szegedi nagy árvíz századik évfordulóján 1979-ben felavatott emlékmű. 
A Segesdy György alkotása az egymásnak feszülő hullámokkal egyrészt a természet iszonytatos erejét, másrészt az ember diadalmas helytállását kívánja szimbolizálni. Mellette fölkörívben elhelyezkedő fekete gránitoszlopok pedig azok a nagyvárosok címerét viselik, amelyek a katasztrófa után a legtöbb segítséget nyújtották a város újjáépüléséhez.

Az Petresi gátszakadás után emelt körtöltésen 1908-ben fekete márványtáblás emlékkövet helyeztek el. De a táblát többször megrongálták, ezért az emlékműnek újhelyet találtak a Vértói úti vasútátjárótól pár méterre. Az ár ötvenedik évfordulójából Móra Ferenc új föliratot ajánlott, az egykori apostoli szöveg helyet amely így hangzik:
"Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat,
Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái.
Égi harag múltán kisütött az égi szivárvány.
Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel."

Szent Damján és Szent Kozma-szobor (2015)


A szegedi új klinikánál falfülkében fogadja a belépőket a Szent Kozma- és Szent Damján-szobor, amely Máté István 1989-es bronzalkotása.

Arábiai eredetű testvérpárt Kr.u. 303- ban végezték ki kegyetlen kínzások után. Amikor Párizsban megalakult a sebészek kollégiuma, a két vértanút választották az orvosok és sebészek védőszentjeinek.

Boldogasszony-kútszobor (2015)


Hősök kapuján áthaladva már a Boldogasszony sugárúton már alsóvárosban járunk. Itt található város talán legszebb szobor alkotása a Máriát mintázó kútszobor.

A Markup Béla finom barokk stílusú alkotása 1929-ben készült és Isten anyját földgömbön állva puttókkal körülvéve, a katolikus ikonográfia szigorú szabályainak megfelelően ábrázolja. Az egyébként szintén műemlék Walder Gyula iskolaépületének homlokzatát díszítő műkő szoborcsoport fölött a régi magyar himnusz sorai olvashatóak.

„Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk, anyai palástod fordítsd oltalmunkra. Magyarországról, édes hazánkról ne feledkezzél meg.”

Tűztorony (2015)

A Kossuth Lajos körút környéke az 1900 évektől kezdve a szegedi könnyűipar egyik meghatározó része volt. 

Előbb dohánygyár majd az 50-es évektől pedig ruhagyár állt itt. Ekkor tájt épült a környék egyik hangsúlyos épülete, a tűztorony.