Fogócska (2015)


Fehér-tó (2015)


A Kardoskúti határában található szikes tó a Dél-Tiszántúl legértékesebb időszakos vízállású és speciális vízutánpótlású vízfelülete ezért is Magyarország csodáinak egyike.
A Fehértó medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása pedig igen sajátos módón történik, ugyan is a felszíni feletti és a felszín alatti vizek is egyaránt táplálják a tavat. A tó területe esős időjárás esetén néha 2 négyzetkilométer nagyságúra is megnövekszik. Az aszályos időszakokban viszont kiszáradhat a tófenék és így kialakult fehér foltokon megjelennek a sótűrő növényék. A vízfelület nevének eredete is erre a jelenségre vezethető vissza.
A Kardoskúti tórendszer igazi értéke még is az itt megtelepedő madárvilág. 1979 óta tartozik a ramsari egyezmény hatálya alá, természetvédelmi területeként pedig 1966 óta van nyilvántartva. Ezek a védettségek jó tettek az őszi átvonulásnak, hiszen a darvak és vadludak jelentős hányada állomásozik itt októberben.
A tó körül található vakszikes pusztákon olyan védett növényritkaságok találhatóak, mint például az ősszel tömegesen nyíló vetővirág és a közönséges borkóró.

A Kardoskút környéke régészeti szempontból is értékes, ugyan is az itteni ásatások egy középkori templommal rendelkező települést tárták fel. De érdemes még meg említeni a szintén a nemzeti park részét képező a román stílusú csomorkányi templom maradványait. Amely a környék egyik legjelentősebben fennmaradt ilyen jellegű műemléke.
A területen két madárvárta lett kihelyezve a turisták számára.

A Nemzeti Park Igazgatósága a tótól északra lévő telepen tervezi egy regionális látogatóközpont kialakítását.

Bíbic (Vanellus vanellus)



„Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madárfaj. A hazánkban is költő partimadarak közül messze a leggyakoribb. Gyakori fészkelő nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon. Mivel részben az agrárkultúrákban is megtalálja életfeltételeit, az extenzív mezőgazdasági környezethez még tudott alkalmazkodni, de a vegyszerek negatívan hatottak állományára. Elterjedési területének legnagyobb részén vonuló. A költést követően nagyobb vizes élőhelyeken gyülekezik, nagyobb csapatokban vonul Nyugat- és Dél-Európa felé, Afrikába is eljut. Az őszi vonulás nagymértékben függ az adott év időjárásától, sok madár csak akkor hagyja el hazánkat, mikor igazán keményre fordul az idő. Tavasszal sokszor már februárban megérkeznek első csapatai, jellemzően seregélyek társaságában. A hideg lehűlések, és éjszakai fagyok ilyenkor sok bíbic pusztulását okozhatják. Költését a legelő állatok és a mezőgazdasági munkák veszélyeztethetik.

Eurázsia mérsékelt övi részén szinte mindenütt előfordul, de a hideg és a mediterrán klímán is egyaránt. Nálunk alföldi környezetben jellegzetes költőfaj, de kisebb nyílt jellegű élőhelyeken is megtelepszik. A szikes tavakat övező gyepeken és szántókon, pillangós kultúrákban, nedves réteken fészkel. Fészekgödröt alakít ki, melybe a vízviszonyoktól függően változó mennyiségű növényi anyagot hord. Szinte mindig 4 tarka tojást rak. A kottás 24 napig tart, mindkét szülő részt vesz benne. A fiókák fészekhagyók, a két szülő védi, vezeti és melegíti őket. Ha veszélyt észlelnek a fiókák lelapulnak, a szülők a levegőben üldözőbe veszik, és addig zaklatják, támadják a ragadozómadarat vagy varjúfélét, amíg el nem hagyja a madarak revírjét. A fiókák öthetes korban lesznek röpképesek. Főleg rovarokat, pókokat, férgeket és puhatestűeket fogyaszt, ezt kiegészíti növényi eredetű táplálékokkal.” (mme.hu)

Barnasávos tavasziaraszoló (Biston strataria)

Nőstény

"Méret:45-55 mm, repülési idő:február-április. Az elülső szárny fehéresszürke, hullámvonala és belső harántvonala mellett széles, vörhenyesbarna sávval. A hím csápja fésűs." (lepkefajok.eoldal.hu)

Útvesztő (2015)


Dong-ér (2015)

Nyári "köntös"
























A Dong-ér a Dél-alföld leghosszabb mesterséges vízfolyása és a legtöbb része a Pusztaszeri tájvédelmi körzet szívében hömpölyög.

Az állat- és növényvilágára egyaránt a sokszínűség a jellemző, a legszebb része pedig kétségkívül a Tömörkény-erdő mellet futó szakasza.

Mezei tyúktaréj (Gagea pratensis)


"A tyúktaréj fajok a tavasz kedves kis virágai, a hat sárga lepel, mint megannyi csillag ékesíti a sokszor még lombtalan erdők alját, a kifakult avart.
Alacsony, vékony, törékeny szárú virág. Egyetlen szálas- ár alakú tőlevele van. Ez és a hasonló alakú szárlevelek is szőrösek ( a sárga tyúktaréj levele kopasz). A két szárlevél keresztben átellenes állású. A sárga, hat hegyes csúcsú lepelből álló virágok laza ernyőben nyílnak, külső részük zöld színű. Termése tok, de leváló sarjhagymákkal is képes szaporodni. Rétek, erdőszélek, patakpartok, tisztások, kaszálók kora tavaszi, március-április virága." (novenyhatarozo.info)


Túra: Wenckheimek nyomában (2015)

Alföldi Teljesítménytúra:

Wenckheim kastély - Uradalmi magtár - Dondorogi gátőrház - Béla-gát - volt erdészház - Kíhi-gát - Peres-zug - Duzzasztó - Sebes-Körös-gát - volt Madartanya - Csikó-halom - Seres-kert - Bojti-tanya - temető - Wenckheim kastély

(Táv: 18 km)

Körösladányt másodszorra is elsőnek megtaláltuk, ami más alföldi városokkal ellentétben nem volt eddig jellemző reánk. A pár perces várakozás után csak a látszólagos káoszban itt sem hagyhattuk ki a helyi italmérés meglátogatását, hiszen a tavasz elején még hidegek a reggelek és tartós eső szitálásra hívták fel a figyelmet az időjósok.
Őszi színek 
A túra az általános iskola bejárásával vette kezdetéét, amely egykoron a a túra névadóinak a kastélya volt. A római katolikus templomnál már jól lehetett látni, hogy kb. 20-30 ember vállalkozott arra, hogy a kiírás vezetett részéhez csatlakozott. Már az elején gyorsan megtaláltuk a közös hangot a szelei Pista bával, aki sok érdekes, természetesen a témához kapcsolódó történettel halmozta el kis csapatunkat. A városból kiérve a csapatunk által ősszel már megtekintet magtárnál ismét megálltunk, ezután pedig egy kisebb erdős részen átvágva újra a mocsaras Sárréten haladtunk tovább,
A híres sárrét (HDR)
Ezeken a részeken próbáltunk úgy helyezkedni, hogy mindkét egyesület vezetőjével tudjunk beszélgetni és kideríteni néhány műhelytitkot. A Körös töltésére visszaérkezvén robbantási területekkel találkoztunk, itt is, mint minden egyéb fontos résznél, a helyi iskola tanárai tartottak rövid ismertetőt. Az alig szemerkélő esőben érkeztünk meg túránk talán legszebb részéhez, a duzzasztóhoz. Itt több kisebb csatorna találkozott, majd a főfolyóba csordogált bele, innentől kezdve a táv visszafelé vezetett a városba. A Henkel Magyarország korszerű üzeme után végképp búcsút intettünk a töltésnek és a kis városi szakasz  megtételével egy kerékpárúton trappoltunk megint csak háttal a házaknak.
Márvány minta
Hosszú és unalmas percek után végre megint földutat találtunk és megmérettetésünk záró fejezete képpen újra  Körösladány felé vettük az irányt. Megint csak összerázódott a csapat, és Karcsival volt időnk egy kicsit személyesebb hangvételben beszélgetnünk, így Sanyi is bátran faggatta túravezetőnket az egyesületalapítás nehézségeiről. A temetőben megint csak hosszabb pihenő következett, itt a híres kriptán kívül geoládázásról is esett szó. Az utolsó és egyben egyetlen pecsétünket egy helyi kiskereskedésben kaptuk és innentől kezdve már csak néhány száz métert sétáltunk és az iskolához is értünk.
Vak ajtó
Ez a szép szombati Körösladányi helyismereti túra most nekünk nem az állóképességeket felőrlő nagy kihívásokról szólt, hanem a jó hangulatú sétáról és a baráti beszélgetésekről. Ezért is érezhette ilyen jól magát a három főre csökkent csapatuk, meg hát Körösladányban mindig meleg szívvel fogadják a turistákat. Az ide érkező vándornak pedig mindig akad felfedezni való Sárréten és a hozzá tartozó történelmi emlékekkel bővelkedő városban.
2015.03.14

Wenckheim-család kriptája (2015)


A Wenckheim család körösladányi temetőkápolnája 2 km-re a város központjától található méltatlanul elhanyagolt körülmények között hagyva.
A kápolna a nagy múltú család sírboltja is egyben, belsejében mellszobrok és domborművek láthatóak. A kripta részében pedig a családtagok 19 koporsója található. 

Az épület maga Id. Czeigler Antal tervei szerint épült 1825-1826 között klasszicista stílusban. A kör alakú építmény elején található négyoszlopos timpanon pedig valószínűleg a fiatal Ybl Miklós egyik első munkája. Kijelenthető, hogy  a műemléképület küllemében a római Pantheon kicsinyített másának tekinthető. 

Sebes-Körösi Duzzasztómű (2015)


A Sebes-Körös Körösladány határában álló duzzasztója 1977-ben épült a mezőgazdasági művelésű területek öntözési lehetőségének biztosítására.

A gát kiegészülve a halivadék gondozó csatornával, teljességgel beleillik a Körösök más hasonló a természetet érintő rendszeribe, a terület bejárása pedig kellemes időtöltést ígér

Tükrös Játék (2015)


Falumúzeum (2015)

A  2003-as évben nyitotta meg kapuit a körösladányi helytörténeti gyűjtemény, vagy más néven falumúzeum. Az adományokból összegyűlt anyag ötteremnyi helyet kapott az épületben.
Az állandó tárlatok főként a környéken meghonosodott földműveléssel és állattartással foglalkozó korabeli paraszti életet hívatott bemutatni. Emellett fontos a volt Körösladány életében a kézművesség és ezen belül a fazekasság. A kiállítás egyik legfőbb látványosságát képezi a városlakók padlásairól előkerült keramikákból álló kavalkád.

Az időszakos kiállítások egyik fő attrakciója a báró Wenckheim Béla és családját bemutató tárlat, amely két részből áll. Az egyik fele a nemesi család által kezdeményezett folyószabályozás terveit, kivitelezését és végbemenetelét foglalja össze, a második állomása pedig a kastélyuk 200. éves történelmét tárja elénk, de az uradalmat öröklő Meran család történetét is belefűzi.

A múzeum épülete a Petőfi tér 4 szám alatt található, a kastély szomszédságában.