Köves-Körös (Crişul Pietros) (2015)

A Petroszi- vagy más néven Köves-Körös a Bihari-hegységben található, Galbenai Alsó-kőközében születik és vele egyesülő Bulz-patakkal robog sebesen a Belényesi-medence felé.

A folyó nevéhez méltó sziklás medrében kisebb zúgok és látványos sziklamedencék láthatóak. A hegyek között kacskaringózó vadregényes patakvölgyében sok szurdok és barlang is található.

A folyó több helyi szakaszát érdemes felkeresni, mert szép túrákat tehetünk a Köves-Körös környezetében.

Túra: Az elveszett világ (2015)

Bihari (Románia) Túra:

Glavoj(PI) - Pádis-rét - Varasó-ház - (PO) - Szamos-bazár - Égett-kő (PI) - Varasó-ház - Glavoj

(Táv: 19 km és kb. 1150 m szintemelkedés)

Második napra hosszabb etapot és nagyobb hegycsúcsok megmászását terveztük a csapattal. A túránk kiinduló állomása ismét Galavoj volt, ahol a reggeli kávénk közben igazán impozáns fotókat tudtam készíteni az óramű pontossággal érkező birkajáratról, ahogy a ködös hegyoldalban átszelik a mezőt.
Glavoji reggelek
Utunk első szakasza a Glavoj-völgy bejáratánál elhelyezkedő juh karámok mellet vezetett, de szigorúan csak a jelölt úton haladtunk. Majd a Pádis-réten vágtunk át a piros jelzést követve, ahol kristálytiszta hegyi tó és egy menedékház ultra modern változata akadt az utunkba. A sétánk itt még a szokásos medrében zajlott, látványos erdős hegycsúcsok között kacskaringózott a murvás út és eközben csak úgy kattogtak a fotómasinák.
Fekete-tó
Mire a Szamos-bazár előtt elhelyezkedő erdős részhez értünk, már egy csomó turista lézengett a környéken, és azt vettük észre, hogy még a kecske ólakat is kiadták szállásnak a helyiek. A Varasó-ház is egy ilyen pásztor lak lehetett valamikor, manapság turistaszállóként működik, de az összevisszaságával valahogy nem illik a festői tájképbe. Kisebb meredek erdei úton leereszkedtünk egy patak völgybe, ahol tulajdonképpen már kezdődött is a körtúra, amit Szamos-bazárra kereszteltek az érdekes és változatos felszíni formák miatt.
Apró léptekkel
A portálon áthaladva előkerültek a fejlámpák és jöhetett az adrenalin termelő móka, néhol a csúszós köveken és láncokon ereszkedtünk le a patakba, néhol pedig felkapaszkodtunk egy-egy szikla párkányára. Felülről a beszakadt kürtőkön át bejutó fény miatt az emberfiának tényleg olyan érzése támad, mintha egy elveszett világba csöppent volna. Majd végül egy szűk kanyonon áthámozva magunkat jutottunk ki a varázslatos Fortuna-ligetre. A veszélyes kaland után egy hosszabb ebéddel egybekötött pihenőnőt vettünk ki és közben elcsevegtünk a békési sporttársakkal, akik úgy döntöttek visszafelé is ezen az úton közlekednek. A völgy végében szemügyre vettünk egy vízesést majd egy lankásabb hegyi úton indultunk meg főnek.
Bátorság próba
Csodás vízmosásokban haladtunk előre, míg nem egyszer csak elfogyott a jelzet út és ezek után túravezetőnk megérzéseire hagyatkozva, úgy mond toronyiránt közlekedve kerestük meg a helyes utat. A Bazár elhagyása után felkerült esővédőinknek nem igazán tetszett a lucskos dzsungeltúra, de végül találtunk egy jelzéscsomópontot és itt ketté is szakadt a társaság. A bátrabbak feljutottak közel 1700 méterig és megcsodálták a fennsík északi ormait, míg én és Juditom visszakullogtunk a táborba és megpihenten vártuk társainkat. De ezen a napon sem maradt el a helyi ízek kipróbálása, ugyan is brindzás és áfonya lekváros palacsinta került terítékre, a festői hátteret pedig a káprázatos naplemente szolgáltatta.
Én és Judit meg a Medve
A másnapi hazaút során, mielőtt teljesen búcsút mondtunk volna a vadregényes tájnak, a Köves-körös partján még megpihentünk, hogy raktározzunk a szépséges látványból rosszabb napokra. A mi esetünkben is beigazolódott a helyi mondás: Aki egyszer már járt itt, annak szíve mindig visszavágyik!
2015.05.24

A nap nyoszolyája (2015)


Örvös rigó (Turdus torquatus)

hím
„A fekete rigóhoz hasonló megjelenésű madár, de a hímek begyén lévő fehér félhold alakú mintázat, valamint tollainak pikkelyszerű fehér szegései alapján attól könnyen elkülöníthető. Hazánkban igen kis számban, de rendszeresen átvonul. Leginkább márciusban és az októberben találkozhatunk vele.

Tipikus hegyvidéki fészkelő. Európa szinte összes magashegységi fenyvesében, bozótos, borókás élőhelyén költ, de sehol sem nagy számban. Kedveli a nedvesebb területeket, sokszor patakok, lápok környékén fészkel. Évente egy vagy két fészekaljat nevel. Hegyvidéki erdőkben fészkét bokrok alá, patakok partoldalába vagy talajmélyedésekbe rejti, de előfordul, hogy bokrokra vagy fákra építi. A fészek elkészítésében mindkét szülő részt vesz. 3-6 tojást rak, melyeken a tojó egyedül kotlik. A fiókák etetésében viszont már mindketten részt vesznek.” (mme.hu)

Meleg-Szamos (Someşului Cald) (2015)

A patak a Bihar-hegység keleti lejtőjén, a Vlegyásza déli oldalán ered, az Aragyásza és a Feredő patak összefolyásából jön létre, majd Meleg-Szamos néven később folyóvá alakul. A Szamos-bazárt bejáró szorosa a folyó legfestőibb szakasza, ahol méretes sziklafalak közt folyik egy szűk völgyben. Ezt a környéket egykoron Czárán Gyula tárta fel, és ő adta a tájnak a mai nevét.
A Meleg-Szamos forrásvidékét elhagyva keresztülfolyik Bihar és Kolozs megyén, majd egyesül Gyalu alatt a Hideg-Szamossal.


Aragyásza-tisztás (P-na Radesei) (2015)



Az Aragyásza-barlang kijáratánál található az Aragyásza-tisztásra vagy más néven Fortuna-liget.

A kis tisztás egy igazi dzsungel hangulatú, növényekkel gazdagon benőtt terület, amelyet hatalmas sziklák és fenyők díszítenek. Itt folyik össze az Aragyásza-patak a Feredeu-patakkal és innentől már Meleg-Szamos néven fut tovább. Nem messze a nyiladék szájától található egy vízesés, ezt a csodás képződményt érdemes közelebbről is csodálni. 
Egyébként innen kezdődik az összefolyt patakokból keletkező folyó legfestőibb és legvadabb szakasza.

Aragyásza-barlang (Cetățile Rădesei) (2015)

Babilon kapuja

Az Aragyásza barlangot a Bihar-hegységben, a Meleg-Szamos forrásvidékén találjuk, ez a sziklaodú egyben a Szamos-bazár körút bejárata (kapuja) is.

A látványosság bejárata egy 15 m magas és 7 m széles hatalmas száj formájú nyílás, amely több környékbeli patakot nyel el.  A gigászi képződmény egyetlen hatalmas járatból áll, ahol több terem is egybe kapcsolódik. A barlang természetes belső világítása annak ellenére igen csekély, hogy több helyen beszakad töbörök találhatóak, ezért a fejlámpa használata erősen ajánlott.  Ezt leszámítva az akna és a végén található kanyon is jól járható, falétrák és hidak könnyítik meg bejárását.
Miután átküzdöttük magunkat az egyszerre szörnyű és csodálatos világon az Aragyásza-tisztásra juthatunk, innen a barlang kikerülésével újra a bejárat kapujához juthatunk.
Radesei-patak

Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

„Hazánkban csak elvétve fordul elő, inkább savanyú talajú területeken találkozhatunk vele, például az Őrségben. Fekete bogyója ízletes és rendkívül egészséges is.
Alacsony termetű, enyhén fásodó szárú félcserje. Levelei fényes zöldek, bőrneműek, kicsik, tojásdadok, a szélük fűrészes. A szárhoz rövid nyéllel kapcsolódnak, szórtan helyezkednek el. Virágai kicsik, nem feltűnőek, zöldessárga – rózsaszínűek. Április-május hónapokban nyílik. Jelentéktelen virágainál sokkal feltűnőbbek a sötétkék, borsószem nagyságú bogyótermések, melyek nem szabályos gömb alakúak, alsó felükön kis bemélyedés található. Ezek a bogyók kellemesen savanykásak igen gazdagok C-vitaminban. Vad- és sajtételek kiegészítője az áfonyalekvár. Magyarországon ritkán találkozhatunk vele, de Erdélyben gyakori növénye a fenyveseknek. Nemesített változatait kertekbe is ültetik, de mindenképpen savanyú talajt igénylenek.” (novenyhatarozo.info)

Varasó-tó (Taul Varasoaia) (2015)

A Varasó menedékháztól csak pár száz méterre található a szintén Varasó nevet viselő tó.

A csodás érintetlen vízfelület a körülötte magasodó fenyvesekkel és szirtekkel a környék egyik csodája. Egyébkén innen indul több turistaút is a hegység nevezetességei felé, ilyen például a Boga-csűr, Mócok temploma vagy a páratlan Szamos-bazár.

Varasó-ház (Cabana Varasoaia) (2015)

A Szamos-bazár kapujában található Varasó-ház egykoron tejbegyűjtő központként működött, de manapság már kizárólagosan csak menedékház.
Jól felszeret faházakkal és meleg vízzel várja az ide érkezőket a helyi tulaj, aki a származásához híven igen ravasz róka. A beszámolók szerint a környék egyik legrosszabb ár/érték aránnyal rendelkező szállása, pedig környezetben igazán festői.

Pádis-rét (Şesul Padiş) (2015)


Pádis-rét a hegység Ponor nevű részének egyik fenyvesekkel körül ölelt fennsíkja. A magashegyi mező csodálatos látványát több tükör sima dolinató és egy erdészház is gazdagítja.

Erdélyi ibolya (Viola declinata)

„A Viola nemzetség tagjai az ibolyák és árvácskák. Többnyire lila színűek, de akad köztük fehér és sárga virágú faj is.
Karcsú szárú, csinos kis növény. Megjelenésében jobban hasonlít az árvácskákra. Levelei osztottak, az osztatok fordított tojásdadok, csipkés-fűrészes szélűek. Virága kb. 1-1,5 cm nagy, feltűnő, élénk színű, sötétlila vagy kasmírkék, a toroknál sötétebb csíkozással, a közepe sárga. Toktermés van. Hegyvidéki faj, Hazánkban nem honos. Hegyi rétek, erdőszélek, vágások vadvirága májusban.” (novenyhatarozo.info)

Márványozott csiga (Arianta arbustorum)

„A márványozott csiga (Arianta arbustorum) egy közepes termetű szárazföldi csigafaj a Helicidae családból. A faj Európában őshonos; megtalálható többek között Hollandiában, Csehországban, Szlovákiában, Finnországban, a Brit-szigeteken és más országokban. A finnországi Porvoo régióban, Helsinkitől keletre annyira elterjedt, hogy arrafelé „Porvoo-i csiga” néven is ismerik.” (enfo.agt.bme.hu)

Bál-rét (Balileasa) (2015)


A Pádisra érkező vándort elsőnek a Bál-rét fogadja, amely egy fenyvesekkel határolt mészkőfennsík. A Lépcsőcske-hágónál letérő út mentén, számtalan karámmal találkozhatunk és a hozzájuk tartozó állatokkal. A lankás hegyoldalakon elterülő harapni valóan zöld fűtenger és fehér vatta pamacsokra emlékeztető juhok teszik panorámát igazán fenségessé.



 Az „S"-re emlékeztető úton gyalogolva vagy autózva feltárulkozik előttünk az alpesi rét különlegessége, amely megnyugvást és kellemes időtöltést sugall az ide látogató turista számára.

Túra: Ponori csodák nyomában (2015)

A csoda születése


„E maroknyi területen annyi természeti csoda található, mint talán sehol az egész Földön!"


Útvonal:


Glavoj (KSO)- Ponor-rét - Ponor-forrás - Csodavár (KO) - Glavoj (SO) - Eszkimó-jégbarlang - Galbina-szirt – Glavoj


Táv és szintemelkedés:

12 km/ 730 m



Pára katlan

Galbina-szirt (Piatra Galbenei) (2015)

A Galbina-szirtek egy csodálatos kilátóhely Glavoj közelében, ahol az erdőtakarásból kilépve láthatjuk felülről a Galbina-kőköz csodás sziklafalait, sőt még a Rozsdás-árok felső részéig is ellát a szemünk.

Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

A zergevirág szokták a bányászok és hegyhágók füvének is nevezik, valószínűleg előfordulási helyei miatt. Eme fajta április-júniusban virágzik száraz hegyi réteken, nyílt gyepeken, vágásokban. 

Ikrás fogasír (Dentaria glandulosa)

Üde erdők- bükkösök, gyertyános tölgyesek- korai, lombfakadás előtti különleges virága az irkás fogasír. A fogas-írek közül ez az egyetlen bíbor-lila virágú faj, amely négytagú virágai a szár csúcsán bog virágzatban nyílnak.

Ponor-forrás (Izbucul Ponor) (2015)


A Ponor-patak forrása a rét északi végében található, sziklás szurdokszerű ösvényen lehet megközelíteni. A barlangból szinte kitörő vízkilépés a pádisi rétek földalatti vizeit gyűjti össze és juttatja ki a kavicsok között a felszínre. 
Innen indul útjára kanyargós csodapatak, amely a rövid kis útja után a nyugatik végeken vissza nyeli gondos gazdája, a föld.

Ponor-rét (Poiana Ponor) (2015)


A Ponor-rét nem más, mint a Ponor-patak hegyekkel körülvett, zöldülő fűtől és fehér pamacsoktól (birkák) látványos völgye.
A rét északi végében feltörő, kacskaringós patak alig 500 méteres útja után a rét dél-nyugati végén kis tölcsérekben egész egyszerűen eltűnik a szemünk elől. Magas vízállás esetén a patak kiönt, és egy látványos tavat hoz létre a mezőn. A rétnek van még egy érdekes szikla képződménye is, amely három cukorsüveg alakú sziklából áll és barlang is található benne.

Barázdabillegető (Motacilla alba)













A barázdabillegető az egyik leggyakoribb énekesmadarunk, amely kedveli a vízpart közelségét.  A gyakran csapatokba verődő állomány a fagyok beálltával délebbre húzódik, de az idő enyhülésekor hamar megjelenik.

Napkelte után (2015)

Túra: Csabai körtúra (2015)

Alföldi Teljesítménytúra:

Békéscsaba - Bandika fa - Sikkony - Gerla - Póstelek - Vesze – Békéscsaba

(Táv:27 km)


A tavalyi 33 kilométeres Háromváros túra teljesítse után idén a plusz logisztika nélküli Csabai körre vállalkoztunk Judittal. A Rácz testvérek Petivel kiegészülve viszont maradtak a nagy távnál, így most külön túráztak a Homoktaposók.
Tavasz
A mi távunk nagyrészt a tavaszi díszbe öltözött Élővíz-csatorna mentén kezdődött. Vidovenyecz Zsolt és társai megint jól felkészülve indították útnak a látogatóközpont előtt felszaporodott túrázni vágyókat a rajtnál, már ekkor látszott, hogy a legnépszerűbb a biciklis szakasz lesz. A városból kiérve csak egy rövid reggelire álltunk meg a holtág partján, ahol igazi természet közeli élmény fogadott, fickándozó halak és családi élete élő vadkacsák hangsúlyozták, hogy ez azért az ő terepük.
Csatorna part
Az első pont után a szervezők felhívták a figyelmet a töltésen való közlekedés nehézségeiről ás mi ezt meg is köszöntük, mert így néhány csaláncsípéstől eltekintve sikeresen abszolváltuk a Bandika-fa után következő szakaszt. A másik nagy matuzsálem mellet elhagyva Sikonynál elhagytuk az árnyast, hogy szemügyre vegyük a környék Wenckheim birtokait. Az első kastélyszerű építmény Ógerla előtt akadt a szemünk kereszttüzébe. De igazán csodálatra méltó épületre a következő falu szélén akadtunk, mondhatni elhanyagolt állapotban. Mivel Sándorék későn indultak el Békésről ezért egy kis pihenőt iktatunk be egy helyi italmérésben.
Rejtőzködő jel
Ezután a mese birodalomnak is beillő Pósteleki-erdőn élveztük a sétálás örömeit. Persze most sem hagytuk ki az itteni rom kastély megcsodálását. Nem tudom miért, de nekem a környék Weckheim birtokai közül az itteni teszik a legjobban. Nem mellékes tény, hogy évről-évre egyre szépülő szabadidőpark kinézet erősíti. Az utolsó pecsétünk után végleg búcsút vettünk a kanyargós erdei földes utaktól, és a Békéscsabai-kör kerékpáros útvonalára léptünk. Itt futottunk elsőre össze a másik távon közlekedő társainkkal, akiktől némi helyzetjelentés után el is váltunk. A holt folyó ezen szakasza igazán meghitt hangulatot árasztott, hisz pillangók és szitakötők járták tavaszi táncukat és madárdaltól volt hangos az erdő.
Dzsungel hangulat
 Így kellemes tempóban értünk be a városba. A célba a kicsivel több, mint 6 óra alatti gyaloglásunk elismerését vettük át, a 27 kilométeres jelvényeket. Ezek után még volt időnk egy kis zivataros Gyulai városnézésre, ahol összevártuk a csapatot.
A túra honlapja
2015. máj. 10.

Zöld erdőben jártam ... (2015)


Tengelic (Carduelis carduelis)

„Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Szinte kizárólag csapatosan látni. A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Nagyrészt állandó, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Régebben dekoratív külseje miatt kalitkamadárnak tartották, de már régóta védett faj.

Sík- és dombvidéki fészkelő. Kedveli a településeket. Kertekben, temetőkben, parkokban, fasorokban, erdőszéleken fészkel, a zárt erdőket viszont elkerüli. Fészkét a fák lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat nevel. A többi pintyféléhez hasonlóan fészkét vékony növényi szálakból építi, melyet szőrökkel és a nyárfa puha termésével bélel. 4-5 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költi ki, míg a hím a táplálékszerzésben segíti.” (mme.hu)

Sávos szitakötő (Calopteryx splendens)

„A sávos szitakötő megtalálható Nagy Britanniától és dél Skandináviától észak Európa nagy részén keresztül, dél Franciaországban, észak Olaszországban, nyugat és dél Svájcban valamint az Ibéria-félszigeten és Algériában, sőt keleten egészen Kínáig is eljut.
Leginkább gyors folyású, tiszta vízfolyásoknál és folyóknál találkozhatunk vele, azonban megtalálható a lassú folyású vizekben, csatornákban vagy alkalmanként olyan tavakban, amelyek többé-kevésbé iszapos fenekűek.
Mindkét nem sok időt tölt a vízparti növényzeten megpihenve, előnyben részesítik a nádasokat és a füves növényzetet a fákkal és bokrokkal szemben.
Hossza 42-48 mm. A hím tora, szárnytöve fémesen csillogó kékeszöld, a potroh kék, és a szárnyakon nagy, fémfényű sötétkék folt van. A nőstény egész teste, szárnya zöldes-aranyos, a szárnyjegye fehéren világít, a lábai szürkésfeketék. Apró legyekre, rovarokra vadászik. A még nem teljesen ivarérett fiatalok egy csoportban maradnak, gyakran egy-egy sáscsomón töltik az éjszakát.” (kapitalis.eu)

Széchenyi-Wenckheim kastély (2015)



A Pósteleki-erdő ölelésében áll a megye legfiatalabb és egyben talán legromosabb kastélya a Széchenyi-Wenckheim kastély. 
A neobarokk stílusú 72 szobás kastély megrendelője a környék többi díszes építményeihez hasonlóan gróf Wenckheim Krisztina volt. Maga az építmény a kígyósihoz hasonlóan azt a látszatot kelti, mintha a környezeténél magasabb helyen állna. A meseszép park is létesült a korának legmodernebb kastélyához. A II. világháborút követően az épületet államosították, a berendezéseit a környékbeliek felhasználták, tégláit széthordták.

Wenckheim-kastély (2015)


forrás. wenckheim.hu 
A Békéscsabához tartozó Gerla különleges értéket rejt, ugyan is az erdőkkel körül ölelt apró település egykoron a híres Wenckheim család birtoka volt. A falu temetőjében több család tag sírja megtalálható, de település közpántjában áll magára hagyott, lepusztult kastélyuk is, amely már csak romjaiban emlékeztet a pompás összejövetelek helyszínére.




A 37 szobás kastély maga Wenckheim Károly terveztette a kitűnő építésszel, Ybl Miklóssal és az épület 1860-ra készült el. A világégések után persze az állam tulajdonába került és működött itt szakmunkás iskola egészen 1990-ig. Mostani "bérlője", az anya város nem igazán akarja megmenteni a műemléki védettség alatt álló romot. Pedig a az épülethez tartozik egy látványos angolpark és egyházi kápolna is. Az utóbbi a közel múltban felújításra került és itt tartanak néha esküvőket.

Szélmalom Csárda (2015)


Kecskemét egyik jelképe, a Szélmalom csárda a város déli kapujában az  E-5-ös út mellett található és napjainkban is működik


Az épület eredetileg Tiszasasról hozták át ide, ugyan is ott „fölöslegessé” vált, de a kecskeméti határban soha sem működött igazi szélmalomként. Tót István a privatizáció előtt is már vezette az éttermet, akkoriban csak egytálételesként funkcionált a forgalmas autóút mentén. A belső berendezés ugyanaz most is, mint akkor, ezért igazi múlt idéző helyként tartják számon.

Móczár-kúria (2015)

Kerekegyháza külterületén a Hetényegyháza felé vezető műút mellett található az egykori Dózsa Termelőszövetkezet főépülete, amely egykoron a Móczár-kúria nevet viselte. 
A műemléki védettség alá nem helyezett, de mégis századfordulós építészeti jegyekei miatta fontos látnivalója a környéknek. Építtetője Móczár Antal földbirtokos volt, aki nagyszerepet vállalt a helyi szőlő- és gyümölcsgazdálkodás meghonosításában. 

A ma is álló kastélyt 1902 és 1905 között építtette és a birtokától nem messze található az azóta már enyészeté lett nyughelye. 

Szent István király templom (2015)


Kerekegyháza központjában egy takaros parkkal körülvéve található a város egyetlen katolikus temploma. A Szent István tiszteletére felszentelt egyházi építmény 1911-13 között épült és Györgyi Dénes tervezte.

A neogótikus katedrális egyébkén ipari műemlékként is nyilván van tartva, mivel vasbetonból készült.