Suhanás (2015)


Nagybörzsönyi Erdei Vasút (2015)


Ha az ország leghangulatosabb kisvasútját keressük, akkor azt a Börzsöny szívébe kell felkutatni. Ugyanis a 8,6 kilométeres sínpálya Nagyírtáspuszta és Nagybörzsöny között a végig az árnyasban zakatol és a Kisírtáspusztai műemlék csúcsfordítója pedig hazánk egyetlen ilyen jellegű találmánya.
A kisvasúthálózat eredetileg az Esztergomi érsekség erdőbirtokai között szállította a kitermelt fát, az Ipolypásztó és Nagybörzsöny vonalon. A további sínpályák megépülése után az erdőmélyi Kisírtáspuszta lett a vasút központi állomása. 1531-ben készült el a legendás Kammerhof pálya, amely rekordnak számító mintegy tizenhárom 13 csúcsfordítóval rendelkezett és a nehézkes termelés miatti a sorozatos műszaki hibák okozták a vesztét. A szobi kőbánya teherautós szállításra áttérte után megszűnt a vasúti közlekedés a teljes szakaszon, a pályát pedig szépen lassan elhordták a fém tolvajok. 
Szerencsére Nagybörzsöny önkormányzata meglátta a turisztikai értéket a vasút újraindításában, ezért 2002 óta újra robog a mozdony a híres vonalon.

Túra: Visegrádi Masni (2015)

Pilisi Túra:

Visegrád, Rév (K+)- Palota - Salamon-torony (KC)- Sibrik-domb (KL) - Fellegvár (K) - Nagy-Villám (K∆) - Fellegvár (K) - Kálvária-hegy - Visegrád, Rév

(Táv: 8 km és 450 m szintemelkedés)

Visegrádon sétálva mindig olyan érzése van a járókelőnek, mint ha a középkorba csöppent volna vissza. Ráadásul erre az érzésre a palotajátékok még egy lapáttal rá is tesznek.
Tépett zászló
Két nagyobbik gyermekkel kompoztunk át Nagymarosról az egykor Nagy Lajos és Mátyás emelte királyi városba. A falu főtere felé véve az irányt rögtönk a reneszánsz felvonulás kellős közepébe pottyantunk. Az uralkodók és kíséretük elhaladtával a kék kereszt macskaköves útját koptattuk a palota felé, itt döntöttük el, hogy megpróbálunk okosan gazdálkodni forint készleteinkkel. Hiszen az ide települt vásári forgatag, a rengeteg lovagi torna és felcicomázott múzeumok megtekintésére egy hosszú hétvége és egy zsák arany sem lenne elég. Igazságos királyunk visegrádi székhelye már régóta szépült már és megérett egy látogatásra, hisz tinédzser koromban jártam a romok között utoljára.
Palotakert
A Herkules-kút, a függőkert a korhűen berendezett termek igazán aprópénzért várják a látogatóakt. Folytatva utunkat a völgyzárófal mentén a Salamon-torony hatalmas gótikus tömbje most hiába csalogatott, inkább a Sibrik-dombot vettük célba. Itt templomrom helyet csak egy római kori őrtorony romját és egy emlékművet találtuk, talán nem voltunk elég kitartóak vagy csak a térképem hagyott megint cserbe. Sebaj jöhetett ezután a fellegvár és egy kis szintemelkedéssel járó árokban a feljutás. A gyerkőcöknek még volt erejük, ezért a várra esett a választás én pedig arra gondoltam, míg Judit az aprónéppel jól szórakozik a falak között, én megkeresem a Nagy-Villámon a kilátót. A kéken indultam a parkoló felé, de első blikkre jól eltévedtem, ugyan is csúcsjelzés lefelé vitt.
Szokatlan panoráma
Na, ekkor más eszközökhöz folyamodtam, s a szabadidőközpont parkján átvágva egy betonos szakaszon jutottam fel a hegy tetejére. De sajnos csalódás fogadott itt, ugyanis a Zsitvai-kilátót zárva találtam. Visszautam elején vettem egy jégkását a mini golfpálya mellett, és a Mogyór-hegy felé vettem az irányt, de itt nem a tábor felé fordultam, hanem a fellegvár felé. Pont egyszerre érkeztünk meg a többiekkel a bazársorra. Némi nézelődés után a Kálvária sétányon ereszkedtünk lefelé a kis csapattal. Mivel a zúzott kavicsos szakasz elég csúszós volt ezért nem kapkodtunk el a lemenetelt. Minden nagyobb sziklánál vagy érdekesebb képződménynél megálltunk egymást fotózni.
A kálváriák felől
Visszatérve a bazársorra néminemű szuvenír vásárlást eszközöltünk a megmaradt pénzünkön, majd egy jó háromnegyed órás kompra várás után érkeztünk vissza Nagymarosra az autónkhoz.
Térkép: itt!
2015.07.10

Kálvária-kápolna (2015)


A barokk, huszártornyos kálváriakápolna a stációkkal együtt 1773-ban épült egy szelídgesztenyével betelepített dombra.  A kálváriához és a kápolnához 100 lépcsőfokon lehet feljutni, de az innen nyíló csodás panoráma megéri a fáradtságot. 

Viktorin-panorámaösvény (2015)




Visegrádról a Várhegy gerincén a már meglévő kálvária sétányon kívül újabb panorámaút létesült.


Jelzett úton tábla mutatja a kilátóhoz induló ösvényt, amelynek utolsó állomása maga az emlékmű. A szobor kompozíciót 1969-ben állították Viktorin József visegrádi papnak, akinek a kezdeményezésére kezdődött meg a fellegvár feltárása.

Keresztelő Szent János templom (2015)



Visegrád szívében áll karcsú tornyával a Keresztelő Szent János plébániatemplom. Sehade Lénárd tervezte késő barokk stílusú műemléképület 1773–82 között épült. A sekrestye főoltárát a budavári Zsigmond-kápolnából származó oltárkép díszíti.


Helyi hagyomány, hogy az Úrnapján virágszőnyeggel borítják el az épületet, mely több hónapig megmarad.

Zsitvay kilátó (2015)



A 377 méter magas Nagy-Villám tetején található egy műemlék kilátó, amely Zsitvay Tibor igazságügyminiszterröl kapta a nevét. A Magyar Turista Szövetség fennállásának 20. évfordulójára épített toronyból egyedülálló körpanoráma nyílik a Dunakanyarra, a Börzsönyre és a Visegrádi-hegységre. 

A kilátó a települést átszelő kék jelzésen közelíthető meg és sajnos csak nyitvatartási időben látogatható.

Szabadidőközpont (2015)


A fellegvártól nem messze a Nagy-villám tetején többféle extrém szórakozás várja a látogatókat.

A Nagy-Villám kilátó mellett 2 bobpálya is kanyarog a hegyoldalban. A másik adrenalin termelő szolgáltatatás a Fun Extrém Canopy, amely egy 11 oszlopból álló drótkötélpálya. Emellett minigolf és büfék is csalogatják az ide érkezőket.

Séta a múltban (2015)


Sibrik-domb (2015)


A visegrádi Panoráma körúton haladva a Salamon-toronytól nem messze található a régészeti szempontból értékes Sibrik-domb. A régészek és történészek már sok évtizeddel ezelőtt felfedezték, hogy jelentős régészeti anyag rejtőzik a Sibrik-domb alatt, de mivel itt termett a legjobb bor Visegrádon ezért váratott magára feltárás.




Sibrik Miklós kuruc kapitányról elnevezett birtokon az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tártak fel egy Római tábor maradványait, melyet feltételezhetően I. Konstantin alatt építettek 320 körül. A másik jelentősebb ásatás alkalmával pedig egy Salamon korában épült nagyobb főesperesi templom alapját találták meg.

Királyi Palota (2015)

 Mátyás király híres reneszánsz Palotája Visegrád szívében, a völgyzárófal alsó részén található.
A királyi házat az Anjouk építették több lépésben a 14. század utolsó negyedében. A palotához csatlakozott dél felől a Zsigmond által 1424-ben alapított ferences kolostor és kápolnája. Mátyás király az épületet késő gótikus stílusban felújíttatta és több reneszánsz kutat helyezett a palota udvarában. A 1544-es török hódítás után az épület rommá lett, feltárása 1934 óta folyamatosan tart.
Napjainkban a területen a királyi palota története elevenedik meg.
A palota szobái kiállítások és videó vetítések várják a nagyérdeműt. A műemlék környezetében több reneszánsz szökőkút is életre kelt az idők során. A palota kertben pedig szinte paradicsomi állapotok uralkodnak megint, gyümölcsfákkal és szőlőlugasokkal.
Mindenképpen érdemes betérni ide ha Visegrádon jár az emberfia.

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok (2015)


Visegrád leginkább abból a szempontból tűnik ki a magyarországi települései közül, hogy a város falai között érezhetően megragad a középkor. Természetesen egy ilyen ősi hangulatú városhoz dukál egy nyári szabadtéri történelmi fesztivál is, amelyet 3 évtizede rendeztek meg először.
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok egy 3 napos rendezvény és az 1335-ös visegrádi királytalálkozó korszakát idézi fel, lovagi tornákkal, várostrommal, és különböző korszakra jellemző bemutatókkal fűszerezve. Európa nyolc országából közel 1000 fellépő érkezik Visegrádra, hogy méltó képen elevenítse fel az ország első évszázadinak történéseit. A látványos középkori bemutatók és programok mellett az ide érkezőket egy hangulatos vásári forgatag várja. 


A helyi kiállítások és múzeumok megtekintése után a Királyi Borudvarban pedig Magyarország legjobb boraival találkozhatunk.

Bárókút Lovastanya és Állatsimogató (2015)



Nagybörzsönyben nem oly régóta lehetőség van a hegyvidéki hangulatú családias kisállatkerti élményre, ugyan is a falutól pár száz méterre (Magyar-hegy felé a kéken) található a Bárókúti Lovastanya és Állatsimogató. A nagybörzsönyi tanyán a kikapcsolódni vágyó felnőtt és gyerek egyaránt találhat magának kalandos programot.





A tanyán hazai és egzotikus állatok egyaránt várják a vendégeket, melyek egy részét meg is simogathatja látogató. A lovas turizmus és lovaglásszerelmesei is megtalálhatják maguk kikapcsolódását, akár egy vadregényes lovastúra vagy egy lovaskocsizás alkalmával bejárhatják a Nagybörzsöny mesés környékét és megismerkedhetnek a helyi nevezetességekkel. 


A park tulajdonosa a hagyományőrző helyi szervezetekkel összefogva igyekszik a település hírnevét öregbíteni. Ezért különböző projektek várják megvalósulásukat, például tervbe van egy új istálló, lovasfogadó, lovarda, gyümölcsös, sztyeppei karám, több kifutó és állatok, valamint egy Jurta világ kialakítása. 

Túra: Fel a Nagy-Gallára! (2015)

Börzsönyi Túra:

Ódamásd, Malomvölgy (K) – Misa-réti-patak – Nagy-Galla (Z∆) – Galla-tisztás (K+) – Őzike (KO) - Vasutas-forrás – Ódamásd, Malomvölgy

(Táv: 9 km és 450 m szintemelkedés)

A kiadós esti zápor után a reggeli indulásunkkor mégúgy látszott kellemes túra időt fogunk ki majd ezen a napon végre.
Ódamásdnál található Mária-kúttal szembe parkoltunk le, hogy egy kicsit ismerkedtünk a szenthely történelmével. Néhány száz méteres aszfalt kaland után magam indultam el felkutatni a kék jelzés lehetséges helyét a Szob és Márianosztra között húzódó műúton. Végül feladtam a járt utat, és átvágva a csalánoson jutottam a tisztásra, a társaimat pedig a Misa-réti-patakon segítettem át. Miután ezen a folyamaton túlestem együtt indultunk meg a még lucskosnak mondható réten az erdő irányába. Itt végre megleltük a keresett kék jelzést és a helyes utat.
Misa-réti-patak 
Az első kilométert a szikla törmelékkel felszórt egykori kisvasút töltésen vezetett. Egy kis kitérőt tettünk a Vasutas-forráshoz, mert itt még nem sejtettük, hogy visszafelé is erre fogunk kalandozni. Az egykori hídpilléreket megmászva folytattuk az utunkat az imént elhagyott jelzésen Zuvár felé. De a hegykúpra nem másztunk fel, mivel a beszámolók nem szóltak se falmaradványokról se csodás panorámákról. Csendes erdei ösvényeken haladtunk, néha kisebb patakocskán átkelve lépdeltünk az aznapi célunk felé.
Boszi a padon
A csúcs alatt viszont egy nagyobb erdőirtásos részhez érkeztünk, ahol jól összekavarodtak a jelzések, de szerencsére az egyik fán a helyi egyesületvezetők rövid leírást tűztek ki, mi változott a környéken mostanában. Az egykori vulkán kúpot csak ketten Gergővel másztuk meg, az én hathatós segítségemmel, de kilátás miatt megérte minden egyes szenvedéssel eltöltött perc. A napsütéses időben gyönyörködhetünk a körpanorámában, amelyben csak a Dunakanyart ismertük fel. Lefelé egy kicsit lovacskásat játszottunk apró tanítványommal, majd a feszületnél Judittal kiegészültünk és tovább baktattunk a Galla-tisztáson.
Turista jellegű út
Visszatérve a hűs erdőben már megint elvesztettük a jelzésünket, de az igen csak a fák közzé berejtett kék keresztet végül csak megleltük. Ezen a szakaszon egy igazi szűk csapáson gyalogoltunk kiálló ágakat tördelve és gondosan összeszedve minden kóbor fűszálat. Viszont néhol fantasztikus kilátás nyílott a reggel mostohán hagyott erődünk vulkánkúpjára. Egy tágasabb réten megint bele gabalyodtunk a jelzésekbe, innentől ugyan is minden térkép a kék keresztként jelzi a további utat, de mi viszont csak kék körrel és teljesen más irányba haladó zöld kereszttel találkoztunk.
Jó jel
Végső soron a forrás jel tűnt a leghasonlóbban irányultságunkhoz, ezért őt választottuk és természetesen az erdőbe beérve rögtön megleltük a reggeli Vasutas ivóhelyet. A Mirsa-árkon átjutva bele vetettük magunkat a hatalmas csalán rengetegbe, ahol még néhol kikandikált a börzsönyi kék, csak hogy arra kutya se járt mostanában. Bizsergő végtagokkal pihentünk meg a reggel óta az erdő árnyékában hűsölő zöld autókban.
Várfogalalók
Ha már az egykor Ódamásd nevet viselő romokat kihagytuk, ezért cserébe meglátogattuk Ipolydamásdon nagyobb testvérét. Itt fellehető még néhány falmaradvány, és szépen kis is van takarítva a műemlék környéke. Meglestük még hogyan hömpölyög a település mellett határfolyónk, az Ipoly. Késő délután pedig a türelmes gyerekhad megkapta végre a Bárókúti lovastanyán az állatok közelségének élményét.
Itiner: itt!
2015.07.09 

Damásd vára (2015)



Ipolydamásd község északi falutáblájánál található Damásd vára. A márianosztrai Zuvár nagyobb testvére.

1361-ben említik először várat, mivel igen nehezen védhető volt, ezért királyi vadászkastélynak és az Ipoly menti út ellenőrzésére használták. A vár sorsa a 14. század elején pecsételődött meg, ugyan is ekkor szállta meg a török. 



A többszöri ostrom és gazdacsere után az ellenség a várkapitány távollétében felgyújtotta az erődöt.

Napjainkban már csak néhány falmaradvány emlékeztet vár mivoltára, 2014-ben a romokat kitakarították és ismertető táblákat, piknikpadot helyeztek el a környékén.

Zuvár (Ódamásd vára) (2015)

forrás: forum.index.hu
Ódamásd vára, vagy ismertebb nevén Zuvár, Márianosztra külterület egy 318 méter magas hegycsúcson áll, fákkal eltakart környezetben.

A vár keletkezésének idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően egy királyi vár volt a középkorban és valószínűleg a török hódoltság kezdetén pusztulhatott el. A rövid életű vár maradványait a közeli pálos kolostor építéséhez használtak fel. 

A Szobról Márianosztrára vezető út mellett található Mária-kút mellől a kék jelzést követve lehet a vár lábához jutni. Szerencsére a közelmúltban a BTHE kialakított egy új, kék rom jelzésű utat, ugyan is az objektum része a Várak a Börzsönyben mozgalomnak.

Nagy-Galla (2015)



A Nagy-Galla Börzsöny egyik szabályos vulkáni kúpja, amelyről lélegzetelállító kilátást nyújt a Dunakanyarra és a Börzsöny vonulataira.



A 479 méteres hegycsúcsra Márianosztráról, Nagybörzsönyből és Nagyírtáspusztáról is több pompás turistaút vezet fel. 

Szürkeöves szemeslepke (Hipparchia fagi)

"Hátulsó szárnyának fonákján a sárgásfehér szalag belső határát erősen zegzugos fekete vonal alkotja. Elülső szárnyának fonákján a világos szalag mély sárgásfehér, a fehér szín legfeljebb a felső szegélyen és a külső szögletnél bukkan elő. Alapszíne sötétbarna, elülső szárnyán a szalag széles, fehér, a hímen sűrű, barna borítás fedi (ez a hátulsó szárnyán ritkább), a nőstényen sárga árnyalatú, s a barna borítás csak helyenként, foltszerűen jelentkezik. A csúcstér szemfoltja többnyire éles, a cu érköz pettye többnyire vak (gyakran a hímen is látható). Hátulsó szárnyán a szalag igen széles, a belső szegély fele elmosódott, a cu érközben apró, fekete petty vagy szemfolt van. Elülső szárnyának fonákja tükörképe a felszínnek, a szemfolt nagy, a hátulsóén többnyire igen sűrűn márványozott, még a sárgásfehér szalag is, a cu érköz apró szemfoltja éles, pupillája fehér, kerete fekete." (jasius.hu)

Vasutas-forrás (2015)



A Márianosztrához közeli Misa-réti-árokban található a szinte mindig csobogó Vasutas-forrás. 

A patakot tápláló, szépen kiépített vízkilépés nagy múltra tekint vissza, foglalásánál megemlékezéseket is szoktak tartani.

Misa-réti-árok (2015)


Ódamásd (Malom-völgy) egykoron virágzó bányásztelepülés volt, napjainkba viszont már csak egy ház látható a Mirsa-rét mellett. 
A rétet átszeli a Misa-réti-patak, amelye völgyében egykoron a kőszállításra használt kisvonat robogott. A hajdani kisvasút romantikus kis hídja még ma is ott álla szurdok bejáratánál. A Vasutas-forrás által is táplált, amúgy meglehetősen kis vízhozamú patak völgye igazán szemet kápráztató természeti képződményekben gazdag és kellemes sétára hívogató börzsönyi turistaút szakasz.

Mária-kút (2015)

A márianosztrai szentkút a Szob felé vezető országút Mária-kút nevű kisvasút megállójában található.
A forrás első kiépítői a helyi bányászok voltak, akik az 1900-as év elején a malmok völgyében található források vizét összegyűjtötték és levezették az alsó bányába. A kőfejtés megszűntével a kisvasútmegálló feledésbe merült és szinte teljesen betemetődőt a vízkilépés. 2007-ben aztán a Márianosztraiak szépen felújították, így miután az erdei vasút is megint járni kezdet újra felkapott pihenőhely lett a környék.

A Mária-kúthoz tartozik egy képes fa is. A szenthely históriája közül talán a legszebb történet Juhász Ferenc bányászé, aki  Szűz Máriának a segítő keze mentette meg életét. Ugyan is Feri bácsi épp egy nagy fa alatt álldogált, amikor a házban megszólalt a telefon. Ő beszaladt, hogy felvegye és alig ért be a házba, amikor hatalmas villám csapott az öreg tölgybe, mely alatt egy perccel korábban ő állt.

Túra: Nagybörzsönyi kerülő (2015)

Börzsönyi Túra:

Nagybörzsöny (K) – Farkas-völgy – Koppány-nyereg (P) – Róth-erdő – Halas-tó – Nagybörzsöny

(Táv: 12 km és 450 m szintemelkedés)

Talán a legforróbb börzsönyi napunkon vágtunk neki az idei nyaralás leghosszabb túrájának. A cél az volt, hogy mama a lányokkal eljön a Cserge-patak és a turistaút találkozásáig és onnan visszafordul, mi pedig a Koppány-nyeregnél a kékről átváltunk a pirosra, és azon jövünk vissza Nagybörzsönybe.
Tízórai
A jelzést követve, kis emelkedővel poroszkáltunk a falu régebbi házai között, amikor is beértünk végre egy vágatba ahol némileg kellemesebb volt az idő. Majd a Farkas-völgy bejárata előtt még átvágtunk egy virágos réten ahol több fotót sikerült készítenem egyik kedvenc lepkémről, a Sakktábláról. Mivel az aprónépből kivette az energiát a hőség ezért anyósom úgy döntött egy rövid tízórai után visszafordul velük. Hárman maradtunk Gergő, Judit és én, így egy kicsit nagyobb fokozaton tudtuk égetni a kalóriát. szinte végig árnyasba sétáltunk az andezit tömbökkel szegélyezett Cserge-patak mellett. 
Cserge-patak
A talpunk alatti földes utat felváltotta egy kerékpárút szerű aszfalt és ez kitartott a Homloki-kútig. A forrás jól megközelíthető és bővizű volt. Szükség is volt a szomjoltóra, mert a víz készleteink igen csak a végét járták. Szükség is volt a pihenőre, mert a Koppány-nyeregre felvezető szakasz egy kicsit szuszogós volt. Innen már a piroson folytattuk az utunkat. Rögtön egy nagyobb tisztásra értünk, ahol igencsak megizzadtam, mire megtaláltam a tovább vezető utat a tölgyek rejtekében. 
Kószáló
Innentől jött a túra „feketelevese”, hiszen a szúrós szedrek és csalánok között bujkálva tettük meg a szakasz felét, amely mondanom sem kell, hogy nyomot hagyott rajtunk. Vad kerítés mellett haladva értünk vissza az erdőbe, itt jóval fájdalom mentesebben tudtunk haladni. Séta közben vettem észre, hogy ez a szakasz része a Holló-kőtől Vörös-kőig tartó jelvényszerző mozgalomnak. Csörge-kút elhagyása után, már a Róth-erdőbe találtuk magunkat, innen egy új sávon le lehet jutni akár Ipolytölgyesre is.
Boltív
De mi persze Nagybörzsöny felé folytattuk tovább a túránkat, az erdőből kiérve egy völgyben találtuk magunkat. A „teknőből” csodálatos panoráma tárult a szemünk elé, a falu műemlék templomainak tornya még meg is fűszerezte a kilátást. A festői Halas-tavat körbejárva, már a település belterületén haladtunk.  Mielőtt visszatértünk volna szállásunkra, még pincéket, présházakat és Szent Miklós templomot is érintettük.
Itiner: itt!
2015.07.08

Pincesor (2015)

Az Ipolyon innen
Összefüggő szőlőterület soha nem volt a vidéken, a szőlők rendszerint a falvak feletti területeket foglalták el. A régi szőlőket ma szinte lehetetlen beazonosítani, bár az 1860-as évekből származó kataszteri térképekkel, néhány régi leírással és egy mai turistatérképpel sikerülhet a dolog. 
Nagybörzsönyben a határ egészén megtalálhatóak voltak kisebb-nagyobb szőlőterületek, ilyen volt a Kutyahát, a Rózsaföld, aNováki-dűlő, a Rustok, a Magyarhegyalja.

Az összefüggő, régi jó szőlőterületek pedig aRoth, a Górhegy, a Weisekker, a Baumholz és a Farkas-völgy falu alatti vége, ismertebb nevén a Kriger. A régi dűlőnevek megmaradtak napjainkig, igaz szőlő nélkül, de ezt talán már mondani is felesleges. A német nevek pedig vagy elvesztek, vagy átalakultak. A bekötőút déli oldala ma Ganádi-szőlőhegy névre hallgat, ez volt a híres Weisekker. A Baumholz ma Pánholc-hegyként magasodik a falu fölé, a Roth nevet ma egy erdő viseli. Külön érdekes a Farkas-völgy kijárata. A halastó partjáról feltekintve a falu felé csak szúrós bokrokat, indákat látni. Jobban megnézve azonban még kivehetőek a régi teraszok, ahol valamikor szőlő zöldellt. Ha pedig az emberfiának mászhatnékja támad és nem riad vissza a tövisektől, akkor az indákról is kiderül hogy bizony elvadult szőlők küzdenek az életben maradásért, alig ötven méterre a régi pincéktől-présházaktól. A végére maradt Ipolytölgyes, eddig nyúlt le valamikor a Roth, a nagybörzsönyi Roth család szőlői, itt volt még a Máloldalés a Ságoldal. Mutatóba csak a Ságoldal 182 méteres kiemelkedése maradt. 

Felmerülhet a kérdés, milyen szőlőket neveltek az emberek errefelé? A 18. század elején a máshol is elterjedt „veres és fekete török szőlőt” termeszthették, ez egyértelműen kiderül az Esterházy család irataiból. A lévai uradalomban (ide tartozott Vámosmikola és Perőcsény is) ugyanis tiltani kezdte az uraság ezt a szőlőfajtát, helyette pedig a „magyar fehér” fajta telepítését szorgalmazta. A 19. századból már többet tudunk, Keleti Károly feljegyezte a fehér és fekete tökszőlőt, az ökörszemet, a polhost, de megtalálhatóak a vidéken a dinka, frankus, fehér góhér, Margit fajták, valamint a sárfehér és a kadarka is. Fellelhető ezen kívül a juhfark és a pákota. 

A filoxéravész után a direkttermő fajták kerültek túlsúlyba, úgymint a konkordia, delavár, nova, stb., amelyek alanyként is szolgáltak a nemesített szőlőtermesztés céljára. A nemesített fajták - mint már említettük - Nagybörzsönyben jelentek meg elsőként, ehhez nagymértékben hozzájárulhatott az is, hogy a nagybörzsönyiek Pongrácz gróf majorságába jártak el rendszeresen metszeni, ahonnan a nemes szőlővesszőket elsőként szerezhették be. Így jelent meg először a furmint, majd a rizling, a saszla, a muskotály és az oportó. A környéken is ezek a fajták terjedtek el, megjelent továbbá a kecskecsöcsű, a kövidinka, a pozsonyi fehér és fennmaradt a juhfark és a kadarka. Napjainkban a házkörnyéki kertekben csak direkt termő fajtákat találunk, ez a negatív tendencia a múlt század 50-es éveiben kezdődött és sajnos nem látni a végét.” (borigo.hu)

Halas-tó (2015)


A halastó Nagybörzsöny központjától alig pár száz méterre található. A nyugodt, hangulatos környezetben fekvő mesterséges vízfelület széle már a Börzsöny lábát nyaldossa. 
A tűzrakóhelyek és padok sora várja grillezni, bográcsozni és szalonnát sütni vágyó horgászokat is.

Csinos ezerjófű (Centaurium pulchellum)

„Az család jellegzetes vonása a keresztben átellenes levélállás, a forrt szirmok. Soknak gyógyhatása is van, főleg keserű anyagokat tartalmaznak. Az ezerjófüvek kicsi, szép növények.

Megjelenésében nagyon hasonlít a kis ezerjófűhöz: szára karcsú, kicsi, rózsaszín virágai csillag alakúak, porzói sárgák, a szirmok csúcsa hegyes. A levelei keskeny lándzsa alakúak, ép szélűek, keresztben átellenesen ülnek a száron. A kis ezerjófűtől a szár elágazása alapján különíthetjük el: a csinos ezerjófű a föld felett elágazik, dúsabb, bokrosabb megjelenésű, a kis ezerjófű csak a tetején ágazik el, gracilis termetű. Mindkét faj gyógynövény, napsütötte rétek, gyepek fajai.” (novenyhatarozo.info)