Túra: Mályvád 30 (2015)

Alföldi Túra:

Gyula, Implon J. Ált. isk. – Vár, Várfürdő – Duzzasztó – Gyulavári – Solymos – Mályvádi Őstölgyes – Sitka – Városerdő – Gyula, Implon J. Ált. isk.

(Táv: 30 km)

Mindig enyhe libabőrrel indulok túrázni Gyula környékére, mert Békés megye legnagyobb erdejéből jó kis kalandokkal szoktam hazatérni. Évről évre a maroknyi KVTE-s csapat fáradságos és kitartó munkával rendezi meg a Dél-Alföld legszínvonalasabb teljesítménytúráját. Mi pedig 4 éve már, hogy rójuk a kilométereket a Pósteleki-, Sarkadi- és Mályvádi-erdőkben és sokfejezetnyi érdekes történet gyűlt már össze.
Hármas holtverseny
Ezen a szombati napon a legkorábbi indulást produkálva hagytuk el a gyulai célt, a hét elején még több csapattagra számítottunk, de végül csak hárman vállalkoztunk teljesítménytúrázni. Judit és én némi hezitálás után a 30-as távot választottuk, mert ezen az útvonalon volt a legtöbb változtatás és új helyszín. Sándorunk a klasszikus 55 kilométeres távra indult, amely fél távig megegyezik az általunk választott túrával, de ő most tudatos szisztémával készült, ezért első pár métereken jól faképnél is hagyott bennünket. Mi ahelyett, hogy a nyomában loholtunk volna inkább a Vársétányban gyönyörködtünk, hiszen a kora reggeli fényekben új nézőpontból is megcsodálhattuk a várat és a kacsás tavat.
Ébredő erdő
Gyulavári felé a Kisökörjárási-erődben még élveztük a felkelő nap pompáját egy kicsit, de a Fehér-körös töltésen már kőkemény hőség fogadott. A faluba érve megszaporáztuk lépteinket csak egy boltnyi szünetet tartottunk, mert szerettük volna, minél hamarabb letudni a betonos részt. A túratársunk viszont csak úgy döntött bevár bennünket a helyi italmérésben, hogy együtt sétájuk le a közös szakaszokat. A Dénesmajori betonon már nagy volt a gyalogosok és biciklisek színes kavalkádja, itt próbáltunk egy kicsit rákapcsolni, hisz vágytunk már a közeli erdők hűvösére. A solymosi pont után megint töltésre tévedt a lábunk, de ez a rész megint csak a túra egyik fénypontja, hisz tiszta időben innen már lehet látni a Bihari-hegység égbeszökő ormait. A fák közé érve valamelyest csökkent a ránk vetődő tűző nap aránya, de az újonnan (le) felfestett jelek kicsit megtréfáltak bennünket és a régóta erre túrázókat is. Viszont így legalább magunk köré gyűjtöttünk pár érdekes túratársat, akiket Sanyi barátom egészen a nagy táv céljáig szórakoztatott.
A Szúrós család
A mályvádi pontőrökhöz vissza kellet gyalogolnunk egy kicsit, de ez plusz kilométert nem jelentett. Hazánk 1000.-ként védetté nyilvánított területén még belefért az időnkbe néhány fotó a tölgy tetemekről, mielőtt indultunk volna tovább. Sitkáig szinte eseménytelenül bandukoltunk, közben jókat sztorizgattunk hajdani kalandjainkról, persze a legobszcénabb dolgok is előkerültek, viszont ezzel nem traktálnám az olvasómat. Fáradtan érkeztünk meg az egykori gátőrháztól most egy kicsit beljebb került állomáshoz. Itt nem hagytam pihenőt a társaimnak, mert már izgatott voltam az előttünk álló új és ismeretlen etaptól. Sokáig a Sitkai-főcsatorna mentén haladtunk, majd egy mesés erdei tónál a vaddombon felkapaszkodva már szinte hegyvidéki hangulatú erdőben találtuk magunkat. Sajnos nem sokáig tartott a hűvös erdei séta, mert a vasúti síneken átlépdelve már a helyi erdészek által gondozott tanösvényen értük el a számunkra utolsó frissítő pontot. Az 55 kilométeres távra vállalkozóknak pedig még csak fél távot jelentett a barátságos pihenő.
Alföld-e vagy hegyvidék?
Zsiros kenyér lilahagymával volt a teríték a faasztalokon, mi pedig jót lakmároztunk belőle, hogy pótoljuk az elvesztett tápanyagokat. Kb. húszpercnyit időzhettünk az erdei iskola szomszédságában, amikor is a barátunk búcsút vett tőlünk, hisz várt rá még néhány kilométer és a Doboz környéki rengeteg. Mi meg erőt vettünk magunkon, hogy neki vágjunk a befejező szakasznak, mert tudtuk, hogy a hátra lévő 5-6 "kilcsit" a tűző nap hevében kell majd abszolválnunk. Viszont amit a Gyuláig tartó szántó földek között nyakunkba szakadt az maga volt a pokol. Nem számítottunk rá, hogy ilyen embert próbáló lesz. Fél távnál már kitikkadva a hűvös részeket kutattuk szemeinkkel a délibáb tengerben. Picit pihentünk egy áteresz beton tömbjén, majd szinte egy szuszra sétáltunk be az iskoláig.
A régmúlt és közelmúlt találkozása
A célba érve plecsnivel, hűtőmágnessel, no és a remek babgulyással vártak bennünket a szervezők. Levezetésként még ellátogattam az alföld egyetlen téglavárába, ahol káprázatos és korhű kiállításban volt részem, míg Sándorunkra vártunk. Miután társunk is beért a célba, megbeszéltük, hogy idén minden távon a meleg és nem megfelelő cipőválasztás volt a legmegerőltetőbb. Este 8 körül hagytuk el a várost, a szokásos jelmondattal: Nem biztos, hogy eljövök jövőre! De mi már tudjuk, ahogy elenyhül az izomláz és gyógyulnak a hólyagok, ez az álláspont mindig megváltozik.
(Az első Mályvád túránkról itt olvashatsz.)
2015.08.29.

Alföld, én így szeretlek!


Erkel-tó (2015)

A horgásztó a dobozi út mellett található, rendezett parkosított terület veszi körbe.
A tó víz cseréjét az Élővíz-csatornán keresztül a Fehér –körös látja el. A tó halállománya nagyszámú süllőből és más egyéb hazai hal fajtákból áll, az utóbbi években a keszeg félék is kezdenek megtelepedni.
Az Erkel-tó a szomszédos Rákóczi-tóval közös felügyelt áll, a "Kiss Horgásztavak" felel a halastavak gondozásáért.

Galagonya tanösvény (2015)


A városerdei parkerdőben található Galagonya tanösvényt a helyi erdészet alakította ki a környék ökoszisztémájának megismertetése érdekében.
A sétaút sok érdekességet feltár a környékre jellemző életközösségekből 14 állomáson keresztül, de csak háromhoz tartozik információs tábla, a többi pontot egy ellenőrző füzet segítségével lehet megfejteni. A tájékozódást is segítő füzetet a kiindulópont közelében található erdei iskolába lehet beszerezni.

Biri-tó (2015)

A Bíri-tó egy igazi erdei vizes élőhely a Mályvádi erdő középén.

Piros tinóru (Xerocomus rubellus)

„Májustól októberig lomberdőben, főleg tölgyesekben és erdei utak mentén elszórtan termő feltűnően szép piros gomba. Kalapja kezdetben domború, majd ellaposodó. Színe szép rózsás - vagy élénk bíborpiros. Az idősebb gomba kifakulhat. Matt felülete fiatalon kissé nemezes, azaz enyhén érdes tapintású. Átmérője 4-7 centiméter.
Termőrétege csöves. A csövek pórusa tág. Szép aranysárga színe később zöldessé válik, sőt az idős gombán vörösödik.

Tönkje 3-7 centiméter hosszú, 0,5-1 centiméter vastag. Alakja általában karcsú, de lehet kissé megvastagodott. Lefelé többnyire elvékonyodik. Színe sárga, melyet vörös futtatású rajz díszít. Felülete sima.
Vékony húsa a kalapban puha, a tönkben keményebb. Színe piszkossárga. Törésre vagy vágásra lassan kékesvörösre színeződik. Kissé savanykás ízű és enyhe gombaillatú.
A piros tinóru elég ritka gomba és mivel valóságos természeti szépség, kíméljük, hagyjuk termőhelyén szaporodni. Lehetőleg csak kóstolóra valót szedjünk belőle. Fogyasztásra keressünk inkább más gombát.
Amit hazaviszünk, minél előbb készítsük el, mert könnyen romlik. Ízesítésre vagy önálló ételnek egyaránt alkalmas. Összetéveszthető a nyersen mérgező vörös tinóruval, de annál a sárga csövek nyílásai narancs- és vérvörösek, a tönkje pedig lefelé egyre erőteljesebben vörös árnyalatú és az alján egész sötétvörös.” (informed.hu)

Folyófűszender (Agrius convolvuli)

"Alapszíne szürke. A hím elülső szárnyai bonyolult mintázatúak, hátulsó szárnyai krémbarnák, fekete sávokkal. A nőstény elülső szárnyai szinte egyszínű szürkék, halvány zegzugos mintázattal és két-két, vékony, fekete csíkkal. Hátulsó szárnyai, olyanok mint a hímé. Torán van két kék kitinpamacs. Potrohán piros és fehér bordaszerű mintázat díszlik, amelyet középen egy fekete sáv oszt ketté.
Repülési idő: augusztus-október, majd vándorlásából visszatérve június. Kelése után rögtön megkezdi a délre való vonulását Afrikába, ott párzanak, majd a visszatértével a nőstény lerakja a petéit. Fény vonzza.
A nőstény egyesével rakja le zöld petéit a tápnövény leveleinek fonákjára. A hernyó fiatal korában zöld, fekete és fehér, ferde sávok, egy képzeletbeli, hosszanti sáv mentén piros, ellipszis alakú foltok díszítik, fekete farok jellemzi. Kifejlett korában zöld, fekete vagy barna, egy képzeletbeli, hosszanti sáv mentén fekete, kör alakú foltokkal és fehér, ferde sávokkal díszített, farka piros vagy fekete. A talajban bábozódik egy laza szövésű gubóban. A bábjának van egy ormányszerű tokja, amiben az igen hosszú pödörnyelv fejlődik." (jasius.hu)

Közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris)

„Kiskertekben gyakran találkozhatunk nagyvirágú, színpompás nemesített rokonaival. Az oroszlánszáj vagy tátika régóta kedvelt virág, a gyerekek kedves játéka: a virágot kétoldalt megnyomva szájszerűen kinyílik.

Közepes termetű növény. Vékony szára dúsan leveles. Levelei keskenyek, kicsit tűszerűek, ép szélűek, hegyes végűek. Virágai hosszú, szárvégi fürtben nyílnak, élénk citromsárgák, a torkuknál sötétebb, narancssárga folttal, 1-2 cm nagyságúak. A hazai gyújtoványfüvek között találunk fehér és rózsaszín virágú fajokat is. Vékony, hosszú sarkantyúja hátranyúlik. Nemes rokonaival azonos módon, a virág két oldalát összenyomva szája „kinyílik”. A virág megporzása is érdekes módon történik: az alsó ajak a rovar súlyától lehajlik, így fér hozzá a beporzó. Réteken, szántók szélén, utak mentén virágzik július és október között.” (novenyhatarozo.info)

Harruckern-Wenckheim-Almásy kastély (2014)

Gyulán a várral szemben áll az egykori Wenckheim kastély, amelyet már többször átépítettek az évek során, sőt egyszer láng nyelvek is mardosták.

Legutóbb a 19. század elején építették újjá, ekkor kapta a mai Barokk-copf stílusát. Az Alföld területén ritkaságnak  számít, hogy  a kastély épülete és vár egységes építészeti együttest alkot. Az épületben található eredeti állapotában megmaradt barokk konyha igazi különlegességnek számít országszerte.

Kultúrtörténeti szempontból kiemelendő, hogy az Erkel család három generációja is kötődik a kastélyhoz.

Kiskunhalas

A csipke városa

Épület dísz
„Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, a szerb határhoz közel található harmincezer lakosú város. Intézményi, kereskedelmi és közlekedési csomópont. Halas társadalmi-, kulturális- és sportélete sokszínű. Példamutató partnervárosi kapcsolataiért az Európa Tanácstól Európa-diplomát, zászlót és díszplakettet kapott. 

A vidék természeti különlegessége a homokbuckás táj. Az évi napsütéses órák száma 2050 felett van. A város kiváló kiindulási hely a térség csillagtúrákkal való megismeréséhez. Északi határában a Sóstó csónakázásra, horgászatra alkalmas, a fürdés sem tiltott. A csendes mindennapok asztali borának mondott kunsági fajták a kedvező klímának köszönhetően könnyű, üde, lágy, kellemes italok. Éttermei közül több magas színvonalú. Két szálloda működik 220 ággyal, de megszállhatunk panzióban, motelben, kempingben is. Hagyományos rendezvények a május eleji városnapi lovas, a júniusi nemzetközi veterán autós-motoros találkozó, és a nyárvégi- szeptemberi Halasi Hetek és a Szüreti Fesztivál. 

Halas leginkább csipkéjéről ismert, amely az exkluzívnak számító Hungaricum Club ötödik tagja lett. A Halasi csipke számos nemzetközi kiállítás nagydíját szerezte meg az idők folyamán A Csipke Közalapítvány évente szervez nemzetközi kiállításokat. A Csipkeházban csodálhatjuk meg a leheletfinom mesterműveket, készítés közben leshetjük meg a csipkevarrás folyamatát és vásárolhatunk is. 

A városi strand termál-, és gyógyfürdő három különböző hőmérsékletű fedett gyógyvizes medencével egész évben várja vendégeit. A gyógyvíz orvosilag javallott degeneratív izületi betegségek, nőgyógyászati gyulladásos betegségek esetén a rehabilitáció segítésére, mozgásszervi és baleseti sérülések után. A fürdő területén helyezkedik el a 100 férőhelyes kemping.” (turizmus.homokhatsag.hu)

Kossuth utca
Nevezetességek, látnivalók:
Csipkemúzeum, Gyűjtemények háza (Halas Galéria), Sáfrik-féle szélmalom, Tájház, Végh-kúria, Búsuló kuruc szobra, Árpád-kori falu jeloszlopa, Alsóvárosi Római Katolikus TemplomFelsővárosi Római Katolikus Templom, Thorma János Múzeum és Képtár, Hősök tere, Szilády Áron Református Gimnázium, Református templom, Reformátustemető és sírkőtár, Városháza, Vadászati trófeák gyűjteménye (II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola), Zsinagóga, Városi Könyvtár, Csillagászati Obszervatórium, Halasi Termál-gyógyfürdő és Strand, Sóst-tó (Nádas-sziget), Sóstói Csárda, Fejetéki-mocsár, Védett mocsárciprusok, Csetényi parkFelsőszállási gyep, Halasi borászat

Sáfrik-féle Szélmalom (2015)



A Sáfrik malom Kiskunhalas első országosan védett műemlék épülete volt, amelyet 1860-as években épített Hunyadi Antal. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vásárolta meg és alakította át felülhajtós, négyszintes holland típusú szélmalommá. 

A ma is működőképes ipartörténeti építményt a Pásztortűz Egyesület gondozza és szervez itt programokat.

Szent Péter és Pál apostolok templom (2015)


A kiskunhalasi macskaköves Szentháromság tér hemzseg a katolikus műemlékben, a késő barokk katedrálison kívül, kálvária és több szentnek is áll szobra itt.

1767-ben Mária Terézia parancsára, Gróf Grassalkovics Antal kezdte meg egy toronnyal és kriptával rendelkező csarnoktemplom építtetését. A Gföller Jakab tervei alapján készült épületet 1770-ben Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. 

A szentély főoltárának képe Péter és Pál búcsúját ábrázolja kivégzésük előtt, a templom freskóit Karol Malczyk és Pawlik Milanda lengyel festőházaspár készítette.

Sós-tó (2015)



A várostól északra az 53-as út mellett található a ma már csak horgászhelyként számon tartott kiskunhalasi Sós-tó. 

A folyószabályozások előtt a környék egy egybefüggő mocsaras terület volt, de a tó gyógyító hatású vizét már 1878-ban felismerték és használták. 1999-ig a vízfelület gyógyhatásának köszönhetően Európa-hírű fürdő kultúra alakult a város mellett, de sajnos a szigorodó vízminőségi előírások miatt a strandfürdő engedélyét bevonták. Miután a helyi horgász egyesület megoldotta tó vízének utánpótlását, a környék a pecások birodalma lett.

A vízfelületen és az azt körülölelő nádas és gyékény szegélyekben védett növény- és állatfajok találtak otthonra. A ritka növényeken kívül számos védett és fokozottan védett állatfaj fordul elő. A kiskunhalasi önkormányzat a tavat és a mellette elterülő parkerdőt 2005-ben helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította. Így manapság már a turisták kényelmét szolgálja az erdő gondozott pihenője és a parton felállított impozáns kilátó.

Műemléki szempontból két fontos objektum található a tó szomszédságában, az egyik egy Árpád-kori temető emlékjele a parkerdőben. A másik pedig a 19. század elején épült klasszicista Sóstó Csárda, amely meghitt környezetben kiváló konyhával fogadja a vendégeket.

Jézus Szíve és Lisieuxi Kis Szent Teréz templom (2015)


A 20. századi népességnövekedés következtében a városban megszaporodott a katolikus vallásúak létszáma, ezért meg nőtt az igény egy felsővárosi templom építésére. 

Az elemi iskola melletti Erzsébet királyné kert szomszédságában végül 1932-ben kezdődtek meg a munkálatok, melyet Tóth Lajos vállalkozó vezetett. A templomnak kettős titulusa van: Jézus Szíve és Lisieuxi Kis Szent Teréz. 

Református templom (2015)

Kiskunhalas főterén, a Hősök terén magasodik a város egyetlen református temploma. 
Az épület a Schwörtz testvérek tervei alapján, 1813-1823 között nyerte el a mai klasszicizáló késő barokk formáját. A feljegyzések szerint 1667-ben már állott egy kisebb templom a híres téren, ezt az épületet az évtizedek során többször átépítették.
A templomhoz csatlakozó parókia 1777-ben épült, a tornácosház és klasszicista kerítéskapuja szintén műemlék.

Hősök tere szobrai (2015)



1929-ben felavatott hősi emléket Hikisch Rezső építész tervezte és olyan méltóságok jártak a szobornál már, mit Horthy Miklós és Habsburg József Ferenc főherceg.
A piramisszerű talapzaton álló kompozíciót, a mozgalmasság helyet inkább tisztelet és a méltósággal viselt szomorú hangulat uralja.














Az 1930-as években indult országzászló-állítás mozgalom egyik helyi képviselője, a Hősök terén felállított emlékmű. A turul madarat és a koronát ábrázoló szobrot egy ízben le is bontották, majd 2001-ben a régi fotók felhasználásával Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász visszaállították az alkotást az eredeti állapotára.

Városháza (2015)


Kiskunhalas a Bács megyei városoknál már megszokott impozáns városházával rendelkezik.

A Hősök terének szomszédságában álló épületet a kecskeméti mester, Fischer Ágoston építette 1833-1834-ben, klasszicista stílusban. A század forduló után szecessziós épületszárnyakkal bővítették, amely magyaros díszítőelemeket kapott. A műemlék státusszal rendelkező építmény a közigazgatáson kívül sok egyéb funkcióval rendelkezik, például színház és étterem található a falai közt.

Csanytelek

Az ország leghosszabb faluja

...
"3000 lelkes község Csongrád megye északi részén a Tisza jobb partján a Csongrádot Szegeddel összekötő út mentén. A települést az 5-ös számú útról Pálmonostora, Tömörkény felöl közelíthetjük meg.
Csanytelek az 1960-as évektől kezdve a primőr zöldségtermesztés egyik országos szempontból is jelentős központja. A fűtött fóliasátras korai hajtató technológiával főleg paradicsomot, uborkát, paprikát és káposztaféléket termesztenek és a virágkertészet is elterjedt. A községtől délre épült ki Közép-Európa egyik legmodernebb halastava a Csaj-tó vízrendszerén, ahol pontyot és busát tenyésztenek.
A község legnagyobb vonzerejét csodálatos természeti környezete jelenti. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tó és a tiszai ártér rendkívül gazdag madár- és érdekes növényvilágát (üstökös gém, kanalas gém, kiskócsag) ismerheti meg a kiránduló. A horgászat kedvelőinek a helyi egyesület által fenntartott Megyesi-tó és a Tisza jelenthet célpontot. A folyó szabad strandja és nemrég felújított hajóállomása a vízi sportok szerelmeseit várja. Lehetőség van sétakocsikázásra, tereplovaglásra, valamint a közeli Ópusztaszeri Nemzeti Történet Emlékpark meglátogatására.

Csanytelek az ország leghosszabb faluja, az ország dél-alföldi részén, a Tisza jobb oldalán, a 4519. számú fő közlekedési út mentén, Csongrádtól 14, Szegedtől 36 km-re fekszik, a hozzá tartozó terület mintegy 3200ha.
Emberföldrajzi története a neolitikum körüli időkre nyúlik vissza, első írásos feljegyzés Szent Istvántól, 1036-ból keletkezett, melyben egy adománylevél a bakonybéli apátságnak adományozza a faluhoz tartozó Landor (Nádor) tavat.
A XIX. században fejlődött nagyközséggé. Sajátos településszerkezetét a Károlyi gróf földpolitikájának köszönheti. A település gazdálkodását a dohánytermesztés és az állattenyésztés határozta meg, illetve a máig honos halászat, amely napjainkban az ország második legnagyobb összefüggő természetes és mesterséges tórendszerén folyik. Az egyedi madárvilágú Csaj-tó a hivatásos és amatőr madarászok egyik legkedveltebb dél-alföldi megfigyelő területe."(turizmus.homokhatsag.hu)
Volentér János tér

Nevezetességek, látnivalók:
-        Csaj-tó
-        Katolikus templom
-        Medgyesi-tó
-        Tisza part
-        Labodár

Nepomuki Szent János templom (2015)

Csanyteleken a Kossuth utcába található a falu egyetlen temploma, amely az eklektika (késő klasszicista) stílus jegyeit viseli magán. 

A település első temploma, fából készült 1804-ben épült és akkor még nem volt össze építve a harangtoronnyal.

Miután a rossz állapota miatt bezáratták az építmény, Gróf Károlyi István 1841-42-ben építette meg a mai is kitűnő állapotban lévő katedrálist. 

A templom kerten két gyönyörű barokk alkotás található, az egyik Szűz Máriát ábrázolja egy keresztel, a másik pedig a templom névadójának, Nepomuki Szent Jánosnak szobra.

Nepomuki Szent János (2015)



Csongrád megyében lényegesebb nagyobb kultusz övezi Nepomuki Szent János tiszteletét, mint más megyékben. Jól példázza ezt az is, hogy Csanyteleken az egykori fatemplomnak és új kőtemplomnak is a folyóvizek és hidak védőszentjét választották titulusnak felszentelésükkor. 

A templom kertben található barokk alkotás ma az egyik legszebb Nepomuki Szent János szobor a környéken.

Magas kígyószisz (E. italicum L. syn. E. altissimum Jacq.)

„Magas (1,5 m) termetű, ált. sűrűn oldalágas növény. A virág szennyesfehér, ritkán világos rózsaszín, a bibe vége hosszan kétágú (ritkán nem elágazó). Általában sűrűn serteszőrös (leginkább a virágzatban), a tő- és az alsó levelek lándzsások, a felsők hosszúkás-lándzsások. A középhegységben és peremvidékén erdőtisztás-gyepekben, gyepekben szórványosan előfordul.” (mzshome.net)

Keserű csucsor (Solanum dulcamara)



„Mérgező növény, a burgonyafélékkel rokon. Ebszőlőnek is nevezik, illetve keserédes csucsor néven is említik.
1-2,5 méterre is megnövő , erőteljesen kúszó, kapaszkodó félcserje. Szára heverő vagy kapaszkodó, szőrös vagy kopasz, töve fásodó. Szórt állású levelei szíves-tojásdadok, lehetnek tagolatlanok vagy 3-5 karéjúak, de mindkét esetben ép szélűek, rövid nyelűek, nyilas vállúak. Virágai bókoló bogernyőben nyílnak, öt keskeny, visszahajló szirom alkotja. A szirmok tövén két-két zöldessárga folt látható. Sárga színű porzó kúposan összenőttek, a virágból kinyúlnak. Termése fényes, piros tojásdad bogyó, amely lombhullás után is a száron marad. Június-szeptember folyamán virágzik, nyirkos erdőkben, mocsár-és lápréteken, vágásokban, ártereken.”(novenyhatarozo.info)

Felfutó sövényszulák (Calystegia sepium)

„A szulákot minden kertészkedő ismeri - ártalmatlannak tűnhet, de vékony szárával méteres magasságba is felkapaszkodik a gazdanövényen, és azt a földre nyomja, szinte megfojtja. Mélyre hatoló gyökere miatt lehetetlen száműzni a kertekből.

Szára nagyon vékony, nem ágazik el. Alapvetően a földön heverő-kúszó, de a többi növényt támasztékul használva, azokra spirálisan felcsavarodik, így nagy magasságba is eljuthat. Levelei háromszög vagy tojásdad alakúak, nyilas vállúak. A szélük ép, de hullámos. A virágai nagyobbak, mint az apró szuláké, 3-5 cm átmérőjűek, tiszta hófehérek, de ez utóbbihoz hasonlóan tölcsér alakúak. A kertekbe ültetett hajnalka rokona. Termése kerek, kissé csúcsos tok. Nedves termőhelyet kedvel: patakok partján, nádasokban, mocsarak szélén, vizenyős réteken virágzik júliustól szeptemberig.” (novenyhatarozo.info)

Landolás (2015)


Csaj-tó (2015)


Sándorfalvától Csanytelekig húzódó pusztaszeri tájvédelmi körzet híres a szikes taviról és kiemelkedő madárvilágáról. A védett terület egyik leghíresebb madámrezervátuma a Csaj-tó, amelyet közösen birtokol a halgazdaság és a nemzeti park. A három falu (Baks, Csanytelek, Tömörkény) által határolt tóról részletes beszámolót készített a Nationakl Geographic egyik száma is.





A tó rendszere nagyon hasonlít a szegedi Fehér-tóhoz, hisz itt is a mélyebb vizű halastavak fontos pihenő és táplálkozó helyei a hazánkon átvonuló réce- és libaféléknek. A sekélyebb tó foltok pedig a gázlómadaraknak nyújtanak tökéletes életteret. A tóegységeket határoló gátak mentén található nádasokban pedig hazánk összes gémféléje költ. A Csaj-tó híres még arról is Magyarország szárnyas faunájának egyharmada megfigyelhető itt.

Persze mint minden rezervátum engedéllyel vagy vezetett túra keretében látogatható. Ugyan is a nemzeti park rendelkezik egy madármegfigyelő toronnyal és egy lőréses lessel, amely érdekes kikapcsolódást nyújthat minden korosztály számára. Tehát mielőtt neki vágnál bebarangolni informálódj a KNP oldalán.

Ha tónak van igazi ura a madarakon kívül az Máté Bence természetfotós, akinek több lese is található a környékén és évről-évre itt készíti el díjnyertes fotóit.