Kereszt a határban (2015)


Bagi-féle szélmalom (2015)


Áll egy szélmalom Csongrád és Bács-Kiskun megye határán, amely közigazgatásilag Pálmonostorához tartozik, de egyetlen egy helybéli sem ismeri az oda vezető utat. Ha viszont megkérdeznek valakit Pusztaszeren, az rögtön rávágja, hogy járt már benne és az oda vezető utat is szívélyesen elmagyarázza.

Ezt az ipari műemléket államosításig Bagi Ferenc használta és a maga korában igen korszerűnek számított. A következő évtizedek viszont csak rágta az enyészet, míg nem egy francia származású tanár meglátta benne a lehetőséget és az óta fáradozik helyrehozatalán nyaranta a nebulóival.

Ha valaki nem talál ott senkit látogatása alkalmával az se búsuljon, keressem meg Tajti László urat, aki a malom kulcsának őrzője

Sziki cickafark (Achillea asplenifolia)

„A rózsaszín virágú sziki cickafark ott jelenik meg, ahol a talaj szikesedésnek indult (sók válnak ki a talaj felső rétegében). Gyógynövénynek nem alkalmas, mint fehér virágú rokona.

20-80 cm magasra növő, merev, felálló, szögletes szárú évelő. Levelei lándzsa alakúak, nagyon mélyen, sok hasábra szeldeltek, a levélkék széle fűrészes. Megdörzsölve a szár és a levél is jellegzetes, erős illatot áraszt (hasonlóan a fehér virágú cickafarkhoz).

Apró virágai rózsaszín árnyalatúak, csöves és nyelves virágok alkotják. A sok apró virág sátorozó virágzatot alkot. Nemcsak maggal, hanem erős tarackjaival is terjed, képes más növényeket teljesen kiszorítani maga mellől. Kaszálókon, nedves talajú láp és mocsárréteken, szikes pusztákon találkozhatunk vele június és október között.” (novenyhatarozo.info)

Csillagőszirózsa (Aster amellus)

„Hazánkban a középhegységekben fordul elő, de sehol sem gyakori. Leggazdagabb állományai művelt, felhagyott területeken élnek (szőlők, gyümölcsösök)

20-40 cm magasra növő faj. Szára felálló, egyenes, hengeres, végig leveles. Az egész növényt pehelyszőrök borítják. Tőlevelei hosszú nyelűek, nyélben keskenyedők, ovális alakúak,lekerekített csúcsúak, finoman fogas szélűek. Szárlevelei ülők, keskeny-lándzsásak, hegyes csúcsúak.

A fészekvirágzat kb. 5 cm átmérőjű. A sárga csöves virágokat élénk lila, 1,5-3 cm hosszú, keskeny nyelves sugárvirágok keretezik. A virágzat laza sátor. Termése szőrbóbitás kaszat. Augusztus-október hónapokba virágzik.” (novenyhatarozo.info)

Fülöp-szék (2015)


A mindössze 41 hektáros pusztaszeri Fülöp-szék a tőle nem messze található Büdös-szék „kistestvére”. 
A szikes tó madárvilág igen gazdag, főként a csapadékos időszakban, a területen közel 159 fajt figyeltek meg a nemzeti park munkatársai. Emellett a vízfelület vonulási időszakokban is megtelik vándorló madarak sokaságával.
A kiskunsági tó látképe hűen illik a Petőfi által oly sokszor emlegetett alföldi tájképbe, hisz a környéken útszéli kereszt, romos tanyák és egy szélmalom is található.

Szabó-tó (2015)


A Szabó-tó (szék) a Pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartozó Fülöp-szék egykori nyúlványa. 

A tó meder az alföldi szikes tavakhoz hasonlóan nyaranta kiszárad, de ekkor nyújt pompás költőhelyet a sziki madaraknak.

Gemenc kincsei (2015)



A Gemenci Erdei Vasút fogadóépülete mellett áll a Gemenc kincsei elnevezésű kiállítás. 

A néprajzi múzeum betekintést enged a Sárközi élet mindennapjaiba és bemutatja az erdő főemlősét, a gímszarvast. Emellett megismerkedhetjük a környék ártereinek hagyományos és interaktív bemutató keretében.




Halászati kiállítás (2015)

A Gemenci Erdei Vasút megállója a Lassi nevet viseli és itt található a tanösvény és játszótér mellett még egy kiállítás is helyet kapott.
Az szépen felújított épület egykoron a kerületvezető erdész szolgálati lakása volt, aki egész évben itt is tartózkodott. Napjainkban halászati kiállítás működik benne, amely betekintést enged az ártéri és a dunai halászok mindennapjaiba, bemutatja használati tárgyaikat és szerszámaikat. Ezen kívül megismerhetjük még a gemenci vizek halait és a híres bajai halászlé elkészítési módját is

Vaddisznó (Sus scrofa)

„Bundája vastag és sötét színű, fedőszőrzete erős sertékből áll. Orra megnyúlt, vége mozgékony. Mindkét nemnek van agyara, a hímeké elérheti a 30 cm-t is. 30 cm-es farka nélkül testhossza akár 180 cm is lehet. A kanok testtömege 60 és 227 kg, a kocáké 36 és 150 kg között váltakozik. A Kelet- és Közép-Európai egyedek nagyobbak, mint a nyugatiak és déliek.
Eredetileg a nyíltabb erdőségek lakója volt, de napjainkra Magyarországon a mezőgazdaságilag művelt területekre is behúzódik, és itt jelentős kárt is okozhat.

Táplálékának zöme növényi eredetű, kedveli a makkot, de a rágcsálókat, kis nyulat, férgeket, hüllőket, madártojásokat vagy a férgeket sem veti meg. 
Télen, novembertől februárig párzik. 4 hónap vemhességi idő után, március, május tájékán születnek meg a kismalacok, melyek száma almonként elérheti a 12-t is. A fiatalok jellegzetes mogyoróbarna és sárgásbarna csíkozásúak. A malacok nagyon hamar, néhány nap leteltével képesek követni anyjukat. Évente rendszerint két almot vet. Az ivarérettséget két éves korában éri el. Nappal kidőlt fatörzsek alatt pihen, majd a szürkület beköszöntekor valamint éjszaka táplálkozik. Vadászatilag értékes nagyvad.” (tananyag.almasi.hu)








Gemenci Állami Erdei Vasút (2015)

A Gemenci Erdei Vasút az ország egyetlen ártérben haladó erdészeti kisvasútja, amely Pörböly és Keselyű falvak között közlekedik.
A 30 kilométeres sínpálya minden megállója érdekes kikapcsolódást rejt, kilátók, tanösvények és kiállítóhelyek is várják az érdeklődőket. A természetvédelmi oltalom alatt álló erdő egyébként nem látogatható, kivéve egyetlen szakaszát, amely az alföldi Kéktúra is át halad. Ezért is Gemenc Zrt. az erdő értekeinek megóvását szemelőt tartva, inkább szervezet programok keretében várja az ide látogatókat.

A Pörbölyi Ökoturisztikai központot a vendégek magas szintű kiszolgálása érdekében hozták létre. Így szinte egész napos, sőt akár egy hétvégés programot is kínálnak az üzemeltetők. A központ területén található játszótér, múzeum, konferencia terem, vadmegfigyelő és egy arborétum is.

A lemenőnap háza (2015)


Kardoskúti Múzeum (2015)


A Kardoskúti pusztaközpontban a Fehér-tó mellet található a tó múltját és természeti értékeit bemutató kiállítóterem.

Az egykori csendőrlaktanya épületében lett kialakítva a múzeum, amelyben a madárrezervátum bemutatásán kívül még Kardoskút múltjába is elkalauzolja a látogatókat.
A kiállítás megtekintése előzetes bejelentkezéssel történik.