Szent László király templom (2015)



Szob római katolikus temploma a település központjában épült fel 1775–1778 között barokk stílusban.

A város első temploma a Dunához sokkal közelebb épült, de rendszeresen elöntötte a folyó, és ezért döntöttek az áthelyezése mellett. A munkálatok befejezte után az új épületet 1779-ben szentelték Szent László tiszteletére.

Az 1838-as nagy árvíz idején a mai templomot is elérte a folyam, de jelentősebb károk nélkül átvészelte a műemléképület.

Sukola-kereszt (2015)


A Sukola-kereszt Szob és Márianosztra közt félúton található a börzsönyi kék jelzésen.

Az érsekújvári Sukola István és felesége állította 1943-ban emeltette a keresztet egy kis rét közepére. Évtizedekkel később vandálok darabokra törték a kő feszületet, de Sukola István lánya és unokáik azonban újra felállíttatták.

Kis kápolna (2015)



A szobi Tompai Mihály utca és 12-es út sarkán egy piciny kápolna áll. A sárgára meszelt épület romantika stílusjegyeit viseli magán.

Luczenbacher-kápolna (2015)


A város központi részén, egy régi temetőben található a Luczenbacher-család díszes sírkápolnája.
A neogótikus stílusú épültetett Gerster és Fesl pesti építészek terveiől, 1852-ben építette a szobi "halász" Luczenbacher János. A család összes tagjának a hamvait a kápolna alatti sírkamra rejti.

Szörpgyár (2015)



Szobon található az ország leghíresebb üdítőital gyára, a Szobi Szörpgyár, amely kis hazánk egyik legnagyobb szörpüzemnek is számít. A környéken termesztett bogyós gyümölcsök feldolgozásából az itteni üzemben készítik a híres Szobi gyümölcsleveket, szörpöket, és palackozzák a Visegrádi ásványvizet is.

Túra: Fekete-völgy és a Koppányok (2015)

„Ezt a földet választottam
Ezt a Napot úgy akartam
Ide hívott az élet, itt ér utol a végzet
Ezt a földet választottam
Ezt a Napot úgy akartam
Minden álmot, minden képet
Minden arcot, minden szépet”

(Republic)

Hosszú vonatsínek mentén kóboroltam tovább

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Kemence (K) - Kőrózsa panzió - Fekete-völgy - Hamuház - Bányapuszta - Nagybörzsöny - Farkas-völgy - Koppány-nyereg  - Ódamásd


Táv és szintemelkedés:

27,6 km/ 740 m









Őszi csendélet

Cserge-patak a Farkas-völgyben (2015)


A Farkas-völgyet Nagybörzsönytől Dél-Keletre találjuk a kék jelzésen. 
A völgy folytatását képezi a Kecske-hát, ahol egykoron horpabányászat folyt. Ezért is az itt folyó Cserge-patak völgye igazi ásvány lelőhely.

Szent Miklós templom (2015)



























A 273 méter magas Pánholc-hegy lábánál áll Nagybörzsöny község plébániatemploma, amely késő barokk stílusban épült 1782 és 1788 között.

A templom megépíttetésére Batthyány József, esztergomi hercegprímás vállalkozott saját költségén és Szent Miklós püspököt kapta védőszentjéül. A katolikus épületet egy ízben villámcsapás érte és teljesen kiéget, majd két évnyi várakozás után épült csak újjá.

Evangélikus templom (2015)



Az evangélikusok helyi klasszicista temploma közvetlenül a Börzsöny-patak mellett épült az 1800 években. Előtte egy fatemplom állott itt, de az egy tűzvész során leégett.

A templom belső részei evangélikus mércével kifejezetten díszesek, üvegablakai a négy evangelistát ábrázolják,  az épület kertje pedig gyönyörűen karban tartott.

Antal-féle vízimalom (2015)



























Nagybörzsöny Főtere mellet, festői környezetben található az Antal-féle vízimalom. A lapátkerekes létesítményt az 1847-es nagy tűzvész után építették és egyike az ország, teljes épségben fennmaradt ipartörténeti műemlékeinknek.

A malom lakószobájában kis kiállítás a malomipar helyi történetét mutatja be.

Börzsöny-patak a Magyar-völgyben (2015)


A Nagybörzsönyt átszelő Börzsöny-patak a falutól keletre az Ércbánya-vadászháznál keletkezik, ahol a Kovács-patak és a Bánya-patak összefolyásából születik meg. A patak mentén egykor hét malom működött, ezek utolsó hírmondója az Antal-féle vízimalom, amely napjainkban múzeumként működik a település szívében.

Gyűrűs tuskógomba (Armillaria mellea)


A gyűrűs tuskógomba szeptembertől novemberig lomberdőben, gyümölcsösökben, csoportosan fatuskón vagy egyesével talajon növő, gyakori faj. A gomba illata kellemes, íze nyersen kesernyés.

Bánya-patak (2015)


A Bánya-patak az egykori börzsönyi bányászat egyik központi részén halad át. A patak több forrás vizét össze gyűjtve végül a Börzsöny-patakba torkollik.

Világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius)

A világító tölcsérgomba fatönkön vagy azok amellett, csoportosan növő, tölcséres, rozsdabarna, nagy termetű, igen feltűnő gomba. A gomba illata az avarra emlékeztet, íze pedig kissé csípős.

Bányapuszta (2015)



A közigazgatásilag Perőcsényhez tartó, de Nagybörzsönyhöz közelebb lévő Bánya-puszta (Bánya-bérc) egykoron fontos érc lelőhely volt. Az erre utaló földrajzi neveken kívül mára semmi sem maradt a régen kisvasút megállóval is rendelkező bányászszállásból.

Napjainkban juhokat tartanak a kék jelzésen található tanya körül, amely igen rozoga állapotban van.

Hamuház (2015)

A Hamuház egy erdőszéli tündéri faházacska a Fekete-völgy déli végénél.
A ház a nevét a hajdani hamuzsírégető munkásokról kapta, de sokáig kisvasút végállomásként is üzemelt. Napjainkban kihasználatlan, romladozó a ház külseje, de még így pazar látványt nyújt az erdei környezet miatt.

Foltos szalamandra (Salamandra salamandra)

A foltos szalamandra legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűnk, amelyet 2019-ben az év
kétéltűjének választottak.

Hazánkban egyetlen előforduló szalamandrafaj kedveli a középhegységi jellegű, hűvös klímájú erdőállományok és a lárvanevelésre alkalmas vizeket. Legnagyobb állományai az Északi-középhegységben találhatóak, amely a Börzsönytől a Zemplénig szinte bárhol, szigetszerűen megtalálható.

Az ősi hiedelmek szerint a foltos szalamandrát mágikus lénynek titulálták, amelyek miatt a "tűzszalamandra" nem egyszer az alkimisták és méregkeverők boncasztalára került.

Fekete-kút (2015)




A Fekete-völgy bejáratánól található a Csarna-patak egyik tápláló forrása a Fekete-kút. A frissen felújított forrást Fekete József, kemencei intéző foglalta.

Csarna-patak a Fekete-völgyben (2015)


Az anyatermészet gyakran fitogtatja erejét az ember által emelt építményeken. Erre nincs csodálatosabb példa, mint a kemencei kisvasút elmosott pályája. Vadregényes táj, zúgó patak, hatalmas fák és elmosott sínek: nem, ez nem Amerika egyik legeldugottabb szeglete, ez a Börzsöny.


A természet néhanapján megmutatja igazi erejét, erre példa a Feket-völgyben található egykori sínpálya. A vadregényes tájon haladó turistaút zúgó patak mellett, hatalmas fák között és néha az elmosott síneken vezet. A pálya helyenként több méteres magasságban a levegőben lóg, vagy vastagon hordalékréteg borítja. Olyan hangulata van a Csarna-patak erejétől még látványosabbá tett szurdoknak, mintha Alaszka egyik elhagyott aranybányájához közelítenénk. 


A Börzsöny talán legszebb zugát a Magas-Börzsönyre hulló csapadék tavaszonként teljesen átrendezi. A terepet, fákat, réteket, egész hegyoldalakat mos el ilyenkor a víz, mert ugyebár itt a természet az úr.

 A kék sávjelzésű turistaút a Panziótól a Hamuházig 2,5 kilométer hosszan vezet a páratlan szépségű völgyben.
A Feketevölgy Panzióhoz érkezhetünk gyalog, autóval vagy a Kemencei Erdei Múzeumvasúttal.

Feketevölgyi panzió (2015)


A Feketevölgy Panzió (volt VILATI üdülő) a Börzsöny-hegység északi részén, Kemence községtől mintegy 5 km-re található.
A hangulatos erdei lak egy természetvédelmi területen, a Csarna-patak völgyében bújik meg. A Fekete-völgy festői környezetében álló üdülőház az utolsó állomása a kemencei erdei kisvasútnak, és remélhetően ez így is marad. A panzió egy szabadtéri medencével és szaunával várja vendégeit. 

Erdészeti emlékmű (2015)


A Kemencét és Diósjenőt összekötő erdészeti műút mellett, a Fekete-völgy Panziói kanyarnál egy érdekes erdészeti emlékmű található. Az itt álló emlékmű két nagyméretű bazaltkőből áll, amelyeknek az egyik oldalát simára csiszolták. A bal oldali sziklán a környék településeinek neve olvasható, és olyan személyek nevei, akik sokat tettek a Börzsönyért az elmúlt évtizedekben. A másik kődarabon pedig Áprily Lajos szép verse olvasható. Itt érdemes egy néhány percet időzni, hiszem az emlékmű szomszédjai a Börzsönyi főalappont és a Barát-kő.

Kemencei Erdei Múzeumvasút (2015)






Kemence híres kisvasút pályáját 1913-ban kezdték el kiépíteni a Csarna-patak völgyében. A feketevölgyi vasút Kemence–Wirterház–Hamuház–Halyagos vonalon futott egykor több mint 9 kilométeren át. A főpálya fénykorában több mellékszárnnyal rendelkezett, a végállomásokon pedig lakást és műhelyt építettek. A második világháború után az erdők állami kezelésbe kerültek, ezért a síneken már egyre kevesebb mozdony robogott. 1995 áprilisában egy hirtelen jött eső felduzzasztotta a Csarna-patakot, amely több hidat is elsodort. 
A Hamuház feletti szakasz teljesen megsemmisült, de 1999 nyarán az újabb áradást követően a feketevölgyi nyomvonal is használhatatlanná vált. 

A 90-es évek végére tárgyalások indultak a vasút újraindításának lehetőségeiről, ennek első lépése a 2000-ben megnyílt múzeum volt, amelyet a Kisvasutak Baráti Köre hozott létre. Ezt követően a Kemence-Strand-Godóvár szakasz újult meg, 2007 tavasza óta pedig már a Feketevölgy panziót is meglehet közelíteni kisvasúttal.

Nagyvölgy Strand (2015)


Kemence strandja csendes, erdei környezetben, és terebélyes fák árnyékában található a Lajosháza felé vezető műúton. A fürdő egy közel 300 négyzetméteres nagy medencével, és egy kisebb gyermekek pancsolóval várja vendégeit.
A Nagyvölgy Strand a térség egyetlen fürdőhelye.

Volt Megyeháza (2015)


A Hont vármegye székhelyének  is egykor otthonadó Megyeházát  a falu központjában találjuk. 
A műemlék 1751-ben épült eredetileg Barokk stílusban épült, de 1856-ban átalakították romantikusra. Sokáig ebben az épületben élt Domszky Pál, aki a magyar-lengyel kapcsolatok kutatója vol. Napjainkban a helyi általános iskola működik a falai között. 

Templomrom és körítőfal (2015)


A település 15. századi gótikus stílusú templomából mára csak a körítőfalának északi és keleti oldala áll a plébánia melletti magaslaton. A sokszögzáródású szentéllyel rendelkező hajóra 1804-ben a torony rádőlt és beszakította azt. Ezt a templomot már nem építették újjá, a köveit inkább felhasználták a környék épületihez.

Túra: Északi karéj (2015)

„Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.

Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali győzelem-ünnepet űlet.”

(Arany János)

Szondi két apródja

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Diósjenő, v.á. (K) - Tompaharaszt - Kámori-völgy - Pénzásás - Drégelyvár - Sárkány-törés - Dobogó-hegy - Hármashatár - Csitári-kereszt - Bernecebaráti – Kemence


Táv és szintemelkedés:

25 km/ 533 m





Odaát

Pincék és présházak (2015)


A falu több részén is találhatóak pincék, amelyek még a nagy filoxéra járvány előtt készültek, ugyan is ezen a területen egykoron jelentős volt a szőlőművelés és bortermelés.

A templom alatti hegyoldalban szépen felújított présházak és pincék láthatóak, ezek a parányi kis lakok jól hangsúlyozzák a népi építészet legendás szépségét.







A település külterületén található a Várhegy, amely nem csak az oldalába vájt pincék és présházak miatt híres. Hanem ezen hegyen az Árpád-korban egy földsánccal erődített vár állott.

Trianon-emlékmű (2015)



A temető szomszédságában áll egy emlékmű, amelyet a trianoni „békediktátum” 90. évfordulója alkalmából készítettek.
Az emlékmű egy mesterséges hármas halmon álló tölgyfa kettős kereszt és egy emlékkő együttese.

Nepomuki Szent János (2015)


Egy 18. században készült Nepomuki Szent János-szobor áll a  Huszár-kastély bejáratánál. A felújított, festett, homokkőből készült szobor Nagy-Völgyi-patak közelében található.

Nagyboldogasszony templom (2015)



A 12. században az egykori település magjának már volt egy román stílusú temploma. Ez az épület romja szolgált a 14. században épülő gótikus újtemplom magjának. Az ekkor tájt emelt körítőfal és lőrések tornyon is a falu védelemét szolgálták, hiszen Bernece az utolsó bástya volt Ipoly felé. Ez a templom egy tűzvészkövetően 1761-ben leégett, az épület rendbehozatalakor barokk küllemet és berendezést kapott.

A templom kertjében található egy 4 méteres homokkő emlékmű, amelyre a település hősi halottaiknak a nevét vésték.

Barna tinóru (Xerocomus badius)


A barna tinóru vagy barna nemezestinóru a fenyveseket kedveli, a lomberdőkben ritkábban fordul elő.
A gomba jó illatú és ízű, ehető gomba, de akár szárítatni is lehet.

Csitári-kereszt (2015)



A Börzsöny-hegység északi részét átszelő kék turistaút mentén,  Bernecebaráti határában található a híres Csitári-kereszt. A feszületet körül ölelő völgy szintén a Csitár nevet viseli, de valószínűleg csak névrokona a cserháti kistelepülésnek.
A Krisztus szobor mellett köralakban padok és asztalok találhatóak, ennél fogva a hely egy erdei iskola hangulatát idézi.

Jelenc-hegy (2015)


Hont községtől délnyugati irányban a Dobó-hegy és Jelenc-hegy lábainál egy bronzkori földvár maradványai találhatóak. A sáncok magassága 1-1,5 m, és egy-egy kapunyílás is található rajtuk.
A Hontról induló zöld sávjelzés halad át a Jelenc-háti maradványokon, majd a csúcs után a kék jelzéssel balra térve a Hármashatár csúcsa közelében ismét keresztezi a védőművet. Az igazoló kód a jelzett utak és a sáncok metszéspontján látható.

Sárkány-törés (Kőkapu) (2015)


A börzönyi kék jelzés északi kőkapuja különlegesen szép látványt nyújt minden évszakban. A Sárkánytörés 458 m-es sziklás csúcsa a hatalmas kőtömbökkel bármelyik fantasy mese helyszíne is lehetne. A legendák szerint az itt megbúvó sziklaüregeibe talált a török elől menedéket a környék lakossága.