Pálinkaház (2015)

“Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. Üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, butellámba pálinkát!”


Ezzel a népi mondókával köszönti a helyi vállalkozók által üzemeltet Pálinkaház a látogatóit. A Domaszéki külterületen működő szeszfőzdében nem csak bérfőzést vállalnak, hanem akár egy komplett pálinka kóstolással egybekötött technológiai bemutatót is le tudnak bonyolítani a müködtetők.

Domaszék


„Szeged város Domaszék tanyai kapitánysága és Feketeszél kapitányság egy részének területén 1952. január 1-jétől önállósult község. Területe 9061 hold, lélekszáma 3700 (1960), 1990-ben 3178.

A Doma család már az 1522. évi tizedjegyzékben fölbukkan (Gregorius és Bernandus Doma). Határbeli birtokaira utalnak a Doma homokja (1722, 1747), Lacus Doma Székje (1778) helynevek. Feketeszél a szállásföldeknek az a területe, ahol az alsóvárosi feketeföldek és a homokos talajú kaszálók érintkeztek. Szeged legkorábban, a 18. század elejétől benépesedő határrészei közé tartozott. 1778-ban a Kun Miklósi Halom, Doma-Szék Tó, Bojár Halom és Dorozsma határa közötti területen 55 szállás volt. A homoki szőlőtelepítés az 1760–70-es években Domaszék homokján kezdődött. Az 1830-as évekre a község mai területén 12 szőlőhegy virult, és a 20. század első felében itt és Szatymazon folytattak legnagyobb területen szőlőtermesztést.
A sűrűn lakott határrészeken 1853 és 1856 között 4 tanyai iskola nyílt: 1853. április 19-én a bojárhalmi, 1854. április 1-jén a domaszéki, november 1-jén a feketeszéli, 1856. január 12-én aZöldfás iskola. A szeged-alsótanyai gazdasági vasútnak Kunhalomtól elágazó mindkét szárnyvonala érintette a domaszéki és a feketeszéli tanyákat, ezért e határrész gazdálkodói nyertek legtöbbet a kisvasút megépültével (1927).
A Feketeszél 574. sz. tanyán 1949. július 1-jétől működött közigazgatási kirendeltség, de a község a Szeged határából levált települések közül utoljára, 1952-től lett önálló. A Zöldfás iskola mellett kápolna épült, településtömörülés bontakozott ki, az illetékesek azonban a község belterületét más helyen, a bajai műút közelében jelölték ki. Az ötvenes években csak közösségi épületek (tanácsháza, egészségház, tűzoltószertár, állatorvosi ambulancia) épültek, a magánépítkezés a hatvanas évek első felében indult meg. 1969-ben még 60 lakóház volt a belterületen. A tanyán élők építkezési kedve a hetvenes években kapott lendületet, de sok faluba költöző család fönntartotta tanyáját, mint az állattenyésztés és a belterjes növénytermesztés központját. Az utak mentén – a város közelsége, a jó közlekedési adottságok folytán – sokan átépítették, korszerűsítették tanyáikat. A belterületen 1991-ben épült katolikus templom.
Tanyái a lakosság társadalmi rétegzettsége szerint a szegedi tanyák népi építészetének valamennyi sajátságát fölmutatták (tutajfal, hantfal, vert fal, vályog, nádfedél stb.). Feketeszél és Domaszék kapitányság városközeli gazdatanyáin a 20. század elején az átlagosnál több volt a zsindelytetős, napsugaras deszkaoromzatú lakóház. Ugyanott gyakorivá vált, hogy a kamrát vagy egyik felét alápincézték. A korszerű borkezelést szolgáló földpince úri birtokosok példája nyomán terjedt el. A füzérbe fűzött fűszerpaprikát régebben a szabad ég alatti oszlopokon vagy az eresz alatt tárolták. Az első világháború után terjedt a nádtetős paprikaszín, paprikagóré építése, amely védte a paprikafüzéreket esőtől, vihartól.” (sulinet.hu)


Nevezetességek, Látnivalók:
Kisvasút állomás épülete
Kisiván-szék
Városszéki-tó

Erdei kísértetek (2015)



Kiss Ferenc emlékerdő (2015)

Az Ásotthalom környéki erdők talán legnevezetesebb foltja, a Kiss Ferencről elnevezett liget.

A55. számú út mellett elterülő erdőrezervátumban zömében fehérnyár óriások találhatóak, de az egybibés galagonya is gyakori cserje a területen. Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként védett területté nyilvánították, napjainkban a Körös-éri tájvédelmi körzet egyik leghíresebb részterülete. 1976-ban itt állították fel Kiss Ferencnek, a szegedi erdők atyjának az emlékoszlopát az érintetlen árnyasban.

Átokháza (2015)

1864-ben épült elemi iskola
Átokháza Ásotthalom legrégebbi terület része, amely egy monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. Ugyanis a határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokat az itteni romos tanyákba költöztették. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület,
Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet az itt lakók Átokházának.

Kelebiai halastavak és erdők (2015)

A Körös-ér tájvédelmi körzet legnyugatibb és egyben a legnagyobb része is a Kelebiai halastavak és erdők. A fenyő erdőfoltokkal körül ölelt mocsaras területet vízpótlása igen rendszertelen, csak csapadékosabb időszakokban jelent táplálékforrást a gém- és kócsagfélék részére. Viszont a halastavakat környező puszták olyan védett és fokozottan védett értékeket rejt, mint a homoki kikerics, az egyhajúvirág, tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóta vagy az Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.



A Kelebiai önkormányzat a határ melletti szinte teljesen érintetlen természeti környezet idegenforgalmi népszerűsítésen évek óta fáradozik, ezért a természetvédelmi részterület több pontjára kikerültek információs táblák a fontosabb természeti kincsekről.

Öttömös

Erdők és őszibarack
„Öttömös helyén már az Árpád-korban falu állt. Először 1436-ban említik Hythemes néven, ami török eredetű családnévből származik, és középkori kun szállásra utal.
Az 1897. évi parcellázás után nagyrészt szegedi szegény- és kisparasztok települtek meg. 1908-ban vált önálló községgé.

A Ruzsai utca végén, jobbról van a Magyar László emlékpark, a nagy utazó emlékművével (Hemmert János) és Magyar Imrének, Öttömös puszta egykori birtokosának sírjával. A török alatt elnéptelenedett öttömösi puszta a XIX. század második felében azé a Magyar családé volt, melyből Magyar László, a híres Afrika-kutató, a dél-afrikai Bihé királya is származott.„ (delmagyar.hu)
Nevezetességek, látnivalók:
Csongrád megye legmagasabb pontja
Baromjárás
Négyes határ
Római katolikus templom

Magyar László emlékpark (2015)

Öttömös híres szülöttjének tiszteletére a község Emlékparkot alakított ki a rúzsai út mentén. A híres Afrika-kutató édesapjának, a falu valamikori birtokosának a síremléke is a fenyőkkel körülvett pagonyban található.

A Magyar László kutatóra emlékezvén, minden év november elején emléknapot tart a település.

Móra-túrák (2015)

A Mórahalmi városvezetés az Erzsébet fürdő mellé pótprogram lehetőségként alakította ki a Móra-túrát 1999-ben. A létrehozott útvonal olyan komplex programcsomagot alkot, amelyek nem csak környék településeit (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke, Zákányszék) mutatja be, hanem átfogó képeket ad a környék természetvédelmi területéről, a Körös-ér völgyéről. Eme terület állat és növényvilága rendkívül gazdag, olyan csodákkal találkozhatunk a sétálásaink vagy kerékpározásaink során, mint a Csipak-semlyék védett orchideái (főként májusban), a Madarász-tó madárvilága, a Nagyszéksós tavi bivalygulya vagy a Csodarétként is emlegetett Ásotthalmi láprét.

Az elmúlt több mint 10 év során a látogatási kedv nem csökkent, ezért szükségvolt egy komplexebb útvonalsorozatot felállítani, no meg az időjárási viszontagsági és a rongálások miatt sem ártott már egy felújítás. Ebből kifolyólag 7-féle, különböző nehézségi szintű útvonal vált bejárhatóvá és közel 60 új tájékozódást segítő tábla lett kihelyezve.


Előd

A túraútvonalak kiinduló állomásai a Zöld Közösségi Ház és Nagyszéksósi Iskola, mindkettő turistaszálláskén is funkciónál és több a túrához kapcsolódó kiadvány beszerezhető ezekben az turisztikai központokban.

Kereszt-túra (2015)

Pálfi-kereszt


Domaszék a szomszédos Mórahalom turisztikai vonzerejét meglovagolva, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehozott egy úgy nevezett Kereszt utat. A község határban álló keresztek végigjárásával nem csak műemléki szempontból jelentős emlékműveket láthatunk, hanem az alföldi, azon belül homokhátsági tanyavilágában található régi paraszti gazdálkodás hagyományos építményeire, értékes természetes élőhelyekre és tájképi jelentőségű területekre bukkanhatunk.

A környéken fellelhető huszonnyolc kereszt közül nyolcat emel ki a sétaúthoz tartozó füzet, ezek bejárása mintegy 9 kilométeres útvonal. A túra a Szent Kereszt templomtól indul, jelölése pedig egy sárga irányított kör.

Maty-ér (2015)



A Maty-éri versenypálya vagy, ahogy a nagyközönség ismeri a Szegedi Olimpiai Központ a világ egyik legjobb adottságaival rendelkező kajak-kenus és evezős sportlétesítménye. Emellett víztározó tájképi értékei és természeti környezete is kiemelkedő, megóvása érdekében a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi védet területé nyilvánította.

A vízfelület elődje a szabályozás előtt a Tiszához tartozó bővizű kanyarulat volt, amelyet az ősi korokban itt megtelepedő emberek is használtak- Erre találtak bizonyítékot a 2000-ben egy ásatás során, amikor is egy ősi fahíd maradványait találták meg, amely egykor a Maty legkülső ágának két partját kötötte össze. A lelet igazi szenzációnak számít, hisz ehhez hasonlót korábban a Kárpát-medencében nem találtak még.

A tó vízi pályává vállásásának története 1979-ben kezdődött, ekkor született meg az a döntés a víztározó kialakításához. Már a tervezés során felmerült, hogy vízi sport céljaira is alkalmassá tegyék a tározót, amelynek a halászati hasznosításáról is gondoskodni kellett. Ezért a tározó több célú vízi létesítményként elsősorban belvíztározó, másodsorban vízi sportpálya, harmadsorban horgász víz lett. A szegedi példa jól bizonyítja, hogy a horgász és a kajak-kenu sport jól megfér egymás mellet, sőt egy ízben már Horgász Világbajnokságnak is otthont adott a híres komplexum. 

Az olimpiai központ Szeged belvárosától nyugati irányban helyezkedik el. Megközelíthető az 55. számú (Szeged-Baja) és az 5. számú (Szeged-Röszke) út felől is.

Repülőtér (2015)

Szeged repülőtere közvetlenül a város nyugati határában, a Bajai út mellett helyezkedik el. A napjainkban II. kategóriájú repülőtérkén működő létesítmény nem csak 1915 óta íródó történelme miatt híres, hanem természetvédelmi szempontból is értékes terület.

A felszállópályát az I. világháború idején létesítették Ferenc Ferdinánd főherceg javaslatára. A világégések során megkapta mag „hadászati”záporát, még ma is lehet bombát vagy géppuska töltényt találni a környéken. A II. világháború után azonban már a polgári repülést és a sport céljait szolgálta, az 50-es évektől szegedről is indultak belföldi járatok, majd később nyaranta az Adriára is ellehetett innen jutni. 2001 óta az önkormányzat (SZKT) üzemelteti a repülőteret, így több felújítás végeztek már területen, hogy szigorú repülési feltételeken is megfeleljen.

A repülőtér gyepeit pár évtizeddel korábban birkákkal legeltették ez kedvezett az alacsony füvet kedvelő állatok számara. Az ürge is egy ilyen vad, amely megtelepedett a leszállópályák környezetében. Az üzemeltetők napjainkra áttértek a kaszálásra, de az emlős szempontjából ez még mindig kedvező feltétel az élettér kialakításra. A Kiskunsági Nemzeti park jelentős erőfeszítéseket tesz a terület megóvásra, hogy az állatok és repülés kiszolgálása szimbiózisban maradjon.