Túra: Túl a Körösön

Pinokkió

„Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés ...”

(Arany János)




























Útvonal:

Mezőtúr, VÁ - Városháza (K) - Peres - Halászlak - Ótemető - Szarvas, VÁ



Táv és szintemelkedés:

30 km/ 80 m







Az ősz vége

Bolza-mauzóleum (2016)


Az Ótemetőben áll a görögkereszt alaprajzú mauzóleum, amely 1870-ben, romantikus stílusban, Wéber Antal tervei szerint épült és a Bolza-grófok sírhelyéül szolgált. 
Belső falán látható a Bolzák családfája, amelyet Kékesi László grafikusművész készített. 
Ma a Bolza-mauzóleum római katolikus ravatalozóként szolgál.

Tanösvénytúrák: Halásztelki tanösvény (2016)


A 2009-ben kialakított Halásztelki tanösvény nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét. 
Halásztelek Szarvas egyik üdülőrésze, a mezőtúri vasúti híd mellet terül el.

A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 10
Füzet: ??? (KMNP)

Túl a Körösön (2016)


Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös (2016)

A három holtágat egy csatornával kapcsolták össze a Hármas-Körös szabályozása során. Az így létre jött holtág rendszer a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr városhoz tartozik. 
Környezetének beépítettsége változó, a Halásztelki-holtág jobb partja hirtelen mélyülő, növényzettel benőtt, a víz fölé nyúló fákkal szegélyezett. A Túrtői-holtág a legfelkapottabb, hiszen halállománya a leggazdagabb, ezért partja egy részén hétvégi hobbitelkek találhatók. A Harcsási rész maradt meg legszebben természetes állapotában, értékes növény- és állatvilággal, gazdag madárvilággal rendelkezik. 
Harcsás-zug
Túri-Holt-Körös
Halásztelki-holtág

Árvízkapu (2016)


1899-ben a Hortobágy-Berettyó Hármas-Körösbe vezető torkolatánál épült meg a hármas zsilip, amely feladata a csatorna által összegyűjtött belvizek a folyóba vezetése.
A zsilip mellé 1940-42-ben, a Békésszentandrási Vízlépcsővel egy időben épült meg az árvízkapu, ez biztosítja a hajózás feltételeit a Hortobágy-Berettyón Mezőtúrig, mivel kizárja a Hármas-Körös árhullámait.

Körösvölgyi Természetvédelmi Bemutatóház (2016)

A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi különleges bemutatójának.
A gátőrházból kialakított múzeum a Körösök élővilágát szemlélteti preparált állatok, növények, rajzok és fényképek formájában. A bemutatóház környékén padok, asztalok és hamisíthatatlan holtági idill fogadja a látogatót.

Peresi-holtág (2016)

Magyarország egyik leghosszabb holtága a 27,8 km hosszú, vadregényes Peresi-holtág, amely Mezőtúr és Gyomaendrőd között terül el. 
 A horgászat szerelmeseinek akad itt bőven kifogni való, hiszen a dévér, az ezüstkárász, a bodorka, a törpeharcsa, a busa, a süllő, a ponty és az amur is megtalálható holtágban. A vize tiszta ezért kellemes strandolási lehetőséget is nyújthat, de aki az érintetlen természetet szeretné élvezni, az sem marad kikapcsolódás nélkül

Hortobágy-Berettyó (2016)

A Mezőtúrt átszelő Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozások után jött létre. A főcsatorna lényegében a Hortobágy folyó Ágota-halomtól délre eső, torkolatig terjedő alsó szakasza és egykoron a helyén a Berettyó vize folyt. A főcsatornát a Nagy-Sárrét mocsarainak lecsapolása miatt hozták létre.

Az újonnan létre hozott folyó és a kanyarulatai által közrefogott hullámtéri területek a Körös-Maros Nemzeti Park oltalma alatt áll és igen gazdag élővilág jellemzi. 
Zömében mesterséges jellege ellenére a Hortobágy-Berettyó gazdag halfaunával rendelkezik.

Református Nagytemplom (2016)



A Református Nagytemplom Mezőtúr egyetlen a középkorig visszanyúló történettel büszkélkedhető műemlék épülete. 
Az idők folyamán többször lerombolták és felépítették, mai arculatát 1800-as években kapta. 

Klasszicista építészeti stílusát jól példázza a bejárati részen elhelyezkedő négy jón oszlop, a belseje pedig késő barokk jegyeket mutat.

Városháza (2016)


A Mezőtúr központi részén található városháza Spiegel Frigyes és Englert Károly tervei alapján készült és 1928-ban adták át. Az eklektikus, négyszintes épülethez egy torony is tartozik, ahonnan remek panoráma nyílik a településre. 

Nepomuki Szent János (2016)


A Nagyboldogasszony templom kertjében látható Nepomuki Szent János szobra 1908-ban készült Lakatos József felajánlásából.

Nagyboldogasszony templom (2016)



Mezőtúr katolikus temploma 1817-24 között épült klasszicista stílusban. 
A szentélyben található főoltár fából készült, igazi míves munka, az orgonája pedig a híres Angster-műhelyben készült.

Dózsa György emlékműve (2016)


A Szabadság téren monumentális, de kissé groteszk Dózsa szobor áll. 
A „parasztkirály” hatalmas kultusszal rendelkezik Mezőtúron, hiszen első csatáját a Hajduk élén itt vívta 1514. május elején.

Evangélikus templom (2016)

Miután a helyi evangélikus közösség kivált a reformátusok közül, felvetődött a templomépítés gondolta. Ennek eredménye képen 1926. december 19-én avatta fel az új templomukat a Főtisztelendő Raffay Sándor püspök. 
Az eklektikus épület 1972-ben a belső átalakításon és az oltár átépítésen esett át.

2012-ben a templom mellett, a kis parkban kapott helyet Botyánszky János esperes szobor-emlékműve.

Túri Fazekas Múzeum (2016)


Mezőtúr egyik legpatinásabb, műemlék épületében, a Bolváry-kúriában kapott helyet a mezőtúri kerámiakészítés múltját és jelenét bemutató állandó kiállítás. 
A klasszicista stílusú épületet Kállay Péter földesúr építtette 1821-ben.

Flóra-kút (2016)

A Köztársaság téren látható a Mezőtúriak számára oly kedves Flóra-kút. Az artézi kúttat 1890-ben fúrták és a fölé helyezett Flóra-szoborról nevezték el. A Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep művészei munkájával 2005-ben rekonstruálták az évek alatt súlyosan megrongálódott a kútszobrot.

Szent Vendel apát templom (2016)

Fotó: Soós Eszter
Gánt római katolikus temploma 1797-ben épült.

Tanösvénytúrák: Gánti földtani tanösvény (2016)




Az egykori külszíni bauxitbányában létrehozott tanösvényt végigjárva földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel találkozhat a látogató. A vörös, Marshoz hasonló tájon sétálva érdemes a lábunk elé is nézni, hiszen az itteni kőzetben csiga- és kagylóvázakat is szép számban található.


A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 13
Füzet: Cincér füzet (DINP)


Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria)


Gyógynövény, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítőszer, illetve régen cserzésre is használták, a csertölgy kérgéhez hasonlóan, innen ered a neve. Meszes, sovány, felmelegedő talajokon él, akár tömeges is.

Tanösvénytúrák: Haraszthegyi tanösvény (2016)


Csákvár fölé magasodó Haraszt-hegy a Vértes déli oldalában meredek sziklaletöréseinek egyike. 
A mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt táj igazi mediterrán hangulat ad a környéknek.

Az itteni "dolomitjelenséget" bemutatását egy tanösvény is segíti, melyet ősszel érdemes bejárni, hiszen ilyenkor virít a tűzvörösre színeződő cserszömörce.




A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 7
Füzet: Cincér füzet (DINP)

Kutyás romantika (2016)


Oroszlánkő vár (Csáki vár) (2016)

„Árpád vezér innen (Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagyerdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt.” (Anonymus: Gesta Hungarorum)

A Csák nemzetség itteni várát 1383-ban említik a feljegyzések először. A vár mindenfelől mély árokkal és sánccal volt körülvéve és miután a Rozgonyi és Török családok birtokába került a gesztesi vár tartozéka lett. 1543-ban, Esztergom és Fehérvár eleste után, a törökök a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították.
Romjait Oroszlánytól délkeletre az Országos Kéktúra mentén lehet megtalálni.

Túra: Várgesztes körül (2016)

Le is út
„Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.”

(Petőfi Sándor)



























Útvonal:

Várgesztes (K+) - Bodzás-árok - Mátyás-kút (K) - Zsigmond-kő - Várgesztes (KL) - Gesztesi vár (S) - Várgesztes



Táv és szintemelkedés:

10,4 km/ 375 m







Szurokba ragadva

Gesztesi vár (2016)

A Vértes vad bősége miatt kényelmes vadászkastélyt építettet a Csák nemzetség a hegység ezen részére. Később Nagy Lajos uralkodására várfallal erősítették meg, ami jó szolgálatot tett a török ellen harcban. A 20. század elején az egykori lakó épületből turista szállót alakítottak ki, de napjainkban már az sem üzemel.

Mária szimbólumok (2016)


Szent Vendel és Szent Miklós püspök templom (2016)


A falu közepén álló templom 1870-1872 között épült, gróf Esterházy Miklós emeltette Szent Miklós tiszteletére.

Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)

A gyapjas tintagomba igen gyakori fa, megtalálható tavasztól őszig, egyenként vagy csoportosan, utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben.
Ez a gombafaj érdekességei, értékei és gyakorisága alapján szolgát rá az év gombája címre 2009-ben.

Horgásztó (2016)

A település határában különlegesen szép fekvésű tó található. A horgászvíz nem csak a "halfogóknak"nyújt kikapcsolódási lehetőséget, hanem a tó körül felállított asztalok és padok által a piknikezni vágyóknak is.

Zsigmond-kő (2016)



Az országos kéktúra útvonalán található egy érdekes szikla, amely a Zsigmond-kő nevet kapta. 
A kék háromszögön lehet feljutni a tetejére, hogy sziklapereméről megcsodáljuk az itteni szép kilátást.

Mátyás-kút (2016)



Mátyás-kút vagy más néven Szári-kút a hegység belsejében található, a kék jelzés mentén. 
Nemrégiben a forrás foglalását, a régi padokat és a kulcsosházat is felújította az erdészet, azóta patinás rend uralkodik a területen.