Túra: Túl a Körösön (2016)

„Van-e ott folyó és földje jó?
Legelőin fű kövér?
Használt-e a megöntözés:
A pártos honfivér?

S a nép, az istenadta nép,
Ha oly boldog-e rajt’
Mint akarom, s mint a barom,
Melyet igába hajt?”

(Arany János)

Az ősz vége






















AK-06/1.

Mezőtúron a kerámia fővárosában kezdtük a napot, és nem maradhatott el a város fazekasságának emléket állító, Túri Fazekas Múzeum megtekintése. Ezután pedig egy jó adag töltéstúra következett, de mégis valahogy gyorsan eltelt az idő, és hopsz már Szarvason is voltunk.
Az időjárásra ezen a napon se panaszkodhatunk, hiszen télinek semmiképpen sem volt nevezhető, csak a fránya sár nehezítette meg néhol a dolgunkat.



forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Mezőtúr - Fazekas múzeumVárosháza (K) - Hortobágy-Berettyó - Peres - Halászlak - Halásztelki tanösvény - Szarvas



Táv és szintemelkedés:

29 km/ 29 m



Túri zátony

Bolza-mauzóleum (2016)


Az Ótemetőben áll a görögkereszt alaprajzú mauzóleum, amely 1870-ben, romantikus stílusban, Wéber Antal tervei szerint épült és a Bolza-grófok sírhelyéül szolgált. 
Belső falán látható a Bolzák családfája, amelyet Kékesi László grafikusművész készített. 
Ma a Bolza-mauzóleum római katolikus ravatalozóként szolgál.

Tanösvénytúrák: Halásztelki tanösvény (2016)


A 2009-ben kialakított Halásztelki tanösvény nyitott könyvként mutatja be a Dél-alföld egyik jellegzetes tájformájának és élőhelyének, a Hármas-Körös hullámterének növény- és állatvilágát, kultúrtörténetét. 
Halásztelek Szarvas egyik üdülőrésze, a mezőtúri vasúti híd mellet terül el.

A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 10
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: nincs


Túl a Körösön (2016)


Halásztelek-Túrtő-Harcsás Holt-Körös (2016)

A három holtágat egy csatornával kapcsolták össze a Hármas-Körös szabályozása során. Az így létre jött holtág rendszer a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr városhoz tartozik. 
Környezetének beépítettsége változó, a Halásztelki-holtág jobb partja hirtelen mélyülő, növényzettel benőtt, a víz fölé nyúló fákkal szegélyezett. A Túrtői-holtág a legfelkapottabb, hiszen halállománya a leggazdagabb, ezért partja egy részén hétvégi hobbitelkek találhatók. A Harcsási rész maradt meg legszebben természetes állapotában, értékes növény- és állatvilággal, gazdag madárvilággal rendelkezik. 
Harcsás-zug
Túri-Holt-Körös
Halásztelki-holtág

Árvízkapu (2016)


1899-ben a Hortobágy-Berettyó Hármas-Körösbe vezető torkolatánál épült meg a hármas zsilip, amely feladata a csatorna által összegyűjtött belvizek a folyóba vezetése.
A zsilip mellé 1940-42-ben, a Békésszentandrási Vízlépcsővel egy időben épült meg az árvízkapu, ez biztosítja a hajózás feltételeit a Hortobágy-Berettyón Mezőtúrig, mivel kizárja a Hármas-Körös árhullámait.

Körösvölgyi Természetvédelmi Bemutatóház (2016)

A Hármas-Körös jobb parti védőtöltésén, a mezőtúri Árvízkapu és Gyomaendrőd között található peresi szivattyútelep ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi különleges bemutatójának.
A gátőrházból kialakított múzeum a Körösök élővilágát szemlélteti preparált állatok, növények, rajzok és fényképek formájában. A bemutatóház környékén padok, asztalok és hamisíthatatlan holtági idill fogadja a látogatót.

Peresi Holt-Körös (2016)

Magyarország egyik leghosszabb holtága a 27,8 km hosszú, vadregényes Peresi-holtág, amely Mezőtúr és Gyomaendrőd között terül el. 
 A horgászat szerelmeseinek akad itt bőven kifogni való, hiszen a dévér, az ezüstkárász, a bodorka, a törpeharcsa, a busa, a süllő, a ponty és az amur is megtalálható holtágban. A vize tiszta ezért kellemes strandolási lehetőséget is nyújthat, de aki az érintetlen természetet szeretné élvezni, az sem marad kikapcsolódás nélkül

Hortobágy-Berettyó (2016)


























A Mezőtúrt átszelő Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozások után jött létre. A főcsatorna lényegében a Hortobágy folyó Ágota-halomtól délre eső, torkolatig terjedő alsó szakasza és egykoron a helyén a Berettyó vize folyt. A főcsatornát a Nagy-Sárrét mocsarainak lecsapolása miatt hozták létre.



Az újonnan létre hozott folyó és a kanyarulatai által közrefogott hullámtéri területek a Körös-Maros Nemzeti Park oltalma alatt áll és igen gazdag élővilág jellemzi. 
Zömében mesterséges jellege ellenére a Hortobágy-Berettyó gazdag halfaunával rendelkezik.

Református Nagytemplom (2016)



A Református Nagytemplom Mezőtúr egyetlen a középkorig visszanyúló történettel büszkélkedhető műemlék épülete. 
Az idők folyamán többször lerombolták és felépítették, mai arculatát 1800-as években kapta. 

Klasszicista építészeti stílusát jól példázza a bejárati részen elhelyezkedő négy jón oszlop, a belseje pedig késő barokk jegyeket mutat.

Városháza (2016)


A Mezőtúr központi részén található városháza Spiegel Frigyes és Englert Károly tervei alapján készült és 1928-ban adták át. Az eklektikus, négyszintes épülethez egy torony is tartozik, ahonnan remek panoráma nyílik a településre. 

Nepomuki Szent János (2016)


A Nagyboldogasszony templom kertjében látható Nepomuki Szent János szobra 1908-ban készült Lakatos József felajánlásából.

Nagyboldogasszony templom (2016)



Mezőtúr katolikus temploma 1817-24 között épült klasszicista stílusban. 
A szentélyben található főoltár fából készült, igazi míves munka, az orgonája pedig a híres Angster-műhelyben készült.

Dózsa György emlékműve (2016)


A Szabadság téren monumentális, de kissé groteszk Dózsa szobor áll. 
A „parasztkirály” hatalmas kultusszal rendelkezik Mezőtúron, hiszen első csatáját a Hajduk élén itt vívta 1514. május elején.

Evangélikus templom (2016)

Miután a helyi evangélikus közösség kivált a reformátusok közül, felvetődött a templomépítés gondolta. Ennek eredménye képen 1926. december 19-én avatta fel az új templomukat a Főtisztelendő Raffay Sándor püspök. 
Az eklektikus épület 1972-ben a belső átalakításon és az oltár átépítésen esett át.

2012-ben a templom mellett, a kis parkban kapott helyet Botyánszky János esperes emlékműve.

Túri Fazekas Múzeum (2016)


Mezőtúr egyik legpatinásabb, műemlék épületében, a Bolváry-kúriában kapott helyet a mezőtúri kerámiakészítés múltját és jelenét bemutató állandó kiállítás. 
A klasszicista stílusú épületet Kállay Péter földesúr építtette 1821-ben.

Flóra-kút (2016)

A Köztársaság téren látható a Mezőtúriak számára oly kedves Flóra-kút. Az artézi kúttat 1890-ben fúrták és a fölé helyezett Flóra-szoborról nevezték el. A Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep művészei munkájával 2005-ben rekonstruálták az évek alatt súlyosan megrongálódott a kútszobrot.

Tanösvénytúrák: Gánti földtani tanösvény (2016)




Az egykori külszíni bauxitbányában létrehozott tanösvényt végigjárva földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel találkozhat a látogató. A vörös, Marshoz hasonló tájon sétálva érdemes a lábunk elé is nézni, hiszen az itteni kőzetben csiga- és kagylóvázakat is szép számban található.


A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 13
Üzemeltető: DINPI
Füzet: van

Drótszőrű magyar vizsla (Canis lupus familiaris)


A drótszőrű magyar vizsla története igen csak rövid, csak a 1930-as éveiben tenyésztették ki a magyar vadászok. A faj nemesítésénél az volt a cél, hogy a nagy hideget jobban tűrő vadászkutyát hozzanak létre.
A lelendő gazdik számár fontos, hogy az állat mozgásigénye hatalmas, emiatt sűrűn sétáltatni kell, de remekül lehet vele kirándulni, vagy sportolni.

Tanösvénytúrák: Haraszthegyi tanösvény (2016)


A Csákvár fölé magasodó Haraszt-hegy a Vértes déli oldalában meredő sziklaletöréseinek egyike. 
Az itteni mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt táj igazi mediterrán hangulat ad a környéknek.

A területen fellehető "dolomitjelenségek" bemutatását egy tanösvény segíti, amelyet ősszel érdemes bejárni, hiszen ilyenkor virít a tűzvörösre színeződő cserszömörce.



A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 7
Üzemeltető: DINPI
Füzet: van

Oroszlánkő vár (Csáki vár) (2016)

„Árpád vezér innen (Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagyerdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt.” (Anonymus: Gesta Hungarorum)

A Csák nemzetség itteni várát 1383-ban említik a feljegyzések először. A vár mindenfelől mély árokkal és sánccal volt körülvéve és miután a Rozgonyi és Török családok birtokába került a gesztesi vár tartozéka lett. 1543-ban, Esztergom és Fehérvár eleste után, a törökök a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították.
Romjait Oroszlánytól délkeletre az Országos Kéktúra mentén lehet megtalálni.

Túra: Várgesztes körül (2016)

Le is út


„Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.”

(Petőfi Sándor)

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Várgesztes (K+) - Bodzás-árok - Mátyás-kút (K) - Zsigmond-kő - Várgesztes (KL) - Gesztesi vár (S) - Várgesztes





Táv és szintemelkedés:

10,4 km/ 375 m









Szurokba ragadva

Gesztesi vár (2016)


A Vértes hegység erdei között, egy laposabb hegycsúcson bújik meg Gesztes vára. A vadászkastélyként működő épület a 15. századtól szolgál erődítményként, de később turista- és diákszállóként is üzemelt benne. 

A gesztesi uradalom első kővárát valószínűleg a 13. század végén emeltette a Csák nemzetség, birtokuk védelmére. Korabeli adatok szerint 1342 körül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a vértesi vadászterületet álló erődöt és helyébe egy kényelmesebb lakhatást biztosító vadászkastélyt emeltek. A 18. század elején a gazdátlan épületet a lakosság elkezdte bontani, sőt gróf Esterházy József földesúr a vár köveiből készítette el a majki kamalduli rendházat. 

forrás:studhist.blog.hu
A vár épségben maradt falai közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített, de ez a háborúban elpusztult. 1960 és 1963 között a vár romjait feltárták és a helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból. De ezt követően sajnos a patinás épület állagmegóvásra nem fordítottak kellő figyelmet, a várfal egyrésze leomlott, s ezért életveszélyesnek nyilvánították.

2014-ben a várat lekerítették és azóta már nem látogatható!

Mária szimbólumok (2016)


Szent Vendel és Szent Miklós templom (2016)


A falu közepén álló templom 1870-1872 között épült, gróf Esterházy Miklós emeltette Szent Miklós tiszteletére.

Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)

A gyapjas tintagomba igen gyakori fa, megtalálható tavasztól őszig, egyenként vagy csoportosan, utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben.
Ez a gombafaj érdekességei, értékei és gyakorisága alapján szolgát rá az év gombája címre 2009-ben.

Horgásztó (2016)

A település határában különlegesen szép fekvésű tó található. A horgászvíz nem csak a "halfogóknak"nyújt kikapcsolódási lehetőséget, hanem a tó körül felállított asztalok és padok által a piknikezni vágyóknak is.

Zsigmond-kő (2016)



Az országos kéktúra útvonalán található egy érdekes szikla, amely a Zsigmond-kő nevet kapta. 
A kék háromszögön lehet feljutni a tetejére, hogy sziklapereméről megcsodáljuk az itteni szép kilátást.

Mátyás-kút (2016)



Mátyás-kút vagy más néven Szári-kút a hegység belsejében található, a kék jelzés mentén. 
Nemrégiben a forrás foglalását, a régi padokat és a kulcsosházat is felújította az erdészet, azóta patinás rend uralkodik a területen.

Kamaduli-szoborcsoport (2016)

Szent Gaudentius (rimini szent mártírpüspöke, püspöki ornátusban)
Szent Romuáld
(kezében a majki templom modelljével)

Boldog Sergius (kamalduli remete)
Boldog Justus (kamalduli szerzetes)