Túra: Dunán innen - Dunán túl (2016)

Magányosan

"Hej, Dunáról fúj a szél,Szegény embert mindig ér,Dunáról fúj a szél.Ha Dunáról nem fújna,Ilyen hideg sem volna,Dunáról fúj a szél."

(Népdal)




























Útvonal:

Adony Vízi fogadó (P) - Szentmihályi-erdő - Kulcs - Rácalmás, Nagy-sziget déli csúcsa - Rácalmás, Nagy-sziget, foglalkoztató - Rácalmás, Evezős sporttelep (P+) - Dunaújváros, Hajóállomás (P) - Dunaújváros



Táv és szintemelkedés:

28 km/ 275 m










Ópiros

Öreghegyi kálvária (2016)

Az Öreghegyen álló feszületet a Dunapentelei katolikus közössége állíttatta 1856-ban, Isten fiának dicsőségére.

Római kori fürdő (2015)

Az Intercisa Múzeum egyik legérdekesebb kiállítóhelye egy római fürdő alapjait mutatja be, amely az itteni ókori katonai táborhoz tartozott.

A dunaújvárosi Öreg-hegy északi végén az első katonai tábort feltételezhetően Domitianus uralkodása alatt, az 1. század végén építették fel . 1992-ben kezdődött feltárás olyan lelet anyagot hozott a felszínre, amelyek medencék, kádak, vízelvezető csatornák, nagy kiterjedésű padlófűtés használatára utalnak. Itt került elő a kivételesen értékes Mithrasz-tábla is.

Szent István híd (2016)


A Lebuki-patakon ível áll Dunaújváros középkori hídja az óvárosban. 

Óvárosi Szentháromság templom (2016)


Az óvárosban található Dunaújváros legrégebbi római katolikus temploma.
A Szentháromság-templom 1864-ben épült a neoromán stílusban, de egy feljegyzések szerint már 1469-ben állt egy középkori plébániatemplom ebben a városrészben. 

Szent Miklós ereklyéinek átvitele Szerb Ortodox templom (2016)


A Rác dombnak is nevezett löszháton emelkedik elő a környező házak közül Dunaújváros Görögkeleti temploma.

A parókiát 1696-ban a helyi szerb lakosság alapította, a jelenlegi templom pedig 1786-ban készült el, felszentelése egybeesett Szent Miklós ereklyéje átszállításának ünnepével. A műemléképület külseje, ikonosztáza és oltára a 18. századi népies barokk példája. A templom állaga a „szocializmus évtizedeiben” eléggé leromlott, ezért külső renoválást végeztek az épületen.

Dunaújvárosi-öböl (2016)




A Dunaújvárosi kikötő létre jötte Széchenyi Istvánhoz köthető, aki felismerte a vízi kereskedelmi lehetőséget a Vaskapu irányába. 1954-ben kezdett működni az itteni teherszállítás ekkor még csak a vasmű használta ki eme szállítási lehetőséget. A 90-es évekre viszont már megnövekedett a dunaújvárosi élelmiszer-szállítás is, 1989-ben mintegy 185.000 tonna búza, árpa, kukorica, repce, napraforgó berakására került sor.


Az egykori Szalki-szigetből kialakított öböl déli vége nyitott, ezért beáramlik ide folyó, amely folyamat lehetővé teszi, hogy jellegzetes dunai halak is felbukkanjanak a területen. Ezért is no meg a betelepített halállomány (főként pontyok) miatt közkedvelt horgászparadicsom a dunaújvárosi partszakasz.

Úr Mennybemenetele Szerb Ortodox templom (2016)


Az egyhajós, tornyos épületet a helyi szerb közösség 1773-ban emeltette az Úr mennybemenetelének tiszteletére. A barokk kistemplom berendezésének legszebb ékessége a fekete Madonna ikon, amely Máriát a trónuson ábrázolja és a 18. század első fele készült.

Rácalmási Duna holtág (2016)


A meredeken leszakadó löszdombok alatt folyik a Rácalmási-Duna és kerüli meg a nevére jellemző Nagy-szigetet. Az egykori zátonyt napjainkban csak turisták használják, de régebben az ártéri gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb ágazata, a gyümölcstermesztés folyt a területen. Az ártéri fajok ugyan apró gyümölcsöket teremtek, de ezek kifejezetten ízletesek voltak, a fák pedig ellenálltak a huzamosabb vízborításnak.
Az ártérben található tanösvény a terület északi hatodát járja be keresztül kasul, de a déli csúcs a sziget-zátony-holtág igazi labirintusa.

Nyugati csillagvirág (Scilla drunensis)

A Nyugati csillagvirág a hazai lombos erdők védett kora tavaszi vadvirága, amely dekoratív megjelenése miatt kedvelt kerti dísznövény. A növény hagymáját a gyógyászat is felhasználja tradicionális köhögés elleni gyógyszernek. Védett, természetvédelmi értéke: 2000 Ft.

Tanösvénytúrák: Ártéri tanösvény (2016)




Kétségtelemül Rácalmás és talán az egész Mezőföld legszebb területe a Nagy-sziget természetvédelmi terület. Szerencsére a Duna-Ipoly Nemzeti park engedélyezte a séta utak kialakítását a Duna menti ligeterdőben. Így jöhetett létre két kiépített, egy hosszabb és rövidebb tanösvény, amely hűen bemutatja az itteni természetes folyami-, és ártéri védett növény-, és állatvilágot.



A tanösvény adatai

Táv: 17 km
Állomások: 17
Füzet: ??? (DINP)

Kora tavaszi séta (2016)


Hóvirág (Galanthus)

A vékony, egyenes szár végén egyetlen, bókoló virágot mindenki ismeri, néha még a hó sem olvadt de már elbújnak. A virág a keresztény kultúrában is megjelenik, mert a legenda szerint a Paradicsomból kiűzött emberpárt vigasztalta látványával, így lett belőle a remény szimbóluma.
A hagyma mértéktelen begyűjtése miatt természetvédelmi oltalom alatt áll. Eszmei értéke 10 000 forint.

Szentmihályi-erdő (2016)



Adony és Kulcs községek között elterülő erdő a Duna-menti ártéri keményfaligetek egyik legszebbike. A terület geológiailag a Mezőföld tájegységhez tartozik ezért itt is jellemzőek a néha 100 méteres löszhátak. 

Az erdő egyik legszebb „eseménye” a tél végi hóvirág előbújása, amely ilyenkor ezrével borítja be az árnyast.

Túra: Keresztül a Villányi-hegységen (2016)

Tavaszi fényben az 
ágak köz surran
ott fészket rak a meleg
az élet duzzad”

(Gyenes István)

Side by Side


























Útvonal:

Tenkes-csárda (K,S) - Máriagyűd (P) - Kopasz-hát(K) - Vokány - Palkonya

Táv és szintemelkedés:

18 km/ 500 m









Napfürdő

Pincesor (2016)


A község legnevezetesebb műemlékei a falu fölötti domboldalt beborító, mintegy 53 présházból álló pincesor. A területe a hagyományos, népi építészeti emlékeit őrzi, ezért is nyilvánították védett műemlékegyüttessé. A 19. század elején létesült pincecsoport eltérő épületekből áll, és a különböző korok építészeti stílusa is észrevehető rajtuk.
Palkonya leglátogatottabb ünnepe a "Pünkösdi Nyitott Pincék", amikor is minden pinceajtó megnyílik a borbarátok előtt. A kulturális eseményekkel, gyermekfoglalkozásokkal, lovas kocsikázással tarkított borkóstoló ünnepre a falu szeretettel várja vendégeit.

Szent Erzsébet templom (2016)


Palkonya temploma már messziről is érdekes látvány nyújt a piros kupolájával. A műemlék a magyarországi körtemplom építésének egyik legszebb példája

Miután a lakosság első kápolnáját kinőtte, a 19. század elején Batthyány János földbirtokos egyedülálló, klasszicista stílusú templomot építtetett az előző helyére.

Feltételezhetően a templom külcsíne a törökkori építészet emlékét őrzi.

Horgásztó (2016)

Palkonya horgásztava igazán festő környezetben találhatók, hiszen a hegység északi oldalát zárja le a nagy kiterjedésű tó, a másik oldalán pedig a falu hagyományos látványa fogad egy különlegesen szép templommal. A horgászok igazi kedvence a meder, amelyből mindig akad a hal a bot végére. 
A területet üzemeltetők pedig büfével, vendégszerető kiszolgálással és kedvező napijegy árakkal várnak.

Villányi-Pogányi-vízfolyás (2016)

A Villányi-Pogányi-vízfolyás a hegység előtt folyik egy völgyben, majd Villánynál beletorkollik a Karasica-patakba, ezért is szokták a vízfolyást csak Karasica-ként emlegetni a helyiek. A patak medre nyaranként gyakran kiszárad, de ősszel, áradáskor viszont többször elöntötte már a part menti kisker
teket.

Szártalan kankalin (Primula vulgaris)

A szártalan kankalint nagyon alacsony termetű, tavaszi évelő virágunk. Levelei tojásdadok, tőállóak, csipkés szélűek és világoszöldek. Védett, eszmei értéke 2000 forint.

Szúrós csodabogyó ((Ruscus aculeatus)

A mediterrán eredetű Ruscus nemzetségnek, hazánkban előforduló mindkét faja védett.
Az örökzöld faj levélszerű szúrós csúcsban végződik, innen kapta nevét.

Máriagyűdi szentkút (2016)



A mai kegyhely dombja alatti forrás már a Római Birodalom idején pihenőhelyként használták, hiszen erre futott a Sopianae-t (Pécs) és Mursát (Eszék) összekötő kereskedelmi út.

Az első Mária éltetésre szolgáló oltárt a keresztény szlávok építhették, eköré emeltek kápolnát 1006-ban a környékre telepített bencés szerzetesek. II. Géza uralkodása alatt már fatemplomot ácsoltak a kápolna mellé, hiszen a király és főnemesei gyakran látogattak ide. Ezt az épületet a török megszállás idején mecsetté alakították, de a keresztények győztes csatája után sem ők, hanem a görögkeletiek, hanem a kálvinisták vehették birtokba.






Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török dúlás alatt azonban egy kis időre eltűnt, ma Eszéken látható, a Rákóczi-szabadságharc idején került oda.

A templom a katolikusok által visszavételéhez egy korabeli történet fűződik. A Szűz Mária 1687-ben jelent meg egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután Mátyás siklósi ispánnak is megjelent a szent anya. A szigetvári Vecchi gróf generális ezek után megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.


Sarlós Boldogasszony kegytemplom (2016)


Az első vallási épület 1148-ban II. Géza király emeltette az akkor már itt álló Mária-szobor fölé. A tatárjárás majd a török dúlás megviselte a ferencesek által birtokolt épületek, csak a reformáció visszaszorítása után kapták vissza templomukat. A mai Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk templomot 1742-ben építették, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából a korábbi építmények felhasználásával.


1805-ben kegytemplommá nyilvánították a katedrálist, ebből kifolyólag búcsú-kiváltságok kapott Gyűd. 2008-ban pedig XVI. Benedek pápa még nagyobb rangra emelte a katedrálist, ugyan is basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Református templom (2016)



A copfstílusú református templom nem tartozik a máriagyűdi látnivalók élvonalában, de aki a tanösvényen keresztül érkezik a településre az rögtön belebotlik. 


A fehére meszelt kőtemplom elődjét az 1770-es években építették fából a katolikusok által elkobzott katedrális pótlására (Ez volt a mai kegytemplom elődje). De az épület nem bírta az időjárás viszontagságait ezért pár évre rá le is zárták. Helyére 1807-ben emeltek egy újtemplomot, amely dicsőségesében hirdeti a helyi protestáns egyház fényét.

Kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum)







A nem túl magas, évelő növény. kedvelt élőhelye a Bükkösök és a gyertyános-tölgyesek.
Védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Pyber kunyhó (2016)

A Pyber-gunyhó a Csodabogyó tanösvény egyik állomása és a Tenkes oldalában található, igazn szép erdei környezetben. A kunyhó környéke igazi időutazás, ugyan is több évszázados molyhostölgy őrzi a régmúlt emlékét a szomszédságban. Az egykori erdei őrkunyhó a környező árnyasok egyik kerületvezetőjéről, Pyber Ivánról kapta nevét. 
A márigyüdi kegytemplomtól, kellemes sétaút visz fel a pihenőhellyel ellátó faházhoz.

Tanösvénytúrák: Csodabogyó tanösvény (2016)




A máriagyűdi kegytemplomtól indul a Villányi-hegység legszebb és legkülönlegesebb tanösvénye, a Csodabogyó tanösvény. 

A sétaút mentén elhelyezett táblák és a csodabogyó emblémával ellátott oszlopok segítik a tájékozódást. A tanösvény a Tenkes-hegy környékét járja be. Az ismertető táblák pedig a bepillantást engednek a környék élővilágának mindennapjaiba.


A tanösvény adatai
Táv: 2,5 km
Állomások: 23
Füzet: -



Tenkes-hegy (2016)

A Tenkes-hegy a Villányi-hegység második legmagasabb csúcsa, a maga 409 m-es tengerszint feletti magasságával ugyan nem szolgálna rá a hegy utótagra, de azonban a környező területhez képest jelentős a magasságbeli fölénye.
A hegy déli oldala igazi mediterrán hangulatot áraszt, hiszen a fehér sziklák tövében szőlőültetvények futnak le a hegyoldalon. A tetején csak egy radar állomás látható, kilátója szinte már Máriagyűd határában található.

Tenkes-csárda (2016)

A környék egyik leghíresebb vendéglátóhelye egy régi múltra visszatekintő betérő csárda, amelyet már 1890-ben is említettek.
Az Eszéket Péccsel összekötő főút mentén a Tenkes-hegy lábánál impozáns környezetben található a mai étterem és panzió. A csárda méltán híres magyaros hangulatáról és ízeiről, amelyet fokoz a helyben, kemencében készült házikenyér, a 1923-as recept alapján készült házi sör, és az étlapon megtalálható számos magyaros étel, helyi specialitás.

Villányi szőlők (2016)

A Villányi Borvidék Magyarország egyik legjellegzetesebb borvidéke, melynek rangját évszázadok óta a Villány környékén termelt kitűnő vörösborok adják. A borvidék két körzetre tagolható, a Villányi Körzet öt, míg a Siklósi Körzet tizenegy települést foglal magába.
Kezdetkor a területen sok fajtát termesztettek, majd a filoxéravész után ez a szám meglehetősen lecsökkent. Napjainkban mindkét szólófajtából készítenek kiváló minőségű nedűket, de a vörösborok hírneve elnyomja a fehérekét. A borvidék legjelentősebb fajtái az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Portugieser, a Kékfrankos, a Cabernet sauvignon, Cabernet franc.