Gyermekvasút nyomában (Scrapbook)


Túra: A Gyermekvasút nyomában (2016)

Gyermekvasút nyomában
"Hegyek között völgyek között zakatol a vonat,
Én a legszebb lányok közül téged választalak.
Egy a jelszó tartós béke
Állj közénk és harcolj érte.”

(Magyar nóta)



Útvonal:

Széchenyi-hegy vá. (Z-) - Széchenyi-emlék (Z∆) - Normafa mh.(Z+) - Csillebérc vá. - Disznófő - Virágvölgy vá. - Makkosmária (P-) - János-hegy vá. - Erzsébet kilátó - Szépjuhászné vá. (S-)- Kaán Károly kilátó - Kis-Hárs-hegy, kilátó - Hárs-hegy vá. - Nagy-rét (S©-)- Fazekas-hegy – Hűvösvölgy


Táv és szintemelkedés:

20 km/ 600 m


Egy nejlon a télben

Nagyrét (2016)

A hűvösvölgyi Nagy-rét már a 19. századtól közkedvelt kirándulóhelynek számít. Szerencsére sikerült a fokozatos beépítést megakadályozni, így a rét megőrizte eredeti hangulatát.
A 3 hektáros tisztás családi piknikek és nagyobb rendezvények helyszíne, rendszeresek a különböző rendezvények, sportesemények, a környék sportolni vágyó lakossága, napi rendszerességgel jár ide futni, kocogni. A Pilisi Parkerdő Zrt. egy akadálymentesített, kerekesszékkel teljes hosszában végigjárható tanösvény épített ki a rét körül.

Odvas keltike (Corydalis cava)


Az odvas keltike az egyike a koraibb tavaszi geofiton fajunk, amely a lombfakadás előtt hoz virágot, és mire kizöldül az erdő, már vissza is húzódik a föld alá a következő tavaszig.
 Eme törékeny csoda március-április során virágzik tömegesen üde lomberdőkben.

Kis-Hárs-hegyi kilátó (2016)



A Kis-Hárs-hegy tetején áll a környék talán legkülönlegesebb kilátója. A Makovecz Imre által tervezett építmény vázát egy lebetonozott vascső alkotja, melyen vasúti talpfákból két egymásba fonódó csigalépcsőt alakítottak ki. A tetején lévő teraszról Budapest nyugati részére, a budai hegyekre, valamint Hűvösvölgy és Pesthidegkút felé nyílik kilátás.

A kilátó a Gyermekvasút Hárs-hegy (kék kör jelzés) és Szépjuhászné állomásától (sárga sáv jelzés) egyaránt megközelíthető.

Bátori-barlang (2016)

A Bátori-barlang egy a Budai-hegység fokozottan védett barlangjai közül.
A triász dachsteini mészkőben kialakult barlangrendszert a feltörő hévizek alakították ki. A 360 m hosszban feltárt járatokat gömbfülkék, borsókő, kalcit kiválások valamint cseppkőképződmények díszítik. A barlangot már az újkőkor, a rézkor, a bronzkor, a vaskor és a középkor emberei is ismerték és használták. Egyes járataiban az ércbányászat nyomaira bukkantak, a sziklába vájt lépcsőfokok és a jellegzetes, háromszögletű vésőnyomok is mind erre utaló nyomok.

A tárna a nevét Bátori László pálos szerzetesről kapta, aki a 15. század közepén remetéskedett itt és a Bibliához magyar nyelvű magyarázatokat írt. A barlang feletti márványtábla neki állít emléket.
Nyílás bejárata közvetlenül a Nagy-Hárs-hegy 454 méter magas csúcsa alatt, a hegy északkeleti oldalán található.

Kaán Károly-kilátó (2016)



A Budai-hegység második legmagasabb kilátója a Nagy-Hárs-hegy tetején található. Az építmény és környéke közkedvelt kiránduló hely.

A kilátó nevét Kaán Károlyról kapta, aki egy rövid ideig földművelésügyi államtitkár is volt. Ez időszak alatt természet és az erdők értékeinek védelmét szorgalmazta.

A körtalapzaton álló fa kilátóból hasonlóan mesés körpanoráma tárul az ide látogató elé, mint a közeli és ismertebb János-hegyi Erzsébet-kilátóból.

Az építmény a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától kiindulva a sárga sáv turistajelzést követve közelíthető meg.

Pálos kolostor (2016)

13. században már virágzó Pálos rend vezetője, Boldog Özséb döntött úgy, hogy monostort építtet a budai hegyekben. A munkálatok felügyeletével Lőrinc szerzetest bízták meg, aki a mai SzépJuhászné-nyergen kezdett kolostorépítésibe. Később tiszteletére Budaszentlőrincnek nevezték el a falut, ahol az egykori kolostor állott. Az itteni rendházat Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel, ezért is volt a rend nemzeti és nemzetközi központja évszázadokon át.
A kolostorrom a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától pár száz méterre található.

Erzsébet-kilátó (2016)



Az Erzsébet-kilátó a fővárosunk legmagasabb pontján, a János-hegy tetején áll.
Az 527 méteres „hegycsúcs” már több száz éve közismert kirándulóhely. A magaslat nevének eredete a törökverő Hunyadi Jánoshoz köthető, akinek itt Márta, egy szép görög leány megmentette az életét.

A mai kilátó építése előtt a hegytetőn már egy fából készült emelvény állt, amelyet 1908-ban bontottak le, hogy helyet kapjon a Schulek Frigyes által megálmodott neoromán épület. Az 1910-re elkészült 23,5 m magas kilátóba 100 lépcső vezet, a legfelső szintjéről tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.

Angyalok királynéja templom (2016)


Pesthidegkúton már a 18. században egy einsiedelni Mária kép előtt imádkoztak az erdőben az arra járó pásztorok.
Egy monda szerint egy budai polgárasszony a kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a 19. század első felében indult meg a búcsújárás a képhez. Eme népszerűség miatt a falu földesura egy kőkápolnát építtetett ide.

A mai nagyméretű templomot, neogótikus stílusban Schömer Ferenc építette 1899-ben. Így lett Máriaremete a főváros lakosságának máig kedves és látogatott búcsújáró helye. Az Angyalok királynéja tiszteletére felszentelt templom jellegzetessége, hogy szentélyében, az oltár mögött megőrizték azt a fatörzset, amelyen a kegykép függött.

Normafa (2016)


„Normafa,
Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,
Ünnepi hegymászók vig dala szállt körüled,
Normafa,
Majdanidőn lombod közt éled az ének,
Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.”
Devecseri Gábor


A Normafa már az 1800-as években kedvelt kiránduló hely volt, de akkor még Viharbükk volt a neve a területnek. Egy régi monda is kapcsolódik, miszerint a Budai-hegység keleti lejtőjének tetején állt egy vén bükkfa, amely Mátyás király születésekor sarjadt. Ezt a méretes óriást az óta több ízben villámcsapás érte, míg 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt ki nem dőlt. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a víz konzerválja, de nem éppen azt hatást érték el amit szerettek volna, a vastag mészbevonat örökre odakötötte a teknő falához a törzset.


1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnő. Ettől kezdve Viharbükk Normafaként lett tovább emlegetve. Egyébként a Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.

Homályban járók (2016)

Csillebérc (2016)

Csillebérc, Budapest egyik városrésze és a Budai-hegyekben, pompás erdei környezetben található. 1948-ban itt alakították ki ide az ekkori leghíresebb „Úttörővárost”, amely neve mai is egyet jelent a táborozás élményével.  Az egykori Úttörővasút egyik állomása most is itt áll és környezete most is olyan takaros, mint anno volt.

A városrész elnevezése mai formája azonban igen csak megtévesztő lehet, mert a „csille” szó ugyebár a bányászatra enged következni, ami a környékre sosem volt jellemző. Így inkább az a feltevés helytálló, hogy a budai hegyek mondabeli tündérének nevét („Csile”) viseli a terület.

Svábhegyi víztorony (2016)



A svábhegyi víztorony, 1923 óta a magasabban fekvő budai házakat látja el vízzel.

A 30 méter magas ipari műemlék tornyot Zielenszky Szilárd tervezte, a kivitelező pedig a Fodor és Reisinger cég volt.

Úti Madonna kápolna (2016)


A Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásának közelében, a Farkas-völgyben található egy takaros, faszerkezetes imahely.
A kápolnát az 1880-as években Berger János helyi evangélikus pap építette a villája közelébe.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)



Március végén jelenik meg a leánykökörcsin selymes szőrrel borított bimbója, hogy lila pompájában virítson a réteken. 
Egyébként a selymes szőrbundáját azért növeszti, hogy ezzel védje magát a hideg tavaszi reggeleken. Ezt a kökörcsinfajt gyógynövényként tartják számon, de mérgező is! 

Széchenyi-emlék (2016)



A Széchenyi-hegy oldalában, a Gyermekvasút végállomásától néhány perces gyaloglásra található a Budai-hegység egyik kevéssé ismert látványossága, a Széchenyi-emlék vagy más néven Gloriette.

A napjainkban csendes, külvárosi kilátóként funkcionáló neoromán épület eredetileg a Városliget bejáratánál állt, mint kútház és emlékmű. De az Ybl Miklós által tervezett építményt a Millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor áthelyezték a sváb-hegyi fenyőligetes villanegyedbe.

A kompozíció időközben egy Széchenyi Istvánt ábrázoló mellszobrot is kapott, amely Kampfl József szobrászművész egyik művének másolata. Azért rendelték ezt a szobrot a művésztől, mert hasonlít az eredeti Stróbl-alkotásra.

Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (2016)

Budapest egyik közlekedési látványossága a város két kerületét összekötő, keskeny nyomtávú vasút. 1947-ben az ország akkori vezetősége egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják majd el. Így a 11 kilométeres pályával rendelkező vonal a rendszerváltásig Úttörővasút néven üzemelt. A vonal két végállomása, Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között temérdek látnivaló várja az ide látogatókat.

2015-ben a Gyermekvasút bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, ugyan is budapesti kisvasút a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és a kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

Kőris-tapló (Perenniporia fraxinea)

„Termőtest: évelő, kalapja 10–30 cm széles, félkör alakú, oldaltálló, kalapbőre vékony, kemény kéregszerű, krém-, mogyorószínű, szürkés- vagy feketésbarna színű, dudoros, körkörösen barázdált. Széle éles.
Előfordulás: januártól decemberig (egész évben), lombosfák törzseinek tövében, talajban hagyott tuskóin, hazánkban elsősorban akácon, azon kívül gesztenyén, gledícsián, nyárfán, platánon és tölgyön terem. Európa más országaiban főként kőrisen, azon kívül almán, bodzán, bükkön, cseresznyén/szilván, dión, eukaliptuszon, fűzön, olajfán, ostorfán, nyíren, szilen, vadgesztenyén és vasfán nő. Fehérkorhadást okozó, hazánkban elég gyakori nekrotróf parazita faj, a telepített akácosaink legnagyobb károsítója.” (sostoigombak.hu)

Illatos Ibolya (Viola odorata)

"Az ibolya a tavasz egyik első virágaként új reményekkel és vágyakozással tölti el a szíveket. Bár apró virág, a tél sivársága után bámulatba ejti az embert élénk színével és törékeny bájával. Ezt az illatos, alig 7cm magas, rizómás évelőt általában erdők mélyén, fák vagy bokrok árnyékában, kövek oldalában találhatjuk meg. A kertekben is az árnyékos és védett helyeket kedveli, és az ilyen a helyeken magától is könnyen elszaporodik. A növény jellegzetes virágai rövid száron ülnek, alig kiemelkedve a kerekded, szív alakú, fogazott levelek közül. Ha szerencsénk van, szeptemberben és októberben számíthatunk az utóvirágzására is." (botanikaland.hu)

Százszorszép (Bellis perennis)

„Egyik legkorábban nyíló virágunk, enyhe teleken akár januárban is találkozhatunk vele kertekben, réteken. Nemes és vad példányai sokfelé díszítik a házakat.

Korán nyíló 5 - 12 centiméteresre megnövő évelő növény. Virágzatát a többi fészkes virágúhoz hasonlóan nyeles és csöves virágok alkotják, a nyeles virágok fehér színűek és a szirmok vége rendszerint rózsaszín árnyalatú, a csöves virágok sárgák és a fészek közepén ülnek. Szára hengeres, levelei tőállóak, csipkés szélűek és visszás tojásdad alakúak. Kertjeinkben, réteken gyakori és szívesen látott vendég, hiszen nem csak szép dísznövény hanem a népi gyógyításban is használatos.” (novenyhatarozo.info)

Fekete rigó (Turdus merula)

Hím
„Az egyik legközismertebb és leggyakrabban szemünk elé kerülő énekesmadarunk, mely igen jól alkalmazkodott az ember jelenlétéhez. A hímek teljesen feketék, míg a tojók és a fiatalok barnás színezetűek. Költési időben kora hajnaltól, szinte még teljes sötétségben elkezdi hangos énekét. Lószúnyogokkal, gilisztákkal táplálkozik, melyeket főként a talajon kap el. A hidegebb idő beálltával fokozatosan áttér a bogyós termésekre (galagonya, vadrózsa, bodza), de gyümölcsöket is előszeretettel fogyaszt. Télen lágyeleség – gyümölcs, zöldség, sajt, túró – kihelyezésével segíthetjük áttelelését.

Eurázsiai elterjedésű faj, de betelepítették Ausztráliába és Új-Zélandra is. Jól alkalmazkodó madár, hazánkban szinte mindenütt megtalálja életfeltételeit. A XX. század közepén a városi parkokban, lakótelepeken, kertekben, fasorokban is megtelepedett. A településeken történő térhódítását a több táplálék és a kevesebb ragadozó idézte elő. Évente kétszer, legfeljebb háromszor költ. Territoriális madár, a hímek már februárban revírt foglalnak, melyet hangos énekükkel jeleznek. A fészket a tojó építi, meglehetősen változatos helyekre. Leggyakrabban bokrokon, fákon, épületeken, ereszcsatornákon, vagy akár a talajon gallyakból, fűszálakból és sárból alakítja ki a fészkét. Meglehetősen elővigyázatlan, emiatt rendszeresen megsemmisülnek fészekaljai. Sok esetben előfordul, hogy a tojásos fészekaljakat elhagyja és máshol kezd költésbe. Rendszerint 4-6 tojást rak. A fiókák még teljes röpképességük előtt kiugrálnak a fészekből, de szüleik még hetekig etetik őket. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy jó szándékú emberek a gyámoltalannak és elhagyottnak tűnő fiókákat megfogják, hazaviszik nehogy elpusztuljanak. Erre azonban semmi szükség, ugyanis jelzőhangok alapján az öreg madarak a fészket elhagyó fiatalokat könnyedén megtalálják és teljes kifejlődésükig etetik őket.” (mme.hu)