Túra: Pétfürdői Tavasz (2016)

Balaton-felvidéki túraajánlat

Pétfürdő - Péti-tó - Római gát - Őskü - Sóly – Pétfürdő

(Táv: 26 km és 310 m szintemelkedés)

Pétfürdőre most csak öten érkeztünk, de a társaság szokásos vidámsággal foglalta el a rajtprocedúra színhelyéül szolgáló iskolát. Hamarosan közeli ismerősünk, Lipák Pista bácsi is megérkezett az egyszemélyes rajtba, ahol igazán minimalista rajtlappal indítottak útnak bennünket.
A dombok
A falu neogótikus templomának megcsodálása után több utcán átvágva érkeztünk az Albert pihenőparkba, ahol annyira siettünk, hogy elfelejtettünk az egyetlen ellenőrzőkódot feljegyezni az erre külön figyelmet fel nem hívó füzeteinkbe. De izgatott bennünket a tavaszi virágoktól roskadozó erdő, amiről hamar kiderült több csodát is rejt. Néhány kitüremkedő szikla plató jelezett, hogy azért csak Bakonyhoz tartozik ez nyúlvány. A Doktor-szikláról már fel is tűnt, hogy milyen közel is van a Dunántúli-középhegység. Tovább kanyarogva az ösvényen érkeztünk meg a környék leghíresebb faóriásához a tányérra emlékeztető koronájú fenyőhöz. Sokáig élveztük volna zöldellő, hús árnyast, de egy pár kilométernyi séta után megérkeztünk hivatalosan a Pét-dombokhoz.
A társaság
Az alacsony magaslatok között haladva szemet szúrt egy fekete-fehér gombaszerű építmény, amely sokak számára ismerős volt, hiszen a híres ösküi kerek templom került látómezőnkbe. Az ország egyik leghíresebb kör alakú alappal rendelkező szakrális épülete itt bújik meg a Bakony lábánál. A közeli bányából származó murvával felszórt úton lépdeltünk a tavasz napsütésben miközben egy birkanyáj legelészett egykedvűen mellettünk. Sajnos mire közelebb értünk a település házaihoz, már rájöttünk a túra a nemrégiben ide épített gyorsforgalmi út miatt nem érinti a műemléket. A többieket ez annyira nem zavarta inkább az végett kezdtek aggódni, hogy nem találunk semmilyen italmérést a környéken, ugyan is kellemes időtől és a portól kezdett kiszáradni nyelőcsövünk. A következő szakasz hasonlóan szép dombos tájakon vezetett, az útszéleken pedig tömegével nyíltak a szebbnél –szebb tavaszi vadvirágok.
Ősük
 Egyórányi séta után végül feltűnt a leírásban is szereplő bakterház. Mikor már teljesen egyértelművé vált, hogy a solyi vasútállomáson büféfélének semmi nyoma sincs, akkor úgy döntöttük, hogy dacolunk az útmutatásnak és csak átléptük azt a bizonyos síneket és felkerestük a falu egyetlen ivóját. Belépve a kocsma ajtaján ismerős sporttársakba botlottunk, úgy látszik sokan felkeresték eme „feltételes” ellenőrzőpontot. A hűsítés után egy szurdokszerű patakvölgyben sétálgattuk. Vilonyai erdőhöz érve megszűnt az igazolólapunk útmutatása, innentől kezdve a Balaton-felvidéki kéktúra útvonalán haladtunk. Sok túratárs megrekedt ezen a ponton, mert a kék sáv nem mindig egyértelműen mutatta helyes utat. (Így eshetett meg az a furcsaság, hogy többen az ellenkező irányból érkeztek meg a célba.)
Balatoni kéktúra
Visszatérve a dombok közé néha már előbukkant a péti gyár kéményei. Az itteni magaslatok másik oldal árvalányhajjal borított lankái is ugyan olyan gyönyörű látványba részesítettek bennünket, talán csak annyiba változott a táj, hogy a reggeli séta során messziről látott geodéziai mérőpont közelről nem is olyan hatalmas, mint amilyenek akkor tűnt. A falu közeli utolsó pihenő közben megállapítottuk, hogy messze nem 26 kilométert a gyalogutunk. De sebaj, örültünk neki, hogy a Cartographia kupás füzetünkbe újabb pecsételttel távoztunk a Balaton-felvidéki faluból.
A túra honlapja!
2016.04.30

Pétfürdői Tavasz (Scrapbook)


Pétfürdő

„A települést először, 1082-ben említik a Péti-víz mentén működő malmai révén. A környék lakott voltára elsőként a település határában feltárt római kori maradványok - út- és gátmaradvány - utalnak. Később Anonymus említi, mint a Veszprém meghódítására induló honfoglalók pihenőhelyét. A középkorban Peyt, Peth neveken volt ismert. A XV. századtól Palotához tartozik, a török idők alatt elnéptelenedik. Melegvíz-forrásait 1716-ban említik először. Újratelepítése a 17.sz. végén kezdődik a Zichyek jóvoltából. A fürdőhelyet 1860 körül kezdik kiépíteni. Még ebben az évben megépül vasútállomása a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén. 1913-ban a község nevét Pétről Pétfürdőre változtatják.
Bár már 1916-ban tervbe vették, csak 1929-ben kezdődik a település életét a mai napig meghatározó vegyipari üzemek építése. Ammónia- és műtrágyagyár épül, a Pétisó márkanév külföldre is elviszi a település hírét. Mivel a második világháború alatt hadiüzemként működik, a gyárat és vele a települést is két súlyos bombatámadás is éri. A háború után 1951-ben Várpalotához csatolják, csakúgy, mint Inotát, a gyárat jelentős mértékben bővítik, ezzel együtt a lakossága jelentősen megnő, sokan érkeznek az ország távolabbi részeiből.
A szocialista tervgazdaság összeomlásának egyik, a helyieket sajnálatosan érintő előszele, hogy a Péti Nitrogénművek a szocialista nagyvállalatok közül elsőként jelent csődöt. A rendszerváltással, ahogy a környéken mindenhol, nagyarányú leépítések történtek, végül azonban - természetesen a hajdani termelés töredékével - az átszervezett és privatizált Péti Nitrogénművek Rt. stabilizálja a működését, és újra meghatározó tud lenni a környék gazdasági életében.
1996-ban Pétfürdőn népszavazást írtak ki, melynek során az ott lakók kifejtették elszakadási szándékukat Várpalotától. A Köztársasági Elnök 116/1997. (IX. 3.) számú határozatával 1997. október hónap 1. napjától önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. A válással együttjáró vagyonmegosztás csak sokára, bírósági eljárásban sikerült. A település 2001-től viseli a nagyközség címet. „ (wikipedia.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
Római gát (Duzzasztómű)

Nitrogénművek (2016)

A pétfürdői Nitrogénművek több mint 80 évvel ezelőtt kezdte meg működését a várpalotai lignitbányára, a környékbeli dolomitmezőkre és a Pét-patak forrásvizére alapozva a termelést. 1932 óta folyik a korszerű gyárban a vegyianyagok és nitrogén hatóanyagú műtrágyák termelése. Az itteni ipar sikerességének töretlenségét jól példázza, hogy túlélte már a világháborús pusztításokat és a rendszerváltást kísérő gazdasági nehézségeket is.

Geodéziai mérőtorony (2016)

Pétfürdőtől nyugatra, a Péti-hegyen 205 méter tengerszint feletti magasságban áll a tömzsi torony A 70-es és 80-as években több hasonló tornyot építettek, mára már jelentőségüket elvesztették. Egy-egy turistaszempontból forgalmasabb helyen (Csóványos, Pilistető) kilátóvá alakítják őket.

Ebédlő kilátásal (2016)


Vilonya Parkerdő (2016)



A településhez tartozó, védett parkerdő a Bakony és a Mezőföld határán fekszik. Az erdő magja igen változatos, dolomitkopárok, karsztbokor erdők és telepített fenyvesek váltakoznak benne.

Séd-patak (2016)

A Séd patak a Bakonyban ered és a Devecseri-árokon átfolyva éri Veszprémet, amely belvárosában tizenkét közúti és egy vasúti híd épült a vízfolyás fölé. 
A Szent Benedek Rend története szerint a patak vizét már 11. század elejétől vízimalmok üzemeltetésére használták. kerék hajtására használták. Sajnos napjainkban egy-két romosabb állapotú ipartörténeti műemlék lehelhető fel a patak mentén. A Séd egyébként egy igazi zabolátlan fajta folyás, amely a kora tavaszi, a gyors hóolvadás következtében többször is kiöntött már, legutóbb az 1950-ben.

Sóly

„Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután. 1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte - természetesen csak egyházi vonatkozásban - Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot - melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában - István király Sólyban adta ki. A dátumozás a következőképpen íródott: "Datum in Sool apud capellam beati Stephani protomartiris. Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. 

Az Úr megtestesülésének 1009. évében." Valószínűsíthető, hogy Sóly település volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt. Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: "Sóly, magyar-német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katolikus és 454 református lakos. Ez előtt a katolikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: "Datum in villa nostra Sóly". Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság." Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a filoxérának az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a Balaton-felvidék teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.” (wikipedia.hu)



Nevezetességek, látnivalók:
Katolikus templom
Szent Kard
Papírmalom rom
Népi műemlék lakóházak
Kálvária

Vízimalom (2016)


 A 13. század végén a Séd patakon két vízimalom is működött, napjainkban már csak az egyik áll.

Református templom (2016)


A község honlapján az áll, hogy a sólyi református templom hazánk legrégebbi falusi temploma. A ma látható barokk stílusú építmény helyén állt feltételezhetően az a régi kápolna, amelyet István király emeltetett Koppány vezér felett aratott győzelme után. E mondán kívül egy 1009-ből származó dokumentum hitelesíti, hogy a templom megépítése Szent Istvánhoz fűződik. A templombelsőt egykoron festett famennyezet díszítette, de ezt sajnos már elvitték az Iparművészeti Múzeumba.

A templomban és környékén folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakra a falakon pedig régi festmények nyomaira bukkantak.

Kőhid (2016)


Sóly község belterületén több régebbi híd is ível át a Séd-patakon. A helyiek elmondása szerint az egyik romai alapokon áll.

Pusztai meténg (Vinca herbacea)

„Szárai indaszerűen kúsznak, nem legyökeresedők. Levelei nem örökzöldek, átellenes állásúak, keskenyek, szálas-lándzsásak és érdes-pillás élűek. A virágzó szárak rövidek, a virágok magánosak és levélhónaljiak. A párta tölcséres, fordított gyertya- tartó alakú, sötét liláskék, 2.5-3 cm átmérőjű. Cimpái ferdén rombosak, ferdén levágott csúcsúak. Felülnézetben kerék alakúak. A termés két hosszúkás, hengeres, kihegyezett tüszőből áll.” (terra.hu)

Hegyi len (Linum austriacum)

„A lent már az őskor óta hasznosítja az ember szövetek, vásznak, kötél készítésére, de a magból préselt olaj is fontos (étolaj, festék-és ragasztó adalékanyag)

A textiliparban felhasznált fajok nagyobb termetűek, mintegy 80-120 cm magasak. A hegyi len mindössze 30-70 cm magasságot ér el. Az egész növény kopasz. Levelei kicsik, lándzsa alakúak, a szár sűrűn leveles. Virága halványlila, és ennél a fajnál is észrevehető, hogy a szirmok erezete valamivel sötétebb, eltérő színű. A szirmok a déli verőfényben lehullanak, illetve esős, borult időben becsukódnak. A hegyi lent, csakúgy mint a többi fajt nem érdemese leszedni, mert szirmai meglepő gyorsasággal hullanak le. Május - augusztusban virágzik füves lejtők déli oldalán, réteken. Termése gömbölyű tok, amelynek kocsánya lefelé görbül vagy közel vízszintesen áll, ellentétben az évelő lennel, aminek felálló a kocsánya.” (novenyhatarozo.info)

Tányérfenyő (2016)


A Péti-kilátó tetején áll egy fenséges fenyőfa, amely törzse kettérepedt és ezután oldal irányba kezdett nőni, ezért is emlegetik tányérfenyőként. A környéket átszelő tanösvény is a híres óriás nevét viseli és az évek során már sok gyerek megmászta a régi fát.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)



 Ez az apró tavaszi virágunk, mint a legtöbb boglárkaféle, mérgező. Virágzásakor aranylóvá varázsolja a lejtőket. Latin nevét egyébként Adoniszról, a férfiszépség istenéről kapta.

Hegyi kékcsillag (Jasione montana)


A hegyi kékcsillag virág, vagy más néven isten virága, homokpusztákon, erdőkben előfordul a Nyírségtől a Balaton vidékéig.

Péti-víz medre (2016)


A Közép-Dunántúlt átszelő Séd-patak egyik legfontosabb mellékvize a Péti-víz. A Bakony aljából eredő forrás a Péti-dombok között halad és igen áradós fajta. Több helyütt mocsaras területeket alakít ki a zabolátlan csatorna.

Doktor-szikla (2016)

A Doktor-szikla a Keleti-Bakonyban található a pétfürdői sziklacsúcsok egyike. A hely arról híres, hogy a világháborúban egy menekülő orvos leugrott és a kutyája pedig követte a mélybe. Egy másik monda szerint egy olyan orvos vettet le innen magát, aki nem akart megszálló németeket gyógyítani a világháború idején. 
Ami biztos, hogy remek panoráma nyílik a kiszögelésről az alatta elterülő mocsaras területre és Bakony magaslataira.

Erdei gyöngyköles (Lithospermum purpurocaeruleum)

Az erdei gyöngykölessel nevéhez méltóan tölgyesekben, bokorerdőkben találkoztunk vele. A meszes talajokat kedveli. Termése fényes, kemény, fehér makkocska, melyről nevét is kapta: méretben egy kölesszemre hasonlít, de küllemre olyan, mint egy pici gyöngy.

Albert pihenőpark (2016)



A híres pétfürdői tányérfenyő nevét viseli a környék egyik legszebb tanösvénye, amely az Albert Pihenőparkban húzódik. Az erdőt körül ölelő dolomitsziklákon számos védett és szigorúan védett növényritkaság található, emelet pedig csodás panoráma tárul a látogató elé.

Szent László templom (2016)


Pétfürdő katolikus temploma 1940-ben épült Pázmándy István és Pál Ferenc tervei szerint, neogótikus stílusban. A falu központjában elhelyezkedő műemlék székelyföldi templomépítészet elemeit idézi, helyén már a 13. században is egy templom állott. A templombelső puritán, mennyezetét gyönyörű festett fakazetták díszítik..

Tavasz a Kiskunsági Piroson II. (Scrapbook)


Túra: Tavasz a "Kiskunsági piroson" (2016)

TKP II.


"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

(Antoine de Saint-Exupéry)



Útvonal:

Pusztaszer (P) – Kis-ZerPusztaszeri-erdőErdészház


Táv és szintemelkedés:

14 km/ 50 m



Gyerekhad

Ember a rengetegben (2016)


DALERD erdészház (2016)

A Dél-Alföldi erdészet egyik legimpozánsabb lakja található az Ópusztaszer melletti erdőben. A szépen rendben tartott épületekben nyaranta táborokat is szerveznek.

Pusztaszeri-erdő (2016)

A Pusztaszeri-erdő a valamikori Pallavicini őrgróf uradalmához tartozó vadaskertből alakult ki. A homokbuckás, telepített ligetben nem ritka tájidegen növényegyüttesek foltja, mint pl. a tuja. A műút felőli részén két erdei pihenőt is kialakítottak, még a rendszerváltás előtt, ezek jobbára használhatatlanok. 

Janka tarsóka (Thlapsi jankae)


A keresztesek közé tartozó Janka-tarsóka védett és bennszülött faj. A nemzetség tagjai nevüket az érett becőtermés alakjáról kapták, azaz tarsóka egyenlő tarsolyka. Március végétől virít réteken, sziklafalakon, napsütötte helyeken.

Fürtös gyöngyike (Muscari racemosum)

A száraz gyepek  jellegzetes tavaszi lágyszárúja. A gyakori kerti virágot Szent-György virágnak is nevezik, ugyan is Szent-György napján virágzik.

Kis-Zer (Kutyanyak) (2016)





A Kis-Zer sor Ópusztaszer és Pusztaszer határvonalán húzódik.
Az 1850-es évek első felében kezdtek betelepülni a Pallavicini-uradalom dohánykertészei, akik számára biztosítottak itt földeket. 
1860 körül már közel ötven tanya állt a soron, a népesség gyors növekedése miatt a kis országút és Kutyanyak kereszteződésében álló Pataki-csárdát tanyasi iskolává alakították 
A 30-as években már szatócsbolt, kovács- és bognárműhely is volt Kutyanyakon. Lakossága ekkor meghaladta az ötszáz főt. Az ötvenes években aztán megindult az elvándorlás, napjainkban a tanyák zöme lakatlan.

Sáregyházi-halom (2016)



A Sáregyházi-halom a felszínre hozott régészeti leletek alapján nyilvánvalóan egy középkori templom és temető volt. A halom környékén pedig egy Árpád-kori település terült el, de a tatárjárás során minden bizonnyal elpusztult.
1911 körüli ásatások folyamán egy lovassír is előkerült itt, majd később pedig egy II. Béla korabeli denár találtak a szegedi múzeum régészei. A területen jelenleg is rengetek, szétszórt embercsont van az erdőtelepítést megelőző mélyszántás miatt.


Európai őz (Capreolus capreolus)



Ki nem ismerné a ragyogó vörösesbarna bundájú, kecses nagyvadunkat, az őzet. Az ízletes húsú emlősünk  a sűrű aljnövényzetű erdőket kedveli, de majd minden olyan területen megtalálható, ahol elég búvó hely áll rendelkezésére. Bokrok, fák levelével, fővel, gombával, erdei gyümölcsökkel táplálkozik.


Bíbic (Vanellus vanellus)











Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madárfajunk a hazánkban is költő partimadarak közül messze a leggyakoribb. A bíbic előszeretettel fészkel a nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon. 

Strázsa Honvéd (Scarpbook)


Túra: Strázsa Honvéd (2016)

Hajnali lányok


"Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.

Felröpűlök ekkor gondolatban
Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.”

(Petőfi Sándor)













Útvonal:

Zöld-Ász Vendéglő (S) - Dörmögő-ház - Pintér-híd - Harckocsi vezetési pálya - Horgászcentrum - Piros-Sárga jelek kereszteződése (P) - Kis-Balázs-hegy - Garmada tanösvény - Buszmegálló - Szigeti-erdő - Látó-hegy - Lófogó-domb - Strázsa-hegy (S-) - Kocsma - Zöld-Ász Vendéglő

Táv és szintemelkedés:

50 km/ 325 m



Tavasz a buckákon

Bársony István tanösvény (2016)


„A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.”
(kortársai így vélekedtek Bársony Istvánról)
A szabadszállási Bársony István emlékpark és tanösvény a falu határában található a kerekegyházi műút mellett.

Dörmögő-ház (2016)

A falu keleti határában található a Dörmögő-ház, amely egykoron József Attila nagyapja, Pőcze Imre tulajdona volt. A híres költő gyermekkorában, testvéreivel többször is megfordult Szabadszálláson.

Az egykori csőszház napjainkban emlékházként működik, udvarában ott áll a felújított József Attila mellszobor, amely avatásán a költő még élő rokonai is részt vettek.

Strázsa-hegy (2016)

Szabadszállás központjától keletre száraz futóhomok dombok emelkednek, amit varázslatos fenyves, és nyárfás erdők vesznek körül. Ezek a magaslatok közül emelkedik ki a Duna-Tisza közének  legmagasabb földrajzi pontja, a Strázsa "hegy". A hegy felszíne rendkívül érdekes, helyenként 45 fokos lejtők és szurdokvölgyek tarkítják.
A 125 méter magas „csúcsot” legkönnyebben a Kurta kocsma mellől induló földútion közelíthetjük meg a sárga jelzésen.

Homoki pimpó (Potentilla arenaria)

A pimpó nemzetség tagjai a rózsafélék közé tartoznak és a síkvidék egyhangúságát törik meg tavasz kezdetével. A fajok többsége sárga színű, előfordul fehér virágú is közöttük.

Horgászcentrum (2016)


A Kunadacstól, mint egy 3 km-re található horgászparadicsom a Kiskunsági Nemzeti Park határán található. A kellemes zöldövezettel rendelkező horgászhely egy nagyobb és egy kisebb úgynevezett afrikai harcsás vízfelülettel várja a horgászokat és a pihenésre vágyókat.