Túra: Pétfürdői Tavasz (2016)

"Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Kibelezett kőbányák üregében.

Közeli helyeken, dombokon, hegyeken,
Most is visszhangzik a léptem..”

(Bikini)

Most is visszhangzik a léptünk


Útvonal:

Pétfürdő (S) - Péti-tó - Római gát - Őskü - Sóly (K) – Pétfürdő


Táv és szintemelkedés:

26 km/ 310 m



Pétfürdői tavasz

Nitrogénművek (2016)

A pétfürdői Nitrogénművek több. mint 80 évvel ezelőtt kezdte meg működését a várpalotai lignitbányára, a környékbeli dolomitmezőkre és a Pét-patak forrásvizére alapozva a termelést. 1932 óta folyik a korszerű gyárban a vegyianyagok és a nitrogén hatóanyagú műtrágyák termelése. Az itteni ipar sikerességének töretlenségét jól példázza, hogy túlélte már a világháborús pusztításokat és a rendszerváltást kísérő gazdasági nehézségeket is.

Geodéziai mérőtorony (2016)

Pétfürdőtől nyugatra, a Péti-hegyen 205 méter tengerszint feletti magasságban áll a tömzsi torony A 70-es és 80-as években több hasonló tornyot építettek, mára már jelentőségüket elvesztették. Egy-egy turistaszempontból forgalmasabb helyen (Csóványos, Pilistető) kilátóvá alakítják őket.

Ebédlő kilátásal (2016)


Vilonya Parkerdő (2016)



A településhez tartozó, védett parkerdő, a Bakony és a Mezőföld határán fekszik. Az erdő magja igen változatos, dolomitkopárok, karsztbokor erdők és telepített fenyvesek váltakoznak benne.

Séd-patak (2016)

A Séd patak a Bakonyban ered és a Devecseri-árkon átfolyva éri Veszprémet, amely belvárosában tizenkét közúti és egy vasúti híd épült a vízfolyás fölé. 
A Szent Benedek Rend története szerint a patak vizét már 11. század elejétől vízimalmok üzemeltetésére használták. Sajnos napjainkban egy-két romosabb állapotú ipartörténeti műemlék lehelhető fel csak a patak mentén. A Séd egyébként egy igazi zabolátlan fajta folyás, amely a kora tavaszi, a gyors hóolvadás következtében többször is kiöntött már, legutóbb az 1950-ben.

Vízimalom (2016)


 A 13. század végén a Séd patakon két vízimalom is működött, napjainkban már csak az egyik áll.

Református templom (2016)


A község honlapján az áll, hogy a sólyi református templom hazánk legrégebbi falusi temploma.
A ma látható barokk stílusú építmény helyén állt feltételezhetően az a régi kápolna, amelyet István király emeltetett Koppány vezér felett aratott győzelme után. E mondán kívül egy 1009-ből származó dokumentum hitelesíti, hogy a templom megépítése Szent Istvánhoz fűződik. A templombelsőt egykoron festett famennyezet díszítette, de ezt sajnos már elvitték az Iparművészeti Múzeumba.

A templomban és környékén folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakra a falakon pedig régi festmények nyomaira bukkantak.

Kőhid (2016)


Sóly község belterületén több régebbi híd is ível át a Séd-patakon. A helyiek elmondása szerint az egyik romai alapokon áll.

Pusztai meténg (Vinca herbacea)

A pusztai meténget legkönnyebben propeller szerű kék virágáról lehet felismerni.

Hegyi len (Linum austriacum)

A hegyi len mindössze 30-70 cm, a virága pedig halványlila. A szirmok a déli verőfényben lehullanak, illetve esős, borult időben becsukódnak. Májustól augusztusig virágzik füves lejtők déli oldalán, réteken. 

Tányérfenyő (2016)


A Péti-kilátó tetején áll egy fenséges fenyőfa, amely törzse kettérepedt és ezután oldal irányba kezdett nőni, ezért is emlegetik tányérfenyőként. A környéket átszelő tanösvény is a híres óriás nevét viseli és az évek során már sok gyerek megmászta a régi fát.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)



 Ez az apró tavaszi virágunk, mint a legtöbb boglárkaféle, mérgező. Virágzásakor aranylóvá varázsolja a lejtőket. Latin nevét egyébként Adoniszról, a férfiszépség istenéről kapta.

Hegyi kékcsillag (Jasione montana)


A hegyi kékcsillag virág, vagy más néven isten virága, homokpusztákon, erdőkben előfordul a Nyírségtől a Balaton vidékéig.

Péti-víz medre (2016)


A Közép-Dunántúlt átszelő Séd-patak egyik legfontosabb mellékvize a Péti-víz. A Bakony aljából eredő forrás a Péti-dombok között halad és igen áradós fajta. Több helyütt mocsaras területeket alakít ki a zabolátlan csatorna.

Doktor-szikla (2016)

A Doktor-szikla a Keleti-Bakonyban található a pétfürdői sziklacsúcsok egyike. A hely arról híres, hogy a világháborúban egy menekülő orvos leugrott és a kutyája pedig követte a mélybe. Egy másik monda szerint egy olyan orvos vettet le innen magát, aki nem akart megszálló németeket gyógyítani a világháború idején. 
Ami biztos, hogy remek panoráma nyílik a kiszögelésről az alatta elterülő mocsaras területre és Bakony magaslataira.

Erdei gyöngyköles (Lithospermum purpurocaeruleum)

Az erdei gyöngykölessel nevéhez méltóan tölgyesekben, bokorerdőkben találkoztunk vele. A meszes talajokat kedveli. Termése fényes, kemény, fehér makkocska, melyről nevét is kapta: méretben egy kölesszemre hasonlít, de küllemre olyan, mint egy pici gyöngy.

Albert pihenőpark (2016)



A híres pétfürdői tányérfenyő nevét viseli a környék egyik legszebb tanösvénye, amely az Albert Pihenőparkban húzódik. Az erdőt körül ölelő dolomitsziklákon számos védett és szigorúan védett növényritkaság található, emelet pedig csodás panoráma tárul a látogató elé.

Szent László templom (2016)


Pétfürdő katolikus temploma 1940-ben épült Pázmándy István és Pál Ferenc tervei szerint, neogótikus stílusban. A falu központjában elhelyezkedő műemlék székelyföldi templomépítészet elemeit idézi, helyén már a 13. században is egy templom állott. A templombelső puritán, mennyezetét gyönyörű festett fakazetták díszítik..

Túra: Tavasz a "Kiskunsági piroson" (2016)

TKP II.


"Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”

(Antoine de Saint-Exupéry)



Útvonal:

Pusztaszer (P) – Kis-ZerPusztaszeri-erdőErdészház


Táv és szintemelkedés:

14 km/ 50 m



Gyerekhad

Ember a rengetegben (2016)


DALERD erdészház (2016)

A Dél-Alföldi erdészet egyik legimpozánsabb lakja található az Ópusztaszer melletti erdőben. A szépen rendben tartott épületekben nyaranta táborokat is szerveznek.

Pusztaszeri-erdő (2016)

A Pusztaszeri-erdő a valamikori Pallavicini őrgróf uradalmához tartozó vadaskertből alakult ki. A homokbuckás, telepített ligetben nem ritka tájidegen növényegyüttesek foltja, mint pl. a tuja. A műút felőli részén két erdei pihenőt is kialakítottak, még a rendszerváltás előtt, ezek jobbára használhatatlanok. 

Janka tarsóka (Thlapsi jankae)


A keresztesek közé tartozó Janka-tarsóka védett és bennszülött faj. A nemzetség tagjai nevüket az érett becőtermés alakjáról kapták, azaz tarsóka egyenlő tarsolyka. Március végétől virít réteken, sziklafalakon, napsütötte helyeken.

Fürtös gyöngyike (Muscari racemosum)

A száraz gyepek  jellegzetes tavaszi lágyszárúja. A gyakori kerti virágot Szent-György virágnak is nevezik, ugyan is Szent-György napján virágzik.

Kis-Zer (Kutyanyak) (2016)





A Kis-Zer sor Ópusztaszer és Pusztaszer határvonalán húzódik.
Az 1850-es évek első felében kezdtek betelepülni a Pallavicini-uradalom dohánykertészei, akik számára biztosítottak itt földeket. 
1860 körül már közel ötven tanya állt a soron, a népesség gyors növekedése miatt a kis országút és Kutyanyak kereszteződésében álló Pataki-csárdát tanyasi iskolává alakították 
A 30-as években már szatócsbolt, kovács- és bognárműhely is volt Kutyanyakon. Lakossága ekkor meghaladta az ötszáz főt. Az ötvenes években aztán megindult az elvándorlás, napjainkban a tanyák zöme lakatlan.

Sáregyházi-halom (2016)



A Sáregyházi-halom a felszínre hozott régészeti leletek alapján nyilvánvalóan egy középkori templom és temető volt. A halom környékén pedig egy Árpád-kori település terült el, de a tatárjárás során minden bizonnyal elpusztult.
1911 körüli ásatások folyamán egy lovassír is előkerült itt, majd később pedig egy II. Béla korabeli denár találtak a szegedi múzeum régészei. A területen jelenleg is rengetek, szétszórt embercsont van az erdőtelepítést megelőző mélyszántás miatt.


Európai őz (Capreolus capreolus)



Ki nem ismerné a ragyogó vörösesbarna bundájú, kecses nagyvadunkat, az őzet. Az ízletes húsú emlősünk  a sűrű aljnövényzetű erdőket kedveli, de majd minden olyan területen megtalálható, ahol elég búvó hely áll rendelkezésére. Bokrok, fák levelével, fővel, gombával, erdei gyümölcsökkel táplálkozik.


Bíbic (Vanellus vanellus)











Jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madárfajunk a hazánkban is költő partimadarak közül messze a leggyakoribb. A bíbic előszeretettel fészkel a nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon. 

Túra: Strázsa Honvéd (2016)

Hajnali lányok


"Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.

Felröpűlök ekkor gondolatban
Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.”

(Petőfi Sándor)













Útvonal:

Zöld-Ász Vendéglő (S) - Dörmögő-ház - Pintér-híd - Harckocsi vezetési pálya - Horgászcentrum - Piros-Sárga jelek kereszteződése (P) - Kis-Balázs-hegy - Garmada tanösvény - Buszmegálló - Szigeti-erdő - Látó-hegy - Lófogó-domb - Strázsa-hegy (S-) - Kocsma - Zöld-Ász Vendéglő

Táv és szintemelkedés:

50 km/ 325 m



Tavasz a buckákon

Bársony István tanösvény (2016)


„A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.”
(kortársai így vélekedtek Bársony Istvánról)
A szabadszállási Bársony István emlékpark és tanösvény a falu határában található a kerekegyházi műút mellett.

Dörmögő-ház (2016)

A falu keleti határában található a Dörmögő-ház, amely egykoron József Attila nagyapja, Pőcze Imre tulajdona volt. A híres költő gyermekkorában, testvéreivel többször is megfordult Szabadszálláson.

Az egykori csőszház napjainkban emlékházként működik, udvarában ott áll a felújított József Attila mellszobor, amely avatásán a költő még élő rokonai is részt vettek.

Strázsa-hegy (2016)

Szabadszállás központjától keletre száraz futóhomok dombok emelkednek, amit varázslatos fenyves, és nyárfás erdők vesznek körül. Ezek a magaslatok közül emelkedik ki a Duna-Tisza közének  legmagasabb földrajzi pontja, a Strázsa "hegy". A hegy felszíne rendkívül érdekes, helyenként 45 fokos lejtők és szurdokvölgyek tarkítják.
A 125 méter magas „csúcsot” legkönnyebben a Kurta kocsma mellől induló földútion közelíthetjük meg a sárga jelzésen.

Homoki pimpó (Potentilla arenaria)

A pimpó nemzetség tagjai a rózsafélék közé tartoznak és a síkvidék egyhangúságát törik meg tavasz kezdetével. A fajok többsége sárga színű, előfordul fehér virágú is közöttük.

Horgászcentrum (2016)


A Kunadacstól, mint egy 3 km-re található horgászparadicsom a Kiskunsági Nemzeti Park határán található. A kellemes zöldövezettel rendelkező horgászhely egy nagyobb és egy kisebb úgynevezett afrikai harcsás vízfelülettel várja a horgászokat és a pihenésre vágyókat.

Kosbor tanösvény (2016)



A tanösvény a Peszéradacsi-rétek láp- és mocsárvilágát mutatja be, amely 6000 hektáros nagyságával a Nemzeti park egyik legértékesebb területe. A változatos élőhelyen elfordulnak a különböző orchidea félék vagy a mocsári kardvirág és a szibériai nő-szirom. Ezen a területen még előfordul a ritka rézsikló és a veszélyeztetett, fokozottan védett rákosi vipera is.
A kunadacsi Csikókertből induló sétaút színes információs táblákkal várja a látogatóit.


A tanösvény adatai
Táv: 1,8 km
Állomások: 5
Füzet: KNPI

Kiskunsági Betyár Kúria (2016)


A Kiskunsági Betyár Kúria a Kiskunsági Nemzeti Park területén, festői környezetben Kunadacs külterületén fekszik.
Magát a „kastélyt” Öttömösi Geréby Pál építtette az  1800-as évek elején és egészen 1956-ig volt a Gerébi család birtokában. A klasszicista stílusú épületet, 2010-ben teljesen felújították, így visszanyerte az eredeti szépségét a híres épület.

A monda szerint a kunsági betyárok több ízben megfordultak a környéken. A két híres betyár, Rózsa Sándor és Bogár (Szabó) Imre is kedvelte a hatalmas nádasokkal átszőtt pusztákat, hiszen a turjánok (nádas) veszélyesek voltak azok számára, akik nem ismerték bennük a járást. 

Napjainkban a kúria látogatóközpontként funkcionál, állandó és időszaki kiállítással várja az érdeklődőket.  A régi betyárok élet mindennapjai és kellékei elevenedik meg az itteni tárlatokban. Emellett a Nemzeti Park szakemberei rendszeresen előadásokat tartanak a Kiskunsági Nemzeti Park jellegzetes növényeiről és állatvilágáról.