Pétfürdői Tavasz (Scrapbook)


Pétfürdő

„A települést először, 1082-ben említik a Péti-víz mentén működő malmai révén. A környék lakott voltára elsőként a település határában feltárt római kori maradványok - út- és gátmaradvány - utalnak. Később Anonymus említi, mint a Veszprém meghódítására induló honfoglalók pihenőhelyét. A középkorban Peyt, Peth neveken volt ismert. A XV. századtól Palotához tartozik, a török idők alatt elnéptelenedik. Melegvíz-forrásait 1716-ban említik először. Újratelepítése a 17.sz. végén kezdődik a Zichyek jóvoltából. A fürdőhelyet 1860 körül kezdik kiépíteni. Még ebben az évben megépül vasútállomása a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén. 1913-ban a község nevét Pétről Pétfürdőre változtatják.
Bár már 1916-ban tervbe vették, csak 1929-ben kezdődik a település életét a mai napig meghatározó vegyipari üzemek építése. Ammónia- és műtrágyagyár épül, a Pétisó márkanév külföldre is elviszi a település hírét. Mivel a második világháború alatt hadiüzemként működik, a gyárat és vele a települést is két súlyos bombatámadás is éri. A háború után 1951-ben Várpalotához csatolják, csakúgy, mint Inotát, a gyárat jelentős mértékben bővítik, ezzel együtt a lakossága jelentősen megnő, sokan érkeznek az ország távolabbi részeiből.
A szocialista tervgazdaság összeomlásának egyik, a helyieket sajnálatosan érintő előszele, hogy a Péti Nitrogénművek a szocialista nagyvállalatok közül elsőként jelent csődöt. A rendszerváltással, ahogy a környéken mindenhol, nagyarányú leépítések történtek, végül azonban - természetesen a hajdani termelés töredékével - az átszervezett és privatizált Péti Nitrogénművek Rt. stabilizálja a működését, és újra meghatározó tud lenni a környék gazdasági életében.
1996-ban Pétfürdőn népszavazást írtak ki, melynek során az ott lakók kifejtették elszakadási szándékukat Várpalotától. A Köztársasági Elnök 116/1997. (IX. 3.) számú határozatával 1997. október hónap 1. napjától önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. A válással együttjáró vagyonmegosztás csak sokára, bírósági eljárásban sikerült. A település 2001-től viseli a nagyközség címet. „ (wikipedia.hu)


Nevezetességek, látnivalók:
Római gát (Duzzasztómű)

Nitrogénművek (2016)

A pétfürdői Nitrogénművek több mint 80 évvel ezelőtt kezdte meg működését a várpalotai lignitbányára, a környékbeli dolomitmezőkre és a Pét-patak forrásvizére alapozva a termelést. 1932 óta folyik a korszerű gyárban a vegyianyagok és nitrogén hatóanyagú műtrágyák termelése. Az itteni ipar sikerességének töretlenségét jól példázza, hogy túlélte már a világháborús pusztításokat és a rendszerváltást kísérő gazdasági nehézségeket is.

Geodéziai mérőtorony (2016)

Pétfürdőtől nyugatra, a Péti-hegyen 205 méter tengerszint feletti magasságban áll a tömzsi torony A 70-es és 80-as években több hasonló tornyot építettek, mára már jelentőségüket elvesztették. Egy-egy turistaszempontból forgalmasabb helyen (Csóványos, Pilistető) kilátóvá alakítják őket.

Ebédlő kilátásal (2016)


Vilonya Parkerdő (2016)



A településhez tartozó, védett parkerdő a Bakony és a Mezőföld határán fekszik. Az erdő magja igen változatos, dolomitkopárok, karsztbokor erdők és telepített fenyvesek váltakoznak benne.

Séd-patak (2016)

A Séd patak a Bakonyban ered és a Devecseri-árokon átfolyva éri Veszprémet, amely belvárosában tizenkét közúti és egy vasúti híd épült a vízfolyás fölé. 
A Szent Benedek Rend története szerint a patak vizét már 11. század elejétől vízimalmok üzemeltetésére használták. kerék hajtására használták. Sajnos napjainkban egy-két romosabb állapotú ipartörténeti műemlék lehelhető fel a patak mentén. A Séd egyébként egy igazi zabolátlan fajta folyás, amely a kora tavaszi, a gyors hóolvadás következtében többször is kiöntött már, legutóbb az 1950-ben.

Sóly

„Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután. 1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte - természetesen csak egyházi vonatkozásban - Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot - melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában - István király Sólyban adta ki. A dátumozás a következőképpen íródott: "Datum in Sool apud capellam beati Stephani protomartiris. Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. 

Az Úr megtestesülésének 1009. évében." Valószínűsíthető, hogy Sóly település volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt. Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: "Sóly, magyar-német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katolikus és 454 református lakos. Ez előtt a katolikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: "Datum in villa nostra Sóly". Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság." Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a filoxérának az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a Balaton-felvidék teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.” (wikipedia.hu)



Nevezetességek, látnivalók:
Katolikus templom
Szent Kard
Papírmalom rom
Népi műemlék lakóházak
Kálvária

Vízimalom (2016)


 A 13. század végén a Séd patakon két vízimalom is működött, napjainkban már csak az egyik áll.

Református templom (2016)


A község honlapján az áll, hogy a sólyi református templom hazánk legrégebbi falusi temploma. A ma látható barokk stílusú építmény helyén állt feltételezhetően az a régi kápolna, amelyet István király emeltetett Koppány vezér felett aratott győzelme után. E mondán kívül egy 1009-ből származó dokumentum hitelesíti, hogy a templom megépítése Szent Istvánhoz fűződik. A templombelsőt egykoron festett famennyezet díszítette, de ezt sajnos már elvitték az Iparművészeti Múzeumba.

A templomban és környékén folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakra a falakon pedig régi festmények nyomaira bukkantak.

Kőhid (2016)


Sóly község belterületén több régebbi híd is ível át a Séd-patakon. A helyiek elmondása szerint az egyik romai alapokon áll.

Pusztai meténg (Vinca herbacea)

„Szárai indaszerűen kúsznak, nem legyökeresedők. Levelei nem örökzöldek, átellenes állásúak, keskenyek, szálas-lándzsásak és érdes-pillás élűek. A virágzó szárak rövidek, a virágok magánosak és levélhónaljiak. A párta tölcséres, fordított gyertya- tartó alakú, sötét liláskék, 2.5-3 cm átmérőjű. Cimpái ferdén rombosak, ferdén levágott csúcsúak. Felülnézetben kerék alakúak. A termés két hosszúkás, hengeres, kihegyezett tüszőből áll.” (terra.hu)

Hegyi len (Linum austriacum)

„A lent már az őskor óta hasznosítja az ember szövetek, vásznak, kötél készítésére, de a magból préselt olaj is fontos (étolaj, festék-és ragasztó adalékanyag)

A textiliparban felhasznált fajok nagyobb termetűek, mintegy 80-120 cm magasak. A hegyi len mindössze 30-70 cm magasságot ér el. Az egész növény kopasz. Levelei kicsik, lándzsa alakúak, a szár sűrűn leveles. Virága halványlila, és ennél a fajnál is észrevehető, hogy a szirmok erezete valamivel sötétebb, eltérő színű. A szirmok a déli verőfényben lehullanak, illetve esős, borult időben becsukódnak. A hegyi lent, csakúgy mint a többi fajt nem érdemese leszedni, mert szirmai meglepő gyorsasággal hullanak le. Május - augusztusban virágzik füves lejtők déli oldalán, réteken. Termése gömbölyű tok, amelynek kocsánya lefelé görbül vagy közel vízszintesen áll, ellentétben az évelő lennel, aminek felálló a kocsánya.” (novenyhatarozo.info)

Tányérfenyő (2016)


A Péti-kilátó tetején áll a fenséges fenyőfa, amely törzse kettérepedt és ezután oldal irányba kezdett nőni, ezért is emlegetik tányérfenyőként. A környéket átszelő tanösvény is a híres óriás nevét viseli, az évek során már sok gyerek megmászta a régi fát.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis)

„Mint a legtöbb boglárkaféle, ez is mérgező, de gyógynövény is. Házi felhasználása nem javallt, mert védett, illetve hatóanyagai nagyon erősek, gyári módszerekkel vonják ki.

10-40 magas tavaszi virágunk. Vaskos szárát végig levelek borítják, melyek mélyen szeldeltek, mm vékony, fonalszerű sallangokra osztottak. Virágai magányosan nyílnak a szár végén, 5-6 cm átmerőjűek. Nagy számú, 10-20 fénylő, sárga sziromból áll, amelyek a virágzás előrehaladtával megfakulnak, elvesztik fényüket. Porzói szintén sárgák. Tavasszal, ahol nagy tömegben virágzik, aranylóvá varázsolja a lejtőket. Termése aszmagcsokor, amely leginkább az eperfa termésére hasonlít. Március-májusban virágzik sztyepplejtőkön, gyepeken, száraz tölgyesekben. Hazánkban a mezőgazdasági művelés miatt megritkult, de néhol tömeges. Védett, eszmei értéke 2000 forint. Nevét egyébként Adoniszról, a férfiszépség istenéről kapta.” (novenyhatarozo.info)

Hegyi kékcsillag (Jasione montana)

„Isten virága, a harangvirágfélék családjába (Campanuláceae) tartozó hegyi kékcsillag(Jasione montana) népi neve. Többnyire borzas, szőrös növény apró kék virágú, homokpusztákon, erdőkben előfordul a Nyírségtől a Balaton vidékéig.
Közepes termetű, felálló növény, a levelek kicsik, szálas-hosszúkások, a növény legalább alul borzas-szőrös. A virágtengelyek alig levelesek, a virágzat fejecskeszerű, a párta világoskék, a bibék kiállnak. Száraz mésztelen gyepekben, savanyú talajon, ritkábban homokon, néhány helyen előfordul.” (mzshome.net).

Péti-víz medre (2016)


A Közép-Dunántúlt átszelő Séd-patak egyik legfontosabb mellékvize a Péti-víz. A Bakony aljából eredő forrás a Péti-dombok között halad és igen áradós fajta. Több helyütt mocsaras területeket alakít ki a zabolátlan csatorna.

Doktor-szikla (2016)

Doktor szikla a Keleti-Bakonyban található a pétfürdői szikla csúcsok egyike. A hely arról híres, hogy a világháborúban egy menekülő orvos leugrott és a kutyája pedig követte a mélybe. Egy másik monda szerint egy olyan orvos vettet le innen magát, aki nem akart megszálló németeket gyógyítani a világháború idején. 
Ami biztos, hogy remek panoráma nyílik róla az alatta elterülő mocsaras területre és Bakony magaslataira.

Erdei gyöngyköles (Lithospermum purpurocaeruleum)

„Száraz, meleg, úgynevezett xeroterm erdők típusjelzője, tölgyesekben, bokorerdőkben, síksági tölgyesekben találkoztunk vele. A meszes talajokat kedveli.

40-60 cm-re nő meg. Virágos és meddő hajtások is fejlődnek, ez utóbbiak legyökeresedve a növény szaporodását biztosítják. Ennek segítségével nagy, egybefüggő foltokat alkothat. Levelei lándzsa alakúak, szórtan állnak a száron, szőrösek, de kevésbé, mint általában ebben a növénycsaládban. Virágai a szár végén bogban nyílnak. Színük a virágzás idejétől függően változik, eleinte vöröses árnyalatúak, később lesznek égszínkékek. Termése fényes, kemény, fehér makkocska, melyről nevét is kapta: méretben egy kölesszemre hasonlít, de küllemre olyan, mint egy pici gyöngy. Május- júniusban virít erdőszéleken, cserjésekben, erdőkben.” (novenyhatarozo.info)

Albert pihenőpark (2016)



A híres pétfürdői Tányérfenyő nevét viseli a környék egyik legszebb tanösvénye, amely az Albert Pihenőparkban húzódik. Az erdőt körül ölelő dolomitsziklákon számos védett és szigorúan védett növényritkaság található, emelet pedig csodás panoráma tárul a látogató elé.

Szent László templom (2016)

Pétfürdő katolikus temploma 1940-ben épült Pázmándy István és Pál Ferenc tervei szerint, neogótikus stílusban.  A falu központjában elhelyezkedő műemlék székelyföldi templomépítészet elemeit idézi, helyén már a 13. században is egy templom állott. A templombelső puritán, mennyezetét gyönyörű festett fakazetták díszítik..

Tavasz a Kiskunsági Piroson II. (Scrapbook)


Túra: Tavasz a "Kiskunsági piroson" (2016)

Alföldi túraajánlat:
Pusztaszer (P) – Kis-Zer – Pusztaszeri-erdő – Erdészház – Zöld-halom – Pusztaszer
(25km)
Az elmúlt évhez hasonlóan vezetett sétánk ismét a „Kiskunsági Piros” elnevezésű turistaút mentén haladt, ám ezúttal déli irányba, Pusztaszer és Ópusztaszer között.
A vidám csapat
Valószínűleg a kellemetlen, esős időjárás sok túratársunkat riasztotta vissza attól, hogy szombat délelőtt útnak induljon Pusztaszerre. Így az előzetes várakozásainknál kissé kevesebb, mindössze 20 mindenre elszánt túrázó indult útnak a szakadó esőben. 
Szétszóródva
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az eső intenzitása rövidesen alább hagyott, majd körülbelül fél óra elteltével teljesen elállt. A jó hangulatú túra során a résztvevők megismerték a változatos kunsági tájat, rögtönzött "antropológiai kutatást" végeztek a Sáregyházi-halomnál, illetve egy rövid látogatást tettek az ópusztaszeri templomban is.

Analizálás
Köszönjük a résztvevőknek, hogy a cudar időjárás ellenére is a Homoktaposókkal tartottak ezen a hétvégén!
2016.04.09
Rácz Sándor barátom beszámolója

DALERD erdészház (2016)

A Dél-Alföldi erdészet egyik legimpozánsabb lakja található az Ópusztaszer melletti erdőben. A szépen rendben tartott épületekben nyaranta táborokat is szerveznek.

Kerek repkény (Glechoma hederacea)

„Kellemesen illatos, aromás hajtásait salátákba, fűszervajba keverik. Indázó hajtásaival gyorsan terjed, lila virágszőnyeget alkotva. Ha megtelepszik a kiskertben, nem könnyű dolog visszaszorítani.

Alacsony, felálló vagy heverő szárú évelő. Az ajakosvirágúak nagy részéhez hasonlóan szára szögletes. Levelei kicsik, kerekded vagy tojásdadok, csipkés vagy fűrészes szélűek, lilás vagy vöröses árnyalatúak lehetnek. A száron keresztben átellenesen, párosával állnak. A levelek hónaljában, örvben nyílnak a lila színű ajakos virágok, melyek kb. 0,5-1 cm nagyok. A párta vége kiszélesedik, kicsípett, fehér vagy sötétebb lila mintázat is látható rajta. A termése makkocska, de legyökeresedő indákkal is szaporodik Sok élőhelyen előfordul: nedves és száraz réteken, utak szélén, mezőgazdasági területeken, erdőszélen. Március végétől már virágzik, és néha egész nyáron át láthatjuk lila foltjait.” (novenyhatarozo.info)

Janka tarsóka (Thlapsi jankae)

„A keresztesek közé tartozó Janka-tarsóka védett, endemikus, vagyis bennszülött faj. A nemzetség tagjai nevüket az érett becőtermés alakjáról kapták (tarsóka = tarsolyka).

emezű levelei ülőek, enyhén körbeölelik a szárat, a szárral együtt hamvas felületűek. Az apró, fehér virágok szárvégi, lapított fürtben nyílnak. Négy, keskeny szirom alkotja őket. Termése kerek, lapos becő. Március végétől virít réteken, sziklafalakon, napsütötte helyeken. Védett, eszmei értéke 5000 forint.” (novenyhatarozo.info)

Fürtös gyöngyike (Muscari racemosum)

„A száraz gyepek tavaszi aspektusának jellegzetes lágyszárúja. Gyakori kerti dísznövény.
Évelő, hagymás liliomféle. Kedveli a száraz, meleg helyeket. Levelei keskenyek, szálasak, gyakran alig észrevehetők. Szára vékony falú, üreges ritkán nő 20 centiméternél magasabbra. Virágai fürtben állnak, a fürt tetején lévő virágok terméketlenek, az alsó virágoknál halványabb árnyalatúak. Termése sokmagvú tok. Könnyen összetéveszthető az Epergyöngyikével, de ennek virágzata sokkal lazább fürtöt alkot mint a Fürtös gyöngyike. Népi nevén Szent-György virágnak is nevezik. (Szent-György napján virágzik)” (novenyhatarozo.info)

Kis-Zer (Kutyanyak) (2016)


Kutyanyaki iskola




A Kis-Zer sor Ópusztaszer és Pusztaszer határvonalán húzódik. Az 1850-es évek első felében kezdtek betelepülni a Pallavicini-uradalom dohánykertészei, akik számára biztosítottak itt földeket. 
1860 körül már közel ötven tanya állt a soron, a népesség gyors növekedése miatt a kis országút és Kutyanyak kereszteződésében álló Pataki-csárdát tanyasi iskolává alakították 
A 30-as években már szatócsbolt, kovács- és bognárműhely is volt Kutyanyakon. Lakossága ekkor meghaladta az ötszáz főt. Az ötvenes években aztán megindult az elvándorlás, napjainkban a tanyák zöme lakatlan.

Sáregyházi-halom (2016)




A Sáregyházi-halom a Pusztaszer környéki híres kunhalmok egyike és az ötös számú főút közelében található. Ebből a halomból még napjainkban is igen gazdag leletek kerülnek elő.

Túra: Strázsa Honvéd (2016)

Alföldi teljesítménytúra ajánlat:

Zöld-Ász Vendéglő - Dörmögő-ház (József Attila ház ) - Pintér-híd - Harckocsi vezetési pálya - Horgászcentrum - Piros-Sárga jelek kereszteződése - Kis-Balázs-hegy - Garmada tanösvény - Buszmegálló - Szigeti-erdő - Látó-hegy - Lófogó-domb - Strázsa-hegy - Kocsma - Zöld-Ász Vendéglő

 (Táv: 50 km)

Ha Szabadszállás, akkor mindenkinek a harckocsizó alakulat és a honvédségi kiképzőbázis jut eszébe erről a kiskunsági településről. A helyi Honvéd Nyugdíjas Klub idén harmadik alkalommal rendezte meg teljesítménytúráját a tavasszal még elviselhető alföldi homokon. Mi most heten érkeztünk ide, hogy a Cartographia-kupa soron következő túráját teljesítsük. Három különböző távon vágtunk neki a megmérettetésnek.
Reggel a nádasban
Kalandunk a faluból kiérve a környező mezőgazdasági területeken kezdődött. A kora indulásnak hála a napfelkelte tette kissé különlegessé az amúgy igencsak egyhangú tájat. Az első 10-15 kilométeren együtt haladt a csapat, csak Sándorunk lőtt ki az elején.  A Duna-völgyi-főcsatornán átkelve egy gyümölcsös szélében kaptuk meg az első bélyegzést és a mellé járó nem kevés ellátmányt. Ezt követően hamarosan beléptünk a volt helyőrségi gép- és harcjármű vezetési pálya területére. Itt már néhány homokbucka jelzete, hogy a Kiskunság nem csupán a végtelen, délibábos rónaságot jelenti. Jó hangulatban érkeztünk meg a második ellenőrző pontra. Itt sem úsztuk meg, hogy nem halmozzanak el minden földi jóval a szervezők. Judit itt búcsúzott a csapattól, ugyanis ő azt vállalta, hogy a 25-ös távot egyedül fogja leküzdeni.
Pusztaszeri mulatós csapat
A többiekkel tovább indultunk a volt vezetési pálya homokútján. A Kunadacsot Kerekegyházával összekötő műút keresztezése után már a Kosbor-tanösvényen bandukoltunk. Elhaladtunk a kunadacsi öregtemető és a frissen felújított Geréby-kúria mellett. Ez követően egy ingoványon átgázolva megérkeztünk a Horgásztanyához. A felajánlott frissítő elfogyasztása és az igazolás után még egy darabig együtt túráztunk a 35-sökkel. Az aszfaltútról letérve Gáborral kissé fokoztuk a tempót, hogy az előttünk járó barátomat befogjuk. Persze ahhoz, hogy utolérjük kellet az is, hogy ő a következő pont hűvösében bevárjon bennünket, amíg mi a tanyák között kóboroltunk. A találkozás után immáron közösen folytattuk az utunkat a számunkra igazán kedves piros jelzésű turistaúton.
Tavasz az erdőn
A fülöpházi buckavidék volt a következő szakasz fő látványossága. A nemzeti park fokozottan védett ősborókás területén haladtunk keresztül. A Garadna-tanösvény végén pedig újabb pecsét és remek kiszolgálás fogadott bennünket. Innen kezdve jóformán már csak visszafelé gyalogoltunk. Több híres birtok mellett elhaladtunk, többek között ilyen volt a Somodi lovastanya is. Nem túl változatos termőföldek között szlalomoztunk vissza a reggel már érintett műútra. Újabb pecsét után egy jó hosszú aszfaltos szakasz volt soron. Monoton sétánk a 8. ellenőrzőpont előtt ért véget, amikor letértünk a homokos útra, hogy az erdei pagonyba rejtett Boczka-tanyát megleljük. Frissítés és pecsét után jöhetett a megmérettetés utolsó, egyben leglátványosabb és legnehezebb szakasza. A tanyánál Gáborunk még egy „strázsás” pólót is vásárolt magának az egyik barátságos szervezőtől.

Zöld erdőben
A végső 10 kilométer hozott minden olyat, amire nem volt felkészülve háromfős csaptunk. Már a szakasz elején elvétettük az erdei ösvényt, amely a Látó-hegyre kapaszkodik fel. Miután ismét a helyes irányba haladtunk, több kisebb löszháton átmászva értünk el a környék leghíresebb magaslatához, a Strázsa-hegyhez. Ez a jó 8 kilométeres hullámvasút elfogyasztotta az eddig tartalékolt energiánkat, úgyhogy az utolsó ponton egy hosszabb pihenőt vettünk. Mivel a szintidőn jócskán belül voltunk, szinte araszolva, de jó kedvel érkeztünk meg a szabadszállási célba, ahol átvettük jutalmainkat. 
2015.04.02.

Bársony István tanösvény (2016)

A kortársai így vélekedtek Bársony Istvánról:
„A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.”



A szabadszállási Bársony István emlékpark és tanösvény a falu határában található a kerekegyházi műút mellett.

Strázsa Honvéd (Scarpbook)


Dörmögő-ház (2016)

A falu keleti határában található a Dörmögő-ház, amely egykoron József Attila nagyapja, Pőcze Imre tulajdona volt. A híres költő gyermekkorában testvéreivel többször is megfordult Szabadszálláson.


Az egykori csőszház napjainkban emlékházként működik, udvarában ott áll a felújított József Attila mellszobor, amely avatásán a költő még élő rokonai is részt vettek.

Strázsa-hegy (2016)

Szabadszállás központjától keletre száraz futóhomok dombok emelkednek, amit varázslatos fenyves, és nyárfás erdők vesznek körül. Ezek a magaslatok közül emelkedik ki a Duna-Tisza közének  legmagasabb földrajzi pontja, a Strázsa "hegy". A hegy felszíne rendkívül érdekes, helyenként 45 fokos lejtők és szurdokvölgyek tarkítják.

A 125 méter magas „csúcsot” legkönnyebben a Kurta kocsma mellől induló földútion közelíthetjük meg a sárga jelzésen.

Homoki pimpó (Potentilla arenaria)

„A pimpó nemzetség tagjai a rózsafélék közé tartoznak. A fajok többsége sárga színű, előfordul fehér virágú is közöttük. Inkább kúszó, heverő szárúak, ritkábban felemelkedőek.
Vékony szára a földön kúszva szőnyegszerűen fedi azt. A szárat és leveleket egyaránt selymes szőr borítja. A leveleket öt-hét fordított tojásdad alakú, fűrészes szélű levélke alkotja, melyek viszonylag hosszú nyélen ülnek. A virágok magányosak, sárga színűek, öt tojásdad vagy kerek, enyhén kicsípett csúcsú szirom alkotja őket. 
Porzói sárgák. Termése aszmag. Homokos, laza talajokon, réteken, gyepeken, utak szélén virágzik márciustól májusig, de előfordul, hogy ősszel ismét szirmot bont.” (novenyhatarozo.info)

Horgászcentrum (2016)


A Kunadacstól, mint egy 3 km-re található horgászparadicsom a Kiskunsági Nemzeti Park határán található. A kellemes zöldövezettel rendelkező horgászhely egy nagyobb és egy kisebb úgynevezett afrikai harcsás vízfelülettel várja a horgászokat és a pihenésre vágyókat.

Kosbor tanösvény (2016)


A tanösvény a Peszéradacsi-rétek láp- és mocsárvilágát mutatja be, amely 6000 hektáros nagyságával a Nemzeti park egyik legértékesebb területe. A változatos élőhelyen elfordulnak a különböző orchidea félék vagy a mocsári kardvirág és a szibériai nő-szirom. Ezen a területen még előfordul a ritka rézsikló és a veszélyeztetett, fokozottan védett rákosi vipera is.

A kunadacsi Csikókertből induló sétaút színes információs táblákkal várja a látogatóit.

Kiskunsági Betyár Kúria (2016)


A Kiskunsági Betyár Kúria  a Kiskunsági Nemzeti Park területén, festői környezetben Kunadacs külterületén fekszik.

Magát a „kastélyt” Öttömösi Geréby Pál építtette az  1800-as évek elején és egészen 1956-ig volt a Gerébi család birtokában. A klasszicista stílusú épületet, 2010-ben teljesen felújították, így visszanyerte az eredeti szépségét a híres épület.



A monda szerint a kunsági betyárok több ízben megfordultak a környéken. A két híres betyár, Rózsa Sándor és Bogár (Szabó) Imre is kedvelte a hatalmas nádasokkal átszőtt pusztákat, hiszen a turjánok (nádas) veszélyesek voltak azok számára, akik nem ismerték bennük a járást. 

Napjainkban a kúria látogatóközpontként funkcionál, állandó és időszaki kiállítással várja az érdeklődőket.  A régi betyárok élet mindennapjai és kellékei elevenedik meg az itteni tárlatokban. Emellett a Nemzeti Park szakemberei rendszeresen előadásokat tartanak a Kiskunsági Nemzeti Park jellegzetes növényeiről és állatvilágáról.

Duna-völgyi-főcsatorna (2016)


A Duna–völgyi Főcsatorna a Ráckevei Duna-ágból ered, folyása igen gyors. A keskeny és mély csatorna, a halak számára fontos táplálékszervezetekben híján van ezért a fajlagos halsűrűsége alacsony.  A csatornában előfordul a dunai vadponty, a süllő, a balin és igen jelentős az apró keszeg állomány.