Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

Üde erdőkben, kora tavasszal találkozhatunk a pirosló hunyorral. A növény a zöldes-piros színű csészelevelei miatt kapta nevét. De ne dőljünk be szépségének amellett, hogy védett igen mérgező is! 

Bihari kakastaréj (Pedicularis limnogena)

A bihari kakastaréj Erdély növényvilágának egyik legféltettebb ritkasága. Eme nemes virággal a lápok szegélyzónájában és források környékén találkozhatunk, a fenyves- és az alhavasi régiókban.

Pádis (2016)


„...A legnagyobb zápor is 
Mi kárt tehet benned?
Legfeljebb, hogy megáztat.
S más ruhát kell venned.

Ha kétes az idő reggel, 
Menj csak bátran útra!
-Ha nem mégysz el, és kiderül...
Megüthet a guta!”

Részlet Czárán Gyula "Regulái"-ból




Az Erdélyi-szigethegységben található, 1225 m magasságban fekvő Pádis, amely egy mindössze 36 négyzetkilométer területű fennsík. Itt azonban összezsúfolva annyi természeti csoda található, mint talán sehol az egész Földön.
A Szigethegység magasabb régióiban található egykori pásztor telepeket napjainkban megpróbálják a turizmus igényeire átalakítani. A Pádis menedékház körül is a szállás kínáló házak szétszórtan helyezkednek el., de megtalálhatóak a régebbi tanyák is itt.



Alpesi hangulat (2016)

Belvedere kilátó (2016)

A Belvedere sziklaerkély az egyik olyan, meglátogatásra méltó különlegesség a Szamos-bazár számtalan szépségei közül. Ha feljutunk a csúcsra, akkor 1293 méteres magasságból csodálhatjuk meg az elképesztő panorámát. Érdemes letekinteni a mélybe is, mert a sziklafal alatt kanyarog a zubogó Meleg-Szamos. 

Cukorvár (Cuptorul) (2016)

A Cukorvár a következő látványosság, ami az utunkba akad, ha az ajánlott útvonalon kerüljük meg a „bazárt”. Eme szikla tetejére fel lehet mászni, ahonnan Pazar kilátás nyílik a Varsó fölé magasodó csúcsokra és még egy barlang is található a közelben. Innen viszont meredeken visz felfelé az ösvény, míg el nem éri a magosabban fekvő másik kilátó pontot.

Baál tornya (Capita) (2016)

Méretes szikla torony magasodik a Szamos meder fölé, melyet a piros körút érint. A Baál-tornynák elnevezett szikla a hegységet alkotó mészkőből áll és az erózió formálta ki mai alakját.

Belcazar palotája (p. Honu) (2016)


A Szamos-bazár nagykörútja során sok érdekes szikla képződmény és barlang esik utunkba. Az egyik ezek közül Belcazar palotája nevet kapó barlang, amely egy magas, keskeny folyósból és egy nagyteremből áll. 


Moloch-vízesés (Casc. Moloch) (2016)

A Szamos-bazár több vízesést is rejt magában, de mid közül kiemelkedik a Moloch–vízesés, amelyet Czázán Gyula nevezett el és a románok is meghagyták magyar a nevét.


A vízesés maga egy szikla oldalában ereszkedik bele a Szamosban és egy kanyonszerű vájatott mélyített már az évszázadok során a mészkősziklába. 
A bazárt megkerülő túra alkalmával többször is elénk vetül fenséges látványa, de érdemes patak medrét is végig járni, innen még fenségesebb kép tárul elénk a vízesésről.

Szegett tapló (Fomitopsis pinicola)

A szegett tapló elsősorban lucfenyőkön élő és holt fatörzsön fordul elő. Színessége miatt előszeretettel használják koszorúk díszítésre ezt az évelő, nem gyakori fajt.

Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)

A kárpáti sáfrány  Kárpátok és a Balkán-hegység endemikus növénye. A Keleti–Kárpátokban, Észak–Erdélyben alhavasi réteken hatalmas kolóniát alkotva él eme törékeny szépség. Könnyen felismerhető élénk lila színéről és szív alakú szirmairól, melyen egy fehér kiálló csík, a főér fut végig. Kora tavasszal már ott virít az erdei tisztásokon.

Vár-patak (V. Cetatii) (2016)


A Vár-patak több karsztforrás összeolvadásából keletkezik a Glavoj-réten. Miután végigcsordogál a réten, egyesül a Ponor-patakkal és tovább siet a Csodavár felé. 

Két nagy vízesése is van az egyik a már említett Csodavárnál, a másik pedig az Eminenciás-vízesés, amelyet a Galbina-patakkal közös hoznak létre.

Fekete-tó (Lacul Negru) (2016)


A Fekete-tó (esetleg Feneketlen-tó) egykoron víznyelő volt csak „eldugult”. Egy kis patak táplálja az azóta sötétére színeződött tó vizét.
A látványosság a Bársza-katlan páratlan szépségeinek egyike.

Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)

A tavaszi tőzike bókoló fehér virágai némileg a hóvirágra hasonlítanak, nem hiába hisz mindkét kora tavaszi virágunk azonos családból származik. A védett növény a természetben leginkább ártéri erdők aljnövényzetében fordul elő, ahol üde virágos szőnyeget alkot még jóval a lombfakadás előtt.  Figyelem a hagymája mérgező!







Bárzsa-katlan (Groapa de la Barsa) (2016)


A Bársza-katlan egy nagyobb területű zárt medence, amelyet meredek gerincek vesznek körül.


A katlan alatt hatalmas barlangrendszer található, a Fekete-, a Bársza- és a Zápogye-barlang is a föld alatt összekapcsolódik. A több tíz kilométer hosszú barlangjáratok különlegessége, hogy az eltelt idők során komoly jég mennyiség halmozódott fel bennük. A Bársza-katlan központi látnivalója, a Fekete-barlang, amely a feketés árnyalatú sziklákról kapta nevét. Közvetlenül a járat előtt az erős sodrású víz által létrehozott különböző oldási formákkal találkozhatunk.

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)


A hegyvidéki tocsogók, patakpartok, nedves rétek virágát szinte mindenki ismeri, mocsári gólyahír ugyan is gyakori tavasz végi virág. Tömeges megjelenésével festi aranysárgára a láp-és mocsárréteket, patakok partját, sőt néha a virág is a vízből emelkedik ki. 

Eszkimó-jégbarlang (Ghetarul Focul viu) (2016)

Ponor egyik érdekessége a Bársza-katlanban található jégbarlang. A üreg központi teremében megfagyott vízesés, jég padló és nagyobbacska hókupacok láthatóak még nyáron is. A tetején pedig egy hatalmas „ablak” keletkezett, ezen keresztül biztosított a tágas tér megvilágítása.

A jelenség két elem szerencsés találkozásának köszönhető: a plafonon található ablakon kellő mennyiségű hideg levegő áramlik és ül be a barlang aljába, a légáramlatok hiánya pedig biztosítja a tartós hideget a jégtömbök megmaradásához.

Tavaszi kankalin (Primula veris)

A tavaszi kankalint Szent Péter kulcsa néven is szokták emlegetni, ugyan is ezt a nevét állítólag arról kapta, hogy a virágok úgy nyílnak, mintha kulcsok lennének egy kulcscsomóban. Sárga virágát Március végétől bontogatja sziklagyepeken, erdei tisztásokon, erdőszéleken, réteken, törmelékes lejtőkön. A növény gyökerét felhasználják köhögéscsillapító teába.

Megfagyott vár (2016)


Csodavár (Cetățile Ponorului) (2016)



A Csodavár nem más, mint egy különleges dolinákból álló barlangrendszer, amely egy misztikus középkori vár hangulatát idézi. Ugyan is a beomlott barlangrészekből keletkezett sziklafalú dolinák egy romos várudvar látszatát keltik, a földalatti, nagyméretű patakosbarlangot pedig nem hiába hívják Alvilágnak.

A sziklák között előszeretettel bújócskázik velünk a Vár-patak, néhol nagy robajjal tűnik el a sötétben, másutt pedig mesés vízesések képébe tör a felszínre.

A sziklaképződmény 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós uradalmi erdész, majd Czárán Gyula, az erdélyi turizmus úttörője hálózta be turistautakkal. A kolozsvári Barlangtani Intézet munkatársai 1929 óta folyamatosan térképezik fel a környék barlangjait, hogy látogathatóvá váljon mindenki számára a "vár" rejtett csodái.

Már a gigászi fenyők közül előbukkanó kapuja is egy gótikus templombejárathoz hasonlatos, nem hiába vált ez a kép a Nyugati-Szigethegység jelképévé.

A Pádis-fennsíkon lévő parkolóból vagy a Glavoj-rétről is megközelíthető a hegység eme ékköve.







Bejárása közepes erőnlétet és turista alapfelszerelést (bakancs, lámpa) igényel, hiszen szinte végig láncokon kell ereszkedni és mászni, ehhez még hozzá jön néhol még a csúszós szikla párkány.

Ha bejártuk az alsó „várbelsőt” érdemes felkapaszkodni a szilafal tetejére és az itt található 4 kilátóból is megcsodálni ezt a hátborzongató csodát.


Aranyveselke (Chrysosplenium alternifolium)

A virág a nevét a sárga színe és a levelek vese alakja miatt kapta. Gyors vizű hegyi patakok partján virágzik március közepétől.

Glavoi-rét (La Grajduri) (2016)


A romániai Kárpátok egyik előbástyája a Bihar-hegység vagy más néven Bihari-havasok. Eme hegység közepén található a Ponor-Öreg-havas mészkő karsztplatója, más néven a Pádis fennsík. Az itteni jobbára magyar tájnevek, illetve a turistaútvonalak kialakításának nagy része Czárán Gyula nevéhez fűződik.

Magyarországi szemmel nézve szinte hihetetlen, de a környéken két úgy nevezett szabad kemping akad. A szebbik a Galvoj-rét, amelyet birkalegeltetésre használnak a pásztorok. Az 1000 méter magasan fekvő völgy kiváló alpesi klímával rendelkezik, fenyvesek és háborítatlan füves rétek színesítik az idillt. Emellett nem elhanyagol ható tény, hogy a büféken és boltokon kívül a hegység egyik főattrakciója a csodavár csak alig fél kilométerre található innen.