Meleg-Szamos-szoros körútja (Scrapbook)


Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

„Üde erdőkben korán tavasszal találkozhatunk a hunyor nemzetség tagjaival. A már elvirágzott példányokon ott maradnak a csészelevelek, nem hullnak le, így olybá tűnik, mintha még mindig virágozna, de már látható az aszmagcsokor.

Virágzáskor csak vaskos, hengeres, húsos szára látható. Csúcsán egy vagy két virág fejlődik. A csészelevelek zöldes-piros színűek, számuk öt. A szirmok mézfejtőkké módosultak. A virág felett néhány lándzsás levélkére osztott gallérlevél ül. Elvirágzás után virága nem hullik szét, a zöldessárga porzók helyét a termés foglalja el. Levele csak ekkor kezd el fejlődni, majd egész nyáron át megmarad. A levelek nagyok, tenyeresen osztottak, a levélkék lándzsa alakúak fűrészes szélűek, hosszú nyélen emelkednek a talaj fölé. Márciusban kezd virágozni, ekkor még elég napfény jut a talajra. A hunyorok nemes változatai kedvelt kerti növények. Mérgezőek! Védett, eszmei értéke 5000 forint. Magyarországon főleg a Bükk hegységben tömeges, a Dunántúlon hiányzik.” (novenyhatarozo.info)

Bihari kakastaréj (Pedicularis limnogena)

„A bihari kakastaréj (Pedicularis limnogena) Erdély növényvilágának egyik legféltettebb ritkasága. Elterjedése a Balkán-félsziget északi részére és az Erdélyi-középhegyvidékre korlátozódik. Leggyakoribb a Gyalui-havasokban és a Pádis-fennsíkon. Lápok szegélyzónájában és források környékén találkozhatunk vele a fenyves- és az alhavasi régiókban. Élőhelyére utal a faj görög eredetű tudományos neve is (limnogena), ami azt jelenti, hogy a „tó szülötte”. A hasonló kakastaréjfajoktól könnyen elkülöníthetjük felálló, tömött füzérvirágzata alapján, melyben az egyes virágok felső ajka kétszer olyan hosszú, mint az alsó. Más havasi kakastaréjfajoknál korábban, gyakran már május közepén virágzik.” (evosmaradvanya.hu)

Pádis (2016)



„...A legnagyobb zápor is 
Mi kárt tehet benned?
Legfeljebb, hogy megáztat.
S más ruhát kell venned.

Ha kétes az idő reggel, 
Menj csak bátran útra!
-Ha nem mégysz el, és kiderül...
Megüthet a guta!”

Részlet Czárán Gyula "Regulái"-ból




"A legérdekesebb karsztikus képződmény talán Pádis zárt vízmedencéje, amely csak a föld felszínén szegény vízben, a mélyben számtalan vízforrás, barlang, vízelnyelő és kitörés található. Minden patak a föld alá kerül, nemegyszer más néven tör elő és folytatódik, majd újra eltűnik." (erdelyiturizmus.hu)

Alpesi hangulat (2016)


Belvedere kilátó (2016)


A Belvedere sziklaerkély az egyik olyan, meglátogatásra méltó különlegesség a Szamos-bazár számtalan szépségei közül. Ha feljutunk a csúcsra, akkor 1293 méteres magasságból csodálhatjuk meg az elképesztő panorámát. Érdemes letekinteni a mélybe is, mert a sziklafal alatt kanyarog a zubogó Meleg-Szamos. 

Cukorvár (Cuptorul) (2016)

A Cukorvár a következő látványosság, ami az utunkba akad, ha az ajánlott útvonalon kerüljük meg a „bazárt”. Eme szikla tetejére fel lehet mászni, ahonnan Pazar kilátás nyílik a Varsó fölé magasodó csúcsokra és még egy barlang is található a közelben. Innen viszont meredeken visz felfelé az ösvény, míg el nem éri a magosabban fekvő másik kilátó pontot.

Baál tornya (Capita) (2016)


Méretes szikla torony magasodik a Szamos meder fölé, melyet a piroskör-út érint. A Baál-tornynák elnevezet szikla a hegységet alkotó mészkőből áll és erózió formálta ki mai alakját

Belcazar palotája (p. Honu) (2016)


A Szamos-bazár nagykörútja során sok érdekes szikla képződmény és barlang esik utunkba. Az egyik ezek közül Belcazar palotája nevet kapó barlang, amely egy magas, keskeny folyósból és egy nagyteremből áll. 


Moloch-vízesés (Casc. Moloch) (2016)


A Szamos-bazár több vízesést is rejt magában, de mid közül kiemelkedik a Moloch–vízesés, amelyet Czázán Gyula nevezett el és a románok is meghagyták magyar a nevét.


A vízesés maga gy szikla oldalában ereszkedik bele a Szamosban és egy kanyonszerű vájatott mélyített már az évszázadok során a mészkősziklába. 
A bazárt megkerülő túra alkalmával többször is elénk vetül fenséges látványa, de érdemes patak medrét is végig járni, innen még fenségesebb kép tárul elénk a vízesésről.

Szegett tapló (Fomitopsis pinicola)

„Termőteste konzolos, pata alakú, vastag, 10-(20) x 5-(15) x 5-(10) cm; felszíne csupasz, fiatalon lakkszerű réteggel, körkörösen zónázott; széle fiatalon lekerekített, később éles; színe a szélétől befelé haladva fehéres, sárgás, barnássárgás, vörösbarna, az idősebb részeken szürke, mindez jól elkülönülő zónákban.
Előfordul holt fatörzsön, elsősorban lucon, ritkábban égeren és nyíren, évelő, nem gyakori faj.” (terra.hu)

Csodavár körút (Scrapbook)


Vár-patak (V. Cetatii) (2016)


A Vár-patak több karsztforrás összeolvadásából keletkezik a Glavoj-réten. Miután végigcsordogál a réten egyesül a Ponor-patakkal és tovább siet a Csodavár felé. 

Két nagy vízesése is van az egyik a már említett Csodavárnál, a másik pedig az Eminenciás-vízesés, amelyet a Galbina-patakkal közös hoznak létre.


Fekete-tó (Lacul Negru) (2016)


A Fekete-tó (esetleg Feneketlen-tó) egykoron víznyelő volt csak „eldugult”. Egy kis patak táplálja az azóta sötétére színeződött tó vizét.

A látványosság a Bársza-katlan páratlan szépségeinek egyike.

Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)

„Közép-Európában igen elterjedt kora tavasszal nyíló hagymás növény, melynek bókoló fehér virágai némileg a hóvirágra hasonlítanak. Ez a kedves, hazánkban védett növény a természetben leginkább ártéri erdők aljnövényzetében fordul elő, ahol üde virágos szőnyeget alkot még jóval a lombfakadás előtt. Jó példa erre a Győr-Moson-Sopron megye déli részén található Csáfordjánosfa határában lévő ligetes erdőfolt, melynek aljában tavaszonként bőven nyílnak a tavaszi tőzike fehér virágai. A növény közép-zöld szálas levelei fényesek, szárainak csúcsán pedig egy vagy két, törékeny harang alakú virág himbálódzik. Fontos ismertető jegye a viszonylag öblösebb lepellevelek alján található sárgászöld folt. Kertekben nemcsak szegélyként, de kőedényekben és sziklakertekben is nagyon jól mutat. Magassága 15-20 cm. Jó, ha tudjuk, hogy a hagymája mérgező.” (botanikaland.hu)


Bárzsa-katlan (Groapa de la Barsa) (2016)



A Bársza-katlan egy nagyobb területű zárt medence, amelyet meredek gerincek vesznek körül.


A katlan alatt hatalmas barlangrendszer található, a Fekete-, a Bársza- és a Zápogye-barlang is föld alatt összekapcsolódik. A több tíz kilométer hosszú barlangjáratok különlegessége, hogy az eltelt idők során komoly jég mennyiség halmozódott fel bennük. A Bársza-katlan központi látnivalója, a Fekete-barlang, amely a feketés árnyalatú sziklákról kapta nevét. Közvetlenül a járat előtt az erős sodrású víz által létrehozott különböző oldási formákkal találkozhatunk.

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)


„A mocsári gólyahírt szinte mindenki ismeri, gyakori tavasz végi virág. Hazánkban két alfaja ismert, egyik az alföldi, másik a hegyvidéki tocsogók, patakpartok, nedves rétek virága.

Április végé és május közepe között tömeges megjelenésével festi aranysárgára a láp-és mocsárréteket, patakok partját. Néha meg sem lehet közelíteni élőhelyét, mert víz alatt van, és a virág is a vízből emelkedik ki. Kétféle levele van, az alsó nyelesek, a felső levelek szárölelők, de más különbség nincs közöttük, mindkettő egyaránt vese, esetleg szív alakú, és csipkés szélű. Élénksárga virágait öt, fényes csészelevél alkotja, porzója igen nagyszámú. Termése tüsző, az alföldi alfajé karcsúbb, a hegyvidékié tömzsibb.” (novenyhatarozo.info)

Eszkimó-jégbarlang (Ghetarul Focul viu) (2016)

Ponor egyik érdekessége a Bársza-katlanban található jégbarlang. A üreg központi teremében megfagyott vízesés, jég padló és nagyobbacska hókupacok láthatóak még nyáron is. A tetején pedig egy hatalmas „ablak” keletkezett, ezen keresztül biztosított a tágas tér megvilágítása.

A jelenség két elem szerencsés találkozásának köszönhető: a plafonon található ablakon kellő mennyiségű hideg levegő áramlik és ül be a barlang aljába, a légáramlatok hiánya pedig biztosítja a tartós hideget a jégtömbök megmaradásához.

Tavaszi kankalin (Primula veris)

„Kulcsocska illetve Szent Péter kulcsa néven is ismert virág, utóbbi nevét állítólag arról kapta, hogy a virágok úgy nyílnak, mintha kulcsok lennének egy kulcscsomóban. Közepes termetű tavaszi évelő. Felálló szára nem ágazik el. Levelei tojásdad alakúak, hirtelen, nyélben keskenyedőek. A sárga, öt szirmú virágok kellemes illatúak, minden szirmon látható egy narancssárga torokfolt, ezek nem érnek össze, nem alkotnak gyűrűt. A harang alakú, forrt csésze hosszabb, mint a virágok. Toktermése van. Március végétől virágzik sziklagyepeken, erdei tisztásokon, erdőszéleken, réteken, törmelékes lejtőkön. Gyakori vadvirág, nem védett. Gyógynövény, gyökerét használják fel köhögéscsillapító teákba.” (novenyhatarozo.info)

Megfagyott vár (2016)


Csodavár (Cetățile Ponorului) (2016)



A Csodavár nem más, mint egy különleges dolinákból álló barlangrendszer, amely misztikus kora középkori vár hangulatát kelti. Ugyan is a beomlott barlangrészekből keletkezett sziklafalú dolinák egy romos várudvar látszatát keltik, a földalatti nagyméretű patakos barlangot pedig nem hiába hívják Alvilágnak.

A sziklák között előszeretettel bújócskázik velünk a Vár-patak, néhol nagy robajjal tűnik el a sötétben, másutt pedig mesés vízesések képébe tör a felszínre.

A sziklaképződmény 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós uradalmi erdész, majd Czárán Gyula, az erdélyi turizmus úttörője hálózta be turistautakkal. A kolozsvári Barlangtani Intézet munkatársai 1929 óta folyamatosan térképezik fel a környék barlangjait, hogy látogathatóvá váljon mindenki számára a "vár" rejtett csodái.

Már a gigászi fenyők közül előbukkanó kapuja is egy gótikus templombejárathoz hasonlatos, nem hiába vált ez a kép a Nyugati-Szigethegység jelképévé.

A Pádis-fennsíkon lévő parkolóból vagy a Glavoj-rétről is megközelíthető a hegység eme ékköve.









Bejárása közepes erőnlétet és turista alapfelszerelést (bakancs, lámpa) igényel, szinte végig láncokon kell leereszkedni és mászni, ehhez még hozzá jön néhol még a csúszós szikla párkány.

Ha bejártuk az alsó „várbelsőt” érdemes felkapaszkodni a szilafal tetejére és az itt található 4 kilátóból is megcsodálni ezt a hátborzongató csodát.



Aranyveselke (Chrysosplenium alternifolium)

„Magyar elnevezését a virág sárga színe és a levelek vese alakja miatt kapta.

Három élű szára alig arasznyira emelkedik fel a földről. Alsó, nyeles tőlevelei kerekek, csipkés szélűek. A felső szárlevelek, amit első pillantásra a virágzat részének lehet hinni, vese alakúak, szintén csipkés szélűek, ülőek, halványak, majdnem sárgászöldek. Ezek közt a levelek közt ülnek az apró,négytagú sárgászöld virágok. Valójában nem igazán feltűnőek, néha csak az utolsó pillanatban lehet őket észrevenni. Gyors vizű hegyi patakok partján virágzik kora tavasszal, március közepétől már ott aranylik az avar között.” (novenyhatarozo.info)