Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis)



A parlagi ligetszépe többféle betegség ellen is használt gyógynövény. Június és augusztus között bontja virágait parlagok, felhagyott építkezések helyén. 

Selyemkóró (Asclepias syriaca)

A selyemkórót Amerikából hozták be, mivel kiváló mézelő volt, de azóta hatalmas területeket hódított meg, és teljesen tönkretette az eredeti társulásokat.

Kutyatejszender (Hyles euphorbiae)



A kutyatejszender két nemzedéke erdőkben és réteken, májustól szeptemberig láthatóak. Hernyói első sorban farkas kutyatejen, de más kutyatejféléken is élnek. 

Mezei pocok (Microtus arvalis)



A mezei pocok elsősorban a mezőgazdasági területeken, legelőkön, gyümölcsösökben fordul elő. Bundája felül sárgásbarna vagy vörhenyes árnyalatú, alul világosabb, farka pedig majdnem egyszínű. Fő tápláléka a hajtások, a gyökerek, a magvak, a kultúrnövények és gabonaszemek csírái.

Útmenti keresztek (2016)





Üdvözlet a Pilisből! (2016)

Virágos séta


"Nézem tisztaságát, mégsem értem,
hallom hangjait, és el nem érem,
ott a tenger, itt az én hajóm.”

(Fényév távolság)


Útvonal:

Pilisszentlászló (Z) - Spartacus-ösvény - Telgárthy-rét (P) - Apát-kúti-völgy - Szent László-völgy - Pilisszentlászló (Z) - Hegytető - Szentendre, Szarvas-hegy


Táv és szintemelkedés:

19 km/ 640 m



Valaki követ

Homoki pipitér (Anthemis ruthenica)

A szinte csak fehér virágú családba tartozó homoki pipitér nyílt gyepek, homokos területek virága, mellyel május végén, júniusban találkozhatunk.

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus L.)

A nagy szarvasbogára Európa legtermetesebb bogara. A többnyire csak szarvasbogár néven emlegetett rovar faj egész élete során  kötődik a tölgyesekhez. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágószervéről kapta, amelyet párzást megelőző harcokban használnak egymás ellen.

Bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria)


A Bársonyos kakukkszegfű  a nyári rétek, messziről szembetűnő rózsaszín nagy virága. A virágok formája, színe miatt összetéveszthető a vetési konkollyal, de ellentétben közönséges társával  a kakukkszegfű védett faj, eszmei értéke 5000 forint.

Kéküstökű csormolya (Melampyrum nemorosum)

A Kéküstökű csormolya júniustól októberig színesíti hegységeink gyertyán és bükk erdeit. A színes murvalevelei miatt két színűnek tűnő szépség igazi „femme fatale”, ugyan is a gazdanövénytől elszívja annak vizét.

Szűz Mária bemutatása kápolna (2016)

A falu központjában álló kápolnát az 1825-ben építették, klasszicista stílusban. 

Hoboji zen-templom (2016)


Drahma kincse nevet viseli a Pilis-hegység rejtekében megbújó zen-templom. A közösség tagjai tavasztól őszig tartják nyitva a lelkigyakorlatokra alkalmas erdei házat.

Erdei tisztesfű (Stachys sylvatica)


Az erdei tisztesfű üde, nedves gyertyánosok és tölgyesek ismert gyógynövénye.
A növény bíborvörös virágai rovarok csalogatásáras szolgál.

Alpár-forrás (2016)

Az Apát-kúti-völgy második számú karsztforrása gigászi kövek szomszédságában helyezkedik el.

Apát-kúti-patak szurdoka (2016)


Vadregényes hegyeink nem sok szurdokkal büszkélkednek, még is meg kell említenem, hogy az Apát-kúti–patak rövidke, sziklafallal határolt völgye felveszi a versenyt a környék hírességeivel. A kőtengerek, zúgók és korhadt rönkök egy pár kilométeres medertúrára ingerelik a bátor vándort.

Az 1920-as években még kisvasút szállította a köveket a völgyön keresztül Visegrádra. Ennek a vonalnak nyomai még fellehetőek, például a Magda-forrásnál található vasbeton lemezhíd vagy szurdok falát megnagyobbító alátámasztás is bizonyítja asz erdei vasút egykori létét.

Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)


A baracklevelű harangvirág útszélek, lomberdők egyik legmagasabbra növő harangvirágfélénk.

Kaán-forrás (2016)


A Visegrádi-hegység talán legkedveltebb forrása, az Apát-kúti-völgyben található, Visegrád és Pilisszentlászló között félúton.


A vízkilépés nevét az egykori erdőmérnökről, Kaán Károly kapta, aki a magyarországi természetvédelem század eleji nagy úttörőjéről volt. 
1938-ban a szentendrei cserkészcsapat készítette az első foglalást, majd 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével alkották meg a ma is látható „fedelet”.

Apát-kúti-patak (2016)

Az Apátkúti-patak a Pilisben ered, mintegy 440 méteres tengerszint feletti magasságban. Útját a Pilisszentlászló környékén kezdi meg és 10 kilométer hosszan kanyarog az erdőben, miután Visegrádnál bele ömlik a Dunába.

Mellesleg eme patak a Pilis legszebb szurdokvölgyét hozta létre, olyan csodálatos helyekkel kiegészülve, mint az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás vagy több kisebb, mesterséges zúgó a Telgárthy-rétnél.

Ördögbánya (2016)



Az Ördögmalom-vízesésétől mintegy másfél kilométerre található az Ördög-bánya, amely nem más, mint egy letört sziklafal. 

Itt szép példákat láthatunk a meredek falakon megtelepedő spórás és virágos pilisi növényekre.

Apátkúti vadászház (2016)

Visegrádi Erdészet vadászterületén található Apátkúti-völgy kiváló mikroklímája minden évszakban ide csalogatja a pihenésre és kikapcsolódására vágyókat. 
A völgyben található vadászház, pedig tökéletesen megfelel erre a célra. Ebédlő, társalgó és 7 db 2 ágyas szoba várja az ide érkező nem csak vadászni vágyókat.

Pisztrángos-tavak (2016)

Az Apátkúti-völgy festői környezetében 1982-ben kezdte meg a működését a Visegrádi Pisztrángtelep.  A három, dán típusú, földmedres tó azonban nem bírta az 1990-es nagymértékű áradásokat, a kilépő patak elsodorta a gátakat és ebből kifolyólag a Koncz család nem tudta talpara állítani a gazdálkodást
Egészen 2010-ig kellet várni, amikor is Koncz Miklós a halgazdaság újbóli beindítsa mellet döntött, 15 ezer pisztráng betelepítésével kezdte a munkát. Az azóta jól működő vállalkozás ma már nem csak az Ördögmalom éttermet látja a fenséges hallal, hanem a horgászok és a kikapcsolódni vágyok igényeit is kielégítik. Aki felkeresi Visegrád eme nevezetességét az bepillantást nyerhet az itteni érdekes fauna világába.

Ördögmalom étterem és Erdészeti múzeum (2016)

Az Apátkúti-völgyben, a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratánál áll az egész évben nyitva tartó: Ördögmalom étterem.
A vendéglátóhely fő profilja a pisztráng- és vadételek, amelyeket megfizethető áron kínálnak a vendéglátók, hogy elkápráztassák az ide érkező megfáradt turistákat.
Az étteremben található egy erdészeti múzeum is, amely régi szerszámokkal, térképekkel, fényképekkel, trófeákkal és még sok-sok érdekes dologgal várja látogatóit.

Magda-forrás (2016)

A visegrádi Mátyáskirály út igen csak bővelkedik csodálatra méltó természeti képződményben. Az út mellett csörgedező Apátkúti-patak több helyütt is zúgót vagy vízesést hoz létre. 
A második legnagyobb és legérdekesebb ilyen jellegű geológiai csodája, a Magda-forrás.

Az évezredek során a vulkáni hamuból kevésbé kemény vulkáni tufa alakult ki, és több helyütt érdekes sziklakapukat hozott létre a hegységben. A lezúduló nagy mennyiségű csapadék mosta mai formájára a tájat, ennek egyik szép példázata a forrás környékén található hatalmas lekerekített sziklatömbök.

Az Apátkúti-patak fölötti meredek löszfalak pedig annak bizonyítéka, hogy valamikor erre is tekergett az öreg hölgy, a Duna.

Bertényi Miklós füvészkert (2016)



A visegrádi „arborétum” a Telgárthy-rétre vezető út mentén található, ahol sok látnivaló kínálkozik, mint például az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás vagy az Ördögmalom étterem.
A kertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő flóra fogadja látogatót, ugyan is az 1960-as évek második felében Eőry Gyula erdőmérnök hallgató diplomamunkája alapján luc-, duglasz-, erdei- és vörösfenyő állományokat telepítettek ide. A területet a vadkárok megelőzése érdekében bekerítették és 1978-ban Bertényi Miklós kezdte meg a területnek arborétummá történő átalakítását. Az állomány közé került az óta több, különleges díszt (virág, őszi lombszíneződés stb.) adó fajok is. A parkban a tájékozódást egy madártani tanösvény segíti. 

Maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)



A növény latin neve bella donna, az az szép asszony jelent, ugyan is régen a nedvét az asszonyok pupillatágításra használták, az áthatóbb pillantás elérése érdekében.
 Június-augusztusban virágzik üde termőhelyen eme gyilkos szépség.

Jenő-kunyhó (2016)


A Jenő-kunyhó a Spartacus-ösvény Visegrád felőli végén helyezkedik el,  az erdészek egy jól felszerelt menedékházat készített az erre járó vándoroknak.
Tűzrakóhely, kályha, asztal és ágy is biztosítja turista kényelmét a ház előtt. 

Sziklatorony (2016)



Egy formás andezit torony strázsál az ösvény mentén, melyet az időjárási viszonyok formáltak mai alakjára. 

A Spartacus-ösvényen több ehhez hasonló kőzet csoda található és többször előbukkan a Duna méltóságteljes látványa is, ha az ösvényen haladunk.

Festő pipitér (Anthemis tinctoria)

A festő pipitér egy festőnövény volt, amely virágait timsóval pácolták, és ezt használták sárga festék előállítására.
A növény leveleit megdörzsölve érezhető a növénycsaládra jellemző krizantém illat. Magyarországon gyakori, napsütötte rétek, vágások, lejtők gyógynövénye, ugyan is gyulladásgátló anyagokat tartalmaz.

Spartacus-ösvény (2016)














Idén szeptembertől valóra vált a Pilist kedvelő turisták álma, ugyan is az egykori vadászösvényt, a Spartacus-utat most már nem csak illegálisan használhatják, ha nem a hegységet átszelő zöld jelzés vezet rajta.

Pilisszentlászló és Visegrád között kanyargó öt kilométeres szakaszt nem véletlenül tartják a Visegrádi-hegység legszebb részének. Az ösvényen csak libasorba lehet közlekedni, és több helyütt csodálatos panorámával és szép sziklákkal találkozhat a bátor kalandor.

A különleges út vélhetően a hatvanas években a Spartacus TE.-től kapta a nevét, aki azon fáradoztak, hogy jelzett turistaúttá váljon a cserkészösvény.