Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis)

"Többféle betegség ellen is használt gyógynövény: keringési panaszok, magas koleszterin szint, bőrbetegségek. Hormontartalmú gyógyszer is készül belőle. Házi felhasználása nem javasolt.
Akár embernyi magasságúra is megnőhet, szára vörössel futtatott. Levelei lándzsa alakúak, szélük ép, a szárhoz nyéllel kapcsolódnak, a szárat sűrűn borítják. A szár csúcsán dús fürtben állnak a hosszúkás bimbók. Virágai nagyok, négyszög alakúak, élénksárgák. Csak este nyílnak ki pár percre, másnapra le is hullanak, de mivel nem egyszerre az összes bimbó, ezért a virágzás elhúzódik. Termése tok, mely fehér repítőszőrös magokat tartalmaz. A száraz állapotban felrepedő tokból a szél szárnyán repülnek messze. Június és augusztus között nyitja virágait olyan területeken, ahol a talajt megbolygatták ( parlagok, felhagyott építkezések)." (novenyhatarozo.info)

Kutyatejszender (Hyles euphorbiae)

„A kutyatejszender igazi hazája a Földközi-tenger környéke, de hazánkban is vannak állandó populációi. A szender az Alpoktól északra fekvő területekre is repül.

Két nemzedéke erdőkben és réteken repül. A lepkék májustól szeptemberig láthatók. Főképpen szürkület idején figyelhetjük meg őket, amikor a virágokat látogatják. Hernyói farkas kutyatejen, de más kutyatejféléken is élnek. Feketék, sárga és vörös pettyekkel, hátukon piros csík van. Fejük és lábaik pirosak; a testük végén látható farpamacs piros-fekete színű. A hernyókat főként július-augusztusban láthatjuk. A talajban bábozódnak, az őszi bábok áttelelnek.” (wikipedia.hu)

Mezei pocok (Microtus arvalis)

„A Brit-szigetek kivételével Európaszerte elterjedt faj. Elsősorban a mezőgazdasági területeken, legelőkön, gyümölcsösökben fordul elő. 
Bundája felül sárgásbarna vagy vörhenyes árnyalatú, alul világosabb. Farka majdnem egyszínű. Füle apró és csupasz. 30-45 mm-es farka nélkül körülbelül 83-120 mm hosszúságú. Tömege 14 és 46 g között mozog.
 Március és október között évente 2-3 vagy még több alkalommal szaporodik. Vemhességi ideje 21 nap. Egy-egy alkalommal 4-7 kölykök fial, amelyek körülbelül 1-3 g-osak, csupaszok és vakok. 
Az ötödiknapon azonban már szőr sarjad a hátukon. Szemük egy héttel születésük után nyílik ki. Az elválasztásra a 17. és 20. nap között kerül sor. A nőstények azonban már 13-21 napos korukban ivarérettek, és a felnőtt hímek már ekkor befedezik őket. Élettartamuk a szabadban fél év körülire tehető, fogságban azonban akár három évig is elélnek.
Tápláléka: hajtások, gyökerek, magvak, kultúrnövények, gabonaszemek csírái. Időnként rendkívüli módon elszaporodnak (pocokinvázió). A földalatti fészkeket járatok kapcsolják össze, sőt még a hó alatt is készítenek járatokat. Télire táplálékot is felhalmoznak” (tananyag.almasi.hu)

Tövisszúró gébics (Lanius collurio)

Hím
„Jellegzetes és igen dekoratív vártamadár, mely első ránézésre kistermetű ragadozónak tűnik enyhén kampós csőre végett. Zsákmányát gyakran a bokrok töviseire felszúrva raktározza el, innen ered elnevezése is. Termetéhez képest igen erőteljes madár. Főként rovarokkal táplálkozik, de kisebb számban rágcsálókat, madárfiókákat és gyíkokat is fogyaszt. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti.

Csaknem egész Európában költ, Ázsiában pedig Szibériáig húzódik elterjedési területe. Hazánkban a zárt erdők kivételével szinte mindenhol megfigyelhető. Kedveli a bokrokkal tarkított tisztásokat, hiszen itt megfelelő mennyiségű táplálékot, valamint les- és fészkelőhelyet is talál. Évente egy alkalommal költ, annak sikertelensége esetén viszont pótköltésbe kezd. A hím fészkelőhelyeket mutat, melyek közül a párja választja ki a számára optimálisat. A fészket a tojó építi egy bokorra, a hím az építőanyag hordásában segédkezik. 5-7 tojást rak, melyeken szinte kizárólag a tojó kotlik. A fiókákat mindkét szülő eteti.”
(mme.hu)

Nyári gyerekek (2015)


Kéküstökű csormolya (Melampyrum nemorosum)

„Érdekes megjelenésű növény: színes murvalevelei miatt úgy tűnik, mintha virága kétszínű lenne. Élősködő- a gazdanövénytől a vizet szívja el. 15-60 cm magasra megnövő, dúsan elágazó, terebélyes virág. Alsó részén finoman szőrös, felül borzas. Levelei ülők, keresztben átellenes állásúak, tojásdad-lándzsa alakúak, szélük ép, csúcsuk kihegyezett. A virágzat egy oldalra néző fürt, a párta sárga színű. A kékeslila murvalevelek mintha a virághoz tartoznának. Alakjuk tojásdad, szélük fűrészes, a fogak serteszerűek. A felső murvalevelek alatt nem nyílnak virágok. Előfordulnak olyan példányok is ahol a murvák fehérek. A gyapjas csésze fele akkora, mint a párta. A virágzás ideje június-október. Gyertyán-bükk elegyes erdők, karszt bokorerdők, törmelék-és ligeterdők faja.” (novenyhatarozo.info)




Homoki pipitér (Anthemis ruthenica)






"Magyarországon öt pipitér faj él, egy kivételével (festő pipitér), fehér virágúak. Megdörzsölve általában erős, jellegzetes illatúak, kivált a nehézszagú pipitér.

Első ránézésre könnyen összetéveszthetjük a székfüvekkel vagy margitvirággal, mivel viráguk nagyon hasonlít egymáshoz, azonban a levelek alakja egészen más. A mélyen hasadt, keskeny cimpájú levelek rövid nyéllel kapcsolódnak a szárhoz, a szeletkék széle fűrészes. A csöves virágok sárga színűek, a nyelves virágok fehérek. Termése kaszat. Nyílt gyepek, homokos területek virága, mellyel május végén, júniusban találkozhatunk virágos állapotban." (novenyhatarozo.info)

Hoboji zen-templom (2016)


Drahma kincse nevet viseli a Pilis hegység rejtekében megbújó zen-templom. A közösség tagjai tavasztól őszig tartják nyitva a lelkigyakorlatokra alkalmas erdei házat.

Erdei tisztesfű (Stachys sylvatica)



"Üde, nedves gyertyános-tölgyesek, tölgyesek típusjelző növénye. A tisztesfű-fajok régóta ismert gyógynövények, külsőleg sebgyógyító, vérzéscsillapító.

30-60 cm magasságot elérő, szögletes, szőrös szárú faj. A növény megdörzsölve erős, kellemetlen illatot áraszt. Levelei szív alakúak, szórtan állnak, nyéllel kapcsolódnak a szárhoz. Szélük fűrészes, felületüket, csakúgy mint a szárat, mirigyszőrök fedik. Virágai bíborvörösek, fehér mintázattal(ez a rovarok csalogatásáras szolgál), a szár csúcsi részén nyílnak álörvben. Termése makkocska. Erős tarackjaival is szaporodik. Május-júniusban virágzik" (novenyhatarozo.info)

Alpár-forrás (2016)

Az Apát-kúti-völgy második számú karsztforrása gigászi kövek szomszédságában helyezkedik el.

Medertúra (2016)


Apát-kúti-patak szurdoka (2016)


Vadregényes hegyeink nem sok szurdokkal büszkélkedik, még is meg kell említenem, hogy az Apát-kúti –patak rövidke, sziklafallal határolt völgye felveszi a versenyt a környék hírességeivel. A kőtengerek, zúgók és korhadt rönkök egy párkilométeres medertúrára ingerelik a bátor vándort.


Az 1920-as években még kisvasút szállította a köveket a völgyön keresztül Visegrádra. Ennek a vonalnak nyomai még fellehetőek, például a Magda-forrásnál található vasbeton lemezhíd vagy szurdok falát megnagyobbító alátámasztás is bizonyítja asz erdei vasút egykori létét.

Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)

„Útszélek, lomberdők akár 1 méteres magasságot is elérő harangvirágféléje. Akár a 100 cm-es nagyságot is elérő évelő harangvirágféle (Campanulaceae). Levele lándzsa alakú, ép szélű a szárhoz nyéllel kapcsolódik. Magyarországon és általában a kontinentális éghajlatú területeken gyakori, lomberdőkben, útszéleken találkozhatunk vele. Melegkedvelő. Kevés virága laza fürtöt alkot, a virágszín lila. Termése a többi harangvirágéhoz hasonlóan toktermés, mely a termés alján található három lyukkal nyílik.” (novenyhatarozo.info)

Kaán-forrás (2016)

A Visegrádi-hegység talán legkedveltebb forrása, az Apát-kúti-völgyben található, Visegrád és Pilisszentlászló között félúton.


A vízkilépés nevét az egykori erdőmérnökről, Kaán Károly kapta, aki a magyarországi természetvédelem század eleji nagy úttörőjéről volt. 
1938-ban a szentendrei cserkészcsapat készítette az első foglalást, majd 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével alkották meg a ma is látható „fedelet”.

Ördögbánya (2016)



Az Ördögmalom-vízesésétől mintegy másfél kilométerre található az Ördög-bánya, amely nem más, mint egy letört sziklafal. 

Itt szép példákat láthatunk a meredek falakon megtelepedő spórás és virágos pilisi növényekre.

Apátkúti vadászház (2016)

Visegrádi Erdészet vadászterületén található Apátkúti-völgy kiváló mikroklímája minden évszakban ide csalogatja a pihenésre és kikapcsolódására vágyókat. 
A völgyben található vadászház, pedig tökéletesen megfelel erre a célra. Ebédlő, társalgó és 7 db 2 ágyas szoba várja az ide érkező nem csak vadászni vágyókat.

Pisztrángos-tavak (2016)

Az Apátkúti-völgy festői környezetében 1982-ben kezdte meg a működését a Visegrádi Pisztrángtelep.  A három, dán típusú, földmedres tó azonban nem bírta az 1990-es nagymértékű áradásokat, a kilépő patak elsodorta a gátakat és ezután már nem bírta Koncz csalód talpara állítani a gazdálkodást
Egészen 2010-ig kellet várni, amikor is Koncz Miklós  a halgazdaság újbóli beindítsa mellet döntött, 15 ezer pisztráng betelepítésével kezdte a munkát. Az azóta jól működő vállalkozás ma már nem csak az Ördögmalom éttermet látja a fenséges hallal, hanem a horgászok és a kikapcsolódni vágyok igényeit is kielégítik. Aki felkeresi Visegrád eme nevezetesség az bepillantást nyerhet az itteni érdekes fauna világába.

Ördögmalom étterem és Erdészeti múzeum (2016)

Az Apátkúti-völgyben, a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratánál áll az egész évben nyitva tartó Ördögmalom étterem, amely 2011 tavaszán nyílt meg. A vendéglátóhely fő profilja a pisztráng- és vadételek, amelyeket megfizethető áron kínálnak a vendéglátók, hogy elkápráztassák az ide érkező megfáradt turistákat.
Az étteremben található egy erdészeti múzeum is, amely régi szerszámokkal, térképekkel, fényképekkel, trófeákkal és még sok-sok érdekes dologgal várja látogatóit.

Magda-forrás (2016)

A visegrádi Mátyás király út igen csak bővelkedik csodálatra méltó természeti képződményben. Az út mellett csörgedező Apátkúti-patak több helyütt is zúgót vagy vízesést hoz létre. 
A második legnagyobb és legérdekesebb ilyen jellegű geológiai csoda, a Magda-forrás.


Az évezredek során a vulkáni hamuból a kevésbé kemény vulkáni tufa alakult ki, és több helyütt érdekes sziklakapukat hozott létre a hegységben. A lezúduló nagy mennyiségű csapadék mosta mai formájára a tájat, ennek egyik szép példázata a forrás környékén található hatalmas lekerekített sziklatömbök. 
Az Apátkúti-patak fölötti meredek löszfalak pedig annak bizonyítéka, hogy valamikor erre is tekergett az öreg hölgy, a Duna.

Apát-kúti-patak (2016)

Az Apátkúti-patak a Pilisben ered, mintegy 440 méteres tengerszint feletti magasságban. Útját a Pilisszentlászló környékén kezdi meg és 10 kilométer hosszan kanyarog az erdőben, miután Visegrádnál bele ömlik a Dunába.

Mellesleg eme patak a Pilis legszebb szurdokvölgyében hozta létre, olyan csodálatos helyekkel kiegészülve, mint az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás vagy több kisebb, mesterséges zúgó a Telgárthy-rétnél.

Bertényi Miklós füvészkert (2016)



A visegrádi „arborétum” a Telgárthy-rétre vezető út mentén található, ahol sok látnivaló kínálkozik, mint például az Ördögmalom-vízesés, a Magda-forrás vagy az Ördögmalom étterem.


A kertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő flóra fogadja látogatót, ugyan is az 1960-as évek második felében Eőry Gyula erdőmérnök hallgató diplomamunkája alapján luc-, duglasz-, erdei- és vörösfenyő állományokat telepítettek. A területet a vadkárok megelőzése érdekében bekerítették és 1978-ban Bertényi Miklós kezdte meg a területnek arborétummá történő átalakítását. Az állomány közé került az óta több, különleges díszt (virág, őszi lombszíneződés stb.) adó fajok is. A parkban a tájékozódást egy madártani tanösvény segíti. 

Maszlagos nadragulya (Atropa belladonna)

"Bár régóta gyógynövényként hasznosítják, tilos házi szerként használni, mert nagyon mérgező. Régen az asszonyok pupillatágításra használták, az áthatóbb pillantás elérése érdekében-innen a neve: bella donna-szép asszony.

Szára méter magasra is megnő, dúsan elágazik. Levelei tojásdadok, szélük ép, nyélben keskenyedők. Szórt állásúak. Szennyes lila, harang alakú virágai magányosan fejlődnek. A párta külső része sárgás. Termése nagyméretű, fényes fekete, kissé lapított bogyó. Június-augusztusban virágzik üde termőhelyen." (novenyhatarozo.info)

Jenő-kunyhó (2016)


Jenő-kunyhót a Spartacus-ösvény Visegrád felőli végén helyezkedik el,  az erdészek egy jól felszerelt menedékházat készített az erre járó vándoroknak. Tűzrakóhely, kályha, asztal és ágy is biztosítja turista kényelmét. 

Sziklatorony (2016)



Egy formás andezit torony strázsál az ösvény mentén, melyet az időjárási viszonyok formáltak mai alakjára. 

A Spartacus-ösvényen több ehhez hasonló kőzet csoda található és többször előbukkan a Duna méltóságteljes látványa is, ha az ösvényen haladunk.

Festő pipitér (Anthemis tinctoria)

"Régi festőnövény (erre utal latin neve is- tinctora), virágait timsóval pácolták, és ezt használták sárga festék előállítására. Gyógynövény is, gyulladásgátló anyagokat tartalmaz.

20-50 cm magas, elágazó szárú, bokros növekedésű évelő. Levelei fonákjukon gyéren szőrösek, szárnyasan szeldeltek, és minden szeletke hasogatott. A leveleket megdörzsölve érezhető a jellegzetes krizantém illat. Fészkes virágai magányosan ülnek a szár végén. A csöves virágok sötétebbek, mint a nyelves virágok. Utóbbiak néha hiányozhatnak, vagy nagyon rövidek. Termése kaszat. Magyarországon gyakori, bár az Alföldön ritkábban találkozhatunk vele. A szárazságot jól tűri, napsütötte rétek, vágások, lejtők növénye. Június-augusztusban virágzik." (novenyhatarozo.info)

Spartacus-ösvény (2016)




Idén szeptembertől valóra vált a Pilist kedvelő turisták álma, ugyan is az egykori vadászösvényt, a Spartacus-utat most már nem csak illegálisan használhatják, ha nem a hegységet átszelő zöld jelzés vezet át rajta.

Pilisszentlászló és Visegrád között kanyargó öt kilométeres szakaszt nem véletlenül tartják a Visegrádi-hegység legszebb részének. Az ösvényen csak libasorba lehet közlekedni, és több helyütt csodálatos panorámával és szép sziklákkal találkozhat a bátor kalandor.

A különleges út vélhetően a hatvanas években a Spartacus TE.-től kapta a nevét, aki azon fáradoztak, hogy jelzett turistaúttá váljon a cserkészösvény.

Szűz Mária bemutatása kápolna (2016)

A falu központjában álló kápolnát az 1825-ben építették, klasszicista stílusban. Ez a szép, apró kápolna barátságos környezetben, a falu központjában helyezkedik el.

Pilisszentlászló

"A község szépségét már az Árpád-házi királyok is felfedezték Visegrád - Buda közti utazásaik során, és a községet uraló jelenlegi templom-dombon állott vadászházban gyakran megpihentek. Később III. Endre király ezt a kőből épült vadászházat 1291-ben átadta az egyetlen magyar alapítású Pálos remete szerzetesrendnek. Az Árpád-kor végén pedig már település épült az itteni pálos kolostor körül.
1308 őszén Gentilis bíboros, pápai követ ebben a monostorban kötött egyezséget Csák Mátéval, aki vonakodott elismerni Róbert Károly királyságát, hogy visszaadja a királynak a visegrádi várat.
A település első okleves említése 1373-ből származik. Későbbi királyaink is szívesen tartózkodtak az itt lévő monostor falai között. Ezt bizonyítja, hogy Nagy Lajos királyunk számos kiváltságot adományozott a rendháznak. Tristianus a rend főnöke is ide vonult vissza és itt halt meg. Az 1493-as és az 1515-ös oklevelek szerint Mátyás király Visegrádról Budára való lovaglásai közben a monostorban vendégeskedett és falai között pihent meg. 1475-ben pedig egy malommal ajándékozta meg a szerzeteseket.
A községet a monostorral együtt elpusztították a törökök a mohácsi vész után. A török hódoltság befejeztével, 1715 és 1720 között a felvidéki Elefánt környéki pálosok és a környékbeli szlovákok beköltözésével elkezdődött a község újraépítése. Az eddig Kékesnek nevezett település a Szent László nevet kapta. A falu birtokosai a jogfolytonosság szerint a pesti pálosok voltak, akik plébániaházat és templomot építettek az egykori monostor helyén a XVIII. században.
A községben nagy gondot fordítanak a szlovák hagyományok ápolására. A falu lakossága többségében ma is szlovák anyanyelvű.
A település a Duna-Ipoly Nemzeti Part területének része." (dunaknyar.hu)
Szent László szobra

Nevezetességek, Látnivalók:
Kékvölgy Waldorf Iskola
Római katolikus templom

Pipacsolás (2016)


Pipacs (Papaver rhoeas)

Ez a pirosló fejecske az egyik legközismertebb szántóföldi virágunk, mely a vegyszerezés ellenére még a mai napig is elterjedt. A pipacs májustól októberig virágzik szántóföldeken, vetések szélén, parlagon hagyott földeken.