Kövestető tanösvény (2016)


A kövestetői hotel parkolójából indul a nem régiben elkészült tanösvény, amely egy 1,5 kilométer hosszú körtúra. A turistaút mellett színes információs tablók mutatják be az erdő élővilágát, a fafajtákat, valamint a régi népi mesterségeket (üvegfújás, szénégetés).

Kövestető kilátó (2016)


2015-ben új, minden szempontból tökéletes építmény került a 458 méter magas Köves-tető nyugati oldalába. A 

24 méter magas, hatszögletes, csigalépcsős, fedett sátortetős építmény tetejéről mesés panoráma tárul elénk, hiszen Duna kölkedi ágától a Szársomlyón át a Villányi- és Papuk-hegységig húzódó terület is belátható, de a szomszédból a Misina, a Tubes és a Zengő is kacsingat ránk.


A kilátót több felől is meglehet közelíteni, a Skóciai Szent Margit zarándokút és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, illetve a Kövestetői tanösvény is megközelíti az objektumot.



Hársas-forrás (2016)


A Hársas-forrás a Mecsek legkisebb vízhozamot produkáló kiépített időszakos forrása. Az egykori Hársas kulcsosház mellett található a vízkilépés, Dérvendi-völgyön áthaladó Z jelzésű turistaút közelében. 

Tripammer fa (2016)


Tripammer Károly volt Pécs első erdőmestere, az ő nevéhez fűződik a modern erdőgazdálkodás elindítása. 

Emlékére egy fiatal kocsányos tölgyet jelöltek ki az Árpádtető melletti pihenőnél.

Anyák-kútja (2016)

A Melegmányi-völgy legfestőibb részén található a forrás, melyhez a P+ jelzésű turistaút vezet. A kilépés egy víznyelőn keresztül egy patakos barlangon át jut a felszínre.  A forrást 1952-ben Csokonay Sándor építette ki, és a támfal középső részében két különböző felírat is látható.

Melegmányi-forrás (2016)

A Melegmányi-völgyben, közvetlenül  a mésztufa vízesés mellett található a kis vízhozamú forrás. A karsztvizet 1961-ben Csokonay Sándor foglalta, és 2003-ban újították fel.

Jószerencsét vadászház (2016)


A mánfai templom közelében, a P+ jelzésen haladva akadhatunk a Jószerencsét vadászházra. 

Az egyszobás ház mellett nyitott esőbeálló, padok és tűz-rakó hely is található. Az épületet eredetileg a Pécsi Vadásztársaság építette, jelenleg is a helyi vadásztársaság kezelésében van. 

A közelben található a környék legszebb természeti értéke a: Melegmányi.-vízesés.

Sarlós Boldogasszony templom (2016)

A mai Mánfa nyugati külterületén, a falutól kb. 600 m-re az országút mellett, fákkal körül vett völgyben áll az ország egyik legszebb Árpád-kori eredetű temploma.
A Sarlós Boldogasszony titulust viselő műemlék szentélye a 12. században épült, majd a következő évszázadban kibővítették, ekkor készült az ikerablakos torony és a kőfal is.  Az épület a mai helyreállított küllemét 1742-ben kapta, 1927-ben pedig újra restaurálták.

Több monda is kapcsolódik a templomhoz, az egyik szerint Koppány, amikor Szent István megverte seregeit, fekete lován menekült előle. Az őt üldöző Királyunk fehér táltos lova Kercseligeten, Oroszlón és Mánfán dobbantva szökkent, így pedig utol érte az árulót. A király küzdelem emlékére ezen a három helyen egy-egy templomot emeltetett.
A másik történet pedig arról szól, hogy az elfelejtett templomot úgy találták meg, hogy egy bika betévedt az erdőbe, és szarvával a torony harangkötelébe akadt, ekkor megszólalt a templom harangja.

Sarlós Boldogasszony (2016)


A Sarlós Boldogasszony titulust nem csak a Mánfa külterületén található templom viseli, hanem a falu a védőszentjének is őt választotta. Az ő tiszteletére emelték 2011-ben a kis parkban található szobrot, mely az árpád-kori templom irányában néz.

A Tan Kapuja Buddhista Egyház (2016)


A Tan Kapuja Buddhista Egyház 1991-ben alakult meg öt kisebb buddhista közösség összefogásaként, amely még ebben az évben létrehozta felsőoktatási intézményét.

A főiskola a buddhizmus tanítását és kultúráját képviseli Magyarországon.
Jelenleg a Kis Tigris Gimnázium és Szakiskola fenntartói feladatait is eme egyház látja el. 

Baranya-patak (2016)

A Baranya-csatorna egy olyan vízfolyás, amely a Mecsek északi részén, Mánfa környékén fakad, mintegy 390 méteres tengerszint feletti magasságban. 

Mánfa

„Mánfa (Közép-Mecsek, 203 m): a pécs-komlói műút men­­tén lévő, Árpád-kori község. A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökségé lett. A török időkben is lakott hely volt, de a hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen. Lakói évszázadok óta főként bányászatból éltek, először a falu határában lévő jól faragható homokkövet fejtették, majd a környék szénbányái adtak munkát 1950-ben hozzácsatolták Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazással szakadt el Komlótól. A Budafával egybeépült falu lakóinak száma: 331. Látnivalója a megye egyik legismertebb műemlék temploma. Közelében van a Kőlyuki- barlang. A P+ és Z+ jelzés vezet át a falun.” (baranyatermeszetbarat.hu)

Nevezetességek, látnivalók:
Főtér
Fábián Béla emlékpark
Életfa
Temető

Harangláb (2016)

A napjainkban is üzemelő harangláb az 1800-as években épült, jellegzetessége, hogy teteje is téglából készült. Mánfát átszelő tematikus Mecsek Zöldút egyik állomása.

Budafai-erdészház (2016)


Budafai-erdészház a Z jelzésű turistaút mentén található, a falu első impozáns háza a Rákos-völgy felől. Az egykori erdészházat átépítették, azonban napjainkban már csak magánlakás.

Rákos-völgyi vadászház (2016)

Rákos-völgy Budafa felőli végén takaros kis vadászház található. A Mecsekerdő Zrt. gondozásához tartozik a környék összes többi erdész és vadászházával együtt. 

Rákos-völgy (2016)

Mánfától keletre húzódó vizenyős völgyben halad a mecseki zöld jelzés, melyet követve Koszonya-tetőre jutunk. 
Az árnyas sétaút mellett kanyargó Baranya-patak több helyütt mészkőpadot és mésztufalépcsőt hozott létre.

Bugyogó-forrás (2016)


A Bugyogó-forrás a Rákos-völgy felső részén található, érdekessége,, hogy a nevéhez méltóan bugyogva tőr elő a mészkőből.
A merítős forrást 1942-ben Csokonay Sándor foglalta, 2008-ban pedig Biki Endre Gábor felújította.

Borsfű (Clinopodium vulgare)

„Gyógynövény-teáját több betegség (pl. étvágytalanság, torokgyulladás, alacsony vérnyomás, bélhurut) ellen használják, de illóolaj tartalma miatta likőr és konzervipar is hasznosítja.

20-40 cm magas, karcsú termetű évelő. Az egész növény bozontos szőrű. Szára hengeres (bár az ajakosvirágúakra általában jellemző a szögletes szár). Levelei 2-6 cm hosszúak, átellenes állásúak, tojásdadok, enyhén csipkés szélűek, szőrösek, rövid nyelűek. Bíborrózsaszínű, 1,2-2 cm-es virágai tömött álörvben nyílnak a levélpárok hónaljában. Az egész növény enyhén aromás, a kakukkfűre emlékeztető illattal. Termése makkocska, amely négyesével ül a csészében. Július és október között virít tölgyesekben, erdőszéleken, meszes talajon.” (novenyhatarozo.info)