Kikötő (2016)


A Balatoni Hajózási Zrt. csopaki kikötője a Balaton keleti medencéjének északi partján található. A közforgalmú, egymólós, nyílt vízi kikötőt 1970-ben helyezték üzembe és 15 bójás vendéghely található benne.

Csónak és hold (2016)



Csonkatorony (2016)

forrás: strand.csopak.hu



Csopak jelképének számító Csonkatorony a környék egyik legrégibb műemléke

Az Árpád-korban épült Szent István templomot 1830-ban érte villámcsapás, melynek következtében a hajója leégett.

Endrődi Sándor kilátó (2016)


Csákány-hegyi Kilátó, vagy más néven Endrődi Sándor kilátó 2015-ben épült a tönkrement elődje helyén. Az Erdőbirtokossági Társulat közbenjárásával, 100%-os pályázati támogatásból épült meg. A kilátóból egyik irányba a Veszprémi-fennsík erdős-mezős vidékére nyílik pompás kilátás, a másik irányba pedig a Balaton-felvidék erdős-szőlős-településes riviérája látható, előtérben a tóval.

Csopak

„Csopak a boráról híres Balaton-parti település. Borházai, pincéi, népi lakóházai is a szőlőtermesztés évszázados hagyományairól tanúskodnak. A tóparti strandhoz kapcsolódó üdülőövezete kirándulók százait vonzza.
A község neve bolgár-török eredetű – egy halfajtát jelentett. Az egykori halászfalu kis dombja, a Kőkoporsó-domb valaha római villákkal volt beépítve, ma nyaralók, üdülőházak népesítik be, és természetesen sok szőlő.

A honfoglalás után három község alakult ki Csopak területén, amelyekben számos vízimalom működött. Az ipartörténeti emlékeket malomtörténeti kiállítás mutatja be a településen. Csopak másfél száz évvel ezelőtt is a boráról volt híres: “Itt Csopaknál igazán a bor hazájában találhatja magát minden idegen, kik ide vaspályán, a Kisfaludy-gőzösön mind sűrűbben érkeznek” – írta egy újság 1863-ban. A csopaki bor legfőbb alkotóeleme az olaszrizling szőlő. A boron kívül a szénsavas víz is kincse a falunak. A tóparton, a szépen kiépült strand bejáratánál található szénsavas vizű kút vize gyomor- és epepanaszok esetén is hatásos, de a csopaki borhoz is kitűnő. Csopakot 1940-ben egyesítették Balatonkövesddel, megtartva a Csopak nevet.”(balcsi.net)

Nevezetességek, látnivalók:
14. századi Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom)
Római katolikus templom
Református templom
Ranolder-kastély
Budai-villa
Angolkisasszonyok nyaralója
Vízimalom (malomipar-történeti kiállítás)
Szent József Gyógyforrás
Díszkút (a strand bejáratánál)
Nosztori-völgy

Csomós harangvirág (Campanula glomerata)

„Domb és hegyvidékeken erdei utak, erdők szélén gyakran előforduló évelő harangvirágféle.

Hegy és dombvidékek száraz rétjein, legelőin, erdő és útszéleken előforduló harangvirágféle (Campanulaceae). Virágai a levél hónaljában csomókban fejlődnek. Virágukat 5 összenőtt szirom alkotja, színe lila, általában kopasz vagy kissé szőrös. Termése egyenes felálló toktermés amely az alján lévő három lyukkal nyílik fel.” (novenyhatarozo.info)

Festő zsoltina (Serratula tinctoria)

„Latin neve: Serratula tinctoria. Termőhely: a dombvidéki és hegyvidéki övben magaskórós növényzetben, lápréteken, árkokban, ritka lombos erdőkben, sásréteken fordul elő. A nedves vagy váltakozóan száraz, tápanyagokban és bázisokban mérsékelten gazdag, móderes humuszos, többnyire mésztartalmú, gyakran tőzeges vályog-és agyagtalajokon él. Korábban festőnövényként alkalmazták. A fényt és a félárnyékot egyaránt kedvelő növény. Észak felé egészen Dél-Skandináviáig terjedt el” (orszagalbum.hu)

Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria)


„Gyógynövény, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítőszer, illetve régen cserzésre is használták, a csertölgy kérgéhez hasonlóan.

Egy-négy méter magas cserje. Levelei tojásdadok, ép szélűek, kopaszok, bőrneműek. Virágai tömött bugában nyílnak, fehér vagy halvány rózsaszínűek. Termése csonthéjas, amiből csak néhány fejlődik ki egy virágzatban, és ősszel repítőkészülék segítségével kel útra. Levelei ősszel lángvörösre színeződnek, messziről szembetűnve. Bár gyógynövény, minden része mérgező is, ezért csak orvosi felügyelettel használjuk! Meszes, sovány, felmelegedő talajokon él, itt tömeges lehet.” (novenyhatarozo.info)

Borzas szulák (Convolvulus cantabrica L.)

„Ha valaki egy, a kertekben és szántókon közellenségnek tekintett, kapára tekeredő folyófű közeli rokonában kúszó, térfoglaló, erőszakos növényre gondol, téved. Első látásra nem sok rokonság mutatkozik, zöld részei csak a szakavatott szem számára mutatják a rokonsági bélyegeket. Amaz kopasz, inkább fényes, vékony, heverő szárú, ennek a szára bokros elágazású, 20-30 cm-re elemelkedik a talajtól, merev és tetőtől talpig szőrös. Tölcséres virágjuk annál inkább hasonlít egymásra, de a borzas szuláké valamivel nagyobb, s a főként fehéressel szemben a lilásrózsaszín árnyalat a jellemző rá. A szirmok összenövésének helyét sötétebb csíkok jelzik.” (florajaras.blogspot.hu)

Király-kút (2016)


A Királykút a Balaton-felvidék egyik rejtett természeti kincse. A forrás egyik különlegessége, hogy a karbonátokban gazdag víz a patakvölgy elhalt növényzeteire rárakódva szép és látványos mésztufagátakat hoz létre.

Király-kúti-völgy (2016)

A Királykúti völgy az Alsóörs környéki kedvelt kirándulóhelyek egyike. A sziklás völgyben több modern pihenő is várja a túrázókat a sárga sáv mentén. A helybéliek szerint Mátyás király sokat vadászott a környéken, innen ered a völgy neve.

Malom-völgy (2016)

A Lovas feletti Malom-völgy egy festői, árnyas sétány, amelyben kedvesen csobog a Lovasi-séd. A patakon több édesvízi mészkő alkotta zúgó is található. Az 1800-as években három vízimalom is működött ebben a völgyben.

Régi malom (Márffy-Ház) (2016)


Lovason a festői Malom-völgy bejáratánál található egykori vízimalom napjainkban vendégházként üzemel.

Balatonfüred-Csopaki Borvidék (2016)

„Magyarország egyik kiemelkedő minőségi borvidéke, ahol a szőlő- és bortermelés mintegy kétezer éves múltra tekint vissza, és ahol a szőlőművelés első írásos emlékei egyben a magyar szőlőművelés kezdeteiről is tanúskodnak.

E történelmi borvidék a Balaton észak-keleti részén, a tóval párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el.

A balatonfüredi térség jelentősége akkor kezdett nőni, amikor 1211-ben a Tihanyi Apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően a szőlőművelés és a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését. A török idők visszavetették, a XVIII. században azonban ismét fellendülés következett. A XIX. század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton legfontosabb városa lett, ahol az ország előkelőségei bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, s mulattak a kiváló fehér borok társaságában. Ma is Balatonfüred a borvidék központja, és 1987 óta a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” cím birtokosa.” (balatonfured.hu)

Református templom (2016)

Lovas község református temploma 1911-ben épült a Balogh család önzetlen és nagylelkű felajánlásából. 

Szűz Mária neve templom (2016)

A Szent Szűz tiszteletére emelt kőtemplomot valószínűsíthetően a 12. században építették, román stílusban. A templom mai formáját a 18. századi barokk átépítés után nyerte, torony is ekkor készült.


Lovas

„Lovas község a Balaton északi partján, a Királykút völgyének kapujában fekszik. A Balaton- felvidék egyik gyöngyszeme. Az alig 400 lelkes község a Balatonfüred-csopaki borvidékhez tartozik. A település 1951-ben vált világszerte ismertté. Ekkor fedezték fel a község határában a Kr. e. 30-40 ezer évvel ezelőtt működő festékbányát, amelyet az emberiség történetének egyik legősibb festékbányájának tartanak. Az őskori telepen mintegy 100 csonteszközt, s több kőeszközt találtak. Őseink a vörös festéket kultikus célra használhatták.
Az őskortól lakott vidék lakói szőlőműveléssel, halászattal, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A község életét a XIII. század végétől 1945-ig, a nagybirtokok felszámolásáig a veszprémi káptalan határozta meg. A jobbágyok 1848-ban felszabadultak a földesúri függés alól, s földtulajdonosokká váltak. Lovas hagyományos paraszttársadalma 1945 után felbomlott. Az egyéni gazdálkodást 1951-től a termelőszövetkezeti gazdálkodás váltotta fel. A XX. század második felében a községben városias infrastruktúrát építettek ki, a lakosság többsége az iparban, kereskedelemben és szolgáltatási szférában helyezkedett el. Napjainkban a falusi turizmus jelentősége is megnőtt. Lovas közvetlen szomszédai: Paloznak, Felsőörs és Alsóörs. Nyugaton az Öreghegy és a Kishegy szőlőskertjei övezik. A két hegy között folyik a Séd, amelynek vize évszázadokon keresztül több malomnak nyújtott energiát. Ezt a részt ma is Malomvölgynek nevezik.” (szallaskinalat.hu)

Nevezetességek, látnivalók:
Őskori festékbánya
Savanyúvíz-forrás
Nagy Gyula Galéria
Levendula Pince

Református templom (2016)


Alsóőrs református templomát a Somlyó-hegy oldalában, az Ófalu szélén találjuk.
A templom alapja tatárjárást követően az 1260-as években épült, majd a későbbi századokban bővítették, a nyugati oldalára tornyot emeltek.
Az épületet a reformáció elterjedése után, az 1500-as években kapták meg a kálvinisták. az utolsó építkezési periódusban, 1788-ban kapta a templom a mai barokkos formáját.
A legutóbbi felújításkor több értékes freskótöredék került elő, legértékesebb közülük a bizánci hatású falfestmény.

Kálvin János mellszobrát 2009-ben helyezték el a templomhoz vezető lépcsősor mellett. Az alkotás Máhr Ferenc szobrászművész munkája, és permi vörös kőből készült.

Alsóőrs


„Alsóörs Árpád-kori település. Nevezetessége a balatoni üdülőterület mellett az, hogy itt áll Magyarország legrégebbi, a XV-XVI. századból származó gótikus udvarháza, valamint a XX. század első harmadában épült Csere-hegyi kilátó.
A település és környéke a középkorban királynéi birtok volt. Ekkortól bányásszák határában a vöröskövet. Alsóörs fejlődése a vasúthálózat kiépülése nyomán gyorsult fel.



1909-ben készült el a Győr-Alsóörs vonal, az ezt követő években kialakuló üdülőterületen Endrődi Sándor költő, a budapesti Petőfi-emlékmúzeum alapítója építtette az első villát. Helyi nevezetesség a Török-házként emlegetett gótikus udvarház, amely jelenleg kulturális célokat szolgál. Turistákat vonzó látványosság a permi vörös kőből 1935-ben épült, a gótika és a reneszánsz korát idéző míves kilátó, ahonnan látni a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat is.” (balcsi.net)

Nevezetességek, látnivalók:
Török-ház
Római katolikus temploma
"Kocsma"

Somlyó-hegyi kilátó (2016)



A 228 méter magas Somlyó-hegyen már a 80-as évek közepe óta állt egy fából készült, háromszintes egyszerű kilátó. 
2015-ben azonban egy új kilátót emeletek a régi helyére, amely már magasabb lett a lombkorona szintnél. Az építményből aa Balaton legcsodálatosabb körpanoráma tárul elénk a Nemzeti Park erdővel borított védett területére, Alsóörsre és a Balaton keleti medencéjére.

Vörös homokkőbánya (amfiteátrum) (2016)




A falu határában egykoron vörös homokkő bánya üzemelt, ebből a kőzetfajtából épült környéken a sok-sok vörösköves épület. Amióta bányát bezárták és rehabilitálták, a hegyoldalban megmaradt „lépcsők” egy ókori amfiteátrum hangulatát idézi.

A falu híres épületeinek és környező természeti csodáinak bejárását egy tanösvény segíti elő, amely a Városház térről indul és oda is tér vissza.



A körtúra állomásai: Városház tér, a Zsák-vendéglő kapuoszlopai, Kilátóhely, Kiserdő, Óvári “Messzelátó”, Vörös homokkő feltárás, Régi mozdony, Kerekeskút, Szent Jobb kápolna, Öreg-park

Gyakori csillaggomba (Geastrum fimbriatum Fr.)

Termőtest: Kezdetben gömb alakú, 2-5 cm-es, krémszínű, félig a földben van; később az exoperidium csillag alakban 7-8 lebenyre felszakad, kiterül, kihúzza a termőtestet a talajból; a krémszínű endoperidium ülő, felül csőrszerű, csíkozatlan és gyűrűtlen, de szőrös nyúlvánnyal.
Hús: Mire megtaláljuk, az exoperidium elszárad, az endoperidium pergamenszerű lesz, a belsejében az érett spórák barna tömegével, íz és szag nem jellemző.
Termőhely és idő: Talajon, mindenféle erdőben júliustól októberig, a leggyakoribb csillaggomba.” (terra.hu)

Káptalanfüred

„Káptalanfüred Balatonalmádi nyugati településrésze, kertvárosa. Kialakulása 1930-tól kísérhető figyelemmel, amikor a tulajdonos Veszprémi Székeskáptalan a mintegy 101 kat. hold nagyságú egybefüggő fenyves és csertölgy erdőség parcellázását elhatározta. Ez az erdőgazdaságilag rendezett terület a Bakony és a Balaton-felvidék erdejének részeként, egyedülállóan itt terjed le a Balaton partjáig, a korabeli Zala vármegye keleti sarkában.

A terület alapkőzete a mintegy 240 millió évre tehető un. felső permi vörös homokkő, mely a település nagy részén a felszínen van, így az építkezések fontos alapanyagát képezi. A településrész növény- és állatvilága, valamint geológiai képződményei a parcellázás óta helyi védettségben részesül napjainkig is.
A település a Káptalanfüred elnevezést 1937-tól kapta. Úthálózatát kezdetben földutak alkották, ezek korszerűsítését a vasútvonal megszűnéséből eredően, az autóbusz-hálózat kiépítése indokolta az 1960-as évek második felében.
A strandfürdő kiépítése a parcellázás földmunkáival párhuzamosan kezdődött az 1935-36-os években, amit a telektulajdonosok kedvezményesen vehettek igénybe.
Az üdültetés a kezdeti nyaralóépületek mellett, ifjúsági sátortáborozás formájában zajlott cserkészek, egyetemisták köréből, majd az 1960- 70-es évektől korszerű faházakban üdültették az ifjúságot a Köcsi-tó környéki területen. E lehetőségek mellett intézményi üdülőépületek és panziók létesültek és üzemelnek napjainkig.” (geocaching.hu)


Látnivalók, nevezetességek:
Csónakkikötő
Szabadtéri Kápolna
Balaton part

Csere-hegyi kilátó (2016)


Az alsóőrsi kilátót Padányi Gulyás Jenő tervei alapján építették 1935-ben. Az építmény permi vörös homokkőből épült, stílusát tekintve a reneszánsz és a gótika jegyeit viseli magán. Eredeti neve Horthy Miklós-kilátó volt, amelyet az 50-es években Szabadság-kilátóra keresztelték át.

A kilátót sokat rongálták a közeli  gyermektáboraiban megszálló fiatalok, és az idő múltával a kilátó veszélyessé vált, ezért be is kellet zárni. 2001-ben a Kilátóért egyesületet, a Széchenyi-terv keretén belül felújíttatta.


Az eredetileg 6,5 méteres kilátót megtoldották egy 5 méteres fa magaslattal, így a kilátó ma 11,5 méter magas. A kilátóhoz pedig építettek agy kis helyiséget, amely jelenleg a helyi művészeknek szolgál galériaként.

Feketésvörös galambgomba

Jellemzés: Cseres tölgyesek, ritkábban bükkösök nyári, kora őszi gombája. 


Kalap: 5-12 cm nagy, hullámos szélű, sötétpiros, ibolyás, néha sárgásan, világos olajbarnán kifakuló vagy csak kisebb sárga foltok tarkítják. Bemélyedő közepe csaknem feketére sötétül. Kalapbőre kissé ragadós, szárazon fénylő. 

Lemezek: vastagok, szélesek, kezdetben fehéresek, majd világos szürkéssárgák. 


Tönk: zömök, kemény, törékeny. Fiatalon fehér, de alulról fölfelé gyorsan szürkül, rozsdafoltos lesz. 

Hús: fehér, lassan szürkül, csípős, ehetetlen.” (gomba.extra7.hu)

Dióízű galambgomba (Russula heterophylla)

Jellemzés: Nagy termetű, fehér lemezű, fehér tönkű galamb- gombák. A lemezek és a tönk töve gyakran rozsdafoltos. Kalapszínük zöld vagy húsvörös, vékony kalapbőrük gyakran nem ér a kalap széléig.
Kalap: Domború, majd lapos, középen gyakran tölcséresen, gödrösen benyomott, 5-15 cm nagyságú. Színe különféle, legtöbbször húsvörös vagy világoszöld, barnászöld, de lehet majdnem fehéressárgás vagy barna is. Sokszor a kalap közepe sokkal világosabb, sárgásfehér színű. Minden színátmenet előfordul rajta. Felülete lehet finoman sugarasan ráncolt, eres. Vékony kalapbőre - különösen a húsvörös színváltozatban - szűkre szabott, úgyhogy a kalap húsát a szélén itt-ott nem takarja teljesen, és a vékony bőr mellett a lemezek bordásan kilátszanak. A kalapbőr csak a kalap feléig húzható le.
Lemezek: Sűrűn állók, a tönköt érintők, üvegszerűen szétpattanva törékenyek, morzsalékonyak. Fehérek vagy fehéresek, gyakran rozsdafoltosak. Spóraporuk fehér.
Tönk: Rövid, zömök, eléggé vastag, hengeres, 3-11 cm hosszú, 1,5-5 cm vastag, az alján többnyire vékonyodó. Színe fehér, de a tönk tövén többé- kevésbé rozsdás.
Hús: Fehér, merev, pattanva törő, morzsalékony.
Szag és íz: Nyersen is jóízű, kifejezetten édeskés, dióra emlékeztető. Csaknem szagtalan.

Termőhely és idő: Lomberdőben, egyesével sokszor tömegesen teremnek a talajon, a fák alatt. Már kora nyáron tömegesek, mikor a többi faj még ritka, de később is minden erdős vidéken igen gyakoriak.” (mek.oszk.hu)

Köcsi-tó tanösvény (2016)

A Köcsi-tó környékét bejáró tansétaút a település második számú tanösvénye.
A 400 méteres körséta a felhagyott vöröshomokkő-bányászat korába repít vissza és annak helyén kialakult élővilágot is bemutatja.



Pörböpyi arborétum (2016)

A Pörbölyi Ökoturisztikai központ területén található egy arborétum is. Az ártérben élő fás szárúak nagyszámú egyedfaját bemutató, kitáblázott kertrészben található egy faház is, amely szállásként is kibérelhető.

A pörbölyi kisvasútállomástól induló ösvényen néhány perces sétával elérhető el az arborétum, de tovább haladva a Nagyrezéti vadmegfigyelő helyet is ezen az útvonalon lehet megközelíteni.

Molnárka-tanösvény (2016)


2014 tavaszán készült el a Gemenci erdő legújabb létesítménye, a Molnárka tanösvény. A Malomtelelő állomástól Lassisig vezető útvonal témája az ártéri erdők élővilága és a fenntartható erdőgazdálkodás. A tanösvényen különböző interaktív elemeket fedezhetünk fel, köztük egy különleges facélzó készüléket, amellyel a közeli fákat ismerhetjük meg.

Malomtelelő-tó (2016)



A Malomtelelő-tó az egykor a Dunán, számos helyen alkalmazott hajómalmok után kapta a nevét. A folyó szabályozása óta elmocsarasodott holtág számos vízimadár élőhelye.



A gemenci kisvasút megállójától pár száz méterre található egy "kilátó", amelyből kiváló kilátás nyílik a tóra. Emelet egy tanösvény mentén is be lehet tekeregni a szigorúan védett természetvédelmi területet.


Megy a gőzös (2016)


Tájház (2016)



Zengővárkony néprajzi kincseit őrzi az 1982-ben megnyitott tájház. A kiállítást elsősorban Császár János, a falu egykori tanítójának gyűjteménye alkotja.

Az épület belsejét festett, virágozott, kék bútorral rendezték be, a hátsó udvarban lévő eszközök pedig bemutatják, hogyan is működött hajdanán a hagyományos parasztgazdaság.

Míves Tojás Gyűjtemény (2016)

A zengővárkonyi tájház udvarán lévő egykori pajtában nyílt meg a Míves Tojás Gyűjtemény, amely hazánk első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. A mintegy 5000 darabos gyűjtemény gerincét egyetlen magángyűjtő halmozta fel.

A múzeumban bemutatott  darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak, érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel díszített tojások.

Zengővárkony


„Zengővárkony (Keleti-Mecsek): ősi település a Zengő tövében a K+, P+ jelzésen. A várkony szó avar eredetű személynév. A pécsváradi apátság birtoka volt, lakói nemes jobbágyok voltak. Szelídgesztenyéséről és népművészetéről híres, (Lukács-napi leányvásár). Látnivalói: 1787-ben épült református templom, Fülep Lajos emlékszoba (a neves művészettörténész a falu református lelkipásztora volt 1927-1948 között), Tojás Múzeum, Szalma Kincstár, tájház. A falu határában találjuk azt a védett szelídgesztenyést, ahol Rockenbauer Pál is nyugszik. Sírját emlékkő jelzi.” (baranyatermeszetbarat.hu)

Nevezetességek, látnivalók:
Fülep Lajos-emlékház
Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár)
Császár János-emlékház
Katolikus templom
Harangtorony