Völgység-Tolna (Scarbook)

Szeplőtelen Fogantatás templom (2016)

A város főterének közepén, szabadon álló, egyhajós templom látható. 

Az épületet 1782-ben barokk stílusban emelték és a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték fel. A templom homlokzatán Szent György, Szent Péter és Mózes szobrai sorakoznak.

Wass Albert (2016)

Wass Albert születésének 97. évfordulóján Bonyhád városában elsőként szobrot állítottak az írónak. A nagyméretű bronzalkotást készítője Kolozsy Sándor, aki a szobrot az író szülővárosába, Kolozsvárra szánta.

Székely emlékpark (2016)

Bonyhádon 1995-ben a székelyek letelepítésének tiszteletére emlékparkot hoztak létre, amelynek első alkotása egy székely kapu volt. Az évek során a parkban kiállított faragványok mindegyike helyi alkotók munkái.

Pókhálós bojtorján (Arctium tomentosum)

„Nitrogénben gazdag talajokon gyakori gyógynövény, gyökerét hasznosítják, de régen mint táplálékként fogyasztották.

60-120 cm magas, felálló, elágazó szárú, kétéves növény. Nagy, széles szíves-tojásdad levelei nyelesek, apró fogazott szélűek. Fonákjukon szürkésfehéren molyhosak. A tőlevelek nyele vörös színű, belül tömör bélszövetű. Fészekvirágai sátorozó bogernyőbe nyílnak. Az egyes fészkek 1,5-3 cm átmérőjűek, gömb alakúak, a csöves virágok bíborszínűek. A nyelves sugárvirágok hiányoznak. A fészekpikkelyek csúcsa horgas, visszahajló, ennek segítségével terjed, úgy, hogy állatok szőrébe, ruházatba kapaszkodik. A fészek örvök tömötten ezüstösen szőrösek. Július- szeptemberben nyílik parlagokon, ártereken, gyomtársulásokban.” (novenyhatarozo.info)

Mária kilátó (2016)

A Mária-kilátó Grábóc feletti dombon áll, feljutni a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalról egy rövid letérővel lehet.

A 15 méter. magas, háromszintes építményből a falura, a környező dombokra és a Keleti-Mecsekre nyílik pompás kilátás.

Grábóc

„1696-ban tiszta szerb lakosságú még, sőt a Völgységben a legnagyobb porciót is itt fizették. A 18. században azonban fokozatosan elnémetesedett. Az 1789-es népszámlálás már német-szerb lakosságúnak nevezi, és ekkora már a németek vannak többen, és a következő században az arányok még inkább eltolódnak. Grábóc is tehát tipikus "sváb" faluvá válik, ahol a szerb kolostor és az egyre fogyatkozó szerb lakosság csak különlegességnek számított. 

     Grábóc a szerb ortodox kolostora és templom a méltán tartozik a megye leghíresebb emlékei közé. Már az 1300-as években volt itt bencés zárda, templom, amit valószínűleg Garabnak neveztek. Romjait a szerb temetőtől északnyugatra lévő bozótos rejti. A szerb szerzetesek a dalmáciai Dragovity kolostorból menekültek ide 1586-ban. Először csak fatemplomot építettek, majd a budai basa engedélyével 1587-ben kőtemplomot. 1703-ban a kurucok elűzték a szerzeteseket, akik a Rákóczi-szabadságharc után a szerzetesek visszajöttek, kis vályogtemplomot emeltek, majd e köré építették (1736-1740) a ma is látható műemlék templomot. Látványos ikonosztázát Vaszilie Osztójity szerb festő festette. Ez Magyarországon az egyetlen fennmaradt szerb kolostor-templom. Ma ismét használatban van, néhány éve szerb apácák laknak a kolostorban, akik a templom avatott bemutatásáról gondoskodnak.” (volt.hu)

 

Nevezetességek, látnivalók:

Ortodox templom

Műemlék temető

Zárda romjai

Szerb Ortodox kolostor

Római katolikus templom

Kálvária

Mária kilátó

Szent Vendel (2016)

A település szélén, a barokk római katolikus templommal szemben áll Szent Vendel szobra, aki a pásztorok és az állatok védőszentje. A szobor egyébként a tájegységre jellemző, németes népviseletben látható.

Kálvária (2016)

A római katolikus templom mögött szépen gondozott kálvária látható. A díszes stációkat Mária Terézia korában betelepített németek készítették.

Nagyboldogasszony templom (2016)

A 18 században a szerb lakosság mellé svábok települtek, aki igényt tartottak egy saját templomra. 1765- 1795-ben folyamatosan épült, szépült és nagyobbodott templomuk. 

Az építmény védőszentjének, Nagyboldogasszonynak ünnepét minden év augusztus 15.-én tartják.

Ortodox kolostor (2016)

Az 1585-ben alapított grábóci szerb kolostor a Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt egészen 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig. Átvészelte a török dúlást és két világháborút.

A kolostor időközben szociális otthonná átalakították, csak 1994-ben vehette birtokba ismét a szerb egyház. Műemléki védelem alatt álló templomon és a rendház épületén túltalálható még itt egy szerb temető is, ahol még néhány 18. századi keresztet is láthatunk.

Szent Mihály és Gábriel arkangyalok Szerb Ortodox Kolostortemplom (2016)

1580-ban érkeztek ortodox szerb szerzetesek Grábócra, itt a világtól elzárva, erdővel borított dombok között hozták létre az ország egyetlen pravoszláv kolostorát.

1667-ben a törökök nem kímélve feldúlták a kolostort és lerombolták a szerzetesek kőtemplomát. Az utóbbi romján épült fel a ma is meglévő barokk templom, 1736-1738 között.

A templom berendezése a 18. századi magyarországi ortodox egyházművésze különleges értékű alkotása.

Sorakozó (2016)

Mőcsényi chardonnay és a Tűzkő birtok (2016)

Chardonnay

"Kizárólagos fehér fajta Burgundiában. A franciához hasonló kimagasló minőséget csak kevés helyen hoz. Világos zöldesfehér színű, fűszeres illatú és zamatú, tüzes, harmonikus, száraz vagy félszáraz bor. Ízében dominálnak a más fajtához nem hasonlíthatóan összetett savak. Az egyetlen fehérbor, amely barrique érlelést biztosan meghálálja. Például: Möcsényi chardonnay …"  (gourmetonline.hu)

Tűzkő birtok

"A szőlőterületek a Mőcsényi és Mórágyi dombok között húzódnak, a pincészet elnevezése pedig a Tűzkő dombra utal, melyről mindig kiváló minőségű szőlő alapanyagot szüretelnek, hivatkozva a termőtalaj alatt található kő- és rézkori emberi leletekre, mint a hasított kőpengék, csiszolt kőbalták és a legkülönbözőbb tűz csiholására alkalmas szerszámokat.

A toszkán Antinori család a kilencvenes években hozta létre ezt a pincészetet, elsősorban azzal a céllal, hogy az olasz piacra állítsanak elő könnyű, friss, de tartalmas fehérborokat. A magyar piacon sokan talán csak a Mőcsényi kastélyborok családon keresztül ismerték meg ezeket a borokat, amelyet az egykor szintén résztulajdonos Zwack család számára készítettek és készítenek a mai napig. Jelenleg mintegy 150 hektáron termelnek kicsivel több fehér-, mint kékszőlőt. A fehér fajták közül a chardonnay, a zöldveltelini, a tramini és a sauvignon blanc a kiemelt fajták, a kékszőlők közül pedig a kékfrankos, a merlot, a cabernet franc és a pinot noir. " (tolnaiborvidek.eu)

Szentháromság-szobor (2016)

Mőcsény, egy apró falu Tolna megyében még is erős katolikus kultusza van. A községben templom, Kálvária, egy Szent Vendel szobor, a központban pedig barokk Szentháromság szobor látható.

Szent Péter és Pál templom (2016)

Mőcsény egyetlen templomát a bonyhádi Kliegl család építtette és 1767-ben lett kész. A szép fekvésű, barokk stílusú templom körül egy temető található.

Alagút (2016)

Magyarország harmadik leghosszabb vasúti alagútja, a Bátaszék-Dombóvár vonalon, Mőcsény település határában található.

Érdekessége még, hogy az alagút később készült el a vasúti vonalnál, előtte két kanyarral küzdötték le a domborzat emelkedését.

Mőcsény

„A Bonyhádot Bátaszékkel összekötő út mellett fekvő település elérhető az 56-os út Bátaszék feletti szakaszáról is. Vasútállomása is van, a Dombóvár - Bátaszék - Baja vonalon juthatunk el ide. Német ajkú lakosai valamikor híres szarvasmarha-tenyésztők voltak, olyan szép bikaistállót építettek, hogy a környékbeliek mőcsényi gimnáziumnak csúfolták (TSZ-irodává építették át). A település központjában helyezkedik el a felújított művelődési ház, tájház, vegyesbolt és vendéglő.

Mőcsényhez tartozik a 2 kilométerre lévő Palatinca is. 1959-ben hozzácsatolták a szomszédos Zsibrik falut. A korábban önálló község Baranyához tartozott. Német lakóit kitelepítették, vagy elköltöztek, evangélikus templomuk, melybe az egész falu belefért, üresen áll.

Néhány nagyon szép régi parasztház látható, így a templom fölött egy Fachwerk-építésű is. A református egyház által működtetett Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány telepén a kábítószeres fiatalokat gyógyítják, rehabilitálják.” (volt.hu)

Nevezetességek, látnivalók:

- Katolikus templom(1767)

- Palatincai kápolna
- Néprajzi gyűjtemény (német, székely, felvidéki)
- Vasúti alagút

Halastó (2016)

Ófalut Zsibrikkel összekötő völgyben egy festő halastó található. A  lankás dombokkal szegélyezett tó meder igazi vízimadár paradicsom, ezen kívül édeni látványt nyújt.

A dél-dunántúli piros sáv jelzés kalauzol bennünket a tóhoz.

Szentháromság templom (2016)

A falu központjába látható barokk templom a Perczelek kegyurasága alatt épült 1761-től 1767-ig.

Az épület barokk berendezésén túl figyelemre méltó a szószék, és három oltára. A szentély oltárképét pedig Müller József készítette 1910-ben.

A templom alatti kripta számos Perczel családtag nyughelye.

Cikó

"Cikó (németül Zickau) község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

A település Bonyhádtól délkeleti irányban hat kilométerre, a Széplaki-völgyben található.

Régészeti bizonyítékok alapján már az őskorban lakott hely volt. A település a török hódoltság korában teljesen elnéptelenedett, majd betelepített németek munkája nyomán indult újra fejlődésnek. A 20. század elejére a Völgységi járás legjelentősebb német lakosú kisközségévé vált. 1939. április 30-án itt tartotta országos zászlóbontó nagygyűlését a Volksbund, és itt alakult meg első helyi szervezete. A második világháború után a község lakosságából közel kétszáz főt hurcoltak el kényszermunkára, illetve a német lakosság nagy részét kitelepítették, és helyükre – Hadikfalváról – 158 bukovinai székely családot költöztettek. A régi német lakosságból 1950-re mintegy harminc család maradt. Ettől az évtől önálló tanácsú község lett a Bonyhádi járásban. A település 1990-ben helyi önkormányzatot választott." (ciko.hu)

Nevezetességek, látnivalók:

Máriaszéplaki templomrom 

Eszterpusztai templomrom 

Szentháromság templom 

Szent Rókus-kápolna

Nepomuki Szent János

Máriaszéplaki templomrom (2016)

Cikó határban a dombok közötti festői völgyben egy különleges templomrom található.

Az egykoron Máriaszéplak település kéttornyú téglatemplom keletkezését a 13. század környékére datáljak. 1987-től esztergomi johannita rend birtokolta a környék egyházi birtokait egészen a török idők elnéptelenedéséi.

Napjainkban a román stílusú épület szentélye áll már csak, de évente két alkalommal még zarándokolna ide a hívők, száma azonban egyre csökken.

A romantikus romok több költőt és írót megihlette már, Vörösmarty Mihály, Náray Antal és Illyés Gyula műveiben szerepet kapott a híres Máriaszéplaki zarándokhely. 

Bonyhád

„Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.

Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh (Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.” (wikipedia.hu)

Látnivalók, nevezetességek:

Római katolikus templom

Zsinagóga ortodox

Zsinagóga neológ

Wass Albert szobra

Völgységi Múzeum

Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma

Óvodamúzeum

Tűzoltómúzeum

Szecska-tó

Kálvária

Ermel-Vojnits család sírkápolnája

Sírkert, melyben Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.

Gencsy-kastély, más néven 'zománcos' Perczel-kúria

Székely emlékpark

Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet

Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.

Termálfürdő

Gótikus templom romja

Tolnai szőlők (2016)

„Ha a Tolnai borvidék nevét hallják, sokan nem is tudják egészen pontosan, miről is van szó. Ennek az az oka, hogy Tolna egyike legfiatalabb borvidékeinknek. Csak 1998-tól került kijelölésre, főként a Szekszárdi borvidék korábbi Völgységi körzetéből, néhány további jó bortermő hellyel kiegészítve. Másik oldalról nézve viszont egyik legrégibb borvidékünk, hiszen Szekszárd részeként majd 2000 éves történelmet mondhat magáénak.

Közigazgatásilag Tolna megyében, földrajzilag a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el, három elkülönült körzetben. Teljes termőhelyi területe 11 324 ha, amelyből 7362 ha I. osztályú. A szőlőültetvények 2572,9 ha-on terülnek el, ami azt mutatja, hogy a telepítés lehetőségei még messze nincsenek kihasználva.

A Tolnai borvidék ma vegyesen fehér- és vörösbortermő vidék, az előbbi dominanciájával. Hagyományos fajtái az olaszrizling, rizlingszilváni és a kadarka.

Elterjedt nézet, hogy a Szekszárdi borvidékkel összehasonlítva a Völgységi-dombok valamivel gyengébb minőségű borokat produkálnak. A borvidék borainak megfelelő jellemzéséhez azonban több éves, további megfigyelés lenne szükséges, mielőtt egy ilyen sommás megállapítást kimondunk. A termőhelyi sajátosságok a borvidék számos községében felveszik a versenyt Szekszárddal, maguk a borok pedig még alig tudtak bizonyítani, hiszen erre az eltelt néhány év nem volt elégséges.” (borterasz.hu)

Vitis Pince (2016)

„Vitis Pince, Bonyhád, Tolnai borvidék. Pár éve még senki sem hallott róluk, ma már versenyeken nyernek aranyérmeket, s ma már egyre többen keresik termékeiket a Pannon Borboltban is. A pincészetet Kiszler Ferenc és Schmidt Győző alapította, amikor 1997-ben lehetőségük nyílt földvásárlásra, és akkor vették meg az első 10 hektáros darabot.

„Akkor már szőlővel foglalkoztunk, így úgy döntöttünk, szőlőt telepítünk rá. Két ismerősünk is betársult ebbe a vállalkozásba, így további bővítés és telepítés következett – meséli az először leginkább szőlőtermesztéssel foglalkozó vállalkozás indulásáról Kiszler Ferenc. 2005-től a magyarországi borpiac egyik legnagyobb szereplője, a Danubiana (mindkét tulajdonos munkahelye) sem kívánta tovább maga művelni 37 hektárnyi szőlőjét, így összesen több mint 80 hektár került a Vitishez.

Bort azonban csak 2009-től kezdtek készíteni abban a pincében, amit ma is bérelnek, Bonyhád felett. Úgy gondolták, csak vörösbort fognak készíteni, esetleg kísérleteznek egy kis fehérrel is. A minőség volt az elsődleges szempont és az első borok kiválónak bizonyultak. „Újonnan indultunk, ezért nem volt más, csak barrik-hordó” mondja Schmidt Győző. Így barrik borokkal indult a Vitis Pince, méghozzá a következőkkel: Chardonnay, Pinot Noir, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot és Syrah, 2009-ből.” (pannonborbolt.hu)

Hétfájdalmú Szűz kápolna és kálvária (2016)

A bonyhádi Hétfájdalmú Szűz kápolna Menradus Ferenc Konrád  kereskedő felajánlását követően 1817-ben épült fel. A barokk kápolna szobrait mecseknádasdi kőfaragók készítették.

A kápolna mellett, a domboldalban 14 timpanonos stáció látható, amelyek tűzzománc képeit a helybéli Stekly Zsuzsa alkotta.

Az évek múlásával a Kálvária-domb a bonyhádi előkelőségek temetkezési helyévé vált. Az Ermel-Vojnarits család impozáns neoromán temetőkápolnája mellett Perczel Mór honvédtábornok szerény sírja is itt található.

Eko-park (2016)

Az Eko park Újszeged kertvárosában kellemes, fákkal körülölelt környezetben található

 A park nagy, zárt területi adottságai miatt kiváló helyszín osztálykirándulások, táborok és más szabadidős tevékenységek megtartására. A szabadidőközpont foci, kosár és teniszpályával is rendelkezik, emellett egy jól felszerelt játszóház is várja aprónépet.

A park fő attrakciója egy 54 akadályos drótköteles ügyességi pálya, amelyet hegymászó-felszerelésben lehet végig járni.

Kalkuttai Boldog Teréz anya templom (2016)

Újszeged második romai katolikus temploma 2006-ban a hívek megnövekedett száma miatt épült. 

A modern templom a Fő fasor és Radnóti u. sarkán található. A templom titulusa: Kalkuttai Boldog Teréz anya, aki a minden emberre kiterjedő szeretet nagy példaképe. 

Borzas füzike (Epilobium hirsutum)

"A deréce és füzike fajok első ránézésre sokszor összetéveszthetőek, de a szirmok tüzetes vizsgálata után már könnyebb az elkülönítés: a deréce szirmai nem egyformák, és nem egy kört alkotnak. A füzikék szirmai kicsípettek, és egy körben állnak.

Tekintélyes magasságot elérő, felálló, finoman szőrös szárú növény. Levelei hosszúkás lándzsa alakúak, szélük változékony (fűrészes vagy fogas), a szárra lefutnak. Néha örvösen vagy keresztben állnak. Virágai bíbor rózsaszínűek, szárvégi fürtben nyílnak, a szirmok kicsípettek. A virágok között levelek is láthatóak. A fürt nem keskenyedik el. Termése hosszúkás tok, mely fehér repítőszőrrel ellátott apró magokat rejt. Július és szeptember között virágzik vizenyős területeken: mocsarakban, patakok, folyók, tavak partján, nádasok szélén." (novenyhatarozo.info)

Sárga vízitök (Nuphar lutea)

"Tavirózsának is nevezik, de nem azonos a fehér virágú, sokszirmú tündérrózsával. Nevét tökre emlékeztető tokterméséről kapta, mely igen sok, akár több száz magot is tartalmazhat.

Szára a víz alatt található, az iszapba gyöktörzsével kapaszkodik. A víz felszínén nagy, tojásdad levelek úsznak, melyek bőrneműek, fényesek, színük és hátoldaluk (fonákuk) egyaránt zöld. A víz alá merült levelek kerekek, áttetszőek. Virágai a víz felé emelkedve, magányosan nyílnak, sárga színűek, beporzását legyek végzik, melyeket erjedt szagával vonz oda. A virágok gömb alakúak, a levélhez képest kicsik. Termésesének alakja a körtére emlékeztet, sok magot tartalmaz. Június-augusztus hónapok során láthatjuk tavak, lassú folyók sekély részein." (novenyhatarozo.info)

Futóverseny (2016)

Mezei szarkaláb (Consolida regalis)

"Alföldi szántók, búzaföldek ismert növénye a mezei szarkaláb. A pipaccsal, margarétával és búzavirággal együtt a vetések nyári színfoltjait alkotja.

20-40 cm magasra növő boglárkaféle. Szára lazán, terebélyesen elágazik. Levelei tenyeresen szeldeltek, 1 mm széles, fonalszerű sallangokra szakadtak, szárölelőek. Virágai lilák vagy liláskékek, laza fürtben nyílnak. A virág csészelevelekből áll, sarkantyúja 1-2 cm nagyságú, lefelé görbülő. Termése tüsző. A szántóföldeken használt gyomirtó szerek miatt állományai jelentősen csökkentek, de még sok helyen találkozhatunk vele útszéleken, művelt területeken, parlagokon. Májustól szeptemberig virágzik." (novenyhatarozo.info)

Réti bolhafű (Pulicaria dysenterica)

"Közepes termetű, tk. molyhos-gyapjas növény, a szára zöld, csak felül elágazó, a levelei tojásdad-lándzsások, az alsók szíves vállal szárölelők. A sugárvirág jellemzően világossárga, hosszú, oldalra álló. Nedves rétek, legelők, vágások faja, többfelé előfordul." (mzshome.net)

Szárnyék-halom (2016)

A Szárnyék-halom a környék legkisebb kiemelkedése, és egykoron juhszállás is állott rajta. A mérési ponttal is rendelkező halmon, most egy tanya áll és egy platánsor szegélyezi.

A „dombtól” nem messze, a betonút irányában áll az egykori szárnyékhalmi iskola, amely napjainkban magánház.

Imádkozó sáska (Mantis religiosa)

„Az imádkozó sáska első fogólábainak jellegzetes tartásáról könnyen felismerhető. Tüskés, fogókészüléket formáló lábait úgy helyezi egymás mellé, mintha imádkozna, így sokáig mozdulatlanságba tud merevedni. Amikor kellő közelségbe kerül a kiszemelt áldozat, mellső lábát hirtelen, fölösleges mozdulatok nélkül ki tudja csapni, s így azonnal megragadhatja a táplálékot. Az imádkozó sáska zöld vagy barna színű, botszerű alakjának és testtartásának köszönhetően jól beolvad környezetébe, könnyen elrejtőzik ellenségei elől. Átlagosan 6-8 cm hosszú, bár ennél kisebb és nagyobb termetű fajok is előfordulnak. Tápláléka elsősorban rovarokból áll, de néha kisebb gerincesek is áldozatul esnek a ragadozó "ájtatos manónak".

A Földközi-tenger környékén meleg, száraz, bokros-füves területeken él, de Közép-Európában, így hazánkban (a számára alkalmas helyeken) sem ritka. Nyáron van a párzási időszak, mely során a nagyobb nőstény gyakran felfalja udvarlóját. A frissen kelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára, ezért a kikelés után gyorsan szétszélednek, hogy ne falhassák föl egymást.” (haziallat.hu)