Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria)


Gyógynövény, gyulladáscsökkentő és fertőtlenítőszer, illetve régen cserzésre is használták, a csertölgy kérgéhez hasonlóan, innen ered a neve. Meszes, sovány, felmelegedő talajokon él, akár tömeges is.

Tanösvénytúrák: Haraszthegyi tanösvény (2016)


Csákvár fölé magasodó Haraszt-hegy a Vértes déli oldalában meredek sziklaletöréseinek egyike. 
A mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt táj igazi mediterrán hangulat ad a környéknek.

Az itteni "dolomitjelenséget" bemutatását egy tanösvény is segíti, melyet ősszel érdemes bejárni, hiszen ilyenkor virít a tűzvörösre színeződő cserszömörce.




A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 7
Füzet: Cincér füzet (DINP)

Kutyás romantika (2016)


Oroszlánkő vár (Csáki vár) (2016)

„Árpád vezér innen (Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagyerdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt.” (Anonymus: Gesta Hungarorum)

A Csák nemzetség itteni várát 1383-ban említik a feljegyzések először. A vár mindenfelől mély árokkal és sánccal volt körülvéve és miután a Rozgonyi és Török családok birtokába került a gesztesi vár tartozéka lett. 1543-ban, Esztergom és Fehérvár eleste után, a törökök a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították.
Romjait Oroszlánytól délkeletre az Országos Kéktúra mentén lehet megtalálni.

Túra: Várgesztes körül (2016)

Le is út
„Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.”

(Petőfi Sándor)



























Útvonal:

Várgesztes (K+) - Bodzás-árok - Mátyás-kút (K) - Zsigmond-kő - Várgesztes (KL) - Gesztesi vár (S) - Várgesztes



Táv és szintemelkedés:

10,4 km/ 375 m







Szurokba ragadva

Gesztesi vár (2016)

A Vértes vad bősége miatt kényelmes vadászkastélyt építettet a Csák nemzetség a hegység ezen részére. Később Nagy Lajos uralkodására várfallal erősítették meg, ami jó szolgálatot tett a török ellen harcban. A 20. század elején az egykori lakó épületből turista szállót alakítottak ki, de napjainkban már az sem üzemel.

Mária szimbólumok (2016)


Szent Vendel és Szent Miklós püspök templom (2016)


A falu közepén álló templom 1870-1872 között épült, gróf Esterházy Miklós emeltette Szent Miklós tiszteletére.

Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus)

A gyapjas tintagomba igen gyakori fa, megtalálható tavasztól őszig, egyenként vagy csoportosan, utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben.
Ez a gombafaj érdekességei, értékei és gyakorisága alapján szolgát rá az év gombája címre 2009-ben.

Horgásztó (2016)

A település határában különlegesen szép fekvésű tó található. A horgászvíz nem csak a "halfogóknak"nyújt kikapcsolódási lehetőséget, hanem a tó körül felállított asztalok és padok által a piknikezni vágyóknak is.

Zsigmond-kő (2016)



Az országos kéktúra útvonalán található egy érdekes szikla, amely a Zsigmond-kő nevet kapta. 
A kék háromszögön lehet feljutni a tetejére, hogy sziklapereméről megcsodáljuk az itteni szép kilátást.

Mátyás-kút (2016)



Mátyás-kút vagy más néven Szári-kút a hegység belsejében található, a kék jelzés mentén. 
Nemrégiben a forrás foglalását, a régi padokat és a kulcsosházat is felújította az erdészet, azóta patinás rend uralkodik a területen.

Anyóka (2016)


Kamaduli-szoborcsoport (2016)

Szent Gaudentius (rimini szent mártírpüspöke, püspöki ornátusban)
Szent Romuáld
(kezében a majki templom modelljével)

Boldog Sergius (kamalduli remete)
Boldog Justus (kamalduli szerzetes)

A kamalduli rendet bemutató kiállítás (2016)

A főépületben, A hallgatás ereje címmel a rend általános és magyarországi történetét bemutató kiállítás látható. Ugyancsak itt kapott helyet még II. Rákóczi Ferenc és gróf Esterházy Móric emlékszobái.

Kamalduli szerzetesek - 400 év magányban című fotókiállítás nyílt nem régiben. Egy világhírű fotós a krakkói kolostorba nyerhetett betekintést és a visszavonultságban élő remetékről készített csodálatos fotókat.

Vadászkastély (2016)

A kolostor legjobban éppen marad helyisége a refektórium, amelyet a rend feloszlatását követően.gróf Esterházy Móric 1860 körül vadászkastéllyá alakíttatott.


Az épületben csodával határos módon meg maradtak Vogel Gergely csodálatos freskói láthatóak. A 27 kép magyar királyokat, szenteket, a rend történetét és az államalapítás főbb mozzanatit mutatja be.
Az ebédlő falán látható Da Vinci Utolsó Vacsorájának sajátos másolata, ugyan is ezen a festményen egy kamalduli szerzetes is helyet kapott az asztalnál.


Cellaházak (2016)



A szabályosan elhelyezkedő, egységes alaprajzi kialakítású remetelakokra külön alapítványt hoztak létre, hogy a főúri adományokból fedezzék az építkezést és később a remete ellátásának költségeit. Minden cellaház négy helyiségből állt, az épület ékessége volt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna.

Kamalduli remeteség (2016)


A kamalduli remeteség megépítése 1733-ban kezdődött el a nagy osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram tervei szerint.  A munkálatokat Pilgram halála után Fellner Jakab fejezte be, a cellaházak több mint húsz éven át épültek.

Nepomuki Szent János kolostortemplom (2016)


A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom 1764-ben épült ifjabb gróf Eszterházy József irányításával és a kolostor középpontjába állott. A rend feloszlatása után a barokk épület köveit elhordták, napjainkban már csak csonka tornya és egy támpillérje áll.

Celli Szűz Mária-kápolna (2016)


A tó feletti dombon áll az 1736 és 1757 között épült Celli Mária-kápolna, melyet a kamalduli remeték használtak saját templomuk megépítéséig.

Majki-tó (2016)

A Kamalduli Remeteség és az Esterházy vadászkastély lábánál fekszik, festői környezetben a majkpusztai horgásztó. A tóhoz érkező nem csak horgászni vágyó vendégeket a Vendéglő a négy remetéhez, magyaros ízekkel és gasztronómiai ínyencségekkel várja.


PEDRÓ Sörfőzde (2016)


Zámolyon 1993. április 1-jén indult el a ház sörfőzés. A helyi igényeknek megfelelő, saját technológiával készült „Zámolyi világos sör” a mára környék leghíresebb kézműves portékái közé tartozik. A világsör előállítása mellett barna és ízesített sörrel is kapható a Pedro söröző mögötti kis üzletükben.

Nepomuki Szent János (2016)


A Fejér megyében található Nepomuki Szent János szobrok anyaga legtöbb estben kő. Valamikor a 19. század közepén, Zámolyon felállítottak egy fém szobrot, de az értékes alapanyaga miatt az első világháborúban ágyúöntéshez felhasználták. A napjainkban látható mészkő szobrot a második világháború után állították, de a talapzatul szolgáló ión oszlop még az eredeti.

Szent Lőrinc templom (2016)


Zámoly római katolikus temploma 1836-1837 között épült klasszicista stílusban. Mai formáját az egykori kápolna kibővítésével hozták létre, a falu környékén fellelhető régi korok építészeti hagyatékát őrző műemlék.

Az ősz csillaga (2016)


Alsópéteri öreg temető (2016)


Pálmonostora és Pusztaszer között egykor kiterjedt tanyavilág húzódott. A régi országút mentén tanyasi iskolák és út menti keresztek váltják egymást. 

Lehegő-dülő, Arany-hegy és Alsópéter lakói napjainkban már egy régi temetőbe nyugszanak, amely nem mindennapi látványt nyújt az erdő takarásában.

A temető őre (2016)


Két megye (Csongrád és Bács) határán áll egy ősöreg nyárfa, mely az Alsópéteri öregtemető elhunytainak álmát őrzi csöndben. 

Történetéről nem tudok semmit, de ha valaki megírná nekem szívesen benevezném az évfája címre.

Császárné halma (2015)

A közigazgatásilag már Tömörkényhez tartozó Császárné halmát az itt elvégzett ásatások alapján feltételezhetően temetkezési helyként használták egykoron. A kiemelkedés évszázadok viharait igen jól viselte, ezért is a környék talán legszebb állapotban megmaradt kunhalma. 
A kultúrtörténeti emlékhely és a szomszédságában húzódó Tömörkényi-erdő a Dong-ér csatornával együtt a Pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartozó védett terület.

Jézus szíve templom (2016)


A 1945-ben alakult lelkészség először a községházában rendezte be kápolnájukat. Hosszas tervezés után 2009-ben kezdték meg a templom építését, amely Germán Géza tervei alapján készült el egy év múltán.

Baks



„Baks Csongrád megyében, Szegedtől 35 km-re északra helyezkedik el a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.A települést északon Csanytelek, délen Ópusztaszer, keleten Mindszent, illetve a Tisza, nyugaton Pusztaszer határolja.
A község Baks néven 1947-ben alakult meg. A dűlő helyén egykor falu volt, amely a tatárjáráskor elpusztult. A földrajzi névről nincs ennél régebbi adat. A Paks név a XV. Század első feléből Pakos, Pakus alakban ismeretes. Ennek-i képzős pakosi származéka rövidült meg paksi-vá, elvonás útján lett Paks, majd ebből fejlődött ki a Baks földrajzi név.
A község területe tehát régóta lakott. Már az őskorban is emberi település helyéül szolgált, mivel pár éve szántás közben kerültek elő olyan 3400 éves arany ékszerek, melyek ezt bizonyítják. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei a szomszédos Ópusztaszer területén “ejtették meg szerét az ország dolgának”. Bizonyos, hogy Árpád népe ebben az időben lakta községünk mai területét, mely Ond vezér fennhatósága alatt állt. Századokon át palánkkal és sövénnyel védett vár állt a mai Baksi part helyén. A terület hosszú ideig királyi birtok volt. 1621-től Bethlen Gábor adományozta Kornis Zsigmondnak a törökök által elpusztított területet.
Házak újra az 1800-as években épültek újra e területen. Ezek a szomszédos Mindszent és Tömörkény községek külső birtokai voltak. Ebben az időben telepítették be a terület nagy részét szőlővel és gyümölcsössel. Innen kapta a későbbi falu is a nevét „Baksiszőlő” néven. 1946-ban indult meg a községben az általános iskolai oktatás, az iskolák államosítása után.

1945 februárjában a községben megszervezték a Földosztó bizottságot, melynek a feladata volt a Pallavicini földbirtok felosztása. Így sok családnak lehetősége nyílt saját ház építésére.
1947. augusztus 1-én Baks község önálló községgé alakult.” (baks.hu)

Nevezetességek, Látnivalók:

Fehér tisztesfű (Stachys germanica)

„Az ajakosvirágúakra jellemző a zigomorf párta ( vagyis a virágnak egyetlen szimmetria síkja van), a fajok nagy részének szára szögletes, és sok gyógy- illetve fűszernövény, de szinte minden faj tartalmaz erős aromájú illóanyagokat.
Harminc centi magasra is megnőhet. Erős, szögletes szára felálló. Mind a szár, mind a levelek, csészelevelek, az egész növény sűrűn, fehéren molyhos, selymes tapintású. Lándzsa alakú, fűrészes szélű levelei rövid nyéllel kapcsolódnak a szárhoz, párosával állnak. A bíborszínű virágok a levélpárok hónaljában, örvben fejlődnek. Termése makkocska. Június elejétől virágzik meleg, napos réteken, vágásokban, utak szélén. Kedvelt kerti dísznövény is, ezüstösen molyhos hajtása, finom tapintási miatt.” (novenyhatarozo.info)

Kettős-halom (2016)

Baks település nyugati végében egy kisebb, de annál változatos fafajtákból álló erdőfolt rejti a Kettős-halmot. Nevéből következik, hogy két halamról van szó, egyik az erdőszélén egy magasles mellet látható, a másikat pedig az erdőt átszelő út közepén bújik meg.
Érdemes az erdő végéig elsétálni, ugyanis a Kiskunsági nemzeti park egyik hagyás fás legelője húzódik a Kis-Zer sor irányában. Valami hasonló lehetett az alföldi szikes puszták képe jó néhány évtizeddel ezelőtt.