Túra: Esős csatornázás (2017)

„Vizek, vizek:
zengjétek szörnyű bánatom,
vigyétek a gyászhírt tovább csak,
a mormoló nagy óceánnak,
hogy éget a könny, fájdalom...
vizek, örök vizek!”

(Kosztolányi Dezső)


Télvíz



























AK-05/3.

Ha Eperjes, akkor eső, ugyanis akárhányszor erre járok, itt mindig esik, vagy tengernyi sár van. A szarvasi rizstermesztés miatt becstornázott területen küzdöttünk is, mint ama bizonyos a jégen. Minden jó, ha a vége jó, hiszen a Bikazugi-holtág a beépítettsége ellenére is Szarvas egyik legromantikusabb Körös ága. Sajnos Szarvas kastélyokkal teli belvárosát már csak esti kivilágításban volt módunk élvezni.


forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Gádoros, piac (K+,K) - Kiskirályság – Eperjes – Györgykirályság – Kákai főmajor – Bika-zug – Anna-liget – Erzsébet-liget – Szarvas, buszáll.



Táv és szintemelkedés:

30,2 km/ 28 m



Vihar után

Tessedik Sámuel Múzeum (2017)


Az ország első mezőgazdasági iskoláját Tessedik Sámuel evangélikus lelkész építtette 1791-ben barokk stílusban. A szarvasi iskola megszűnése után 1973-ban költözött ide a helyi történelmi és kulturális örökség múzeum. A tárlat alapját a helyi iskolákból átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték.
Az épület felújítása után jött létre 1979-ben a "Tessedik városa hajdan és ma" c. állandó kiállítás, mely Szarvas környékén élt emberek történetét mutatja be a kőkortól napjainkig. Az állandó kiállításokon kívül évente több ideiglenes kiállítás is nyílik múzeumunkban.

Tanösvény túrák: Erzsébet-liget (2017)


Az Erzsébet-liget Szarvas városának sokadik fásligete, amely egykoron igazi Népkertként funkcionált. Hisz található itt ifjúsági tábor, sportpályák, de Ruzicskay György festőművész alkotóházának és képtárának is a liget ad otthont. Az ártéri erdőmaradvány parkosítását 1894-ben kezdték meg, és Erzsébet királyné tragikus halála után kapta nevét. A helyi szervezetek által kiépítésre került itt egy tanösvény is, amelyen 7 tájékoztató tábla található, és a Halászcsárda mellől indul.



Különleges látnivalókban gazdag sétány ad otthont az úgynevezett Őrködő ciprusoknak is, amelyek a Bolza család jóvoltából kerültek ide. A parkon áthalad az Alföldi Kéktúra is.


Bikazug (2017)

A Bikazugi-holtág végleges formája 1888-as kanyarulatátvágással alakult ki. Mai hossza a Dögös-kákafoki szivattyúteleptől az Anna-ligeti hídig tart, mint egy ovális alakba körül ölelve erdőfoltokat és kiskertek.

A Bolza család a kastélyai mellett a századfordulóig néhány mezőgazdasági jellegű építmény is felhúzattatott a holtág parti sávjában. Az 1930-as években indult meg a nyaraló építési láz helyi a módosabb polgári családok körében. A szarvasi idegenforgalom népszerűsítésére, ez a hóbort Bikazugot sem kímélte. A 60 évek elejéig a holtág teljes területét felparcellázták és ide épült a mezőgazdasági technikum bikazugi majorja is.

A bikazugi keskeny vízcsík mára erősen feliszapolódott, ugyan is nem csak a kákafoki-szentesi öntözőrendszert működtetik a holtágból, hanem a parton található „hobbi-kertek” illegális vízellátását is biztosítja.

Őszapó (Aegithalos)

Az őszapó hazánkban mindenütt elterjedt, társas madár, amely a fiókák kirepülését követően mindig csapatban mozog. Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra. Magyarországon áttelelő madár, ezért télen néha az etetők közelében is előfordul.

Kákai-Szarvasi repülőtér (2017)

A Kákahalmi repülőtér Szarvas külterületén, a Kákai főmajor területén található.
A Szarvas-Szentesi összekötő útról megközelíthető repülőtér mai formája az 1960-as években alakult ki. 2005 óta a helyiek szervezésében minden évben megrendezik a Repülőbarátok találkozóját. 

Amuri kagyló (Sinanodonta woodiana)


 Az amuri kagylóval álló és folyóvizeink partján gyakran találkozhatunk.
A hatalmasra megnövő kagylófaj egy távol-keleti eredetű inváziós faj, amely az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű. Az állat megítélése kétoldalú, mert ha bár elvonja az őshonos versenytársaik elől a táplálékot, viszont komoly szerepe is van a természetes vizek öntisztulásában.

Szarvas környéki rizsföldek (2015)

Magyarországon a 18. században kezdődött a rizstermesztés, a Szarvasi Állami Tangazdaság a 70-es évek egyik legnagyobb rizstermelő gazdasága volt. A Körös menti árterek talajadottságai, az éghajlati viszonyok (napfényes órák, hőmérséklet, csapadékeloszlás, stb.) és különösen a folyó okozta mikroklíma ideális volt a növényfejlődéséhez.
A Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben a rizs hazai nemesítése, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán pedig a fiatal szakemberek képzése folyt.

Királyság-puszta (2017)



Eperjes határában elterülő Királyságpuszta egy igazi magyar vidék, amely ősi, évszázados természeti kincseket rejt és emellett a madárvilága is páratlan. Az önkormányzat által birtokolt területre a Körös–Maros Nemzeti Park is felfigyelt és munkálkodik a védetté nyilvánításán.
 A puszta kiterjedése hatalmas, a végeláthatatlan tűnő sík vidék pedig egyedi madárvilágot rejt. A környékre oly jellemező elszikesedett táj, mocsarakban és ősgyepekben gazdag övezetekre oszlik, ahol gyakran előfordul a rétisas, a parlagi sas, az ugartyúk vagy a tájék híres madara: a túzok is.

Narancseper (Maclura pomifera)



A Narancseper az eperfafélék közét tartozik, de ellentétben a többi fajtársától ennek a cserjének tövisei vannak. A növény narancs hasonlító termését Amerikában előszeretettel fogyasztják.

Király-tó (2017)

A Békés és Csongrád megye határán fekvő település legnagyobb horderejű látványossága a Király-tó. A bekerített terület nem csak a horgászni vágyókat várja, hanem remek kikapcsolódás nyújthat a tóparti sütögetés és főzés is.

Szent László király templom (2017)

 

A Faluházzal szemben található falu egyetlen temploma, amelyet 2003-ban építették, és a stílusára a modern téglaépítészeti hatás a jellemző.

A templom ólomüveg ablakokait a nemzetközileg is elismert, Podmaniczky-díjjal kitüntetett Perlaki József üvegművész készítette.
.

Kisboldogasszony templom (2017)


Gádoros első temploma 1842-ben épült, a mostani elődjeként. A kis templomot 1891-ben építették át Macsán György építész tervei alapján és Mária születésének napjára (09.08) készült el. A belsőtér érdekessége, hogy három neogótikus, szárnyas faoltár található benne.

Evangélikus templom (2017)


A ma is látható templom 1888. december 2.ra készült el, a felszentelésére még ebben a hónapban sor került. A századforduló után orgonát és belső tatarozást kapott, majd új harangokat is a templom fennállásának 50. évfordulójára. Egy tűzvész során az eredeti faoltár elpusztult, amelyet 1961-re újítottak fel .Napjainkban a templom belseje nagyon megrongálódott, elhanyagolt állapotban van. 

Református templom (2017)


A Gádorosi Református Egyház templomának építését 1928-ban fejezték be. A templom berendezését követően 1929. június 16-án tartották a református templom avatási ünnepét, melyet Barma Dezső püspök is jelen volt.

Túra: A túzokokosban (2017)

Apróvadas


Lehettem volna vadász vagy hajtó,
Én, a kiátkozott megrögzött csavargó.
Ki azt hitte, ha úton van, szabad,
Eltapos a világ, ha útjában vagy...

(Hobo)


AK-06/3.

Az év egyik legemlékezetesebb momentuma az volt, amikor Ecsegfalváról kiérvén vadászokba botlottunk a turistaúton. Mivel nem voltunk terhükre, így az első kilométereket együtt tettük meg, és közben bepillantást nyerhettünk eme ámulatba ejtő, ősi hagyományőrzésbe.
A vénasszonyok nyarába hajló hosszúra nyúló nap végén mi megint csak egy felejthetetlen élménnyel térhettünk haza a Sárrétről.





forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Ecsegfalva (K) - régi vasút - Réhelyi major - Dévaványa - Simasziget - Folyás-ér - Karcagi út - Ördög-árka - Körösladány, vá



Táv és szintemelkedés:

33  km/ 19 m



Vénasszonyok nyara

Keskenylevelű Ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)

Fotó: Soós Eszter
A keskenylevelű ezüstfát a Duna–Tisza közén, egyes helyeken olajfának is nevezik, annak ellenére, hogy nem az olajfa nemzetségbe tartozik.

Eme cserje fajt többnyire görbe, gyakran megdőlt helyzetű törzséről és ágtöviseiről könnyű felismerni. A termés kezdetben szürke, majd sárgásbarnára változik, húsa csersav tartalmánál fogva fanyar ízű. Leveleiből magas vérnyomás elleni tea készül.
Viszont erős elterjedése miatt inváziós faj, ezért nemzeti parkjainkban a természetes vegetációt veszélyezteti.

Szent Anna templom (2017)



A dévaványai Szent Anna katolikus templomot 1806-1810 között építették fel, elsősorban a helyi földesurak anyagi támogatásából. A késő barokk templom védőszentje Szent Anna, aki a legenda és a katolikus egyház szerint Szűz Mária édesanyja volt.

Az építmény előtt áll egy 1910-ben emelt kőkereszt, amelyet 2010-ben felújítottak a hívek.

Református templom (2017)



A város főterén áll a dévaványai reformátusegyház neoklasszicista temploma. A helyi közösség megalapítás óta többször építettek itt templomot, amely vagy elpusztult a viharos történelmi időkben, vagy annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. A mai templom 1886-ban épült egyess feltételezések szerint a híres építész, Ybl Miklós tervei alapján.

A templom különlegessége 63 méteres magassága, ezzel a Tiszántúl második legmagasabb temploma címet viseli.

Tanösvénytúrák: Réhelyi Tanösvény (2017)


A Réhelyi látogatóközpontból kiindulva egy tanösvény mutatja be a terület növény- és állatvilágát, melynek másfél kilométeres szakaszán megismerhetők a térség botanikai és zoológiai értékei. Ehhez kapcsolódóan, Dévaványai-Ecsegi pusztákon kialakított kerékpártúra útvonalak érintik a vidék jellegzetes élőhely típusait, jelentősebb kultúrtörténeti és természeti értékeit. 

A tanösvény adatai
Táv: 1,5 km
Állomások: 7
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: van

Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont (2017)

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található, amely környék legjelentősebb természeti értéke. Az itt húzódó Dévaványai-Ecsegi pusztákat, „második Hortobágyként” szokták emlegetni, a hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep a Körös−Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe és számos védett állat- és növényfaj élőhelye. 




A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben egy rezervátumot, mely mára Közép-Európa legjelentősebb túzokállományának ad otthont. A látogatóközpont múzeumépületének emeleti részén található egy állandó kiállítás, amely bemutatja a terület egyedülálló értékét, a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. Megismerkedhetünk itt még Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életétével és munkásságával. A központ külső bemutatóhelyein pedig különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták.





Réhelyi komplexumban nem csak túzokvédelmi tevékenységét folytatnak a nemzeti park munkatársai, hanem helyet kapott itt egy 40 fő befogadására alkalmas oktató-és szállásépület, amely lehetőséget biztosít erdei iskolák, nyári, szakmai táborok, illetve konferenciák, tréningek, tárgyalások megtartására.

Vízibivaly (Bubalus bubalis)

A vízi bivaly, vagy más néven ázsiai bivaly a tulkok nemzetségének legnagyobb tagja és egyben tiszteltet parancsoló, félelmetes emlős is. Az állat ősét több, mint 5000 éve háziasították, húsával, szarvaival, bőrével, tejével, vajával, valamint erejével, szántással és emberek/termések szállításával járult hozzá az emberiség mindennapi életéhez.

Magyarországon a dél-alföldi nemzeti parkok foglalkoznak a hazai bivalyállomány védelmével, a teljes állomány a Partiumból, Arad megyéből származik. A mocsaras, vizes élőhelyeket kedvelő bivaly kötetlen tartásban szép kort képes megélni. Nemzeti parkok munkatársai ideje korán felismerték a vízállásos, zsombékos gyepterületek természetvédelmi kezelésében a legeltetés a természetvédelmi területkezelés egyik leghatékonyabb eszköze.

Jézus Szíve templom (2017)




Ecsegfalva katolikus templomát 1942-ben kezdték el építeni, de csak a háború utáni években tudták befejezni. A Jézus Szíve titulust viselő templom érdekessége, hogy a főoltárképét a Kanadában élő Kay Lajos festette, aki több szálon is kötődök a településhez

Mátra Múzeum (Orczy-kastély) (2017)




Gyöngyösön a hegység belsejébe vezető út mellett áll az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye, a Mátra Múzeum.

A múzeum gyűjteményei és kiállításai két épületben láthatóak, amelyből az egyik a híres Orczy kastély. A vidéki, barokk kastély, 1769-70 között Orczy Lőrinc építette. 1826-ban át építették klasszicista stílusban, majd 2007-re teljes felújításon esett át az épület.  A kastélyban 1957-óta tartanak kiállításokat, jelenleg vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani kiállítás tekinthető meg. Nem meglepő, hogy itt kapott helyet a gyűjtemény különlegessége, a hazánkban egyetlen teljes épségben előkerült mamutcsontváza.



A múzeum másik épülete egy új építésű, háromszintes természettudományi pavilon, amely központi eleme egy 15 méter magas kocsánytalan tölgy, mely köré szerveződik a rendszertani egységekben foglalt igen gazdag kiállítás. Az itt található diorámákon tekinthetőek meg a hazai élővilág és környezetének kapcsolata, de más földrészek élővilágával is megismerkedhet a látogató. Tudománytörténeti bemutató, valamint élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház is található itt még.




Mind e mellé, még egy 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított „kert”, is tartozik, ahol kicsinyke halakkal teli tó és játszótér is helyet kapott.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2017)


A gyöngyösi Szent Erzsébet templom a város egyik legrégebbi temploma, mely hajdan a Benei-kapun kívül, egymagában állott az öreg ispotály épülettel. Az építményt egykor temető vette körül, és a 16. században már elhagyottan állt. 1775-1779 között Quadri Kristóf tervei szerint barokk stílusban átépítették a szentélyt és a régi nyugati zárófal elé tornyos homlokzat került. 

Napjainkban a nemes stílusú Orczy-kastély és a főgimnázium hatalmas épülete veszik körül. 

Farkasmályi Borpincék (2017)

"1042-ben Saár határában zárdán építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik".

A fent említet idézet bizonyítja, hogy a Mátra területén már Szent István király idején is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. A Sárhegy lábánál a 13. században már 26 pince állott, amelyek közül több még ma is látható. A phylloxera vész után, 1910 után kezdett felfelé ívelni mátraaljai borászkodás és Gyöngyös szőlő és borkereskedelem központjává vált. Napjainkban Európa egyik legnagyobb KÉZZEL VÁJT pincéje gazdagítja Farkasmályt.

A Kárpátok hegyvonulatai által körbe vett térség klímája kedvez a szőlőtermesztésnek, hiszen a magas hegység védelmet nyújt a zord idő ellen, de nem szorítja ki a napsugarat. A Mátrát uraló, vulkanikus talajon pedig kiváló minőségű borok termeszthetők. A Tarna és a Zagyva által körbefont terület hazánk borvidéke közül nagyság szerinti sorrendben az előkelő második helyen szerepel. 

Csatorna-völgy (2017)


Alig pár 100 méterre Mátrafüred központjától érkezik meg lendületesen a Csatorna-patak Kékestető irányából. A patak völgyének felsőrésze, csendes moha lepte sziklákkal szegélyzett, alsó fele pedig zugokkal tarkított vadabb arcát mutatja. A faluból a kék háromszögjelzés vezet a Csatorna-völgy sziklák közt bujkáló, hangulatos patakjához.  

Kozmáry-kilátó (2017)

Mátrafüred üdülőövezetében áll egy több mint 100 éves, patinás kőkilátó, amely a nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta.  A várszerű építményt 1900-ban épült, rakott kőből és legutóbb 2010-ben lett felújítva. Külleme és gyönyörű körpanorámája számít a Mátra egyik jelképének napjainkban.  A kilátó egész évben szabadon látogatható!

Túra: Fel a Kékesre! (2017)

Mert szeretem


Ősz apóka előveszi festővásznát, ecsetét, színesíti a lombokat, ebben leli a kedvét.

Minden zöld volt még a nyáron, most tobzódik ezer szín, sárga, narancs, barna, bordó, bíborvörös, élénk pír.

Arany a dió levele,
halványsárga a kőris,
izzik már a galagonya,
lángol a vadszőlő is.


(Orgoványi Anikó)


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Mátrafüred (K∆) - Csatorna-völgy - Nagy-nyak (K+) - Kékes-tető - Nagy-nyak (P+) - Szomor-patak-völgye (P) - Kálló-völgy - Mátrafüred



Táv és szintemelkedés:

14 km/ 670 m



Őszi Mátra