Ady Endre Könyvtár (volt zsinagóga) (2017)



A nagyzsinagóga a város egyik legszebb késő klasszicista műemléke, amely a lejtős terepviszonyokat kiegyenlítve, a legmagasabb ponthoz igazodóan épült fel, ezáltal arányai még jobban érvényesülnek.
A hetvenes évekre a helyi zsidóság száma lecsökkent, ezért a rossz állapotban lévő épületet az akkori Tanács megvette és 1982-ben hozzá is látott az épület helyreállításához.
A város vezetése úgy döntött, hogy kulturális célokra használja majd az épületet, így kapott helyet Ady Endre Városi Könyvtár az épület falai között.

Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom (2017)

A Bajai Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Az ikonosztázt Arszenij Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom kiemelten védett műemlék épület.

Jelky András-szobor (2017)


Baja egyik legforgalmasabb csomópontjánál, az 51-es és 55-ös főút kereszteződésénél található a bajaiak egyik kedves jelképe, a helyi születésű Jelky András vándorbotos szoboralakja. A bronzszobrot Medgyessy Ferenc, a vasbeton földgömböt pedig Miskolczy Ferenc készítette.

Falumúzeum (2017)

A szlovák nemzetiség életét, hagyományait, szokásait, jellegzetes tárgyait mutatja be a település központjában található falumúzeum állandó kiállítása.

Evangélikus templom (2017)

A mai templom 1775 és 1777 között épült késő barokk stílusban, Beniczky Sámuel udvari tanácsos támogatásával. Az évszázadok során a torony ledőlt, hajó pedig többször tűzvész áldozata lett. 2015-ben újították fel utoljára, „A Reformációi Emlékutak és Zarándokutak” - című pályázat keretében.

Háromszínű árvácska (Viola tricolor)

A háromszínű árvácska az ibolyafélék családjába tartozó, erdőkben, füves helyeken, megmunkált talajokon egyaránt, gyakran nagy állományokban termő, egyéves vagy évelő növényfaj.

Szanda vára (2017)



A változatos felszínű Cserhát közepén emelkedik a hegység legszebb vulkáni csúcsa, a Szanda várbérce. Egyébként a környék andezitből felépülő hegyei a földhasadékokba benyomuló láva lehűlésének az eredményei.

Vár első említése Luxemburgi Zsigmondhoz köthetőn, aki a Pásztói családnak adományozta várat. A 16. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak alig meg a várat, amelyet könnyedén elfoglaltak a török csapatok.

Szanda várának megközelítése több irányból is lehetséges.

Kék saláta (Lactuca perennis)



Sziklagyepek és bokorerdők nyári virága, amelyek csak hajnalokon láthatóak. Törékeny liláskék virágai rögtön eltűnnek, amint a levegő felmelegszik.

Andezit kőfejtő (2017)

A Központi-Cserhát ezen belül is a Berceli-hegy és a Szandavár kúpjának andezit oszlopai impozáns látványt nyújtanak. Az előbbi hegyen kőfejtő működik, amely miocén-korú andezitet tár fel. 

Nepomuki Szent János (2017)


Nepomuki szent János helyi szobra a 18. században készült, barokk stílusban. Keményebb mészkő anyagának köszönhetően a szobor részletei ma is megmaradtak eredeti állapotukban. 

Szent Mihály templom (2017)

Herencsény belterületé található templomának román stílusú szentélye a 13. században épült, majd a 14. század során ki bővítették. A hajóját 1852-ben bővítették és ekkor tornyot is építettek hozzá. A több szakaszban épült templom a kor megfelelően keletelt. 

Kis rókalepke (Aglais urticae)

A kis rókalepke régebben mindenütt előforduló, közönséges faj volt, de mára elég látványosan megritkult, élőhelye a hűvösebb területekre korlátozódott. Nevét fedő színéről kapta, ugyan is eme faj igazi élénkvörös színben pompázik, azaz róka vörös.

Palócok Vigyázó Keresztje (2017)

A 2005 nyarán felszentelt kereszt a Herencsény feletti Gyürki-hegyen található. 
A 12 méter magas feszület a palócok összetartozását jelképezi. A környéken lakó palócok felállítása óta minden évben felzarándokolnak a kereszthez, és az annak tövében álló barlangkápolnához.

Haraszti pusztai templom (2017)

Herencsény külterületén (Harasztipuszta) található a község 14. században épült kisméretű, egyhajós, torony nélküli temploma. Az épületet 1854-től az 1990-es évekig magtárnak használták.

Kis színjátszólepke (Apatura ilia)

nőstény
A Kis színjátszólepke Magyarországon elsősorban hegy- és dombvidékeken él, de az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul. 

Hollókői-patak (2017)

A Hollókői-patak mintegy 290 méteres magasságban fakad a Cserhátban. A patak mentén hajdan kis tavakat ástak ki a hollókőiek, melyeket kendderáztatásra és ruháik mosására használtak.

Kertek-alja tanösvény (2017)




A 2015-ben átadott Kertek-alja tanösvény a Hollókői-patak völgyében, az Ófalu mögött, a kertek végében halad végig. A tanösvényen teljes egészében fapallókon és lépcsősorokon vezet az út, a vizes élőhelyek kialakulásába és a kertekben termesztett növényvilágba enged bepillantást.


A tanösvény adatai
Táv: 800 m
Állomások: 6
Füzet: -

Vártúra ösvény (2017)




Hollókői Ófalu, a vár és természeti környezetérnek bemutatására egy 1,5 km hosszú, tematikus sétautat alakítottak ki. Aki megszeretné ismerni a geológiai csodákban bővelkedő Hollókői tájvédelmi körzetet, azok számára készült a sétányhoz tartozó, ismeretterjesztő táblák.

A tanösvény adatai
Táv: 5,5 km
Állomások: ?
Füzet: BNPI

Várkút-forrás (2017)

A hollókői vár alatt fakadó forrást legkönnyebben a kék körjelzésen lehet megtalálni, amely része a Vár-alja tanösvénynek. A Cserhátban közel 400 kisebb-nagyobb forrást tartanak számon, melyek közül korábban néhányat pl. a Várkút-forrást bevezették a települések vízellátásába.

Tájház (2017)


A 1977-ben alakult Hollókői Tájvédelmi Körzet történelmét, a palóc nép kultúráját és az évszázados kisparaszti gazdálkodás emlékeit mutatja be a falu közepén található tájház. 

Palóc Babamúzeum (2017)



A Hollókő Ófaluja rejti, a környék egyik legszebb babamúzeumát. 
A mintegy 200 darabból álló gyűjtemény a palócföld színes népviseleteit mutatja nagyméretű porcelán babákon, de megtekingető itt az egyetemes magyarság változatos népi öltözködése is.

Hollókői vár (2017)


A Cserhát egyik roncsolódott vulkánján magasodik Hollókő csigára emlékeztető vára.
A legenda szerint hollóvá varázsolt ifjak hányták a köveket hegyre, hogy kimentsék a szép lányt a gonosz úr karmaiból. Ami viszont hihetőbb, hogy a környező társaival együtt a tatárjárás nagy várépítési hullámakor a Kalics nemzettség építette és több generáción keresztül lakta. A vár az évszázadok során hanyatlásnak indult, mégis megye legszebb középkori építménye.


Az építmény belépő ellenében látogatható, fegyver kiállítás, panoptikum és más várak makettjei tekinthető meg benne.

Szent Márton templom (2017)


Hollókői Ófalu egyik jelképe a fatornyos, zsindellyel fedett temploma. A 15 századi gótikus szentély szerencsére elkerülte a nagy átalakítási hullámokat. A helybéliek a 19. század végén megerősítették vályoggal és fával. Így nyerte el mai formáját, ami a népies templomépítés egyik ritka példája.

Szlovák tájház (2017)

A 2000-ben készült el a falu nemzetiségi tájháza, amely eredetileg egy kovácsmester háza volt. Az épületben megtekinthetőek a tisztaszoba, a konyha és a földműves család mindennap használt tárgyai és eszközei. A tájház érdekessége egy a 19. századból való szövőszék és bölcső.

Evangélikus templom (2017)



A község evangélikus templomát 1910-ben építették az idetelepült, evangélikus vallású szlovákok leszármazottjai. Az épületet mindössze nyolc hónap sikerült "felhúzni"!

Szent András templom (2017)



Terény első templomát már 1332-1337-es pápai tizedjegyzékek is említik, amely feltehetően román stílusban épült.
Ezt az építményt az 1400-as években átépítették gótikus stílusban, majd a 18. században pedig barokk küllemet kapott. A számos felújítás ellenére a szentélyen fellelhetőek a gótikus jellemző vonások.

Hunnia Csipkemúzeum (2017)


Terényi csipkemúzeumban a látogató megismerkedhet a kézi csipkekészítés történetével, csipkefajtákkal, alkalmazási területekkel, jellegzetes csipkés tájegységekkel. Ezek közül kiemelt hangsúlyt kap a Nógrád megyei gyökerű Hunnia csipke.

Jurta-tó (2017)

A Nógrád-megyei Terény község peremén található a 6,5 hektáros horgásztó. A vízfelületet a Szanda-patak felduzzasztásával keletkezet, 2012-ben egy rekonstrukciós munkálaton esett át. Ennek következtében stégek és galériás faházak kerültek kialakításra a meder körül. 

János-forrás (2017)



A János-forrás a Kő-hegy oldalában, a zöld jelzésen található. A forrás nem csak friss, tiszta hűs vízével hódít, hanem a mellette kialakított tűzrakóhelyeken akár szalonnát is süthetünk.

Nagyezerjófű (Dictamnus albus)



A nagyezerjófű május és július között virágzik száraz, meleg tölgyesekben, bokorerdőkben és sziklagyepeken.
Feltűnő szépségű virága allergiát, bőrpírt, kiütést okozhat. A növény hazánkban védett, eszmei értéke 5000 forint.

Magyar szegfű (Dianthus pontederae)



A szegfűfélék nevüket az illatuk miatt kapták, ugyanis a szegfűszegére emlékeztet. Virágaik nemcsak illatosak, hanem gyönyörű színekben is pompáznak.

Petőfi-pihenő (2017)



A Kő-hegy egyik kilátóteraszról maga Petőfi Sándor is megcsodált a tájat 1845-ben. Az esemény emlékét egy emlékoszlop őrzi és azóta, pedig Petőfi-pihenőként ismert a turisták körében.

Kő-hegy (2017)


A Kő-hegy a Visegrádi hegység legdélibb „vulkánja”, amelyről fantasztikus panoráma nyílik a Duna-menti síkságra.
A 366 méter magas, andezitből felépülő hegy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik, a tetején pedig érdekes sziklaképződményekben gyönyörködhetünk.

Tarka nőszirom (Iris variegata)



A tarka nőszirom száraz bokorerdők, sztyepprétek, száraz gyepek júniusban virágzó, védett nősziromféléje. A három hazai sárga virágú nősziromféle közül csak ez az egy faj élőhelye kötődik a középhegységek szárazabb élőhelyeihez, ezért, valamint az ibolyás erezetű lepellevele miatt is könnyen elkülöníthetjük a többi hazai fajtól.

Czibulka János turistaház (2017)


A Kő-hegy lapos fennsíkján található Czibulka János turistaház, amely hűen idézi a magashegyi menedékházak hangulatát.


A menedékház hétvégenként várja a fáradt turistákat, előtte padok és asztalok, információs tájékoztató található. 

Csepel-forrás (2017)

A Kő-hegy és Lajos-forrás között a Vasas-szakadék közelében, a sárga jelzésen található a Csepel-forrás. A forrás vízhozama minden évszakban változatlan és kiépített pihenő is rendelkezik. 

Református templom (2017)


Sarkad belvárosának legszebb dísze az erdélyi templomok stílusát idéző kilenc fiatornyos tornyos templom. A linzi katedrális mintájára 1880-ban készült el, 1866-ban azonban leégett, de két évvel később újra építették. 
A kelet-nyugati tengelyű templomnak dísze a 44 méter magas, nyugati homlokzati tornya, amely tetején kilenc kisebb tornyocska látható. 

Az épület belsejében található szószéket a koronával és a Mózes-székkel együtt Czigler György pesti asztalosmester készítette 1869-ben. 
A szószék baldachinján lévő pelikánszobor a református templomok közkedvelt szimbóluma, az önfeláldozás jelképe, a város címerének is része.

Aranypénz leletek (2017)


Sarkadon 2001 márciusában egy Kossuth utcai telken, épület alapozási árkok kiásásakor egy kis cserépedényben aranyérméket találtak. Miután kiderült, hogy az előkerült arany dukátok a 17. századból származnak, az önkormányzat Kiss László szobrászművész alkotásával emléket állított eme régészeti kincsnek.

Túra: Viharsarki kaland (2017)

Lila és citromsárga


„Búza, búza, de szép tábla búza,
Kihajlik a sarkadi útra,
Kökény szemű lányok aratgatják,
Jaj, de szépen keresztbe is rakják.”

(Népdal)

























Útvonal:

Geszt, vh. (K) - Csigalaposi-erdő - Kisvátonyi tanösvény - Zadány - Tölgyfástanya- országút - Nyárfás - Okány - Szopor - Cigányfoki szivattyú - Vésztő, vá.


Táv és szintemelkedés:

34 km/ 26 m



Búza, búza, de szép tábla búza

Danckai Lapos-holtágak (2017)

A 3 hektáros Danckai Lapos-holtágak (vagy más néven Malom tavak) a város központjában található, pihenésre kialakított, csendes, parkosított területen.

Református templom (2017)


A falu első temploma 1720-ban épült, majd 50 év múlva kibővítették. Az árvizek később a templomot úgy megrongálták, hogy egy időre használhatatlanná vált, ezért 1927-ben országos gyűjtésből újjá építették, ekkor kapta mai reneszánsz (?) küllemét.