Túra: A túzokok földjén (2017)

Apróvadas


"Lehettem volna vadász vagy hajtó,
Én, a kiátkozott, megrögzött csavargó.
Ki azt hitte, ha úton van, szabad...”

(Hobo)


Útvonal:

Ecsegfalva - régi vasút - Réhely - Réhelyi major - régi vasút - Dévaványa - Simasziget - Folyás-ér - Karcagi út - Ördög-árka - Körösladány


Táv és szintemelkedés:

34,2 km/ 23 m



Vénasszonyok nyara

Szent Anna templom (2017)


Dévaványa egyik legnevezetesebb műemléke a Szent Anna katolikus templom, amelyet 1810-ben építették elsősorban a földesurak anyagi támogatásából. A késő barokk templom védőszentje Szent Anna, aki a legenda és a katolikus egyház szerint Szűz Mária édesanyja volt.

Az építmény előtt álló kőkeresztet 1910-ben emelték, melyet 2010-ben felújítottak a hívek.

Református templom (2017)



A város főterén áll a dévaványai reformátusegyház neoklasszicista temploma. A helyi közösség megalapítás óta többször építettek itt templomot, amely vagy elpusztult a viharos történelmi időkben, vagy annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. A mai templom 1886-ban épült a híres építész, Ybl Miklós tervei alapján.

A szentély különlegessége 63 méteres belmagassága, ezzel a Tiszántúl második legmagasabb temploma címet viseli.

Tanösvénytúrák: Réhelyi Tanösvény (2017)


A Réhelyi látogatóközpontból kiindulva egy tanösvény mutatja be a terület növény- és állatvilágát, melynek másfél kilométeres szakaszán megismerhetők a térség botanikai és zoológiai értékei. Ehhez kapcsolódóan, Dévaványai-Ecsegi pusztákon kialakított kerékpártúra útvonalak érintik a vidék jellegzetes élőhely típusait, jelentősebb kultúrtörténeti és természeti értékeit. 

A tanösvény adatai
Táv: 1,5 km
Állomások: 7
Füzet: KMNPI

Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont (2017)

A Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található, amely környék legjelentősebb természeti értéke. Az itt húzódó Dévaványai-Ecsegi pusztákat, „második Hortobágyként” szokták emlegetni, a hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep a Körös−Maros Nemzeti Park természetvédelmi területe és számos védett állat- és növényfaj élőhelye. 




A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben egy rezervátumot, mely mára Közép-Európa legjelentősebb túzokállományának ad otthont. A látogatóközpont múzeumépületének emeleti részén található egy állandó kiállítás, amely bemutatja a terület egyedülálló értékét, a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. Megismerkedhetünk itt még Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életétével és munkásságával. A központ külső bemutatóhelyein pedig különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták.





Réhelyi komplexumban nem csak túzokvédelmi tevékenységét folytatnak a nemzeti park munkatársai, hanem helyet kapott itt egy 40 fő befogadására alkalmas oktató-és szállásépület, amely lehetőséget biztosít erdei iskolák, nyári, szakmai táborok, illetve konferenciák, tréningek, tárgyalások megtartására.

Vízibivaly (Bubalus bubalis)

A vízi bivaly, vagy más néven ázsiai bivaly a tulkok nemzetségének legnagyobb tagja és egyben tiszteltet parancsoló, félelmetes emlős. Az állat ősét több, mint 5000 éve háziasították, húsával, szarvaival, bőrével, tejével, vajával, valamint erejével, szántással és emberek/termések szállításával járult hozzá az emberiség mindennapi életéhez.

Magyarországon a dél-alföldi nemzeti parkok foglalkoznak a hazai bivalyállomány védelmével, a teljes állomány a Partiumból, Arad megyéből származik. A mocsaras, vizes élőhelyeket kedvelő bivaly kötetlen tartásban szép kort képes megélni. Nemzeti parkok munkatársai ideje korán felismerték a vízállásos, zsombékos gyepterületek természetvédelmi kezelésében a legeltetés a természetvédelmi területkezelés egyik leghatékonyabb eszköze.

Jézus Szíve templom (2017)




Ecsegfalva katolikus templomát 1942-ben kezdték el építeni, de csak a háború utáni években tudták befejezni. A Jézus Szíve titulust viselő templom érdekessége, hogy a főoltárképét a Kanadában élő Kay Lajos festette, aki több szálon is kötődök a településhez

Mátra Múzeum (2017)




Gyöngyösön a hegység belsejébe vezető út mellett áll az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye, a Mátra Múzeum.

A múzeum gyűjteményei és kiállításai két épületben láthatóak, amelyből az egyik a híres Orczy kastély. A vidéki, barokk kastély, 1769-70 között Orczy Lőrinc építette. 1826-ban át építették klasszicista stílusban, majd 2007-re teljes felújításon esett át az épület.  A kastélyban 1957-óta tartanak kiállításokat, jelenleg vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani kiállítás tekinthető meg. Nem meglepő, hogy itt kapott helyet a gyűjtemény különlegessége, a hazánkban egyetlen teljes épségben előkerült mamutcsontváza.



A múzeum másik épülete egy új építésű, háromszintes természettudományi pavilon, amely központi eleme egy 15 méter magas kocsánytalan tölgy, mely köré szerveződik a rendszertani egységekben foglalt igen gazdag kiállítás. Az itt található diorámákon tekinthetőek meg a hazai élővilág és környezetének kapcsolata, de más földrészek élővilágával is megismerkedhet a látogató. Tudománytörténeti bemutató, valamint élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház is található itt még.




Mind e mellé, még egy 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított „kert”, is tartozik, ahol kicsinyke halakkal teli tó és játszótér is helyet kapott.

Szent Erzsébet templom (2017)


A gyöngyösi Szent Erzsébet templom a város egyik legrégebbi temploma, mely hajdan a Benei-kapun kívül, egymagában állott az öreg ispotály épülettel. Az építményt egykor temető vette körül, és a 16. században már elhagyottan állt. 1775-1779 között Quadri Kristóf tervei szerint barokk stílusban átépítették a szentélyt és a régi nyugati zárófal elé tornyos homlokzat került. 

Napjainkban a nemes stílusú Orczy-kastély és a főgimnázium hatalmas épülete veszik körül. 

Farkasmályi Borpincék (2017)

"1042-ben Saár határában zárdán építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik".

A fent említet idézet bizonyítja, hogy a Mátra területén már Szent István király idején is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. A Sárhegy lábánál a 13. században már 26 pince állott, amelyek közül több még ma is látható. A phylloxera vész után, 1910 után kezdett felfelé ívelni mátraaljai borászkodás és Gyöngyös szőlő és borkereskedelem központjává vált. Napjainkban Európa egyik legnagyobb KÉZZEL VÁJT pincéje gazdagítja Farkasmályt.

A Kárpátok hegyvonulatai által körbe vett térség klímája kedvez a szőlőtermesztésnek, hiszen a magas hegység védelmet nyújt a zord idő ellen, de nem szorítja ki a napsugarat. A Mátrát uraló, vulkanikus talajon pedig kiváló minőségű borok termeszthetők. A Tarna és a Zagyva által körbefont terület hazánk borvidéke közül nagyság szerinti sorrendben az előkelő második helyen szerepel. 

Csatorna-völgy (2017)


Alig pár 100 méterre Mátrafüred központjától érkezik meg lendületesen a Csatorna-patak Kékestető irányából. A patak völgyének felsőrésze, csendes moha lepte sziklákkal szegélyzett, alsó fele pedig zugokkal tarkított vadabb arcát mutatja. A faluból a kék háromszögjelzés vezet a Csatorna-völgy sziklák közt bujkáló, hangulatos patakjához.  

Kozmáry-kilátó (2017)

Mátrafüred üdülőövezetében áll egy több mint 100 éves, patinás kőkilátó, amely a nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta.  A várszerű építményt 1900-ban épült, rakott kőből és legutóbb 2010-ben lett felújítva. Külleme és gyönyörű körpanorámája számít a Mátra egyik jelképének napjainkban.  A kilátó egész évben szabadon látogatható!

Túra: Fel a Kékesre! (2017)

Mert szeretem


"Ősz apóka előveszi festővásznát, ecsetét, színesíti a lombokat, ebben leli a kedvét.

Minden zöld volt még a nyáron, most tobzódik ezer szín, sárga, narancs, barna, bordó, bíborvörös, élénk pír.

Arany a dió levele,
halványsárga a kőris,
izzik már a galagonya,
lángol a vadszőlő is.

Ősz apóka elégedett,
elkészült a színes kép,
így pompázik, míg szél úrfi,
mindent szépen le nem tép.


(Orgoványi Anikó)


Útvonal:

Mátrafüred (K∆) - Csatorna-völgy - Nagy-nyak (K+) - Kékes-tető - Nagy-nyak (P+) - Szomor-patak-völgye (P) - Kálló-völgy - Mátrafüred


Táv és szintemelkedés:

13 km/ 650 m



Őszi Mátra

Gyökeres-forrás (2017)

forrás: fsz.bme.hu














 A Gyökeres-forrás és környéke már a század fordulón is népszerű kirándulóhelyként tartották számon.1927-ben a Budapest Sport Egyesület (BSE) turistaszakosztálya a csobogó fölé állította fel különleges szobrát. A bal kezében bottal, a jobban pedig kulaccsal ábrázolt hátizsákos turistaalak sajnos a II. világháború alatt megsemmisült.

Kékestető (2017)


Kékestető a Mátra legmagasabb csúcsa (1014 méter) és egyben az ország legmagasabb pontja. Klímája számos légzőszervi betegségekre és stressz oldásra is egyaránt gyógyító hatással van.

Óriási kilátója tetején megtapasztalható a magasság érzése egy szinttel lejjebb pedig a látványa. A 196 m-es TV torony 1981-re készült el és a kiszolgáló épület.alsóbb szintjén egy körpresszó s található, valamint a 8000 darabos minipalack-gyűjtemény is itt látható.

Mátra szinte mindegyik irányából ide futnak be a turistautak és szerteágazó hálózatot hoznak létre.

Nagy-nyak (2017)

A Kékes alatti 650 m magas Nagy-Nyak és a tőle mintegy 125 méterre lévő Vaskapu egy késő bronzkorinak sáncvár részei. Az egykori erősségről nem sikerült megállapítani, hogy a Benevár része volt-e vagy csak egy önálló sánc állott ott egykoron, de az biztos, hogy a népnyelv három névén is emlegeti: „Vár-piac", „Vidék-vár" és „Törökök piaca." A kék háromszögjelzésen, Mátrafüred felől, kanyargó ösvény körbe járja a kőhalmot.

Névtelen források (2017)


Csatorna-völgy középső részén a Tölgyfa-lapos alatt több foglalás nélküli forrás található. A turisták az egyiknek a fantáziadús Ogre nevet adták. 

Európai muflon (Ovis aries orientalis)

Az európai muflon jellegzetes visszahajló szarváról igen könnyen felismerhető. A 18. században vadászati céllal telepítették be Európa számos országába, jelenleg a legjelentősebb populációk az Mátrába és a Bükkben található. Télen a nagy hó elől gyakran völgyekbe húzódik.

Ördög-forrás (2017)



A mátrafüredi vízmű mellett, a kék háromszögjelzésen található a közkedvelt pihenőhely, az Ördög-forrás. 
Kő esőház, padok, sütögető hely és egy kisebb vízesés is található a vízkilépés körül. Itt ível át egy fahíd a mindig mesés Csatorna-patakon. 

Az 1900-as évekig Hertelendy nevet viselte a forrás.

Palóc Néprajzi gyűjtemény (2017)

1983 óta állandó kiállításként üzemel a mátrafüredi a Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás. A gyűjtemény anyagának nagy részét Szakács Józsefné Mészáros Magda kezdte gyűjteni Palócföldi látogatásai során.


1996-ban költözött be a gyűjtemény a Mátrafüredi régi általános iskolában, ahol immár 30 a palóc tájegységre jellemző népviseletbe öltöztetett baba díszeleg. Ezen kívül látható itt még középkori királyi pár, gótikus, illetve reneszánszhölgy, késő reneszánsz, barokk, rokokó pár.

Keresztelő Szent János templom (2017)








Mátrafüred központjában, egy ki s parkban, az egykori pálos templom helyén áll a mai barokk stílusú kistemplom, amelyet 1766-67 között Quadri Kristóf épített.

Mátrafüreden 1713-tól tartják a Bene-búcsút, ugyan is Gyöngyös város szenátusa arról döntött, hogy a nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére minden év június 26-án hálaadó búcsút tartsanak a Szent János kápolnánál.

Szent Miklós templom (2017)

A község legfőbb nevezetessége  a Szent Miklós-templom  a település központjában áll, amely  nagy része a 14. században épült. A barokk hajóhoz kapcsolódó tornyot a hagyomány szerint a törökök őrhelynek használták. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. A templom külső formavilága sok hasonlóságot mutat a mátraljai középkori épületekkel. (Kisnána, Gyöngyöspata)  A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. 

Cserkőbánya (2017)

A Gyöngyössolymoshoz tartozó egykori bányaterület a faluból a zöld keresztjelzésen, Mátrafüredről pedig a zöld sávon érhető el. 
Az 1990-es évekig itt bányászott "cserkő" széleskörű felhasználásának nyomai szinte mindegyik mátrai településen fellelhető. A sötétszürke-feketés, tömött szövetű andezitet a fagy- és kopásállósága miatt alkalmazta előszeretettel az építőipar. 
A bánya melletti pihenő egyébként a Szénégetők útja elnevezésű tematikus útvonal indulóállomása is, egy kiépített pihenő és ismertető tábla található itt.

Folyami rák (Astacus astacus)

A folyami rák a hazai rákfajok közül a leggyakoribb. Sík vidéki és
alacsonyabb hegyvidéki folyók, patakok és tavak lakója eme őshonos faj. Ízletes húsa miatt a középkorban a kolostorok és a főúri asztalok kedvelt böjtös eledelének számított, napjainkban viszont már védettséget élvez a nagytestű rákunk.

Nagy-patak (2017)

Gyöngyös legjelentősebb folyóvize a Nagy-patak (Gyöngyös-patak), amely vízhozamát kihasználva sok őrlő, és posztóverő malom működött. Szabályozását követően, napjainkban már csak az átfolyó városok és falvak arculatát határozza meg. Sok csapadék esetén igencsak meg tud duzzadni és gondokat is képes okozni.

Csepegő-forrás (2017)


Gyöngyössolymos bányaterületén, a Fűtőháznál a patak túloldalán található a vízfolyás. A forrást a Lilabányában dolgozók foglalták 1907-ben. Folyton hideg vize oly mélyről táplálkozhat, hogy a víz tisztaságához semmi kétség nem férhet.

Túra: Ladányi határban (2017)

Ladányi határban


"Állj elő, vén Márkus!
Vedd le a süveget
Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet;
Tartsd fel három ujjad: esküdjél az égre.
Atya, Fiú, Szentlélek, hármas Istenségre:
Hogy az a darab föld, amelyen most állasz
Nem tarcsai birtok, -- ladányi határ az.”

(Arany János)


Útvonal:

Vésztő, vá. (K) - Gábor-zug - Mágori emlékhely - Dió-ér - Mágor - Fok-köz - Vidra tanya - Dondorong - Körösladány


Táv és szintemelkedés:

28,6 km/ 30 m



Habosító

Fok-köz (2017)



A Sebes-Körös Fok-közi gátőrházánál csatlakozik a Holt Sebes-Körös élő testvéréhez. A szivattyúteleppel szemben áll a Vidra-tanya, amely egykoron a környék legpatinásabb turistaháza volt, még nem egy per végén Vésztő önkormányzata elkobozta a természetbarátoktól. Napjainkban nívós csárda üzemel nagy múltú épületben.