Kőtár (2017)


 2014-ben az andezit kőömlés lábánál egy kőtárat is átadtak a túrázóknak az andezit oszlopokhoz vezető út mellett, amely a Novohrad-Nógrád Geopark területén előforduló kőzeteket mutatja be, és az itt kihelyezett információs táblák segítségével pedig megismerhetjük a környék földtörténetét.

Andezicsúszda (2017)

Bér község és egyben Nógrád megye egyik legérdekesebb geológiai látnivalója a Nagy-hegy, amely vulkanikus eredetű andezitoszlopokból épül fel. A különleges geológiai érték egy 8-10 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomán jött létre és az itteni kőbányászat eredményeképpen vált láthatóvá az andezit hajlott, oszlopos szerkezete. A hegyet alkotó kiömlési kőzetek Európában és világviszonylatban is kuriózumnak tekinthető, amely csúszdára hasonlatos formája miatt kapta az andezicsúszda nevet.

Bér-patak (2017)


Bér települést is átszelő patakocska, a hegyek közül kiérve déli irányban halad, majd Hatvannál éri el a Zagyva-folyót. 

Virág-patak (2017)



A Virág-patak a Központi-Cserhátban ered, mintegy 290 méteres magasságban. Buják település nyugati határában festői szurdokot alakított ki a patak romboló ereje. Faóriások és források egyaránt megtalálhatóak a vízmosásában. A cserháti zöld-út „virtuális” turistajelzése Bér felé haladva érinti a patakvölgyet.

Szent Anna kápolna és kálvária (2017)


A ma is álló a barokk stílusú kápolnát 1802-ben a Kálvária felújításakor építették. Ekkor készült el a Szent Anna kápolna mellet álló kis házikó amit, remetelaknak neveznek a helyiek. 

1890-ben Kossitzky Lajos plébános közbenjárása után készült el a felfelé vezető út mentén pedig 7 „kápolnácska”, a 14 stációs kép számára, bennünk bádogra festve tölgyfa keretben helyeztettek el a stációs képek. A Kálvárián ekkor készültek a ma is álló keresztek. Az 1891-es felújítás után került le a templomkertbe a régi vas kereszt, valamit Mária Magdolna és János apostol szobrai.

A második világháború alatt a katonák a stációkat szétverték a téglákat pedig környékbeli házak javításához széthordták.
A rendszerváltás után az egészet felújították, ekkor került a mai kálvária metszetek a helyükre.

1803 óta a bujáki kápolna és kálvária búcsúkiváltsággal rendelkezik.


Túra: A legszebb panoráma nyomában (2017)

Fakapu

„Szállj, szállj, szállj fel magasra
Dalom, hódítsd meg most a kék eget
Jöjj, jöjj, kérlek ne menj el
Gyere, hallgasd csak az éneket”

(Piramis)


Útvonal:

Mátraszőlős (K+) - Függő-kő - Garábi-nyereg (K) - Purga - Tepke (M) - Mátraszőlős


Táv és szintemelkedés:

12 km/ 380 m



A nagy tesó

Szent Erzsébet templom (2017)



A település központjában található kora gótikus stílusú templom a 14. században épült. Az épületet többször bővítették, fő és mellék oltára 1669-ben a háromszintes tornya pedig 1864-ben készült.
A hajó északi falán néhány eredeti freskótöredék látható található. A templom középkori falfestményei közül a legérdekesebb a Krisztust a pokol tornácán ábrázoló freskó.

Fali gyík (Podarcis muralis)

A fali gyík kistestű, barna és a szürke árnyalataiba pompázó hüllő fajunk. A küllemének mintázata rendkívül változatos, amely valamifajta harmonikus eleganciába rendeződik. Hazánkban elsősorban középhegységeink köves, száraz oldalain fordul elő.

Tepke (2017)



A Kelet-Cserhátban találhatóak a hegység igazán magas pontjai. A vonulat második legmagasabb csúcsán különleges fémszörny látható, ez nem más, mint egy 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára, Karancsra és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre.
A magaslati ponthoz futó turistautak mentén információs táblák segíti az eligazodást, és bemutatják a környék állat- és növényvilágát, illetve élettelen természeti környezetét is.

Tepke sétaút (2017)


A vulkánosság megszűnése utáni évmilliókban a Cserhát felszíne erősen lepusztult, ezért csak a keleti vonulatának kiemelkedései érik el a hegymagasságot.
Egy szelíd hullámvasútként kanyargó erdei ösvényen áthalad az országos kéktúra a gerincen, így érinthetjük az itteni legmagasabb csúcsokat, a Macska-hegy (572 m) és a Purga (575 m) előzik meg az 576 méteres Tepkét. Az sétautat szegélyező tölgyfaóriások és a pazar kilátás miatt a hegység egyik legszebb kiránduló útvonalává vált a helyi "kék szakasz".

Függő-kő-völgy (2017)

A hangulatos Függő-kő-völgy igazi szurdok benyomását kelti ugyan is egyre beljebb haladva a hűvös erdőben, hatalmas, gömbölyű, moha lepte sziklák szegélyezi utunkat. A Hévíz-patak völgyében rövid ideig, de annál látványosabban helyen kanyarog a turistaút.

Függő-Kői Bemutatóhely (2017)





Az egykor bányaudvarban lett kialakítva egy érdekes kőzettani bemutatóhely, amely tájékoztató táblák segítségével igyekszik megismerni a Vörös bánya titkait

A „tanösvény” fő attrakciója természeten a labilisnak tűnő Függő-kő. Az andezit szikla 16 millió évvel ezelőtt a Cserhátot létrehozó vulkáni működés első szakaszában vizaalatti kitörés eredményeképpen jött létre. A vöröses színét és szivacsos állagát akkor kapta, amikor vízzel érintkező láva és felszabaduló gőzök, gázok feloxidálták, majd átkovásították.

Vöröskő-bánya (2017)

Mátraszőlőshöz 2 jelentős kőbánya is tartozik, ebből az egyik Zsákfa-pusztai vöröskő bánya. Az itt található kőzetet miocén korú andezit és dácittufa alkotja. A bányaművelés megszűntével, napjainkban már turistaút is vezet benne.

Vízfogó (2017)

A Mátraszőlős házait elhagyva rögtön szembe ütközik egy várfalszerű mesterséges építmény, ami nem más, mint a Vízfogó.
A II. világháború után a falut egy felhőszakadás után, elöntötte egy víz és sárlavina. E katasztrófa után építették a véd művet az 50-es években, hogy óvja a települést a csapadéktól.

Túra: Palócföld legszebb falva csodákat ígér (2017)

Öregapó

„A tölgyek alatt
Szeretek pihenni,
Hova el nem hat
Város zaja semmi.
Zöld lomb közein
„Áttörve” az égbolt
S a rét mezein
Vegyül árny- és fényfolt.

A tölgyek alatt
Oly otthonos itten!
Évem leapadt:
Ime, gyermek lettem,
Mint mikor a tölgy
Sudarát megmásztam,
Hol seregély költ -
S vígan madarásztam.”

(Arany János)



Útvonal:

Buják - Homokkő-barlang - vár - Ökológiai tanösvény - Kesely-rét - Szilos - Sas-bérc - Selyem-rét - Buják


Táv és szintemelkedés:

16 km/ 415 m



Cserháti látkép

Keselyréti őstölgyek (2017)


Buják legismertebbek a természeti emlékei a keselyréti védett, öreg tölgyek, amelyek a Rákos-patak mellett elterülő réten állnak. 1943-ban védetté nyilvánított Kesely-rét napjainkban csemetekert és az itt található hatalmas tölgyfák életkorát 400 éves körülire becsülik.

Sasbérci kilátó (2017)



A Sas-bércen található mesebeli kilátót 1920 körül építette gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos vadász pihenőnek. Az alsó szinten egészen az 1950-es évekig erdész családok lakták.
Sajnos a torony állapota sokat romlott a kilencszázas évek végére, az Erdőgazdaság 2002-ben pályázatok révén felújította és az óta erdőgazdaság kilátóként üzemel, ahová csak hétvégenként és ünnepnapokon lehet feljutni.

Szilos-tanya (2017)


Bokor község határában, festő környezetben fekszik a bujáki erdőgazdaság vadászháza.

Tanösvénytúrák: Ökológiai tanösvény (2017)



Aki Buják természeti értékéit és épített örökségeit megismerni az ne hagyja ki a helyi erdőgazdaság által létre hozott és üzemeltetett tanösvényt. Az igen csak hosszú sétaúton haladókat megpróbálják megtanítani az erdő és általában a természet fontosságára. A tanösvény során megismerkedhetünk a környék növény- és állatvilágával, az erdő- és vadgazdálkodás céljaival és helyes módszereivel. 
Az ökológiai tanösvény három a főattrakciója a Sasbérci kilátó, a Kálvária-hegy  és a Bujáki várrom.

A tanösvény látogatásánál figyelembe kell venni, hogy az út nincs jól és pontosan felfestve, bejárásához mindenképpen térkép ajánlott!

Szerecsenormányos (Liparus dirus)

Az erdei utak mentén növő sujtár gyökerében fejlődik hazánk egyik legnagyobb ormányosbogara, a szerecsenormányos.

Bujáki-patak (2017)



A csörgedező kis patak a Cserhát egyik legszebb részén, a Buják fölötti erdőkben, mintegy 290 méter magasan fakad. Útja során több forrás és ér duzzasztja, Palotás településtől északra víztárolót hoztak létre a patak felduzzasztásával.

Egidius-forrás (2017)

"Saint Egidius Gilles, vagyis Szent Egyed provencei remete és kolostoralapító, a 14 segítőszent egyike, a szoptatóanyák patrónusa volt. A legenda szerint egy szarvastehén a tejével táplálta."

Az ökológia tanösvény egyik állomás az Egidius-forrás, amely 1943 óta áll oltalom alatt. A helyi emberek inkább Selyem-réti forrásként emlegetik a napjainkra erősen lecsökkent nyomású vízkilépést.

Fehérpettyes álcsüngőlepke (Amata phegea)

Kis hazánkban erdős helyek, erdőszélek, kertvárosok, parkok jellemző lakója eme álcsűngőlepke faj. Egyike legmerészebb pillangóinknak, látszólag esetlenül repül, de védtelensége ellenére a rovarevők méreganyagai miatt nem fogyasztják.

Borbála Vadászház (2017)

A Borbála Vadászház a hegység déli nyúlványai között, páratlan szépségű Cserhátra jellemző környezetben bújik meg. Az egykori honvédségi üdülő összesen 70 fő befogadására alkalmas szobákkal és 3 összkomfortos nagyméretű apartmannal várja a látogatókat.
A természetkedvelők gyalogtúrák alkalmával ismerkedhetnek Buják és a környező hegyek értékeivel vagy választhatják a hotel belterületén lévő őspark és horgásztó adta kikapcsolódást is.

Bujáki vár (2017)

A vár első okleveles említése 1317-ból való, amikor Csák Máté parancsára Ibur fia István ostromolta, de nem tudta bevenni, az erődöt. 1386-ban Mária királynő Garai Miklósnak adta, és ezt később Zsigmond király is megerősítette. A Garai család kihaltával több tulajdonos váltás után Báthory Istvánhoz kerül az építmény, aki a 16. század közepére a külső falgyűrűt húzott a Öregtorony köré. Ali budai pasa alig öt napos ostrom után foglalta el a helyőrséget, csak 1606-ban, a bécsi békével került újra királyi kézbe.

bujak.hu
1666 körül valószínűleg felrobbantották az erődöt, többé nem állították helyre, már nem volt katonai szerepe, azóta pusztuló rom. A vár egyik érdekessége a még ma is látható a török mecset falainak maradványa

A községből aszfaltúton (katonai), majd gyalogösvényen felkapaszkodva lehet eljutni a végvár magjába, ahonnét a Cserhát egyik legszebb panorámájában is gyönyörködhetünk.

Erdei mályva (Malva sylvestris)


A mályva nemzetség tagjai nagy termetű, feltűnő növények, egyes részei gyógyhatású anyagokat is tartalmaz. A színárnyalatként is híres virág július és augusztus között virít utak szélén, réteken, patakok partján. 

Pappenheim-homokkőbánya (2017)

A bujáki homokkőfejtőt miocén korú meszes homok, homokkő, andezittufa és koptatott andezitsziklák alkotják. A kőfejtő már régóta nem üzemel, de kifejezetten jól mutatja a szarmata tenger jelenségeit. A bányafalán szép ásványtársulások figyelhetők meg, ezen kívül a homok kovásodott fatörzseket és sok levélmaradványt rejt.

Homokkő-barlang (2017)

A homokkőbarlang a település egyik nevezetessége, amely úgynevezett felszakadásos, nem karsztos barlang. A geológiai képződmény nevét a 19-20 század fordulójának legnagyobb birtokosáról,  Pappenheim grófról kapta.

Piroska néni múzeuma (2017)



A község központjában található Piroska néni a bujáki képviseltet bemutató babamúzeuma. Piroska néni halála óta, testvére Ilus néni végzi a gyűjtést és mutatja be az érdeklődőknek a palóc népszokásokhoz kötődő ruhaköltemények szerepét és elkészítésének módját.


Szabadtéri oltár (2017)

1891-ben a Kálvária felújításakor került a templomkertbe az 1859-ből való régi vas kereszt. Napjainkban egy szabadtéri oltáron kapott helyet a feszület, Szűz Mária és János apostol szobrai.

Tours-i Szent Márton templom (2017)


Buják első templomát 1542-ben már említik, azonban ennek az épületnek helye ismeretlen.
A mai egyhajós, enyhén előreugró homlokzati tornyos, barokk stílusú templom 1752-57 között épült. Az átépítés után a templom új berendezést kapott, ekkor került ide a templomba a ma is látható főoltár, a szószék és a két mellékoltár: Jézus Szíve a Szentsírral és a Betlehemi oltár, amelyet a Károlyi család adományozta a községnek. A szentély főoltárképe Szent Mártont és a koldust ábrázolja.

Nepomuki Szent János (2017)


Elég elhanyagolt állapotú Nepomuki Szent János szobor áll a település központjában, a Piroska néni múzeuma előtt.