Túra: Ladányi határban (2017)

Ladányi határban


"Állj elő, vén Márkus!
Vedd le a süveget
Hadd süsse a napfény galamb-ősz fejedet;
Tartsd fel három ujjad: esküdjél az égre.
Atya, Fiú, Szentlélek, hármas Istenségre:
Hogy az a darab föld, amelyen most állasz
Nem tarcsai birtok, -- ladányi határ az.”

(Arany János)


Útvonal:

Vésztő, vá. (K) - Gábor-zug - Mágori emlékhely - Dió-ér - Mágor - Fok-köz - Vidra tanya - Dondorong - Körösladány


Táv és szintemelkedés:

28,6 km/ 30 m



Habosító

Fok-köz (2017)



A Sebes-Körös Fok-közi gátőrházánál csatlakozik a Holt Sebes-Körös élő testvéréhez. A szivattyúteleppel szemben áll a Vidra-tanya, amely egykoron a környék legpatinásabb turistaháza volt, még nem egy per végén Vésztő önkormányzata elkobozta a természetbarátoktól. Napjainkban nívós csárda üzemel nagy múltú épületben.

Mágor (2017)



Mágor egykoron egy apró uradalom volt a Wenckheim család kezelésében. A Vésztő határában álló impozáns, mezőgazdasági épületeket gróf Wenckheim Dénes 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei alapján építette.
Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el, ezért a század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése.

Réti farkaspók (Hogna radiata)

fotó: Szász Anzelm
A vizes élőhelyeket kedvelő faj, amely tagjai nem szőnek fogóhálót, zsákmányukat üldözve kapják el. A nőstények a potrohukhoz rögzített pókselyemből szőtt zsákban, az úgynevezett petecsomóban őrzik a petéiket. Kikelésük után a kispókok anyjukra másznak, és hosszú ideig rajta utaznak. 

Tanösvénytúrák: Mágor-pusztai tanösvény (2017)

A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyhez tartozik egy apró, de annál érdekesebb tanösvény is. A Holt-Sebes-körös mellett kanyargó útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény egyik érdekessége a Pákásztanya, amely az újkőkori halászat és gyűjtögetés ősi foglalkozásának állít méltó emléket. 

A tanösvény adatai
Táv: 0,5 km
Állomások: 5
Füzet: KMNPI

Csolt-Monostor régészeti bemutatóhely (2017)


grafika: granitcorvus-classica.hu
A kanyargós Sebes-Körös árterében állt a 10-12. század nagy hatalmú családjának, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostora. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ból való, ugyan is az akkori apátja tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. 1357-ben már állt a monostor temploma, amely Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. Majd a század végén már csak Mágoriak használták a hajdani monostor templomát. A török hódoltság alatt az épület állaga folyamatosan romlott. A 18. században a már romos templom anyagát felhasználta az akkori földbirtokos, gróf Wenckheim Ferenc az uradalma építésekor, a domb belsejében borospincét vágatott. 

fotó: Soós Eszter 

A nagyméretű pince a domb belsejében, jelenleg a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthon, a tetején pedig a Vata-Csolt nemzetség monostorának romjai láthatóak.

A Mágor-puszta másik kunhalmának vágott szelvényben: újkőkori, rézkori és bronzkori házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint temetőrészletek leletein keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába.

Mesterségek Háza (2017)


A település főutcáján található vésztői tájház, amely Mesterségek Háza nevet kapta és egy 19. század második felében épült gazdaházban rendezték be. A tájház a település néprajzi gyűjteményét hívatott bemutatni, az épület további helyiségei pedig a kézműves mesterségek számára vannak berendezve.

A Mesterségek Háza több civilek egyesületek rendezvényeinek helyszíne is.

Vadalma (Malus sylvestris)

A vadalmafa hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálható, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen., emiatt veszélyeztetett fajnak számít. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvasok és a vaddisznók kedvelik. Törzséből egykoron ,a legjobb vonalzók és rajztáblák készültek.

Baksi-puszta (2017)

Ópusztaszerről a falu felé vezető út mentén húzódik a baksi puszta, amelynek területe meghaladja a 400 hektárt. A tájat szikeserdő, a padkásodó pusztát akácfoltok s egy két nagyobb tölgyerdő tarkítja, melyeken ritka madarak fészkelnek. A napjainkban legelőként is használt hagyásfás kaszáló a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szigorúan védett területe.

Túra: Bazaltorgonák (2017)

"Ottan álltam Badacsonnak
Lejtőjén a szent helyen,
Hol a regék dalnokának
Áll hajléka a hegyen.”

(Garay János)



Útvonal:

Szent György-hegy alsószoknyája (K) - Lenygel-kápolna - Vércse-szírt - Bazaltorgonák (Z) - Gulács (K)  - Kőkapu (S) - Badacsonytomaj


Táv és szintemelkedés:

18 km/ 680 m




Szent Imre Bazalttemplom (2017)


A település központjában áll a neoromán stílusban épült kéttornyos bazalttemplom.
A Szent  Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján és legutóbb 1981-ben, a félévszázados jubileumra újították fel.

A szentélyben levő oltár vörös márványból és fehér műkőből készült, fölötte Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképei láthatóak.

II. János Pál pápa emlékhely (2017)

A Klastrom-kúttal szemközt, az egykori rendház helyén a közelmúltban szabadtéri szentély épült. Bazaltkő oltára kicsiny kápolnát emeltek II. János Pál pápa emlékére. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képe Udvardi Erzsébet festőművész alkotása.

Klastrom-kút (2017)


Badacsony híres hegyét körbe járó tanösvény egyik állomása a Klastrom-kút, amely vize télen-nyáron azonos hőmérsékletű. E forrás közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A helyi hagyomány szerint a kolostorban lakó szerzetesek honosították meg pinot gris nevű francia szőlő fajtát, és keresztelték át szürkebarátra az ebből nedűt, amely híressé tette Badacsonyt. 

Gulács (2017)



A Gulács déli part egyik jellegzetes csúcsos hegye, amely a többi tanúheggyel ellentétben teljesen vad, természetes erdős vidék. A tanúhegy 4-5 millió évvel ezelőtt, intenzív vulkáni működés révén alakult ki. A Balaton-felvidék vulkanikus hegyeinek eme tagja is rendelkezik bazaltorgonával, igaz kisebbek, nem is annyira szabályosak, de éppen olyan lenyűgözőek.
A 393 m magas-hegyre turistaútvonalon juthatunk fel, a tetejéről felejthetetlen kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, a Balatonra és a Keszthelyi-hegységre.

Sér-kút (2017)


A Gulács oldalában található Sér-kút, a kifolyóra szerelt tábla szerint nem fogyasztható. Az igazi forrás egyébként kb. 10 méterrel feljebb van, egy alacsony boltív óvja vízkilépést.

Páduai Szent Antal templom (2017)


Nemesgulács templomát 1845-51 között építették egy hajdani építmény felhasználásával. A barokk sekrestyéhez kapcsolódó klasszicista torony 1853-ban készült el. 

Szent Kereszt felmagasztalása templom (2017)


A település központjában áll a 1875-ben épített templom, amelyet a hegyről leköltözött lakók építettek.

Csobánc vára (2017)

grafika: csobancvar.hu
A vár a 13. században épült, neve török eredetű és jelentése pásztor. Első tulajdona a Rátót nembeli Gyulaffy család volt, ő idejükben szőlőt telepítettek és kőépületet emeltek a hegyre. Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani, ennek köszönhetően később egyik török ostrom sem tudta bevenni. Az 1700­-as évek elején osztrák császári kézre került várat robbantásokkal pusztították el.
A mai romoktól lenézve csodás a kilátás nyílik a Balatonra, a Káli-­medencére és a Bakony vonulataira is.

Kaán Károly kulcsosház (2017)


A Szent György-hegy oldalában rejtőzködik egy objektumot, amely már látott szebb napokat is, de vitatatlan, hogy az egyik legfestőibb környezetben épült kulcsosházunk.
A Kaán Károlynak, a hazánk egyik leghíresebb erdőmérnökének és természetvédőjének nevét viseli a 30 fő befogadására alkalmas erdei szállás. 
A ház ablakában van egyébként az Országos Kéktúra „Szent György-hegy” feliratú bélyegzője.

Bazaltorgonák (2017)


A Szent György-hegy leghíresebb nevezetességei a különleges formájú, óriási bazalt orgonasípok, amelyek a felszínre jutott láva kihűlése során keletkeztek. A 30 méter magasságot és 1,5 méter átmérőt is elérő bazaltoszlopokat sajnos az időjárás hatása nem kíméli, a fagy és a szél egyre tágítja, amely az oszlopok elkülönüléséhez vezet.

Tanösvénytúrák: Szent György-hegyi "Bazaltorgonák" tanösvény (2017)



A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik legforgalmasabb kirándulóhelye, az itt megforduló turisták számára készült el, a nem csak a „bazaltorgonákat” bemutató tanösvény.
Az itt lefelelhető információs táblák segítségével a hegy földtörténetét, növényvilágát ismerheti meg az érdeklődő. A tanösvényhez kapcsolódik egy vezetőfüzet is, amely játékos természetismereti és kultúrtörténeti kérdéssorral teszi még érdekesebbé a sétánkat.

A tanösvény adatai
Táv: 4 km
Állomások: 7
Füzet: BFNPI

Szent György-hegy (2017)

A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, amely híres hatalmas bazaltoszlopairól. A 300 méter magas csúcs a nevét az egykoron a lábánál álló Szent György-kápolnáról kapta. 
A hegyhez temérdek monda kapcsolódik, ezek egy része is összefonódik Szent György és a sárkány legendájával. Az egyik legnépszerűbb hiedelem, hogy a hegy északkeleti oldalán nyíló jeges barlanghasadék, a Sárkány-lik volt a sárkány legendabeli lakhelye. 


A hegy alapkőzetét alkotó a bazalt- és bazalttufa rétegek Pannon-tenger üledékéből származnak, és ezért a talaja borszőlő termeléséhez kiváló.

Tarányi présház (2017)

A Lengyel kápolna mellett áll a szintén barokk stílusú présház. A szobrokkal díszített épületet a Tóthi-Lengyel család építtette a 18. században.

Lengyel-kápolna (2017)



A Balaton-vidéki barokk művészet egyik legszebb emlékének tartják a Szent György-hegy oldalában álló építményt. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolnát 1760 körül a lengyeltóti Lengyel család építtette, akiknek szobraik megjelennek a barokk-rokokó belsőoltárának oszlopain.

Az 1880-ban emelet torony homlokzatán lévő két fülkében lovas Szent György és Szent Imre, az oromzat szélein Szent István és Szent László szobrai, az oldalsó a fülkékben pedig Szent Péter, Szent Pál, az oromzaton Szent Antal és Szent József szobrai láthatóak.

Badacsonyi borvidék (2017)



A Badacsonyi borvidék 1600 hektárnyi területe a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található. A Borvidék különleges éghajlati adottságának fő „felelőse” a Balaton. Az állóvíznek köszönhető a szubmediterrán jellegű klíma, amely meggátolja a hőmérséklet szélsőséges ingadozását, biztosítja a magas páratartalmat. A hegyeket uraló bazalt és a bazalttufa, pedig elnyeli a nap melegét, majd éjszaka visszasugározza a szőlőtőkékre.

Tehát a környéket az isten is szőlőtermesztésre teremtette, ezért már a római korban virágzó szőlőkultúra jellemezte a vidéket, a Badacsonyi hegy lábánál vezetett a rómaiak híres hadiútja Aquincumba. 18. századtól kezdve számos főrangú magyarországi család versengett itt szőlőbirtokért, aminek tanúságaként még számos kúria, borpince még ma is megtalálható
A badacsonyi borok testesek, zamatosak. A borvidék emblematikus bora a Badacsonyi Kéknyelű, amely napjainkban újból reneszánszát éli

Túra: Pusztaszeri erdőkerülő (2017)

Kiránduló erdő

„A természetbarát
Nem csak néz,

 - de lát is.
Meglátja a természetben
Az apró csodát is.
A szivárvány színeit
A harmat- cseppeken,
Amint megcsillannak
A fenyőleveleken.
A pákosztos méhecskét
A virág kelyhében.
Egy apró gyík napozik
A szikla- repedésben,
A pókháló a bokron
Mily mesterien van szőve ...”

(Klein Zoltán)



Útvonal:

Szatymaz, vá. (K) - 5 sz. főút - Vadfehér-tó - Sándorfalva - Nádas-tóVöröscsárdai-erdő - Dóci elágazás - Hantházi-erdő - Pusztaszeri-erdő - Ópusztaszer, Emlékpark (K+) - Községháza - Ópusztaszer, felső


Táv és szintemelkedés:

27,5 km/ 63 m



Emlékpark az ugaron

Óriás szitakötő (Anax imperator)

A legnagyobb szárnyfesztávolságú szitakötőnk, amely a növényzetben gazdag tavakat, víztárazókat, csatornákat és lassabban áramló vizeket egyaránt kedveli. A faj hímje feltűnő élénk kék, a nőstény pedig inkább zöldeskék színben tündököl. A többnyire méltóságteljes repülése alapján, a terepen jól felismerhető.

Csikos-csárda (2017)

Az egykori uradalmi pihenőhelyet a Csikos-csárdát, a Sándorfalvi más néven Vöröscsárdai-erdő rejti. Az épület régen a vadászok törzshelye volt, de manapság pókok és rágcsálók lakják, sajnos.

Túra: Gemenci kék (2017)

Mr. O

„Duna mellett, Dráva részén,
Van egy vadon, ország szélén.
Gemenc nevű mese erdő,
Pagony felett bárány felhő.

Három gida az erdőben,
Mese erdő közepében.
Füzek, nyárfák árnyékában,
Lapulnak a biztonságban.”

(Gani Zsuzsanna)




Útvonal:

Keselyűs (K) - Szomfovai eh. - Lankóczi gátőrház - Lassi erdészlak - Kisrezéti eh. - Pörböly, ÖTK - Dunafürdő vm. - Baja, Duna-híd


Táv és szintemelkedés:

27,5 km/ 109 m



Sebesség mámor

Vén-Duna (2017)


A Vén-Duna nyugodt vize a nagy kiterjedésű ártéri erdőségének, Gemencnek az egyik kedvelt holtága. 
A Duna mellékága a Koppány-sziget három oldalát öleli körül, amely az egykori meder átvágásával jött létre. A holtágat rekesztő kőzárást a vízügyiek megbontották, s ez által ismét élővé "varázsolták" vízfolyást. Az így kialakult zúgó környéke kivalló horgászhely.
Az itt található Dunafürdő ülőtelep miatt, rengeteg horgász hely és fedett pihenőhely várja a nem csak strandolni vágyókat.

Cserta Holt-Duna (2017)

A Csertai holtág az 1830-as években természetes úton fűződött le az anyafolyótól holtág és a Tolna megyei, Pörböly község határához tartozik. A közel 6 km hosszú holtág kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt., de a Duna-Dráva Nemzeti Park őrködik az országos jelentőségű szakaszhoz. védelem alatt áll. Mivel a medre évről-évre feliszapolódik, sőt ki is szárad néha ezért természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása főleg horgászatra, de a "szentély" típusú holtág egyre több kirándulót vonz ide.