Magyarország legnagyobb kerületű fája (2017)


A Gemenci-erdő számos faóriással dicsekedhet, de a Móric-Duna partján található mind közül a legnagyobb. A négy, fekete nyár sarjból összenőtt faóriás lenyűgöző látvány. Ez jelenleg Magyarország legnagyobb törzskerületű fája, az 1200 centiméteres körméretével. A fa korát alig 100 évre becsülik, de egészséges, életerős fa, még sokat gyarapodhat.

Móric-Duna (2017)

A Pörbölyi-erdő egyik legfiatalabb Duna-ága a Móric-Duna, amely az 1839-es Királyi Dunamérési Intézet térképén jelenik meg először. Neve valószínűleg személynév eredetű, akárcsak másik két társának. Az egykoron dél felé fokozatosan elvándorló meder folyamatosan építette és rombolta ezt a vidéket. Ezért a folyó apró szigeteket és Duna-ágakat hagyott maga után, egészen addig, amíg az 1950-es évekre véglegesen stabilizálták a medret különböző védőművekkel. A speciális vízállású mellékágon egyébként jól lehet evezni és az egykori Közép-Pörbölyi vadászház közelében hatalmas nyárfák láthatóak.

Túra: Zengő körüli masni (2017)

Zengő felé
Elmúlt azóta már év vagy ezer,
de a hegy évente egyszer
megmordul ma is,
kerekedik nagy szélvihar,
s Zengő hegynek fáit
tépve, szaggatva zokogtatja,
közte sikoltozik egy anya hangja.”

(Egri Erzsébet)


















Útvonal:

Zengővárkony (S*) – Büdös-kút-völgy (SP+) – Komlós-völgy – Zengő (S) – Zengő-kő (S*K□) – Réka-kunyhó (P+) – Réka-völgy (S*) – Szép Ilonka kilátó - Dóri-út (Z+) – Sütő-gödör – Síremlék (KP+) – Zengővárkony


Táv és szintemelkedés:

15,8 km/ 630 m






Rékánál


Dóri út (2017)

Dóri út a Kecske-hát oldalában vezető jelzetlen, széles, erdei szekérút. A kacskaringós utat Dóri László erdészről nevezték el, akit egy orvvadász agyonlőtt a környéken. Nyugati magaslatán áll a 2001-ben épült, impozáns Szép Ilonka kilátó.

Szép Ilonka kilátó (2017)


Pécsváradtól északra, a Dóri út közelében található a fából ácsolt torony. Scholtz Péter erdőmérnök tervei alapján 2001-ben készítette el Iljin Petárácsmester az érdekes kilátót. Az építmény igencsak roskatag állapotán nemrégiben javítottak, a felső, kilátószint is újra a régi helyén áll.

Nemes májvirág (Anemone hepatica)

A nemes májvirág egyike a tavasszal nyíló kis termetű, évelő növényeknek, amely a nevét leveleiről kapta, melyek némileg a májhoz hasonlítanak.

Etelka-forrás (2017)

A Réka-völgy legszebb részén, a kunyhó tövében fakad a népszerű forrás. Közelében nem csak a mellékvölgyek, hanem a turistautak is találkoznak (K□ és P+). A foglalás fő alapanyagát a mórágyi gránit adja, kifolyócsöve előtt kis medence látható. A forrás stabil vízhozammal rendelkezik.

Erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides)


Az erdei kutyatej a hazai erdőkben sokfelé előfordul, kedveli a gyertyános-tölgyes, bükkös erdőket. Felismerni legkönnyebben a szárát sűrűn borító bíborvörös és zöld árnyalatú leveleiről lehet megismerni. Hasonlóan a többi társához, nedve mérgező, bőrrel érintkezve irritációt is okozhat.

Csend dala (2017)


Büdös-kúti-völgy (2017)


 „A pécsváradi erdőben Büdes Kutnál egykor ezüstércet kerestek. A bányászat már annyira fejlett volt, hogy 70 bányászt dolgoztattak.”

A zengővárkonyi Büdös-kút egykoron bővizű, fontos itató hely volt a környéken, mely több száz év óta folyamatos használatban volt a jószágok itatására egészen a közelmúltig. De még ma is meg lehet találni az itató vályúkat a környéken.

Református templom (2017)

A falu református templomát 1787-1802 között építették barokk stílusban. A napjainkban műemléki védettséget élvező épület melletti áll a parókia, amelyben helyet kapott Fülep Lajos emlékszobája.

A templom belülről is szépen karbantartott, az érdekessége, hogy udvaron lett kiállítva a torony egykori bádog csúcsa, amelynek rajta van a Habsburg címer. Valószínűleg a templom építéséhez szükséges engedélyt a Habsburgok szerezték meg a falunak.

Túra: Támadás a Jakab-hegy ellen! (2017)

Sziklán ülök. Nehéz a dús légáradat,
nehéz, alig birom: mégis feszít, emelget;
a lombok és füvek illata-íze rátapadt,
amint a táj fölött hullámzott és kerengett.
Nemcsak tüdőm zihál, egész testemre átragad
a jámbor kapzsiság: mindent magamba nyeljek:
völgyet, hegyet, fehér utat, nyugalmat és derűt,
e roppant omlatag bájt és pehely-könnyű erőt.”

(Csorba Győző)

Kereszt kilátással

























Útvonal:

 Cserkút (P□) – Kővágószőlős – Jubileumi keresztBabás-szerkövek (K) – SasfészekZsongor-kő (Z) – Pálos kolostor romja – Körtvélyesi-hát (P) – Petőcz-akna (KK∆) – Halomsírok – Sasfészek –– Cserkút


Táv és szintemelkedés:

11,5 km/ 575 m






A nap vége


Mindenek felett (2017)


Pálos-kút (2017)

A Jakab-hegy északi oldalában fakadó forrást 2002-ben foglalta az Arany Horda Természetjáró szakosztály. A foglalás központi részén,a kifolyócső felett a falazatban a Pálos-címer látható. 

Petőczpuszta (2017)



Petőczpuszta az egykori, pécsi káptalani uradalom telepe volt. Erdészház és néhány zsellérház állt itt 1827-körül.
Aztán a szocialista rendszerben beinduló uránbányászat egyik légaknájának építésekor a házakat lebontották

Rákos-patak (2017)

A Nyugat-Mecsekben található, Rákos-völgy névadó patakja egy az Orfű-patakba torkoló vízfolyások közül. A Jakab-hegy alatti források vizét gyűjti be és a Szuadó-nyeregben csatlakozik nagyobb társához.

Tanösvénytúrák: Kövirózsa tanösvény (2017)




A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2011-ben adta át a nagyérdeműnek a Kövirózsa tanösvényt, amely a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót. A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. 


A tanösvény adatai
Táv: 2,5 km
Állomások: 8
Füzet: DDNP

Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom (2017)



A község leghíresebb árpád kori műemléke egy 12. századi, 35 méter magas templomtorony.

A 17. században barokk stílusú egyhajós templomot emeltek a torony mellé és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Szent József-szobor (2017)


A Szent József-szobor a Sarlós Boldogasszony plébániatemplom háta mögött „bújik” meg.

Az alkotás felállítási éve nem ismert, de feltehetően 1941 körül készülhetett, hiszen a szobrászművész több Szent József-szobrot is ekkor tájt alkotott.

Keresztelő Szent János templom (2017)




A falu Árpád-kori temploma 1270 és 1290 között épült román stílusban. A fazsindelyes épülethez a 14. században tornyot építettek hozzá. 

A templombelső északi falán értékes freskómaradványok láthatóak, amelyek valószínűleg 13. században készülhettek. A falon az apostolok sorakoznak, akik a három királyokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. 

Az oltár mögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló kép található. A barokk stílusú sekrestyét Prokop Péter festőművész Kálvária című alkotása díszíti.

Telefonos egyeztetés után Németh István szívélyesen és nagyon részletesen mesél a templomról.

Túra: Ébredések Illancson (2017)

Sorminta
A naplemente is olyankor a legszebb, ha szabálytalan felhők borítják az eget, mert csak így mutatkozhat meg az a sok szín, amelyből az álmok és a versek születnek.”

(Paulo Coelho)


























Útvonal:

 Sükösd (K) - Józseftelek (K∆) - Ólom-hegy(K) - Rém - Bácska-hegy - Szentgyörgy erdőgazdaság - Érsekhalma - Hild - Hajósi pincék


Táv és szintemelkedés:

34 km/ 148 m






Kisvilág

Baráti beszélgetés (2017)


Hildpusztai földvár (2017)

Érsekhalmához tartozó. Hildpusztán fellelhető várdombot a régészeti szakirodalom a vatyai kultúra legdélebbi erődített földváraként tartja számon. A településrészén még ma is láthatók a több ezer éves földvár falai, valamint a löszfalba vájt középkori barlangrendszer maradványai. A területen folyó ásatások és az előkerült gazadag leletanyag indokolta, hogy a sáncot és környékét 1991-ben "Történelmi régészeti jelentőségű védett terület"-té nyilvánították.

A Hét-völgy a Duna-menti síkság és a Duna-Tisza közi Hátság érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb megjelenésű területe. A löszvölgyek oldalában, az Alföldre egykor jellemző löszpuszta növényzet különleges maradványaira lelhetünk. Nem ritka itt a tarka sáfrány, a fürtös gyöngyike, a törpe nőszirom, a törpemandulára és néhány orchidea faj sem. A gyepek és környezetük állatvilága is igen gazdag. A virágos növényeket sok, máshol ritka lepkefajt csalogat ide.

Szent József (a munkás) templom (2017)

A település zömmel római katolikus vallású lakossága összefogására, 1989-ben új templom épült. A templom oltárképét Bakallár József festőművész készítette.

Hajósszentgyörgyi vadászház (2017)


Érsekhalma közelében az egykori majorság területén, jellegzetes alföldi akácerdők ölelésében álló, takaros vadászház várja pihenni vágyókat.

A Hajós-Homoki vadászterület erdőit akác, fekete- és erdeifenyő, kevés hazai- és nemes nyár, továbbá kocsányos tölgy fafajokból álló állományok alkotják. A terület ma már igen jelentős mennyiségű és minőségű gímszarvas, őz és vaddisznó állománnyal rendelkezik. 

Tarka sáfrány (Crocus reticulatus)

A tarka sáfrány a nősziromfélék egyik legkorábban virágzó virága. Elsősorban lösz- és homokpusztagyepek, homoki tölgyesek és akácosok alatt fordul elő. Virág a könnyen felismerhető a 
a hosszúkás-harang alakjáról, amelyen hosszanti lefutású ibolyás csík látható. 

Ólom-hegy (2017)


Az Ólom-hegy a maga 174 méterével Bács-Kiskun megye, valamint  a Duna–Tisza közének legmagasabb pontja.
A „hegy” Rém és Sükösd között található, az Alföldi Kéktúra is érinti.  A csúcsán egy geodéziai torony áll, ahonnan remek panoráma tárul a vidékre.

Mindenszentek templom (2017)

Sükösd Mindenszentek temploma 1820-1821 között épült klasszicista stílusban. 
A szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keleti homlokzati tornyos épületet később bővíttetek mai formájára. Berendezése a 19. századra jellemző formavilágú, főoltárképét 1950-ben Prokop Péter készítette.

Pincefalu (2017)


Hajós város büszkesége az 1980-as évek óta gyarapodó, mára a mintegy 1300 présházból és ahhoz tartozó löszbe vájt pincékből álló  „falu”. 
A Pincefalu a szabályosan, egybefüggően elhelyezkedő kacskaringós utcáival és az apró házaival, egyedül álló látványosság a maga nemében. 

A Hajósi borok híre ugyan az utóbbi időben megkopott, de még mindig több nyitott pince és vendéglátóhely várja az alföldi borok kedvelőit.

Kiri-kereszt (2017)


A Kiri kereszt Röszke és Domaszék határán áll. 1949-ben készült, a fogságból hazatértek hálájának jeléül. 

Fehér-kereszt (Papp-kereszt) (2017)

A Fehér keresztet (vagy más néven Papp kereszt) 1917-ben állították és a környékbeliek csak „sarki körösztnek” hívták. Nevét onnan kapta, hogy mindig meszelve volt.
1969-ben egy dűlővel beljebb helyezték, a mostani helyére, az E75-ÖS út mentén található röszkei szennyvíztisztítótól kb. 1 km-re.

Pap-fenyves (2017)


Kistelek külterületén, szinte már Pusztaszer határában található az egykoron szebb napokat látott Pap-fenyves. Az egykor fenyves erdő rengeteg helyi programnak adott helyet, erdei pihenőt és játszó teret is felállított itt a város vezetése.
Az erdő hanyatlása akkor kezdődött, amikor 2014 szálloda épült a fák szomszédságába, azóta már csak egy sávnyi árnyas hirdeti a közkedvelt pihenő helyet.