Túra: Fel a Prédikálószékre! (2017)

„Láttam, Visegrád, büszke tornyaid
Királyi bérctetőn,
Dacolva annyi század vészével,
Fönn állni még merőn.
És tisztelettel hajtom meg nyakam,
Hogy láttalak,
Multunkba inlő szent emlékjelek,
Ti ős falak!”

(Jakab István)

Rét kilátással






forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Dömös – Malom vendégház (PSZ) - Malom-patak völgyeSzentfa-Káplona - Kaintz György forrás (PSZ)– Vadálló-kövek (P∆) – Prédikálószék (P+) - Gizellatelep – Dömös



Táv és szintemelkedés:

11,8 km/ 670 m








Lélekszaggató

Olocsán csillaghúr (Stellaria holostea)

Tavasszal, napsütötte erdőszélek jellegzetes virága a csillaghúr, vékony és üde zöld levélékéi első pillantásra fűszálhoz hasonlítanak.

Pofók árvacsalán (Lamium orvala)

A rendkívül szép fehér rajzolattal rendelkező pofók árvacsalán, érdekes módon nem rokonok a csalán nemzetségnek. A már-már kosborhoz hasonló növény védett és igen ritka, az országban csupán néhány helyen él vadon.

Piros mécsvirág (Melandrium sylvestre)

A piros mécsvirág fehér virágú rokonához hasonló, de annál jóval ritkább faj. Májustól júliusig virágzik üde gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, hegyi réteken. 

Hagymás fogasír (Cardamine bulbifera)

A Hagymás fogasírt a népnyelv Gumótermő fogas-írnek is nevezi a sarjhagymái miatt, amelyek elvileg ehetőek. A növénnyel április májusban bükkös és gyertyános tölgyesekben találkozhatunk.

A szószéken (2017)


Prédikálószék (2017)


Ha valaki hazánk egyik legszebb panorámájára kíváncsi, akkor érdemes felkeresnie a Prédikálószéket, amely a Pilis Visegrádi-hegység egyik legmagasabb hegycsúcsa a maga 639 méterével. A hegytetőre érve a nemrégiben átadott, különleges kilátóból nem csak a Dunakanyar fenséges látványa tárul elénk, hanem innen mutatkozik meg legfenségesebben Visegrád a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral.

A Pilisi Parkerdő által 2016-ban épített kilátó, amely egy prédikálószéket (ahonnan pap egyházi beszédet tart a néphez) mintáz, a terveit pedig Koller József, Ybl-díjas építész készítette. A beton alapon álló, 12 méter magas épület három szinttel rendelkezik, ahogy haladunk felfelé benne, egyre szélesedik a kilátás a Dunakanyarra. Az egyes szinteken pedig a környék életében szerepet játszó magyar királyok emlékét elevenítik fel a korlátokra felhelyezett tájékoztató táblák.

Kicsit túlzó lehet, de a 21. század követelményeivel is rendelkezik az objektum, ugyan is tetején webkamerák vannak és ingyenes Wi-Fi kapcsolat is elérhető.

Vadálló-kövek (2017)


Van egy hely a Visegrádi-hegységben, ahová feljutás szinte már a sziklamászás határát súrolja, de a látványért érdemes küzdeni. Nem hiába kedvence a sziklaalakzatokkal tarkított magashegyi túraútvonal a tapasztaltabb természetjáróknak is.

A Nagytuskó, Szélestorony, Bunkó, Függőkő, Felkiáltójel és Árpád trónja fantázia nevet viselő 7 kőtömb a kutatók feltételezése szerint egy egykori tűzhányó peremének a maradványai. A 12 millió évvel ezelőtti vulkanikus működés eredményeként létre jött alakzatokat az erózió formálta ki mostani alakjukra. 

A kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett részei, hiszen a sziklákon és körülötte elhelyezkedő gyepeken számos ritka növényfaj ás állatfaj él, ezért a kijelölt turistaútról se térjünk le!

Lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum)


Az ökörfarkkóró nemzetség tagjai nagyrészt sárga vagy fehér virágúak, kivételt a lila ökörfarkkóró képez majdnem fekete virágaival.

'Flush of White' – fehér virágú változat

Madas László Erdészeti Erdei Iskola (2017)

 A Visegrádi-hegységben található erdei iskola fontos szerepet játszik a természetvédelmi nevelésben, és komplett, izgalmas programsorozattal várja a gyerekcsoportokat. A Pilisi Parkerdő Zrt. megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet a fiatalok oktatására, ennek folyományaképpen nyílt meg 1988-ban, az alapítója nevét felvevő Madas László Erdészeti Erdei Iskola.
A Makovecz Imre által tervezett Erdei Művelődés Ház környéke rendkívül gazdag látnivalókban.

Túra: Kerüld a Rám-szakadékot! (2017)

„Rohantok széles országútakon.
Én a hegyek ösvényeit szerettem.
Szépségek mellett futtok el vakon,
de ormok fényesednek meg felettem.”

(Áprily Lajos)

Dömösi panoráma

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Dömös – Malom vendégház (PSZ)  Malom-patak völgyeSzentfa-Káplona  Kaincz György forrás – Ifjúsági- tábor (S) – Lukács-árok (S)  Árpádvár (Z)  Szakó-nyereg (P)  Téry-út  Prépostsági romok  Dömös



Táv és szintemelkedés:

10 km/ 500 m








Szálerdőben

Júlia-forrás (2017)

A bővizű forrás a Szako-nyergi turistaút csomópontnál található. Viszont nem iható!

Szentfa kápolna (2017)



A Malom-patak völgyének koronája a Szent-fa kápolna, amelyhez több legenda is kötődik. Az egyik szerint két fiatal leány Mária arcképét látta meg egy itteni fában. Ezután a tömegével érkező csodás gyógyulásokba reménykedő vándorok miatt Nedeczky Gáspár, az akkori plébános beszüntette a búcsújárást, és 1887. április 23-án kivágatta a Szentfát. A kegyhely kultusza viszont ezután is kedvelt zarándok hely maradt, és egy szemrevaló, fazsindelyes kápolnát is építettek melléje.

Volt vízimalom (2017)


Dömösön a múlt század elején több vízi malom is működött. Napjainkban már csak egy maradt hírmondónak, de az is panzióként üzemel.

Malom-patak (2017)



Kis érként csordogál le Rám-völgyből a Malom-patak, és mire Dömösre ér, több forrást vizét összegyűjtve patakká változik. 

A patakvölgybe a központból bármelyik (piros, zöld, sárga) sávjelzést dél felé követve eljuthatunk, közben számos látnivaló akad az utunkba egy érdekes tanösvényt követve.

Református templom (2017)

A teleülés főutcája végén áll az 1873 és 1876 között épített református templom. A templom eredeti fatornyát 1923-ban cserélték le a mostanira, amely négy sarkán fiatornyokkal díszített.

Lecsepült veronika (Veronica prostrata)

A veronikák nemzetségébe apró termetű, szárazságtűrő fajok tartoznak. A hazai fajok virágai kék vagy lila színűek és a száraz, napsütötte lejtőket, réteket kedvelik. 

Túra: Séta a Pallaviciniek elfeledett kastélyához (2017)

A mi fánk


Tudod, a fák oly különleges lények!
S tán úgy hiszed, önmaguk miatt élnek?
Nem így van, tudd meg, sokkal többek ők, az emberek általuk tölthetők!”

(Aranyos Ervin)
























forrás: mepar.hu


Útvonal:

Pusztaszer - Szabó-tó - Bagi malom (Z) - Fülöp-tó - Sárga major - Alsópéteri öregtemető - Lehegő-dűlő (P) - Hétvezér emlékmű - Pusztaszer




Táv és szintemelkedés:

18,6 km/ 20 m






Nádi szökevények

Túra: A Bihari ragyogás (2017)

A csökmei dobogó híd alatt,
Három legény rozmaringot arat.
Én vagyok a rozmaring kévekötője,
Barna legény igaz szeretője

Barna legény legyél a szeretőm,
Neked adom kivarrott zsebkendőm.
Négy sarkába varrom a rozmaringot,
Közepébe, hogy a tied vagyok.”
(népdal)

Fotó: Soós Eszter


















AK-08/1.

2017-es év, de véleményem szerint az Alföldi Kék túra egyik legszebb szakasza a Körösszakáltól Gesztig tartó út. Ahogy haladtunk az ország határ mentén, végig csodálattal adóztunk a Bihari hegyeknek, a tavaszt pedig sikerült a legszebb pompájában elkapnunk. A túraútvonal feltárta előttünk a bihari építészet különlegességeit, hiszen eredeti állapotukban fennmaradt lakóházakat, kúriákat és a romos Tisza-kastélyt is szemügyre vettünk sétánk közben.






forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Körösszakál (K) - Tisza István-híd - Sebes-Körös - Körösnagyharsány - Trianoni-gát - Szilaspuszta - Biharugra - Nagysziki-híd - Begécsi-tavak - Kissziki-híd - Geszt




Táv és szintemelkedés:

28 km/ 25 m









A Bihari határban

Református templom (2017)


A falu központjában lévő református templomot az 1770-es években építették barokk stílusban. A felújítások során török korabeli befalazott falakat és ablakokat találtak. Feltételezhetően korábban bencés kolostor működött a templom helyén, melyet felgyújtottak.

Geszt műemlék templomát egyébként a megye négy legrégebbi temploma közt tartják nyilván.

Tisza-kastély (2017)

A Geszti Tisza-kastély 1772-ben épült barokk stílusban, Tisza László és felesége Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800-as években átépítették klasszicista- és copfstílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 
1944 szeptemberében sajnos az épületet teljesen kifosztották. Napjainkban iskola és könyvtár működik az épület falai között.

A kastélyhoz kapcsolódik egy 5,4 hektáros park is, amelyet a Körös-Maros Nemzeti Park felügyel. A területen tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható napjainkban.

Arany János Emlékház (2017)


A geszti kastély udvarában található egy takaros házikó, amelyet Arany János Emlékházként ismer a nagyérdemű. Ebben a lakban kapott helyet a költő munkásságának helyi vonatkozású emlékeit bemutató kiállítás.


Begécsi-tavak (2017)

A hazánk második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymással szomszédos Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja.

A Begécsi-tavak 1200 hektáros területe eredetileg belvíztárolóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál jóval mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Vásár-tó (2017)

Egy fejlesztést keretében a biharugrai önkormányzat valósította meg a Vásár-tó rendbe hozatalát és egy tanösvény kialakítását. A tavon egy mesterséges szigetet hoztak létre, körülötte pedig egy tanösvény segít kalauzolni a látogatókat. Kerti bútorokat, érdekes „objektumokat” és egy madármegfigyelő-helyet is kapott a terület.
A Vásár-tó eredetileg agyaggödör volt, amelyből többek között a falu templom tornyának építéséhez szükséges téglákat is kinyerték.

Református templom (2017)

Biharugra református temploma a környék legrégebbi alapjával rendelkezik, ugyanis 1090-ben (?) feltételezhetően Ugramonostor már itt állott. 

A Szűz Mária tiszteletére felszentelt istenházat 1214-ben említették először, mint monostori templomot. A mostani, új kőtemplom építését 1772-ben kezdték meg a román-kori alapfalak felhasználásával, majd 1796-ban egy toronnyal toldották meg az épületet. 1912-ben jött el a templom felújításának az ideje, ekkor a hajó és annak tornya is megszépült. A világháborút követően az egyházközség úgy határozott, hogy a templomot újra fel kell újítani, ugyanis templomhajó találatot kapott a háborúban. A templom életének legutolsó renoválása 1982-ben volt, a toronysüveget pedig 2003-ban újították fel.

A ma is látható belső bútorzatot 1888 és 1890 között a helybéli földbirtokos Bölöny család adományozta az egyházközösség számára. A szószék is ekkor készült el, amely egy nagyváradi műbútorasztalos munkája.

Hősi emlékmű (2017)

Biharugrán a templom előtt található a világháborúban elhunytaknak és az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatának emlékműve.
Az emlékmű több lépcsőben épült össze, 2012. július 29-én érte el végleges állapotát. Ekkor került az emlékmű két részére a bronzból öntött Trianonra utaló szétszakított Nagy-Magyarország dombormű is.

Baptista imaház (2017)


A 20. századi, vallási ébredés két részre osztotta a bihari lakosságot. A reformátusok mellett a baptisták is megjelent a Körös környéki falukban. Ezek a gyülekezet lettek a baptista missziók központjai, és több településen imaházat építettek. Biharugrán található a környék legjelentősebb baptista temploma.

Bölöny-kúria (2017)

A település egyetlen megmaradt „kastélya” a 19. században épült klasszicista stílusban. A század második felében átépítették romantikus stílusban, ma általános iskola működik benne.

Tájház (2017)

Biharugra tájháza a község központjában található. A szépen felújított sárréti béresházban elevenedik meg a térség múltja,

Temető (2017)

A község temetője a Bem és Erzsébet utca sarkán található. Itt látható a falu zsidó kereskedőcsaládjainak síremlékei.

Tápcsatorna (2017)

A Biharugrai Tápcsatorna a térség legfontosabb és legnagyobb csatornája, amely halastavak vízellátását biztosítja és az öntözési igények kielégítésére éppúgy alkalmas, mint a belvizek levezetésére.

Biharugrai halastavak (2017)


A Biharugrai-halastavak a Körös–Maros Nemzeti Park területén, a román–magyar határ mellett húzódik, amely terület valóságos madárbirodalom. A Magyarországon előforduló 371 madárfajból hozzávetőleg 270-nel találkozhatunk a halastavak környékén. A legnevezetesebb talán az itt telelő réti sas.


Az 1970-es évek közepéig a hazai vadászok tizedelték az itteni réce- és lúdpopulációt. Ez után kezdődött meg a terület védetté nyilvánítása és a helyi vadászat betiltása. Napjainkban a halastavak egy része fokozottan védett terület, amely a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket tartalmazó ramsari jegyzékben is szerepel. A káprázatos vidék jelenleg a Körös–Maros Nemzeti Park „Kis-Sárrét” nevű részterület részének hírnevét öregbíti.

Református templom (2017)

A falu copfstílusú temploma 1802-ben épült, de tornya még korábbi, 1795-ből való. A műemlék épület érdekessége az 1750 körül készült rokokó szószék hangvetőkoronája, amelyen a fiókáit önvérével tápláló pelikán látható. Ez egyben a reformátusok jelképe is.