Kurca-főcsatorna (2017)

A Kurca főcsatorna a múlt századi folyószabályozása után készült el, hogy lecsapolják a környékbeli mocsarakat és nedves réteket. A Kurca a vízgyűjtő területéről érkező vizeket fogadja és gravitációsan vezetheti le egy zsilipen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna a Hármas-Körös torkolatától indul és Mindszentig tart.
Az Szegvári Horgász Egyesület kezelésében álló helyi szakasz 2006-ban kiadós telepítést kapott, azóta kiemelkedő a körösi nyurga ponty, a csuka és a kárász állománya.

Nepomuki Szent János (2017)

A falu első tanítója, Forray Máté 1795-ben nyugdíjba vonulása alkalmából Nepomuki Szent János szobrot állíttatott- A szép, későbarokk szobor azóta díszíti a Kurcán átvezető legrégebbi híd hídfőjét.

Vármegyeház (2017)


 Károlyi Sándor építtette át a szegvári kúriáját 1725–27 között, amely kívül zord erődnek látszott, de belül inkább palota jellege volt. 
A vármegye vezetése 18. század végén megvette az épületet és óriási pénzösszegből Megyeházává alakíttatta. A kastély udvarban állt egy börtön, ahol állítólag Rózsa Sándor is raboskodott. A Vármegye székhelye a 19. század végén Szentesre költözött, így a szegvári épület 1902-től árvaház, majd nevelőotthon lett. 
Egy időben itt élt a ”boldoggá avatott” Salkaházi Sára.

Szentháromság-szobor (2017)


A Megyeháza előtti téren gyönyörű, és igen jó állapotban lévő Szentháromság-szobor áll. A Szentháromságot ábrázoló kőemlékéket 1901-ben, Isten dicsőségére készíttették Szőke György és neje Nacsai Francziska.

Református templom (2017)


Szegvár központjában, szépen felújított református templom áll. 

Pusztai-féle szélmalom (2017)


A falu Szentes felé eső szélén, egy kis mesterséges dombon található a téglából épült szélmalom Az 1801-ben épült műemlék belső felszerelése hiánytalan, ma is működőképes lehetne. A malmot 1960-as években helyreállították, napjainkban csak előzetes bejelentkezés után látogatható.

Túra: Duna mentén (2017)

„Megtehetsz mindent, vagy akármit, vagy semmit, és az egész mit sem számít. Találnod kell valamit magadnak, ami mélyen foglalkoztat, ami igazán a szívügyed, máskülönben könnyen letérhetsz a helyes útról, és eltévedhetsz.”

(Lev Grossman)

Az úton


Útvonal:

Baja,buszáll. - Duna-híd - Sámán tanya - Érsekcsanád, Üdülőtelep - Dunai-dűlő - Ósükösd - Vajas-fok - Szt. Anna-kápolna - Sükösd, buszáll.


Táv és szintemelkedés:

19,7 km/ 48 m



Óvároskép

Érseki vadászkastély (2017)



 1740-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek kastélyépítésben fogott Hajóson, ennek eredményeképpen lett jött létre a mai kastély magja.

1766-67 átépítették a kastélyt a gödöllői Gföller Jakab építőmester tervei alapján barokk stílusúra. A 20. század elején a bíboros érsek gyermekotthont alakítatott ki az épületben.

1998-tól üresen ált az uradalom, míg nem 10 év múlva felújították, napjainkban látogatóközpontként üzemel. A kiállítótermekben állandó és időszaki bemutatók kaptak helyet.

Az épületben megtekinthetőek a barokk kastélyenteriőröket, a főúri vadászat emlékeit, a hajósi szentbúcsú sokszínűségét és a Homokhátság szőlő- és borkultúráját bemutató tárlatok.

Plébániaház (201)


A templom melletti áll az egy emeletes plébániaház, amely a 18. század végén épült késő barokk stílusban.

Nepomuki Szent János (2017)


Hajósi templommal szemben, áll Nepomuki Szent János 18. századi szobra. 

Kálvária (2017)


A kegytemplom melletti egy kis gondozott parkban 1881-ben készült kálvária látható. A stációk a  pécsi Zsolnay kerámiagyárból kerültek ide, 1934-ben. 

Szent Imre templom (2017)


Gróf Csáky Imre érsek kezdeményezése útján 1728 -ban barokk templom épült az uradalom központi részén.  Az ideérkező nagyszámú zarándok miatt rövidesen az épületet megnagyobbították, 1752 -ben pedig új, rokokkó stílusú főoltárral ajándékozta meg a kalocsai érsek, az addigra kegytemplomi rangra emelt műemléket.

A sekrestye főékessége a feltehetően Michael Erhart ulmi mester műhelyéből származó késő gótikus Szűz Mária kegyszobor. 

Hajósi kaszálók és löszpartok (2017)

1722 és 1770 között betelepített sváb családok kezdtek intenzív művelésbe fogni a Duna-Tisza közi Hátság és a Dunamenti-síkság határán. Ennek köszönhetően a löszös tereplépcsős terület egésze művelésre került, szinte csak a meredek lejtőkön, a víz által kialakított löszvölgyek oldalaiban lelhetünk rá az itt egykor virágzó élővilágra.
A Császártöltés átellenes pontján található Vörös mocsárból leszivárgó vizek útján táplálják az itteni mocsárréteket, nedves kaszálókat, lápréteket és nádasokat. Kosborok és nőszirom félék díszítik az egykor vízjárta vidéket. A löszpartok meredek falába pedig előszeretettel fészkelnek a  trópusi színekben pompázó gyurgyalagok. 

Horgásztó (2017)

A császártöltési mocsarak lecsapolása után 1973-ban lett kialakítva a mai horgásztó rendszer első két hírmondója.  Majd az évek során további három tó kikotrására is sor került. 
A ma több mint 10 hektáros vízfelület halfaunája igen változatos, Ponty, Amur, Szürke harcsa, Süllő, Csuka és Kárászt is fogható a tavakban.

Pincesor (2017)

Császártöltés homoki szőlőtermesztés egyik Mekkája, egy igazi kis pincefalu. A település belterületén több száz présház és pince található, amely közül a leghíresebb a Főkáptalan-pincesor.  Az itteni présházakra jellemző forma, a sváb pinceépítési technikát demonstrálja.
A falu környékén ma a legnagyobb arányban Rajnai rizlinget, Chardonnay-t, Cserszegi fűszerest és a Kékfrankost termesztik legnagyobb részben.

Képes ház (2017)

A Képes Ház a falu központjában, a tájházzal szemben található egy díszes épületben. A kiállításon nagyméretű képeken keresztül mutatják be a falu történelmét, hagyományait, népviseletét. 

Módos töltés (2017)



Császártöltés központjában, egy egykori uradalmi épületben található a kiállítás, amely az 1900-as évek elejének középosztálybeli életét mutatja be. Iparosok, kereskedők, értelmiségiek, és helyi nagygazdák mindennapjaiba pillanthatunk be a kiállításon.

Szálas Béla kilátó (2017)


A település központjában álló kilátó névadója Szálas Béla, akinek a kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre.

Duna-völgyi-főcsatorna (2017)


A Duna–völgyi Főcsatorna a Ráckevei Duna-ágból ered, és a folyása igen gyors.
A keskeny és mély vízfolyás a halak számára fontos táplálékszervezetekben híján van ezért a fajlagos halsűrűsége alacsony.  A csatornában előfordul a dunai vadponty, a süllő, a balin és igen jelentős az apró keszeg állomány.

Szent Anna kápolna (2017)


A Bács kiskun megyei Sükösd híres búcsújáró helye a Szent Anna-káplona, amelyet 1747-ben építtetett Pocskai Gergely, mert a legenda szerint egy vadászaton véletlenül agyonlőtte Anna nevű lányát. Az egykori vadászbaleset helyén, a Kápolna dűlőn áll a kisméretű, félköríves szentélyzáródású búcsújáró kápolna jellegzetes sükösdi oromzattal és huszártoronnyal.

A Szent Anna búcsú hosszú idő óta a legjelentősebb esemény a település életében.
A templom előtt egy feszület látható, kétoldalt pedig Szent Anna a gyermek Máriával és Szent Joachim a gyermek Jézussal szobra található.





Fehér tündérrózsa (Nymphae alba)

A tündérrózsa tavasztól egészen őszig folyamatosan díszíti hazánk néhány tavát és lassúbb vízfolyását. A virágnak egyébként naponta több órás napsütésre van szüksége a megfelelő fejlődéshez.

Vajas-fok (2017)

A Duna egykori árterületén, Kalocsa és Baja között kanyarog egy mesés Duna ág, a Vajas-fok. Az egykori árterület vizeinek szabályozása után, a gazdálkodás feltételeinek javítására kialakított csatorna partjai napjainkban újra az ősi természetet idézik. 

Ósükösdi turistaház (20117)

Az Ósükösdi turistaház az Alföld peremén a Dunától, mintegy 800 méterre található. A hamisítatlanan ártéri hangulatról a „keretek alatt” folyó Vajas-fok gondoskodik.  A teljesen felújított turistaszállás kényelmi szempontból vetekszik a hegyvidéki társaival is. Az Országos Kékkőr túra útvonal Alföldi szakasza is érinti a párházból álló Ófalut.

Répalepke (Pieris rapae)


Kis termetű, gyakori, egyszerű szárnyrajzolatú fehér lepke. A nőstény elülső szárnya sárgás, rajta két fekete pötty van, viszont a hímek szárnyán csak egy folt található, sőt néha még az is kihalványodott vagy hiányzik. Szántóföldeken, keresztesvirágú növényeken tavasztól őszig előfordul.

Érsekcsanádi szivattyútelep, védelmi központ és gátőrház (2017)


A Sárközi Ármentesítő Társulat 1888-ban határozta el, hogy gátőrházat épít a Duna mellé Érsekcsanád közelében. 1980-ban megtoldották az épületet egy árvízvédelmi központtal. 
A gátőrház mellett évszázados tölgyfák állnak, melyeket a Millennium évében ültetettek. Az egyik ilyen matuzsálem köré építették az árvízvédelmi központot.

Érsekcsanádi repülőtér (2017)

Érsekcsanádi repülőterét a helyi vízügy üzemelteti. A hobbi repülés mellett lehetőség van sétarepülésre igénylésére is. 

Kurkó horgásztó tó (2017)


Az Érsekcsanádhoz tartozó Duna-töltés szakasz mellett 2008-ban nyit meg a Tíz Tó Üdülőközpont. Az természetes módon kialakult horgász tavakban számos halfaj fogható, ponty, szürke harcsa, afrikai harcsa, csuka, süllő, kárász, compó, amúr, busa, keszegfélék és tokfélék.

Tanyacsárda (2017)

A Dunaparti Tanyacsárda a folyó partján, hangulatos zöldövezetben, színvonalas kiszolgálással, várja kedves vendégeit. Természetesen az étterem étlapjáról nem hiányozhat a híres Bajai Halászlé sem. 

Türr István híd (2017)

A bajai Türr István híd hazánk legdélebbi Duna hídja, sőt az egyetlen egy vasúti átjáró is fővárosunk alatt. A híd a II. világháború alatt megsemmisül, de hamar újra építették.
A műszaki létesítmény a nevét a város híres szülöttéről kapta. 
A híd érdekessége még, hogy magyar ország utolsó királya, IV. Károly is e pillérek alatt szállt hajóra száműzetésekor. 

Gemenci sétahajó (2017)

A Duna mellékágain kedvező vízállás esetén, akár hajókirándulást is tehetünk a 100 fős „Gemenc” nevű személyhajóval. A hajókázást kombinálva az erdei vasúttal akár egész napos kirándulást tehetünk a Gemenci erdőben. A vízi jármű a Duna hídtól indul, előegyeztetés után.

Gemenc Vándorpont (2017)

A bajai Türr István híd alatt összefutó túraútvonalak (Alföldi Kéktúra, Magyar Zarándokút, EuroVelo 6) találkozásánál  álló épület ideális záró- és indulópont túrázók számára. A városba érkező kerékpárosok és gyalogosok a Vándorponton sok információt gyűjthetnek, esetleg megpihenhetnek.
Egyébként a Gemenc sétahajó is erről az állomásról indul.

Szent József templom (2017)


A város egyik kerületében, Józsefvárosban található a templom, amely az 1800-as évek elején épült. 1863-ban leégett, de nem sokkal ezután újjáépítették.

Méntelep (Huszárlaktanya) (2017)

Baja szívében található egy műemléki besorolású, téglaépítésű kúria (kastély?), amely méntelepként van nyilvántartva, de helyiek szerin valamikor huszárlaktanya volt.
Az épületegyüttes az 19. század első felében, klasszicista, eklektikus stílusban épült, majd 1860-ban átalakították. Az épülethez hozzá tartozik mintegy egy hatalmas parkosított, ősfákkal beültetett kert is. A kúria irodaházként és óvodaként is funkcionál egy ideig.

Ady Endre Könyvtár (volt zsinagóga) (2017)



A nagyzsinagóga a város egyik legszebb késő klasszicista műemléke, amely a lejtős terepviszonyokat kiegyenlítve, a legmagasabb ponthoz igazodóan épült fel, ezáltal arányai még jobban érvényesülnek.
A hetvenes évekre a helyi zsidóság száma lecsökkent, ezért a rossz állapotban lévő épületet az akkori Tanács megvette és 1982-ben hozzá is látott az épület helyreállításához.
A város vezetése úgy döntött, hogy kulturális célokra használja majd az épületet, így kapott helyet Ady Endre Városi Könyvtár az épület falai között.

Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom (2017)

A Bajai Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Az ikonosztázt Arszenij Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom kiemelten védett műemlék épület.

Jelky András-szobor (2017)


Baja egyik legforgalmasabb csomópontjánál, az 51-es és 55-ös főút kereszteződésénél található a bajaiak egyik kedves jelképe, a helyi születésű Jelky András vándorbotos szoboralakja. A bronzszobrot Medgyessy Ferenc, a vasbeton földgömböt pedig Miskolczy Ferenc készítette.

Falumúzeum (2017)

A szlovák nemzetiség életét, hagyományait, szokásait, jellegzetes tárgyait mutatja be a település központjában található falumúzeum állandó kiállítása.

Evangélikus templom (2017)

A mai templom 1775 és 1777 között épült késő barokk stílusban, Beniczky Sámuel udvari tanácsos támogatásával. Az évszázadok során a torony ledőlt, hajó pedig többször tűzvész áldozata lett. 2015-ben újították fel utoljára, „A Reformációi Emlékutak és Zarándokutak” - című pályázat keretében.

Háromszínű árvácska (Viola tricolor)

A háromszínű árvácska az ibolyafélék családjába tartozó, erdőkben, füves helyeken, megmunkált talajokon egyaránt, gyakran nagy állományokban termő, egyéves vagy évelő növényfaj.

Szanda vára (2017)



A változatos felszínű Cserhát közepén emelkedik a hegység legszebb vulkáni csúcsa, a Szanda várbérce. Egyébként a környék andezitből felépülő hegyei a földhasadékokba benyomuló láva lehűlésének az eredményei.

Vár első említése Luxemburgi Zsigmondhoz köthetőn, aki a Pásztói családnak adományozta várat. A 16. században, akkori birtokosa, a Báthory főnemesi család csak alig meg a várat, amelyet könnyedén elfoglaltak a török csapatok.

Szanda várának megközelítése több irányból is lehetséges.

Kék saláta (Lactuca perennis)



Sziklagyepek és bokorerdők nyári virága, amelyek csak hajnalokon láthatóak. Törékeny liláskék virágai rögtön eltűnnek, amint a levegő felmelegszik.

Andezit kőfejtő (2017)

A Központi-Cserhát ezen belül is a Berceli-hegy és a Szandavár kúpjának andezit oszlopai impozáns látványt nyújtanak. Az előbbi hegyen kőfejtő működik, amely miocén-korú andezitet tár fel.